Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-17 / 193. szám
Férfi nemmel ciMatani duMtiól Milyen érdekes a divat, de inkább érdekesek a nők. Ami a szolnoki nőkön bámulatot kelt, az Siófokon egyáltalán nem feltűnő, sőt maholnap az lenne a feltűnő, ami Szolnokon megszokott, De a nők mindig kitalálnak valamit. Ez a kitalálás a magyarázata a balaton divatoknak. Siófoknak valóságos halász jelleget ad a sok halásznadrág — mert ez az első a divatban. Tévedés lenne azt hinni, hogy a többi balatonkömyéki üdülőhely szűkölködik hasonlókban. Az állomáson itt van például egy esi nos, magas szőke nő, kék ha■ lásZnadrágban. Nagyon szép jelenség, méltán vonzza férfiak tekintetét. De amott, egyáltalán nem mondható szemet gyönyörködtető látványnak a bronzliajú, elől hátul lötyögő ugyanilyenben Megyünk a főtéren keresztül. Szembe jön egy őszülő, 90 kilón felüli „néni” piros halásznadrágban, derekán IS centi széles fekete övvel. Ilyenek láttán érthető, ha megjegyezzük: „ezek a nők. hogy mit fel nem szednének magukra!” A Vörös Meteor csárda előtt találkozunk °gv olyan „halásznadrágossal”, aki nemcsak színben és szokásban tesz túl nőtársain, hanem a térdei alatt valősáaos „folytatásos tájképet” visel, hímezve. Van azon őzike, szarvas vadász, vadászlak, völgy, viz és ki tudta, mi. Ez inkább már „vadászó” nadrág. Merem állítani, hogy ha kénusrerítenék a nőket ezek viselésére. a sárgaföld már rén telve lenne szégyenükben elsüllyedt nőkkel. így azonban, lurheveieh a Nagyhun napokon Turkeve | mindössze 14 kmre van Kisújszálláshoz, de nem is a távolság közelsége az, ami összeforrasztja a két várost, hanem a kun virtus. Turkeve és Kisújszállás is a legbüszkébb kun városok egyike, természetes hát, hogy a nagykun napok rendezvényeiben a turkeveiek is részt vesznek. Augusztus 11-én, a nagykun napok megnyitásán turkevei emberek alkották a kisújszállásiak vendégeinek zömé.t Mintegy 1200-an indultak útnak ezen a napon Keviből kisvonattal. autóbuszszal, vagy kétszázan motorkerékpárral, többszázan kerékpárral, a közeli tanyákból pedig csak úgy gyalogosan. Azt mondják, a megnyitás előtti órákban népvándorláshoz hasonló forgalmat láthattak a Kisújszállásra vezető Kevi országúton. A kisvonaton pedig csüngtek az emberek. a Táncsics Tsz teherautója háromszor fordult egymás után. Mert hát az is igaz, nemcsak a kisújszállási kiállítás vonzotta a kevi atyafiakat. Arra is kíváncsiak voltak, hogy városuk, Turkeve, a tsz város, hogyan állja meg helyét a kiállításon. Nem kellett szégyenkezniük. Mindjárt az állomás-épület előtt a kisújszállási parkon keresztül vezető sétányon a Turkevei Földművesszövetkezet lacikonyhájából kiáradó pecsenye illat csapja meg az ember orrát. A Turkevei Földművesszövetkezet söntéssel, cukrászdával, lací konyhával, két mozgó fagylaltárussal képviselteti magát a nagykun napokon. 65 ezer forint forgalmat szeretnének lebonyolítani Gyóni Gyula üzletvezető szerint. Jelenleg nyolc alkalmazottal árusítanak, de a vásár idejére — 18—19—20-ra — tizenhat főre emelik a személyzet létszámát. A kiállítás [ területén sok helyen találkozunk a „Turkeve - tsz város’’ felirattal. A növényféleségek kiállításán Az új amerikai sláger; „Szerelmes vagyok én John Foster Dulies-ba” Washington (MTI) — Amerikai hírügynökségek jelentése alapján közli a belgrádi Borba, hogy a National Broadcasting Corporation (NBC) amerikai televíziós állomás az elmúlt napokban közvetítette az uj slágert, — amelynek címe: „Szerelmes vagyok én John Goster Dulles”-ba! Az amerikai hírforrás tudni véli, hogy amikor Dulles külügyminiszter meghallotta az uj slágert, rendkívül felvidult. Rövidesen hanglemezre veszik az uj dalt és elhatározták, hogy megküldik a külügyminiszternek is ajándék- Sznlnn- | ba, hogy minden szabad idejében hallhassa a neki szóló „szerelmi vallomást” — és j csodálkozzék .,. (MTI). Zorin felszólalása a leszerelési albizottságban London (TASZSZ) Zorin szovjet megbízott az ENSZ leszerelési albizottságának augusztus 15-i ülésén beszédet mondott. — A nyugati hatalmak elismerik — mondotta Zorin —. hogy Európa az a térség, amelyben a legközelebb állnak egymással szemben a kél katonai csoportosulás fö fegyveres erői. Ez érthető módon feszült helyzetet teremt. amelyben benne rejlik a háborús konfliktusok robbanásának veszélye. A béke megszilárdításának érdekei sürgetik az európai helyzet enyhítését, s ehhez nagyban hozzájárulnának olyan intézkedések, mint az öszszes külföldi csapatok nása az európai ország (15.) Volt azonban egy igen nehezen fejó tehene Udvardi sógor- uramnak és mintehogy nehezen állotta a fejest, mivel másként is a tőgye kihasadozott volt. azon tehenet Udvardi sógorom verte, mellyis a verés közben szaladozván az akolban a mondott pohárt a fának gallyáról leütötte ki düllött a’ tej belőlle, semmi más dolgot azon esnek tejéről nem tud ezen Fatens sem nem hallott.” Szegény Fodor Márton 1754-ben sokat szenvedett, míg a halál megváltotta. Halálos ágyán menyét és nászasszonyát vádolta, hogy ciberében etették meg. Azok azzal mentegették magukat, hogy Fodor Márton szakadt ember volt és a miatt sokszor esett nyavajája. A tanács nem tudta a való igazságot kideríteni, az Úristenre bízta az igazságtételt. De hogy a boszorkányokra térjünk: egyik jeles karcagi boszorkány volt az öreg Monoriné. Neve a vallatást jegyzőkönyvekben többször előfordul. Sok embert megrontott az öreg. Egyszer azonban Győrfi Mihály kifogott rajta. Ez 1759-ben történt. Mikor az öreg mint boszorkány nyomta a Somlyai fiút, Győrfi Mihály azt tanácsolta, hogy amikor nyomják, azt mondja: „Reggel jöjj, sót adóik”. Másnap reggel a vén Monoriné csak beállított, és sót kért. Na aztán kapott az öreg még azt is, ami nem kellett volna! Tudvalevő dolog, hogy régen a paráznaságot keményen büntették. Abrahám cigány is ilynemű vétekkel terhelten került a bölcs tanács elé 1757-ben. Próbálta Ábris magát azzal menteni, hogy részeg volt, de ez nem hogy enyhítette volna a dolgát, sőt inkább súlyosbította. Azzal vágta ki magát, hogy az a boszorkány, Nyécziné, akivel tetten érték, ötét „magához íüvelte”. A tanács, nem ismervén még akkor a leküzdhetetlen lelki kényszert, mint enyhítő körülményt, az Ábris farára huszonötöt vágatott; Bár százötven év előtt már megszűnt a boszorkányok üldözése, mégsem volt teljesen veszélytelen foglalkozás a boszorkány kodás. Gyermekkoromban hallottam, hogy némely vén boszorkánynak az a különös kedvtelése, hogy valami varázsigével megállítja a szekeres utasokat és azok csépelhetik a lovakat akárhogy, azok egy lépést sem mennek előre. Egyik karcagi gazda süvölvény cselédjével — kitől . az esetet hallottam — valahol a Sárréten járt, éppen hazafelé igyekezett Karcagra, mikor Udvari alatt egyszer csak megtorpantak a lovak és se előre, se hátra nem akartak menni. Leszállt az öreg, körülnézte a lovakat, szekeret, megnézte az útat is. de nem látott semmi olyast, ami a szabad menetelt akadályozhatta volna. Mint tapasztalt öreg ember, mindjárt tisztában volt, hogy itt a boszorkány keze működik. Kivette hát a szeredásból a hüvelyt, a hüvelyből a kést s a kés hegyét beledöfle a rúd végébe. Hát erre csak nagy jajveszékelést hall és egy vén asszonyt lát nyargaltor.-nyargalvást közeledni, kinek a fél szeme ki volt döfve, a vér csak úgy csurgóit az ábrázatján! Már messziről könyörgött, hogy ne döfje még egyszer a kést a rúd végébe, mert a másik szemére is megvakítja. Inkább megoldja a kötést és útnak eresztiaz üres szekeret. Csakugyan alig érintette meg a szekeret, a lovak azonnal megindultak. elsősorban Németország területéről. A nyugati hatalmak adjanak egyértelmű és határozott választ arra a kérdésre, hajlandók-e a Szovjetunióval vállvetve keresni a megegyezést a négy hatalom Németországban, illetve a NATO- tagállamok és a varsói szerződés tagállamai területén állomásozó csapatainak kivonása tárgyában. Zorin hangsúlyozta, az idegen területeken levő katonai támaszpontok, az atomháborus rendeltetésű uj támaszpontok létesítése, továbbá atomfegyverek elhelyezése idegen államok területén — rendkívül veszélyes helyzetbe hozhatja azoknak az országoknak a népeit, amelyek, nek területén ezeket a tá- 2 maszpontokat fenntartják, il"*■ ? tetve létesítik. A szovjet kormány rugalmasabb álláspontra helyezkedett és azt ajánlotta, állapodjanak meg kezdeti fokon abban, mely támaszpontokat lehet megszüntetni egy-két év leforgása alatt. Meg^ezdíjdotl a Szaktanács X1, lel'es ülése Pénteken reggel kilenc órakor az EDOSZ székház nagy termében megkezdődött a Szaktanács XI. teljes ülése. A tanácskozáson két napirendi pont szerepel. 1. Segítsék a szakszervezetek a gazdaságosabb termelést — az életszínvonal megtartásának és állandó emelésének alapját. Előadó: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. 2. Szervezeti kérdések, — előadó: Vass — Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Vass — Witteg Miklós alelnök megnyitó szavai után Sáspár Sándor főtitkár moniotta el beszédét. (MTI). Kim Ir Szén fogadása P h e n j a n (Uj Kína) Kim Ir Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Miíiszlertanácsának elnöke :sütortökön fogadást rendesett Korea felszabadulásálak 12. évfordulója alkalmából. Beszédében hangoztatta, íogy Korea tovább fogja zilárdítani baráti együttműködését a szocialista tá>or többi országaival. (MTI). VVVT?VTTVTVTTV1TVVT*ITT Az oimni ügy a Biztonsági Tanícs elé kerül New York (TASZSZ). Az Jnited Príss hírügynökség az CNSZ titkárságától szerzett rtesülésre hivatkozva közli, íogy augusztus 20-ára összeüvtáik a biztonsági tanácsot, íogy megvizsgálja az angol sapatok omani agresszív cseykményeineüi k©ntcsét: (MTI) külön pavilonja van az 5 turkevei tsz-nek, a Vörös Csillagnak, az Uj Életnek, a Táncsicsnak, a Dózsa Népének és a Búzakalásznak. Az ízléses kis pavilonban a Búzakalász Termelőszövetkezet miniatűr primőr-telepe, (a nagy primőr-telep kicsinyített mása) búzavirágtól, pipacstól tarkáló búzakoszorú, turkevei paraszt emberek által készített búzakalászkosarak. kilenc első. második, harmadik díj és oklevelek látványossága fogadják a látogatót. A kiállító sátrat a kisujiak segítsége nélkül maguk készítették el a turkeveik, Szegő László, Takács Lenke, Győri Katalin és Berkes István tsz tagok. A növénytermesztésben kilenc, az állattenyésztésben öt díjat, s ezenkívül még számos oklevelet a turkevei tsz-ek hódítottak el. Első díjat kapott a Vörös Csillag Termelőszövetkezet olajlené. Ötven holdon 7 mázsás átlagtermést takarítottak be a Vörös Csillag Tsz tagjai. Ugyancsak a Vörös Csillag Tsz 635 holdon 14 mázsás átlagtermésével első díjat nyert a kukoricák versenyében. A második dijakról | nem is szólva, mert azok aztán vannak bőven. Hogy csak néhányat említsünk. Az Uj Etet Termelőszövetkezet őszi árpája második díjat nyert, 18 mázsás átlagtermésével és 100 mázsás átlagtermésével a paradicsom. Szintén második díjas a Vörös Csillag cukorrépája, 137 holdon 180 mázsás termésátlaggal. A harmadik dijaknál és az okleveleknél valamennyi tsz képviselve van, az egyik kenderrel, a másik dohánnyal, a harmadik rizzsel, vagy burgonyával. Hasonló a „turkevei túltengés“ az állattenyésztési kiállításon is. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet például 6 lovat vitt a kiállításra, s ezek közül csak 1 nem kapott díjat. illetve oklevelet. Nagy elismeréssel nyilatkoznak u látogatók a Táncsics Tsz juhászaiéról — első díjat kapott — s ugyancsak a Táncsics Tsz díjazott sertés és kacsatenyészetről. Első lett a Vörös Csillag Termelőszövetkezet fehér-magyair baromíitenyészete. A kiállítás ipari részén szintén sikere van a híres kevi kézműiparnak. A Cipész KTSZ első díjat nyert a nagyon impozáns fazonú, divatos saját-tervezésű, könnyű női szandáljával. Sokan megtekintik a Háziipari Szövetkezet kerti, fonott asztal és szék bútorát. — Bőven akad szemlélője a turkevei Mezőgazdasági KTSZ termékeinek is. S amiről még nem szóltunk. Augusztus 20-i munkás-paraszt. találkozó készülődéseiről. Turkevéről legalább 4500 ember hallgatja meg Kádár elvtárs beszédét. Nyolc autóbusz közlekedik ezen a napon Turkeve és Kisújszállás között és annyiszor fordul, ahányszor szükséges. Tíz tehergépkocsi, húsz vontató, 200 motorkerékpár szállítja még ezenkívül a túdkevei lakosokat. A helyi kisvonat több hosszú szerelvényt indít a kisújszállási nagygyűlésre. A KISZ fiatalok f egyenruhás díszszázadot szerveznek augusztus 20-ra. Három tehergépkocsi szállítja a KISZ fiatalokat és a 200 úttörőt, akik közül a lányok valamennyien, a fiúk negyvenen úttörő egyenruhában jelennek meg. A kultúrműsorban a földművesszövetkezet KISZ tánccsoportja képviselteti magát, s ha a közönség is úgy fogadja őket. mint amilyen lelkesedéssel ők készültek — a földművesszövetkezet) lányok még Kisújszállásról is átjártak a próbákra — akkor biztos a siker. Sok-sok dicséret, elismerés kijár ezekben a napokban az ország minden részéről a kisújszállási kunoknak a bátor kezdeményezésért. Rá is szolgálnak erre az elismerésre. De azért a turkeveieket se hagyjuk ki belőle, hiszen ők is részesei a nagykun napok -ikerének. Börzék Lajos hogy maguk találják ki, égé. szén más. A short kényelmességéné] fogva — ez évben is változatlanul az első helyen áll a női divatban. A kényelem szemvontakon túl férfi szemszögből nem is rossz ez a ruhadarab. De mennyire kiábrándul az ember, amikor termetes asszonyság megszámlálhatatlan „hurkáit” kénytelen látni a rövid szárak folytatásokén . A kétrészes fürdőruhát az tgyrészes kezdi háttérbe szorítani. Jönnének csak el a tervezők ide. ahol c fovvekbö' valóság lesz. A nők nem hagyják magukat irányítani Az más, ha utánozni kell Hogyisne! Az egyrészes fürdőruha általában csinosabb, ízlésesebb. A kínai kulikalap elengedhetetlen az üdülő nő öltözetéből. Még esőben is. Bőséges a választék az ..ultramodern” hajviseletekben ügy mint a honvédségi naguraktárakban a 46-os csizmában. Mozijegyért állunk sorban, amikor előre tolakszik bot vő. A hajuk: Vlady Makszimka. lőfarok, Tarzonka. Olaszka, Rondácska, Borzalmacska. (Három, a sajá* elnevezésiem a különlegesen 'ellemző kócosság miatt.) Szóval nn.n hagn*ák magukat irán-'i>ani a nők. mennek a salát elképzelésük szerin* 'amásoH feje és ruhája után Hová és meddig? Er az inaz* kérdőjel i*k/yln véld dia. Áltaroben modernül öltözködnek r Balaton mentév — Sznlnn- I kon is —, de inkább öltözne I vek ízlésesebben. MENYHÁRT LÁSZLÓ 1 Nem tudom, él-e még az öreg gazda. Gyermekkoromban, ha találkoztam vele, mindig borzalommal tekintettem rá. Neki is fél szeme volt! Az utolsó boszorkányos per a Nagykunságon. Madarason zajlott le 1753-ban. Ahogy a tanúvallomást tartja a tanács, úgy látszik, csak mint rágalmazás! esetet kezelték. A vallatás Bíró Gáspárné ellen szól özv. Nagy Simonné és Sörös Istvánná keresetére. Kérdőpontok: 1 Tudja-é, látta-é, hallolta-é tanú, hogy madaras: Biró Gáspárné asszonyom eő kegyelme, vagy veje, vagy leánya ni inéin ű boszorkányos szókat mondott Nagy Simonné Bíró Katalin ellen akárhol, akárki előtt és akármikoron? 2 Tudja-é, hogy eleitűi fogva Hegyes! Erzsébeth Biró Gáspárné asszonyom, vagy veji, vagy leánya ámbár ezelőtt is sok nyelveskedésekért niegkorbácsoltatott légyen is, mindazáltal az említett személy nyelvét zabolátalanul tartván, mindezideig is másokat szóban keverő személy volt. 3 Hát Sőrés Istvánná vagy lúd vagy pedig másféle állattá való átváltoztatásával mint kisebbítette vagy maga, vagy leánya? 4 Kiket hallották, hogy az említett Biró Gáspárné asszonyom vagy boszorkánynak, vagy pediglen kanördögnek mondott volna lenni? 5 Nagy Simonné. Sőrés Istvánná vagy egyéb tisztességben személy felől miket hallottál tűle? 6 Kit tudsz jó tanúnak lenni? Felelelek: 1 Tanú Pap János harmincnyolc éves, eskü alatt vallja: „Biró Gáspárné egy alkalmatossággal házunkhoz jővén, beszéltette, hogy egy asszony hat almát vitt ő hozzájuk. A gyermek a kettejit megette, a tsutkáia benne megmaradt és a miatt vagvon rosszéi a gyermek. De az alma vivő asszonyt Bíró Gáspárné meg nem nevezte. Annak utána Nagy Simonnéhoz elment, hívta, hogy menjen el. orvosoUja a gyermeket, ne essék a fizetés másnak. De akkor mmgyárt el nem mehetett Simonné, hanem harmad, vagy negyednaora elmenvén, a gyermeket megnézte és azt mondotta: Nem gyógyul e meg, mert ennek a vérit szítták ki. Meshai harmadnapra!” 2 Csermák Borbála, Pap Jánosné huszonhat éves, hit alatt vallja, hogy a gyermeket három rontotta meg. hogy kik légyenek azok, nem nevezte meg. Ezt is mondotta, hogy Nagy Ferentz meggyógyítaná a gyermeket, de az egyik nem engedi. „Azokat pedig a ménkővel is ütetté Bíró Gáspárné!” 3 Czeglédi István hetven éves, eskü alatt vallja, „hogy maga Bíró Gáspárné állította véna Sőrés Istvánnét boszorkánynak lenni nem hallottam, hanem beszéltette illyen formán, hogy Kállai Ilona bizonyosan mongya felölte, hogy boszorkány légyen Mondotta Bíró Gáspárné, hogy három boszorkánya van, ha az együk meggyógyítaná a gyermekét, a másik nem hagyja, de ha Simonné egy tsep vizet adna a gyermeknek, meggyógyulna. Simonné felől hallottam, hogy beszéltette Biró Gáspámé, hogy almát vitt oda a gyermeknek, de a többinek nem hattam enni belőle, hanem az edgyik vett, és azóta van a gyermek rosszul.” (Folytat j\tk.) GYÖRFFY ISTVÁN: HagyKUHsÁat ( K R Ö |S 1K K