Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-17 / 193. szám

Férfi nemmel ciMatani duMtiól Milyen érdekes a divat, de inkább érdekesek a nők. Ami a szolnoki nőkön bámulatot kelt, az Siófokon egyáltalán nem feltűnő, sőt maholnap az lenne a feltűnő, ami Szolno­kon megszokott, De a nők mindig kitalálnak valamit. Ez a kitalálás a magyarázata a balaton divatoknak. Siófoknak valóságos halász jelleget ad a sok halásznad­rág — mert ez az első a di­vatban. Tévedés lenne azt hinni, hogy a többi balaton­­kömyéki üdülőhely szűkölkö­dik hasonlókban. Az állomá­son itt van például egy esi nos, magas szőke nő, kék ha■ lásZnadrágban. Nagyon szép jelenség, méltán vonzza férfiak tekintetét. De amott, egyáltalán nem mondható szemet gyönyörködtető lát­ványnak a bronzliajú, elől há­tul lötyögő ugyanilyenben Megyünk a főtéren keresztül. Szembe jön egy őszülő, 90 ki­lón felüli „néni” piros halász­nadrágban, derekán IS centi széles fekete övvel. Ilyenek láttán érthető, ha megjegyez­zük: „ezek a nők. hogy mit fel nem szednének magukra!” A Vörös Meteor csárda előtt találkozunk °gv olyan „halásznadrágossal”, aki nem­csak színben és szokásban tesz túl nőtársain, hanem a térdei alatt valősáaos „folyta­tásos tájképet” visel, hímez­ve. Van azon őzike, szarvas vadász, vadászlak, völgy, viz és ki tudta, mi. Ez inkább már „vadászó” nadrág. Me­rem állítani, hogy ha kénu­­srerítenék a nőket ezek vise­lésére. a sárgaföld már rén telve lenne szégyenükben el­süllyedt nőkkel. így azonban, lurheveieh a Nagyhun napokon Turkeve | mindössze 14 km­­re van Kisújszálláshoz, de nem is a távolság közelsége az, ami összeforrasztja a két várost, hanem a kun virtus. Turkeve és Kisújszállás is a legbüszkébb kun városok egyike, természetes hát, hogy a nagykun napok rendezvé­nyeiben a turkeveiek is részt vesznek. Augusztus 11-én, a nagy­kun napok megnyitásán tur­­kevei emberek alkották a kis­újszállásiak vendégeinek zö­­mé.t Mintegy 1200-an indul­tak útnak ezen a napon Ke­­viből kisvonattal. autóbusz­­szal, vagy kétszázan motor­­kerékpárral, többszázan ke­rékpárral, a közeli tanyákból pedig csak úgy gyalogosan. Azt mondják, a megnyitás előtti órákban népvándorlás­hoz hasonló forgalmat láthat­tak a Kisújszállásra vezető Kevi országúton. A kisvona­­ton pedig csüngtek az embe­rek. a Táncsics Tsz teher­autója háromszor fordult egy­más után. Mert hát az is igaz, nem­csak a kisújszállási kiállítás vonzotta a kevi atyafiakat. Arra is kíváncsiak voltak, hogy városuk, Turkeve, a tsz város, hogyan állja meg helyét a kiállításon. Nem kellett szégyenkezniük. Mindjárt az állomás-épület előtt a kisújszállási parkon keresztül vezető sétányon a Turkevei Földművesszövet­kezet lacikonyhájából kiára­dó pecsenye illat csapja meg az ember orrát. A Turkevei Földművesszövetkezet sön­­téssel, cukrászdával, lací konyhával, két mozgó fagy­laltárussal képviselteti ma­gát a nagykun napokon. 65 ezer forint forgalmat szeret­nének lebonyolítani Gyóni Gyula üzletvezető szerint. Jelenleg nyolc alkalmazottal árusítanak, de a vásár idejé­­re — 18—19—20-ra — tizen­hat főre emelik a személyzet létszámát. A kiállítás [ területén sok helyen találkozunk a „Tur­keve - tsz város’’ felirattal. A növényféleségek kiállításán Az új amerikai sláger; „Szerelmes vagyok én John Foster Dulies-ba” Washington (MTI) — Amerikai hírügynökségek je­lentése alapján közli a belg­rádi Borba, hogy a National Broadcasting Corporation (NBC) amerikai televíziós ál­lomás az elmúlt napokban közvetítette az uj slágert, — amelynek címe: „Szerelmes vagyok én John Goster Dul­­les”-ba! Az amerikai hírforrás tud­ni véli, hogy amikor Dulles külügyminiszter meghallotta az uj slágert, rendkívül fel­vidult. Rövidesen hanglemezre ve­szik az uj dalt és elhatároz­ták, hogy megküldik a kül­ügyminiszternek is ajándék- Sznlnn- | ba, hogy minden szabad ide­jében hallhassa a neki szóló „szerelmi vallomást” — és j csodálkozzék .,. (MTI). Zorin felszólalása a leszerelési albizottságban London (TASZSZ) Zorin szovjet megbízott az ENSZ leszerelési albizottságának augusztus 15-i ülésén beszé­det mondott. — A nyugati hatalmak elis­merik — mondotta Zorin —. hogy Európa az a térség, amelyben a legközelebb áll­nak egymással szemben a kél katonai csoportosulás fö fegyveres erői. Ez érthető módon feszült helyzetet te­remt. amelyben benne rejlik a háborús konfliktusok robbanásának veszélye. A bé­ke megszilárdításának érde­kei sürgetik az európai hely­zet enyhítését, s ehhez nagy­ban hozzájárulnának olyan intézkedések, mint az ösz­­szes külföldi csapatok nása az európai ország (15.) Volt azonban egy igen nehezen fejó tehene Udvardi sógor- uramnak és mintehogy nehezen állotta a fejest, mi­vel másként is a tőgye kihasadozott volt. azon tehenet Udvardi sógorom verte, mellyis a verés közben szaladoz­­ván az akolban a mondott pohárt a fának gallyáról le­ütötte ki düllött a’ tej belőlle, semmi más dolgot azon esnek tejéről nem tud ezen Fatens sem nem hallott.” Szegény Fodor Márton 1754-ben sokat szenvedett, míg a halál megváltotta. Halálos ágyán menyét és nász­asszonyát vádolta, hogy ciberében etették meg. Azok azzal mentegették magukat, hogy Fodor Márton szakadt ember volt és a miatt sokszor esett nyavajája. A tanács nem tudta a való igazságot kideríteni, az Úristenre bízta az igazságtételt. De hogy a boszorkányokra térjünk: egyik jeles kar­cagi boszorkány volt az öreg Monoriné. Neve a valla­tást jegyzőkönyvekben többször előfordul. Sok embert megrontott az öreg. Egyszer azonban Győrfi Mihály ki­fogott rajta. Ez 1759-ben történt. Mikor az öreg mint boszorkány nyomta a Somlyai fiút, Győrfi Mihály azt tanácsolta, hogy amikor nyomják, azt mondja: „Reggel jöjj, sót adóik”. Másnap reggel a vén Monoriné csak be­állított, és sót kért. Na aztán kapott az öreg még azt is, ami nem kellett volna! Tudvalevő dolog, hogy régen a paráznaságot kemé­nyen büntették. Abrahám cigány is ilynemű vétekkel terhelten került a bölcs tanács elé 1757-ben. Próbálta Ábris magát azzal menteni, hogy részeg volt, de ez nem hogy enyhítette volna a dolgát, sőt inkább súlyosbította. Azzal vágta ki magát, hogy az a boszorkány, Nyécziné, akivel tetten érték, ötét „magához íüvelte”. A tanács, nem ismervén még akkor a leküzdhetetlen lelki kény­szert, mint enyhítő körülményt, az Ábris farára huszon­ötöt vágatott; Bár százötven év előtt már megszűnt a boszorká­nyok üldözése, mégsem volt teljesen veszélytelen foglal­kozás a boszorkány kodás. Gyermekkoromban hallottam, hogy némely vén bo­szorkánynak az a különös kedvtelése, hogy valami va­rázsigével megállítja a szekeres utasokat és azok csé­pelhetik a lovakat akárhogy, azok egy lépést sem men­nek előre. Egyik karcagi gazda süvölvény cselédjével — kitől . az esetet hallottam — valahol a Sárréten járt, éppen hazafelé igyekezett Karcagra, mikor Udvari alatt egy­szer csak megtorpantak a lovak és se előre, se hátra nem akartak menni. Leszállt az öreg, körülnézte a lovakat, szekeret, megnézte az útat is. de nem látott semmi olyast, ami a szabad menetelt akadályozhatta volna. Mint tapasztalt öreg ember, mindjárt tisztában volt, hogy itt a boszor­kány keze működik. Kivette hát a szeredásból a hüvelyt, a hüvelyből a kést s a kés hegyét beledöfle a rúd vé­gébe. Hát erre csak nagy jajveszékelést hall és egy vén asszonyt lát nyargaltor.-nyargalvást közeledni, kinek a fél szeme ki volt döfve, a vér csak úgy csurgóit az áb­­rázatján! Már messziről könyörgött, hogy ne döfje még egyszer a kést a rúd végébe, mert a másik szemére is megvakítja. Inkább megoldja a kötést és útnak ereszti­­az üres szekeret. Csakugyan alig érintette meg a sze­keret, a lovak azonnal megindultak. elsősorban Németország terü­letéről. A nyugati hatalmak adja­nak egyértelmű és határo­zott választ arra a kérdésre, hajlandók-e a Szovjetunióval vállvetve keresni a megegye­zést a négy hatalom Német­országban, illetve a NATO- tagállamok és a varsói szer­ződés tagállamai területén állomásozó csapatainak kivo­nása tárgyában. Zorin hangsúlyozta, az ide­gen területeken levő katonai támaszpontok, az atomhábo­­rus rendeltetésű uj támasz­pontok létesítése, továbbá atomfegyverek elhelyezése idegen államok területén — rendkívül veszélyes helyzet­be hozhatja azoknak az or­szágoknak a népeit, amelyek­­, nek területén ezeket a tá- 2 maszpontokat fenntartják, il­­"*■ ? tetve létesítik. A szovjet kormány rugal­masabb álláspontra helyez­kedett és azt ajánlotta, álla­podjanak meg kezdeti fokon abban, mely támaszpontokat lehet megszüntetni egy-két év leforgása alatt. Meg^ezdíjdotl a Szaktanács X1, lel'es ülése Pénteken reggel kilenc órakor az EDOSZ székház nagy termében megkezdődött a Szaktanács XI. teljes ülé­se. A tanácskozáson két na­pirendi pont szerepel. 1. Segítsék a szakszerveze­tek a gazdaságosabb terme­lést — az életszínvonal meg­tartásának és állandó eme­lésének alapját. Előadó: Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra. 2. Szervezeti kérdések, — előadó: Vass — Witteg Mik­lós, a SZOT alelnöke. Vass — Witteg Miklós al­­elnök megnyitó szavai után Sáspár Sándor főtitkár mon­­iotta el beszédét. (MTI). Kim Ir Szén fogadása P h e n j a n (Uj Kína) Kim Ir Szén, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Mi­­íiszlertanácsának elnöke :sütortökön fogadást rende­sett Korea felszabadulásá­lak 12. évfordulója alkalmá­ból. Beszédében hangoztatta, íogy Korea tovább fogja zilárdítani baráti együtt­működését a szocialista tá­­>or többi országaival. (MTI). VVVT?VTTVTVTTV1TVVT*ITT Az oimni ügy a Biztonsági Tanícs elé kerül New York (TASZSZ). Az Jnited Príss hírügynökség az CNSZ titkárságától szerzett rtesülésre hivatkozva közli, íogy augusztus 20-ára össze­­üvtáik a biztonsági tanácsot, íogy megvizsgálja az angol sapatok omani agresszív cse­­ykményeineüi k©ntcsét: (MTI) külön pavilonja van az 5 tur­kevei tsz-nek, a Vörös Csil­lagnak, az Uj Életnek, a Tán­csicsnak, a Dózsa Népének és a Búzakalásznak. Az ízléses kis pavilonban a Búzakalász Termelőszövetkezet miniatűr primőr-telepe, (a nagy pri­mőr-telep kicsinyített mása) búzavirágtól, pipacstól tarká­ló búzakoszorú, turkevei pa­raszt emberek által készített búzakalászkosarak. kilenc el­ső. második, harmadik díj és oklevelek látványossága fo­gadják a látogatót. A kiállító sátrat a kisujiak segítsége nélkül maguk ké­szítették el a turkeveik, Sze­gő László, Takács Lenke, Győri Katalin és Berkes Ist­ván tsz tagok. A növényter­mesztésben kilenc, az állatte­nyésztésben öt díjat, s ezen­kívül még számos oklevelet a turkevei tsz-ek hódítottak el. Első díjat kapott a Vörös Csillag Termelőszövetkezet olajlené. Ötven holdon 7 má­zsás átlagtermést takarítot­tak be a Vörös Csillag Tsz tagjai. Ugyancsak a Vörös Csillag Tsz 635 holdon 14 mázsás átlagtermésével első díjat nyert a kukoricák ver­senyében. A második dijakról | nem is szólva, mert azok aztán vannak bőven. Hogy csak né­hányat említsünk. Az Uj Etet Termelőszövetkezet őszi ár­pája második díjat nyert, 18 mázsás átlagtermésével és 100 mázsás átlagtermésével a paradicsom. Szintén második díjas a Vörös Csillag cukor­répája, 137 holdon 180 mázsás termésátlaggal. A harmadik dijaknál és az okleveleknél valamennyi tsz képviselve van, az egyik kenderrel, a másik dohánnyal, a harmadik rizzsel, vagy burgonyával. Hasonló a „turkevei túlten­­gés“ az állattenyésztési kiál­lításon is. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet például 6 lovat vitt a kiállításra, s ezek közül csak 1 nem kapott dí­jat. illetve oklevelet. Nagy elismeréssel nyilatkoznak u látogatók a Táncsics Tsz ju­hászaiéról — első díjat ka­pott — s ugyancsak a Tán­csics Tsz díjazott sertés és kacsatenyészetről. Első lett a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet fehér-magyair ba­­romíitenyészete. A kiállítás ipari részén szintén sikere van a híres ke­vi kézműiparnak. A Cipész KTSZ első díjat nyert a na­gyon impozáns fazonú, diva­tos saját-tervezésű, könnyű női szandáljával. Sokan meg­tekintik a Háziipari Szövet­kezet kerti, fonott asztal és szék bútorát. — Bőven akad szemlélője a turkevei Mező­gazdasági KTSZ termékeinek is. S amiről még nem szól­tunk. Augusztus 20-i mun­kás-paraszt. találkozó készü­lődéseiről. Turkevéről leg­alább 4500 ember hallgatja meg Kádár elvtárs beszédét. Nyolc autóbusz közlekedik ezen a napon Turkeve és Kis­újszállás között és annyiszor fordul, ahányszor szükséges. Tíz tehergépkocsi, húsz von­tató, 200 motorkerékpár szál­lítja még ezenkívül a túdke­­vei lakosokat. A helyi kisvo­nat több hosszú szerelvényt indít a kisújszállási nagygyű­lésre. A KISZ fiatalok f egyenru­hás díszszázadot szerveznek augusztus 20-ra. Három te­hergépkocsi szállítja a KISZ fiatalokat és a 200 úttörőt, akik közül a lányok vala­mennyien, a fiúk negyvenen úttörő egyenruhában jelennek meg. A kultúrműsorban a földművesszövetkezet KISZ tánccsoportja képviselteti magát, s ha a közönség is úgy fogadja őket. mint amilyen lelkesedéssel ők készültek — a földművesszövetkezet) lá­nyok még Kisújszállásról is átjártak a próbákra — akkor biztos a siker. Sok-sok dicséret, elismerés kijár ezekben a napokban az ország minden részéről a kis­újszállási kunoknak a bátor kezdeményezésért. Rá is szol­gálnak erre az elismerésre. De azért a turkeveieket se hagyjuk ki belőle, hiszen ők is részesei a nagykun napok -ikerének. Börzék Lajos hogy maguk találják ki, égé. szén más. A short kényelmességéné] fogva — ez évben is változat­lanul az első helyen áll a női divatban. A kényelem szem­­vontakon túl férfi szemszög­ből nem is rossz ez a ruha­darab. De mennyire kiábrán­dul az ember, amikor ter­metes asszonyság megszám­lálhatatlan „hurkáit” kény­telen látni a rövid szárak folytatásokén . A kétrészes fürdőruhát az tgyrészes kezdi háttérbe szo­rítani. Jönnének csak el a tervezők ide. ahol c fovvekbö' valóság lesz. A nők nem hagyják magukat irányítani Az más, ha utánozni kell Hogyisne! Az egyrészes für­dőruha általában csinosabb, ízlésesebb. A kínai kulikalap elenged­hetetlen az üdülő nő öltözeté­ből. Még esőben is. Bőséges a választék az ..ult­ramodern” hajviseletekben ügy mint a honvédségi nagu­­raktárakban a 46-os csizmá­ban. Mozijegyért állunk sor­­ban, amikor előre tolakszik bot vő. A hajuk: Vlady Makszimka. lőfarok, Tarzon­­ka. Olaszka, Rondácska, Bor­­zalmacska. (Három, a sajá* elnevezésiem a különlegesen 'ellemző kócosság miatt.) Szóval nn.n hagn*ák magu­kat irán-'i>ani a nők. mennek a salát elképzelésük szerin* 'amásoH feje és ruhája után Hová és meddig? Er az inaz* kérdőjel i*k/yln véld dia. Álta­­roben modernül öltözködnek r Balaton mentév — Sznlnn- I kon is —, de inkább öltözne I vek ízlésesebben. MENYHÁRT LÁSZLÓ 1 Nem tudom, él-e még az öreg gazda. Gyermek­koromban, ha találkoztam vele, mindig borzalommal te­kintettem rá. Neki is fél szeme volt! Az utolsó boszorkányos per a Nagykunságon. Ma­darason zajlott le 1753-ban. Ahogy a tanúvallomást tartja a tanács, úgy látszik, csak mint rágalmazás! esetet ke­zelték. A vallatás Bíró Gáspárné ellen szól özv. Nagy Simonné és Sörös Istvánná keresetére. Kérdőpontok: 1 Tudja-é, látta-é, hallolta-é tanú, hogy madaras: Biró Gáspárné asszonyom eő kegyelme, vagy veje, vagy leánya ni inéin ű boszorkányos szókat mondott Nagy Si­monné Bíró Katalin ellen akárhol, akárki előtt és akármikoron? 2 Tudja-é, hogy eleitűi fogva Hegyes! Erzsébeth Biró Gáspárné asszonyom, vagy veji, vagy leánya ámbár ezelőtt is sok nyelveskedésekért niegkorbácsoltatott lé­gyen is, mindazáltal az említett személy nyelvét zabo­­látalanul tartván, mindezideig is másokat szóban ke­verő személy volt. 3 Hát Sőrés Istvánná vagy lúd vagy pedig másféle állattá való átváltoztatásával mint kisebbítette vagy maga, vagy leánya? 4 Kiket hallották, hogy az említett Biró Gáspárné asszonyom vagy boszorkánynak, vagy pediglen kanör­dögnek mondott volna lenni? 5 Nagy Simonné. Sőrés Istvánná vagy egyéb tisz­tességben személy felől miket hallottál tűle? 6 Kit tudsz jó tanúnak lenni? Felelelek: 1 Tanú Pap János harmincnyolc éves, eskü alatt vallja: „Biró Gáspárné egy alkalmatossággal házunk­hoz jővén, beszéltette, hogy egy asszony hat almát vitt ő hozzájuk. A gyermek a kettejit megette, a tsutkáia benne megmaradt és a miatt vagvon rosszéi a gyermek. De az alma vivő asszonyt Bíró Gáspárné meg nem ne­vezte. Annak utána Nagy Simonnéhoz elment, hívta, hogy menjen el. orvosoUja a gyermeket, ne essék a fi­zetés másnak. De akkor mmgyárt el nem mehetett Si­monné, hanem harmad, vagy negyednaora elmenvén, a gyermeket megnézte és azt mondotta: Nem gyógyul e meg, mert ennek a vérit szítták ki. Meshai harmad­napra!” 2 Csermák Borbála, Pap Jánosné huszonhat éves, hit alatt vallja, hogy a gyermeket három rontotta meg. hogy kik légyenek azok, nem nevezte meg. Ezt is mon­dotta, hogy Nagy Ferentz meggyógyítaná a gyermeket, de az egyik nem engedi. „Azokat pedig a ménkővel is ütetté Bíró Gáspárné!” 3 Czeglédi István hetven éves, eskü alatt vallja, „hogy maga Bíró Gáspárné állította véna Sőrés István­­nét boszorkánynak lenni nem hallottam, hanem beszél­tette illyen formán, hogy Kállai Ilona bizonyosan mon­­gya felölte, hogy boszorkány légyen Mondotta Bíró Gáspárné, hogy három boszorkánya van, ha az együk meggyógyítaná a gyermekét, a másik nem hagyja, de ha Simonné egy tsep vizet adna a gyer­meknek, meggyógyulna. Simonné felől hallottam, hogy beszéltette Biró Gás­­pámé, hogy almát vitt oda a gyermeknek, de a többi­nek nem hattam enni belőle, hanem az edgyik vett, és azóta van a gyermek rosszul.” (Folytat j\tk.) GYÖRFFY ISTVÁN: HagyKUHsÁat ( K R Ö |S 1K K

Next

/
Thumbnails
Contents