Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-11 / 188. szám

99 Dz MSZMP tevonta a tanulságokat az ellenforradalmi eseményekből“ Czinege Lajos elvtárs pártnapi előadása Jászberényben Ennyi emberre talán még­sem számítottak a jászberé­nyi elvtársak, akik a Fém­nyomó és Lemezárugyár im­pozáns klubtermében ren­dezték meg a pártnapot. Hat óra után minden szék meg­telt a teremben és többen hátul állva hallgatták Czine­ge Lajos elvtársat, az MSZ­MP megyebizottságának új első titkárát Munkások, parasztok, ér­telmiségiek, kommunisták, és puszta érdeklődők jöttek el, hogy hallják a párt szavát, hogy meg tudják, mit mon­danak a kommunisták jelen­legi helyzetünkről, milyen jövő előtt állunk Czinege elvtárs az ellen­­forradalom után eltelt 9 hó­nap eredményeivel, fogyaté­kosságaival foglalkozott. — A kilenc hónap azt mu­tatta, hogy novemberben, de­cemberben a Kádár kor­mánynak, s nekünk kommu­nistáknak volt igazunk, — mondotta Czinege elvtárs. — Nagyon sok „jóakarónk*’ akadt akkoriban. A jugoszlá­­vok azt javasolták, ne szer­vezzük a pártot, a munkás­­tanácsokra építsük fel az ál­lamhatalmat, s hogy az ér­telmiségnek adjuk át a ve­zető szerepet. Óriási nyomás nehezedett a kormányra és a pártra. Mi azt mondtuk: előszór rend és rend legyen az országban, s utána rátér­hetünk majd a népfront po­litikára is, amit akkoriban ajánlgattak nekünk. Helyes volt. hogy a kor­mány nem ment bele az egy­mást követő küldöttségek követeléseibe: Nagy Imrének a kormányban való rész­vételébe, s a többpárt által létrehozott koalíciós kormány megalakításába. A párt, a karhatalom, a hon­védség, rendőrség és a mun­kásőrség megszervezéséhez látott először. — Fegyveres erőink segítségével — a Szovjetunió segítsége után — sikerült megsemmisíteni az ellenforradalmat; Munkás­­osztályunk szíwel-lélekkel támogatta politikánkat. A sztrájkra uszítók elég nehéz helyzetbe sodorták az orszá­got, s magunk sem hittük, hogy ilyen gyorsan talpra álljon. Novemberben még a bányaműszaki szakemberek is azt mondották. egy év kell ahhoz, hogy utolér­jék az ellenforradalom előtti termelést. S ime, bányá­szaink áldozatos, hősies mun­kája árán ma már túlteljesít­jük az október előtti terme­lést. Az idegek harca, a ki bírja tovább politika a mi részünkre dőlt el.--- Pártunk levonta a ta­nulságot az ellenforradalmi eseményekből. Egyik tanul­ság számunkra, hogy a külső imperializmus minden pilla­natban kész lenne ránk tör­ni; Ezért egy pillanatra sem vetődhetik fel előttünk a szo­cialista országok szövetségé­nek megbontása, a varsói szerződés törvénytelen fel­mondása. mint az Nagy Im­­réék is tették. Sokan azt mondják, nem tudjuk bizo­nyítani, hogy Nagy Imre res­taurációt akart. Teljesen mindegy, hogy restaurációt akart-e Nagy Imre, vagy sem, de az. hogy hátba tá­madta a helyenként hősiesen ellenálló kommunista cso­portokat, hogy felmondta a varsói szerződést, ezzel el­árulta a magyar proletárha­talom ügyét. A varsói szer­ződést csak az országgyűlés­nek lett volna joga felmon­dania, de Nagy Imre megke­rülte ezit; — Másik fő tanulság a dol­gozókkal szembeni hibák ki­javítása. Azt vetik a sze­münkre, hogyan javítjuk ki a hibákat, hiszen nálunk még erősebb diktatúra van, mint Rákosi idejében. Nem tiltakozunk ez ellen, ez így is van. ennek így is kell len­nie. Az ellenforradalmárok számára — legyen az mun­kás, vagy osztályidegen — nincs kegyelem. S megígér­hetjük, továbbra sem engedünk ebből a politikából Addig szorítjuk az ellensé­get, amíg csak kicsavarha­tunk belőle valamit. Mindezt természetesen a forradalmi törvényesség be­tartásával. Igaz, azt is sokan felhozzák, hiszen olyan em­bereket is internálunk, akiket bíróság elé sem állítottunk. S azt mondják, ez sérti a törvé­nyességet; A törvényt mindig az uralkodó osztály •— jelen pillanatban a munkásosztály — alkotja meg a maga érde­keinek megfelelően. S ha a munkásosztály érdekei azt kö­vetelik. hogy a fasisztákat, volt csendőröket, kulákokat önvédelmi célból internáljuk, akkor ez nem sérti a munkás­­osztály törvényességét. Majd arról beszélt. Czinege elvtárs, miiven *" az MSzMP. — Az MSzMP igazi marx­ista—leninista párt. Harcol a revizionizmus és a szektásság ellen is. Szolnok megyében bőven találunk példát a szektásságra. Sok helyen véri izzadnak, hogy helységükben példát találjanak a revi­­zionizmusra és túlhajtják a párt politikáját. Mi pedig azt akarjuk, hogy például szövetkezeti politikánk is vonzó legyen a parasztság számára, s ne kényszerből szövetkezzenek a parasztok. A szektásság nem abban áll, hogy gőgös-e a párttit­kár, vagy sem, hanem azon tudjuk lemérni, mennyire szeretik a pártot. a faluban, hogy mennyire ke­resik azt. Emlékszünk még az 1945—47-es időszakra, amikor ha 11 órakor érkezett meg valaki egy községbe, rögtön megtudhatta, melyik a párt­ház, mert onnan világosság szűrődött ki. Azokban az időkben minden nap össze­jöttek a kommunisták, meg­tárgyalták a falu eseményeit, s együttesen beszélték meg a teendőket. Erre van szük­ség most is. Arra, hogy min­den kommunista felelősséget órezzen a párt politikájának megvalósulásáért. Gazdasági helyzetünkkel kapcsolatban azt mondotta Czinege elvtárs, sajnos-, je­lenleg még mindig túlhaladja behozatalunk a kivitelt. Ez csak úgy változtatható mag, ha olcsóbban és többet ter­melünk. S ahol ez történik, ott megértették a dolgozók pártunk akaratát még akkor is, ha nem politizálnak mun­kájukon kívül; Késő estére járt már az idő, amikor hazafelé indultak a pórtnap résztvevői hármas­négyes kiscsoportokban, vagy baráti kettesben, s minden­hol az alkotta a beszédtémát, hogyan segíthetnék a megje­lölt feladatok megoldásában. — borzok — LÁZADÁS KUBÁBAN 0 szolnoki Dimianxli rádió augusztus 12-től minden hétköznap 13 órától 13.45- ig üzeneteket közvetít a Nagykun napokról a Petőfi­­ndó 252 m középhullámán. Az üzenet feladható az ország bármely részébe, a kiállítás területén lévő rádió-pavilon­ban. 10 szavas üzenet zené­vel 35 forint, zene nélkül 15 forint. Nyugat-India legnagyobb szigetén, a Kubai Köztársa­ságban hónapok óta folyik a harc Fulgencio Batista tábor­nok fasiszta diktatúrája el­len. Batista 1952-ben egy ál­lamcsínnyel ragadta magá­hoz a hatalmat. Azóta a ku­bai nép több esetben nyilvá­nította, hogy nem ismeri el Batista uralmát: A korrupt, népe szabadságát korlátlanul árubabocsátó terror-uralom­mal szemben harcolnak Fi­del Castro, a fiatal forradal­már vezetésével a kubai sza­badságharcosok. Castro 1956- ig emigrációban élt, múlt év végén 82 társával együtt szállt partra Dél-Kubában. A felke­lők száma azóta jelentősen megnövekedett: főbázisuk a sziklás Sierre Maestre hegy­ség, ahonnan ki-kitörve foly­tatják partizán harcukat. Oriente tartomány, ahol Kuba 4 millió főnyi lakossá­gának több mint egyharma­­da él és különösen Santiago de Cuba, az ország második legnagyobb városának lakos­sága támogatja a felkelőket. De Oriente tartomány hatá­rain túl is az ország elnyo­mottjai tüntetésekkel, sztráj­kokkal, sőt különböző me­rényletekkel is igyekeznek Batista terrorista diktatúrá­jának minél előbb végetvetni. Ugyancsak egy Batista elle­nes csoport szállt partra a Cabonico-öbölben néhány hó­napja, azonban ezt a cso­portot megsemmisítették. Minden valószínűség sze­rint Batista uralmát ma is csak az Egyesült Államok segíteégével biztosíthatja. — Köztudomású ugyanis, hogy az USA trösztöknek Kuba je­lentős gazdasági kizsákmá­nyolási területe (cukor, do­hány, réz) és hogy a Guantá­­namoi-öbölben az Egyesült Államok fontos haditengeré­szeti támaszponttal rendelke­zik. Főtérképünk Kuba földraj­zi helyzetét mutatja, a mel­léktérképünk pedig Oriente tartományt ábrázolja; l! KÖZNAPI JEGYZETEK *) // AZ ELSŐ TALÁLKOZÁS GYOfíFFY TSTV4N: MsgyKUNSsgt krójsiká (10.) Természetesen az adó még szanaszéjjel volt. Előci­tál tatta a tanácsot; — Hol az adó, kutyák? — Nem bírja a falu, instáljuk, fizetni. — Két annyit fogtok fizetni! — Verjétek vasba őket — kiáltott csausainak — s együtt legyen az adó. mire jövök Debrecenből, az utat piedig megcsináljátok Kisújszállásig akkorára, mert kü­lönben velem jöttök Szolnokra! Hajh! Tudták ezt már szenátor uraimék, hogy mit jelent! Ismerték már a Nyári Lőrinc várát Hogy pedig parancsának több foganatja legyen, a bég néhány törököt ott hagyott a tanács őrzésére és adó behajtására. Maga pedig elindult kíséretével Debre­cenbe. Dúlt-fúlt mérgében. Az utóbbi napiok eseményei na­gyon felingerelték. Még alig hagyták el a falut, midőn futárai elébe hoznak egy embert; — Nagyhatalmú uram! Ezt a gazembert csíptük el, amint evvel a véres nyereggel jött hazafelé. A legények közül többen felismerték a Tapodoz cselebi nyergét. Kissé megpálcáztuk, de nem akar vallani. — Kössétek gúzsba a bitangot. Beszélj, hol vetted a nyerget? A szegény megkínzott ember állhatatosan megmaradt amellett, hogy az úton lelte. Hamarosan felkötötték egy nyeregbe és megindultak a tett helyére. — Itt leltem — nyögte az atyafi, a földre mutatva egy helyen. Keresték, kutatták a hullát, de nem találták. Bizo­nyára nem halt meg, hanem valahol meghúzódott. Végre jelent] egy siheder, hogy ló nyomot talált, még pedig egyik tőrök patkós nyom. Mindjárt megindultak rajta, és nagynehezen a sá­fP gy kis izgalom fogott el, amikor a Szolnoki Va­sútállomáson a békéscsabai gyorsvonatra várakoztam. — Többször utaztam már vona­ton, mégis erősebben dobbant meg a szívem, amikor a távol­ban megjelenő füstfelhőt, a fekete testű mozdony mind­jobban kibontakozó alakját megláttam. A vonat gyors tempóval közeledett felém, kerekei zakatolva haladtak el előttem s lábam alatt a föld is megremegett. A mozdony ablakából egy széntől fekete arc hajolt ki s nézte a sínpárt, az embereket. A fék csikor­­dult, s a vonat megállt. Az utazók igyekeztek a felszállás­sal, hisz néhány perc s a fe­kete óriás indul tovább. Az emberek ismerőseiktől, szeretteiktől búcsúztak, akik a távolodó vonat ablakában megjelenteknek „szerencsés utat“' kívánnak. A kocsiban utazó társaimat néztem. Egy édesanya ölében egy szőkehajú kisleány ült, babájával játszott. Egy idő­sebb asszony a mellette ülő­vel beszélgetett. Szemben egy bácsikát lassan álomba rin­gatott a vonat kerekeinek dallamos zakatolása. Ebben az otthonias légkörben a moz­dony ablakából kihajoló fér­fiarc körvonalai rajzolódtak ki előttem, azé az emberé, aki­re az utasok élete van bízva. * A napokban a Mezőtúri Fűtőházban jártam. Ott találkoztam Szabados László mozdonyvezetővel, akinek a 24 órai szolgálata akkor dél­előtt telt le. Kíváncsian, meg­­illetődve fogtam kezet az idős emberrel, akinek arcára az el­telt évek kemény vonásokat húztak. Pár percet szeret­nék idejéből elvenni — mon­dottam. Megkérem, beszéljen magáról, az életéről, munká­járól. — Vasutas családból szár­mazom. Tizen voltunk testvé­rek, kilenc leány, a legidő­sebb én voltam. Mérnök sze­rettem volna lenni, ez az álmom azonban nem valósult meg, villanyszerelő lettem. — 1926 augusztusában kerültem a vasúthoz salakos munkás­nak. Három év után, mivel szorgalmasan dolgoztam, fűtő lettem. 1940-ben kerültem Szolnokra s 1944-ben, mint mozdonyvezető főellenőr már Mezőtúron teljesítettem szol­gálatot. Azóta a Mezőtúr — Orosháza — Szolnok — Bé­késcsaba — Turkeve vonalon gyors, személy és tehervo­natiul járok. — Milyen érzés a szágul­dó gyorsvonatot vezetni? — Egész testemmel benne élek, együtt dobog a szívem a vonat zakatolásával. Olyan, mint az óra ketyegése, egy­formán üt. A mozdonyvezetőt egy karmesterhez lehet ha­sonlítani, aki rögtön észreve­szi, ha a zenekarban valaki hamisan játszik. Állandóan W' ran vízen eljutottak a Lőzér halomig. .Itt egy fűzfa bokor« mellett megtalálták szegény Tapodoz cselebit, ki már; bizonyára a hurik énekét hallgatja. Már a vad madár; is kikezdte. A bég könnyezve állt meg felette. — Legvitézebb legényeimnek egyike! így kell téged: viszontlátnom? Pihenj csendesen! Bosszút fogok érted! lálani! Öh ezek a keresztény ebek kiölnek minden irgal-l mat szivemből! — Nyargaljon tíz ember azonnal Karcagra! Hozzá-; tok rögtön a tanácsot! Csakh mar megállapították, hogy a gyilkosok min­den értékesebb dolgot elvettek a szerencsétlen töröktől.: Izmailt az bántotta legjobban, íiogy a pasa levele. bitang: kezekbe került. Sátrat vertek a halmon és lesték, vártáik a tanácsot.; Egy csapat pedig levitte a hullát a nádas szélbe, itt' találtak egy rossz ladikot, beeveztek a rónába és szépen; megmosták a hullát, majd belecsavartálk a turbánjába és; külön sátorban kiterítették. Még meg sem érkezett a bég' küldöttsége, már is' futótűzként terjedt el a híre Karcagon, hogy a határban meggyilkoltak egy törököt. Roppant riadalom lett. A; tetteseket még csak nem Is gyanították. Tudták, hogy ennek a dolognak szörnyű büntetései lészen, mert amely község határában egy törököt meg­ölnek, az a község fizeti a vérdíjat. Ami pedig egy borot-; vált koponya után tetemes összeg szokott lenni. S ha: hozzávesszük még azt, hogy Izmail rossz kedvében van, 6 most nem tréfál, tán még el is hamvasztja a falut. De legjobban főtt a feje nemzetes Karacs Péter! uramnak. Mert ő volt a bíró, mindenki őtőle várta a! megoldást, 'fanácsot senki sem tudott adni, de jajgatni: apraja, nagyja . (Folytatjuk.) ■, figyelni kell a sínpárt es a fűtőnek óramű pontossággal kell dolgoznia. — Milyen élményben volt már része? — Régen történt. A Nyugat titi pályaudvarról kiránduló vonatot vittem Esztergomba. Pilisvörösvár elhagyása után kiugrott c mozdony első ke­reke. A kanyarban történt. 151 métert vittem kiesett ke­rékkel, amikor észrevettem. Gyorsfékkel sikerült megállí­tani. A sin mentén mindkét oldalon mély szakadék volt. Megmenekültünk. 1944-ben a háború alatt a lőszerrel telt 3761. számú vo­natot mentettem meg az el­hurcolástól (a németek ki akarták vitetni). Ezzel a gép­pel indult a vasút vérkeringé­se Mezőtúron. — Szabad idejében mivel foglalkozik? — Mezőtúron egy kis há­zam van. Feleségemmel együtt a gyümölcsösben ker­tészkedem. Nagyon szeretek olvasni, pl. szívesen lapozga­tom az „Elet és Tudomány c. folyóiratot. A zenét is na­gyon kedvelem. 10 éve, hogy a vasutas zenekarban ját­szom. — Kormányunk több intéz­kedést tett a vasutasok érde­kében. Személyében hogyan érintették ezek az intézkedé­sek? — ügy érzem, s a többi dol­gozó társaim nevében is kije­lenthetem, hogy jóleső érzés­sel fogadtuk a kormány in­tézkedéseit. Az utazási ked­vezményt, a fizetés rendezé­sét stb. Mindezt a jó munkán­kon keresztül fogjuk viszo­nozni. Az én fizetésem is 250 forinttal javult a régihez ké­pest. így havonta 2000—2500 forintot keresek. Meg kell még említenem, hogy a szén minősége is jelentősen meg­javult, fele annyi erővel dol­gozunk, mint azelőtt. Lelkesedéssel készültünk a hetedik vasutasnapra is. A fűtőház dolgozói többek kö­zött felajánlották — mivel a gépek elhanyagolt állapotban voltak — annak rendbehozá­sát, tisztántartását és 5 száza­lék szénmegtakaritást. A beszélgetés kissé tyosszú­­ra nyúlt. Nem is tartóztattam tovább Szabados mozdonyve­zetőt, a hosszú szolgálat után pihennie kell mert felelősség­­teljes munka vár reá. GÁL KATALIN Közlemény Az MSZMP megyei párt­bizottság ágit. prop. osz­tálya kéri azokat a dolgo­zókat, akiknek tulajdoná­ban az ellenforradalom idején készült fényképek* röplapok, különböző sajtó­kiadványok vannak, hogy azokat kortörténeti doku­mentumként megőrzésre küldjék be a megyei párt­bizottságra, .

Next

/
Thumbnails
Contents