Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-11 / 188. szám
99 Dz MSZMP tevonta a tanulságokat az ellenforradalmi eseményekből“ Czinege Lajos elvtárs pártnapi előadása Jászberényben Ennyi emberre talán mégsem számítottak a jászberényi elvtársak, akik a Fémnyomó és Lemezárugyár impozáns klubtermében rendezték meg a pártnapot. Hat óra után minden szék megtelt a teremben és többen hátul állva hallgatták Czinege Lajos elvtársat, az MSZMP megyebizottságának új első titkárát Munkások, parasztok, értelmiségiek, kommunisták, és puszta érdeklődők jöttek el, hogy hallják a párt szavát, hogy meg tudják, mit mondanak a kommunisták jelenlegi helyzetünkről, milyen jövő előtt állunk Czinege elvtárs az ellenforradalom után eltelt 9 hónap eredményeivel, fogyatékosságaival foglalkozott. — A kilenc hónap azt mutatta, hogy novemberben, decemberben a Kádár kormánynak, s nekünk kommunistáknak volt igazunk, — mondotta Czinege elvtárs. — Nagyon sok „jóakarónk*’ akadt akkoriban. A jugoszlávok azt javasolták, ne szervezzük a pártot, a munkástanácsokra építsük fel az államhatalmat, s hogy az értelmiségnek adjuk át a vezető szerepet. Óriási nyomás nehezedett a kormányra és a pártra. Mi azt mondtuk: előszór rend és rend legyen az országban, s utána rátérhetünk majd a népfront politikára is, amit akkoriban ajánlgattak nekünk. Helyes volt. hogy a kormány nem ment bele az egymást követő küldöttségek követeléseibe: Nagy Imrének a kormányban való részvételébe, s a többpárt által létrehozott koalíciós kormány megalakításába. A párt, a karhatalom, a honvédség, rendőrség és a munkásőrség megszervezéséhez látott először. — Fegyveres erőink segítségével — a Szovjetunió segítsége után — sikerült megsemmisíteni az ellenforradalmat; Munkásosztályunk szíwel-lélekkel támogatta politikánkat. A sztrájkra uszítók elég nehéz helyzetbe sodorták az országot, s magunk sem hittük, hogy ilyen gyorsan talpra álljon. Novemberben még a bányaműszaki szakemberek is azt mondották. egy év kell ahhoz, hogy utolérjék az ellenforradalom előtti termelést. S ime, bányászaink áldozatos, hősies munkája árán ma már túlteljesítjük az október előtti termelést. Az idegek harca, a ki bírja tovább politika a mi részünkre dőlt el.--- Pártunk levonta a tanulságot az ellenforradalmi eseményekből. Egyik tanulság számunkra, hogy a külső imperializmus minden pillanatban kész lenne ránk törni; Ezért egy pillanatra sem vetődhetik fel előttünk a szocialista országok szövetségének megbontása, a varsói szerződés törvénytelen felmondása. mint az Nagy Imréék is tették. Sokan azt mondják, nem tudjuk bizonyítani, hogy Nagy Imre restaurációt akart. Teljesen mindegy, hogy restaurációt akart-e Nagy Imre, vagy sem, de az. hogy hátba támadta a helyenként hősiesen ellenálló kommunista csoportokat, hogy felmondta a varsói szerződést, ezzel elárulta a magyar proletárhatalom ügyét. A varsói szerződést csak az országgyűlésnek lett volna joga felmondania, de Nagy Imre megkerülte ezit; — Másik fő tanulság a dolgozókkal szembeni hibák kijavítása. Azt vetik a szemünkre, hogyan javítjuk ki a hibákat, hiszen nálunk még erősebb diktatúra van, mint Rákosi idejében. Nem tiltakozunk ez ellen, ez így is van. ennek így is kell lennie. Az ellenforradalmárok számára — legyen az munkás, vagy osztályidegen — nincs kegyelem. S megígérhetjük, továbbra sem engedünk ebből a politikából Addig szorítjuk az ellenséget, amíg csak kicsavarhatunk belőle valamit. Mindezt természetesen a forradalmi törvényesség betartásával. Igaz, azt is sokan felhozzák, hiszen olyan embereket is internálunk, akiket bíróság elé sem állítottunk. S azt mondják, ez sérti a törvényességet; A törvényt mindig az uralkodó osztály •— jelen pillanatban a munkásosztály — alkotja meg a maga érdekeinek megfelelően. S ha a munkásosztály érdekei azt követelik. hogy a fasisztákat, volt csendőröket, kulákokat önvédelmi célból internáljuk, akkor ez nem sérti a munkásosztály törvényességét. Majd arról beszélt. Czinege elvtárs, miiven *" az MSzMP. — Az MSzMP igazi marxista—leninista párt. Harcol a revizionizmus és a szektásság ellen is. Szolnok megyében bőven találunk példát a szektásságra. Sok helyen véri izzadnak, hogy helységükben példát találjanak a revizionizmusra és túlhajtják a párt politikáját. Mi pedig azt akarjuk, hogy például szövetkezeti politikánk is vonzó legyen a parasztság számára, s ne kényszerből szövetkezzenek a parasztok. A szektásság nem abban áll, hogy gőgös-e a párttitkár, vagy sem, hanem azon tudjuk lemérni, mennyire szeretik a pártot. a faluban, hogy mennyire keresik azt. Emlékszünk még az 1945—47-es időszakra, amikor ha 11 órakor érkezett meg valaki egy községbe, rögtön megtudhatta, melyik a pártház, mert onnan világosság szűrődött ki. Azokban az időkben minden nap összejöttek a kommunisták, megtárgyalták a falu eseményeit, s együttesen beszélték meg a teendőket. Erre van szükség most is. Arra, hogy minden kommunista felelősséget órezzen a párt politikájának megvalósulásáért. Gazdasági helyzetünkkel kapcsolatban azt mondotta Czinege elvtárs, sajnos-, jelenleg még mindig túlhaladja behozatalunk a kivitelt. Ez csak úgy változtatható mag, ha olcsóbban és többet termelünk. S ahol ez történik, ott megértették a dolgozók pártunk akaratát még akkor is, ha nem politizálnak munkájukon kívül; Késő estére járt már az idő, amikor hazafelé indultak a pórtnap résztvevői hármasnégyes kiscsoportokban, vagy baráti kettesben, s mindenhol az alkotta a beszédtémát, hogyan segíthetnék a megjelölt feladatok megoldásában. — borzok — LÁZADÁS KUBÁBAN 0 szolnoki Dimianxli rádió augusztus 12-től minden hétköznap 13 órától 13.45- ig üzeneteket közvetít a Nagykun napokról a Petőfindó 252 m középhullámán. Az üzenet feladható az ország bármely részébe, a kiállítás területén lévő rádió-pavilonban. 10 szavas üzenet zenével 35 forint, zene nélkül 15 forint. Nyugat-India legnagyobb szigetén, a Kubai Köztársaságban hónapok óta folyik a harc Fulgencio Batista tábornok fasiszta diktatúrája ellen. Batista 1952-ben egy államcsínnyel ragadta magához a hatalmat. Azóta a kubai nép több esetben nyilvánította, hogy nem ismeri el Batista uralmát: A korrupt, népe szabadságát korlátlanul árubabocsátó terror-uralommal szemben harcolnak Fidel Castro, a fiatal forradalmár vezetésével a kubai szabadságharcosok. Castro 1956- ig emigrációban élt, múlt év végén 82 társával együtt szállt partra Dél-Kubában. A felkelők száma azóta jelentősen megnövekedett: főbázisuk a sziklás Sierre Maestre hegység, ahonnan ki-kitörve folytatják partizán harcukat. Oriente tartomány, ahol Kuba 4 millió főnyi lakosságának több mint egyharmada él és különösen Santiago de Cuba, az ország második legnagyobb városának lakossága támogatja a felkelőket. De Oriente tartomány határain túl is az ország elnyomottjai tüntetésekkel, sztrájkokkal, sőt különböző merényletekkel is igyekeznek Batista terrorista diktatúrájának minél előbb végetvetni. Ugyancsak egy Batista ellenes csoport szállt partra a Cabonico-öbölben néhány hónapja, azonban ezt a csoportot megsemmisítették. Minden valószínűség szerint Batista uralmát ma is csak az Egyesült Államok segíteégével biztosíthatja. — Köztudomású ugyanis, hogy az USA trösztöknek Kuba jelentős gazdasági kizsákmányolási területe (cukor, dohány, réz) és hogy a Guantánamoi-öbölben az Egyesült Államok fontos haditengerészeti támaszponttal rendelkezik. Főtérképünk Kuba földrajzi helyzetét mutatja, a melléktérképünk pedig Oriente tartományt ábrázolja; l! KÖZNAPI JEGYZETEK *) // AZ ELSŐ TALÁLKOZÁS GYOfíFFY TSTV4N: MsgyKUNSsgt krójsiká (10.) Természetesen az adó még szanaszéjjel volt. Előcitál tatta a tanácsot; — Hol az adó, kutyák? — Nem bírja a falu, instáljuk, fizetni. — Két annyit fogtok fizetni! — Verjétek vasba őket — kiáltott csausainak — s együtt legyen az adó. mire jövök Debrecenből, az utat piedig megcsináljátok Kisújszállásig akkorára, mert különben velem jöttök Szolnokra! Hajh! Tudták ezt már szenátor uraimék, hogy mit jelent! Ismerték már a Nyári Lőrinc várát Hogy pedig parancsának több foganatja legyen, a bég néhány törököt ott hagyott a tanács őrzésére és adó behajtására. Maga pedig elindult kíséretével Debrecenbe. Dúlt-fúlt mérgében. Az utóbbi napiok eseményei nagyon felingerelték. Még alig hagyták el a falut, midőn futárai elébe hoznak egy embert; — Nagyhatalmú uram! Ezt a gazembert csíptük el, amint evvel a véres nyereggel jött hazafelé. A legények közül többen felismerték a Tapodoz cselebi nyergét. Kissé megpálcáztuk, de nem akar vallani. — Kössétek gúzsba a bitangot. Beszélj, hol vetted a nyerget? A szegény megkínzott ember állhatatosan megmaradt amellett, hogy az úton lelte. Hamarosan felkötötték egy nyeregbe és megindultak a tett helyére. — Itt leltem — nyögte az atyafi, a földre mutatva egy helyen. Keresték, kutatták a hullát, de nem találták. Bizonyára nem halt meg, hanem valahol meghúzódott. Végre jelent] egy siheder, hogy ló nyomot talált, még pedig egyik tőrök patkós nyom. Mindjárt megindultak rajta, és nagynehezen a sáfP gy kis izgalom fogott el, amikor a Szolnoki Vasútállomáson a békéscsabai gyorsvonatra várakoztam. — Többször utaztam már vonaton, mégis erősebben dobbant meg a szívem, amikor a távolban megjelenő füstfelhőt, a fekete testű mozdony mindjobban kibontakozó alakját megláttam. A vonat gyors tempóval közeledett felém, kerekei zakatolva haladtak el előttem s lábam alatt a föld is megremegett. A mozdony ablakából egy széntől fekete arc hajolt ki s nézte a sínpárt, az embereket. A fék csikordult, s a vonat megállt. Az utazók igyekeztek a felszállással, hisz néhány perc s a fekete óriás indul tovább. Az emberek ismerőseiktől, szeretteiktől búcsúztak, akik a távolodó vonat ablakában megjelenteknek „szerencsés utat“' kívánnak. A kocsiban utazó társaimat néztem. Egy édesanya ölében egy szőkehajú kisleány ült, babájával játszott. Egy idősebb asszony a mellette ülővel beszélgetett. Szemben egy bácsikát lassan álomba ringatott a vonat kerekeinek dallamos zakatolása. Ebben az otthonias légkörben a mozdony ablakából kihajoló férfiarc körvonalai rajzolódtak ki előttem, azé az emberé, akire az utasok élete van bízva. * A napokban a Mezőtúri Fűtőházban jártam. Ott találkoztam Szabados László mozdonyvezetővel, akinek a 24 órai szolgálata akkor délelőtt telt le. Kíváncsian, megilletődve fogtam kezet az idős emberrel, akinek arcára az eltelt évek kemény vonásokat húztak. Pár percet szeretnék idejéből elvenni — mondottam. Megkérem, beszéljen magáról, az életéről, munkájáról. — Vasutas családból származom. Tizen voltunk testvérek, kilenc leány, a legidősebb én voltam. Mérnök szerettem volna lenni, ez az álmom azonban nem valósult meg, villanyszerelő lettem. — 1926 augusztusában kerültem a vasúthoz salakos munkásnak. Három év után, mivel szorgalmasan dolgoztam, fűtő lettem. 1940-ben kerültem Szolnokra s 1944-ben, mint mozdonyvezető főellenőr már Mezőtúron teljesítettem szolgálatot. Azóta a Mezőtúr — Orosháza — Szolnok — Békéscsaba — Turkeve vonalon gyors, személy és tehervonatiul járok. — Milyen érzés a száguldó gyorsvonatot vezetni? — Egész testemmel benne élek, együtt dobog a szívem a vonat zakatolásával. Olyan, mint az óra ketyegése, egyformán üt. A mozdonyvezetőt egy karmesterhez lehet hasonlítani, aki rögtön észreveszi, ha a zenekarban valaki hamisan játszik. Állandóan W' ran vízen eljutottak a Lőzér halomig. .Itt egy fűzfa bokor« mellett megtalálták szegény Tapodoz cselebit, ki már; bizonyára a hurik énekét hallgatja. Már a vad madár; is kikezdte. A bég könnyezve állt meg felette. — Legvitézebb legényeimnek egyike! így kell téged: viszontlátnom? Pihenj csendesen! Bosszút fogok érted! lálani! Öh ezek a keresztény ebek kiölnek minden irgal-l mat szivemből! — Nyargaljon tíz ember azonnal Karcagra! Hozzá-; tok rögtön a tanácsot! Csakh mar megállapították, hogy a gyilkosok minden értékesebb dolgot elvettek a szerencsétlen töröktől.: Izmailt az bántotta legjobban, íiogy a pasa levele. bitang: kezekbe került. Sátrat vertek a halmon és lesték, vártáik a tanácsot.; Egy csapat pedig levitte a hullát a nádas szélbe, itt' találtak egy rossz ladikot, beeveztek a rónába és szépen; megmosták a hullát, majd belecsavartálk a turbánjába és; külön sátorban kiterítették. Még meg sem érkezett a bég' küldöttsége, már is' futótűzként terjedt el a híre Karcagon, hogy a határban meggyilkoltak egy törököt. Roppant riadalom lett. A; tetteseket még csak nem Is gyanították. Tudták, hogy ennek a dolognak szörnyű büntetései lészen, mert amely község határában egy törököt megölnek, az a község fizeti a vérdíjat. Ami pedig egy borot-; vált koponya után tetemes összeg szokott lenni. S ha: hozzávesszük még azt, hogy Izmail rossz kedvében van, 6 most nem tréfál, tán még el is hamvasztja a falut. De legjobban főtt a feje nemzetes Karacs Péter! uramnak. Mert ő volt a bíró, mindenki őtőle várta a! megoldást, 'fanácsot senki sem tudott adni, de jajgatni: apraja, nagyja . (Folytatjuk.) ■, figyelni kell a sínpárt es a fűtőnek óramű pontossággal kell dolgoznia. — Milyen élményben volt már része? — Régen történt. A Nyugat titi pályaudvarról kiránduló vonatot vittem Esztergomba. Pilisvörösvár elhagyása után kiugrott c mozdony első kereke. A kanyarban történt. 151 métert vittem kiesett kerékkel, amikor észrevettem. Gyorsfékkel sikerült megállítani. A sin mentén mindkét oldalon mély szakadék volt. Megmenekültünk. 1944-ben a háború alatt a lőszerrel telt 3761. számú vonatot mentettem meg az elhurcolástól (a németek ki akarták vitetni). Ezzel a géppel indult a vasút vérkeringése Mezőtúron. — Szabad idejében mivel foglalkozik? — Mezőtúron egy kis házam van. Feleségemmel együtt a gyümölcsösben kertészkedem. Nagyon szeretek olvasni, pl. szívesen lapozgatom az „Elet és Tudomány c. folyóiratot. A zenét is nagyon kedvelem. 10 éve, hogy a vasutas zenekarban játszom. — Kormányunk több intézkedést tett a vasutasok érdekében. Személyében hogyan érintették ezek az intézkedések? — ügy érzem, s a többi dolgozó társaim nevében is kijelenthetem, hogy jóleső érzéssel fogadtuk a kormány intézkedéseit. Az utazási kedvezményt, a fizetés rendezését stb. Mindezt a jó munkánkon keresztül fogjuk viszonozni. Az én fizetésem is 250 forinttal javult a régihez képest. így havonta 2000—2500 forintot keresek. Meg kell még említenem, hogy a szén minősége is jelentősen megjavult, fele annyi erővel dolgozunk, mint azelőtt. Lelkesedéssel készültünk a hetedik vasutasnapra is. A fűtőház dolgozói többek között felajánlották — mivel a gépek elhanyagolt állapotban voltak — annak rendbehozását, tisztántartását és 5 százalék szénmegtakaritást. A beszélgetés kissé tyosszúra nyúlt. Nem is tartóztattam tovább Szabados mozdonyvezetőt, a hosszú szolgálat után pihennie kell mert felelősségteljes munka vár reá. GÁL KATALIN Közlemény Az MSZMP megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya kéri azokat a dolgozókat, akiknek tulajdonában az ellenforradalom idején készült fényképek* röplapok, különböző sajtókiadványok vannak, hogy azokat kortörténeti dokumentumként megőrzésre küldjék be a megyei pártbizottságra, .
