Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-06 / 183. szám

A VIT eseményeiről KÉSZÜLŐDÉS» Jól szerepelnek a ma­gyar versenyzők a kul­turális versenyeken Befejezéséhez közeledik a moszkvai VIT kulturális ver senyéinek első fordulója. Ed­dig a magyar versenyzők jói megállták helyüké, csaknem kivétel nélkül a döntőbe ke­rültek. Különösen sikeres volt hegedűseink szereplése A vonósversenyek zsűrije Si mór Andrást, Szász Józsefei és Hevesi Juditot máris £ döntőbe javasolta, ugyancsak iól szerepelne!' a fiatal har monikósok. A varsói VIT-er díjnvertes Fem/ő Péteren kí­vül Lukács Dénes is a döntő be jutott. A fiatalok harmo­nikazenekara szombaton dél­után szerepelt. Bár a zsűri véleménye még nem ismere tes, minden valószínűség sze­rin; ez a zenekar is a döntő­be jutott. Rajtuk kívül meg­állták (helyüket énekeseink és hangszeres szólistáink is. Események áradata szombaton este a feszti­válon Szombaton este nagv él­ményben volt részük a moszkvai VIT-en résztvevő fiataloknak: a hatalmas Kreml-palotában ég a palota előtti térségen megrendezték a VIT résztvevőinek bálját. A bálon többezer külföldi ven­dég és tnoszlcvai fiatat1 vett részt. Külön érdekessége vol* a bál eseményeinek, hogy fel­lépett a magyar küldöttség rajkózenekara is. a pattogó csárdásokkal, vidám táncze­nével szórakoztatta a bá1 résztvevőit. A Kremlben ren­dezett bál a késő éjszakai órákig tartott. Ugyanebben az időben e Dinamó-stadionban került sor í szovjet balett legkiválóbl művészeinek ünnepi estjére A műsornak több mint öt­­>záz szereplője veit, közöttük Ulanova, a világhírű Lenin­­díjas táncosnő. Szombaton este számos kül­döttség is előadást tartott. Az első számadatok a moszkva VIT sikeréről A moszkvai VIT Nemzet­­kö;: Szervező Bizottsága saj­tókonferencián számol be £ találkozó első eredményei­ről ,j| A konferencián a többi kö­zött elmondották, hogy a VIT-re eddig öt világrész 127 országának képviselői érkez­tél: meg. A résztvevők több mint pzer különböző nemzeti és nemzetközi szervezetet képviselnek. r,zámos ország a VIT-ek történetében a legnagyobb Tldöttséggél vesz részt a moszkvai találkozón. így pél­dául Franciaországból 2000 Angliából 1500, Finnországból 2000, Olaszországból 1900, a Német Szövetségi Köztársa­ságból 1100, Egyiptomból öt­százötven küldött érkezett Moszkvába. A VIT Nemzetközi Előké­szítő Bizottságának meghívá sára 350 világszerte ismer* közéleti személyiség és híres­ség jött el, hogy megtekintse a VI. VIT eseményeit. Több mint 000 újságíró, rádiótudó­­-.ító, filmes és televíziós ripor­ter utazott Moszkvába, hogy Hajóval a Tiszán Szolnok — Csonqrád — Szolnok» A nagykun napok alkatanáv ai rendezendő mezőgazdasági kiállítás színhelyén, Kisiij­­szálláson már serény munka folyik. Vojvoda István vezetésével, aki a kiállítási iro­dától a munkálatokat vezeti, egyetemisták, gimnazisták keze nyomán szinte naponta épülnek a pavilonok. Képünk a leendő kiállítási pavilonok egyik részletét mutalja be. i. & mét)é)Z2c\ t?é52f02S2tiek a nagykunsági kiáUtfáson beszámoljon a VIT esemé-í nyeiről. « A VIT első hat napja sok? irdekes élményt hozott. * Nagy sikerrel folyik a kul-{ ’orális bemutatók sorozata. } A küldöttek kérésére eddig} ;öbb mint ezer kirándulást* szerveztek a moszkvai mú-J eumokba, üzemekbe, intéz-♦ nényekbe, Moszkva-kömyékiX kolhozokba, ahol a világ ifjú-» ságénák küldöttei sok száz-j 3ze: srcvjet fiatallal.találkoz-J oak. ♦ Igen nagy eredménnyel jár-} ak a fesztivál kiállításai. } A vasárnapi események ♦ A moszkvai Világifjúsági j Találkozón vasán ap folyta-} tődtak a különböző ifjúsági} küldöttségek találkozói. lelkes hangulatban zajlott} le a Német Demokratikus} köztársaság és Lengyelországi ifjúsá;i küldöttségének talál-♦ kozója a mezőgazdasági kiál-♦ ’.Téson, áz NDK kü’döttségé-j n„k szállásán. Konrad Nau J maim az NDK ifjúsága névé-} bm üdvözölte • lengyel fia1} talokat. . } — Azt akarjuk — mondót-* fa —, hogy minden országi fiatalsága békében ét barát-i ságan élien. Azt kíván luk. 9 hogy tovább erősödjenek a} baráti kapcsolatok az Oderái —Neisse békehatáron át. Ve-Í letek együtt mindent el aka-i ránk követni a háború meg-* ' kadályozásáért. A lengyel ifjúsági küMött-l ség nevében Jerzi Te~-ei üd-}: vözö'te a német fiatalokat. —} Oélunk közös — mondotta —,} a szocializmus felépítése és a*1 béke megszilárdítása. }: mein mindennapi esemény­re gyülekeztek vasárnap reg­gel a szolnoki hajóállomáson ojz emberek. A MAHART, a tanács és különböző társadal­mi szerveb képviselői mellett, a dolgozók családjaikkal vár­ták azt a pillanatot, hogy 13 év után először elinduljon Szolnokról Csongrádra az első hajójárat. A munkás-paraszt kormány segítsége volt az, ami biztosí­totta a Tisza alsó szakaszán lévő községeknek bekapcsolá­sát a kereskedelembe és sze­mélyszállításba. A községek a Tisza partján fekszenek, va­sútállomástól 8—10 kilomé­terre, így a szállítási lehető­ség igen rossz. Nagyon sok friss zöldféle és gyümölcs ma radt el a szolnoki piacró1 emiatt. Felmérhetetlen segítség ez nekünk — mondták a hajó ünnepélyes fogadtatására egybegyűlt egyszerű paraszt­emberek és asszonyok. Töb­bet és jobbat tudunk adni c városnak és nekünk is töbl jut a városból. Minden állomáson hatal­mas tömeg fogadta a hajó* Vörös és nemzetiszín zászlók sokasága lengett a parton. Ott volt a falu apraja-nagyfa Még a pap is üdvözölte Tisza­­várk'myon az ismét megindul* járatot. Végig ezen a gyönyö­rű folyón, a part mentén dol­gozó egyszerű narasztembe rak halászok, révészek a rég­­módra me a1'ni ápolták, a für dőzök zászlók lenqet6s*ve üdvözölték az első utasszállító hajót. Tiadalmenst volt ez az út A községek tanácsának kép viselői is megjelentek, lelkes köszön etüket fejezték ki a pártnak és kormányunknak­■Hatalmas virágcsokrokat nyújtottak át a járat átadói­nak, Tiszzkürtön még a böl­­csődések is kivonultak az ün­nepi aktusra. Az ünneplők közül sokan el­jöttek az első útra és Csong­rádra így több mint 300-an érkeztünk. A hajó, a boldog emberek szállítója volt. Mást nem is lehetett hallani az u'asok között, csak azt, hogy mennyire kellett, mennyire várták és milyen vagy segít­ség ez a falu számára. A megyei tanács a közsé­ge'.kel közösen megoldotta ezt az igen fájó nroblém.íját a ’kosságnak. Nem volt köny­­nvű feladat. A megye több mint félmillió forintot fordí­tott a kikötőkre. Teljesen rakat kellett építeni, mert a háború alatt egytől egyig el­pusztultak a kikötőberende­­- sek. A MAHART biztosítot­ta c bejáratokat, a községek ~z utak és kikötőhelyek építé­sé t. A MAHART hajózó dolgo­zói is megtettek mindent a 'él érdekében. A ..Tahi” és az Ercsi” nevű hajók parancs­nokai és beosz*ottjai vállalták a többlet munka nehézségeit feláldozták pihenő szabad­idejük egy részét. $ a munká' ne gosztva, teszne k eleoet o lol'ozók kívánalmainak, A .Tahi” emberei minden va­sárnap hajnali 2 órakor áll nak szolgálatba és csak hétfő ’sfo 8 órakor térnek pihenőre Nem, ónná szkodnak, szívesen ‘eszik. Pedig 3—4 hétben egv­­'zer látják családjukat, s ak­­or is egy. esetleg két napra Ez a hajósélet — mondják hu­morosan —, majd. ha nyug­tába menyünk, akkor leszünk sieget otthon. Az asszony ránk Ez a fiatal, de szépen fejlett üsző a karcagi Hunyadi Ter­melőszövetkezeté. A neve: 22-es Gyöngyi. 1955-ben szüle­tett az országos mezőgazdas ági kiállításon, törzskönyve­zett szülőktől, s most ismét kiállításra készül, a Kisúj­szálláson megtartandó nagykun napok alkalmával. Harminchat nap’a ladikkal a Tiszán s ezt amint Harminchat napja cl a Ti­szán egy kis fedett házikó­val ellátott ladikon Major Ákos szakiskolai igazgató és felesége. Gzatmárcsekén, a Tisza felső folyásánál száll­tak az egyik budapesti hajó­gyár által részükre .készített lakóhajóba s csütörtökön dél­után hagyták el Szolnokot, Űtjulk végcélja Szeged. Ma­jor Ákos többszáz fénykép­­felvételt készített és az utat „Ladikkal végig a magyar Tiszán címmel megjelenő ifjúsági könyvében írja majd le. Az a cél vezeti, hogy az ifjúságnak bemutassa a Tisza minden szépségét, történelmi nevezetességeit, a magyar folyam jellegzetességét. Ez­zel a könyvvel szeretné fel­kelteni az ifjúság érdeklődé­sét a Tisza iránt, amelynek vadregényes környezete, szép tájai várják a magyar fiata­lokat. Ladikkal megtett útja során hű képet ad majd a szerző a tiszaparti népvisele­tekről, a történelmi műemlé­kekről, a tiszai közlekedés­ről, a tiszaparti emberek fog­lalkozásáról, életmódjáról. — Egy alkalommal ladikjukból jól látták, amint a Tisza mintegy negyedholdnyi terü­letet szakított be a folyamba, a ritika pillanatot — a nagy fülddárab a Tiszában úszik — szintén meg örökítette. Major Ákos és a felesége a ladikban kis tűzhelyet is elhelyeztek, s a Tiszán me­netközben főzik az ételeket. Amikor csütörtökön délután a szolnoki Tisza-híd alatt át­haladt a házikóval ellátott ladik, sok nézője akadt a ritka látványnak. A tervek szerint hétfőn vagy kedden érnek Szegedre. Jövőre a Dunán és a Balatonon akar hasonló ladik-utat megtenni Major Ákos. I MAI SZAMUNK BOL á mnükásmozga!om és az értelmiség (i/.> i I <o X i Felhívás a megye üzemeinek dolgosóihoz X X II. évfolyam, 183. szám. Ara: 50 fillér, 1957. augusztus 6. kedd. A SZOLNOK MEGYEI PÁR T BIZO TTSÁG fcS A MEGYE) TAN ÁCS LAPJA VÍLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl is unhat. Szeretjük a hajót, ezír nekünk hivatásunk, nem pe-ts dig állásunk. Volt már olyan »I út is, mikor hat hónapot vol-*í tunk távol. •/ A révkirendeltség sem, tét-y lekedett vasárnap. Dieselt1 gyorsjáratú hajójával előre t ‘ végigjárta a kikötőket,'s vitte |1 a menetrendet, hogy a lakó- * s sok időben felkészülhessenekI1 a hétfői piacra. Figyelmeztet-}! ték a révészeket az ismét J1 megindult járatra, hogy ű}I hajó zavartalanul közieked-ti hessen. }s Visszafelé jövet, még na-* ‘ gyobb méretű volt az egyesi'' állomásokon az üdvözlés.*'' Tarkállott a községeknél' a­­vart a tömegtől és boldog} mosollyal szálltak ki azok, |i­­akik elkísérték az első hajót Íz Dsongrádig. ♦; A kiszállók helyett úiaktl lőttek be, ha csak egy áüo- s másig is. Megjelentek az elsőit csomagos utasok, akik -már este hozták a hétfői szolnoki niacra áruikat. Eltenni való uborkától, a különféle gyü­mölcsig minden felkerült a fedélzetre. Igen. i't lehet kor- s Wlan mennyiségű csomaggal v felsírllnií nem úgy, mint a f vonatra. A matrózok szívesen f segítenek az utasoknak a cső- ^ mag elhelyezésében. Remél- t füle, a hajójárat maid érezteti g !s hatását a szolnoki piacon j, az áruellátásban. t Szolnokra érkezve, úgy . 5reztilk. gazdagabbak le'tünk így szép élménnyel. Meleg ' pillantással figyeltük az esté- f ben kivilágított hajót, az uta- „ sok ki és beszállását.. Rövid -j nercek múltán ismét dallamo­­san dohogott a „Tahi” gőz- 1 gépe, s vitte Tiszabura felé, ^ otthonukba a falvak lakóit. il A—i, n A nagykunsági méhészek 1 lem akarnak lemaradni eb- i sen a szépségében és gazdag- ; ágában páratlannak ígérkező 1 elállításról. 1 A földművesszövetkezet ke­ntén belül működő niéhész- I szakcsoport elnökének. Ve- 1 i érd i Istvánnak hívására negmozdultak a kun városok | ■s a környék szakcsoportjai: í Carcag, Kunhegyes, Kunma- s laras, Törökszentmiklós, Me- ; tőtur, Fegyvernek, Kenderes, , ■tb. Kisújszálláson júl. 2?.-án a néhészkiállítás megszervező­ére méhész-értekezletet tar­oltak, ahol megvitatták, ho­gyan lehetne szebbé, emléke­­:etesebbé lenni a kiállítást s i méhészek és kívülállók íz­ese szerint bemutatni a ha­gyományos kunsági méhésze­it. A tanács és a földműves­­izövetkezet jó hozzáállását e kérdéshez az ie mutatja, hogy :zcn a gyűlé-en a megjelen­ik között helyet foglalt a VtESZÖV választmánya mel­­ett működő megyei rnéhész­­izakcscport titkára, Jónás ilvtárs, a tanács elnöke és Jígh Elek elvtárs. a f“"'dmű­­/rsszövet kezet igazgatóságá­lak elnöke. Vekerdi méhésztárs javas­alára megalakult a szerve­­.öbizottság. amelynek veze­­öje és egyben gazdaságié] e­­öse, Kisuiszállás egyik köz­­zeretetnek örvendő méhésze: Kovács Kálmán bácsi lett. A szervezőbizottság tagjai kö­zött a lelkes méhész-aszonyo­­kat is megtaláljuk: Molnár, Borús, Túri, Farkas Ilona, Varga Erzsébet, Bartha Zol­tánná (Kenderes), Horváth Miklós, Zilahi István. Augusztus 12-én egésznapos program lesz a méhészek ré­szére. A gazdag műsorban szerepel a kibővített szakbi­zottsági ülés, szakcsoport el­nöki találkozó, méhészelő­adás. melyet Illa méhésztárs, az állami gazdaságok főelő­adója tart. A földművesszö­vetkezet és a szakcsoport vendégül látja a méhész tag­társakat (sör, szendvics), díj­talan mézkóstoló, mézes süte­mények. A méhész pavilon­ban fehérköpenyes méhész­­társnők és méhészek adnak felvilágosítást és. fogadják, a kedves vendégeket. Tóth Sándor megyei méhész szaktitkár

Next

/
Thumbnails
Contents