Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-21 / 170. szám
AMIRŐL BESZÉLNI KELL.. Munkásgyűlés a Járműjavítóban — AZ EMBEREK politikai érdeklődése, aktivitása, jóval nagyobb most, mint az előző években bármikor. És ezt még csak fokozta a pártértekezlet — hosszú ideje nélkülözött — nyílt, őszinte hangja. az SZKP nyilvánosságra került határozatának bátor keménysége. Úgy hogy bátran mondhatjuk, a munkások most már nem csak szívesen veszik, hanem várják is az okos beszédet, vitákat s általában az olyan megmozdulásokat, melyen szívük szerint boncolgathatják a jelen és múlt eseményeit. Felettébb helyes az is, hogy ezeket a beszélgetéseket a munkásmozgalom legtapasztaltabb, legképzettebb funkcionár.usai vezetik le a nagyüzemekben, olyan emberek, akik az elmúlt években adminisztratív elfoglaltságuk miatt — ha Szolnokon jártak is _ nem jutottak tovább a hivatali szobáknál. A Szolnoki Járműjavító munkásai közé Kiss György elvtárs, a pártközpont kiküldötte jött el — s ha a jelenlévők úgy érezték, hogy régóta gomolygó vitás kérdések tisztultak ki két óra alatt, ha rájöttek, hogy nyoma sincs már propagandánkban a szépítésnek, elhallgatásnak, — úgy ez nagyrészben az ő érdeme. Persze hozzájárult ehhez a többi aktív résztvevő, Pintér művezető, G. Kis lakatos, Orosházi munkaügyi dolgozó és más elvtársak hozzászólása is. Hogy miről voltt szó, miben alakult ki egyetértés és miben volt véleménykülönbség, azt részleteiben nehéz lenne leírni. A fő téma természetesen az volt, amiről mindenki beszél: — a jelenlegi politikai helyzet, az ellenforradalom és és az úgynevezett kényes kérdések, amiről persze kiderült, hogy cseppet sem kényesek és még annyira sem titkosak. t Mindenekelőtt a pártértekezlet ügye került szóba. Mint ismeretes népi demokráciánk minden rendű, rangú ellensége arról fecsegett s arra számított, hogy ez alkalommal megbomlik majd a pártegység s ilyen alapon lesz a párt felrobbantása. Ezzel szemben a pártértekezlet egyik legfőbb eredménye, hogy megmutatkozott a szilárd pártegység. A másik, hogy ez alkalommal világosén bebizonyosodott a Párt és a kormány szilárd helyzete. És ezen nem csupán a katonai és karhatalmi erősség értendő, hanem az, hogy pártunk ég kormányunk mögött a becsületes dolgozók széles tömegének szilárd bázisa áll. átütő sikert aratott az ellenséges revizionista nézetek szétverésében ideológiai fronton. A pártértekezlet eredményéhez tartozik a szilárd állásfoglalás a ppo’etár internacionalizmus mellett, továbbá az, hogy elismerte a párt és kormány vezetőinek következetes, kérlelhetetlen és kemény harcát az ellenforradalom ellen, melyet november 4-től kezdődően folytatott és folytat. Ez utóbbit Marosán elvtars egyik beszédében találóan a párt „nem korszakának” nevezte. Lényegét egv k's — talán meg sem történt — anekdota mutatja meg legjobban. Valamikor az elmúlt év végén, mikor a különböző küldöttségek esőstől éjjel-nappal jártak Kádár elvtárshoz és az új kormány tagjaihoz, a kormányelönk két követelőcsoport érkezése • közben elszunnyadt. 1 Mikor felriadt, természetesen egy szokásos küldöttséget látott mags előtt. ..Nem szüntetjük be a fegyveres csoportok szétverését. nem mondok le és nem helyeslem a sztrájkot” — mondta gépiesen. — „Van ezenkívül más követelésük?” A MUNKÁSGYÜLÉS részvevői — de majd minden ember, kíváncsi $?. ellenforradalmi felkelés kulisszatitkaira, arra. hogyan érlelődött fasiszta vérengzéssé a sokak előtt demokratikusnak hitt megmozdulás, hogyan sodorta magával a becsületes emberek tömegeit is. Sokat elmondtuk már, hogy az ellenség alaposan előkészítve, szervezetten szította a felkelést, de felhasználta az MDP régi hibáit is. Nézzük ezt közelebbről. Ismeretes, hogy minden mozgalom vagy megmozdulás előfeltétele a vezérkar és a tömegek. Ez vonatkozik a forradalmi, ellenforradalmi felkelések stratégiájára egyaránt. Októberben az ellenforradalmi vezérkar szervezetten. ugrásra készen állt. Hogy szerzett magának tömegeket? Tudjuk, hogy a párt régi hibái, a tömegektől való elszakadása, a munkások válaszolatlanul hagyott kérdései elkeserítették az embereket, párttagokat, pártonkívülieket. Amire esetleg a taggyűlésen és a pártnapokon nem kaptak választ a dolgozók, megkapták a Petőfi kör gyűléseim a losoncziaktól. tardosoktól, háy gyuláktól. Végül sokan, a becsületes dolgozók tömegei is úgy látták, hogy Nagy Imre funkciöbahelvezése a mérgesedő helyzet megoldásának a kulcsa. És ez volt az a közös platform, Nagy Imre személye, amiben abban az időben megegyezett a becsületes emberek sokasága a csirkefogókkal. Másért kiabálta Nagy Imre nevét Kiss Péter bányász és másért gróf Apponyi Albert unokája, de mind a ketten egyet kiabáltak. Végül is Nagy Imre árulása a megtévedt munkásokat az ellenforradalom eszközévé tette. A HELYZET már már mindinkább stabilizálódik, végleges megsemmisítés vár az ellenforradalomra. Fontos feladat azonban, hogy a régi hibák ne ismétlődjenek meg, ne adjanak tápot semmi talajon az ellenésgnek. Üjból vissza kell állítani a párt hitelét, ami az utóbbi években már nem volt elég erős. És ennek feltétele az őszinteség. Emlékszünk még rá mindanyian, amikor 1946-ban a párt megmondta, hogy az infláción nem tud segíteni, de ha meghúzzuk a nadrágszíjat őszre értékálló pénzt teremt. Az ilyen őszinte beszédet szereti a munkás és megérti. Sajnos később, az MDP akkori vezetői igyekeztek s\p szavakba burkolni a nehézségeket. Pl. első lépés volt a párt és a tömegek kapcsolatának romlásában az ismeretes 1951. decemberi párthatározat, mely a béréket, 21 százalékkal emelte, az árak viszont fokozatosan jóval magasabbra szöktek. A népnevelőket mégis azzal a feladattal bízták meg — erre állították rá a propagandaeszközöket, hogy a határozatból az életszínvonal emelkedését magyarázzák meg, s a munkás-paraszt szövetség erősödését. Később ez a szakadék csak mélyült a normarendezések során elkövetett súlyos Az Ady Endre út 52 szám al att láttuk ezeket a zsákokat, tele zöld babbal. Miért drága a- piaci áru? | lllliniHiHlimillllülllHIHIMHItlHHIIIiniimHIIimimilllllllllll'IIIIIUIMIIUMIllllllHIIMHIIIIIIinilllllllllllHIIIHlllllH tat-őstermelők nyomában Csodálatos almafák Tiszakécskén Higyjék el. nagyon hasznos lenne, ha a háziasszonyok közül néhányan az Állami Kiskereskedelmi Felügyelőség ellenőreivel tennének egy-egy látogatást a piacon. Nem úgy, mint vevők, hanem mint kíváncsiskodók. Akkor lenne alkalmuk beletekinteni a piac kulisszatitkaiba. Rövid idő alatt feleletet kapnának arra, hogy miért aránytalanul drága sokszor a burgonya, a káposzta, a karalábé, a zöldbab, s egyéb zöldségféle. ízelítőnek hadd mondjam el az én piaci látogatásomat. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség egyik ellenőrével piaci portyára indultunk. — Először a magánházakat nézzük meg — javasolta a Felügyelőség ellenőre. Itt van például az Ady Endre út 50 Szabó Lajosné háza. Hátul a mellékhelyiségekben 65 csomó karalábé rothadt napok óta, mellette egy zsák zöldbab, lehet úgy 35—40 kg. Valaki betette, mert így könnyebben meg tudott szabadulni az „ellopástól'“. A szomszéd házban, Ady Endre út 52 alatt. 3 egész és 2 félzsák zöldbab volt betéve, ezt Sóki Antalné tette ide azzal a céllal, hogy piac után majd Budapesere szállítja. S hogy ez nem sikerült, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a Városi Tanács VB Kereskedelmi Osztálya akadályozta meg ebben. Ki is ez a Sóki Antalné? Ha megkérdezzük, őstermelőnek adja ki magát, de ha hivatalosan tesszük fel a kérdést, akkor már zavarba jön. Valamikor volt iparja. s akkor nyugodtan kereskedhetett. A legnagyobb sajnálatára. megvonták tőle az ipart, s azóta feketén folytatja a „kereskedést”. íme a példa. A Kereskedelmi Osztály intézkedik tovább az ügyében, ezzel az alkalommal, amikor az ellenőrzés történt. 13 hasonló üzrélkedő ellen indult eljárás. De vannak ennél még szebb esetek is. Például itt van egy „igazi“’ őstermelő, özv. Lukács Józsefné tiszakécskei lakos, akinek tényleg van 8 alma, 5 körte és 5 barackfája, meg néhány sor szőlője is, no, de ki hiszi el róla, hogy minden hetipiacon 2—3 mázsa áruval tud megjelenni. Pedig igazi törzsvendége a szolnoki hetipiacoknak. Azt hiszem, nem én vagyok az egyedüli, akinek ez feltűnik, hogy erről a néhány fáról, hogyan tud minden alkalommal több mázsa árut hozni. — Csakis úgy, mint ahogy az abban az emlékezetes mondában történt: valami csoda folytán, mikor a 7 kenyér, meg a 7 hal úgy megszaporodott, hogy több lett a morzsa, mint mikor hozzákezdtek a fogyasztásához. Vagy itt van egy másik társa, Bagó Benjaminné. — Szintén tiszakécskei lakos, s hasonlóan előző társához, nem múlhat el Szolnokon hetipiac az ő jelenléte nélkül. Hanem a napokban meglehetősen zavarba került. A Felügyelőség egyik ellenőre megkérdezte tőle, mi jogon árusít. Természetesen azt felelte, hogy őstermelő. Mikor kérte tőle az őstermelői igazolványt, meglehetősen magyarázkodni kezdett, ugyanis az ellenőrnek feltűnt a sok csomag; 5 láda almát és 5 kosarat adott fel, s ezenkívül volt még 4 láda, amire nem tudott feleletet adni. hogyan került ide. Előbb hol így, hol úgy próbált magyarázkodni. Azt mondta, hogy a mellette lévő 4 láda is az övé, csak i$ bent maradt az előző heti piac alkalmával. Mikor azt kérdezte az ellenőr, kinél helyezte el a mai napig, arra viszont már nem tudott feleletet adni. Hát ezek az emberek, ezek az ál őstermelők a háziaszszonyok megszomarítói, 9 mindennapi életük vámszedői. Vannak, akik csak „tisztességesen“ kereskednek, —• vesznek és adnak. De vannak olyanok is, akik mihelyt melegnek érzik a lábuk alatt a talajt, otthagyják az árut. S ekkor az történik, mint a karalábé és zöldbab esetében, hogy több mázsa áru tönkremegy, nem használja fel senki. Elsősorbart komoly érték megy kárba, másodsorban sok dolgozó család elől elvonják, tönkreteszik az élelmet. Sok tízezer munkáscsalád nevében kérjük a tanácsok illetékeseit és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőreit, hogy a lehető legerélyesebben. legkíméletlenebbül járjanak el az ilyen és ehhez hasonló üzérkedőkkel szemben. — csf — Kisújszállás lett az első A megyei tanács mezőgazdasági osztálya ezen a héten értékelte a kőt szövetkezeti város. Túrkeve és Kisújszállás párosversenyét. Jelen pillanatban az a helyzet, hogy a versenyt kezdeményező túrkeveiek kissé alulmaradtak. A kisújszállási határban például az értékelés időpontjáig 1100 hold tarlót hántottak fel, míg Túrkevén alig érte el az 500 holdat. A gabonabetakarításra Kisújszálláson rendelkezésre állt 27 aratógép, 9 kombájn, Túrkevén ezzel szemben 27 aratógép és 20 kombájn. A gépesítés foka mégis magasabb Kisújszálláson, mert a hatezernyolcszázötvenkilenc hold kalászosból 27 aratógép és 9 kombájn kétezerötszáz holdat, Túrkevén a hétezernyolcszázötven hold learatott területről 20 kombájn és 27 aratógép csak kilencszázzal többet, háromezernégyszáz holdat vágott le. A termésátlagok a két városban az alábbiak szerint alakultak: Kisújszálláson búzából 10, őszi árpából 14, tavaszi árpából 10 mázsa az átlagtermés. Túrkevén búzából 10—11, őszi árpából 12, tavaszi árpából 9—10 mázsa termett holdanként. Túrkevén a gépesítés alacsony foka miatt máris elég jelentős a pergési veszteség és ez a mostani időjárás mel-. lett méginkább fokozódik. Kiss Imre szövetkezeti felügyelő. A KISZ Budapesti Bizottsága, a Bányász Szakszervezet és a Nehézipari Minisztérium a következő felhívással fordul a magyar fiatalsághoz: „KISZ-tagok, munkások, egyetemisták, középiskolások! Hős bányászaink mindenkor és most az ellenforradalom leverése után még fokozottabb erővel dolgoznak azért, hogy .az ország vérkeringését biztosító szenet kitermeljék. A párt és a kormány a bányászok hősi önfeláldozó munkájának megbecsüléseképpen ez év végéig tízezer bányászlakás felépítésére és átadására tett Ígéretet. Az aratás és a cséplés miatt az építőipari vállalatok dolgozóinak létszáma erősen csökkent. Ti annakidején Mohácssziget újjáépítéséből derekasan kivettétek a részeteket, bebizonyítottátok áldozatkészségeteket. Ezért most ismét hozzátok fordulunk és hívunk 4 * / hibákkal, bérfeszültségekkel. Mennyivel más lett volna, ha őszintén megmondják, hogy az ilyen ütemű iparosítás, építés, mint amely nálunk volt, áldozatokat követel a lakosság minden rétegétől — a munkásoktól is. Egyszóval a hibák, az elhallgatásnak és szépítésnek kemény kézzel véget kell vetni, nem lehet meg-tűrni se a jobb, se a baloldali elhajlást, frakciózást. Ezzel kapcsolatban szóba került az SZKP határozata is. A szovjet vezető elvtársaknak nem az volt a hibájuk, hogy az SZKP ülésén ellenkező véleményeket foglaltak el, mint a többség, vagy nem egyezett a véleményük a XX. kongresszus határozatával. Azért kellett felelniök. mert állásfoglalásaikat frakciókba szervezkedve, a többség határozata ellenére akarták megvalósítani. S e tekintetben érdemes megjegyezni, hogy a jobbra tartó Malenkov elvtárs csoportja végső soron egy platformon találkozott a balra hajló Molotov elvtárs csoportjával. Tehát végső soron a párt irányvonalától való mindenfajta eltérés egyazon ponton találkozik, szembehelyezkedik a párttal. AZ ELVI politikai kérdések meliett helyet kaptak a gazdaságiak is. Különösen növeli gazdasági bajainkat az, hogy az ellenforradalom előtti gazdasági hibákat, veszteségeket együtt kell kiheverni az ellenforradalom óriási kártételével. S ez még mindig nem halad teljes ütemben. Bár a gazdaságos termelésben, takarékosságban szép példát mutat a munkásosztály, aligalig haladtunk előre az improduktív kiadások csökkentésében. az állami apparátus egyszerűsítésében. A minisztériumok, apró cseprő nem termelő szervek még mindig túl népesek. G. Kiss elvtárs elmondta, hogy a Járműjavítóban még 3,7 munkásra jut egy nem közvetlenül termelő személy, egy íróasztal. Ezzel szemben a felszabadulás előtt 14,9 munkásra jutott egy improduktív. Országosan meglazult a fegyelem és sokat esett minden üzemben a szocialista tulajdon becsülete, elharapództak a fuserálások, apró cseprő tolvajlások. Mind e hibák megszüntetése né1 k ü 1 ö zh eteti en feltétele az építésnek, annak, hogy az egé'zséges fejlődésben ne tegyen fennakadás, tovább erősödjék a párt és a tömegek. kovcsőlata. Nehéz lenne a munkásgyűlés pontos mérlegét elkészíteni. Annyi azonban bizonyos, hogy nagyban hozzájá-' rult az üzem politikai arcú-1 laténak kialakításához, a hi-j hás nézetek eloszlatásához, ai félve politizálok szemének! felnyitásához. (Palatinos) j ........-....... „Segítsetek felépíteni f! a tízezer bányászlakást“^ Felhívás a fiaíalokhox t) titeket, hogy a nyári szünidő egy része alatt vegyetek részt a tízezer bányászlakás építésében. Jelentkezzetek a bányavidékeken a bányászlakások építésvezetőségein: Tatabányán, Pécsett, Sajószentpéteren, Rudolftelepen, Komlón, Várpalotán, Edelényben, Balinkabányán, Rózsaszentmártonban, Kisterenyén, Kazincbarcikán. Budapesten a Nehézipari Minisztérium (V., Markó utca 16.) bányászlakásépítési csoportja (IV. em. 415. Telefon: 313—731.) szolgál részletes felvilágosítással. Segítő munkátokra számítunk! Pócza Lajos, a KISZ Budapesti Bizottságának osztályvezetője, Dlundi József, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnökhelyettese Banga László, a bányászlakásépítési kormánybizottság titkára.’* : FURCSÁN HANGZIK ugy-e’ | Hogy lehet valaki szerelmes i ’.rizsbe. Pedig ilyen gondola■ tokkal vettem búcsút Predác; ■ Gyulától, a Karcag-Tilalmas ■Állami Gazdaság igazgatójá■tói. Sok gondja-baja van égi ■közel 7000 holdas állami gazdaság vezetőjének. A tehene:szét, a juhászat, a gépjavíti •műhely, az építkezés, a növénytermesztés, a mukásszál:lás, az üzemi konyha, a nyári .napközi otthon mind megannyi problémát ad. S ő min’.denről tudott, nemcsak úgi ’.nagyvonalúan, hanem a leg’.apróbb részletekig ismeri az ’.irányítása alá tartozó mun’.katerületeket. Pontosan em’■lékszik a munkások ügyes-■ bajos dolgaira. Sokminden-■ ről beszélgettünk, de az igaz■gató elvtárs mindig vissza■kanyarodott kedvenc témájáéhoz, a rizstelepekhez, a rizséhez. ’. Lakást kellene még épi■teni, a régi épületek teteje ■ beázik — hallottam az üzemi ■ konyhán. — Lesz majd, ha a ’■rizsünket nem éri baj, ha beválik a számításunk —mond. ■ta Lakatos elvtárs, a párttit■kár, : NAGY MEGTAKARÍTÁSI :értünk el, ha a rizs nem csap '.be bennünket — mondták megint mások. Rizs, rizs, rizs! Mit jelenthet ez? — motoszkált. a. ieiemhon hrtrrtr itt ? mindenki a rizst emlegeti, i Mint bűvös, csodáttevő szót ■ ejtették ki. Végülis megtud- 5 iám, mi rejtőzik a rizs mö- i gött. Közel 2000 holdon ve■ tettek rizst ebben a gazdaság- I ban. A rizskalász szépen fej■ lődik, károk még nem érték, ■ aminek mindenki nagyon ) örül. Ez idáig rendjén is vol- na, semmi különös nincs ben- ne. Hol nem lennének elége- i dettek az emberek, ha terveik ■ sikerülnek és az emberi mun■ ka eredményesnek Ígérkezik. I De ezután következik, amiért ■ olyan nagy szó a rizs a Kar’ cag-Tilalmasi Állami gazda■ Ságban, amiért Predács elv■ társat, a rizs szerelmesének ■ neveztem. Nagy dologban törik itt a ’ fejüket: az igazgató és a rizstelepek vezetői. A rizs betakarítását géppel tervezik, s bíznak benne, hogy nekik sikerülni fog. — Olyan rizsfaj■ táink vannak, ahol meg le- i hetne próbálni a gépi aratást i mondta Predács elvtárs. 1700 ; holdon sarló helyett géppel aratni, erői vitatkoznak, erről tanácskoznak a gazdaságban. De mit jelentene ez? — nézzük meg közelebbről. — Sok' kai kevesebb munkásra lenne szükség. így jelentős bér: megtakarítást érnének el. — 1 Enyhülnének az olyan gondok is, mint a munkások toborzása, elszállásolása, étkeztetése stb. és egy sor területen csökkennének" az ilyenfajta költségek is. Ügy számítják, ha terveiket keresztül tudnák vinni, jelentős összeget tudnának befizetni az állam pénztárába, de bőven kerülne a megtakarításból az állami gazdaság kaszszájába is. Telne így olyan tervek megvalósítására is, amelyről ez évben — bár szükséges lenne —, de le kellene mondani. EZEK IGAZ, még csak tervek, de bátorságra és kezdeményezésre vallanak. Többet az államnak, hogy több jusson nekünk — ez van a rizs mögött. Ezért visszatérő beszédtémája ez Predács elvtársnak és munkatársainak, akikkel sokszor beszél •és vitatkozik a kísérletről. Az, hogy a tervekből valóság lesz-e, csak augusztusban dől el. De méms érdemes volt erről inti. Bizonyítja ez is: hogy vannak olyan vezetők a mi megyénkben is, akik keresik az újat, terveken, kísérleteken töprengenek, s mindezt azért, hogy olcsóbban, gazdaságosabban termeljünk. Minél hamarabb kiheverjük azokat a milliárdokra menő károkat, amelyeket az ellenforradalom okozott népgazdaságunknak. L. A. K ützs „szevelmese"
