Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-17 / 166. szám

Ä Nap kél: 5.03 h-kor, nyugszik 20.36 h-kor, — Július 21-én a jászágói KISZ szervezet kirándulást szervez Egerbe. A hozzájáru­lás a KISZ tagoknak mind­össze 17.70 forint. A többi pénzt közös munkával keres­ték meg. — A Kossuth Kiadó teljes terjedelihében megjelentette Mao Ce-Tungnak, a Kínai Népköztársaság államtaná­csának 1957 február 27-i XI. kibővített ülésén „A népen belüli ellentmondások helyes megoldásáról” címmel elmon­dott, világszerte nagy érdek­lődést keltett beszédét. — 1957. július 22-én, hét­főn este 9 órakor a szolnoki szabadtéri színpadon „Forró éjszakák..; Forró dallamok... Jazz-parádé’“ címmel elő­adást tartanak. Fellépnek: Záray Márta. Vámosi János, B. Jozephin táncdalénekesnő, Marcell • Martinique néger táncdalénekes. 14 tagú „Euró­pa'* atrakciós tánczenekar Magda Gábor vezetésével, a Seregély fivérek 14 tagú Rumba és Mambó zenekara, Balogh Géza hawai-gitármű­­vész, s 7 tagú hawai gitár­együttes. Konferál: Loránd György író. Jegyek a Magyar Hirdetőben kaphatók 4—8 óráig. — Dr. Schulhof Ödön pro­fesszor képviseli hazánkat a Kanadában most folyó reu­matológiai kongresszuson. A magyar delegátusnak távira­tot küldtek, hogy a kongresz­­szus befejezése után hívjon meg neves professzorokat a hévízi gyógyvíz tanulmányo­zására, mivel Hévizt na­gyobb gyógyhellyé fejlesztik. ■" ... 1 ..... Közlemény Ä Megyei Tanács VB Ke­reskedelmi Osztályának leg­újabb határozata alapján a zagyvarékasi vásár nem jú­lius 22-én, — ahogy korábbi lapszámunkban jeleztük. — hanem július 29-én, hétfőn lesz megtartva. VTTTYV»TYTT»»VYYTTYVVVVTTYY» f Időjárás jelentés Várható időjárás szerdán estig: csökkenő felhőzet, ma még többfelé, holnap inár csak néhány helyen záporeső, esetleg zivatar. Időnként még élénk nyugati, északnyugati szél. A nappali hőmérséklet főként nyugaton emelkedik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet szerdán 22— 25 fok közölt. (MTI.) JULIUS 17 SZERDl Elek Húsz művészeti ágban rendeznek nemzetközi ver­senyellet a moszkvai VIT-en Moszkva (MTI). — A moszkvai VI. Világifjúsági Találkozón 20 művészeti ág­ban rendeznek nemzetközi versenyeket a világ minden tájáról összesereglett ifjú művészek számára. Így töb­bi között lesz ének-, népdal-, zongora, vonóshangszer-, fű­­vóshangszer- cs balett-ver­seny, A zenei versenyek zsűrijé­be számos kiváló szovjet és külföldi zeneszerzőt, előadó­művészt hívtak meg. A zsű­riben foglal helyet majd pél­dául a Moszkvai Konzervató­rium igazgatója, Svesztnyi­­kov, továbbá Tito Schipa, a világhírű énekművész, Philip Gerard francia dalszerző' — aki a többi között Yves Mon­tand néhány nagysikerű da­lát írta —, Francisco Migno­­ní brazil zeneszerző. Galina Ulanova, a világhírű szovjet balett-táncosnő, Éva Bran­­dowska-Turska lengyel ope­­raénckcsnő, Sosztakovics, a kiváló szovjet zeneszerző és sokan mások. A V1T kulturális versenyei július 30-án kezdődnek meg a szovjet főváros hangver­senytermeiben és legszebb művelődési otthonaiban. A művészeti versenyek iránt igen nagy az érdeklő­dés: a világ minden tájáról jelentkeznek már a fiatal művészek. A VI. VIT művészeti ver­senyeinek győzteseit arany-, ezüst- és bronzérmekkel, va­lamint értékes ajándékokkal jutalmazzák. A győztesek augusztus 9-én a Moszkvai Állami Akadé­miai Nagy Színházban és a Konzervatórium nagy hang­versenytermében adnak ün­nepi műsort. axxxxxxxxxxxxocxsooocxxooooooooooooooor A szolnoki Szabadtéri Színpadon 1957. július 18-án este fél 9 órakor a Debreceni Népi Együttes vendégjátéka Az együttes a csehszlo­vákiai műsorát mutat­ja be. — Jegyek 6—12 forintig a Tiszti Klub­ban cs a Magyar Hir­detőben kaphatók. IOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXWÍXjOOOOOOOC Fiatal szolnoki művészek sikere a hadapesti qzalikai klállltáwn Alig két hete, hogy bezárult a Szolnoki Damjanich János Múzeum földszinti kiállító­­helyiségében rendezett kép­zőművészeti kiállítás, melyen a Szolnokon letelepedett hat fiatal festőművész, illetve szobrász mutatkozott be. A kiállítás képanyagával ismerkedve, bárki megállapít­hatta, hogy fiatal művészeink különös erőssége a grafika. Eredeti ceruza- és tusrajzok, rézkarcok és linóleum-met­szetek szám szerint is, mű­vészi értékben is kiemelked­tek a bemutatott alkotások közül. Most örömmel vehetjük tu­domásul, hogy művészeink nemcsak szűkebb hazájukban, hanem Budapesten is sikert, sikerrel tetéznek. A „Fiata­lok” képzőművészeti alkotó­­közössége Budapesten, a VIII. kerületi Dolgozók Klubjában (Szentkirílyi-u. 22.) grafikai kiállítást rendezett, amelynek méltatásában két fiatal mű­vészünk kiemelkedő helyre került. Artner Tivadar számit idézzük: „Bokros László whistleri ízlésű „Híd”-ja, a 4fü| víz tükrének pompásan érzé­keltetett fényjátékával, egyi­ke a tárlat legszebb grafikái­nak“. A későbbiekben így ír Art­ner Tivadar: „Két művészt kell kiemelnünk a tárlat sze­replői közül. Cácsi Mihály középkori tárgyú, a korabeli grafikák szellemében alkotott fametszetei meglepő erővel érzékeltetik a parasztforra­dalmak századának izgatott légkörét. — Másik művében megrázó szűkszavúsággal ve­títi elénk a hidrogénbomba pusztításait, s vádolja az esz­telen és embertelen atomhá­ború hirdetőit, az imperializ­mus megszállott szörnyeit," stb. Azoknak számára, akiknek nincs módjában megtekinteni a budapesti kiállítást, közöl­jük Bokros László „Híd” és Cácsi Mihály „H. bomba után’’ című rézkarcát, illetve linóleum-metszetét. Reméljük, hogy fiatal mű­vészeink még sok hasonló si­kerrel fogják öregbíteni a szolnoki Művésztelep hírne­vét. Cz. J. vmyvw^QiTvvtYrtntvvw'ier FELHÍVÁS o méhészekhez Nehéz és szűk esztendő jár a ! méhészek»', kevés a méztennés. , húiycsan nehezedik az ezzel járó ^ond a Méhészeti Vállalatra is. tnnek ellenére a vállalat minden I esetben iparkodott és jelenleg is igyekszik kielégíteni a méhészek igényeit. Törekedjenek arra tnéhé­­| szeink, hogy még erőfeszítések: árán is teljesítsék a központ al ! szemben vállal: t mézszallitási ! kötelezettségüket. Bízunk a Szolnok megyei mé­hészekben, hogy vállalt kötele­­| zettségeikről nem icledkeznek | meg. A szerződéses kötelezetise­­gek teljesítésében Törókszent­­ititklós jár az élen és Szolnok vá«* ros maradt cl a legjobban. Rodolfő arcképe. Most icleat mca „V ír vázat csatolt** című könyve — MIKOR indítottak a Szovjetunióban először élő­lényt a világűrbe? — Az élőlényt szállító űr­hajót a Szovjetunióban 1951- ben indították útjára. Jól emlékszem erre az esemény­be, s így kissé részletesebben is beszámolhatok róla. A napfelkelte előtt néhány perccel, a pirkadat fényében, mélyen a föld alól irányítva lőttük ki a hatalmas ciga­retta alakú rakétát, amely fülsiketítő zajjal és vakító tűzcsóvával indult útjára. — Néhány pillanat múlva a ra­kéta már a repülőgépek által soha el nem ért magasságban száguldott. A virradati vilá­gosságban szemmel tartottuk a rakétát, amelyet nagy ma­gasságban már erősen meg­világított a nap. Száz kilométer magasság­ban kikapcsolódott a motor, vagyis a repülés most már a tehetetlenségi "erő hatására történt; — Milyen tudományos ta­pasztalatot hozott az első kí­sérlet? — 100 kilométer magasság­ban a rakétától elvált egy hermetikusan záródó fülke, amelyben két kutya volt. ök voltak az első élőlények, akik átlépték a kozmosz küszöbét. A hermetikus kabin a rakéta orr-részéhez csatlakozott. Fa­lába oxigénballonokat és műszereket építettünk be, amelyek a kutyák szerveze­tébe lezajló legcsekélyebb változást is rögzítették; Az TUDOMÁNY-TECHNIKA---—«MBIW---­foglalhatja helyét a koza mcszba induló léghajóban. — MILYEN feladatok áll­nak az űrhajózás kutatói előtt? állatok néhány kilométert szabadon estek, majd a Föld­től 3 kilométernyi magasság­ban automatikusan kinyílt az ejtőernyő és a fülke las­san leereszkedett a Földre. — MILYEN élettani követ­keztetésekre jutottak az élő­lények vizsgálatánál? — A Földre érkezés után sokoldalú vizsgálat alá vet­tük az élőlényeket, de szer­vezetükben semmiféle válto­zást nem tapasztaltunk. A kutyák jól érezték magukat. Megállapítottuk, hogy az élő­lények magatartása és testi állapota a repülés idején nem változott meg. Mindössze egé­szen jelentéktelen eltérést tapasztaltunk a pulzus veré­sében, és a lélegzés ütemé­ben. A test hőmérséklete ál­landó maradt. A feltételes reflexeket a repülés után is megőrizték az állatok. Mind­ezek azt bizonyították, hogy a világűrhajózás élettani szempontból semmiféle kü­lönleges elváltozással nem járt. — Milyen további kísérle­tek következtek? A kosmoss kapujában Beszélgetés A. A. Blagonrev akadémikussal, a szovjet Tudományos Akadémia műszaki osztályának titkárával — A KÍSÉRLETEK máso­dik szakasza lényegesen kü­lönbözik az elsőtől. A kutyá­kat most már nem herme­tikusan, elzárt fülkében he­lyeztük el. A kis kabinba rö­pítőberendezést (katapult) szereltünk. A katapulthoz lég­köri búvárruhába öltöztetett kutyákat szíj áztunk, majd felszereltük a lélegzőberen­dezést. az ejtőernyőt, vala­mint számos készüléket a re­pülés közbeni fiziológiai funkciók megállapítására. A 900 literes oxigéntartálék né­hány órára biztosította az ál­latok légzését a légköri bú­várruhában. Ez alkalommal 110 kilo­méter magasra lőttük fel a rakétát. A kellő magasság elérésekor az orr-rész — amely az élőlényeket tartal­mazta — elvált a rakétától és megkezdte szabad esését. 80—90 kilométer magasban a röpítőberendezés kidobta a jobboldali légköri búvárru­hába öltöztetett kutyát. Há­rom másodpercig a szabad­ban száguldott az állat, majd bekapcsolódott az ejtőernyő, amely a biztonságos íöldre­­érést tette lehetővé. Ötveh— harmincöt kilométer magas­ságban működésbe lépett a baloldali röpítőbérendezés is, amely a másik kutyát hají­totta a világűrbe. Az állat mintegy 30 kilométert repüli, s csak akkor nyílt ki az ejtő­ernyő. — Hogyan kísérték figye­lemmel az állatok magatar­tását? % — A REPÜLÉS időtartama alatt működtek az automata íümfelvevőgépek. Ezenkívül az állatokra számos regiszt­ráló műszert helyeztünk, ame­lyek a belső élettani folyama­tokat is jelezték. Egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy az állatok elpusztultak, vagy valamilyen sérülést szenved­tek volna a külső atmoszféra nyomása következtében. — Folynak-e hasonló kísér­letezések külföldön? 1— Az utóbbi években ame­­rikaitudósok is fellőttek ra­­kétákat^ amelyek rovarokat, egereket és más kis állato­kat szállítottak. Többek kö­zött majmot is, amely a re­pülést csak narkózis hatása alatt bírja. Ez tehát nini ad­hatott teljes képet az álla­tok magatartásáról. A szov­jet tudósok kutyákkal vég­zett kísérletei pontosabb eredményhez vezettek. Nem véletlen tehát, hogy a nem­régiben Párizsban tartott kongresszuson nagy érdeklő­dést tanúsítottak a szovjet tudósok beszámolói iránt. — S mikor utaznak majd az emberek a világűrbe? — A világűrhajózás kísér­leteiről szóló közlemények hatásaira sokan jelentkeznek önként, hogy vállalják az „első utazók*’ szerepét. Hoz­zám is sok levél érkezett, amelyekben diákok, katonák, komszomolisíák ajánlják fel szolgálataikat. Ez azonban még nem teljesen a jelen időszak problémája. Még sok és alapos kísérletezésre van szükség, mielőtt az ember el­— A már eddig össze gyűj­tött kísérleti anyagok meg­szabják további munkánk irányvonalát. Elsősorban a repülés magasságának és idő­tartamának növelését tűztük ki célul. Ez lehetővé tenné, hogy hosszabb időn keresz­tül tanulmányozzuk a koz­mikus sugárzások hatását az állatokra. Ez nagyon fent--« előfeltétele annak, hogy em­berek is felszánjanak a vi­lágűrbe. — A rakéták fellövése csu­pán az űrhajózás szempont­jából jelentős? — TERMÉSZETESEN a tudósokat nemcsak az élet­tani hatások érdeklik. A vi­lágűrbe felbocsátott rakéták értékes adatokat szolgál ta'­­nak az atmoszféra felső réte­geinek hőmérsékletéről, az ionoszféra elektromos állapo­téról. a meteorokról, ame­lyekkel gvakran összeütkö­zik a rakéta. — Mit várhatunk tehát a közeljövőben? — Kétségtelen, hogy ezek a kísérletek sikerrel járnak majd. Az első lépéseken már túl vagyunk. Eljön majd az az idő, — s talán nem is a beláthatatlan jövőben, — amikor az ember „birtokába veszi a Világűrt,

Next

/
Thumbnails
Contents