Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-10 / 160. szám
A fiatalok érdekében Jegyzőkönyvi kivonatot kaptunk a 22-es számú Szolnoki Állami Építőipari Vállalattól. Arról értesítettek bennünket az építés vezetősége és a tanoncoktatók, hogy a vállalatuknál dolgozó 22 ipari táruló étkeztetése a lehetetlenséggel határos. Jegyzőkönyvbe foglalják például, hogy július 2-án ebédre a levesen kívül 22 fejlődésben lévő nehéz fizikai munkát végző fiatal részére 2 liter káposztástésztát küldtek ki, ez a mennyiség 5 tanulónak ha elegendő. A jegyzőkönyvben nyilatkozó oktató egyike szerint a tűző napon dolgozó ifjaknál így aztán előfordul, hogy szédelegnek aiz éhségtől az építő állványokon. Arról is jelentést tesz a jegyzőkönyv, hogy az MTH étkeztetés k,nemtörődömsége, felületes kiszolgálásé,” miatt a tanulók munkateljesítménye viszszaesett. Ilyen előzmények után indultunk el a szolnoki Papírgyár építkezéseire, ahol a szóbanforgó 22-es vállalat dolgozik. Mintegy harminc emberrel, felnőttel és fiatallal beszélgettünk el az ügyben. Zuhogott a barnára sült colstokkal felfegyverzett ipari tanulók panaszáradata. Július 3-án 75 dekagramm csontot gyűjtöttek össze a 22 személy részéire kiadott tarhonyából, a hús 1—2 dekagramm volt fejenként. — Ugyanakkor a tarhonya zsfrtalan, nyers, összecsomósodott állapotban került terítékre. Az első fogás paradicsomleves volt egy szál tészta, vagy rizsa nélkül, úgy nézett ki, mint a paradicsomos üveg elmosása után a mosogató víz. Július 4-én 2 deciliter lekvárostésztát kaptak vacsorára, s mellé 15 dekagramm kenyeret, melyet csak úgy magában fogyasztottak el, de Jóízűen, hiszen egésznapi munka után mitsem oltott éhésgükből a 2 deciliter lekvárostészta. No, de ekkor még csak meg is kapták a kenyeret. Ellenben július 3-án 13 személynek nem jutott. Június 30-án pedig vajat küldtek 8 adaggal kevesebbet. Ugyancsak június egyik napján saláta járt volna az ebédhez, de elfelejtették kihozni, s így másnap tésztához kapták meg az ipari tanulók. S amikor megvannak az adagok? A leves változatlan hétrőlhétre. Igaz, mindennap másmás nevet kap, de a lényeg ugyanaz, viz, néhány káposztalevéllel. Ezévben még egyszer sem szerepelt gyümölcs, vagy sülttészta az étrenden. (Igaz, a Keletmagyarországi Közétkeztetési Vállalat cáfolja, hogy sült-tészta nem lett volna.) A reggeli hetenként többízben feketekávé, vagy tea. Ezt ugyan maguk az ipari tanulók sem tudják eldönteni, hogy mi is lenné, hiszen annyira átlátszó, hogy lelátnak a bögre fenekére a teán, vagy feketén át. Nagyom-nagyon sok a panasz. Többek között az is, hogy a tanulóktól levonják az egészhavi étkezési díjat, de ha hazautazik közülük valaki, társai mégsem kapják meg a távollevő adagját. Fiatal, fejlődésben lévő emberekről van szó. Ebben a korban táplálkozik a legbőségesebben az ember, különösen, ha dolgozik. A fiatalok panaszát éppen ezért úgy is fel lehetne fogni, hogy fiatalok, éretlenek, s hajlamosak a valóság eltúlzására. Csakhogy a felnőttek még élesebben nyilatkoznál? a tanulók étkeztetéséről. Ki hát a felelős ezért a tarthatatlan helyzetért? A 22-es Építőipari Vállalat 11 forint napi ellátmányt fizet be a Keletmagyarországi Közétkeztetési Vállalat pénztárába. Az étkeztetési vállalat az MTH konyhának adja át a megrendelt adagokat, s onnan szállítják a m unkahelyekre. Kétségtelen, nem nagy öszszag 11 forint napi ellát' mány, de ugyanennyi volt az élelmezési költség, amíg a 22-es Építőipari Vállalat a saját konyháján főzött. S azt az időszakot mégis az „emberiség aranykorszakaként“’ emlegetik a fiatalok a mostanihoz képest. Hogyan lehet, hogy az egyik konyha ki tudott jönni abból az összeből, amiből a másik nem tud? Debrecenből „bűzlik a hal.’* Illetve a szalámi és s tojás, amit szombaton, vasárnapesti hldegvacsoraként TAKARÉKOSSÁG, AMIBŐL NEM KÉRÜNK kapnak meg a fiatalok minden hűtés nélkül ebben a nyári nagy melegben. A Keletmagyarországi Közétkeztetési Vállalatnak Debrecenben van a központja. Itt készült az a csak embertelennek nevezhető intézkedés, melynek lényege a következő: Az étkezdéi telepeken a telepvezető és a főszakács a megtakarított pénzösszeg 2— 3 százalékát kapja jutalmul. A szolnoki telepen nem ritkaság a 300 ezer forintos megtakarítás, s így a telepvezetőt és a főzsakácsot 2-3 ezer forint illeti a megtakarítás után. Hát ezért zsírtalan az ipart tanulók tarhonyája és tésztanélküli 4 paradicsomlevesük. Nem ismerem azt a debreceni szellemi nagyságot, aki eme intézkedésnek a szülőanyja, de hogy bürokrata a javából, azt mondanom sem kell ugye? Hiszen, ha a számokon kívül embereket is nézett volna, képtelen lett volna ilyen intézkedés megalkotására. — Igaz, Debrecen messze van, de el kéül hogy jusson hozzá a szolnoki tanulók panasza, s ha becsületes ember, lelkiismieretfurdalást is ébreszt benne. Ez az intézkedés önmagában is elégséges a magyarázatra, s ha még hozzáveszszüik az olyan meUékzöngéket is, hogy a Keletmagyaronszágtól az MTH konyhára szállított ételeket olyanoknak is kiadják, akik nem fizettek elő, már tiszta képei kaphatunk a fiatalok helyzetéről. Az MTH konyha e cselekedeteiről jegyzőkönyv is tanúskodik a Keleten agyarországi Közétkeztetési Vállalatnál. Reméljük, megfelelő visszhangra talál a megírt panasz. Sző sincs róla, nem a takarékoskodás ellen emelünk szót. de az ilyen takarékosságból nem kérünk ■Sőt, úgy hisszük, az emberi megbecsülés azt követeli: ezt a takarékossági intézkedést hatályon kívül kell helyezni. A főkönyvelőt és a telepvezetőt jutalmazzák az elért forgalomtól függően, s ne azután, hogy mennyit takarítanak meg az ipari tanulók élelmezéséi}, népiesen, a tanulók hasán. Borzák Lajos. Hozzászólás A TitztvirtékbPn nemrégiben cikk jelent meg a pedagógusok tanév végi gondjairól. Az iskolából ldó előtt kimaradt fiatalok problémáival, a szülök, nevelők s a társadalom együttes felelősségével foglalkozott. Az alábbiakban az egyik, hozzászólásként érkezett levelet ismertetjük. A hibák gyökerei — a jelzett problémával kapcsolatban — mélyen lenyúlnak és nagyon szerteágazóak. A fő okokat a szülők nemtörődömségében, a gyermekük nevelése és jövője iránti közömbösségben látom. Hozzájárul még ehhez a rossz családi nevelés és a szülök nem éppen példásnak mondható családi élete. Ezek a leggyakoriábbak. Vannak azonban nagy csalóddal rendelkező szülők is szép számmal, akik alig várják, hogy gyermeküket ki tudják venni az Iskolából és kereső munkába állíthassák. A baj ott kezdődik, hogy ez a kereső munka legtöbbször igen csekély jövedelemmel bíró napszámosmunka. Elítélem azokat a munkáltatókat, akik iskolás gyermekeket alkalmaznak termelőmunkára a szorgalmi idő alatt. Ideje volna, ha illetékes szervek orvosolnák végre a pedagógusok régi sérelmét. Vonják felelősségre azokat. akik iskolás gyermekeket alkalmaznak bérmunkára a tanév folyamán. Ninos szánalmasabb, mint azt látni, hogy iskolaköteles gyermekek az utcán csavarognak. A szülők és nevelők mellett ezért felelős a társadalom is. A környezet, a társadalom a legjobb névelő Azt mondjuk, hogy a nevelés társadalmi kérdés. Nem mindegy az, hogy a felnövő jövő generáció hogyan viszonyul a munkához, a szocialista tulajdonhoz ebben az országban. Sajnos, a gyakorlat azt mutatja, hogy pontosan az iskolából kimaradt tanulókkal van a legtöbb baj ezen a téren. A fiatalkorúak bíróságának tárgyalótermeiben ■ legtöbbször ezeket a gyermekeket látjuk a vádlottak padján. Édesanyjuk pedig könnyes szemmel töpreng azon, hogy gyermeke hogyan került oda. Hiszen sohasem mondták nekik, hogy lopjon, vagy törvényellenes cselekményt kövessen el. Az ilyen gyermekek abban a korban kerülnek ki az élet sodrába, amikor legnagyobb szükség volna az iskola és a szülői ház segítségére. PAR ÉV MÚLVA egy részük újra felkeresi az iskolát. Legtöbbször az édesapa jön el. „Igazgató úr, a gyerek ügyében jöttem. Valamit tenni kellene. Nem veszik fel inasnak. Pedig ideje volna, hogy mesterséget tanuljon. Legalább a hat osztálya meg lenne neki. Tessék elhinni, megfizetek érte ...” Ott áH az alig egy évvel ezelőtt még büszke szülő tanácstalanul, mert gyermeke szemére vetette: „há nem vették volna ki az iskolából, már segéd volna és szép rendezett ifjúsági életet élhetne, mint hasonló korú társai.” Azonban már késő a bánat. A helyeket betöltik a nyolc osztályt eredményesen elvégzett fiatalok. Ezek a gyerekek pedig visszamennek az utcára, hátha akad valami alkalmi munka. A legfájdalmasabb a városi leánygyermekek helyzete. — Gondolkozzanak ezeken a szülők, akik ez év végén azzal a szándékkal vitték el gyermeküket, hogy soha többé nem engedik iskolába. Lehet ugyan, hogy az ötödik osztályt sem végezte él eredményesen. Most még nincs késő. őszre még letehetik a javító vizsgát és folytathatják tanulmányaikat. Jól gondolják meg cselekedetüket, mert amilyen mértékkel mérnek most gyermeküknek, olyan mértékkel mérnek vissza gyermekeik, ha ők megöregszenek. Ne áldozzák fel gyermekük jövőjét pillanatnyi csekély kis keresetért. Párt és tanácsszerveink, karöltve a nevelőkkel, akadályozzák meg, hogy a tánév végi elmaradások évről-évre nagyobb arányúak legyenek. Hiába végeznek nevelőink családlátogatásokat, ■ hiába igyekeznek a szülői? között felvilágosító munkát végezni, ha őket ebben nem segítik. Kormányzatunk eltörölte egyszer és mindenkorra, hozy a nevelőket bevonják olyan munkába, mely nem áll kapcsolatban az iskolai munkával és legtöbbször rontotta tekintélyüket. Nagyobb megbecsülésben részesíti azokat a pedagógusokat, akik ezt megérdemlik. Ez azonban nem minden. Munkánk zavartalan és jó elvégzéséhez több is szükséges. Légyen szilárd és a gyakorlati életre vonatkozó rendtartás. — Ne kelljen azon Minden fiatalt jflz erű és nem a gpngeség Jel® érdekel | MÉG CSAK NÉHÁNY nap telt el azóta, hogy nap-A F_e„*,vnl nrnnrnmiébói!világot látott az SZKP Központi Bizottságának határozata. P 8 í Azóta is gondolkodunk rajta ég emlékezetünkbe idézzük A Fesztivált július 28-án a$a határozat egyes pontjait. Mi a megdöbbentő ebben az V. I. Lenin Központi Sta-! igazán nem mindennapi eseményben? Az, hogy olyan elvdianban nyiíják, meg. A ! társakról van szó, akiknek nem kis érdemeik vannak a résztvevők az Összövetségi !szovjet nép sikereiben. Olyanokról, akiknek nevét beírták Mezőgazdasági Kiállítás te-*a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetébe. Mert rületón gyülekeznek. Innen ♦ a legnehezebb években résztvettek olyan út kitaposásáindulnak a motorkerékpárosában, amelyet még egyetlen kommunista párt sem járt meg, hírnökök, akik a Fesztivál ♦ úttörő munkát végztek a szocializmus építésében. Igen emblémáját viszik. Mögöttük ♦ képzett marxisták ezek az elvtársak. Hogyan történhetett harsonások következnek. A|meg mégis ez a szigorú döntés, melyet az SZKP Központi kiállítástól a stadionig vezető I Bizottsága és Központi Revíziós Bizottsága egységesen 15 kilométeres utat a küldőt-{megszavazott: kizárta Molotov, Malenkov, Kaganovics és tek sokszáz autón teszik meg. tsepilov elvtársakat, a Központi Bizottság tagjai, póttagjai A stadionban felvonjak a Z közül frakciós, pártellenes tevékenységük miatt. Nem VIT zászlaját, majd 25 000 félünk a Szovjetunióban, nem ismerhetjük részletesen a fehér galambot repítenek fel.!körülményeket, de ami a határozatban van, elfogadható A labdarúgó pályán a szov-!mjnden kommunista számára, akármilyen régi, tapasztalt, jet sportolók üdvözlik a kül- ♦ a pártban fontos tisztséget betöltő elvtársakról is van szó. dötteket. Ezután a szovjet j ^ Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongszövetségi köztársasagok leg- * resszusa új célokat, új feladatokat jelölt meg a szovjet jobb táncosai táncjátékot ♦ kommunisták, a szovjet nép számára. Az eltelt időszak a mutatnak be. $ politika helyességét igazolja. Sikerek születtek a külppliti-Másnap a főváros 14 leg-lkában: Ausztria semleges lett, Jugoszláviával a viszony a nagyobb hangversemytermé-! még fennálló különbségek ellenére is rendeződött, sokat ben megnyitják a nemzetkö-! javuit A szovjet vezetők ellátogattak Angliába, találkozzi művészeti versenyeket. A|tak a2 jndiai néppel, vezetőjével, Nehru miniszterelnökkel, harmadik napon rajtolnak a t akivel tárgyalásokat folytattak, közös nyilatkozatokat adsportolók. A Találkozó ne- j tak ki Adenauer nyugatnémet kancellár Moszkvában gyedik napján a Gorkij ut-I járt> tépések történtek a szovjet—japán viszony rendezécám cirkuszi lovas felvonu-Jg,^ hosy cs.ak a legfontosabb állomásokról emlékezzünk lást, majd a Dinamó stadion- * meg ’a külpolitika területén. Ezek a tények mind azt bízóban nagyszabású cirkusz-elő- ♦ nyitják hogy a szovjet kormány és pártvezetök komoly adást rendeznek. Z erőfeszítéseket tesznek és nem eredménytelenül az SZKP A program fénypontja kö-1XX. kongresszusa határozatában elfogadott külpolitikai irányvonal megvalósításáért. A nemzetek békés egymásmelleit élése elvének megvalósítása vajon csak a szovjet nép érdeke? Találkozik ez minden ország dolgozó népének érdekével. Ki akar viszálykodást, háborút a nemzetek között? A dolgozó osztályok semmi esetre sem. A Szovjetunió a második világháború után a fasizmus felett aratott győzelme következményeképpen kiszabadult abból az elszigeteltségből, melyben korábban volt. A Szovjetunió Kommunista Pártja, felismerve az új történelmi helyzetet, mindent elkövet azért, hogy a Szovjetunió népeinek barátsága erősödjön a szomszédos országok népeivel, a viszonyok normalizálódjanak a diplomácia, a külpolitika területén is. E bölcs politika meghozta gyümölcseit. A Szovjetunió vezető nagyhatalmi szerepet visz a nemzetközi életben, nélküle, vagy rája való tekintet nélkül ma már az imperialista országok vezető körei kényük-kedvük szerint nem dönthetnek. Már a Szovjetunió puszta léte. nagy befolyása a közvéleményre, gondolkodásra készteti az imperialista országok íormánvait. A tényeket nem lehet letagadni és éppen ezért ítélendő el Molotov elvtársnak maradi, visszahúzó magatartása, amely a régit, az elavult álláspontot és módszereket szeretné fenntartani a külpolitikában. Álláspontját az élet túlhaladta. S ő — amint a határozat megállapítja — a figyelmeztetés. a bíráló szavak ellenére is ragaszkodott a régi, mgszokott módszerekhez, s nem figyelt fel azokra a változásokra, amelyek az utóbbi években végbementek. Molotov, Kaganovics, Malenkov és Sgpilov elvtársak a XX. pártkongresszuson egyhangúlag megszavazták az SZKP kongresszusi határozatát és mégis vétve a párt törvénye, a párt szervezett szabályzata ellen, nem a határozat szellemében végezték vezető, irányító tevékenységüket, hanem a konzervatív erők támogatóivá és képviselőivé váltak. A határozattal ellentétes nézeteket vallottak több kérdésben: a külpolitika, a nemzetiségi politika és a gazdaságpolitika egyes fontos kérdéseiben. A párttörténet számtalan példája azt igazolja, hogy csak egységesen fellépő. azonos nézeteket valló párt viheti győzelemre politikáját. A PÁRT VEZETŐ szerepe, ütőképessége forog kockán, ha a párt előremutató és a nép érdekében hozott fontos célok a széthúzás következtében nem valósulnak meg. A párt életének törvénye kötelezően előírja, hogy vita csak a határozatok meghozatala előtt lehetséges, de a meSsza* vazás után már vitatkozásnak helye nincs. A kisebbség, amely esetleg ellenvéleményen volt a határozatok meghozatala előtt a döntés után alá kell vesse magát a többség akaratának. Ez minden kommunista pártban elsőrendű jelentőségű, mert' alapja a párt egységének, vasfegyelmének. Molotov, Kaganovics, Malenkov és Seoilov elvtársak vétettek a párt fegyelme és egysege ellen. Odáig jutottak, hogy saját nézeteik, módszereik érvényreiuttatásáért frakciót szerveztek a párton belül, hogy a XX. pártkomgreszszuson megválasztott vezetőket leváltsák, ég ezrei az SZKP fő politikai irányvonalát megváltoztassák. A Központi Bizottság szigorú de igazságos döntést hozott, amikor a lenini tanítások szellemében megvédte a párt egységét azokkal szemben, akik bomlasztani akarták. Ezeknek az elvtársaknak elévülhetetlen érdemeik vannak, mégis ezekre való tekintet nélkül döntött a Központi Bizottság. S ez semmi semmi esetre sem a gyengeség, hanem az erő jelét mutatja. A párt félreállította azokat az elvtársakat, akik nem tudtak szembenézni és leszámolni önkritikusan salát hibáikkal. A -baloldali-szektás magatartás éppen olyan veszélyes. mint a jobboldali, mindkettő ellen küzdeni kell. A nagyobb veszély az adott történelmi helvzetet figye’embévéve arról az oldalról fenyeget, amely ellen nem harcol a párt elég határozottsággal és eréllyel. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozatával bőven foglalkoznak a hurzsoá lapok és rádió. Szenzációéhesen kaotak az eseményen. A szovjet párt és rendszer gyengülésének jeleit olvasták ki a határozatból. Csak hangoskodjanak, nem újság ez már a mi számunkra Feltehető a kérdés, ha ez a gyengeséget és nem az erőt mutatná, miért került nyilvánosságra a határozat? Azért, mert a kommunistái? pártiában nem szokás az elkendőzés: bátran szembenézni a hibákkal, kijavítani azokat és kellő eréllyel fellépni a pártellenes erők leküzdésében, ez ami jellemzi a kommunisták pártját, Ezt tette zé tartozik a krmeli bál. a „Barátság” kert elültetése és a „Szolidaritás a gyarmati ifjúsággal’’ est. A falusi ifjúság gyűlését az Összövetségi Mezőgazdasági Kiállítás, a Munka Ünnepét és a munkásfiatalok találkozóját az ipari kiállítás területén tartják meg. Különösen szépnek ígérkezik a lányok ünnepe, amelyet a Szovjet Hadsereg Házában és parkjában rendeznek. A Moszkva folyón vízi'parádé, a Lenin hegyen pedig látványos diák-karnevál lesz. A találkozó 14. napján Moszkva valamennyi utcáját és parkját a vidám karnevál táncoló ifjúsága veszi birtokába. A jereváni fiatalok mintegy 30 új sportpálya ,felépítésével, a minszki gépgyár ifjúmunkásai négy gép tervenfelüli elkészítésével, a sztavropoli textllkomblnát ifjúsági brigádjai a féléves terv öt hónap alatti teljesítésével készülnek a Fesztiválra. mindig módosítani. Készítsenek olyan tankönyveket, melyeket legalább négy évig tudunk használni. — Hiába hajtjuk végre a papírtakarékossági rendeletit, ha minden évben a tankönyvek milliói kerülnek zúzdába. Adjanak feisób szerveink olyan tudományosan megalapozott módszertani könyveket a kezünkbe, melyet eredményesen tudunk majd használni Módszertani könyveim’? ne lyogyenek silány fordítású ak, melyeket a megjelenés után nem győznek értelemmagyarázó jegyzetekkel kiegészíteni. Állami költségvetésünkben érdemes volna komolyabb összegeket fordítani az oktatás céljaira amennyiben ezt igen nehéz gazdasági helyzetünk megengedné. ILYEN TANÉV-VÉGI gondjai is vannak a pedagógusoknak a „lemorzsolódás' kérdésén kívül. Minden nevelő szeretné, ha minél előbb tudomást szerezne a saját helyzetéről is. Hová helyezték, milyen körülmények közé fog kerülni új munkahelyén. Ez is foglalkoztatja most a pedagógusok százait A jő és zavartalan iskolai munka gyümölcse a jó eredmény. Zavartalan munkát végezni azonban csak rendezett körülmények között lehet. Az áthelyezések gyors és igazságos lebonyolítása megkönnyíti az igazgatók és egyaránt t0Vabbl murl'íája1 * a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Tennivalónk akad bőven.f’*- akikor feltárta és megfe’elő intézkedéseket foganatosí- Az ellenforradalmi egemé-* tott Molotov', Kaganovics, Malenkov és Sepilov elvtérsak nyék ütötte sebek még nemi (jgyében. hegedtek be a gyermekek! -r,«,,,« . , , szivében. Még mindig sok a! RÖVID IDŐ telt el a határozat megjelenése óta, de bizonytalanság a nevelők kö-!a szovjet kommunisták számtalan szenvedélyes hangú nébm is. A nevelők többsége! gyűléseken fejezték ki. hogy egyetértenek a Központi Biazonban már tisztán lát és*zottség szigorú, bölcs döntéseivel és minden erejükkel támogatják a Központi Bizottságot, hogy a XX. pártkongresszus irányelvei megvalósuljanak. LAZÁNYI ANGÉLA végzi is-j enmelk szelemében kólái munkáját; Grecsuha Mihály ált, isk, Igazgató, Jászboldoghiza
