Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-10 / 160. szám
j'ftezőbéki ütpoüf „JHitieh tieozzzeJek..” Valahányszor a Nagykunság peremén, a mezőhéki földeket járom, mindig eszembe ötlik Petőfi e csodálatosan szép szerelmes versének címsora. Ennek oka az, hogy elmulasztottam megnézni a „törzskönyvijén'’ minek is tituláljuk Mezőhéket hivatalosan. Ahogy a szétszórt tanyákat. az „elátkozott” kastélyt — melyről később ismételten szó esik —, és a tanácsházát elnéztem, néni tudom eldönteni: tanyaközpontot, községet, települést, vagy egyszerű tanyavilágot látok masam előtt. Mindegyikből van Mezőhéken valami és mégsem mondható rá — szerintem — egyik megjelölés sem vitathatatlanul; Jelen és múlt Nehezen hajlítható emberek laknak errefelé, de azért adnak a jó szóra. Ezt tények bizonyítják. Az ellenforradalom leverése után bebizonyosodott. hogy a mezőhékiek többségében nem ingott meg a közös gazdálkodás igazába, lövőjébe vetett hit. A több mint tízezer kát, holdat kitevő határnak fele — nem számftva ide a méltán országoshírű Héki Állami Gazdaságot — három tsz és egy tszcs kezén van. Az is bizonyos', hogy a szövetkezeti földeknek jobb átlagtermésük lesz az egyéniekénél; Nagyon sok dicséretes, felemelő«! szép dolgot lehetne a szövetkezetek fejlődéséről is írni. De most másról szólunk. Arról, hogy Mezőhék község kialakulatlanságában nyomós ok, hogy nincs villanya, amit különben az állami gazdaságból ide lehetne vezetni, hiszen alig 2—3 kilométernyire van a tanácsházától. Nincs rendes bekötőűtja, ami a nyár kivételével nagyon megnehezíti a közlekedést és a gyermekek iskolábajárását. A két iskolára is nagyon ráférne már a komoly renoválás, ami talán őszre be is következik. Autóbuszjárat is csak kétszer van hetenként. Tiszaföldvárra és Mezőtúrra, s bizony az évi 80 ezer forintos községfejlesztési alapból sem sokra futja. Bár a földművesszövetkezet italmérést és fűszerüzletet épít, ez csak kis részét elégíti ki az igényeknek. Kultúra, szórakozás Hm. Ez is nehéz kérdés Mezőhéken. Télen az időjárás. nyáron a sok munka miatt nem sokan gyalogolnak be az állami gazdaságba, hogy megnézzék a filmvetítést. Igaz, eddig hetenként volt vetítés, de a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat úgy „javított’* az amúgy is áldatlanul rossz helyzeten, hogy még rosszabb lett. Ezentúl csak minden második héten szórakoztatja filmvetítés a mezőhékieket; Pedig már nagyon megszokták a heti mozit az itteniek. s ha hiába gyalogolnak be az egyik héten, a másikon már elmaradnak, félve attól, hogy ismét becsapják őket. így fogják fel a dolgot a mezőhékiek. lényegében indokoltan; A tsz és állami gazdaságon kívüli fiatalok sem tudnak szórakozni.- ■— Legfeljebb a kocsmában. Nincs a községben KISZ szervezet, de van kocsma, és kártya — jobb híján. Pedig kulturháza van; beépített színpaddal, bútorokkal. Dehát felszerelés is kellene, viszont ez már a fiatalokon is múlik: s s „Kis*’ ügyek ezek? Látszólag; Mindenesetre nagyítás nélkül írtam le őket; De most még egy olyan dolgot, amit talán legelőre kellett volna tenni. „Elátkozott" kastély melyből tanácsháza is lehetett volna Amikor felépítették ezt a szép mezőhéki kastélyt, bizonyára még a régi gazdái sem gondolták, hogy a mostan? sorsára jut. De mivel az ember is éhenhal, ha nem eszik, ez a kastély is évtizedek óta a pusztulás útjára lépett. Ha egymásra raknánk azt az aktacsomót, ami a kastélyügy bonyolódását, útját jelzi, nem sokkal maradna el annak felső ereszétől. — ha ugyan ez is megvan még. Mert nemcsak az idő vasfoga, hanem az emberek felelőtlensége is rombolja az épületet. Cserepét, gerendáit, padlózatát ablakait már régen elvitte „az őszi szél‘’j A felszabadulás óta. különösen 1952-ben, és más időközökben kb. 210 000 forintot fordítottak a kastély harmincnál több - szobájának, külsejének stb. renoválására. Ma már legalább kétszer-háromszor ennyibe kerülne a teljes rendbehozása. Ha a tanácsháza építésének összegét is erre a célra fordították volna, akkor most a kastélyban a baglyokon, denevéreken, a tejátvevő helyen kívül: tanácsháza. orvosi rendelő, gyermekotthon, esetleg egészségház, vagy néhány lakás is lehetett volna. Csak egy bekötőutat kellene építeni hozzá. Mindezt nem én, hanem a mezőhékiek mondják, akik mégis csak legjobban ismerik saját portájukat, a kívülállóknál. De hát ez már eső után köpönyeg. Viszont, arra azért kellene most már vigyázni, hogy legalább ezután ne „ázzunk” meg. — Bubor — SziMíal; fiüsztosége Egy idős bácsi moszkvai képeslappal, s örömtől sugárzó arccal jött be szerkesztőségünkbe. A levelet Csereklyei Pál. a budapesti Posta-központ műszaki tanácsosa küldte szolnoki édesapjának. Csereklyei Pál Moszkvában a VIT stadion eredményhirdető táblájának szerelésén dolgozik, saját találmányának megvalósítását irányítja. Mi, szolnokiak büszkék lehetünk, hogy a Világifjúsági Találkozón küldötteinken kívül egyik szolnoki születésű, a szolnoki Verseghy Gimnáziumban érettségiző, kiváló magyar műszaki szakemberünk is hozzájárul 5 világrész fesztiváljának sikeréhez. Kié less a 10 ezer forint? A Földművelésügyi Minisztérium, a MEDOSZ, a KIS és az EPOSZ csépiési munkaversenyt hirdetett a munkacsapatok között. — Célja, hogy az idei gabonatermést a legkisebb veszteséggel és jó minőségben takarítsák be. Résztvehet a versenyben műiden olyan munkacsapat, melynek tagjai legalább 60 százalékban 28 éven aluliak. Minden megye legjobb ifjúsági cséplőmunkacsapata 10 ezer forint jutalmat kap. A jutalmazás feltétele, hogy szeptember 10-ig a legtöbb gabonát kell elcsépelni, a szemveszteség és a mag tisztasága és a munka minősége ellen ne merüljön fel kifogás. Rajta hát, Szolnok meSárik bán a Verseghy gimnázium előadásában A Nyugati-pályaudvarral szemben — a Sabaria Étterem előtt — sakktábla sze.űen elhelyezve, apró táblácskák figyelmeztetik a járókelőket: „Vigyázz a tetőn dolgoznak’’. Azt is elárulják, — apró betűvel, felírva — hogy a Kátrányozó Vállalat emberei — mi pedig tételezzük fel, hogy kátránnyal. -.-.; A járókelőket azonban egyáltalán nem korlátozza senki és semmi abban, hogy úgy mozogjanak ezen a részen, mint: a táblák kirakása előtt bármelyik napon. A kis táblácskákat kerülgetve elképzeltem, milyen zo kon vennék a járókelők, ha éppen akkor pottyana néhány kátránypetty nyakukba, — amikor ezt a táblát olvassák. Annyiból viszont jó ez a megoldás, hogy ha hazaérve foltocskákat talál a hajában, vagy vadontuj hófehér kiskosztümjén, nem őrli idegeit a bizonytalanság, —mindjárt tudja, kihez fohász ködjoh. * Javítják az Üllői utat. A szolnokiak számára elit épzelhetetlén gyorsasággal rakják az útépítők az apró keramit kockákat. — A pestiek számára rendes munkatempóban. A Nyugati-pályaudvar előtt egy 30 év körüli nő — szemmel láthatóan tökéletesen ré-zeg — egy 15 év körüli lánykával vív közelharcot egy pénztárcáért. Mindkettőjük öltözete eléggé tépázott. Az idősebbik könnyű nyári ruhájának válla lecsúszva, jóformán derékig fedetlen és egyik cipőjéből kibújt a lába. A kicsi józanabb a taktikásabb. Egy nagy rántás, egy harapás az ellenfél kezébe, kétlépés hátra, egy húzás a zippzáron és az aszfaltra hull a pénztárca tartalma. A legnagyobb pénzdarab egy forintos, a többi 10 és 20 filléresek. A győztes csalódottan vágja az üres erszényt — anyrának is beillő — társa arcába, megfelelő szavak kíséretében. Erre az véres szemeivel bambán körünléz, fel sem veszi az előbb még szép kis summát sejtető „műanyag vacakot”) — mert most már csak az. Természetesen nem Pesten lennénk, ha a jelenetét nem kisérné figyelemmel legalább 100 főnyi tömeg. A rendőr sem hlvásra% jött, hanem látva a csoportosulást, a *ömeget akarta szétoszlatni. A rendőrrel egyidőben két fiatalember sodródik a bámészkodók közé és az egyik már mondja is, az idősebb nőnek: „Te .. i Miért loptad el az aktatáskámat?“ — É-é-é-n Életemben sem láttalak még, — dadog a megszólított felháborodva. — Neenn? Hát kikkel mulattatok délelőtt? Nem velünk? A rendőr igyekszik rendet teremteni és karjánál fogva maga után vonszolja az áldozatot. — A kicsi közben kicsúszott a gyűrűből és sehol se látni. — A nő tagad átkozódlk, kiszakítja magét a rendőr kezéből és be a büffébe. A rendőr utána, a tömeg rendőr után. Fel az emeletre, ugyanígy. K’ u peronra, ugyan így — egész kis bucsújárás Én nem fárasztom magam, gondolom úgy is visszajönnek. Már jönnek is. A nő sir és beismeri, hogy „megőrizni hozta el a táskát a pénztárcával.” Egy másik rendőr kerül mellém és csodálkozó arcom láttán megjegyzi: „Apróság az egészj sokkal komolyabb eseteink is vannak ff ét nő áll egy kirakat előtt, egyforma ruha, egyforma frizura. Természetesen lófarok. Csupán abban különböznek egymástól, hogy az egyik négyéves lehet, a másik harminc év körüli — valószínű az apróság mamája. • 1/ gyancsak a Nyugati előtt nagy tömeg. Mindenki a földet nézi. Oda megyek és látom, a tömeg közepén a világ egyik leno-róbb emberét. Pista bácsinak hívják, magyaros bajusza alatt pipát tart fogai között. Magához int egy vasutas nőt — elég csinosát. — Súg neki valamit, mire a nő elpirul és gyorsan elmenekül a törpe közeléből. Mit mondott Pis ta bácsi? Biztosan valami ap róságot. Egyébként az apró ember 61 ét es és 4 centivel alacsonyabb, mint kora. Élet vidám, tréfás természetű em berke. fi Ihangzik a második fütty, ^ indul a 49-es. Az utolsó pillanatban kócoshajú, kékinges, hosszúnadrágos kamasz ugrik fel a lépcsőre, de még onnan is visszainteget valakinek. A kalauznő nyakon légyül és korholja: „Kis komám ne ugrálj.“ Nem is figyelünk tovább a jelenetre, csak amikor halljuk: „Bocsá nat. Azt hittem fiú.’’ * A Petőfi hid pesti hídfőjénél a játszótéren kb. 50 j apróság nézi amint két félmeztelen munkás túrja a homokot egy teherkocsiról, homokozóba. — Óvodások és nagyobbacskák kipirulva kíváncsiskodnak és türelmetlenkednek. A kocsi elmegy. A kis sereg egetverő csatakiáltássá veti magát a finom nedves homokba. Tovább megyek. A térre nyíló egyik kapualjban a kőművesek most távolítják el az ellenforradadalom okozta rongálást. Egy idős bácsi szólít meg — a szépülő házra mutat, a gyerekek felé int —: „Látja, nem feledkeznek meg azért a gyerekekről sem.’’ « Begyre kevesebb az állványárkád a pesti utcákon. Egy-egy házon van még „seb“ elég, de ahol egy hónappal ezelőtt alig lehetett előrehaladni ai állványok miatt keletkezett torlódástól, ma már a földszinttől a homlokzatig — különböző színben — zölden, sárgán, barnán, — de egyformán szépen fürdenek a napfényben az épületek. Amikor novemberben és decemberben Pesten jártam, alig tudtam szóhoz jutni a romok láttán. A törmeléket kerülgetve, a leszaggatott villamosvezetékek mentén, többször is mondogattam barátomnak: „Legalább 2—3 év amíg rendben lesz Pest.” Pedig akkor is nagyon bíztam, hogy gyorsan fog menni a helyreállítás, ha elcsendesedik a zűrzavar. Ma pedig azt mondtam egy másik barátomnak: „Télre szebbek lesznek a pesti utcák mint voltak valamikor.’* MENYHÁRT LÁSZLÓ Műtét közvetítése színes televíziós adáson A napokban 300 francia és angol orvos gyűlt össze a londoni sebészkollégium előadótermében lévő televíziós készülék előtt, hogy végignézze, amint egy sebész az egy mérföldnyire lévő kórházban operálókésével megmenti betege életét. Ez volt az első színes televíziós adás, amelyet közvetlenül a műtőből közvetítettek. A nézők megfigyelhették, a 45 perces gégeműtét minden részletét. A sebész a műtét alatt egy rákos daganatot távolított el a beteg gégéjé ről. A közelmúltban, Verseghy Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a hasonló nevű középiskola növendékei bemutatták Katona József Bánk bán című tragédiáját. Gertrudis (Mihályi Erzsébet) és Mikhál bán (Ért párbeszéde. (Fényképezte: Schllhan) Figyelmesebb lehetne a Vendéglátóipari Vállat Hétfőn este több mint 2000 ember tekintette meg a Móricz Zsigmond Kultúrotthon szabadtéri színpadán felépő Martiny együttesi. A jelenlegi kánikulától és a sikertől átforrósodott légkörben természetes, hogy a Martiny est szünetében mindenki a söntés felé tódult hűsíteni magát. Több mint 2000 ember szorongott, tépte, lökdöste egymást az egyetlen söntés körül, hogy hozzájut egy pohár sörhöz, sikerült, nagy árat érte a tolongásban, szomjan maradt, az jo szidta a Vendéglátóipar lalatot, amiért egyetlen téssel képviseltette mag Szeretnénk, ha a jöv a hasonló jellegű nemcsak a Kulturotth a Vendéglátóipari Vál felkészülne.----------tír— Több mint kétmillió gyermtw^ gyermekparalizis elleni ' Ä Csehszlevákiábc Csehszlovákiában rendkívül gyors ütemben és igen nagy számban végzik a gyermekeik oltását gyermekparalizis ellen. A legújabb adatok szerint az ország területén összesen 2 millió 289 ezer 539 gyermeket részesítettek védőoltásban; ez Csehszlovákia össze! ak oss á gán a k csaknem 13 M Jünius/ißj£ mint szesültvis. Rö^H harmadik I is. Csehszl ''f még nem nagyszabású akcióra.A szovjet gépkocsiipar rei nngMgmM A ZISZ 110 — hétüléses személygépkocsi . a legjobb kényelmet biztos ítja. Kezelése e, nagyobb biztonsággal működik. 8 hengeres magasabb menetsebesség elérését teszi lehel van megszerkesztve, hogy az autó rossz úton PESTI APRÓSÁGOK jjiillilllliHlIlHIlM A béltétlcnek (Nagy László, Bergendi Péter és Dián Róbert.)
