Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-04 / 155. szám
üli iiSIH a gy ment ez kei hónapig. * Apja pedig tovább szidta és egyre mérgesebben nézett rá Egti nap aztán elment a tanítóhoz, hogt, érdeklődjék a fiáról. A anító ezt mondta: — Hát tanul, tanulgat valahogy, értelmes gyerek. De hiányzik belőle a régi szorgalom. El-elbóbiskol, áhítozik, szórakozott. Dolgozatait rövidre fogja, összecsapja, csúnyán odafirkantja. Bizony több is telnék tőle. sokkal több. Ezen az estén az apa félrevonult fiával és még súlyosabb szemrehányásokat tett neki, -nini valaha. — Giulio, láthatod, hogy mennyit dolgozom értetek, felőrlődöm a munkában. Te pedig nem segítesz nekem. Te nem szeretsz sem engem, ser,, a testvéreidet, sem az édesanyádat! — Ö ne mondd ezt papa! — kiáltotta a fiú és sírvafakadt. Már ajkán volt a szó. hogy mindent beváltján. De apja félbeszakította: — Te ismered családunk helyzetét. Tudod, hogy mindannyiunknak támogatnunk kell egymást és áldozatot ís kell hoznunk egymásért. Jómagam, láthatod, mennyit mbotolok. Arra számítottam, hogy ebben a hónapban száz Ura külön jutalmat kapok a vasúttól, és ma *reggel megtudtam, hogy semmi sem lesz belőle! Erre a hírre Giulio tüstént visszafojtotta vallomását, amely már-már kitört belőle, és elszántan ismételgette magában: „Nem, apa, nem szólok egy szót sem: magőrzöm titkomat, hogy dolgozhassam éried. A bánatért pedig, amelyet neked okoztam, másképpen kárpótollak: az iskolában tanulok, hogy átmenjek a vizsgán, de ami sokkal fontosabb — segítek neked pénzt keresni és megkönnyitem a munkádat, hisz különben, elpusztulnánk.” Es tovább dolgozott. Újabb két hónap telt el éjszakai munkában és nappali kimerültségben, a fiú kétségbeesett erőlködése és az apa keserű szemrehányásai, közepette. De a legszomorúbb az volt, hogy az apa elhtdegült fiától, attg-alig szólt hozzá: mintha Giulio afféle megátalkodott kölyök volna, akitől már nincs mit remélnie: szinte már a tekintetéi is kerülte. Giulio mind-UJ REJTVÉNYEK MOHNAK ILONA UJszász: Napiíny volt a ringatója. Eső volt a dúdolója, Nevelője szegény ember, Mégia erős, mint a tenger, Csak erősebb, hogy ha vágják, Tovább él, ha lekaszálják, Akkor Is, ha kézzel vágják, Akkor is, ha fogak rágják. (Mi az? KAROLYI MARIA Abádszalök Dton útfélen kis fekete jaj? F1CZEKE ÉVA Jászbotdogháza: Egészítsétek ki az alanti Betűket: H----a——bb —t------é------í a —a----g —m------1, —1----1 a gyufáskagyufáskaeyufáskagyufaszál gyufa szál Hány milliméter tulya hossza? Hány milliméter tulya szélessége? Hány milliméter tulya vastagsága? Hány milliméter hossza? Hány milliméter vastagsága? Hány milliméter a ceruza vastagsága? Hány milliméter a forint átmérőié? Hány milliméter a kétforintos átmérője? Hány milliméter a tlzfilléres átmérője? Hány milliméter a húszfilléres átmérője? (Akik a helyes megfejtést keddig beküldik, azok között könyvjutalmat sorsolunk ki.) 7 udofl-e ? síi hogy a legmélyebb kőszénbányák xaOO méterre vannak a föld színe alatt? : 1 i hogy az öregkort távollétié a legtöbb állatnál is fellép- Az öreg állatok gyakran melléje kapnak zsákmányuknak. ••.. hogy a földrengést a legtöbb állat előre megérzi és sajátos módon jelzi? — A kutyák már jóval a földrengés előtt vonítanák, és e különös árnyalatú vonítást a földrengés-sújtottá Dél-Olaszországban és Japánban jól Ismerik. Földrengés előtt 8 kutya nem eszik, módfelett szomjas és feltűnően ragaszkodik gazdájához. Änyäm tyúkja Irta Petőfi Scndor Ej mi a kői tyúkanyó kend A szobában lakik itt bent? Lám, csak jó az isten, jót ád, Hog^' fKIviuo a kend dolgát! Itt szaladgál föl és alá, Még a ládára is fölszáll, Eszébe jut, kotkodácsol, S nem verik kf a szobából. Dehogy verik, dehogy verik! Mint a galambot etetik, Válogat a kendermagban, A kiskirály sem él lobban. Ezért aztán, tyúkanyó, hát lói megbecsülje kend magát, Iparkodjék, ne legyen ám Tojás szűkében az anyám. — Morzsa kutyánk, hegyezd füled, Hadd beszélek mostan veled, Régi cseléd vagy a háznál, ívnod!»? emberül **ol*ré!t«i Ezután Ls jó légy, Morzsa, Kedvet ne kapj a tyúkhúsra, Élj a tyúkkal barátságba* ... Anyám egyetlen jószága. Barátaink életéből A 250 éves Leningrád Beszélgetés iSyikolaj Szmunovval, a leningrádi szovjet elnökével Esjy mondatban a fesztiválról A Pedagógusok Házában ua Fesztivál id jen francianyel' vű színielőadásokat rendeznek. * A Fesztivál nemzetközi előkészítő bizottságának terve szerint a moszkvai „Kraszni Proletártj" gyár fiataljai ha’ land küldötteket fogadnak. A Moszkvába utazó külföldi újságírók egyidőben a világ húsz országának adhatják tudósításaikat. * A Fesztivál ideién nemzetközi fénylrénkiállitást és ••o-v.-nvt rendez»'“'!!, amelynek kergéken i (eirfobh kié! lítoti képek szerzői arat)“ VAROSUNKAT három néven emlegetik: Peterburg — Petrográd — Leningrád. Mindhárom név városunk történelmének egy-egy időszakát jelzi. Peterburgról szólva I. Péterre emlékezünk, aki a XVIII. század elején új várost alapított a Néva partján, s ezzel „ablakot nyitott Európa felé”. Petrográd neve az 1917-es októberi forradalom napjaira emlékeztet bennünket. Leningrád pedig a nagy Lenin életének és munkásságának napjait idézi fel bennünk. Városunk — az orosz állam egykori fővárosa — jelentős szerepet játszik az orosz tudomány és kultúra fejlődésében. A leningrádiak büszkék arra, hogy városukban dolgozott a híres Lomonoszov, itt végezte kísérleteit Mendelejev vegyész, Pirogov sebészorvo®, Bredihin asztronómus, Jablocskov elektrotechnikus és itt került sor az első rádióadásra, amelyet Popov talált fel. Városunk eltéphetetlen kapcsolatban állt az orosz irodalommal is. Itt alkották nagyszerű műveiket Puskin, Krilov, Gribojedov, Lermontov, Gogol, Nyekroszov, Dosztojevszkij, Goncsarov, Turgenyev és a városban töltött néhány évet Gorkij, a szocialista realizmus megalapítója is. Büszkén emlékezünk meg nagy muzsikusainkról, Glinkáról, Musszorgszkijról, Borogyiriról, Rimszkij-Korszakovról és Csajkovszkijról, akik a bővizű Néva festői partján alkották csodálatos műveiket. A város szépsége ihlette meg Rjepin és Szurikov festőművészeket is. Városunk tehát büszke hagyományokra tekinthet vissza. A múltból azonban felidézhetjük a nehéz napokat is. Azokat a napokat, amikor az egyszerű orosz emberek sokszor emberfeletti nehézségekkel birkózva építették a várost. S munkájuk eredményeként a mai Leningrád a Szovjetunió egyik legszebb városává fejlődött. Külvárosaiban egyre több gyárkémény magaslik, a Szovjetunió egyik legnagyobb ipari központjává vált. A LENINGRÁDIAK büszkén gondolnak vissza városuk szerepére az orosz felszabadító mozgalmakban. Joggal nevezik Leningrádot az „orosz forradalom bölcsőjének”. 1917 október 25-én itt győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, innen szálltak a világba Lenin híres szavai a békéről, a földről, a szovjet állam megalapításáról. 1918 márciusában a szovjet kormány Moszkvába költözött, de Petrográd továbbra is ipari, kulturális é» tudományos központ maradt. ... S megkezdődött a második világháború. A város 900 napig élt a fasiszták szörnyű blokádjában, fűtőanyag, világítás, élelem és víz nélküL A leningrádiak azonban bombazáporban és ádáz tűzben megvédték városukat, amely szörnyű pusztítást szenvedett. Csaknem ezer iparvállalatot és mintegy 5 millió négyzetméternyi lakóterületet döntöttek romokba a fasiszták. Az elektroerőművek kapacitása a háború előtti termelés 38 százalékára csökkent. Az ipar termelése pedig még alacsonyabbra süllyedt. Leningrád lakói azonban munkához láttak, s teljesen eltüntették a háboiti nyomait. Évente sokszázezer négyzetméternyi területen emeltek lakóházakat, s megindult a termelés a gyárakban is. 1955-ben üzembe helyezték a V. I. Leninről elnevezett Metro útvonalat is. 1956- ban már 2,6-szor szárnyalták túl a háború előtti ipari termelési színvonalat. Leningrádot ma már a technikai haladás városának nevezik. Nálunk épül a világ első atomjégtörő hajója, Leningrádi tudósok, mérnökök és munkások vesznek részt a' hatalmas atomgép, a szinkrofazotron énf. tésén. Leningrád ugyanakkor a tudomány városa is. Főiskolánkban több mint 150 000 diák tanul. Technikumainkat több mint 80 000-en látogatják. Általános iskoláink tanulóinak száma pedig meghaladja a 400 ezret. A városban 40 múzeum. 16 színház és több mint 90 kultúrpalota és klub működik. Meg kell még említenünk Leningrád külföldi kulturális kapcsolatait is Tavaly a világ 64 országából több mim 500 különféle küldöttség érkezett városunkba. A leningrádiakkal együtt az egész, szovjet nép lelkesen ünnepli a város fenn- ! állásának 250. évfordulóját. A MosEfílm“-ben Levandovszkaja művésznő a Znija — Gorünücsa sárkány kicsinyített mását készíti az „Úja Muronee” című filmhez (A sárkány egy népi elképzelés). Készül a gázvezeték A képen a „Kazány—Gorkij“ város útvonalán lévő gázvezeték, s annak forrasztó gépe látható. Középen Mihalj Fcdurkin mester áll. ermet es ajándékot kapnak. A moszkvai rádió naponta több mint 50, a televízió pedig öt adásában foglalkozik a fesztiváljai. • A Fesztivál előkészületeitől képek áÜH'-dóan rend'1 hetők az MTI Fotónál. 1670 méíeres híd A Kínai Népköztársaságban a közeljövőben átadják rendeltetésének az 1670 méter hosszú Jangce-hídat. Ez a híd nemcsak Kína. hanem a világ egyik legnagyobb hídja lesz. Szerkesztői üzenet Kovács Imréné, Szolnok. A levelében fölvetett problémával már foglalkoztunk június 0-j lapszámunkban. A Városi Tanácstól eddig még nem kaptunk választ. 89 áj termelőszövetkezel alakult egy negyedév alatt az IVÜK-ban A Német. Demokratikus Köztársaságban 1957 első negyedében 89 új termelőszövetkezet alakult. Az NDK III. típusú termelőszövetkezetei ez év első negyedében 44.8 százalékkal töb húst és 11.7 százalékkal több tejet adtaik az államnak, mint 1956 első negyedében. Ugyanakkor az egyénileg dolgozó parasztok csak 19,2 százalékkal több húst és 7,8 százalékkal több tejet vitték piacra, mint 1956 azonos időszakában. Néhány adat a román színházi élet fejlődéséről 1956-ban a romániai színházakat négymillió ember látogatta. 1938-ban a színházi látogatók száma i millió 400 ezer volt. 1944 előtt Romániában csak öt színház volt, amely állami támogatásban részesült — napjainkban a színházak száma 39, ezek közül 10 magyar. német és jiddis nyelven ad elő. Az állami támogatás biztosítja, hogy a színházak a hazai és világirodalom legjavából összeállított repertoárral rendelkezzenek; Tengeri át a sarkvidéken át Murmanszk és Vlagyivosztok között Európa és Ázsia északi partjai mentéin halad a legrövidebb tengeri útvonal. Hossza 11.376 kilométer; A hajózási idény azonban a jeges tengeren általában mindössze egy hónapig tart; A Szovjetunió e két fontos kikötője között a forgalom ennélfogva majdnem az egész éven át a Panamai- vagy a Szuezi-csatomán keresztül bonyolódik le körülbelül 23 ezer kilométer hosszú vonalon. A Szovjetunió ezért atomerőnieghajtású jégtörőt épít, amelynek az lesz a rendeltetése, hogy egész éven át utat törjön a hajóknak az Északi Jeges tengeren, ói. ré*z) ^4 firenzei kis másoló tom a szívedet: mindent elmondok, nem csaplak be többé, úgy tanulok, mint azelőtt: lesz, ami lesz, csak te szeress megint, szegény apám! Ő, most az egyszer nem tágítok elhatározásomtól!” Mégis felkelt ezen az éjszakán is, de talán inkább csak megszokásból. És amikor felkelt, elindult, hogy viszontlássa még egyszer, utoljára, csak néhány obrere, az éjszaka öndjében azt a kis szobát, ahol annyit dolgozott titokban, örömtől és gyengéd szeretettől túláradó szívvel. És amikor újra ott volt a kis asztalkánál, az égő lámpa mellett és látta a fehér címszalagokat, amelyekre többé sohasem írja oda a neveket és címeket, amelyeket már betéve tudott, nagy-nagy szomorúság fogta el és heves mozdulattal megragadta a tollat, hogy folytassa megszokott munkáját. De ahogy kinyújtotta a kezét, meglökött egy könyvet és a könyv leesett. Giulióba/n meghűlt a vér. Mi lesz, ha apja felébred! Az ugyan bizonyos, hogy nem valami rosszaságon kapná rajta, s ő maga már amúgy is elhatározta. hogy mindent elmond neki.,. De mégis ... ha léptek közeledését hallaná a sötétben, ha meglepnék most, ebben az órában, ebben a csendben, ha anyja felriadna, hogy megrémülne! Először jutott eszébe, hogy apja talán megalázva erezné magát ővele szemben, ha rájönne a titokra... És mindettől szinte megborzadt Lélegzetvisszafojtva fülelt... De semmi zajt sem hallott. Fülét a mögötte levő ajtó kulcslyukára tapasztotta: lcmmi nesz. Az egész ház aludt. Az apja nem vett észre semmit. Megnyugodott és megint írni kezdett. A címszalagok egymásra tornyosultak. JJallotta a rendőrök ütemes lépteinek zaját odalent a névtelen utcán, aztán egy kocsi robaját, amely hirtelen elhalt: Nemsokára lassan haladó szekerek dübörgése hallatszott, utána pedig mélységes csend lett. csak olykor-olykor szakította meg egy kutya ugatása, valahol messze, ö pedig csak írt, írt. És eközben már ott állt mögötte az apja, aki felébredt a leeső könyv zajára és csak a kedvező elkalomra várt, hogy szóljcm: (Folyt, köv.) ezt látta és szenvedett miatta, és amikor apja hátat fordított neki, lopva csókot hintett feléje és szánkózva, szomorú gyöngédséggel nézett utána... A fájdalomtól és a fáradságtól pedig lefogyott, megsápadl és a tanulást mindjobban elhanyagolta. /ól tudta, hogy így nem mehet örökké és mtnden este elhatározta: „Ma éjjel már rpem kelek fel." De amikor az óra éjfélt ütött, abban a pillanatban, amikor elszántan ki kellett volna tartania elhatározása mellett, lelkiismeretfurdalást érzett és arra gondolt, hogy he ágyában marad, elmulasztja kötelességét és elrabol egy lírát apjától és családjától. így hát felkelt. Az járt ugyanis eszében, hogy egyik éjszaka esetleg apja is felébred és rajtakaphatja, vagy másként jön rá a kegyes csalásra, ha mégegyszer megszámolja a címszalagokat: és akkor úgyis mindennek vége, anélkül, hogy önszántából szólna, amihez egyébként sem volt bátorsága így tehát folytatta a munkát. Egy este, vacsoránál azonban apja olyasmit mondott, ami döntő hatással volt rá. Az történt, hogy anyja ránézett s úgy látta, mintha fia • szokottnál is fáradtabb és halványabb volna. — Giulio, te beteg vagy — szólította meg. Aztán az apához fordult és aggódva mondta: — Giulio beteg. Nézd, milyen sápadt! Kicsi Giulióm, mi bajod? Az apa azonban futó pillantást vetett rá és kijelentette: — A rossz lelkiismeret az gészséget is megrontja. Bezzeg, nem volt ilyen, amikor szorgalmasan tanult és érző szive volt. — De beteg! — kiáltotta az anyja. — Nem törődöm vele többé! — felett rá ez apja. fpz úgy fájt a szegény fiúnak, mintha kést döftek volna a szivébe. Ö, nem törődik vele többé! Az apja mondja ezt. ríki azelőtt reszketett, ha csak köhögni is hallotta'. Nem szereti, ez bizonyos, c már meghalt az apja számára ... „Ö! Nem, lem, édesapám. — mondta magában és szívéi fájdalom szorította össze. — Most már igazán nem teszem többé. A te szereteted nélkü, nem tudok élni, visszahódí-Uj vegyes álBamfmagán te.vlügyár Hiénában Hopejben, Anhvei tartomány székhelyén, állami és magántőkével új textilgyár épült 50.000 orsóval, 1700 szövőszékkel, korszerű nyomó- 5s festő gépekkel. Az alaptőke felét Kína két vezető vegyes állami-magán- S vállalata adta, éspedig a Smngháji Sung Sing és Ving c extilművek. Az új gyár három év alatt, épül* fel. A hatalmai: telepet )i zak. klinikák, bölcső dék és iskolák veszik körül.
