Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-04 / 155. szám

Gyógyszertár: a Halászcsárda, Bei van ez elefánt Levelek a kultúráiéiról Orvosság: a Farkas Jancsi muzsikája — Avagy: így gyógyul az álbeteg — Nem irtai keletű ez a kér­dés, ami elkeseredett mérge­­lödést vált ki a becsületes ipari munkásaink között. A napokban névtelen levél érkezett a szerkesztőségünk­höz. Igaz, ezekkel a levelek­kel nem szoktunk foglal­­kozni, azonban ez az irás ko­molyan gondolkodóba ejtett. Nehezen betűztem sorait, ’melyen látszott a kemény munkában megkérgesedett kéz gyötrődése a betűvetés­sel. Megírja, hogy „a kétlaki dolgozók a Járműjavítóban nem törődnek azzal, hogy miként teljesítjük a tervet, s mivel szabadságuk nincs, így betegállományban végzik el a földjükön munkájukat. *— t,Levélírónk megállapítja, hogy ezek az egyének, kik csalást követnek el népi ál­lamunk ellen, csak azért vannak az üzemben, hogy szórakozásra keressenek, vagy ahogy a vasutasok mondják: sóra, paprikára kell a pénz, mert megterem nekik min­­den.’‘ Akik csak az üzemben dolgoznak, azok most nyom­hatják a munkát hogy a terv teljesítve legyen — írja a le­vélben. Az orvosi hivatáshoz nem értek, de a levél útján szer­zett tapasztalat azt mutatja, hogy az elmúlt év legmaga­sabb beteg-százaléka az üzem­ben 2,8 volt. Jelenleg 5,8 szá­zalék, s ha tovább boncoljuk ezt a kérdést, akkor ebből az tűnik ki, hogy a kapálás, ara­tás és Jmkoricatörés idején a legmagasabb ez a százalék. Tehát levélírónknak igaza van. Hol van a felelősség? Mik azok az álbetegségek, amivel félre tudják vezetni a pályaorvosokat? Sőt, az el­lenőrző orvost is. Mert akad ilyen is, az tény. A beteg­állományban lévő Bódi József pl. a Halászcsárdában gyó­gyítja magát, lehet, hogy az idegkimerültségre jó hatással van Farkas Jancsi szép ze­néje, csak azt vem tudni, melyik orvos rendelte ezt a gyógymódot? Jól mondták az ellenforra­dalmi sztrájk alatt a vérbeli iparimuhkásók: az ilyenek könnyen sztrájkolnak, mert van miből élniök.’* A becsületes dolgozók jo­gosan vannak felháborodva, hogy egyesek ükkor lesznek betegele, amikor akarnak. Aki igazán beteg, annak adják meg a kezelést és időt a tö­kéletes felgyógyulásra, de az álbetegek ellen folytassanak következetes harcot orvo­saink, elsősorban az ellen­őrző főorvos. Az üzemi szakszervezet is legyen éberebb s szilárdítsa meg a betegellenőrzést, ugyanakkor járjon el az ál­betegekkel úgy, ahogy azok megérdemlik. Ügy érzem, ez szükséges, mert különben sokan nézik majd gyógyszertárnak a Ha­lászcsárdát és gyógyszernek Farkas Jancsi muzsikáját. >—ab. — 1 " ' ' nmi—— ■ ■ — Ji&icwidék GAZDA-ROVATA A szerződéses termelés jövedelmezőbbé teszi az állattenyésztést Äz ípaűmdoésseti Vállalat mű.vészi aíándéktáügyspályásata S szövetkezeti nap programiból 18 hónap. — Legalacsonyabb súlyhatár 400 kg, legalább II. oszt. minőségbeli. ÁTVÉTELI ÁRAK: i'57; július 1-től már a korábban szerződött állatokat is ezen az áron fizetjük, ha határ­időben kerülnek leadásraj Extrém I; OSZt; Ft/kg Ft/kg bika tinó bika tinó 400—450 kg-ig II. oszt. Ft/kg bika tinó 13 14 11.50 12^p 10 11 451—500 kg-ig II. oszt. Ft/kg 14 15 12.50 13.50 bika tinó 11 12 501—550 kg-ig 15 16 13.50 14.50 II. oszt. Ft/kg bika tinó 12 13 550 kg-on felül 16—17 14.50 15.50 II. oszt. Ft/kg bika tinó 13 14 Termelőszövetkezetek ré­szére, ha egy átadás alkalmá­val nem késedelmesen szál­lítva 10 db extrém, vagy I. osztályú állatot adnak át, kg­­ként 1.— Ft. 20 db átadása után kg-ként 1.50 Ft mennyi­ségi prémiumot fizet a vál­lalat. Fenti akciókkal kapcsolat­ban részletes felvilágosítást adnak az Állatforgalmi Vál­lalat járási kirendeltségei és a községi felvásárlók, ahol a szerződéseket is meg lehet kötni; Losonczi Péter VASARNAPTAR Alattyán júl. 27; Csépa júl. 13; Dévaványa júl. 21; Hatvan júl. 21; Jászapáti júL 4; Jászberény júl. 28; Jászdózsa júl. 9; Jász­­fényszaru júl. 23; Jászktsér júl. 28; Jászladány júl. 7; Karcag júl. 14; Mezőberény júl. 20-21; Nagy­kőrös júl. 28; Öcsöd júl. 14; Püs­pökladány júl 25: Tiszafüred júl. 4; Tiszakécske júl. 28; Tiszaroff júl. 16; Törökszentmlklós júl. 27. ton kezdődik a Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepi gyűlése. — Délután vál­tozatos kultúrműsorok, sport­mérkőzések teszik változa­tossá a napot. Este a szolnoki Földművesszövetkezet Ha­lászcsárdájában magyar nóta­est lesz. Á Minisztertanács a lakos­ság jobb húsellátása érdeké­ben határozatot hozott az 1957/58. évi szerződéses ak­ciók indítására. A határozat alapján az eddigi kedvező feltételű állatnevelési és híz­­lalási szerződések rendszerét tovább folytatjuk, illetve ki­­bővítjük. —i Különösen figyelmet érdemel a szarvas­­marha nevelése és hizlalása, mert ez az állatfajta a mel­­lébtakarmányokajt a legkifi­­zetöbben értékesíti; A szerződéses feltételek to­vábbra is magas árat, előle­get és egyéb jelentős kedvez­ményt biztosítanak a terme­lőknek. A szerződéses árak függetlenek a szabadpiaci árak ingadozásától és azok­nál jelenleg is magasabbak. A szerződéses akciók elő­nyeiről és az abból származó magasabb jövedelemről me­gyénk területén több tízezer termelő és igen sok termelő­­szövetkezet meggyőződött, — amikor meghízlalt állatait szerződéses alapon, magasabb áron tudta értékesíteni, a jó­val alacsonyabb szabadpiaci árral szemben. Annak érdekében, hogy megyénk területén az állat­tartó termelők és termelőszö­vetkezetek tájékozódva le­gyenek a július 1-én indult szerződéses akciókról, aláb­biakban közöljük a feltétele­ket: Sertéshizlalási akció Szerződés köthető minden meglévő, jó csontozató, hiz­lalásra alkalmas. 20 kg-nál nehezebb súlyú süldőre, leg­később 1958. szeptember 30-i leadási hatráidőre. Átvételi árak: Ft/kg 90—125 kg súlyú hús és húsjellegű sertésért 15.— 126—145 kg súlyú hízott­sertésért 16.— H«—165 kg súlyú hízott­sertésért 17.— 165 kg7on felüli súlyú hizottsertésért 18.— 170 kg-on felüli súlyú. lenyésztésbe fogott koca, kan, kanlott sertésért 17.-95—105 kg súlyú szabvány szerinti minőségnek megfelelő bacon sertésért 16.— esetén, ha a sertések száma az ötöt eléri, kg-ként 50 fii-, lér mennyiségi prémiumot, tsz-ek részére 26—50 darabig kg-ként 1.50 Ft-ot, 50 dara­bon felül kg-ként 2.— Ft-ot fizet a vállalat. 1957. április 20-ig megkö­tött szerződésekből történő sertés átadás után. ha az 1957. szeptember 30-ig határ­időben történik, a régi szer­ződéses árakat fizeti a válla­lat; Uszőhízlalási akció Szerződés köthető minden fajta, hizlalásra alkalmas 50- 2P0 kg súlyú, 18 h.ónaposnál nem idősebb üszőborjúra. Átadás ideje a szerződéskö­téstől számítva legkorábban 4 hónap, legkésőbb 18 hónap. Előleg állatonként 300 Ft. Az üszőket nem vemhes állapot­ban kell átadni, legalább 530 kg alsó súlyhatárban és leg­alább II. oszt. minőségben; ÁTVÉTELI ÁRAK: 1957. július l-től, már a koráb­ban szerződött állatokat is ezen az áron fizetjük, ha határidőben kerülnek le­adásra. Extrém I; o; n. o. Ft/kg Ft/kg Ft/kg 350—400 kg-ig 12 10.50 9 401—450 kg-ig 13 11.50 10 451 kg-on felül 14 12.50 11 Bika, tinó hizlalást akció Szerződés köthető jó cson­tozató, hizlalásra alkalmas bika- és tinóborjúra, 70—300 kg-os súlyban, 18 hónapos korig. Állatonként 300 Ft elő­leg. Az átadás ideje a szer­ződéskötéstől számított, leg­korábban 4 hónap, legkésőbb A korábbi évektől eltérő­en az idén a termelőszövet­kezetek, földművesszövetke­zetek. és kisipari termelőszö­vetkezetek dolgozói együtt ünnepük meg a szövetkezeti napot. Szolnokon a Szigligeti Szín­házban július 6-án, szomba-A Képzőművészeti Alap Iparművészeti Vállalata pá­lyázatot hirdet iparművésze­ti ajándéktárgyak készítésé­re. A pályamunkákat július 23-án 10—16 óráig kell bekül­deni a vállalat címére. (Buda­pest, V., Kossuth Lajos ut­ca 12. félemelet) (MTIV A szerződéskötéssel egyide­jűleg a vállalat egyéni terme­lők részére 400 Ft, tsz-ek ré­szére 600.— Ft kamatmentes előleget folyósít. Fenti ára­kon felül az átadás alkalmá­val az egy gazdaságban, egy tételben hizlalt, egyöntetű, azonos súlykategóriába tar­­totó, falkiásított sertéseknek eey időben történő átadása A Damjanich Rádió műsora Csütörtök este 18.10—19 h-ig Hírek, sport, riportműsor. — Látogatás a tiszainokai Szabadság Tsz-ben. — Mi új­ság a Cibakházi Kendergyár­ban? — Műteremlátogatás Gácsl Mhály festőművésznél. — A Nemzetközi Szövetkeze­ti Napra készülnek megyénk szövetkezetei. — Kulturális híradó. — Beszámoló a haj­­dúszoboszjói dalosversenyről. — Ajándékműsor a termelés­ben élenjáró meeőgazdasági dolgozóknak. Megosztott szív ormányával edves kis kiállítást nyi­tott suttyomban a szol­noki Damjanich Múzeum. *— Szenes tablók ismertetik a látogatókkal hasznos mada­rainkat. A magyarázó szöve­gekből kiderül például, hogy a cinke tartkatollú kertész­társaival együtt testsúlyának kétszeresét fogyasztja egy év alatt a különböző rovarokból. (Jó lenne, ha a rövidnadrágos légpuskás vadászok közül a szünidőben minél többen tar­tanának egy kis továbbképző tanfolyamot itt a tablóknál). Ne haragudjanak meg azon­ban a rendezők, ha azt állí­tom, hogy az érdekesebb lát­nivaló most nem a felkeres­hető, hanem a lezárt termek­ben található. A hátsó kiál­lító helyiségekben ugyanis, ahová egyelőre az egyszerű kíváncsiskodó nem teheti be lábát, óriási deszkaládák áll­nak nem mindennapos tarta­lommal. Kitömött zebra, an­tilop, gazella, bivaly és a leg­különbözőbb állatfejek ér­keztek a különös csomagok­ban. Az egyik helyen a desz­kák alól komoram, sötétlik az orrszarvú, közmondásosan vastag bőre és fenyegetően emelkedik a rünocérosz-szarv. Mindezekből könnyű kita­lálni, hogy új kiállítást ké­szít a múzeum, amelynek címe a „Hat világrész emlős­állatai.” Szegény rendezők nagy bajban vannak az elefánttal. Az öreg szvám feje ugyanis négy felé szerelve érkezett meg. Külön jött a koponya a lapátfülekkel, külön a szé­pen kikeményített ormány és a két agyar, amelynek jó hasznát lehetne venni egy korcsmái verekedésnél. A probléma az, hogy az isméi összeállított fejet, amelynek súlya megvan néhány mázsa, hogyan tegyék fel a falra. Egy modem közfálacskát ugyanis könnyen kiszakítana a nehéz teher. Ráadásul a kiállított tárgy úgy szép, ha njnes minden oldalról agyon­­drótozxxL. A nagy elefánt or­mányával úgy látszik, nem­csak a slágerszerzőknak gyű­lik meg néha a baja, hanem a muzeológusoknak is. Na de lassacskán majd csak egymás mellé kerülnek körbe a falakon a ritka em­lősök trófeái és akkor olyan kiállítást látunk a Damjanich Múzeumban, amelyet a gyer­mekek és felnőttek egyránt» soká emlegetnek. — S.— A napokban megnéztem a „Megosztott szív” című angol filmet. Megvallom őszintén, nagyon meg rx>ltam lepve, hogy egy nyugati ország eny­­nyire élesen foglalkozik egy igen lényeges társadalmi problémával. A film nézése közben együtt éreztem egy gyermek tragikus életével. Sok meg­rázó pillanatot örökített meg és tolmácsolt a film a nézők számára. Engedjék meg, hogy néhányat én is megörökítsek írásban, A film bemutatta, hogy mennyi szeretet és humaniz­mus él az emberi szívekben, de ugyanakkor érzékeltette azt is, hogy mit tesz a fana­tizmus, mennyire kegyetle­nek tudnak lenni az embe­rek. S a film története lé­nyegében ebből indul Id. A német megszállás szétrom­bolja egy boldog család éle­tét, elszakítja egymástól az asszonyt, a .férjet, a gyerme­keket. A gyermekek közül a legkisebb, Tóni nevelőinté­zetbe kerül és onnan egy fia­tal házaspár családi házába. Közben kiderül, majdnem 10 év éltette utóm., hogy a fiú édesanyja él és keresi a fiát. Az édesanya jugoszláv, a nevelőanya német, Egymás nyelvét nem értik, de arckifejezésük, mozdula­tuk, szemük játéka hűen ki­fejezte a gyermekhez való ragaszkodást. S a gyermek? Eleinte nem érti, mi történik körülötte, később már rájön és vívódik -magában, hogy kihez közelítsen. Végül fáj­­dalmas szívvel, szemében könnyekkel, édesanyjával ha* zajába utazik vissza. Megkapó jelenet volt a filmben, amikor a hegyi fa­lucskába látogat el a jugo­szláv asszony, ott eltéved és az utcán lebzselő gyermekek­től kérdezi meg a helyes irányt. A gyermekek idege­nül és hidegen fogadják, vá­laszt nem adnak neki, sőt, amikor elindul egy irányba, meghógolyózzák. Toni ekkor éppen az ablakból néz ki és amikor meglátja, hogy bánt­ják az idegen asszonyt, lero­han a lépcsőn és megvédel­mezi. Ekkor kezdték egymás­hoz közelebb kerülni. Drámai volt a filmnek az a jelenete, amikor a mostoha anya, látva, hogy a fiú, akii nagyon szeretett, elkerül tőle, fájdalmasan felkiált: Miért is van háború!?” Valóban, ez már sok em­bert gondolkodásra készte­tett, de sajnos, még sokan nem gondolkoztak rajta ele­get. A film hűen kifejezte minden becsületes ember kí­vánságát, akaratát: nem kell senkinek sem a háború, le­gyen az angol, német, ame­rikai, jugoszláv, szovjet, ma­gyar és más nemzetiségű ember, nem kell annyi szen­vedés és tragédia okozója. B, J„ Szolnok, Jászkisér kultúrél étéből A jászkiséri kultúrotthon fotő-szakköre GomoTla Fe­renc vzetésévél részt vett a budapesti ,/Puskás Tivadar” fotókör országos kiállításán. Kiállított képeikkel elisme­rést és jutalmat szereztek. További tervük, hogy részt ve­gyenek a Román Népköztársaság nemzetközi fényképklállf­­tásán. A jászkiséri kulturotthonban vendégszerepeit június 12-én a budapesti „Játékszín” művészcsoportja. Gárdonyi „Ida” című darabját mutatták be nagy sikerrel. A közön­ségnek nagyon tetszett a kiváló művészek játéka, akik tu­dásuk javát adták. Nagy sikerrel szerepelt még a kultur­otthonban a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár színjátszocso­­portja. Műsorukban a „Doktor úr” című 3 felvomásos dara­bot adták élő. A közönség zsúfolásig megtöltötte a színház­­termet, szeretettel fogadta és lelkesen megtapsolta "ő játé­kukért a kiváló műkedvelőket; Donkő Ottó, Jászkísér TmwTHWiHmmmHHMiimwmTmiTnmmTTmmTmmTfimTTumRi rrm cA DCud&lx&sőknak e&ak a naülLk kie&i, művészetük felnőtt EGYSZER LÁTTUK, B ezzel a cím­mel nem is látjuk többé. A Kisdobos Együttes ugyanis a jövő tanévtől kezdő­dően már nem úttörő tánccsoportként sze­repel, hanem mint a KISZ városi együt­tese. Csak örömmel helyeselhetjük ezt a tervet, mely arra irányul, hogy továbbra is összefogja az együttes tagjait, akik kor­osztályuknál és iskolaváltozásuknál fogva (elvégezték az általános iskolát, nagyré­szük középiskolába került) kiváltak volna az UttöiőházfoóL A Kisdobos Együttes fellépése pedig azt sejteti, az együttes további fenntar­tása nagy nyeresége lehet Szolnok kultu­rális életének. Csak néhány szóban az ön­álló műsoros estről, saz együttes tagjairól. Kik is lesznek a jövő évtől kezdődén re­ménységeink? Azonkívül, hogy az együttes a legtöbb sikert táncszámaival érte el, elsősorban a „Kanászélet” című táncról kell szólnunk; A „Kanászélet”-szám: ének és zenekari kísérettel — olyan tökéletes és művészien előadott produkciója a három szólótáncos­nak: Hajnal Ancinák, Fekete és Tóth Ist­vánnak, hogy a megye bármelyik hírneve­sebb, régebben alakult tánccsoportja sem tudna többet nyújtani e számban. Különösen megkapó Hajnal Anci tánca. Mozdulatai, kacérsága, incselkedő csalogatása a karikás megszerzéséért, méltán ragadtatta el a művészi népitánc kedvelőit. Fekete István és Tóth István kanászok vetélkedése kedves, játékos, s olyan természetesen népies, hogy egy száz­­évvel ezelőtti kisújszállási kocsmában érzi magát a néző, ahol valaha járták ezt. A picike Horváth Idukának és part­nerének Buga Miskának felléptetése nagy bátorság volt Horváth Gyula, a tánckar művészeti vezetője részéről. A csöppség és a pici férfi színpadra jöttekor kíváncsian figyeltük, hogy tudnak majd mozogni jel­mezükben, mely sokkal nagyobb volt, mint ők maguk. Idukának most jönnek a tejíogaJL * a ki* foghíjas nagy derültséget keltett a nézőtéren. Nem is annyira pro­dukciójuknak, mint inkább személyüknek szólt a tenyerek biztató összecsapása és a táncszám ismételtetése is. Ha már a táncosoknál tartunk, feltété lenül emlékezzünk meg Szekeres Mariká­ról és Fábián Lajosról, akik „Csárdással” hívták fel magukra a figyelmet. Csak a tánckarban látottak alapján Nádas Kor­nélról és Hatvani Manciről kell elismer réssel beszélnünk. Nádas Kornél újdonsült tagja az együttesnek, de — bár mindössze pár számban lépett fel — könnyed figu­rái, biztos mozdulatéi, legényes testtar­tása született népi táncosról vallanak. S ha Hatvani Manci (a Szigligeti Dankó Pista előadásának táncszámaiból is Ismerhet! már a szolnoki közönség) lefaragja — az egyébként sajátos — szinte lejtő, a társa­sági táncokat jellemző mozdulatait, jövőre a KISZ-együttes fő erősségei lehetnek Ná­das Kornéllal. A ZENEKAR kísérő és önálló számai-' ban újat nyújtott. Míg a tánckar egyes számait már ismerték a gyakori színház­­látogatók, addig Papp György, Szpiró Ste­­fán, Balázs István és Nagy Katalin művé­szetével még most ismerkedhetett meg a nyilvánosság. Bár az énekkar gyengébb teljesít­ményt nyújtott, mint azt megszoktuk és ez alkalommal is vártok, mindent össze­vetve, jólsikerült, tapssal kezdődött és tapssal végződött a Kisdobos Együttes be­mutatkozása. A három művészeti vezető: Várszegi Mártonná, 3akki József és Horváth Gyula lelkes munkája s az együttes 120 tagjá­nak szorgalma, tehetsége biztosíték arra, hogy szeptembertől kezdődően sok örömet szerez még az együttes Szolnok városának; Szeptemberben újra találkozunk. Mi­után a Kisdobosok eleget tesznek a kisúj­szállási, a siófoki, a sztálinvárosi nyári vendégszerepléseknek. Kísérje őket annyi siker, mint itt Szolnokon.- a* e. ®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents