Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-28 / 176. szám

A NAGYKUN NAPOK ELŐKÉSZÜLETEI

A Népfront Is megmozdul

Áz októberi ellenforradalmi események erősen szíven ütötték a kisújszállási népfrontbizottság sok szép reménnyel kecsegtető mozgalmi munkáját is. A népfront egyszerű, de lelkes munkásai ott álltak tehetetlenül, reményeik, vágyaik, terveik romhalmazán, gyakran kitéve felelőtlen elemek gúnyolódásának céltáblájául is. Valamennyien, ha érezték is, hogy lesz kiút, még pedig a testvéri szocializmust építő népi demokráciák segítségével, hős munkásosztályunk És a vele szövetségben lévő magyar parasztság elszánt akaratából, mégis mélységesen fájlalták azt, hogy az ellenforradalmi támadás le fogta a jószándékú, békés, építő kezeket. Hányszor tették fel azóta is a kérdést: hol tartanánk ma már, mi mindent megvalósítottunk volna, mennyit erősödtünk volna a népi összefogás e nagyszerű mozgalmában.

A kisújszállási népfrontbizottság az októberi események előtt sem csinált országrengető dolgokat. Az egyszerű kisújszállási dolgozó nép olyan „okos gyülekezete’ volt, József Attila szavaival élve, ahol meghányták vetették a város gondjait, bajait, segítettek a tanács munkájában, szoros kapcsot képeztek a tömegek és tanács között. Szépen és népünk javára történő hasznos politizálgató élet folyt a gazdakörökben. Milyen kár és veszteség egy ilyen mozgalmi életnek a semmittevésre való kárhoztatásal

Az események lassan, de november 4-e után egyre biztatóbban peregtek és ma már a párt útmutatása nyomán egyre világosabb minden becsületesen gondolkozó ember előtt, hogy a nemzeti összefogás e nagyszerű szervére továbbra is szükség van. Szükség van feltétlenül egy olyan mozgalmi területre, ahol párttagok és pártonkívüliek. hívők és hitetlenek, de valamennyien építő és békésszándékú, a szocializmus útját egyengető magyarok egymásra találásának, a béke és a fejlődés közös útján való együttmenetelésének nagyszerű lehetőségeit találják meg. Olyan nagy találkozó helye az a dolgozó magyarságnak, ahol az egymást öszszekötő kapcsolatokat lehet és kell is megtalálni.

Valamennyi kisújszállási népfrontbizottsági tag is szinte türelmetlenül várja már az új találkozásra az alkalmat. Úgy érzik, hogy a múlt hibáiból, de még az ellenforradalmi eseményekből is gazdag tapasztalatok leszűrésével a „Hazafias Népfront” a jövőben nem hol felfelé ívelő, hol lenyugvó nap lesz a magyar élet egén, hanem mindig egyformán, jobbra és balra való ingadozás nélkül, a céltudatos egyenes úton haladva fogja sugaraival bearanyozni egyre szépülő jövőnket.

A kisújszállási népfrontbizottság minden felhívás, vagy felsőbb utasítás nélkül is megtalálta kibontakozásának új és nagyszerű lehetőségét a --.ovkun hét alkalmával. A bizottság va.ameny nyi tagja úgy gondolja, hogy elmaradhat-e a népfront onnan, ahol nemzeti haladó hagyomány felélesztéséről van szó? Elmaradhat-e onnan, ahol egy egész várost, egész vidéket kell mozgósítani egy nagy találkozásra? Elmaradhat-e onnan, ahol nem rombolásról, hanem gazdasági életünk nagyszerű eredményeinek a bemutatásáról van szó? Elmaradhat-e onnan, ahol az élni és fejlődni akarás szimbólumai számtalan formában fognak bemutatkozni? V'alamennyi népfrontbizottsági tag úgy érzi, hogy nem!

A félszabadulás utáni időkben a Nagykunság mozdult meg először. Itt születtek meg először, az egész ország dolgozó parasztsága számára

példátmutató termelőszövetkezetek. Az idő szavának a megértésében való élenjárás, a példamutatás is kezd már haladó hagyománnyá válni a Nagykunságban. Ezt érézték a kisújszállásiak is, mikor a nagykun hét megrendezésére gondoltak. Lássa ország, világ. hogy ellenforradalmi kísérlet után is élünk, sőt jól élünk. Dolgozunk és minden gondolattal a szocialista jövőt építjük. A Nagykunságban a múlt eseményein való rágódás helyett egyre több figyelemmel fordulnak a jövő távlatai felé.

A helyi népfrontbízottságot a nagykun hét rendezése során szeretettel karolta fel a párt és a tanács is. Egyes tagjai már az előkészítések során szép és megtisztelő feladatokat kaptak. De különösen az augusztus 20-i nagy záróünnepgly megrendezését érzi különösen a szívéhez közelálló feladatnak a bizottság. Ezen a napon sok-sok tízezer látogatót vár a város. Ezen a napon a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke szól a Nagykunság népén keresztül az egész ország népéhez Nemcsak a kommunistákhoz, hanem minden józan magyar

dolgozóhoz is. A nagyszerű összeforrottság megnyilvánu-; fásának, a megújult nép-; frontpolitika diadalának az; első sikereit is fogja jelente-; ni ez a nap. Hitvallás az A1-] kotmány ünnepének a napján a magyar népi demokrá-j cia mellett. Az egész nagykun; hét, de különösen e nagy nap sikeréért dolgozik lankadatlanul a kisújszállási népfrontbizottság valamennyi tagja is. A bizottság szeretné, ha kezdeményezése magával ragadná a többi nagykun városok és megyénk egyéb he-; lyeinek a bizottságaid is.; Nagy segítséget és támogatást vár a testvér bizottságoktól.! Kéri, hogy egyetértésben! mozgósítsák területeiken bi-! zottságaik tagjait, hogy mi-! nél többen jöjjenek el az augusztus 20-i seregszemlére, hogy minél többen hallgassák meg Kádár elvtárs beszédét.;

Ezek a kisújszállási népfrontbizottság elgondolásai.; Az elgondolásokból azonban akkor lesz mindannyiónk számára hasznos valóság, ha azok megvalósítását mindenki szívvel, lélekkel támogatja. Ezt kérik — adjuk meg nekik szívesen!

— be —

rolóamatőrök seregszemléje

Kisújszálláson, a nagykunhét keretében nagyszabású megyei fotóamatőr-kiáUítást is rendez a nagykun hét kulturális bizottsága.

A kiállítás gondolatát a szolnoki József Attila Kultúrház vezetősége vetette fel, s igen jól működő fotó-szakr körének tagjai számosán vesznek részt rajta. A kiállítás Kisújszálláson, az ugyancsak 'József Attiláról elnevezett kúlturházban nyer elhelyezést:

Azok számára, akiknek nem jutott külön meghívó a kiállításon való részvételre, ezúton is közöljük a felhívás szövegét, hogy időben felkészülhessenek,

„Kisújszálláson, 1957 aug. 1 l-tőj_ aug. 20-ig. a nagykunhétén rendezzük mee a fotóamatőrök seregszemléjét.

A seregszemlén kiállított legjobb fényképeket díjazzuk.

A beküldendő fényképek mérete: 13x18 cm, vagy ennél nagyobb.

Beküldési határidő: 1957 augusztus 5.

Kérjük a képeket Kisújszállás, József Attila Kultúrotthon, Sztálin út 6. címre eljuttatni.

A kiállításra kerülő képek hátsó oldalán tüntessék fel a kép címét, a készítő nevét

és lakhelyét.

Közöljék postafordultával, hogy hány darab és milyen méretű képpel óhajtanak a seregszemlén részt vermi.”

Megyén kben egyre több fotó-szakkör működik, mind jobb és jobb amatőrfényképészek. kerülnek ki a szakkörök vezetőinek keze alól. Érdeklődéssel várjuk, hogy most versenyre keljenek egymással a fényképezés mesterei és bemutassák legszebb képeiket: Cz. J.

Van szállásom itten..

KISÚJSZÁLLÁSI VÁSÁRTÉREN

Szürke hétköznapokon is jártam már a kisújszállási vásártéren. Szép füves, gyepes térség. Egy évben csak négyszer zajlik rajta az élet, amikor országos vásárt tartanak. Máskor a megszokott, kép tárul az erre vetődő idegen látogató elé. Itt-ott néhány legelésző liba fehérük, arrébb a disznócsorda indul éppen hazafelé.

Most azonban már hiányoznak a vásártér e mindennapi látogatói. A nagykun hét megnyitása előtt három héttel olyan itt az élet, mintha minden nap vásár lenne. A kiállítás pavilonjait mozgalmas csoport állítja össze. Hárman-négyen lyukat ásnak, a cölöpöket erőteljes fiatal gimnazisták cipelik és büszkén állnak meg műveik, — egy-egy felállított épület — előtt. Most már tudjuk, hogy nem a vásártéren vagyunk többé, hanem a nagykun-hét kiállításának területén.

Egy embercsoportra leszünk figyelmesek. Bébőle elvtárssal az élükön éppen a gépkiállítási részleg elhelyezéséi beszélik meg az agronómusok. Olyan alkalmas helye1, keresnek, aho-l működés közben tekinthetik meg a látogatók a földmunkáló gépóriásokat, az öntöző és vizet permetező mezőgazdasárri gépeket. Megtudjuk tőlük, hogy egy csehszlovák vállalat is fog kiállítani mezőgazdasági gépeket. • I

A vásártérén bőven akad dolga Balogh Zoltánnak, a város fiatal, ambíciókkal telt mérnökének, ö vezeti az építkezéseket és hisszük, hogy a súlyosabb kérdéseket is biztosan és sikeresen fogja inegoldani a kiállítás egész területének vízzel és esténként fénnyel való ellátását. Néhány munkás éppen most helyezgeti a vezetékek oszlopH

Autót sem látott még egyszerre ennyit a nagykunsági vásártér. Egyik a másik után érkezik. Itt egy újságírót látunk szimatolni elmaradhatatlan ceruzájával és jegyzetfüzetével, amott a Megyei Tanács kiküldöttei érkeztek j meg, hogy a helyszínen nyújt- ! savak segítséget, érdeklődjenek a nehézségek felöl és közös erővel gördítsék el a siker útját veszélyeztető akadályokat.

Mennyi jószándék, mennyi lelkes igyekezet. Megérdemlik a kisújszállásiak, hogy fáradságos készülődéseik után a siker örömeit is élvezzék. Ezt meg fogjuk szerezni nekik.

Valamennyien elmegyünk a nagykun-hétre.

— be--1

I

A NAGYKUNHÉT|

hírei szétröppentek a szélrózsa minden irányába .:; Ez már a kisújszállásiak-nák is „feltűnt, mint akit szódásüveggel fejbevágtak ..— Mint a tóbadobott ;kő körül gyűrűzik a víz, úgy kezdtek egyre szélesebb körben ráébredni a CSÜCSBIZOTTSÁG melletti tennivalókra.

; Nemcsak módja és ideje van a nagykun napoknak, hanem helye is. Nemcsak meghívottjai és látogatói lesznek, hanem szállásadói is.

Kisújszállás fejlődését, vagy inkább átalakulását, formálódását nem annyira külső dolgok, szemléltetik, mint sokkal inkább ' belső tények jelzik. Nevezetességei között | nemcsak a barokkos Tanácsházát és szép ; rózsakertjét emlegetik, hanem azt is, hogy nincs szállodája. Most pedig erre különösen szüksége lenne. Miből lehet ezt éppen a nagykun-hétre oly nagyszámú látogató számái-a elővarázsolni? Szeretetből: vendégszeretetből! Olyanból, amilyennel behívták és befogadták a magyarok a kunokat, és ahogyan ők a jászokkal együttműködve, a tatárdúlás után megépítették romjaiból az országot és rónává szépítették a pusztaságot .. ; j

ELSZÁLLÁSOLÁSI BIZOTTSÁG I

alakult a nagykun-hetek előkészítésére és az július 24-én, délután 3 órakor megkezdte hivatalos működését, megtartotta első értekezletét. — A nyilvánosságra hozott előkészületek üteme és mérete már érezteti a tanácselnök ezzel kapcsolatos munkamódszerének alapos és kiegyensúlyozott határozottságát: „belemenősen, lendülettel előre!”

A bizottság elnökének, Németi Kálmánnak a kezében pontos méreteket mutató rajzok, négyzetmétereket és légköbmétereket, férőhelyeket és ágyak létszámát tartalmazó adatok vannak. Összefog!alólag jelenti: 600 főre készítünk fekvőhelyet a középületekben, iskolákban és kollégiumokban. Majd részletezi az adatokat. Munkatársa, Farkas Endre, szorgalmasan .jegyzi a lehetőségeket és szükségleteket. — A Párt, a Tanács, a Népfront, a Nőtanács és egyház képviselete közös gonddal készítik a szállásadás és barátságos fogadtatás tervét. A fiú-otthon vehetője felajánlja, hogy holnapra már helyet | készít 2—3 szobában a kiállítás előkészítését 'végző tervezőknek és munkásoknak. Ugyancsak ő felajánlja mpsógépjüket az ágyneműk rendszeres cseréléséhez, tisztántartásához. A bizottságban igen komoly a rend, a fegyelem.

A csoportos szálláshelynek1. gondnoka, takarítója és éjszakai őre. kapusa lesz. — Mellette működnek a szállásrendeap kisegítők, eligazítók és vöröskereszt es szolgálatok. utóbbi élén ügyeletes' orvosok. Tisztaságról és fertőtlenítő-szerekről előzetesen és menetközben is gondoskodnak.

A szolnoki és karcagi honvédség ágyak és szalmazsákok kölcsönzésével is segít, a termelőszövetkezetek szalmazsákba való szalmával, a nőtanács a zsákok megtömésével és elhelyezésével működnek közre. Mindenki úgy beszél ezekről, mintha saját otthonát rendezné be. Éppen ezért, nem is várnak „idegent1’, mert ide mindenki hazajön. Legfeljebb fővárosi, vidéki, vagy külföldi, de

„itt nem lesz senki idegen, mert nem fogadják hidegen ;

Ezzel a jelszóval és szeretettel hívják és várják nemcsak a megye népjét, hanem 1786-ban a Bácskába (Bácsér-pusztára) szakadt kisújszállási nagykunokat, 1948-ban Zsámbékra költözött új honfoglalókat, országhatáron belü! és kívül érdeklődő, békeszerető és építő testvéreket, felebarátokat. Ha sokan jönnek, sem lesz meglepetés, meri szivüket és házukat is megnyitják a kisújszállásiak a vendégeli előtt, ahogyan József Attila írta:

„Mindig várnak váratlan vendégre,

S megtérítik tán a szívüket is...” jöhet*1«' }

akikben él a költő lelkesedése:

„Szép Alföld, legalább nekem szép ; ■. " Jöjjetek és örüljetek, akikben ég a vágy: Szülőföldem szép határa, Meglátlak-e valahára? ..

Jöjjetek, öreg-diákok, rési iskolások és emlékezzetek a mindennapi kenyérre, a termelőkre és az áldott földre, hol:

„Értünk Kunság mezején, ért kalászt lengettél..

Ebből tesszük fel az első zsengét a közösség asztalára, hogy emlékező és jövőbe néző szívünk olyasmit érezen:

„Van szállásom itten, s ennem, innom...”

—N—

Látványos mezőgazdasági i kiállítás ígérkezik

A Mezőgazdasági Kiállítás,? amely Kisújszálláson a nagy-; kun-hét keretén belül lesz? megtartva, különösen a nagy-? kun városokból kiállításra ? kerülő állatállományt figye-1 letnbevéve, — gazdag feího-t zatalt, illetve látványt ígér. ?

. A karcagi „Hunyadi” tér-1 mel őszövet kezet 35. Citrom £ nevű tehenével jelentkezett a ? kiállításra. Ez évente 6.3001 liter tejet ad, az Országost Mezőgazdasági Kiállításon II.? díjat nyárt 1955-ben. ?

A kunhegyes! Vörös Ok tó- 5 bér Termelőszövetkezet 3 db. £ 6.000 literen felüli tejhozamú £ tehenével jelentkezett a kiál- £ Utasra. Már most nagy gond- » dal készítik elő a teheneket. 5 Az országos tejtermelést ver- r senyben ezekkel a tehenek-í kel II. helyezést értek el. ? ! A kisújszállási Kinizsi Tér- £ j melőszövetikezet bemutatja £ !l-es Manci nevű tehenét, két? [ tehén utódjával, üsző és i bika unokáival. £

Ugyancsak a Kinizsi Tér- \ melőszövefckezet Kisújszállás- ? ról 3 db. kiváló származású; növendék bikával nevezett; be, mélyek a kiállításon fel- ? vásárlásra kerülnek.

A karcagi Táncsics Terme- g 1«szövetkezet, az Országos? Mezőgazdasági Kiállításon g többszörösen díjat nyert ju-| halt hajtja fel. c

A turkevei Táncsics Tér- s meiőszövetkezet pedig egyik? olyan juhállományát mutat-? ja be. amellyel négy éven át £ a Tenyésztési Nagydíjat 8 nyerte el az Országos Mező-? gazdasági Kiállításon. \

A kiállításra Kenderesről c tizenhárom egyéni ' dolgozó ? paraszt jelentkezett, nővén- ? dékbika, tehén és növendék-? üsző bemutatására. Ezért a: szervezésért dicséret illeti? meg a kunhegyesi járási ta- S rács f óállattenyésztőját, Ábrii Róza elvtársnőt. t

A jelentkezettek között van g Pádár István, aki tehenével. í növendaküszőjével, úgyszin- § tén Bana Zsigmondi, aki te- 8 henével jelen tkezett; «

Mátyus Ferenc,

j Bort kóstoltam

S ríjiorkóstoló nyílt a Beloiannisz út 71. szám alatt. 8 A FMSZ keretében működő Egyéni Szőlőterme’ § lök Csoportja, jászberényi részlege mutatja be azt, hogy az $ Alföldön is terem, legalább olyan jó bor, mint másutt. A £ jászberényi szakcsoport 40 hold szőlővel rendelkezik és § ennek a 40 holdnak a gyümölcsét, azaz borát lehet kosztolni, a fent említett pincében.

8 *

§ r~7“ürelmetlenül csörgött a telefon. Türelmetlenül

§ * ^ emeltem fel a kagylót, mert nem szeretem, ha

smár korán reggel keresnek.

8 — Halló, itt... — mondtam volna, de a vonal túlsó

§ végén félbeszakítottak.

8 — Kérem, borkóstoló lesz a Beloiannisz út 71. szám

8 alatt, szeretném, ha kijönne és megnézné.

§ És letette a kagylót. Meghökkenve néztem magam 8 elé. Hm. Hát ez meg miféle dolog, hogy pont én menjek íki? Én, aki az elmúlt egy évben csak messziről láttam 8 a bort, s már a látásától is spicces lettem.

§ Közben megérkezett a posta, Névreszóló meghívót 5 kaptam, amelyben értesítettek, hogy borkóstoló lesz és ? legyek olyan szíves elmenni.

8 Gondoltam magamban, hogy ha már ennyire invitál| nak, csak elmegyek és kóstolok.

fQövid idő múlva beléptem a pincébe. A pult ■mő§ ^ gött négy, isten tudja hányliteres, hordó sora§ kozott. A hordók előtt egy fehérköpenyes, középkorú nő 8 álldogált és kedves mosollyal mérte a bort. Imbolygó léptekkel közeledtem a pulthoz. Erős illat lengedezett a pin- 8 cében, ugye nem is kell külön mondanom, hogy kadar - illat. Mély lélegzeteket vettem és eszembe jutott az a dal.

I amelyik így szól: „Kocsmárosné, száz szál gyertyát, száz icce bort, ide az asztalra..Tettek is elém, ha nem is száz iccét, de egy decit. Felemeltem és kortyolgattam, közben igyekeztem olyan arcot vágni, mint aki a szakértő szemével, azaz nyevével Ízlel.

A második egy deci után erősen szédültem, a harmadiknál kezdtem duplán látni mindent.

— Jó ez a bor, termelői ez a bor — és közben csuklottam egyet. Aztán sürgősen távoztam.

8 '“JA’ónom alatt görcsösen szorítottam a jegyzetfüzete-8 <7U amelyben nem volt írva egy sor sem. Véle-I menyem szerint határozottan lépegettem és elbűvölően mosolyogtam. Mások véleménye szerint egy kicsit imbolyogtam és az arcomon valami (nem akartak megsérteni) érdekes kifejezés volt. Véleményem szerint tüneményesen folyékonyan beszéltem, de egy őszinte kollégám szerint, sillabizáltam. Mert amikor megkérdezte, hogy hol voltam, valahogy így válaszoltam:

— B...o...r...t...k...ó...s...t...o...l...n...i...hukk.

Az utóbbit simán, folyékonyan ejtettem ki.

a« him sr *=s