Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-16 / 140. szám
DIMITROV EMLÉKEZETE BARÁTAINK ELETEBOL HETVENÖT ÉVE,| 1882 június 18-án született egy kis bolgár faluban, Kovacsevszkiben Georgi Dimitrov, a bolgár munkásosztály hű fia, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő harcosa. Élete szakadatlan harc, megpróbáltatás, küzdelem, — olyan példás élet, amelyen okulva nemzedékek nevelkedhetnek; Dimitrov élete tanúbizonysága annak, hogy nincsenek született forradalmárok. A munkásosztály érdekeinek harcos képviselőjévé nem véletlenül válik valaki, hanem a dolgozó nép, a munkásosztály szeretető, erő, forradalmi elszántság, évtizedekig tartó tanulás és harc szükséges ahhoz, hogy azzá váljék. Dimitrovot egész életműve tette a munkásosztály kiemelkedő vezérévé. Szülei falusi kisiparosok, majd apja halála után nincstelen földművelők voltak. A nagyszámú család minden egyes tagja aktív osztályharcosa a bolgár munkásmozgalomnak. Három fiútestvére a munkásosztály ügyéért áldozta életét. Lena, Dimitrov hüga pedig néhány évi tapasztalatszerzés után, melyet a Szovjetunióban végzett pártmunka során szerzett, a nemzetközi munkásmozgalom cselekvő harcosa. Édesanyja *— a lipcsei per idején — a 72 éves Paradkeva árnyé, végigjárta börtönbe hurcolt fia, egyben a Kommunista Párt ügyéért harcolva Németországot, Franciaországot, s mindenütt hirdeti, hogy a kommunisták a dolgozók Igazi érdekképviselői DIMITROV! gyermekkara a hozzá hasonló proletárgyermekek sorsával azonos. Tizenkét éves « korában abba kell hagynia iskoláit, hogy segítségére legyen családja eltartásának. Nyomdai szedő lett, itt talál kapcsolatot először a bolgár munkásmozgalommal. Ezekben az években nagy önfegyelemmel teául éjszakánként, hogy önműveléssel pótolja azt, amitől a kapitalista rendszer megfosztotta. Tanulja nemzetének történelmét, irodalomtörténetét, különösen nagy figyelemmel foglalkozik a bolgár nemzeti-, forradalmi harcok időszakával, tanul filozófiát, s így komoly elméleti felkészültséget szerez mielőtt a tudományos marxista ideológia útjára tér. A tanulással töltött évek alatt is tevékeny részese a dolgozók napi követeléseiért vívott harcnak; Tizennyolc éves korában a szófiai nyomdaipart munkások szakszervezetének titkára. Ebben az időben Bulgáriában a munkásosztály önálló politikai pártjának megteremtéséért folyik a harc. E harc vezetői a bolgár úgynevezett ..szaros’’ szocialisták, alak később Lenint követve, részesei a mocsárba süllyedt II. 1 ntemacionálé opportunizmusa elleni küzdelemnek. ‘Az tsztályhafc talaján állottak, rendíthetetlenül bíztak a munkásosztály erejében, jövőjében. Nemsokára ennek a csoportnak a vezetője Dimitrov. Járja a műhelyeket, 1 >ányákat, kicsiny parasztfalvafcat, harcra bu'zdít, s neve 25 éves korában már országszerte ismert. Csaknem kétévtízedes kemény harc eredménye volt 1919 februárjában a Bolgár Kommunista Párt megalakítása. Magvát a „szoros*’ szocialisták képezték; — Ettől kezdve a Kommunista Párt bolgár munkásosztály gazdasági és politikai harcának vezére. Dimitrov egyik vezetője, lelke a párt Központi Bizottságának. Bolsevik magatartása, munkája miatt évekre illegalitásba kényszerül. kegyetlen üldözésnek van itéve. 1923-ban pedig, amikor a bolgár fasizmus nyílt, ' érés hadjáratával a bolgár munkásosztály legjobb veze• öívei az élen, fegyveres felkeléssel szállt szembe, Dimitrov tevékenyen részt vesz a forradalom megszervezésében, vezetésében. Az 1)12 3-as szeptemberi történelmi jelentőségű felkelés volt az első fegyveres harc a fasizmus ellen. Ennek leverése után Dimitrov emigrációba kényszerül, s a nemzetközi munkásmozgalomban fejt ki tevékenységet. A burzsoázia vad dühét fejezi ki a nagyszerű harcos iránt hazájától távol, a bolgár fasizmus két íziben is halálra ítéli. A NEMZETKÖZI | mmltünmozgalom érdekében végzett munkája viszi az 1930-as évek élején Németországba. Németországban a politikai helyzet rendkívül kiéleződött ebben az időben. A fasizmus uralomrajutásának dacára, a Kommunista Párt megerősödött, az 1932-es választásokon 6 millió szavazatot kapott. Ezért indított vad hajszát a párt letöréséért a fasiszta német állam. E hajszának egyik láncszeme volt csupán, hogy megrendezték a Reichstag felgyújtásával kapcsolatos nagy provokációs pert, az úgynevezett lipcseipert, ahol a gyújtogatással megvádolt kommunista vezetők személyében magát a Német Kommunista Pártot akarták ítélőszék elé állítani és parrázúzni, a kommunistákat gyújtogatökmak, provokátoroknak feltüntetni. Hogy az ügynek nemzetközi méretű kommunista összeesküvés látszatát keltsék, letartóztatták Dimitrovot és két másik bolgár kommunistát is. , A német fasiszták bízva a provokáció sikerében, eleinte rádióban is közvetítették a tárgyalásit. Azonban Dimitrov első beszéde után azonnal megszakították a tárgyalás közvetítését. Dimitrov a fasiszta horda bírósága előtt kimagasló példáját adta a kommunista magatartásnak. Nem önmagát védte, hanem a fasizmust leplezte le, a fasizmus eilend harcban hívta a német és a nemzetközi munkásosztályt, a párt céljait tárta fel kommunista következetességgel. Kijelentette: hogy: „A Kommunista Párt a fasizmus ellen harcol, fog is harcolni és győzni fog." Megkérdezte Gőringeí: „Mint miniszterelnöknek, vart-e tudomása arról, hogy az a párt, mélyet „meg kell semmisítenä,^ a földkerekség egyhatod részén, a Szovjetunióban uralkodó párt és hogy a Szovjetunió diplomáciai, gazdasági és politikai kapcsolatban áll Németországgal, és a Szovjetunió megrendeléseivel sokezer német munkásnak nyújt munkát és (kenyeret.” SORRA HULLTAKl porba a fasiszta vértörvényszék és a tanuk által koholt vádak. Dimitrov kérdéseivel a fasizmust ültette a vádlottak padjára, egyszersmind felhívta beszédében az egész világ dolgozóit a fasizmus elleni harcra, a proletárforradalom győzelme érdekében. — A lipcsei per 1933. XII. 23- án a vádlott kommunisták felmentésével fejeződött be. Dimitrov és a Kommunista Párt igazáért harcba indult az egész világ munkássága. Tiltakozó sztrájkok, küldöttségek, tömegmegmozdulások követelték Dimitrov szabadlábra helyezését, akit a felmentés után is fogvatartpttak. Ebben a harcban kováesolódott ki az egységfronttaktika uj formája: az antifasiszta népfront. Ez a lipcsei per egyik legfontosabb következménye, mely Dimitrov tevékenységének további alapját képezi. 1934-ben a Szovjetunió baráti segítsége mentette meg Dimitrovot a fasiszta Gestapó börtönéből, állampolgárává fogadta, s ettől kezdve Dimitrov a Szovjetunióban dolgozik a II. világháború elhárítása érdekében. A Kommunista Intemacionálé VII. Kongresszusa, — amelynek beszámolóját Dimitrov tartotta, Dimitrov egész élettapasztalatát és a munkásmozgalom összegyűjt tött tapasztalatait összegezte. A fasizmus jellegének, gyökerének mélyen járó marxista elemzésével, a fasizmus elleni harc formájára való útmutatással a nemzetközi munkásmozgalom évtizedekre szóló programját alapozta meg. AZ BGYSÉGFRONT-POLITIKA.|arnpjv az 1930-as évektől kezdve szerte a világon, a kommunista pártok fő feladata a fasizmus elleni harc jegyében, sok vonatkozásban ma is számottevő tanulságokat ad. Az akcióegység megteremtése a munkásosztály és a dolgozók legszélesebb rétegei között, a kommunista pártok politikája sikerének alapvető feltétele. S ennek megvalósítása múlhatatlanul megköveteli a párt aktív, a tömegek érdekeinek megfelelek}, a tömegek hangulatán, támogatásán keresztül ellenőrzött politikájának helyes vonalát. Az egységfront politika nem elavult politika ma sem. Megtanít mindenhol, minden időben a tömegekkel való szoros kapcsolat építésére, páncélt jelent a szektáns vonalvezetéssel szemben. 1945-ben Dimitrov a felszabadult bolgár nép egyöntetű követelésére visszatért hazájába. Bulgáriába visszatérve lázas tevékenységet fejteti ki. Közvetlenül irányítja a párt tevékenységét, amely mostmár az uj életért harcba induló nép vezetőereje. Vezetése alatt zajlik le Bulgária államformáját eldöntő népszavazás, Dimitrov lesz a Bolgár Népköztársaság első miniszterelnöke. Kidolgozzák az uj demokratikus alkotmányt, a szocializmus építése. alapfeltételeinek megteremtő 2 éves népgazdasági tervet. Ennek az eredményeknek kiharcolása közben a Bolgár Kommunista Párt hatalmas tömegbefolyással rendelkező, országvezető, marxista-leninista tőmegpárttá vált. S a párt vezetésével, a bolgár nép önfeláldozó harca nyomán épül Bulgáriában is az uj társadalmi rend. melynek megteremtéséért vívott harcban elsők között kell említenünk Dimitrov nevét. 1949. JUNIUS 2-ÁN | halt meg Georgi Dimitrov. De életműve időtálló mű. És az utókornak gondosain kell tanulmányozni az olyan vezetők életét, tevékenységét, mint amilyen Dimitrov volt, tanulni kell belőle- mert a pártnak, a szocializmus építése ügyének szüksége van hozzá hasonló újtípusú emberekre, képzett, tántoríthatatlan, a néphez, a szocializmushoz hű proletárforradalmárokra. KÉZÉR LAJOS, az MSZMP Törökszentmiklósi! Int. Bizottságának ágit. prop., felelőse. Részlet a Ploesti- vidéki kőolajberendezésd gyárból; MIHAIL SOLOHOV £ Junius 24-én mutatkozik be a 120 tagú Kisdobos Együttes Június 24-én fontos ifjúsági és kulturális eseménye lesz Szolnok városénak. Az Uttörőház 120 tagú Kisdobos Együttese este fél 8 órakor önálló műsort ad a Szigligeti Színházban. A Kisdobosok műsorában ének-, tánc- és zeneszámok szerepelnék, önálló előadással lépnek fél a Bartók Béla Zeneiskola kis zenészei, az Uttörőház táncegyüttese, a Beloiannisz úti iskola énekkara és a város úttörő-együttesei. A bemutatkozó előadáson egész évi munkájából vizsgázik az Uttörőház nevelői kara és az egész éven át szorgalmasan tanuló úttörők serege. Helyárak szokásos színházi jegyárak lesznek. Az önálló est műsorának ismertetésére későbbi lapszámunkban még visszatérünk; Solohov — a kitűnő szovjet Író, a Csendes Don, az Uj Barlzdát szánt az eke és más ismert, művek szerzője — most ismét egy nagy érdeklődést és visszhangot kiváltó uj elbeszéléssel lepte meg o ivasőit. Ez az elbeszélés — melynek elme: Embersors — még csak kevéssé ismert hazánkban és Így megyénkben Is. Ezért most folytatásokban adjuk közre, s reméljük, örömet szerzünk vele lapunk olvasóinak. * háború után való első esztendőn hirtelen-hamar jött jó melegekkel köszöntött be a kikelet a Don felső vidékére. Március végén az Azovi-tenger felől megindultak a langyos tavaszi szelek, s egy-két nap alatt pőrére vetkeztek a Don balpartján húzódó homokos mezők, a sztyeppén földuzzadtak a hóval telisodort szárazerek, vízmosások, a kis pusztai folyócskák, jegüket széttörvén, bősz rohanásba kezdtek, az utak pedig egyszeriben szinte járhatatlanná váltak. S ebben az emberveszejtő úttalarusá^ban kellett elmenneni Bukanovszkajába. Nem is a messzeség — hiszen mindössze vagy 60 kilométer a faluig —, hanem azért megjárni nem volt egyszerű dolog mégsem. Társammal még napfelkelte előtt felkerekedtünk. A két jóltartott ló egész nekifeküdt a hámnak, de alíg-alig haladt az elnehezült hamokfutóval. A kerekek agyig levágtak a hóval, jéggel vegyes, föűágyult homokba s egy óra sem telt belé, a lovak horpaszát, lágyékát, meg a hámtartó keskeny szíjak alját sűrű, fehér tajték verte fel ki, a friss reggeli levegőben a lóverejték és a vastagon olajozott szerszámbőrök csípős, nehéz szaga áradt. Ahol különösen bajos volt a lovaknak, leszálltunk, s gyalogoltunk. Csizmánk alatt cuppogott a lucskos hókása, nehezen szedtük a lábunkat, ám az útszéleken meg jég csillantgatta kristályait a napfényben, ott még keservesebb volt az előrehaladás. Jó hat óra tellett bélé, míg 30 kilométert magunk mögött hagytunk, s elértük a révet a Jelenka folyón. A nyaranként itt-ott kiszáradó kis folyócska most egész ldlométemyire szétterült Mohavszkij falu alatt az égerfával benőtt mocsaras ártéren. Egy rozoga, laposfenekű lápjáró ladikon kellett átkelnünk, amely egyszerre legfeljebb háiom embert bírt él. A fogatot útnak bocsájtottuk visszafelé. Odaát a túlsó parton régi, sok vidéket megjárt öreg „Willis” várt ránk a teoM*« kocsiszínében, még a télen hagyták ott. Nem minden aggodalom nélkül szálltunk be a sofőrrel az ütött-kopott alkalmatosságba. Utitársam a holmival ottmaradt a parton. Ám alighogy megindultunk, a korhadt fenékdeszkák között, mint megannyi szökőkút, vastag sugárban bugyogott föl a víz. Az éppen kéznél levő ezzel-azzal bedugaszoltuk a réseket, s meregettük kifelé a vizet, amíg át nem értünk. Egy óra alatt a Jelenka túlsó partján voltunk. A sofőr előhozta a kocsit a faluból, aztán visszalépett a csónakba, megfogta az evezőt, s azt mondta: — Ha ugyan szót nem málik a vízen ez a nyomorult teknő, jó két óra múlva itt leszünk, élőbb ne is várjon. falu messze húzódik oldalt, s a kikötőnél olyan nagy volt a csendesség, amilyen csak egész késő ősszel, s így koratavasszal szokott lenni az ember nem lakta helyeken. A víz felől nyirkos hűvösség, meg a korhadó éger fanyar-keserű szaga áradt, a lilaszín füstös messzeségbe vesző hopermelléki pusztáikról pedig a hó alól nemrég előszabadult föld öröktől ifjú, s csak alig érezhető finom illatát hozta a könnyű szél. Nem messzire fonott kerítés hevert kidöntve a parti homokban. Leültem s rá akartam gyújtani, de amint benyúlok a vattakabátom jobb zsebébe, elszomorodva veszem észre, hogy az egész csomag „Belomor” tönkreázott. Persze átkelés közben átcsapott a hullám a mélyre merülő ladik alacsony dldalán, s derékig átloccsant rajtam a zavaros víz. Nem értem rá akkor a cigarttával törődni, az evezőket félrelökve, merni kellett a vizet kifelé, hogy el ne merüljünk, most azonban mit volt, mit termi, a magam gondatlanságán bosszankodva, óvatosan előhalásztam az elázott paklit, s sarkamra guggoltam és egyenként rakni kezdtem a megbámult, nedves cigarettákat ki a vesszőfonatra. ■fád&di HÍREK Párizs (MTI.) Luther Evans, az Unesco főigazgatója Párizsban közölte, hogy az Unesco Titkárságának egy funkcionáriusa a főigazgató képviseletében wésztvesz a moszkvai VIT kulturális megmozdulásain. Az Unesco ezenkívül filmbemutatót rendez a VIT keretében és az Unesco tevékenységét ismertető dokumentációs anyagot küld Moszkvába. * • Moszkva (TASZSZ.) a Karnszomol Központi Bizottsága felhívással fordult a Szövetség tagjaihoz és az egész szovjet ifjúsághoz: arra kérve Őket, hogy 270—300.000 önkéntes jelentkezzék a feltört szűzföldek termésének learatására. A felhívás rámutatott arra, hogy tavaly e földeken ott dolgoztak s szovjet ifjak, a komszomolisták is. Mintegy 220.000 ifjú és leány vett részt az aratás munkájában.A felhívás hangoztatja, hogy a szovjet ifjúság mindig boldogan teljesítette azokat a feladatokat, hogy a nagy cél érdekében hőstetteket hajtson végre. A felhívás végül megemlíti, hogy a szovjet ifjúság ebben az aratási munkában való részvételével készül fel legméltóbban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére. * Tokio (AFP). A japán kormány pénteken hivatalosan bejelentette, hogy 1960-ig fokozatosan növelik a japán fegyveres erők létszámát; Ez az új bejelentés, amely a jövő héten kezdődő japánamerikai tárgyalások előtt hangzott el, kiegészíti a hó elején tett nyilatkozatot, amely szerint Japán fenn akarja tartani a katonai szövetséget az Egyesült Államokkal és igazolja, hogy a lehető legrövidebb időn belül ő fedezi teljes védelmi Vitásait; • Bonn (DPA). Nyugat-Németarszágban a bűnözés 1953 óta mind nagyobb mértéket ölt. Míg a lakosság száma 1953-tól 1956-ig 3.1 százalékkal növekedett, addig a nyilvánosságra jutott bűntények száma 9,4 százalékos emelkedést mutat. Erre vonatkozólag pontos adatokat közölt a pénteken nyilvánosságra hozott rendőrségi bűnügyi statisztika; 1956-ban 1 millió 140 ezer bűntényt követtek el, ebből 19.702 (1.7) bűncselekményt idegen állampolgárok. A nem német állampolgárságú bűnözők 31.8 százaléka amerikai, 11,2 százaléka hontaian és nyolc százaléka lengyel származású; (Folyt, köv.)
