Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-16 / 140. szám
Ä la r at n f e r e mh n 11 a Gsépán meggyilkolt román katona bttnpere Pénteken, 14-én tárgyalta a megyei bíróság Boldizsár József napszámos, Sirkó Sándor kubikos és özv. Csemus Jánosaié parasztasszony ügyét. A tárgyalást nagy érdeklődés előzte meg. Most is, mint általában minden nyilvános tárgyaláson, csaknem megtelt a tárgyalóterem hallgatósággal. Fél 10 lehetett, amikor a három vádlott elfoglalta helyét a bírói asztal előtti Az elnök figyelmeztette a vádlottakat és a tanúkat az igazmondásra, majd a tanúk elhagyták a termet, s fölolvasták a vádat, amely röviden így hangzik: Boldizsár József, Sirkó Sándor és özv. Csemus Jánosné m:án déli os emberölés büntette miatt állnak a bíróság előtt. A vádlottakat természetesen egyenként hallgatták ki. Az elnök felszólítására Boldizsár a következőket vallotta: — Egész életemben szőlőmunkás voltam, napszámba jártam. Írni, olvasni nem tudok, csak a nevemet tudom leírni. 1944-ben, azon a bizonyos v/ktöbervégi napon Csernusnénál dolgoztam. Csépa ekkor már felszabadult. Egy román katona bejött az udvarba, bort kért, s én töltöttem neki. Miután megivott három pohárral, bement a házba, szobáról szobára járt, majd onnan kijött, s megfogta Sirkó Sándor karját. 6 azt kiabálta: germán! germán! Sirkót tuszkolta az udvar felé, de az nem akart véle menni, s így dulakodásra került sor. Sirkó ekkor szólt nekem, hogy menjek segíteni. Én gyorsan odasiettem, minden megigandolás nélkül, s a kezemben lévő présrúddal a fejére sújtottam, de nem azzal a szándékkal, hogy agyonüssem. hiszen csak egyet ütöttem rá Ekkor látta meg Sirkó, hogy a ház előtt egy kétlovas kocsi áll; Azonnal felismertük, hogy az Csemusné testvérének a fogata. A kocsin találtunk egy baltát — ami a katonáé volt — ezt Sirkó azonnal a WC-be dobta, a kocsit pedig elindította a falu felé. csak úgy magánosán. Ezután visszamentünk a katonához aki akkor már nem élt. A holttestet Sirkóval eltemettük. A katonánál fegyvert nem láttam. Zsebeit nem kutattuk át, csak a lábán lévő katonabakancsot húzta le Sirkó, amit el is használt. Boldizsár József Csemusnóról nem nagyon akart vallani. A bíróság elé tárta a rendőrségen tett vallomását, s ismételten figyelmeztette az igazmondásra, mivel ott nem egészen így vallott. Boldizsár azzal védekezett, hogy vele még nem történt ilyesmi, rendőrségen még nem járt, s a vallatásnál nagyon megijedt, s ezért nem nagyon emlékezik a rendőrségen tett vallomására. — A katona holttestét 1948- ban ismét kiástuk — vallott tovább Boldizsár — s a kúttól távolabb ástuk él. Mindez Csemusné fia figyelmeztetésére történt. Elmondta még, hogy a katonán zöldes ruha volt, sapkája két vége pedig hegyes, ebből állapították meg, hogy román katona; Sirkó József, másodrendű vádlott vallomása egy-két dologban különbözik Boldizsár vallomásától. Azt álljtía. hogy őt a katona földhöz vágta, s ütlegelni kezdte. Ekkor odaszólt neki Csemusné, hogy „a piszkos románt el kell intézni”, majd elszaladt hazulról s csak akkor jött vissza, amikor már eltemettél a holttestet Csemusné ekkor azt ígérte, ha vége lesz a háborúnak, megfizet nekik, nem felejti el a segítséget. özv. Csemus Jánosné, harmadrendű vádlott elmondja, hogy őt a román katona, amikor bement az oldalkonyhába, nyomkodni kezdte, erőszakoskodott, hiába magyarázta neki, hogy ő már idős asszony, de mindez nem ért semmit. Ekkor egy férfi sietett segítségére, de arra már nem emlékszik, hogy ki volt az. A továbbiakban tagadta, hogy ígért volna valamit Sirkóéknak a román katona meggyilkolásáért. Tett ugyan ígéretet, amiért lányát és őt a katonaság átvonulásakor megvédelmezték, de ígéretét eddig még nem teljesítette. A vádlottak kihallgatása után a bíróság megállapította, hogy a három vádlott vallomása sok dologban nem egyeztethető össze. Ezekután a tanúk kihallgatására került sor. Rónai Ernőné csupán annyit mondott, hogy már 45-ben beszélgettek a gyilkosságról, de csak most a nyomozás alkalmával győződött meg mák igazságáról. Lantos János tanú is csak két évvel ezelőtt hallott az esetről. Sirkóval iszogattak együtt, beszélgetni kezdtek a katonák hadiárat alatti viselkedéséről. Ekkor mesélte el neki Sirkó, hogy annakidején ők is agyonütöttek egy „csélovek 1”, de részletesen nem mondta el, hogy a katonát hogyan tették el lábalok — Az esetet Sirkó szinte dicsekvően mesélte el, de nem román, hanem szovjet katonáról beszélt. Lantos azt is elmondta a bíróság előtt, hogy Sirkó itallal könnyen befolyásolható s bizony eléggé hangoskodott az ellenforradalom alatt is. Csemus Lajos, Csemusnévádlott fia vallomásában elmondta, hogy ő csak 1948 őszén értesült az eseményről. Farkas Mihály beszélte el neki — aki akkor ott tartózkodott náluk —, hogy annak ideién mi történt anyja házánál. Beismerte: ő javasolta, hogy a kúttól ássák ki a katona halttestét, vigyék el máshová. Nézzük, mit vall Farkas Mihály: — A katona körülbelül déltájban érkezett a tanyába, ekkor még Csemusné lánya és Boldizsámé is ott tartózkodtak, de hamarosan elmentek. Én sem tartottam érdemesnek, hogy az ittas román katonával társalogjak, ezért eltávoztam. Mikor visszamentem, a katona már Sirkót húzgálta, tuszkolta, a kocsira akarta fellökni, hogy magával vigye. Boldizsár is követte, csitította őket. Ekkor a román katona leteperte Sírkőt, Boldizsár a présrúdért .szaladt, amivel utána leütötte. Azt nem hallottam, hogy Sirkó szólt Boldizsárnak, s attól segítséget kért volna. Habár én is jelen voltam, csak távolról szemlél „ern az eseményt, bele nem avatkoztam, örültem, hgy távol lehettem tőlük. Láttam, hogy a, katonának vérzett a feje, de azt nem tudom, hogy a vémyomokat ki és miikor tüntette el. A bíróság befejezte a vádlottak kihallgatását, az elnök felhívta a feleket a perbeszédek metartására. Az ügyész börtönbüntetés kiszabását kérte a vádiratban feljegyzett bűncselekmény fenntartásával. A védők enyhe büntetést kértek a bíróságtól. A vádlottak az utolsó szó jogán beismerték, hogy helytelenül cselekedtek, s szintén enyhe büntetés kiszabását kérték Csemusné, harmadrendű vádlott pedig szabadlábra helyezését kérte a bíróságtól. Az ítélethozatalt elnapolta a bíróság 1957 június 17-ére. — rapi — Kapunyitás a szolnoki iparitanuló intézetnél J40 ui szakmunkás indul az életbe — Amit a tanuló felvételről tudni kelt Szolnokon a Munkaügyi Minisztérium 605. sz. Ipari Tanulóintézetében a III. éves tanulók szakmunkásvizsgái befejeződtek. Az ifjú szakmunkások közel 140 fővel növelik és erősítik városunk ipari munkásságát. Ez volt a felemelt hároméves ipari tanulóképzés első vizsgája, ahol a fiatalok bebizonyították, hogy három év alatt sokoldalúan képzett szakmunkásokat lehet nevelni. A vizsgákon főleg minőségi munkával, a komplex-munkában való jártassággal és szakmai műveltséggel tűntek ki fiataljaink. A tanulók eredrné- • nveivel a Járműjavító, a Tisza Bútorgyár és Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár műszaki vezetői voltak elsősorban megelégedve. nem egyszer kifejezésre juttatták, hogy az új szakmunkásokat jó szakmai tudásukért örömmel fogadja minden csoport, vagy brigád. Az Ipari Tanulóintézet mesterei és tanárai alig búcsúztak el a szárnyaikra bocsátott neveltjeiktől, máris lelkesedve készülnek az új elsőévesek fogadására Az új tanévben az iskola hat szakmai kabinetet rendez be, ahol szakmákhoz a tantárgyakban szükséges témát és munkafolyamatot modellekkel, szemléltető eszközökkel mutatják be a tudás elmélyítéséhez. Az Intézet az oktatás folyamatában a műszaki és szakmai filmvetítéseken keresztül is növeli a tanulók elméleti ismereteinek színvonalát, ezért a szaktantermek hangos és DIA-filmvetítésre alkalmasak. Ezekkel egy-egy . nagyobb témakört, főleg a gyakorlati munka folyamatában ismertetnek meg a tanulókkal. Az iskola tanárai különösen büszkék a hangos filmvetítő berendezésen túl a nappali filmvetítő készülékükre, amellyel napfény mellett tudnak vetíteni lesötétítés nélkül. Az oktatás folyamatosságánál ez fontos tényező. Az Intézet az iskolán kívül saját tanműhelyében, valamint a termelő üzemi tanműhelyekben új gépparkkal és korszerűen felszerelt munkahelyekkel várja a fiatalokat. Mivel igen sok szülőt foglalkoztat a gondolat, hogy gyermekét ipari pályára adia. örömmel vehetjük azt is tudomásul, hogy kormányunk rendelete alapján 1957-ben új módon, az üzemek, vállalatok, kisipari szövetkezetek saját maguk határozzák meg ipari tanulói gényüket, emiatt, az. elmúlt évihez viszonyítva több fiatalt vesznek fel. E szerint Szolnokon a felvételt intézi: a Járműjavító, a TITÁSZ, a Cukorgyár, a Vízügyi Igazgatóság, a Tisza Bútorgyár, az 51. sz. Autóközlekedési Vállalat; Tönökszentmiklóson a Mezőgazdasági Gépgyár. Jelentkezni közvetlenül az üzemekben lehet. Ezentúl az ipari tanuló intézet Szolnokon saját tanműhelyében is vesz fel kizárólag helybelieket géplakatos és vasesztergályos szakmákra, í Jelentkezés: Szolnok Petőfi S. utca 3. sz alatt.) Állami vállalatokon kívül a helyi ipari vállalatok:, ktsz-ek és kisiparosok is vesznek fel tanulókat. Jelentkezni és érdeklődni közvetlenül az igazgatóknál, illetve a kisiparosoknál lehet. ítdetne* kMJtévzludni Vitára adott okot a múlt év decemberében a karcagi Béke Termelőszövetkezetnek a melegágy! kertészet megtartása. Végül is úgy döntöttek, hogy megtartják. Meg is lett a haszna a kertészetnek. Április 18-án szállították az első teherautó érett paradicsomot Budapestre. s azóta hetenként 3—4 alkalommal küldenek fel paradicsomot, paprikát, s egyéb zöldségfélét. Érdekes megjegyezni, hogy az első szállítmány alkalmával, mikor a pesti árusítóheyen megkérdezték, hogy adják kilóját a paradicsomnak, hirtelen nem is tudtak válaszolni. Mikor Dobra! elvtárs. a szövetkezet elnöke azt mondta, hogy 80 forint kg-ja egfy- órahossza alatt elfogyott Hz egy teherautó paradicsom. Azóta 30000 db paprikát adtak el forintjával, s most kezdik szállítani az uborkát. Egyszóval, megérte a szövetkezetnek, hogy megtartották a melegágyi kertészetet — Amikor majd az államnak vissza kell fizetni az épí’ési költségeket, akkorra megkapják a termelvényekből. Most csak ilyeneket lehet látni, mutatja a hatalmas uborkákat, de nem ritka az olyan uborka sem, amely megnő 50 cm hosszúságúra és másfél kg súlyúra. Kelemen József vezető kertész gyönyörködik a szép pirosra érett oa rád icsomakban. H = I = R = E = K A Nap kél: 4.46 h-kor, nyugszik 20.43 h-kor. — Cibakházán a Bánom-szőlőben idény-napközi otthont létesített a tanács, ahol 20 kisgyermeket helyeznek el és étkeztetnek, míg szüleik dolgoznak. — Parisban ismét műsorra tűzték egy hétre a Potyomkin páncélos című szovjet filmalkotást, amit ma is a világ egyik legnagyobb filmjének tartanak. — Jászapátiban a községfejlesztési terv keretében rövidesen újból megkezdik a járdaépítést, s még ezévben tovább fejlesztik a villanyhálózatot. — Augusztus 24-én nyilik meg az első belgrádi Nemzetközi Műszaki Vásár, amelyen Magyarország is részt vesz. A magyar ipar többszáz négyzetméter területen mutatja be gyártmányait. Bemutatásra kerül a vízibusz is, amit a belgrádi lapok hidrobusz névre kereszteltek. A vásáron több mint 40 európai és más ország ipara képviselteti magát. A nagyobb cégek közül szerepel az amerikai Ford-gyár is . — Öcsödön mostmár az egész községet átszeli a betonjárda. Ez évben készült el a Rákóczi úton 1750 méteren a járda. — Jászapátiban a községi tanácsháza előtt lévő teret eddig piacok megtartására használták. Most a piacot áthelyezik, a teret pedig parkosítják, hogy ezzel is hozzájáruljanak a község szépítésé— Az angolok rendkívül mulatságos filmjátékot készítettek E Bátor Ifjú Hős címmel. — Június 2-án Moszkvában megnyílt a folyami gyermekhajózás. A Moszkva folyó csatorna iár két gvermekbaió közlekedik majd: A „Szmelij’, (Bátor) és a „Mirnij” (Békési A hajók legénységét a felsőosztáhcí tanulókból állítják össze, ök a matrózok, a gépészek, a kikötőparancsnokok, a diszpécserek, sőt még a hajóskapitányok is. A Jászsági Kincses Hónapok mai esemenyei Június 16-án, vasárnap, három helyen zajlanak le a Kincses Hónapok rendezvényei. Jászladányon szarvasmarhatenyésztési napot rendez a jászapáti járási és a helyi községi tanács, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az állattenyésztő szövetkezet és a legkiválóbb egyéni gazdák részvételével. A nap gazdag műsorában mintabírálat, tenyészállatbemutató, a mesterséges termékenyítésből származó növendékek bemutatója, a szarvasmarhatenyésztés feladatairól tárgyaló tanácskozás, a termelőszövetkezet és tej üzemi látogatás szerepel, valamint Szovjet film, Csillagos szárnyak sport- és kultúrműsor, a járási- és községi KISZ szervezésében. A jászladányiak elhatározták, hogy megmutatják, Jászladány szarvasmarha'enyésztésben ma is a legjobbak között van. Jánoshidán a Jászság legjobban működő gazdakörében d. u. 4 órai kezdettel rádiós-olvasóköri órát és könyvkiállítást rendeznek. Nemcsak az érdekelteik készülődnek a nagy eseményre. A község egész lakossága egyaránt nagy érdeklődéssel tekint a csekély híján 100 esztendő óta fennálló gazdakör felé, amelynek ősi falai között újszerű művelődési kísérlet játszódik le ezen a júniusi vasárnapon. Jászberényben a járás székhelyén, a Kossuth utcai általános iskola ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A nagyszabású emlékező ünnepség keretében szülők, pedagógusok, egykori és maí tanítványok találkoznak egymással, hogy a legidősebbek számat adjanak a letűnt vi~ 'ég sok szenvedéséről, a fiatalabbak pedig elmondják mennyivel szebben, kulturáltabban él a mai fiatalság, mint apáink. nagyapáink nemzedéke. A Jászsági Kincses Hónapok rendezvényei iránt egyre fokozódik az érdeklődés, nemcsak a Jászság, hanem az egész ország területén. Egy fiatal repülőnövendék életéből ellesett, mozgalmas epizódokat örökít meg a film. Játssza a cibakház! ,.Béke” mozi 17—28-ig; az öcsödi „Hunyadi“ mozi 15— 16-ig, a keskenyfiln^sziaházak közül a tószegi 25—27-ig* A tejipar már régóta tervezi. hogy ötdekás csomagolt vajat hoz forgalomba. Az elgondolás megvalósítását eddig csomagológép hiánya gátolta. Az idén azonban már kaphatunk ötdekás vajat az üzletekben, mert a Német Demokratikus Köztársasáétól automata csomagológépet vásároltunk, * k
