Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-16 / 140. szám

VtLÄO PROLETÁRJAI EGYES ÖLJETEK! A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA II. évfolyam, 140. szám. ARA: 50 fillér. 1957. június 16. vasárnap Érdekvédelem-e a bérlazítás? — Ha rossz irányt követ az üzemi bizottság — A Szolnoki Ruházati Vál­lalat egyik fontos problémájá­ról akarunk szólni az aláb­­•biakbam s úgy hisszük, meg­érdemli a nyilvánosságot, mert a mienken kívül sok vállalat van még, amelyikre többé-kevésbé ráillik a fejte­getés. • Üzemünk nem tartozik a legnagyobbak közé, azonban annál fontosabb szerepe van a lakosság ellátásában. Csak ingből pl. több, mint tizenöt­ezer darabot ad át a keres­kedelemnek negyedévenként. Legfontosabb feladatunk most, — csakúgy, mint más vállala'oknak is — a termelés növelése — úgy, hogy ugyanakkor a minőség javuljon, az ön­költség csökkenjen s ami ehhez kell, a munkafe­gyelem is megszilárduljon. Nehéz probléma valameny­­nyit teljesíteni s csakis úgy lehet, ha dolgozóink segíte­nek ebben — s üzemi bizott­ságunk legalább mellettünk áll a törekvések megvalósí­tásában. A szakszervezet segítségét azonban hiába várjuk, mert jelenleg a bérügyek rendezé­sére fordítja minden erejét *— semmi ideje sem marad arra, hogy a legalább olyan fontos termeléssel is foglal­kozzék. Hogy miért van így? »»: Véleményünk szerint az el­lenforradalom óta üzemi bi­zottságunk munkája egyol­dalúan eltolódott s most csakis, mint „érdekvédelmi szerv'* működik — s ebben a minőségben kizárólag a bérügyekkel foglalkozik. Pedig tudniok kellene, hogy hiábavaló munka a béremelésre való törek­vés, ha termelés nincs mögötte. Nyilván, ha azt akarjuk, hogy emelked­jék a munkások keresete, elsősorban a gyártást kell megfelelő színvonalra emelni s így mint érdek­­védelmi szervnek is (ha már erre korlátozzák mű­ködésüket) tenniök kelle­ne egyet s mást ezért. Persze, szó sincs arról, hogy mi ne értenénk egyet a javuló keresetekkel, emel­kedő bérekkel, — ha ará­nyosan növekszik a terme­lés is. Pl. a konfekció termé­kek fix díját lényegesen emeltük — a kormány in­tézkedései szerint. Nem emel­tünk azonban bért az olyan áruk gyártásánál, ahol az átlagkeresetek 1500—1600 fo­rint körül járnak. Tudni kell ugyanis azt, hogy a béremelések ter­hét az állam vállalta ma­gára. Dotációt ad, hogy az árakat ne kelljen emel­nünk. ez pedig azt ielenti, hogy a népgazdaság fej­lesztését szolgáló beruhá­zásokra tudnak keveseb­bet fordítani. A szakszervezetnek is tisz­tában kell lennie mindezek­­kel. tudnia kell, hogy a bér­emelések után, ha azokat nem követi a termelés emel­kedése, az önköltség szűk ségsz erű en romlik. Ezt az árak emelkedésének kell kö­vetni, ha az állam története­sen nem vállalja magára a terheket Éppen ezért nem érthetünk egyet azzal, hogy egyformán béremelést követelnek min­denkinek, az 1500—1600 fo­rintos átlagkeresetű dolgo­zóknak is. Kiállnak amel­lett, hogy munkásainkat újra 4—9 forintos órabérbe so­roljuk, holott megvannak már a személyi besorolások. Helyes, — s ezt meg is tesszük, — hogy 10 százalék­kal növeljük a bértételeket. De hogy adjunk személyi besorolás alapján biztosított órabért, mikor ezt a teljesít' ménytől függetlenül a ledol­gozott idő alapján kellene fizetnünk? Azt jelentené, hogy pl. egy munkás, ha 210 órát dolgozik havonta és át­lagos 6 forintos órabért kap. 1260 forintot keres, akkor is, ha termelése, teljesítménye alapján ez nem járna neki. Tehát olyan kiadásaink len­nének, amelyért nem kap­tunk semmit. Az ilyen bér­rendszer ezenkívül nem ösz­tönző, bérkihatás igen jelen­tős önköltségnövekiedéssel jár. Ezt nem engedhetjük meg, akkor különösen, mikor az állam viseli a terheket. Ez-Beszámoló a Szovjetunióról Türkevén Ma délután 6 órakor a *ur­­kevei kulturotthonban fontos beszámoló meghallgatására jönnek össze a város dolgozói. A Szovjetunióban járt ma­gyar küldöttek számolnak be tapasztalataikról, élményeik­ről. A beszámoló végén egy­ben választ adnak a hallga­tóság felvetődő kérdéseire is. Szép a rizs a karcagi telepeken Szolnok megyében a ter­melőszövetkezetek, szakcso­portok és egyénileg gazdál­kodók több mint 20.000 hol­don termelnek az idén rizst. A vefést és a növények fej­lődését hátráltatta az elhú­zódó rossz idő, a hirtelen be­köszöntött kánikula azonban nagyon jó hatással van a napfényigényes növényre. — Az eddig vízen úszó rizsr szálak Karcag határában és a megye több más helyén is gyorsan megerősödve saját lábukra álltak. Mivel a pán­célos hátú bogár kártevését klórmeszes védekezéssel si­került megfékezni és a gyen­gébben kelő területeknél fe­lül vetést alkalmaztak, a ter­méskilátások most teljesen nyíltak és az elkövetkező hónapoktól függ. milyen ter­mést takarítanak be a Tisza a mellék folyók és a csator­nák mentén lévő rizsföldek­­ról. te Hdív3Ó9$ íennírását 'innenii az öcsödi ontón'es tűzoltóegyesii et Június 30-án ünnepli meg­alapításának. 60 éves évfor­dulóját az öcsödi önkéntes tűzoltóegvesület. A nagymultú tűzoltócsapat több évtizedes fennállása alatt igen jelentős szerepet játszott a község életében, tevékenyen hozzájárult a la­kosság javainak megóvásá­hoz. Az évforduló alkalmá­ból nagyszabású tűzoltó­verseny lesz a községben, amelyre hivatalosak a járás önkéntes tűzoltó csapatai. Az ünnepség eseményeiről, mű­soráról lapunk későbbi szá­mában tájékoztatjuk olvasó­inkat. zel a szakszervezetnek egyet kellene értenie. Csak helyeselni tudjuk, hogy üzemi bizottságunk szót emel a dolgozók érdekében, de még jobban örülnénk, ha a termelést is, legalább eny­­nyire uzoválná. Mielőbb kd kell gyógyulniok már az el­lenforradalom alatt szerzett betegségükből egyes szak­­szervezeti vezetőknek. Akkor sem volt helyes, hogy élére álitak az ég felé törő bér­­követeléseknek, ahelyett, hogy a termelés rendjének helyre­­állítását követélték volna. Ma pedig megengedhetetlen az ilyen irányzat; Pártunk és kormányunk mindent megtesz a dol­gozók életszínvonalának emeléséért, de határozot­tan megmondja azt is. hogy ehhez múlhatatlanul szükséges a termelés szín­vonalának további eme­lése. Ma, amikor ezen fáradoznak a vállalatok vezetőd és párt­­szervezeted, helyes lenne, ha a szakszervezet is segítségük­re lenne. Sokszor nem nép­szerű feladat — ez igaz, — de mégis a dolgozók érdekeit szolgálja. Ezt a eélt szolgálná a munkaverseny Is, ha szak­­szervezetünk valamit Is tenne érdekében. Még április végén elkészítet­tünk egy munkaverseny ter­vezetet s átadtuk. Sajnos, a mai napig sem ismertették a dolgozókkal. Ideje lenne már, hogy az üzemi bizottság, a felette álló HVDSZ területi bizott­ság „arccal a termelés felé" forduljon. Ez nem ártana a szakszervezet népszerűségé­nek, de ugyanakkor jelentős segítséget adna a vállalatok előtt álló feladatok sikeres megoldásához. Szabó István, Korom János. Gázmaszkos brigádok a Szolnok megyei töveken Szolnok megyében 1950-ben alkalmazták először az „Ekatox” nevű védekező szert levéltetű ellen. — Az egész­ségvédelmi óvóintézkedések elmulasztása miatt azonban két haláleset történt. Egy Időre emiatt teljesen elha­nyagolták a parathionos nö­­vényvédőszer használatát. — Most azonban a legnagyobb fokú óvatosság mellett Ismét alkalmazzák a hatásos véde­kező szert. A kenderes! nö­vényvédő gépállomás egy motoros permetező-géppel rendelkező brigádot állított munkába, mert a termelő­­szövetkezetek nagyon kérik és szeretik az „Ekatox”-al való védekezést. Az egyéni­leg gazdálkodók kis parcel­láin ezt a , növényvédőszert alkalmazni nem lehet, pedig az érdeklődés részükről is nagy. Több brigádot állított munkába a Szolnoki Cukor­gyár a répatermés megvé­désére. Mind a növényvédő állomás, mind a Cukorgyár gépkezelői ál arccal, gumi­kesztyűvel, védőruhával van­nak felszerelve s ezek köte­lező viselését a brigád vezetők ellenőrzik. A munkások napi hat órát dolgoznak és heten­ként váltják egymást. így a baleset veszélvét csaknem teljesen kiküszöbölték. Film készül A. Tolsztoj: GOLGOTHA című regényéből Moszkva (TASZSZ). A Moszfilm Stúdióban filmet készítenek Alekszej Tolsztoj Golgotha című regényéből. A Golgotha című film egyébként háromrészes lesz. Az első rész az Októberi For­radalom 40. évfordulójára készül el. Ennek felvételei nagyrészt már készen van­nak. A külső felvételeket Le­­nángrádban, a Szmolnij palo­tában, a Nyevszkij Proszpek­­ten és az Iszaakievi Székes­­egyház előtti téren készítet­ték. (MTI) Ez évben lelő alá kerül a besenyszögi kultúrotthon Az októberi ellenforradalmi események a besenyszögi köz­ségi kulturotyion építését ts megszakították. A félig kész épület most ott áll tető nél­kül, kitéve az időjárás viszon­tagságainak. A község lakói kérték, hogy a jelentékeny társadalmi munka ne vészén kárba, s a korlátozott anyagi lehetőségek ellenére folytas­sák az építkezést. A kérés nem volt hiábavaló. A Me­gyei Tanács Népművelési Csoportjától kapott tájékoz­tatás szerint az építkezés to­vább folytatódik, s ez évben tető alá kerül a kultúrotthon. Ifjúsági otthont avatott a Pf, 1775. ss. alakulat Fontos esemény volt tegnap a Pf. 1775. sz. honvédsé­gi alakulatnáL Közel egyhóna­pos társadalmi munkával, ame­lyet az újoncok szabad idejükben végeztek, elkészült az alakulat KISZ szervezetének ifjú­sági klubja. Az avatóünnepségre meghívták a Szol­nokon állomásozó szovjet helyőrség komszomolistáit, valamint az alaku­lat által nátronéit. Halad a munka a rákóczifalvi Béke Isz-ben Kertészek Amilyen kis község Rákóczifalva, olyan kiesd a rákóczi­falvi Béke Termelőszövetkezet is, viszont a tagjai annál szorgalmasabbak. Reggeltől késő estig kint serénykednek a földeken, ki-ki végzi a maga feladatát. Igen eredményes a szövetkezet kertészete. Károly János kertész és Banké Pálné látható mu.ikaközben. Szőlőmunkások A kertészettől kissé távolabb néhány hold szőlője van a szövetkezetnek. Mezed Imre feleségével szorgalmasan kötözgeti a szőlőt, Balázs Imre pedig ekekapával irtja a gyomot. Szorgalmas lányok A kicsi termelőszövetkezetnek van néhány i A í’acst metéket szorgalmas leánymunkacss Földes Irén, Szőke Julianna és Bognár ica kálkodás közben. Nem lesz hiábavaló a fáradság *"*•«** -Nagy gondot fordítanák a növényápolásra a termelőszövet­kezet tagjai. 110 hold kukoricája van a szövetkezetnek. Már maga az is elég nagy gondot okoz. A kukorica még apró, s így szerencsére lovas ekekapával többször meg lehet hu­zatai. Bárt fai István vidáman vezetgeti a két lovacskát, Kecskés József és Ulveczki József pedig az ekekapa szarvá­nál ügyelnek arra, hogy az éles vas ne a kukoricát vágja ki, hanem a gyomot. > (Foto: Csikós) 4 szolnoki üzem KISZ vezetőit. A fiatalok a di­csőséges Tanács­­köztársaság egyik hőséről, Szamuelly Tiborról nevezték el a klubot, akinek életét, munkássá­gát ábrázoló képe­ket, írásokat he­­.yeztek ed az ott­hon egyik sarká­ban. A klub falait népünk dicső múltját, alkotó je­lenét ábrázoló ké­pek, tablók díszí­tik. A helyiség má­sik részén a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok életéből vett képek, felira­tok vannak. És végül, a díszes tábla, amelyre a kiképzésiben élen­járó tisztek és újoncok nevelt, fényképeit helye­zik el. A fiatalok érde­méül lehet meg­említeni, hogy igen csekély anyagi hozzájárulással, teljesen saját erő­ből készült az if­júsági otthon.

Next

/
Thumbnails
Contents