Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-02 / 128. szám

DOBAY TANAR UR Kémiái tanított és bioló* Ctát. Mondta is elégszer, ha rosszul felelt valaki az osz­tályban? «— Hogy lehet ezt nem ta­nulni, a kémia és biológia a legszebb tantárgy. Független mindentől, még a politiká­hoz sem kapcsolódik. A po­litikában sok minden válto­zik, egyszer ez az igaz, egy­szer meg az, de a víz képlete mindig HaO. ha szocializmus van, ha kapi talizmus, Csakhogy mi mégis az iro­dalmat kedveltük leginkább. Habár Dobay tanár úr is ra­jongott az irodalomért, külö­nösen Móra Ferenc műveit olvasta nagy szeretettel. Ezt ormán tudtuk meg, hogy va­lahányszor felköszöntöttük nevenapjám, sohasem tartott Órát, minden évben felolvas­ta a „Mihály folyamatba té­tele*' és „A csaló’’ Móra el­beszéléseket. Át is vette Mórának azt a könnyezve nevettető humo­rét és mindenki úgy ismerte Dobay tanár urat, mint szi­porkázó humorú, mélyérzé­­*ű, humánus embert. Tanár úrnak egyébként ésak mi diákok hívtuk. A kis jász városkában, ahol született és amelynek gim­náziumában valamikor ó is tanult és most tanít, minden­ki csak Jóska bácsinak szó­lította: Eléggé népszerű ember «olt, de politikusnak nem tartotta senki; ö maga nem is tiltakozott ez ellen. sa öreg vagyok én már, «tás világban születtem, nem érteném már meg a mai esz­méket. jobb nekem csak így félrevonulni hangoztatta többször is. Szóval a politikától távol tartotta magát Dobay tanár úr, Mi, a nyakig politikus diákok nem is bocsáttattuk ezt meg neki; Az volt a vé­leményűnk : a tanárok példa-} mutatásán sok múlik, az if­júság világnézetének kiala­kításában: Azt is tudtuk, hogy Dobay tanár úrnak ku-t bikos volt az apja: A mozga-J lomban lenne a helye, mon­dogattuk magunk között. Tehát nehezteltünk rá, •— amiért nem számíthattunk rá a DISZ szervezésben, az ifjúsági megmozdulások se­gítésében. így aztán az is­kolából kiválók mindig sta­fétaként adták át a követke-} zőknek: Dobaytól ne kérje-1 tek semmit, rá ne számítsa­tok. Érettségi ufón nem is ke­restük fel soha. 1956 október 30-án ig véletlenül találkoz­tam vele, Miskolc felé utaz­tam iskolavárosomon keresz­tül s vagy két órahossza vá­rakozási időm volt az állo­másán; Gondoltam benézek addig egykori iskolámba. Azokban a nehéz napokban jól estek volna az embernek tanárai jótanácsai, jóakaró előremo­­tatásai; Ám, alig léptem be az iskola kapuján, mindjárt kiderült, a legrosszabbkor jöttem; A jövő emberének mindenkit lehetett volna ak­kor gondolni, csak a kom­munistákat nem: Olyan idők körvonalai látszottak kibon­takozni, amikor majd egyet­len iskolának sem válik di­csőségére a kommunista ta­nítvány, Hát bizxxny elkeseredve in­dultam vissza az állomásra. Saját tanáraim most meg­mutatkozó ellenszenve, sőt kárörvendése nagyon meg­döbbentett, S akkor jött szembe Dobay tanár úr. Már éppen ki akar­tam kerülni, nehogy ismét vfIkebeteUel kfokfaitfök a néftfai ftedagogudó-kat! A Kommunista Ifjúsági Szövetség minden tagja nevében szeretettel köszöntjük megyénk ta­nítóit, tanárait ezen a napon. A magyar nevelök életében talán soha sem ültünk még nagyobb jelentőségű ünnepet, mint az idén. Egy nagyarányú ellenforradalom leve­rése után ünnepeljük most a pedagógusok nap­ját. Az ellenforradalom talán senkit sem tett úgy próbára, mint a nevelőket. Sajnos, sokan éppen azok közül támadtak népi demokráciánkra és uszították népi rendszerünk ellen az ifjúságot, akiket szocialista társadalmunk emelt ki és a szocialista társadalom tett megbecsült emberré. A tanítók, tanárok legtöbbje azonban becsü­lettel helytállt a nehéz napokban. Hozzájuk szó­lunk most. Hozzájuk szólunk, mert egy a célunk, a magyar ifjúság szocialista nevelése. Nagy az a munka, amely előttünk áll, taná­rok, tanítók és ifjúsági vezetők. Ez a nagy mun­ka: becsületes, elvhü, igaz hazafiakat kell nevelni. A Kommunista Ifjúsági Szövetség továbbra is számít nagy munkájában a pedagógusok se­gítségére és ugyanúgy számíthatnak a néphez hű nevelők is az ifjúsági mozgalom támogatására. A mai nap alkalmából sok sikert, jó munkát kívánunk továbbra is ügyünk hű harcosainak. A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZOLNOK MEGYEI BIZOTTSÁGA A VI. PEDAGÓGUS 1SAP \kitüntetett és jutalmazott dolgozói Megyénkből „Kiváló ta- Inár”-i kitüntetést dr. Varga ► Imre jászberényi gimnáziumi {tanár, „Kiváló tanító”-i ki­tüntetést pedig Kiss Sándor E kenderesi általános iskolai Eigazgató kapott. Nevezettek a E kitüntetéseket tegnap vették fát a parlamentben. Az „Oktatásügy kiváló doU E gozója” kitüntetést, a vele já­­fró kéthetes külföldi jutalom- E üdültetést a művelődésügyi E miniszter az általános iskolák [oktató-nevelő munkájának \színvonalas irányításáért, el­­[lenőrzéséért, a szocialista ne­­foelés érdekében kifejtett lel­► kiismeretes felügyelői tevé- Xkenységükért adományozza: t Kőszegi Endre megyei tanul- 7 mányi felügyelő, Szolnok, * Szakász László magyarszakos, Eszakiedügyelő, Kuncsorba, dr. {Horváth Ferenc művelődés­­fügyi felügyelő, Szolnok, Daj­­f ka Mihály művelődési, fel- Eügyelő, törökszentmiklósi já­­frás. Az oktatő^nevelő munka ki- Fváló szervezéséért, nívós is­­tkolavezetéséért: Sasvári Jó­­lzsef általános iskolai igazgató ENagyiván, Mészáros Ferenc, ►általános iskolai igazgató ► J ászfényszaru, Jezemiezky ► Lászlóné, ált hk. lg., Karcag, ÍMegyeri Pál gyermekotthon ►igazgató, Tiszalkürt, Vida Jő­­[zsef ált. isk. lg, Szolnoki ► A tanulmányi színvonal lemelése terén, valamint « >zo~ i etatista nevelés érdekében el­tért elismerésre méltó eredmé­ny elkért: Voloncs Margit ta­► nítónő, Jászszentandrás, Bíró tBíek tanító Ujszász, Kovács l Zoltán gimnáziumi tanár, f Szolnok. ► Óvodája vezetésében elért [kimagasló eredményeiért: Ko­­tmáromi Mária vezető óvónő, E Szolnok; E „A szocialista kultúráért” ►kitüntetésbe részesült a kul­► túrmtmka kiváló szervezé­► sóért, idmagasló eredményei­nkért: Hajnal Margit múvelő­► dési felügyelő, Szolnok, Bakki telített találkozást kelljen át­élnem. Csakhogy az öreg rámkiál­tott. •— Szervusz fiacskám, de jő. hogy találkozom veled. Közelebb jött, szétnézett, nem hallja-e valaki s bizal­masan így kezdte: — Nahát hallod. Szörnyű­ség ez, ami most van. Hal­lom ég a Nemzeti Múzeum, az emeletről dobálják le azo­kat a szerencsétlen ÁVO-s sorkatonákat. Hát mondd, hiába éltek ezen a földön s írtak olyan szépein Móra Fe­renc, Ady Endre, meg a töb­biek? Hát az állatok sorába süllyedt az emberiség? *— Tudod, hogy összetörték a vörös csillagokat? Tegnap már bent járt az iskolában Kálosi főjegyző, Fenyegető­zött: jövőre már az 5 fia jár gimnáziumba, nem a cseléd­jeié. Hát má lesz fiacskám, kezdjük élőiről a harcot? Én csak hümmögtem, bó­logattam, nem tudtam mi okból beszél így az öreg Do­­bay, Sietve elbúcsúztam és; azóta is sokat töprengtem; azon, vajon mi történhetett; akkor vele, véle, aiki soha-; sem avatkozott bele a politi-; kába, ; A napokban megtudtam. • Volt iskolatársaimmal be-; széliem s örömmel újságol-; ták. hogy az iskola legna-: gyobb politikusa most Dobay; tanár úr. Még decemberben! belépett az MSZMP-be, s je-! lenleg az iskolai KISZ szer-! vezet egyik leghúbb támasza.! Borzák Lajos ! József zeneiskolai igazgató, Szolnok, Wesniczky Antal kultúrotthon igazgató, Be­­senyszög, Gyöngy Mihály ta­nító, kultúrotthon igazgató, Nagyiván.­Kéthetes külföldi jutalom* üdültetésben részesíti a szó* ciálista nevelés terén végzett elismerésre méltó munkájú* kért: Nemes Lajos tanúim; felügy., tiszafüredi járása He* ring Béla tanúim, felügy, szolnoki járás, Simon Sándor tanúim .felügy., Turkeve, Bí­ró László tan. felügy., Kar­cag, Gebri Gyula tanúim, fél­ügy., Kunhegyes, Kluka 1st­­ván igazgató, Jászberény, Bracsok Istvárvné igazgató, Turkeve, Fábián András igaz. gató, Törökszentmiklósi, Pén­zes István igazgató, Kunhe­gyes, Nagy Gizella igazgath; Szolnok, Szurgyi Margit taní­tónő, Ráfcóczifalva, Salánkt Istvánná tanár, Mezőtúr, P®s 1 róczai írén tanár, Mezőtúr: Tóth Gábor tanár, Kisújszál­lás, Donkó Dénes igazgató­tanító, Tiszasüly, Szabó Mt­­hály tanár, Jászjákóhalma, Szabó József né tanító, Cibak­háza, Szabó Erzsébet ' «es?: óvónő, Kunszentmártoni.- I ' * „Miniszteri elismerésben?! részesültek, az iskolák és óvói dák társadalmi segítésébe% elért kimagasló eredményei* kért: Hajdú Lajosné városi versenyfelelős, Mezőtúr, űrt Zoltán ffcúgSmn; igazgató» Mezőtúr, dr. Horváth Ferenc városi versenyfelelős, Saoft* nők, Ladányi Imre Szóit»# városi gazdasági csoportve­zető, Zabold Kálmán megyrt gazd; csap. vezető; Szolnok, Vida József külterületi Isk, igazgató, Szolnok, Molnár .Iá* nos ált- isk. igazgató, U>» szász—Nagyikért:, Alcsiszigeti Állami Gazdaság, Szolnok"; Szolnoki Cukorgyár, Polányi Jolán vezető óvónő, Szolnok: Szigetvári József tanító, Jász­apáti, Szécsi Zoltán számadó igazgató, Jászberény. Kint csonttá fagyott a föld. Minden ember fázósan húzta össze magát. Előkerültek a télikábátok és a nagy­­sapkák. Pedig még korai ez a hideg, hiszen csak novem­ber közepén járunk. Kevés a tüzelő. Erdő meg ezen a vidéken nincs. Ami van, még nem alkalmas a kivága­­tásra. Sokan állnak a szénkereskedés előtt. Most jutott eszébe mindenkinek, hogy közeledik a tél. Még jó idő volt, hetekig ette a nap az udvarra leszórt szenet. Nem gondoltak arra, hogy egyszer hideg is lesz. A gyerekek is kipirult arccal jönnek az iskolába. Nem egynek cinkét fogott az orra. Körülállják a kály­hát, s melengetik meggémberedett ujjúkat. Sokan járnak ebbe az iskolába messziről. Némelyik gyerek öt-hat kilométert is legyalogol. Csak az iskoláig. Vissza ugyanannyit... Hát még mennyit szaladgál össze tízpercekben az udvaron ?... Mégis fáradhatatlanok. Különösen a lányok. Sok­szor tanítás után még az iskolában maradnak és táncol­nak. Énekelnek, táncolnak, végül jónchány kilométert gyalogolnak. Aztán, ha jut idő a tanulásra, akkor tanulnak. Ha tanulnak I.., Olyan nem is egy akad közülük, aki miután hazamegy, munkához lát, dolgozik. Felnőtt munkát végeznek. Kapálnak, szántanak, vet­nek. Van munka elég. Elkel a munkaerő. Ezzel nem is volna baj, mert aZ iskolában arról is tanítunk, hogy otthon segítenie kell a gyereknek!-.,, A hiba ott van, hogy alig múlik el olyan nap, hogy ne jelentkeznének: r- Nem készülhettem, mert otthon dolgoznom kellett! Mit csináljunk?... A szülő parancsol a gyermeké­nek. A tanító nem aloadály .ízhatja meg, hogy addig ne dolgozzon, amig az iskolai feladatával nincsen kész a gyermek. Míg ahlak mellett állok és a fagyos utcát nézem, ttyenféle gondolatok járnak az eszemben. Ekkor hirtelen kivágódik az ajtó, majd kiesik a sarkából, és éktelen indián rioalgássál beront rajta Ungvári Jóska. Nem vesz észre, mert az ajtó eltakar. s-e Mit szóltok a tegnapi filmhez ? Ki látta közül­ietek ?sn Fflin volt, mi ?.■. Gyereke lett a lánynak! Majd meglátjátok, Fejes Mari is így fog járni! ő is szereti a fiúkat! — kiáltotta Jóskái s nagyon csúfondárosan nevetett. Tudtam, hogy miről beszél. Egy francia filmet mu­tattak tegnap a moziban, ezt láthatta. Fejes Mari pedig osztálytársa, s bizony elég fiús. A szünetekben is a fiúk­kal játszik. A kályha körül nemcsak fiúk állottak, hanem lányok is. Sőt ott melegedett Fejes Marika is, fülig elpirulva. Mindnyájan rám kerekítették szemeiket. Némelyik ijed­ten, mások szenzációra éhesen figyeltek. Jóska azonban nem sokat törődött velük. Helyére ment bevágta a könyvét a padba, majd tovább folytatta: — Én mondom, hogy jó pofa volt az öreg pék !.,-. Ekkor megpillantott engem az ablak mellett. Először meglepődött, majd mintha semmi sem történt volna, ő is a többi közé állt és melegedett. A gyerekek hol rám, hol rá néztek. Voltak olyanok is, akik hallcan kuncogtak. Várták, hogy mit szólok ?. 5, Jóska arcán is észrevettem, hogy várja a szavamat. Kunráth Sándort BARÁTOK LETTEK Hirtelen magam sem tudtam, hogy mit is mondjak? Nem akartam elhamarkodni a dolgot. Nem kisgyerekek ezek már. Tizenhárom-tizennégy éves bakfisok és kama­szok. ítéletük van már nekik is. Alaposan meg kell hát gondolnom, hogy mit mondok ennek a gyereknek! Jóskáról mindannyian tudtuk, hogy a nehezen ne­velhetők közé tartozik. Nem tanul, állandóan késve jön az iskolába, rendetlen, fegyelmezetlen, egyszóval a rossz gyerekek közé soroltuk. Pedig esze lett volna, csak nem a jóra használta fel. Többször előfordult, hogy a szigorú tflalom ellenére is a késő esti mozielőadásra járt. Ilyenkor csak éjfél felé vergődött haza, útközben cigarettázott. Szülei nein sokat törődtek vele, a nevelői intelem pedig falra hányt borsó lett. Végre megszólaltam. 1— Tanítás után beszélni szeretnék veled! — mond­tam és erősen a szeme közé néztem, Nern állta a nézé­semet és elfordította a fejét. Arcán nem sok változást figyeltem meg. Mindenesetre engem nagyon izgatott az a gondolat, hogy ezt a gyereket megjavítsam, és bebizonyítsam, hogy valóban igaz Makarenko tanítása, mely szerint minden ember nevelhető, csak végtelen türelem és jóakarat kell hozzá. Azt tudtam, hogy nem fog könnyen menni, de meg­próbálok Jóskából rendes, becsületes embert nevelni. Nagy fába vágtam hát a fejszém! Elhatározni valamit nagyon könnyű, de végrehajtani annál nehezebb. Tanítás után, hazafelé menőben azon gondolkodtam, hogyan ke~dek hozzá a gyerek megjavításához? Egymásután cikáztak át különböző kérdések agya­mon, amiket majd hozzá fogok intézni, de mindegyiket azonnal el is vetettem, nem ^alattam jónak. Végül elha­tároztam, hogy az adott helyzet, körülmény, Jóska visel­kedése fogja meghatározni, hogy mit csináljak? A hó nagy pelyhekben hullott. A föld azonban mo­hón nyelte el a bohókás hópelyheket, midőn egymásután csókolták meg az őszi sártól ráncos fekete földet. A gyerekek éktelenül visítottak, örültek az első hó­nak, amely éppen olyan gyorsan múlik, mint a vasárnap délután. Szemem sarkából Ungvári Jóskát figyeltem. Kiváncsi voltam, izgatja-e az, hogy hozzám kell jönnie? Jóska volt talán az egyetlen, aki nem vett részt a hangos rivalgásban, hanem hóna alá fogta egyetlen köny­vét és füzetét, lehajtott fejjel a nyomomba lépett. Nem ért utói, hanem tisztes távolban lemaradt tőlem. Jó néhány perc telt el hazaérkezésem után, amikor halkan beköszöntött Jóska. Bizonyára tanakodhatott magában odakünn, hogy bejöjjön-e, vagy sem ?... Döntött. Most úgy áll az ajtóban, a hóna alatt a könyvvel, füzettel és a belépéskor alágyűrt havas sapkával, mint a kiskutya, mikor tudja, hogy rosszat csinált és ezért verést kap gazdájától. Beljebb invitáltam a szobába, ahol a kályhában vígan pattogott a tűz és barátságos meleg ömlőit szét, — Vedd le a kabátodat, ülj le! *** szóltam, és az asz­talom melletti székre mutattam, Jóska előbb rámnézett, arcomat leste nagy csodál­kozással. Midőn látta, hogy komolyan beszelek, levetette kabátját és még mindig gyanakvó szemmel nézve, a szék szélére ült. Ezután beszélgetni kezdtünk. Lassan fölmelegedett, bátrabban szólt. Láttam, hogy szeméből értelem csillog. Mikor meglátta könyveimet) melyek szép sorjában sorakoztak a könyvespolcomon, érdeklődéssel fordult feléjük. — Szereted a könyveled? kérdeztem tőle. — Igen felelte, de látszott rajta, inkább csak sze­dné, mert nem igen vannak könyvei, hiszen még tan­könyve sincs. — Válassz egyet — mondtam, *— Hozavihcted elol­vasna Felállt, közelebb ment a könyvespolchoz. Remegd k ízzel nyúlt a könyvek felé, de egyet sem mert kiemelni) C ak végig simogatta őket. — Milyen könyvet olvastál már? — kérdeztem újból» — Nem olvashatok, meri. nem engednek otthon -=t fc ette szinte mentegdőzve. —- Nem engednek? — csodálkoztam el. — Miért? —- Mert fogy a petró. Most már azt is megértettem, hogy miért nincseneÜ neki könyvei sem, Minek, ha este, mikor ráérne tanulni) vem szabad világot gyújtania, mert elfogy a petró. Sőt azt is megértettem, atért jár este a moziba. A moziban nem kell petró, ott kielégítheti gyermeki fantáziáját, sajnos, válogatás nélkül. Végül magam választottam neki könyvet. Leemeltem a polcról az egri hősökről szőlő csodálatosan szép törté­netet, Gárdonyi regényét. — Ezentúl minden délután nálam fogsz olvasni **> mondtam. — Itt nem logy a petróleum. Először ezt a könyvet olvasd el! Kíváncsi leszek, tetszeni fog-e? Olyan barátokat találsz majd benne, kiket sohasem tudsz el­feledni. így járt hozzám 'Jóska hosszú heteken keresztül, Odahaza nem nagyon bánták, mert munka télen keve­sebb volt. Az olvasás mellett elővette a tankönyveket is, Szinte máról holnapra megszerette a betűt, Mikorra ki­tavaszodott, alaposan megfogyatkoztak a ktolvasaflan könyvek a polcomon. Úgy belefeledkezett a betűbe, hogy a világ szinte megszűnt létezni körülötte, Az iskolában is kevesebb panasz hangzott el Jóská­ról. A lányokkal szemben udvariasabban viselkedett. Év végén ajándékul egy könyvet ajánlottam neki. Válassza most is, mint legelőször, amelyiket akarja. Jóska örömmel nyúlt az „Egri csillagok” felé. Most már magától választotta, nem én adtam neki. — Miért ezt akarod? — kérdeztem csodálkozva. —. Hiszen már olvastad? Jóska rámnézett, a könyvet kebléhez szorította és boldogan mosolygott. Csillogó szemében láttam, hogy ba­rátokra talált, akik neki akkor is inlágítanak, ha történe­tesen nincsen petró. 4

Next

/
Thumbnails
Contents