Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-11 / 135. szám

. myndi Kairó. (Reuter). A Reuter ■Selenti: a kairói kémper íté- K■•'hirdetését hétfőn, június IO-én, június 22-re halasztot­ták egy egyiptomi vádlott, Amin Mahmud kivételével, akit halálra ítéltek. Az ügyész a nyolc angol vádlott közül kettőre, James Swinbumra, a kairói arab hírügynökség 51 éves máltai kereskedelmi ügyvezetőjére és James Zarbra, a harminc­hét esztendős máltai keres­kedőre halálos ítéletet köve­telt, Mindkettőjüket tavaly augusztus végén tartóztatták le. A tizenegy vádlottat, akik­ének halálos ítéletét követel­ték, azzal vádolták, hogy ka­tonai titkokat juttattak el Angliához. A többieket kü­lönböző kisebb bűnök elkö­vetésével vádolják. Nicosia (Reuter). A Reuter jelenti: június 10-i nicosiai görög lapok szerint amerikai pilótákat. állomásoztatnak majd a Limasszol közelében lévő Akrotári Raf atombom­bázó támaszponton. A lapok azt írják, hogy az amerikaiak körülbelül egy hónap múlva megérkeznek. Belgrád (MTI.) Erlander svéd miniszerelnök három­napos görögországi látogatá­sa után nyolcnapos magán­jellegű jugoszláviai látoga­tásra hétfőn Belgrádba érke­zett. (MTI.) London (MTI.) Az Econo­mist írja: — Hruscsov egyetlen sze­repléssel nem zektözi televí­ziós csillag lett. Úgynevezett televíziós egyéniségnek bizo­nyult. Valósággal sugárzott belőle a magabiztosság. — ■Egyes javaslatai kétségkívül nagyon erős hatást keltettek, i HÍREK Párizs (TASZSZ.) Hírlapi jelentéseik szerint a legutóbbi napokban egy francia kato­nai repülőgép tüzet nyitott egy marokkói falura, amely az algériai határ közelében fekszik. A lövések megöltek néhány helyi lakost és el­pusztítottak sok háziállatot. A francia katonáknak ez a merénylete nagy felháboro­dást keltett az országban. Az Humanité közlése szerint több mint kettőezer grafitbá­nyamunkás tiltakozó sztrájk­ba lépett Peking (MTI.) Az Uj Kína lieszárnol a kínai kapitalisták országos értekezletéről, amely szombaton zárult Petemgben. Körülbelül háromhetes ér­tekezletet a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának egységfront-osztálya hívta össze, hogy alkalmat adjon különböző ipari és ke­reskedelmi köröknek a véle­ménynyilvánításra és bírálat­ra. * Helsinki (TASZSZ.) N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov finnországi tartózkodá­sának harmadik napján a Vártsila konszern hietalahti hajógyárba látogatott. Meg­tekintették a Voima jégtörő hajót, annak a három hajó­nak prototípusát, amelyeket a hajógyár a Szovjetunió megrendelésére épít. Az egyik munkás felol­vasta a Hrueosovmak át­adott emlékalbum feliratát: „Miként a jégtörő hajó szét­zúzza a tengerek jégbilin­cseit, úgy semmisítse meg I népeink bizalma és együtt- I működése a gyűlölet falait." Sajtótörvény is van még a világon Egyik levelezőnk, Seller István bácsi, a szolnoki Sza­badság Tsz fejőgulyása nem­régiben levelet írt szerkesz­tőségünknek, melyben kifej­tette gondolatait, hogy a ter­melőszövetkezetben meghú­zódó házi szarkák, borral kupeckedők, a munkát csak immel-ámmal végzők nem erősítik, hanem hátráltatják a szövetkezeti mozgalmat. — Seller bácsi néhány példával is illusztrálta levelét, melyet saját tsz-éből idézett. A levél megjelenése után offenzlva Indult ellene. Ele­inte csak káromkodtak és nyíltan szidalmazták azok. — akik lelepleződtek a levélben. Egy alkalommal aztán a a Zagyva-parton körülfogták öten és felelősségre vonták, miért írta meg ezt a levelét? Természetesen azok tették ezt, akikről szó volt, — az üzérkedőkről, a munkakerü­lőkről. Az utóbbi időben kevesebb szó esett arról, hogy a prole­tár újságok munkás- és pa­rasztlevelezőit védik álla­munk sajtótörvényei, ha igaz­ságtalan bántódás érné őket. Bűnüldöző szerveink kemé­nyen sújtják az építő gondo­latok kifejtéinek mindenne­mű megtorlását. Keveset be­széltünk erről az utóbbi Idő­ben, de most azért mondjuk el mindazoknak, akik nem tudnák, sajtótörvény is van még a világon, amely meg­védi a proletár levelezőket. MEHIS GYÖRGY *| eyémnnTn céL halandó* regény (82) — Az akna vakon végződik, nincs folytatása, de ez nem baj. Nem vagyok próféta, de az az érzésem hogy mégis megtaláltuk a vízalatti kijáratot. Az a zúgás a föld­alatti lefolyóban sodródó víz zúgása. — Laci — most már nem haragszom reá — megtalálta a kijáratot. Apa nem szólt semmit, csak hátrébb tolta a sapká­ját. én meg közelebb léptem Tatárhoz, ö pedig folvtatta: — Az a zúgás a víz zúgása. A hang mélységéből, öblössé géböl arra következtetek, hogy elég tágas az üreg. Hallgatott egy pillanatig, aztán derűsen nézett reánk. — Olyan tágas, hogy a víz mellett esetleg mi is át­csúszhatunk. Nem bírtam magammal, hurrázni kezdtem. — Hurrá! Hurrá! Megszabadultunk! De Tatár nyomban lecsillapította féktelen elragad­tatásomat. — Várj egy söppet. Még meg keli találnunk az el­­iszapolódott lefolyót, ki kell tisztítanunk . . : De én már nem sokat törődtem ezzel. Győzünk, megszabadulunk 1 Úgy látszik, mégsem olyan nagy szamár a Hegyek Ura. I BÚVÁROK A FÖLD ALATT Tatár mérnök azonnal hozzálátott hirtelenében fel­állított elméletének igazolásához. Kiszámította méterre, hogy tekintetbe véve a földalatti zúgást — hol kell lennie p lefolyónak. Az ágakból és szeméiből képződött torlasz közép, táján tűzte le a jelzést. Ekkor már gyorsan tisztult a tó vize, A hátán úszó hulladék eav részét mi halásztuk ki tüzelőnek, más része peaia összetorlódott azon a környé­ken, ahol a lefolyást sejtettük. Este kijelentettem: — Aki a Hegyek Ura. ne felien a víztől. Holnap reg­gel megkeresem a lefolyást. Értek valamit az efféléhez, hisz. eleget búvárkodtam « folyón. Egy torontóban élő harminchét esstendős shót férfi kiirtotta egész családját, majd öngyilkos lett Toronto (Reuter). Az aP je­lenése szerint James Sinclair 37 esztendős Kanadába ván­dorolt ekót férfi torontói ott­honában meggyilkolta apját, anyját, feleségét, fiát és leá­nyát, majd ezt követően ön­gyilkos lett, kocsiját nekive­zette az egyik híd pillérének. A skót férfi egy csomó ösz­­szefüggéstelen írást hagyott hátra, amelyben kifejti, hogy felesége és szülei akadályoz­ták őt abban, hogy elképzelé­sei szerint éljen. A rendőrség akkor vette észre a tragédiát, amikor közölni akarta a csa­láddal az autószerencsétlen­séget. (MT') Bourses - Msunoury nyilatkozata a francia nemzet­­gyűlés összehívásáról Ax angolok blokád alá. vették Ománt Kairó (Uj Kína). Az A1 Áb­rám című egyiptomi lap je­lenti, hogy az angol hatósá­gok katonai és gazdasági blo­kád alá vették Ománt, Sen­kit sem engednek ki a sejk­ség területéről és senkit sem engednek oda be, nem enge­délyezik az árubehozatalt, vagy kivitelt sem. A lap, amely az omani imám kairói irodájától nyer­te értesülését, hozzáteszi, hogy Ománban még mindig heves harcok folynak a la­kosság .és a brit megszálló­erők között. Muszkát és Sarh kórházai tele vannak sebesül­tekkel. (MTI) ,Békaember0 fejnélküli holttestét vetette partra a víz Angliában Chichester, Dél-Anglia (Reu­ter). A Reuter jelentése sze­rint egy férfi — az angol rendőrség szerint egy „béka­­ember” — fejnélküli holttes tét vetette partra a tenger vasárnap este a kikötő torko­lataiban. A színhely tíz-tizenöt mér­­földnyire van Portsmouth-tól. ahol múlt év áprilisában a szovjet hadihajók látogatása idején eltűrő Crabb kapitány, az angol haditengerészet „bé­kaembere”. A holttest láthatóan hosz­­szabb ideje volt a tengerben. A holttestet a chichesteri halottasházba szállították és az ügyről a rendőrség azonnal értesítette az angol tenger­nagyi hivatalt. A holttesten talált felszere­lés késztette a rendőrséget annak feltevésére, hogy a „békaemberről” van szó. A tengemagyi hivatal szóvivője közölte: „a tőlünk telhető minden segítséget megadunk, hogy még a mai (hétfői) nap folyamán megállapíthassuk a holttest kilétét”. Crabb kapitány 1956 ápri­lis 19-én tűnt el vízalatti ké­szülékkel végzett kísérlet közben. A portsmouthi kikö­tőben akkor az Ordzsonikidze szovjet cirkáló horgonyzott, amely Angliába hozta Bulga­­nyint és Hruscsovot. Az ügy­ben akkortájt több interpel­lációt terjesztettek elő az al­sóháziban, a Szovjetunió pe­dig jegyzékben tiltakozott amiatt, hogy „békaembert” láttak a szovjet hadihajók kö­zelében. Az angol kormány válaszában sajnálkozását fe­jezte ki az incidens miatt. Eden áz alsóházban akkor azt mondta, hogy ami történt. ..őfelsége minisztereinek en­gedélye és tudomása nélkül történt”. (MTI) A Mayflower 11, útja Plymouth (Reuter). A May­flower !!■ annak a vitorlásha­­,jónak szakasztott mása, amellyel több mint három­száz évvel ezelőtt az első angliai kivándorlók az uj vi­lágba érkeztek, kedvezőtlen széljárás miatt kénytelen volt lelassítani előrehaladását és legújabb jelentések szerint még 190 mérföldre délre van a Nantucket világítótorony­tól, ahonnan először pillantot­ták volna meg utasai Ameri­ka földjét. (MTI) Párizs (MTI). Bourges- Maunoury a vasárnapi napot politikai megbeszélésekkel töltötte, a késő esti ^rákban pedig azt mondta a sajtó kép­viselőinek, hogy „most nem parlamenti aritmetikai kér­désről van szó, nem is a pár­tok arányának adagolásáról. sanem csupán személyi prob­­lémákról. Tárgyalásai annyi­ra előrehaladtak — jelentette 'ti a kormányalakítás lehető­ségének megállapításával megbízott politikus, hogy hét­főn felkéri a nemzetgyűlés elnökét, hívja össze szerdán a nemzetgyűlést. Bourges-Maunoury közölte még, hogy kormánya körül­belül tizennégy miniszterből fog állni és hogy Robert La­­costa algériai miniszter-rezi­dens a helyén marad. A hétfő reggeli párizsi saj­tó annak a véleményének ad kifejezést, hogy Bourges- Maunoury kormá’- csak át­meneti kormány leoz. .MTI) A tárgyalóteremből Megkezdődött a mezőtúri ellen forradalmárok kihallgatása Kiss József és 12 társa népi demokratikus ál lám rendünk ellen uszították a tömeget. Megszervezték a mezőtúri diákok ellenállását, majd ok­tóber 27-én réstzvettek a szovjet emlékmű ledöntésé­ben, elfoglalták a Magyar Dolgozók Pártjának épületét, megszervezték a nemzetőrsé­get, ómnak tagjait lefegyve­rezték, lőszerrel ellátták, hogy adódó esetben képesek legyenek a megfelelő ellen­állásira. A vád felolvasása után a vádlottak elhagyták a ter­met, s megkezdődött a fő­vádlott, Kiss József kihall­gatása. A bíróság a következő vá­dat emelte ellene: A felsza­badulás előtt a nyilas párt vezetője volt, 1956 október 27-én részt vett 'a szovjet em­lékmű ledöntésében azzal a ielszóval: „;:.a szovjet em­lékműnek csak a temetőben van helye.. A fiatalsás az ő irányítása alatt döntötte le az emlékművet, az ellen­forradalmi tanács megalakí­tása után bediktálta, kiket kell eltávolítani a régi ve­zetők közül. Eddig röviden a vád. Néz­zük, mit vall Kiss József: — Az emlékmű ledöntését a régi városi végrehajtó bi­zottság rendelte el. de én ebbe nem avatkoztam bele, Október 27-én, amikor a rá­dió is közzétette, hogy a Kossuth-címer a törvényes címerünk, vésőt és kalapá­csot fogtam, hogy az emlék­mű előtti magyar köztársa­sági címert szétverjem, majd e munkát fejszével folytat­tam. Politikai dolgokba később nem avatkoztam, a város éle­lemellátását irányítottam. Továbbá kérdések — fele­letek: — Milyen időközökben tar­tottak üléseket? — Minden nap. — ön hányszor jelent meg az üléseken? — Mindig ott voltam. — Milyen rendéletet hoztak az ellenforradalmi fegyveres erők megszervezésére? — Nem tudok ilyen irányú rendeletiről. — Ki intézkedett a diák­ság felfegyverzéséről? — Ügy hallottam. Éltető Jenő technikus vállalta ezt a feladatot. Esetleg Szunyogh Zságmond lehetett a tömeg. « a diákság lázítója. — ön adott-e valami meg­bízást valakinek? — Nem adtam. A bíró kérdései után az ügyész kérdezett, de Kiss Jó­zsef igyekezett minden vá­dat a tömegre, vádlottá vsaira s a tárgyaláson meg nem j®­­’entekre hárítani, (Folytatjuk.) — R. M. —» S’ Érdekességek Aztán felpislantottam az égre: — Csak ne essék holnap s egy kis fürdést rendezünk. Velem jössz, apa? Másnap csudakék ég mosolygott le reánk a szikla­­boltozat nyílásán keresztül. Igazi jó augusztusvégi forró­ság lehetett odakünn s az immár kristálytiszta tó vize Ismét kéken tükröződött. A barlang újból abba a varázsos, káp­rázatos kék fénybe borult, mikor először megpillantottuk. Éppen csak faltunk valamit, aztán elindultunk le a partra. Levetkeztünk s apa megállt egy pillanatra a part fölé szökellő sziklán, majd pompás fejessel belevetette magát a vízbe. Rögtön utána benn voltam én is, prüszkölve fúj­tam, csapkodtam magam körül, mert csípett a hidegtől. De azért így is gyönyörűség volt ebben a szikrázó kékségben lebegni. Szinte olyan érzésünk támadt, mintha a kék égboltozaton ringatóznánk. Fiekéndoztumk egy dara­big, azután úszni kezdtünk a tó t-’’-j ; jén összetorlódott hordalék felé. Apa jól úszott, de egy kicsit szélesen, kicsit falu­siasán. Biztos csapásokkal úszott, én azonban mégis jó test hosszal előtte értem a torlaszhoz. Jó kedvünk volt, a versenyzéstől egészen felmele­gedtünk. Most aztán apa mutatta be búvár-tudományát. Azt a tréfát mi is megtettük odahaza, hogy felhoztunk a folyó medréből egy bedobott követ, de apa még nálam is jobban mozgott a víz alatt Tatár mérnök ellenőrzése szerint egy egész percig bírta ki a víz alatt. Tatár Kálmán maga is ügyes búvár lett volna, csak sajnos, a szemüvege nélkü! semmit sem látott, valamivel rövidebb ideig állta ki, har­madik helyen én következtem ötven másodperccel, ami nem rossz teljesítmény. Jogos büszkeséggel jelentettem ki: — Mi vagyunk a világ első földalatti búvárai S ez Igaz volt, hisz a Kék-barlangi tó a föld alatt terül el. Aki éppen nem búvárkodott, az a parton állva rán­­cigálta a torlaszon összegubancolódott ágakat. Bontottuk dobáltuk félre az ágakat, a posihadő füvet. Ezen a részen öt-hatméteres volt a víz. de mindenütt csak egymásba fonódó ágakat, iszapot találtunk. Pedig valahol itt szivárog át ezen a hordalék-szűrőn a víz. így számította ki Tatár mérnök s akkor így kell lennie. Igen, csak éppen azt nem tudjuk, hogy hol. (Folytatjuk.) Felfedezte Cicero egykori lakó­házának romjait Arpino (MTI). A Reuter ír­ja: Michele Jacobelli tanár, olasz régész szombaton kö­zölte, hogy sikerült felfedez­nie Cicero, a régi Róma leg­nagyobb szónoka iakóházá­­í ak romjait. Jacobelli elmon­dotta, hogy az általa felfede­zett lakóház-rom pontosan megfelel annak a leírásnak, amelyet Ciceró hagyott hátra otthonáról. Cicero áLlí‘ólagos házának romjait az Arpino melletti dominikánus kolos­tor közelében fedezte fel. Arpino Rómától száz kilomé­terre fekvő hegyi városka, ahol júliusban leplezik le Ci­ceró szobrát abból az alka­lomból, hogy Marcus Anto­nius római császár- ügynökei kettőezer évvel ezelőtt gyil­kolták meg a császár ellen elmondott filippiká’ miatt. Ha g\an fogják út rábocsátani a mesterséges holdall Moszkva (TASZSZ) Az Ogonyok legújabb száma el­mondja, hogyan fogják útra­­bocsátani a Szovjetunióban a mesterséges holdat. A vasbeton rakétakilóvő állásra függőlegesen helyezik el a rakétáú pontosabban több egybeépített rakétát. A rakéta csúcsán kis fémgömb ksz, ez a mesterséges hold. Bekapcsolják az erős áramot, fülsüketítő robbanás halat­­'rik és az é ; felé tör a rakéta tüzes csóvája. Az első szaka­szon a rakéta gyorsasága óránként tízezer kilométer. A NAGY* VILÁGBÓL Amikor az első rakéta üzem­anyaga elfogy, önműködően leválik, a lövedék már hu­szonegyezer kilométeróra se­bességgel repül. Azután a második rakéta is leválik, amikor üzemanyaga elfogy és bekapcsolódik a harmadik ra­kéta. A lövedék sebessége ek­kor már óránként 29 ezer ki­lométer. Adott magasságban a tulajdonképpeni mestersé­ges hold is leválik a rakéta testéről és megkezdi önálló útját a föld körüL Körülbelül másfél óra alatt kerüli meg a földe1, azaz huszonnégy óra alatt 16-szor tesz meg egv tel­jes kört. Amíg a különféle műsze­rekkel ellátott mesterséges hold a ;föld körül kering rá­dióállomása közli a műszerek adatait. Meghalt a világ legöregebb embere Tbiliszi (TASZSZ). A Kau­kázus déli lejtőjén, Jennányi faluban meghalt a 157 éves Jegor Korojev. a világ legöre­gebb embere. Korojev Naoo ieonnak J3I2. évi oroszországi hadjárata idején Alekszei Jermolov tábornoknál, a Hor­­védő Háborít hősénél volt. kukta . A vér avors «'védését mooelíadé yflzóayoqysror Washington (Reuter). Dr. Hecht, az l trechtt Egyetemi Kórház és dr. Sápira, az Iz­raeli Weizn ann Tudományos Intézet orv; sa nagyjelentősé­gű orvosszert talált fel, amelynek révén hosszabb 'deig megakadályozható a vér niegalvadása, A „Sphin­gosin” nei ü szert az agy szö­vetekből i oriják ki

Next

/
Thumbnails
Contents