Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-11 / 135. szám
II. évfolyam, 135. szám. ARA; 50 FIM ER. 1957. június 11. kedd. A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESOUETEKl M 1tla: Megkezdődött a mezőtúri ellenforradalmárok kihallgatása Véres családi dráma a vagyon miatt Fölényesen győzött a Dézsa vízilabda-csapata Amiről beszélni kell... Jegyzetek a munkaversenvröl, termelési értekezletekről, jutalmazásról, szégyentábláról Ritkán kap helyt mostanában értekezleteken, de a munkásemberek köznapi társalgásában is a verseny, meg ami szorosan hozzátartozik ehhez; jutalom, terv, termelési értekezlet stb. problémája. Ha szóbakenil, akkor is eléggé szégyellősnen beszélnek ezekről. Pedig az utóbbi években szinte hozzánőtt már a dolgozókhoz a verseny, épp úgy az üzem életéhez tartozott, mint pl. a havi fizetés vagy a kedvéit gyári futballcsapat. Most mégis, mintha kicsit megfeledkeztek volna róla. Bár legnagyobb üzemeinkben, mint a Járműjavítóban, Tisza Cipőgyárban, Fűtőházban, Szolnoki Vasútállomásán és másutt újra megindult a jóértelemben vett versengés, sok helyen azonban a formális vállalásoknál nem jutottak tovább — vagy még odáig sem; Hogy miért? Nincs meg még mindenhol a darabbér, torzított karikatúráját láthatta a munkás. Még jobbik eset, ha nem Dullessel, vagy Csang-Kaá Sekkel társátották a képen. Nem dicséretes sem a késés, sem a selejtgyártás, azonban mégsem lehet ok arra, hogy önérzetükbe bántsuk meg az embereket. Különösen a fiatalabb, tapasztalatlanabb dolgozók jutottak ilyen keserű sorsra s nem csoda, ha kiközösítettnek éreztek magukat, elvágyakoztak az üzemből. a teljesítménnyel összefüggő fizetés. Márpedig az időbér — az egyenlősdi melegágya nem jó alap a versenyhez. Ezért aztán ilyen üzemekben esetleg csak globálisan tehetnek valami Ígéretet, megalapozni azonban nem tudják. Ez talán az egyik fő olk, de nem kevés nehézséggel jár a verseny megfelelő formáinak kialakítása sem. Azt ugyan tudják mindenhol és tudjuk mindnyájan, hogy a verseny eddigi szakaszainak —, bár voltak kimagasló sikerei — hibákban is bővelkedett; Ezt feltétltemül el kell kerülni. Ezért aztán akár hol kérdezzük, mindenhol ilyenformán vélekednek: „Uj módon akarunk versenyezni, úgy, hogy a formaságok között ne sikkadjon el a lényeg.’* Azt azonban már kevés helyen tudják megmondani, hogy milyen lesz az az „új mód” egészében, részleteiben. A valóság az, hogy maguk sem nagyon tudják. Nem, mert nehéz eaesetben elkülöníteni egymástól a jót és kevésbé hasznosat. — Ugyanis a verseny eddigi elvita Hatatlan eredményei az eddigi módszereket védik. Pedig ha célhoz akarunk jutni, ha meg akarjuk találni az új módot, kutatnunk kell az eddigi szakaszok gyakorlatának libái után is. Feltétlenül — épp az ügy védelmében — kell erről őszintén, kertelés nélkül beszélni. Vajon helyes volt-e, hogy az ismeretes versenyről szóló rendelkezés (1009-es) mereven leszögezte a „havi vensenyváUalások” formáját, négy-öt feltételhez kötötte a személyi jutalmak és címek odaítélését s ezt bizonyos esetekben a munkást kevésbé ismerő valamelyik felügyeleti hatóságra bízta? Nem, ez a rendelet Korrekcióra szorul. Nem volt jó az sem, hogy az élüzem cím vagy a szakma vándorzászlajának odaítélését annyi feltételhez kötötték, amit egyszerre egy vállalat sem tudott teljesíteni, úgyhogy az elbírálóknak még a győztes üzemeknél is mindig el kellett valamelyik felett nézni. Az üzem életének e fontos részét irányító határozat, tehát túlságosan szűk mederbe szorította, formaságokhoz kötötte a dolgozók kezdeményezését. Közvetve hatással volt az egész szervező munkára, versenyfelelősök, műszaki vezetők intézték gyakran az egészet. Előgyárfcott sablonnyomtatványok vándorolta'1' végig az üzemen s a dolgozónak csak alá kellett írni: ezt, meg ezt vállalom, versenyre hívom az egész üzemet, stb. Az ilyen vállalásra aztán egy hét múlva a dolgozó már maga sem emlékezett, s ha teljesítette mégis inkább becsületből, mint a papírforma kedvéért tetfe. Persze, a kitöltött vállalási nyomtatványok, melyet a versenyfelelősön kívül senki meg nem nézett, csupán annak bizonyítására szolgáltak, hogy például az üzem dolgozóinak 96 százaléka vagy 99 százaléka versenyben áll — Ezt ugyanis felsőbb szervek felé havonta jelenteni kellett. A vállalások száma mellett szinte másodrangú tényezővé vált, hogy az üzem valójában milyen gazdaságosan dolgozott, hogyan teljesítette tervfeladatát. _Stanga István, a Tisza Cipőgyár főmérnöke így vélekedett a verseny időszerű problémájáról: „Most nem az a fontos, hogy a dolgozók 95 százaléka versenyben legyen, mert ez e jólismert papírokra, semmit oondó vállalásokra vezet. Kezdjük egyelőre kisebb körben, de amit vállaltunk, az kiértékelhető legyen, kézzelfogható eredménye mutatkozzék a minőség javításában, a megtakarított energiában.’* Ez valóban így van, a versenynek praktikusnak kell lenni, hasznothatjónak az üzem részére. Csaknem ilyen fontce, hogy előmozdítója legyen a szocialista elosztásnak, az emberek értékelésének, munkájuk után; S e téren is követtek el tubát. Ismeretes, hogy a verseny „kiemelt1* élenjáróinak 1000—2000 százalékos lehetetlen teljesítményét a műhely dolgozóinak többsége nem ismerte el reálisnak — s nem esőket az embereket tartották a legjobb munkásoknak, a szakma legjobb mestereinek. Bár az átlagosnál szorgalmasabbak, ügyesebbek és lelkesebbek voltak — s így mindig kiemelkedtek a többiek közü] — sokszor akaratuk ellenére a sztár magasságába jutottak, mert a legjobb munkákat kapták, sokszor két-három ember foglalkozott kiszolgálásukkal. Ugyanakkor a több évtizedes gyakorlattal rendelkező idős szakmunkások, akik ugyan nem teljesítettek két-háromszoros normát, de esetleg másfélszereset sem — nem kaptak sem jutalmat, sem kitüntetést. Pedig ők univerzálisak a szakmájukba, a legjobb minőségi munkát végzik — s általában elismert szaktekintélyek munkatársaik körében. így aztán, — különösen az utóbbi években — egyre svengült az üzemi versenytábla tekintélye, ellenségeskedéshez vezetett az indokolatlan kiemelés. Mélyen megsértették jószándékú és alapiéban becsületes embereket a csaknem minden üzemben felállított szegyentábüávai. — Elég volt egy késés, selejtnek sikerült munkadarab, egy rossz kiszólás s napokig el-Ennyit a verseny hibáiról, kissé talán élesen, de nem alaptalanul. Ezt mindannyian tudjuk s azt is, hogy eleven, élő verseny csak úgy lehet, ha nem ismétlődnek meg a hibáik. Receptet, javaslatot az „új módhoz” adni nem tanácsos, nem is lehet. — Ezt minden üzemben, a tapasztalatok mérlegelése alapján kell kialakítani; Le kell azonban szögezni még, hogy a véletlenre, a teljes snonianitásra sem leltet bízni a versenyt. Ki legyen a gazdája? Tudjuk, a szabad szakszervezetek szószólói lealacsonyítónak tartották a termelés ügyét. Azt mondták, hogy csak az érdekvédelem, a bérek minimálása lehet feladatuk. Az ilyen álláspont nem más, min*- hazug demagógia. A mi hazánkban a szakszervezet az államhatalom részese, s ebből kifolyólag nemcsak a nemzeti jövedelem elosztásával, hanem megszerzésével — tehát ennek forrásaival: a munkával, tervezéssel — a tervek teljesítésével is foglalkozni kell s épp ez az egyik sarkalatos munkája.Mindebből nem következik azonban, hogy most már csakis a szakszervezet legyen fe'eifts a versenyért. Az üzem-ben működő minden szervezetnek ki kell venni ebl~ől a részét, akinek érdeke vagy célja hazánk felvirágoztatása. Legnagyobb szerep azonban természetesen a legnagyobb tömegszervezetre, a szakszervezetre jut. S ha majd minden dolgozó, munkásember világosan látja, hogy nem cél a versennyel együtt a régi hibákat is viszszaállítani, ha biztos abban, hogy a termelési értekezleteken részt kap az irányításból, szívesen vallja magáénak újra a nemes vetélkedést és nemcsak beszél róla, hanem tesz ig érte, hogy a régi sikereket újakkal" tetézze az augusztus 20. tiszteletére indult szakaszban. Palatínus István Muút gumiból Mint ismeretes, az útburkoláshoz betont, aszfaltot, követ, vagy homokot használnak. Nemrégen hír érkezett arról, hogy az Egyesült Államokban több mint 50 utat, Angliában pedig több mint 60-at gumival burkoltak be. A guminak ilyen célra történő felhasználása azután kezdődött meg, miután a laboratóriumokban sikeres kísérleteket folytattak és bebizonyosodott, hogy a gumibitumen keverék kiválóan ellenáll a hőmérséklet-ingadozásnak, nem repedezik és az autógumit nem koptatja annyira, mint az aszfalt. (A ,,Munca’‘-ból.) A Magyar Népköztársaság kormányának és a Bolgár Népköztársaság kormányának A Magyar Népköztársaság meghívására 1957. június 5 és 11 között bolgár kormányküldöttség látogatott a Magyar Népköztársaságba, A lá-A Földművelésügyi Minisztérium, központi készletből mintegy 270 000 hold terület bevetésére elegendő vetőmagot adott ki másodvetés céljára, elsősorban a termelőszövetkezeteknek. A minisztérium felhívja a termelők fi-A Szolnoki Tejipari Vállalat a helyi adottságoknak megfelelően — az országban először az állami vállalatok zül — megkezdik a juhsajt készítését. A felszabadulás után épített korszerű tejüzem-A nagykunsági kísérleti intézet 50 darabos tehenészeténél már négy év óta 4000 literen felül van az átlagos évi tejhozam. Az országos törzskönyvben a tehenészet állományából eddig a 64-es Cukrot tartották számon, amely több mint 7000 liter tejet ad évente. A múlt évi eredmények alapján most újabb hat A Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyárban megkezdték a saját konstrukciójú hűtőszekrények első sorozatának gyártását. A tervek szerint az idén 50 hűtőszekrényt állítanak elő és n: keres' edelemtől, valamint a vásárnyilatkozata togatás során a két kormány küldöttségei tárgyalásokat folytattak. A tárgyalásokon résztvett a Magyar Népköztársaság gyeimét, hogy az eddigi évektől eltérően a másodvetés ebben az évben elsősorban a zöldtrágyázást szolgálja. A termelők tehát lehetőleg >iyan növényeket vessenek, amelyek nagytömegű szervesanyag visszapótlását teszik lehetővé. (MTI) ben a nagykunsági állami gazdaságokból és termelőszövetkezetből beérkezett juhtejet dolgozzák fel és naponta körülbelül 2—3 mázsa juhsajtot készítenek. tehenet javasoltak a Szolnok megyei törzskönyvezők az országos törzskönyvibe, mivel ezek is elérték a 90-es küllemi pontszámot. Az eredmény megítélésénél érdemes figyelembe venni, hogy Szolnok megyében összesen 14 olyan tehén van, amelyet az országos törzskönyvben számon tartaléktól kapott tapasztalatok alapján jövő nyárra már jelentősebb mennyiséget gyártanak. Az eddigi tapasztalatok szerint a jászberényi üzemben készült hűtőszekrények lényegesen olcsóbbak lesznek a hasonló külföldi gyártmányoknál kormányküldöttsége: Kádár János, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Kiss Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Horváth Imre külügynvTvszter, Antos István pénzű ■ ■ 'er. Némety Béla, a i\.„ ' öztársaság rendkívüli eghatalmazott nagykő vc.o a Bolgár Népköztársaságban és a Bolgár Népköztársaság kor-, mányküldöttsége, Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlés elnökségének tagja, Rajkó Damjanov, a Bolgár Népköztársaság helyettes miniszterelnöke, kereskedelmi miniszter, Karlo Lukanov külügyminiszter, Krasztju Sztojcsov, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Magyar Népköztársaságban. (Holnapi számunkban folytatjuk.) Öltönyök, amelyek viselőikkel együtt nőnek Angliában nemrég olyan öltönyöket hoztak forgalomba, amelyek viselőikkel együtt „nőnek." Ezzel megoldottnak látszik sok szülőnek az a problémája, hogy gyermekeik, kinövik ruhájukat. Az újfajta gyermeköltönyö* két már eleve úgy készítik, hogy meghosszabbításukhoz nem kell tű és cérna, hanem csupán olló és vasaló. Az öltönyök alját, a kabátujjat és a nadrágszárait úgy varrják meg, hogy meghosszabbítására csak >ki kell fejteni a második varrást és kivasalva a ruha időközben megnőtt viselőjének is megfelelő lesz. Az újszerű öltönyökhöz ezenkívül tartalék szövetdarabokat és gombot is mellékelnek. Kétszáziietvenezer holdra elegendő vetőmagot adtak ki másodvetésre < » o % > ......... •Juhsajtot készít a szolnoki Tejipari Vállalat Hét tehén kerül országos törzskönyvbe a nagykunsági kísérleti intézet karcagi tehenészetéből nak. >»> —i— — Készül a hűtőszekrények első sorozata a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyárban Jó hangulatban, vidáman telt el a traktoros nap Megyeszerteameleg, családias hangulatban rendezték meg a gépállomási, állami gazdasági traktorosok, műhelymunkások ünnepét. — Egyes helyeken már szombaton megtartották — gondolván arra, hogy hétfőn munkába is kell állni, s a vasárnapot jó lesz kihasználni a pihenésre. Szolnok A Szolnoki Gépállomás három üzemegységében — Besenyszögön. Szászberekén és Csataszögön —, a szombat délutáni és esti órákban rendezték meg az ünnepséget. A gépjavításban és a tavaszi munkában kitűntek, pénzjutalmat és díszoklevelet kaptak. 5400 forint került kiosztásra, azonkívül a gépállomás 30 legjobb dolgozóját, az üzem költségén hétfőn a Budapesti Ipari Vásárra vitték, hogy megcsodálják a hazai ipar remeke: Fegyvernek Vasárnap délben kezdték és hétfő reggelig tartott a traktorosnapi ünnepség a Fegyvernek! Gépállomáson. A 175 traktoros és műhelymunkás ünneplésére eljöttek a hozzátartozók, a környező termelőszövetkezetek vezetői. Lehettek vagy háromszázan. Mindannyian jól szórakoztak, kellemesen töltötték a napot. Volt kultúrműsor, — filmvetítés, kugliverseny. A torkok sem maradtak szárazon. A vidámságnak, a gondtalan ünneplésnek volt is alapja, mert a Fegyvemeki Gépállomáson jól sikerült a gépszemle. A legjobbak az ünneplés mellett jutalmat is kaptak, mert a gépállomás vezetői 4000 forintot osztottak ki 55 legjobb munkatársuknak. Egynek-egynek nem jutott nagy összeg, de a kedves megemlékezés mindenkinek jól esett Palotás Az állami gazdaság 80 traktorosát, műhelymunkását, műszaki dolgozóját ünnepelték vasárnap Palotáson, — mintegy 350-en. Jó hangulatot csak fokozták a színes, gazdag műsorszámok, a tréfás rigmusok, táncok, szavalatok. Néhány liter híján 10 hektó sört fogyasztottak el az ünnepség résztvevői. Többen kitüntetést kaptak. Kovács István és Szűcs István szerelők kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet, Rédei István, Érnek Antal, Kiss Jenő, Vakhal Béla, Győré Lajos, Szabó József és Vargyas József kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt szerezték meg, azonkívül kisebb-nagyobb összegű pénzjutalmat kaptak. Mezőtúr A Mezőtúri Gépállomáson már vasárnap délelőtt megkezdődött az ünnepség. Papp József, a tanács vb. enöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi gyűlésen felszólalt Hodos János, a párt megyei intézőbizottságának tagja, Horváth Imre, a megyei tanács vb. tagja, a mezőgazdasági osztály vezetője. Csató Ferenc, a mezúturi Rákóczi Tsz elnöke. 4lesisziget Az Alcsiszigeti Allarm Gazdaságban még szombaton délután megrendezték a traktoros napot. Ünnepi ebéd volt, melyen résztvettek a gazdaság műszaki dolgozói, a vezetői és néhány hozzátartozó. A szűk körben megrendezett traktoros nap azonban itt is ióhangulatban, vidáman telt el. Néhányan jó munkájukért pénzjutalmat is kaptak. v — ka. —