Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-28 / 150. szám

SOKMIHDEHROL RÖVIDEK Százharminchárom napos álom Mary Kent 18 éves angol leányt január 18-ám egy ló fejberúgta. A leány elvesztet­te eszméletét. Beszállították a wimbledoni kórházba, de az orvosok nem tudták eszmélet­re téríteni. Néhány nappal ez­előtt egy ápolónő — cmint ~zt már hetek óta többször is tette — a sze-encsétlen leány fölé hajolt és ezt suttogta neki: — Csúnya kislány, miért nem ébred fel?! Ezúttal Mary röviden any­­nyit válaszol*, hogy: ,.Nem”. Ez a tagadó szócska jelentette eszméletretérését. Az a körül­mény, hogy Mary Kent 133 rapi ájult álom után sem halt meg és hogy hirtelen magához tért, egy lőre megmagyaráz­hatatlan. Ez az eset éppen olyan érdekes, mint Helena I .oore angol nő szerencsétlen­sége, aki egy gépkocsibaleset lcövetkeztében 168 napon át volt eszméletlen, majd magá­hoz tért és egészséges gyer­meknek adott életet. Helena Moore nemrég hagyta el a kórházai, de hosszú eszmélet­lensége követlceztében meg­szűnt az emlékezőtehetsége és értelmi fejlettsége egy 7 éves gyermek színvonalára süllyedt. Ezért most szorgal­masan tanul. r Elkerüli-e Európát az Ázsiában dühöngő influenza-járvány? Az ázsiai influenza-járvány terjedése során sokszázezer megbetegedés történt Japán­ban, Manilában, Szingapúr­ban, Hongkongban, Tajvan­­szigetén, Sziámbán, Indoné­ziában. Azt mondják, a jár­ványt az „Y-virus” okozza. Ilyen csírával már Angliában is találkoztak, ahová naponta érkeznek repülők a fertőzött vidékekről. Egy Dzsakartábó! Rotterdamba tartó hajó kikö­tött Southamptonban. Három­száz influenzás beteg volt a fedélzetén. A brit félszigeten maga az angol egészségügyi miniszter irányítja az óvin­tézkedéseket. A Londonban székelő nemzetközi influenza­központ gondosan tanulmá­nyozza a Szingapúrból kül­dött preparátumokat. Folyik az oltóanyagok gyártása, de senkinek sincsenek illúziói — lehet, hogy a mostani influ­enza nem reagál az ismert szérumokra. Feltéve, hogy fel is találnak valamilyen hatá­sos gyógyszert, ez sem segít­het az egész világon; ha a járvány — mint a szakembe­rek jósolják — eléri az 1914— 1918-as spanyolnátha mére­teit —, amely szintén Ázsiá­ból jött, s eljutott a világ minden részébe, hogy több mint egymillió áldozatot szed­jen. Az emberek tehetetlenek voltak. Nem tudták megfé­­kozni. Mondják, hogy még azo­kat a nyílt tengeren haladó hajókat Is elérte, amelyek a járvány kezdete éta nem is jártak kikötőben. Akkor 20 millió japán betegedett meg. Angliában 150 ezer halottja volt a járványnak, Párizsban pedig 1918. szeptember elseje • OSZTRÄK expedíció INDUL GRÖNLANDRA Hosszabb előkészületek után osztrák expedíció 'ndul Grön­­landra. A bécsi Bergland hegymászócsoport öt hegy­mászóból és egy geológusból álló expedíciója Hans Gsell­­mann tanár vezetésével nyolc hetet szándékozik tölteni Grönländern. A merész osztrák alpinisták fel akarnak mászni Grönland eddig még meg nem hódított csúcsaira és tanul­mányozni akarják a nagy magasságokban megfigyelt meleg oázisokat. MIÓTA ROMLANAK A FOGAK? Az archeológusok a 8500 év­vel ezelőtti állkapcsokban egyetlen romlott fogat sem találtak. A Franciaországban megvizsgált, csiszolt kőkor­­czakból származó állkapcsok­ban a fogak 3,81 százaléka romlott. Később a gallok ide­jén a romlott fogak aránya 8,34 százalékra emelkedett, máj a rómaiak idején a 13,35 százalékra nőtt. M. Hartweg. az egyik párizsi múzeum ku­tatója ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy a fog rom­lása a szénhidrátok (liszt, cu­kor, stb.) fogyasztásával együtt jelent meg. MOZI — FILMVÁSZON NÉLKÜL A legutóbbi velencei film­fesztiválon M. Amoroso olasz feltaláló bejelentette, hogy a közeljövőben képernyő nél­küli film vetítéssel kísérle­tezik. ismeretes, hogy ha a filmet füsttel telt helyiség­ben vetítik, akkor a kép a le-és 1919. március vége között tízezer áldozatot követelt. A mostani járvány jóindu­latúnak látszik. Jóllehet rend­kívül gyorsan terjed, a halál­esetek száma aránylag igen alacsony. Az angol szakembe­rek azonban azt állítják, hogy az 1918—1919-es jár­vány első hulláma, amely a nyár elején ért Angliába, szintén jóindulatúnak látszott, csak később, ősz elején öltő:­­veszedelmesebb formát. Ez most is megismétlődhet, bár igaz, hogy a spanyolnátha terjedését akkor erősen előse­gítették a háború okozta pusztítások, a nélkülözések, a temetetlen hullák, sőt a fagy, a rossz lakásviszonyok, a hiányos táplálkozás, a kór­házi ágyhiány, a megbetege­dettek elszigetelésének ne­hézségei. Az ázsiai országokban dü­höngő influenza-járvány el­érte az Egyesült Államokat. A Manilából érkező „Presi­­dint-Cleveland” személygőzös személyzetének tagjai ég uta­sai az áldozatok. Sziám 71 tartományából 63- ban dühöng az influenzajár­vány. 195 ezer megbetegedés­ről és tizenegy halottról érke­zett hír. Tokióban a legutóbbi na­pokban 1113 iskolát zártak be a járvány miatt. Az influen­zában megbetegedett japánok ■'■’ámát 350 ezerre becsülik. Májusba- a Fülöp-szigete­­ken 300 883 influenzamegbe­tegedést jelentettek be, ezek közül 884 ember halt meg. A szakemberek véleménye szerint azonban a járvány re­mélhetőleg elérte a tetőfokát ós nem terjed tovább. vegőben, a vászon előtt jele­nik meg. M. Amoroso e jelen­séget akarja felhasználni a vetítési rendszer tökéletesí­tésére. Az ilyen képernyő nélküli filmvetítés nagy fej­lődést jelentene a szabadtéri filmvetítésben. AZ ISKOLAI KRÉTA Ártalmas AZ EGÉSZSÉGRE Az angol orvosokat már régóta foglalkoztatja az a je­lenség. hogy sok iskolai ta­nuló és pedagógus az iskola­év idején köhög, de a szün­időben egyszerűen abbahagy­ja a köhögést. Hosszas kuta­tás után megállapították, hogy ezt a köhögést az iskolai kréta pora okozza. A tábla le­törlésekor sok krétapor kerül a tanterem levegőjébe, amit a gyermekek és a pedagógusok belélegzenek. Ezért vegyészek bevonásával most olyan író­szer után kutatnak, amely nem porzik és ezáltal nem ár­talmas az emberi szervezetre. MIÉRT FEHÉR A GLECCSER? A vékony jégréteg színe csak fehéres, a gleccser színe azonban hófehér. Hogyan lehetséges e.z? Az újabb kutatások során kiderült, hogy az olyan jégbe, amelyből az óriási gleccserek képződnek, parányi üregek­ben nyomás alatt levegő szo­rul. Ha egy ilyen jégdarabot melegvízbe teszünk, akkor el- Ivad, s a benneszorúlt levegő éles sistergéssel szabadul fel A levegővel telt üregek ma­it/arázzák a gleccserek fehér színét. Orvosi tanácsadó A gyermekparalizisről Sok gondot okoz a szülők­nek a gyermekparalízis, hiva­talos nevén a ragályos Heine —Medin-kór. Ez olyan fertőző betegség, melyet a baktériu­moknál is kisebb fertőző csí­rák, az úgynevezett vírusok terjesztik. A betegség igen ijesztő, mert váratlanul jelenik meg és a legkülönbözőbb izmok­ban bénulást idézhet elő. Az a beteg, akinek karja, mozga­tóizmait támadja meg, „leejti karját”, akinek lábát támad­ja meg, az nem tud járni. Legtöbb esetben a beteg meg­gyógyul, de előfordul, hogy a a bénulás csak lassan javul, s van akinél mindvégig meg­marad. A legijesztőbb e bénulások között az az eset, amikor a betegség vírusai a légzőizmo­kat támadják meg. Ezideig a betegek ilyesetben menthetet­lenek voltak, de mióta felta­lálták, és nálunk is használ­ják a „Vastüdőt”, ezeknek a szerencsétlen betegeknek sem reménytelen a helyzetük. Tudnunk kell azt is, hogy leginkább gyermekek, ezek között is a kicsiny, 3—4 éven aluliak betegszenek meg. Ez nem jelenti azt. hogy a fel­nőttek nem betegedhetnek meg. Csak természetesen rit­kábban. Ennek oka az, hogy a felnőttek legnagyobb része már átvészelte e betegséget valamely oly enyhe formában, hogy arról nem is tudott, vagy esetleg azt gondolta, hogy egyszerű torokgyulladása, vagy egyéb rosszulléte van. Ezzel — valóban mondhatjuk — az a szerencse jutott osz­tályrészéül, hogy az enyhe fertőzés folytán kifejlődtek szervezetében az úgynevezett ellenanyagok, melyek egész életére megvédik egy újabb fertőzéstől. Ez az oka annak is, hegy az anya vére injekció formájában megvédi, gyerme­két a gyermekbénulás beteg­ségtől, mert átadja azokat a védőanyagokat, melyek szer­vezetében már kifejlődtek. Szükséges ezeket elmonda­nunk, mert tudnunk kell, hogy nemcsak a szomszédos Heves és Hajdú megyékben, de már megyénkben is betegedtek meg gyermekbénulásban. Szolnok megyében jelenleg csak Jászárokszálláson van gyerm kparalizises beteg, de Borsod és Szabolcs-Szatmár megyében gyakoribb az ilyen megbetegedés. Ezért tanácsol­juk minden szülőnek, hogy ne vigyék gyermeküket olyan helyre, ahol fertőződ­het. Ne vigyék például vá­sárba, sem strandfürdőbe, mert — jegyezzük jól — nemcsak a beteg, de annak környezetében lévő egészsé­ges felnőttek ruhájára is rá­tapadhat a fertőző csíra, és átadhatja a fertőzést egy má­siknak, s így juthat el egy, a fertőzésre hajlamos kisgyer­mekhez. Beszélnünk kell arról is, hogy a betegség nemcsak em­berről emberre terjed, hanem terjeszthetik a legyek is. Ezért a gyermekbénulás elle­ni küzdelemhez hozzátartozik a légy pusztítása is. A légy ellen leginkább a tisztasággal tudunk «IKérésén küzdeni. Nem szabad trágyát, piszkot, szennyet az udvarun­kon megtűrni. Az árnyékszé­keket fertőtlenítsük, meszel­jük. Használjuk e célra az ol­csón kapható „krezolt”, mely valósággal riasztóan hat a le­gyekre. Ö:ömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy felsőbb egészség­­ügyi szerveink nem nézik tét­lenül e betegség terjedését, és erélyes intézkedéseket tesz­nek annak leküzdésére. Meg­nyugtatásul közöljük, hogy a közelmúltban felfedezett és kipróbált gyógyszer, a Szalk vaccina beszerzésére nagyobb összeget Irányoztak elő; Sok mindenről lehetne és kellene még beszélnünk, de végül csak egyet kérünk. Az egészségügyi hatóságok in­tézkedései csak akkor érnek valamit, ha a lakosság is tá­mogatja azokat minden erő­vel. A védekezésnek két mód­ja hárul a lakosságra. Az egyik a gt/ermek távoltartása a fertőző lehe ősegektől, a másik a tisztaság. Mert a tisz­taság jelenti az egészséget, a védelmet a betegségek, ígv a ''■"ermekparalizissel szemben DR. ELEK ISTVÁN Augusztus 20:ára átadják az újjáépített MÁV spurttelepet Az egyik napsütéses dél­­előttön utam a szolnoki MÁV uszoda mellett vitt el. A bá­­gyasztó melegben mindjárt eszembe jutott, hogy erre a sporttelepre már annyit köl­töttek és még sincs tökélete­sen rendben. Töprengésemből éles sípszó rázott fel... .Ott voltam a bejaratnál. Vajon mit csinálnak ebben az elha­nyagolt uszodában? Egy pilla­natra emlékeztem, fiatal éveim boldog perceire, amit itt töltöttem a strand hús fái alatt, a pázsiton. Merengése­met keserű sóhajjal szakítot­tam félbe és azzal a szándék­kal léptem be, hogy megírom azt a nemtörődömséget, ha­nyagságot, ami itt van. Ez az uszoda a munkástelepek kel­lős közepén, megérdemelné, hogy rendes, tiszta legyen; felüdüljenek itt a munkások délután. Gondolataim súlya alatt léptem be a kapun. Mi tör­tént? Talán tévedtem? Nem. Inkább el vagyok maradva, s mióta nem jártam erre, meg­változott minden, mert az uszoda újjáépült. Rend, tisz­taság uralkodik. A régi fák meglombosod­­tak, a pázsit is üde, az öreg trambolin, melyről annyit ug­ráltam, a régi helyén áll, csak új ugródeszkával. A hinták, mászókötél, nyújtó, az ismerős betonjárdák a kabi­nokhoz, a tribün, a zuhanyok, a közös öltözők és mindaz át­építve, újra festve, mintha mosi készítették volna. Meg­­kapóan tiszta a medence vize, Az utak m.llett elkerített vi­rágos kertek. Nem is sorolom tovább, majd inkább együtt örülünk a labdarúgás híveivel augusz­tus 20-án, mikor átadják hi­vatalosan az újjáépített kor­szerű sporttelepet. Andrási Béla 29 fokos, br&mos, külön ar­tézikat adja. A régiek, megvannak, nyug­tázom magamban, de az újak is érdekelnek. Ilyen a gyer­mek homokozó, a teraszos bü­fé, a fák alatti padok. Most már érdeklődöm, pút építenek még, mert látom, je­lenleg is dolgoznak valamin. Megtudom, hogy az úszóknak fedett úszócsamok épül téli edzésre. Tervbe vették az élő­­sövény ültetését és a pázsit kicserélését. Milyen a látogatottság? — kíváncsiskodom tovább. Az elmúlt vasárnap, mond­ja a pénztáros, több mmt ez­ren voltak és öröm volt nézni a régi arcokat. Igaz, nem a fejelni és fürdeni jövő kis fia­talember jön, hanem a papa a kisfiával. Már több mint két­­záz bérletesünk is van, mondja örömmel a szertáros. A hétköznapi csúcsforgalom félnégy után kezdődik, ami­kor a műhelyből jönnek a dolgozók és a vezetőség is úgy döntött, hogy egységesen 1,10-et fizetnek. Ahogy nézem a legifjabb úszók leckéjét, valami — le­het, a kíváncsiság — húzott a labdarúgópálya felé. El kell árulnom, ez a sportág ked­vencem, igaz, sokat rúgtam én is tanonckoromban a lab­dát ezen a pályán, s úgy lát­szik, a szívem megintcsgk odahúz. Itt is fejtetőre állt a világ. Serény kezek foglalkoznak az újonnan füvesített játéktéren, s a fű olyan, mintha biliárd­asztalra terített perzsaszőnye­gen sé*ál.na az P,mber. A korlá­ton körül, futó vízvezeték, a betonozott állóhely. Mi tör­tént? A hosszú évek óta, számtalanszor újságban fény­­kévazett, romos állótribün' kibővítették és újjáépítették. c A TANÁCSOK ÉLETEB ÓL 3 A községfejlesziési tervek sikeres végrehajtásáért Tanácsaink ebben az évben i is a lakosság legszélesebb ré­tege véleményének és javas­latának figyelembevételével tárgyalták meg a községfej­­ksztési terveket és a lakosság részéről fizetendő hozzájáru­lás összegét az általános jöve­delemadó 10 százalékáig ter­jedően állapították meg. A községfejlesztési tervek végrehajtása során az elmúlt hét évben elért eredmények ösztönözték a lakosságot és a tanácsokat arra, hogy ebben az övben is megszabják a község fejlődése és a lakosság érdekében álló kommunális és egyéb feladatok megvaló­sítását. Ennek tudhatjuk be., hogy Abádszalók és Tomaj­­monostora községek kivételé­vel a megyében mindenhol megállapították a tanácsok a lakosság által fiztendő és a községfejlesztési tervek leg­főbb alapját képező hozzájá­rulást. Ha ebben a két köz­ségben J's a lakosság bevoná­sával vitatták volna meg a község fejlődését szolgáló fon­tosabb kérdéseket, úgy min­den bizonnyal a lakosság túl­nyomó többsége vállalta vol­na a fejlesztési hozzájárulást. Nem hisszük, hogy akad­hatna olyan ember megyénk­ben. aki ne tartaná jelentős eredménynek azt, hogy a köz­ségfejlesztési tervek megvaló­sítása során a múlt évben — az októberi ellenforradalmi események ellenére is — ta­­nácsházák felújítására és kar­bantartásár< 920 ezer, sport­pályák karbantartására és svortf elszerelés beszerzésére 860 ezer, kutak, utak, hidak, gyalogjárók, parkok létesíté­sére és Iwrbantartására több mint 9 millió, kultúrházak építésér és javítására 1 millió 520 ezer, óvodai és iskolai tantermek építésére és az is­kolai felszerelés pótlására 1 millió 460 ezer és egészség­­ügyi célokra pdlg 645 ezer fo­rintot fordítottunk a jelentős állami beruházótokon túl. Hasonlítsuk össze megyénk felszabadulás előtti — fejlő­désnek alig nevezhető ■— évei­vel azt a valóságot, hogy a múlt év elejétől a mai napig mintegy 25 km magánfogyasz­tói villanyhálózat épült a me­gyében, részben községfeje lesztési alapból, részben egyé­ni költség-vállalással. így többek között Mezőtú­ron 1,5 km, Karcagon 1 km* T örökszent miklóson 2 km, Jászladányon és Kunhegyesen több mint 1—1 km magánfo­gyasztói villanyhálózat fej­lesztés történt. A multévben Törökszent­­miklóson mintegy 1600 méter­rel bővítették a vízvezetékhá­lózatot, vagy Jászapáti köz­ségben törpe vízmű építésére és vízvezetékhálózat bővíté­sére 300 ezer forintot megha­ladó összeget fordítottak. Ebben az évben a község­fejlesztés egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a múlt év­ről áthúzódó beruházásokat a tanácsok befejezzék, de emel­lett megvalósítsák az idén tervbevett feladatokat is. A községfejlesztési tervek­ben ez évben is jelentős beru­házásokat fordítanak a la­kosság kommunális igényei­nek kielégítésére. Pl. Tiszafü fed községben 60 000 Ft ér­tékben járda építését tervezik. Már az idei terv végrehajtása során készült el Jászkisér községben 800 méter beton­járda, vagy Jászapáti község­ben a bel- és külterületen 10 km földút kijavítását végez­ték el: Ezzel szemben vannak olyan községek is — mint pl: Jászivány, Jászalsószent- OVÖrgy, Alattyán, Jászfény­­szaru — ahol még nem dicse­kedhetnek azzal, hogy eddig jelentősebb célkitűzést meg­valósítottak volna a község­fejlesztési tervből. Ezekben a községekben a lemaradás oka nagyrészt ab­ból adódik, hogy nem szorgaU mázzák a múltévi fejlesztési járulék hátralékok befizetését* A községfejlesztési tervek; végrehajtása a tanácsokra eb­ben az évben is komoly fel­adatot jelent. Ahol viszont tá­maszkodnak a lakosság tár-: sad almi segítésére, ott fuvar- és munkabér megtakarítással az előirányzott beruházáso­kon túlmenően Is meg tudnak egyes célkitűzéseket valósí­tani. Varga István A Megye5 Tanács Pánz'lnyi Állandó Bizottsága versenyre hivia ki a Pest megyei pénzügyi állandó bizottságot ‘ Az állandó bizottságok fel­adata, hogy működési *erüle­­tükön előmozdítsák a taná­csok munkáját; A Megyei Tanács Pénzügyi Állandó Bizottsága eleven valóságra akarja váltani a Tanácstörvényben megsza­bott kötelességét, hogy össze­kapcsolja a tanácsot a dolgozó tömegekkel és a tömegek tá­mogatásának megnyerésével segítse a tanácsot a feladatai -.égrehajtásában és mint a tanács javaslattevő, vélemé­nyező és ellenőrző szerve is betöltse szerepét. Az állami ügyek intézésé­ben való tevékeny részvételü­ket akarják kifejezésre jut­tatni a Megyei Tanács Pénz­ügyi Állandó Bizottságának tagjai azzal, hogy a most tar tott ülésükön versenyre hív­ták és küzdőtársuknak vá­lasztották a Pest megyei Ta­nács Pénzügyi Állandó Bi­zolts ágát. A bizottság tagjai a szom­széd megyéhez intézett ver­senykihívásukkal, amellett akarnak eredményekkel bizo­nyított tanúságot tenni, hogy a verseny a jfi munka és szo­cialista fejlődés elengedhetet­len velejárója. A munka eredményesebbé, tervszerűbbé ég ellenőrizhe­tőbbé tétele érdekében a bi­zottság tagjai vállalták, hogy a feladatúkat minden negyed­évben munkatervbe rögzítik és az üléseket rendszeresen megtartják. Az adott időszakban megol­dásra váró feladatok mód­szerben! segítése, végrehajtá­suk megvitatása és a fonto­sabb jogszabályok ismertetése érdekében évenként két al­kalommal a járási, városi 'és községi tanácsok pénzügyi ál­landó bizottságainak elnökeit tapasztalatcsere értekezletre hívják össze. Munkatervi feladatként szabják meg azt is, hogy az Állandó Bizottság tagjai — a pénzügyi munka elősegítése érdekében — negyedévenként egyszer átfogó ellenőrzést vé­geznek a megye területén. Az állandó bizottság mellé albizottságot szerveznek az egyes pénzügyi szakterületek­re kiterjedő ellenőrzésre. Az albizottságok szervezé­sére javaslatot tesznek a já­rási és városi pénzügyi ál­landó bizottságoknak is, hogy ezáltal minél szélesebb kör­ben és nagyabb számban le­hessen bevonni a lakosságot az állami ügyek intézésébe és ezzel elősegíteni az állampol­gári fegyelem megszilárdulá­sát is. Az éves költségvetési terv tárgyalásába a jövőben be­vonják majd a tanács vala­mennyi állandó bizottságát és javaslataikat a tanács elé ter­jesztik. Ugyancsak előzetesen megtárgyalják a végrehajtó bizottság vagy a tanács elé kerülő pénzügyi jelentéseket is. Az állandó bizottság tagjai a községfejlesztési tervek vég­rehajtásának ellenőrzésével is segíteni akarnak a tanács munkájában. A verseny pontjaiba foglalt feladatok reálisak és így min­den feltétele megvan annak, hogy néhány hónap múlva már jelentős, újabb eredmé­nyekről számoljunk be a me­gye pénzügyi szakterületéről.

Next

/
Thumbnails
Contents