Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-28 / 150. szám

Mezőtúr helyi iparáról jASSZONYOKNAI<^tó^^ T 00COCXXXXXXycxXXXXX)CXXXXa3CCO0CXXlp0CXrXXXXX)C)0000Q<>3CXS0COC<XXXX3p0CXX3OWw^-»-^^^~ Nemcsak termelőszövetke­zeteiről, virágzó mezőgazda­ságáról híres a nagy Berety­­tyóparti város: Mezőtúr. Fej­lett kézmu, háziipara, sőt újabban gyáripara vaa Min­den szakma megtalálható itt. amelyre egyáltalán szüksége lehet a tekintélyes számú la­kosságnak — és a nagykiter­jedésű határ gazdálkodó csa­ládjainak. , Ezen az alapon — a helyi szükségletek hatására — fej­lődött naggyá és emelkedett népművészeti színvonalra a hagyományos korsós, fazekas ipar. Sok családban apáról fiúra száll a mesterség s ma már — bár tekintélyes szám­ban vannak még, akik saját kisműhelyükben dolgoznak — egy virágzó korsós szövetke­zet tömöríti a szakma tekin­télyes képviselőit. Ezek már új üzemházban, modem be­rendezésekkel, számottevő gé­pesítéssel dolgoznak. A gerencsérekhez hason­lóan hagyományai vannak ezen a vidéken a szőnyegszö­vésnek is, sebben szintén szö­vetkezeti alapon dolgoznak. Nem véletlen, hogy épp e két iparág, a korsós és a szőnyeges szakma ki tudott lépni az ország elé is és jó ered­ménnyel szerepelt mind­kettő a Budapesti Vásáron. Bár a háziipar ügyeskezű mesterei révén bizonyos meg­érdemelt rangra emelkedett Mezőtúron, a helyi igények kielégítése mégis zömmel az ipari üzemek munkásaira, szövetkezeti dolgozókra, kis­iparosokra vár. Róluk is keli szólni, tőlük függ, megkapja-e a városi és környékbeli lakos­ság mindazt, amire szüksége van. Mert volt idő, mikor a hi­bás iparpolitika miatt itt-ott rések voltak az ellátásban. Azóta segítettek ezen. A ta­nács ipari osztálya újabb iparengedélyt adott ki azok­ban a szakmákban, amelyek nem győzték kielégíteni az igényeket. Az elmúlt év ősze óta mint­egy száz újabb kisműhely nyílt a városban és tanyavi­lágában. Szép számmal dol­goznak ma már a kovács, bognár, lakatos szakmában, de van sok új férfi és női­­szabó is. Egyedül kádármes­ter kellene még, erre azonban hiába várnak a tanácsnál, mert a kihalóban lévő szak­ma inkább a homoki borvidé­ken keresi megélhetését, sem­mint itt, ahol káposztáskád­nál, moslékosdézsánál egye­bet aligha rendelnek. A tanács — helyesen — úgy vélekedik, hogy nem korlátlanul — az igénylések szerint — hanem a város igényel szerint ad csak ki újabb igazolványo­kat. így elkerülhetik, hogy szük­ségtelenül újabb kisműhelyek szaporodjanak el, felüsse fe­jét a spekuláció. Ezért pl. nem űzhetnek ipart a hentesek s általában azok a foglalkozási ágak, melyekből a szövetke­zeti ipar és kereskedelem meggyőzi az igényeket. Ezzel elérték, hogy a kisiparosok javarésze tisztességesen dol­gozik s ezirányban még egyre sem volt panasz. Jól oktatják az íparosutánpótlást, a mező­túri 27 ipari tanulót is. Más a helyzet a kisipari szövetkezeteknél. Ezek — leg­alábbis számbelileg — nem erősödtek. Volt olyan ktsz. mely felszámolt és más néven újjáalakult. Számos szövetke­zeti tag kilépett, sőt a fodrá­szok szövetkezete — tekintve, hogy már régó*a nem tudtak rendbejönni — feloszlott. Ez­zel szemben igen erőg az asztalos ktsz, ellátják a szükségletet az építőipari és más szövet* kezetek is. Tanácsi irányítás alatt is a vállalatok egész sora dolgo­zik, s ezek munkájára részben magának a városnak van szüksége, részben pedig azor­­; 'égős árualapba termelnek. Legszilárdabb, legjövedel­mezőbb közülük a Mezőtúri Vasipari Vállalat. Tervsze-» rűen, jól gazdálkodik — tég-* lagyári és mezőgazdasági gé-| pékét gyárt. Munkakörülmé-t nyei azonban rendkívül rosz-t szak — saját nyereségéből? nem tudta korszerűsíteni ed-t dig berendezéseit, épületeit.? Nagyon elhanyagolt, elavult? üzem benyomását kelti. Elő-} irányoztak ugyan részére 201? ezer forintot a legszüksége-} sebb munkák elvégzésére,} egy rendelet azonban lehetet-} lenné tette, hogy ezt a megyeit tanácstól kapott összeget fel-t használja. Most újból, saját? terhére, hitelként kell felven-? nie ezt az összeget. Hasonló gondok vannak azí elektromos tömegcikküzem-} mel. Korántsem olyan stabil} a gazdasági egyensúlya, mint} a Vasipari Vállalaté. Sgy-egy? Új gyártmányból, mint pl. a? T-kapcsoló volt — hamar el-j árasztotta a piacot, újabb ter-j mék tömeggyártására kellett? á*állni. Jelenleg szálvezető-} hengereket készít. Az átállás.} egy-egy új gyártmány kiki-} sérletezése, azonban csak ak-t kor végezhető el ráfizetés nél-? kül, ha van mellette szerző­désszerű munka is, biztosított vevővel. Eddig, sajnos, nem így volt, s az üzem gazdasági eredményei igen ingadozóak? voltak, sok jő ötletet nem va-t lódíthattak meg. Az idén először sikerült* nagyértékű, közel félmilliós} havi rendelésre szert tenniök? s ezen a szilárd alapon bát-} ran próbálkozhat majd az} üzem újabb keresett és nagy} jövedelmet hozó közszükség- * leti cikkek gyártásával; Természetesen ehhez az is kell, hogy javuljon az anyag­­ellátás, sőt az is, hogy az üzem jobban megbecsülje drá­ga nyersanyagait, a színes, nemesfémeket, műanyagokat, és ne csináljanak annyi selej­­tet. P—s lOOOOOOOOOOOOOOOtWQ00000000000 tz aztán ipcn / . Nemcsak a ruha, hanem a viselője is nagyon csinos. A Ruházati Boltok divatbeimit atóján szerepelt éz a modell. Háromrészes strandruha: ző ld feketemintás kartonszok­nya, spencer szabású kabátkával és fekete puplin blúzzal. Mit kell tudni anyajegyekről? c4 Qla(pilum Qlapfrk etßkhziLfetd pp/ehe-it Képző- és iparművészeti kiállítás Kunszentmártoniján A SZOKOTTNÁL sokkal mozgalmasabb volt az élet június 22—26. közötti időben a kunszentmártoni Mátyás király-úti főiskola épületében. Nem is ok nélkül. A község dolgozói ugyanis a Nagykun Napok előkészületei kereté­ben az ott megrendezett kép­ző- és iparművészeti kiállí­tásira voltak kíváncsiak, me­lyen a község lakói közül ki­tűnt tehetségek mutatták be alkotásaikat. Az erre a célra kiállító te­remmé varázsolt két tante­remben 165 különböző fest­ményt mutattak be, melyek mindegyike konszentmártoni lakos alkotása. Az előcsar­nokban elhelyezett táblán ol­vashatták a látogatók, hogy milyen céllal is hozták létre ezt a kiállítást. A rejtett te­hetségek felkutatására, min­tát adni a tanulóknak a szép­érzék fejlesztésére és utoljá­ra, de nem utolsó sorban a népi kultúra emelésére. Az első terem bejárata melletti falon iskolai tanulók tanulmányi rajzai láthatók. Mindegyik a maga nemében fiatal tehetségek kibontako­zásáról tesz tanúságot. Mol­nár Sándor VII. osztályos ta­nuló „Házrészlete”, vagy ugyancsak Molnár „Tulipán­­csokor virágvázában" című képe igen szép színkeverék­ből van összeállítva. Ezután következnek a komolyabb alkotások. Hogy néhányat megemlítsünk, például Ko­vács Lászlónak, a helyi föld­művesszövetkezet kirakatren­dezőiének „Lilaruhás nő“’ című képe. (Szinnyei után­zat), továbbá „Legelésző nváj” és a „Macskacsalád’' című alkotása. Mindkettőn, mintha a valóságban is meg­elevenednének a festmény alanyai, a juhnyáj, Illetve a játszadozó macskák. De ér­demes megemlíteni még Ko­vács „Várakozás” című fest­ményét is. Továbbhaladva, az egyik asztalon egy gipsz-fej látható. A feliratból megtud­juk, hogy Kovács Károly földművesszövetkezeti cuk­rász alkotása édesapjáról. A másik teremben Sebők János pedagógus .primula* ’ című pasztellképe megnyerő látvány. Nagyon élethű „Laci bácsi tehénéi" című képe is, amint a jászolnál pihennek a gazdasági udvarban a piros­­tarka magyar tehenek. Nem lehet szótlanul elmenni a fiatal, nemrégen gimnáziumi érettségit tett Szamecz László „Tóparti részlet” című olaj­­festménye előtt sem. Amint megtudtuk, Szemecz László most az érettségi után kép­zőművészeti főiskolára sze­retne menni. Ez a műve azt igazolja, hogy van tehetség a fiúban, érdemes azt to­vábbfejleszteni. Itt van a fia­tal Tóth János „Orgonák” című festménye, mintha csak a valóságban látnánk egy csokor orgonát vázában, asz­talon elhelyezve. Még az asz­talterítő bársonyosságát is visszaadja a festmény. — Ugyancsak ő festette a „Jó­kedvű öreg bojtár szamár­­háton" című képet. A TEREMBEN megpillant­juk a fiatal alkotót, s mind­járt meg is ragadjuk az al­kalmat, hogy elbeszélgessünk vele. Alig húsz éves még, amint a szavaiból kiderül. — Hol tanulta a festésze­tet? — kérdezzük. — Sehol, csupán a magam szorgalmából. Azt is megtudtuk még a továbbiak so-rán, hogy 1954- ben kezdett temperával, majd olajjal festeni. Szereti a művészetet, csak kevés rá az ideje. Ml azt ajánljuk Tóth Jánosnak, az egyszerű ko­vácsmester fiának, hogy hasz- ! nálja ki minden szabadide- - jét, fejlessze tovább tudását. ; Fáradtsága nem lesz hiába-; való. ; De nézziiik csak tovább a; kiállított munkákat. Surányi\ Gyufa „Ember küzdj" című; alkotása tűnik szemünkbe. —; A hullámzó vízen viharba' keveredett csónakosok küz-! denek a vésszel. A kétségbe- ! esés és szenvedély olvasható! le a képről. Egy másik fal-! részleten egy gyönyörű szmir-; na-szönyeg ragadja meg te-; kin tétünkét. Sokáig gyönyör-; ködünk benne. Busái Mihály-; né munkája. Sorolhatnánk; még a többi kiállító művészt; is, akik mind elismerést ér-; demelnek. De elismerést ér-; demel a kiállítást rendező; bizottság is, amiért megrem-; dezték ezt az értékes, s eddig j még Kunszeri tmártonban j egyedülálló kiállítást. i TÁVOZÁSKOR összetalál-j koztunk az iskola igazgatóját jával, Farkas elvtárssal, alki-j tői megtudtuk, hogy ezután* minden évben rendszeresen* folytatni akarják az idei elsői lépéseket. Továbbá tervbe* "ették azt is, hogy az isko-1 iában alkotó műtermet léte-; síteneik, ahol lehetőség nyílik! maid egymás műveinek bírá-; la tára is. Mi csak helyeselni; tudjuk a tervet és a kun-; szentmártoni öntevékeny kép-; zőművészeknek sok sikert; kívánunk további lelkes munkájukhoz. Vincze János. Nem használt a folyamrendészeti járőr figyelmeztetése Vízbefulladt a Vegyim űvek fiatal technikusa Szolnokon a Tiszai Révka­pitányság együk motorcsóna­­kos járőre kedden délután el­lenőrzés közben észrevette, hogy a Tisza-menti Vegyimű­vek közelében többen tiltott helyen strandolnak. A járőr tagjai megmagyarázták a fürd őzöknek, hogy ez a hely részben a folyóba került ve­gyianyagok miatt egészség­telein, másrészt a meder egye­netlenségei miatt nagyon ve­szélyes. — Mindaddig a hely­színen tartózkodtak, amíg a tiltott helyen fündőzők ki nem mentek a partra s meg nem kezdték az öltözködést. A figyelmeztetés azonban nem használt, mert amikor a motorcsónak tovasiklott, a fürdőzők a figyelmeztetés el­lenére visszamentek a vízbe, Alig néhány perc múlva ha­lálos szerencsétlenség történt. Zöldi Géza, a Tiszámén,ti Ve­gyiművek 21 éves technikusa a folyóba fulladt. delmes jelenségek. Rosszin­dulatú, rendkívül gyorsan áttételeket képező daganatok válhatnak belőlük, amik — rendszerint fiatal korban a beteg halálát okozzák. Azon­nali beavatkozást igényelnek. Sok beteg jön orvosához azzal az óhajjal, távolítsák el az anyajegyét: Ez indokolt lehet kozmetikai szempont­ból, de főleg az előbb említett rosszindulatúságba való át­váltás lehetősége miatt. Kü­lönösen azok az anyajegyek távolítandók el, amiket állan­dó sérülés ér (ruhadörzsölés, borotvasérülés, stb.), mert a sérülések, erőművi izgalmak kiválthatják az anyajegy rosszindulatúvá válását. Eltávolításukat csak szak­avatott orvos végezheti, aki mérlegeli az összes körülmé­nyeket és számbaveszi az ösz­­szes lehetőséges szövődmé­nyeket. Igen komoly ez a felelősség! Semmi szín alatt sem szabad ezeket az anya­jegyeket célszerűtlen eszkö­zökkel, maratással, stb. eltá­volítani. Orvosra kell bizni gyökeres eltávolításukat, — esetleg sugárkezeléssel kom­binálva. Egy év előtt volt al­kalmunk látni egy fiatal asz­­szonyt az egész szervezetében szétszóródott rákos dagana­tok miatt meghalni, mert láb szárán lévő festékes anyaje­gyétől borotvával akart meg­szabadulni, persze csak meg­sértette, de maradék nélkül nem tudta eltávolítani, vi­szont ez indította el az anya­jegy rohamos rosszindulatú­vá fajulását. Végezetül meg kell cáfol­ni azt a ma is még elterjedt babonát, hogy azanyajegyek azáltal jönnek létre, hogy az anya terhessége alatt — „megcsodált” valakit, vagy valamit. Az ilyen hiedelmek nélkülöznek minden termé­szettudományos alapot. A tanulságot a következő­képpen szűrhetjük le: zava­ró anyajegyek esetében for­duljunk szakorvoshoz. Helyesbítés Lapunk tegnapi számában „Mit várunk az országos pártértekezlettől?“ c. cikíkban tévesen közöltük az országos pártkonfeirencián résztvevő küldöttek számát. Nem 12, hanem 17 elvtáns vesz részt Szolnok megyéből az országos pártértekezleteni Süssünk-lőnünk KAPORLEVES Egy csomag szép, friss zöld» kaprot apróra vágunk. W hagymát szintén. Evőkanál zsír« ban keverés mellett átfuttatjuk# lelisztezzük és teles vízzel fel­eresztjük. Teszünk hozzá sót# pici cukrot, ecetet és tálalásnál egy tejben elhabart tojássárgát# Zsírban pirított zsemlyekockát adunk hozzá. * Június a fiatal csirke hónapja* A dolgozó nő konyhájában a leggyorsabban elkészül a pör­költ csirke. A csirkét feldara­boljuk úgy, hogy a combokat 7j a mellet 4, a hátat 2 darabra vágjuk. Pörkölthöz a májat és a zúzát is kettévágjuk. Apróra­­vágott vöröshagymát forró zsír­ban aranysárgára pirítunk, ami­kor megsült, ízlés és szükség szerint pirospaprikát adunk hoz­zá. Rátesszük a csirkét, hozzá­adunk egy félbevágott zöldpap­rikát, egy kisebb paradicsomot vagy egy kanál paradicsompü­rét. Kevés vízzel feleresztjük# Csak feleresztés előtt kell sózni# A paprikáscsirke ugyanígy ké­szül, csak tálalás előtt a levé­ben egy jő kanál tejfelt keve­­rünk el. meggymartas Hozzávaló: 35 dkg meggy; S dkg liszt, fél dkg só, fél dl vö­rösbor, 1 db szegfűszeg, 4 dkg vaj, 7 dkg cukor, 1,5 dl tejfel# fél citrom; A meggyet jól megmossuk és klmagozzuk. Cukorral, sóval# vörösborral, szegfűszeggel és kevés reszelt citromhéjjal 3 dl vízben 10 percig főzzük. Közben a vajból és a lisztből világos# nem megpirított rántást készí­tünk, ezzel berántjuk, hozzáad­juk a tejfelt, simára keverjük és még egyszer felforraljuk;- EGRESMARTAS Hozzávalók: 50 dkg egres; 8 dkg liszt, 1 dkg só, 4 dkg vaj» 0 dkg cukor, 1,5 dl tejfel; 2,5 dl húsleves# A megtisztított és megmosott egrest a húslevesben feltesszük főni, megsózzuk és cukorral Íze­sítjük. Közben a vajból és a lisztből világos rántást készí­tünk és ha az egres puha, be» rántjuk; Hozzáadjuk a tejfelt# simára keverjük és még egyszee felforraljuk; CSERESZNYÉS LEFENY Hozzávalók: 17 dkg vaj, 3 db tojás, 14 dkg cukor# 17 dkg liszt# 1 kg cseresznye# A vajat habosra keretjük; hoz« záadunk egyenként 3 tojás sár­gáját és közben kanalanként 8 dkg porcukrot, 3 tojás fehérjé­ből kemény habot verünk 6 dkg porcukor fokozatos hozzáadásá­val. A habot óvatosan a leke­vert tojáshoz adjuk, majd köny­­nyedén hozzávegyltjük a lisztet# papírral kibélelet tepsibe önt­jük, ujjnyi vastagon teleszórjuk klmagozott cseresznyével és mérsékelt tűznél pirosra sütjük# Ha kihűlt# felszeleteljük# Fagylaltkészítés gép nélkül Nem kell hozzá semmiféle fel­szerelés. Egy patentzáras üveg vagy egy jól záródó pudingfor­ma megfelel, szlrupmérót azon­ban vegyünk, mert fontos a pontos mérték. Kell továbbá há­rom-négy kilogramm jég és há­romnegyed kilogramm konyha­só. Hűtövödörbe vagy más ma­gas edénybe öntsünk egy negyed liter hideg vizet, egy negyed ki­logramm sőt és öt maréknyi ap­róra zúzott jeget. Keverjük ősz» sze az egészet és állítsuk bele a fagylaltanyaggal megtöltött és Jól lezárt formát. Ezután körül­vesszük sós jéggel. Megfogjuk az üveget vagy formát és foly­tonosan forgatjuk a jégben, öt perc múlva az anyag megfagy­va az üveghez vagy edényhez tapad. KI kell nyitni a formát# késsel lekaparni az edény fa­lához tapadt masszát és újra le­zárva tovább kell forgatni, rá­­zogatni. Ezt kétszer-háromszor megismételve, egy negyedóra múlva kész a fagylalt. Hasznos tüdtifoalóíC Nem könnyű dolog két egy­másba ragadt poharat szét­választani. Az erőszakos köz­belépés gyakran karcolással, vagy végeredményben törés­sel végződik; Ennek elkerü* lése végett a legjobb, ha á külső poharat melegvízbe he­lyezzük, a belsőbe pedig óva­tosan hideg vizet öntünk. Ily­­módon az egyik poharat könnyűszerrel kivehetjük a másikból. A fózott cukor kevésbé édes. Ezért mindig arra kell tőre* kednünk, hogy az ételt csak akkor cukrozzuk, meg ha már kész van, esetleg közvetlenül a főzés befejezése előtt; 1057# június 28. Alig van ember anyajegy nélkül. Ezek alapjában vé­ve veleszületett fejlődési rendellenességek. Sok fajtá­juk van. — Gyakorlatilag kettővel kell számolnunk: az éranyajegyekkel (haemangio­­ák) és a festékes anyajegyek­kel (naevusok). Az éranya jegyek kitágult vérerek szövedékei. Ha a bőr legfelsőbb rétegében laposan helyezkednek el, akkor tüz­­foltról beszélünk, amik sze­derjes-vörös kisebb nagyobb, néha ugyan a félarcot ellepő és eléktelenítő foltos elválto­zást okoznak. Ha mélyebb ré­tegek, nagyobb erei barlan­gosán tágulnak ki, akkor ugyancsak kisebb-nagyobb dudoros felszínű, kiemelkedő, szivacsos tapintatu dagana­tok jönnek létre, amelyek, ha az arcon vannak, erőlkö­déskor, síráskor még szeder­­jesebbek és nagyobbak lesz­nek, mert ezek az anyajegyek rendszerint már a születés­kor megvannak. Kezelésük aránylag köny­­nyű, különféle módszerrel el­­távolíthatók. A barlangos, daganatos formánál az erek elzáródását fizikai módsze­rekkel, a lapos tüzfoltoknál röntgenbesugárzásokkal le­het ezt elérni. Sőt sokszor maguktól elzárulnak és el­tűnnek. Ezért újszülött kor­ban nem ajánlatos hozzájuk íyúlni. Ilyen érdaganatos anyaje- 2yek nemcsak a bőrben, ha­nem nem látható helyeken, belső szervekben is előfor­dulhatnak, megrepedésük ál­tal súlyos, esetleg halálos vérzést okozhatnak. A festékes anyajegyek többnyire nem mindjárt a születéskor, hanem később válnak láthatóvá. A kis, alig lavaró lencsétől elkezdve a :enyérnyi, sőt a fél testet, — vagy ennél is nagyobb felüle­tet ellepő barnástól-feketés irnyalatig változó. Lapos, si­­na vagy szederjes dudoros, jsetleg szőrökkel borított ínyajegyeknek számos válto­­:atával lehet találkozni. — Megesik, különösen a kisebb ínyajegyekkel, hogy az élet olyamán maguktól eltűnnek. Mások viszont egyszerre csak nég sötétebb, szinte korom­fekete szint öltenek, szélükön ;erjednek, apróbb telepeket jocsájtanak ki magukból. — \zt mondják: megmozdult az myajegy. Ezek igen vészé-

Next

/
Thumbnails
Contents