Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-28 / 150. szám
Megjutalmazzák a termelési versenyben ki4 ÜNNEP LESZ tűnt mezőgazdasági termelőszövetkezeteket] CL kanak fÄLdiCfl ■! Kétnapos értekezletet tartott a Termelőszövetkezeti Tanács. A megbeszélés második napján javaslatot fogadtak el arról, hogy ismét felelevenítik a termelőszövetkezetek szocialista munkaversenyét. Mindjárt meg is állapították a verseny alapvető feltételeit. Eszerint a termelőszövetkezetek három csoportban versengenének egymással. 1. Az 1000 kait. holdnál nagyobbak; 2 .A 400—1000 kát. hold közöttiek; 3. A 400 kát. holdnál kisebbek. A nagyság-csoportok szerint az első díj elnyerése esetén 100.000, 70.000, illetve 50.000 forint: a második díj elnyerése esetén 50.000, 35.000 és 30.000 forint; a harmadik díj elnyerése alkalmával 25.000, 20.000, illetve 15.000 forint pénzjutalommal, valamint vándorzászlóval és „Az ország kivédő termelőszövetkezeti gazdasága” címmel tüntetné ki a kormány ezeket a tsz-eket. Csak üdvözölni lehet ezt a javaslatot. A termelőszövetkezeti tagok többsége ugyanis már hónapok óta kifogásolja, hogy szervezett formában még mindig nem indult meg a verseny a szövetkezeti gazdaságok között, holott a nemes vetélkedésnek — az el nem hallgatható korábbi hibák mellett — nagyon sok előnye és eredménye volt. A Szolnok megyei termelőszövetkezetek jelentős részében már a tavaszi munkák kezdetén minden szervezés nélkül megindult a verseny. A munkacsapatok, a növénytermelő brigádok már aszerint kezdtek munkához. Más esztendőkben még a késő reggeli órákban is szállingóztak az emberek a tsz székházba, hogy a szövetkezet tehergépkocsiján a munkahelyre szállítsák őket. Délután 4 óra tájban pedig már elfoglalták ,,kibérelt helyüket” az árokparton, vagy a dűlőút végén, várva a hazaszállítást. Manapság ilyesmi a legritkább esetben fordul elő. A termelőszövetkezeti tagok többségét a napkelte kint találja a határban szorgos munka közben. Kihasználják a munkaidőt, s a kora esti órákban térnek haza. Ezek a tapasztalatok ösztönözték a Szolnok megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályát, hogy a termelőszövetkezetekben spontánul kialakult versenynek szervezett formát adjon. Június 15-én valamennyi szövetkezetnek írás' ban is megküldték a verseny alapelveit, célkitűzéseit A feltételek között ilyen pontok szerepeinek: Alapszabály szerű működés, a fennálló kötelezettségek teljesítése, a gazdálkodás jövedelmezőségének növelésére tett intézkedések, a munka időben és jóminőségben történő elvégzése a fejlett agrótechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával, továbbá az egységnyi szántóterületen elért terméseredmény, illetve az egységnyi területhez viszonyított állatállomány növekedése. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pedig jelentős összegű jutalmat tűzött ki a versienyben élenjáró szövetkezeteknek. Vándorzászlót rendszeresített, s a zászlóval együtt oklevelet is kapnak a legjobb szövetkezeti gazdaságok. Az első versenyszakasz augusztus 20-án, a második november 7-én zárul.-— Az augusztus 20-i versenyszakasz pénzjutalmait, a vándorzászlót, illetve az oklevelet Kisújszálláson, a Nagykun Nakormány vezetői adják át a szövetkezeteknek. Az augusztus 2(M versenyszakasz végén mindem járás és vámos legjobb eredményt elérő szövetkezete 1500 forint jutalomban részesül. A megyei jutalmazásban pedig első díjként 5000, második díjként 3500, harmadik díjként 2500 forintot kap « szövetkezet. t A november 7-i vemseny-t szakasz befejezésekor a já-5 rások és városok legjobban gazdálkodó szövetkezete 2500 forint pénzjutalmat kap. A megyei jutalmazásban az első díj 7000, a második 4500, a harmadik 3500 forintot tes: ki. Ezenkívül megjutalmazza a Megyei Tanács Végrehajtó bizottsága a termelőszövetkezetek megszilárdításában, a verseny szervezésében legeredményesebbem működő szakigazgatási dolgozókat Is. Ügy hisszük, hogy a Termelőszövetkezeti Tanács Végrehajtó Bizottsága által már korábbam kitűzött jutalmak még fokozzák a szövetkezeti tagok munkakedvét és annak eredménye nem is fog elmaradni. •—■ ka — „Én vagyok a kunsági fi, Nem parancsol nékem senki. Sem • Jászság, sem a Kunság, Csak a karcagi bíróság." ÍGY SZÓL a NÓTA és nekem mindig eszembe jut, ha a Kunságban járok. Akár a karcagi, turkevei, mezőtúri, vagy kisújszállási utcákat rovom, visszaemlékezem iskolai történelemtanáromra, aki igen nagy szeretettel beszélt a kunokról, sok-sok anekdotát mondott el nekünk életükből, hősi harcaikból. A legtöbb ilyen anekdótát misztikus ruhába öltöziette és mi nyitvafelejtett szájjal hallgattuk a csodálatos történeteket. Nagy lelkesedéssel írta le ne .ünk minden évben, hogy milyen is volt a kun ember, mik voltak a szokásai, hogyan élt és ezek közül mit őrzött meg az utókor. Mi sokat csodálkoztunk azon, hogy mennyire a szívén viseli a'történelem kunokról szóló részét és sokáig nem tudtuk eltalálni, hogy miért. Végül, egy alkalommal, amikor kirándultunk a hegyekbe s a vidékről esett szó, ő is mesélt arról a tájról, ahol született, élt, amelyet nagyon szeretett. Kun ivadék volt 6 is és attól kezdve, hogy megtudtuk, sokkal nagyobb tisztelettel néztünk rá. A termetre kicsi ember hatalmasat nőtt a szemünkben. Ennek meg is veit a haszna, mert évvégére az osztályban mindenkinek kitűnője volt történelemből. Az már igaz, hogy egy kicsit hosszúra nyúlt a bevezetőm, de úgy éreztem, hogy nem hallgathatom el. Már csak azért sem, hogy eláruljam, honnan ered az a végtelen tisztelet, amikor a kunok földjére lépek. Sokat hallottam a kun emberről, arról, hogy milyen bátor, keménykötésű, markánsarcú és — híven a történelmi idők kun emberéhez — mennyire versengő természetű. Ezt csak azért említettem meg, mert legutóbb, amikor arra jártam, hogy érdeklődjem, milyen stádiumban vannak már a hagyományos „Kim Napok" előkészületei, két várost látogattam meg. AZ ÜNNEPSÉGET rendező Kisújszálláson sok biztatót hallottam. Már készen van az ünnepség műsorterve, amely természetesen a Kun Napok kezdetéig, augusztus ll-ig még változ*♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦**♦♦♦♦♦♦♦♦**< A mezőgazdaság időszerű kérdéseiről tanácskoztak a községi, járási, városi vb. elnökök A községi, járási és várcsi tanácselnökök értekezletén elhangzott beszámolóhoz — amelyről már írtunk lapunkban — még számosán szóltak hozzá. Egyes kérdésekben viták is merülték fed. Bódi Imre, a Tiszaföldvári Községi Tanács vb. elnöke elmondotta, hogy egyes tsztagok náluk is helytelenül értelmezik a szövetkezeti önönállóságot. Nemrég a tsz tagok egyrésze a vezetőség tudta és beleegyezése nélkül nagyobb mennyiségű abraktakarmányt eladött. Az összeget pedig elkótyavetyélték. Másutt ellenzik a gépek alkalmazását, s mindent kézierővel akarnak betakarítani. Szilvást István, a karcagi tanács mezőgazdasági osztály vezetője arról számolt be, hogy városunkban kezd engedni a kombájneHanes hangulat. A 24 kombájnt már lekötötték a tsz-ek, bár a szerződött ferület még mindig elég kevés, mert egy-egy kombájnra 124 hold aratnivaló jut. A Dózsa termelőszövetkezet azonban már egy aratógépről lemondott, s 150 hold gabona kombájnaratására szerződött. Rájöttek, hogy a dőlt gabona aratása a kalászemelővel felszerelt kombájnnal sokkal kedvezőbb, mint aratógéppel. A karcagi Lenin Tsz tagsága 600 holdról 700- ra emelte a kombájnaratásra szerződött területet. Mészáros István, a kisújszállási tanács vb. elnökhelyettese örömmel számolt be arról, hogy a hó alatt kelt, s a tavasszal igen nehezen fejlődésnek induló gabona olyan gazdag termést ígér, amilyenre nagy szükség van Kisújszálláson. Kár, hogy a Kisújszállási Gépállomás műszakilag nem készült fél eléggé az aratásra Gyakori az olyan „javított gép”, amelynek még a csapágyát sem tisztították ki. Nem lehet ilyenkor nyugodt a tanácsvezető, amikor minden szem gabona megmentéséért küzdeni kell. A kisújszállási termelőszövetkezetekben nem boldogulnak elég jól a jelenleg használatos kis cséplőgépekkel. A tsz tagok nem általában a gépek, hanem a rossz és nem megfelelő gépek használatát ellenzik. Elmondotta még Mészáros elvtáTs, hogy a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke szerint olyan nagyra nőtt náluk a gabona, hogy a kombájn tetejéig is felér a kalász. Ebben természetesen van némi túlzás. Az viszont kétségtelenül igaz, hogy a magasgazú kalászost nehéz lesz betakarítani. Nagy körültekintést, szervezettséget, ■ncmtos munkát várnak a kisújszállási termelőszövetkezetek a gépállomástól. Szűcs Antal, a tószegi tanács vb. elnöke a földrendezés problémáiról szólott. Vincze András, a kungyalui tanács elnöke a gabona-értékesítési szerződésekről kért tájékoztatást. Molnár Ferenc Jánoshidáról az állatvásárlások körüli visszás helyzetekről tett említést. Kiss Sándor öcsödi vb. elnök és a jászágói tanács elnöke a magánkereskedők, spekulánsok garázdálkodásait tette szóvá és erélyes intézkedést sürget a spekuláció letörése ellen. Kalocsai Béla, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője azokat az intézkedéseket ismertette, amelyeket az osztály a falusi áruellátás megjavítása, az aratás-cséplés zavartalan lebonyolítása érdekében kereskedelmi vonalon tett. Nagy Mihály fegyvernéki, Kiss Sándor öcsödi, Bódi Imre tiszaföldvári vb. elnök az ellenforradalom garázdálkodásairól szólott. Elmondották, hogy az októberi napokban az úgynevezett forradalmi tanács tagjai hogyan osztogatták fűnek-fának, de legtöbbször kulák-cimborájknalk a kölcsöngabonát. Hozzászólásukban a gabonakölcsönök visszatérítésének körülményeiről kértek tájékoztatást. Tárnoki Lajos, a Terményforgalmi Vállalat osztályvezetője ismertette a terményfelvásárlási hálózat átszervezésének okait, körülményeit. Eszerint a kisebb községekben a terményforgalmi vállalati telepek megszűnnek, helyettük a földművesszövetkezet, — mint a vállalat bizományosa — vásárolja a gabonát. A termelő szempontjából mindez nem jelent hátrányt, hiszen a raktárak mennyisége és befogadóképessége nem változik. Inkább a kereskedelmi költségek csökkentésére lesz jó hatással ez sz intézkedés. Szépei Endrévé, a Szolnok Megyei Állatforgalmi Vállalat igazgatója az új állatfelvásárlási árak megállapításának körülményeit, a szerződéses akciókat ismertette, és kérte a tanácsvezetők segítségét azok sikeres lebonyolításában. A tanácsvezetők értekezletén elhangzott hozzászólásokra Fodor Mihály elvtárs, a Megyei Tanács VB elnökhe’yettese válaszolt, s a tanácskozás a csütörtök délutáni órákban végétért. — ka — TTVTTTTTTTl U3 HID a zagyván Zagyvarékasmál a háború itán készült ideiglenes fahíd lelyéne csaknem egymillió orintos költséggel új vashílat építettek a Zagyvára, mely szélesebb és nagyobb eherbirású, mint amilyen a \íd eredetileg volt. A szereésd munkákat már befejezők s most a burkolatot kézítik. A hidat élőreláthatóag a jövő hónap közepén idják át a közúti forgalomlak. Az első gyermekvonat Kínában Az első gyermekvonat, a-vsly több mint 1400 kis utast vitt Tiencsinből Pekingbe, egy napi út után megérkezett a fővárosba. A vasút személyzete kizárólag gyermekekből áll és a főmozdnoyvezető a tiencsini 5. számú vasutas elemi iskola fiatal úttörője volt. A tiencsini gyermekeket a pekingi vasutas-iskola növendékei várták az állomáson és együtt nézték meg a mező 1 gazdasági kiállítást, a nyári*’ palotát és a kínai főváros más nevezetességeit. ni fog, remélhetőleg az ünneplő-szórakozó vendégek szempontjából kedvezően* A tervek szerint a városban mintegy 3—4 szabadtéri színpad lesz felállítva, ahol a megye és ország különböző részeiből érkező kultúrcsopoi tok, színjátszók, táncosok, énekkarok adnak műsort naponta. A tervek szerint augusztus 18-án vendégszerepei majd az Operaház művészgárdája is, a „Háry János” című opera előadásával. Ugyancsak 18- án lesz megtartva az „Ifjú* súg napja”, amelyeknek keretében a sport minden ágában nagyszabású „kun bajnokságot” rendeznek, a megye sporté gyesületeinek részvételével. Az ünnepség egyik fénypontja a kultúrverseny, amelyet bizony már nagyon régen hiányolnak. Az ünnepség egyik napján kerül sor Móricz Zsigmond életnagyságú bronzszobrának a leleplezésére. A „Kun Napok?’ augusztus 11—20-ig tartanak és minden napnak meg lesz a maga sport- és kvltúrcsemegéje. Ennivalóban sem lesz hiány, mint Kisújszálláson mondták az elvtársak: „Azt akarjuk, hogy aki a kun-napon résztvesz, jó, házias ennivalót kapjon. Lesz minden, lacikonyha, csigr leves, birkapörkölt, mindenki annyit ehet, amennyi a bőre alá fér”, így nyilatkoztak a „kisújiak" és a sörről sem feledkeztek el. AZ ELŐKÉSZÜLETEK ismertetése után megnyugodva távoztam Kisújszállásról. Nem lesz semmi hiba, a Kun Napok ünnep lesz a javából. De kíváncsi voltam arra is, hogy a többi kun-városok közül, mondjuk Karcag hogyan készük Átrándultam oda is, hogy megérdeklődjem. Hát bizony, ha eddig nem is sokat néztek rá, mert külön terveik voltak, mosí már csak nekidurálták magúkat. Ki akarnak tenni magukért* mert mint a cikk elején említettem, az a jó és egészséges versengés még mindig él a kun-emberben. Hogy mit csinálnak, még nem tudom, de biztosan jó lesz- Készülnek a karcagiak, de az is biztos, hogyha elérkeznek a nagy napok, alaposan szemügyre vesznek mindent. Mert ha minden jól megy, jövőre már Karcagon tívmepelünk. HIMER ZOLTÁN Készülődés a szezonra A Szovjetunió déli területein mór aratnak A Szovjetunió déli terül'e'tein már egy hete megkezdődött az új termés betakarítása. — a tervek szerint idén mintegy 129 millió hektárról takarítanak majd be gabonát. Különösein jó termés várható a krimi szovhozokban, ahol hektáronként 25 mázsás gabonatermésre számítanak. Azerbajdzsánban már aratják az őszi búzát. A kolhozok hektáronként 20 mázsás gabonatermést takarítanák be. 4 Mezőhéken is van még tennivaló A Tfszaroffi Dohánybeváltóban serény munka folyik. Lassan megérkezik az első dohányszállítmány, — ugyanis az aljleveleket néhány hét múlva hozzák a termelők átvételre. A beváltó udvarán hatalmas tároló-színek vannak, amelyeket most szorgos kezű asszonykák takarítanak. — Fenti képünk a Tiszarofíl Beváltótelep első számú tároló helyén készült, amint éppen a legfelső emeleten, a padláson Kiss Józsefné és Jenei Ignácné a padlót súrolják. Kansa a jövő városa Kassa Pozsony után Szlovákia másik legnagyobb városa, A hegyek közé ékelődött város a felszabadulás óta igen nagyot fejlődött. A látogatókat nemcsak a híres kassai Dóm, az Állami Színház a, keskeny utcák lepik meg, hanem elsősorban a gyorsütemü építkezés zaja. A felszabadulás óta számos üzem és lakótelep épült. A többi között most épül a Művészek Háza, a korszerű fürdő, több új iskola és üzlet. Jó ütemben halad a lakóházak építése is. Csupán ebben az évben csaknem 900 lakást adnak át rendeltetésének. A mezőhéki határ gabonatáblái dús termést ígérnek. Nem egy helyen akkora a búza, hogy az ember fejebubja sem látszik ki belőle. Különösen szép a Táncsics, Petőfi és a többi tsz gabonája. 10— 12 mázsás átlagtermésre számítanak A hékiek a megye igen sok tsz-ével szemben teljes mértékben kombájnnal aratnak. S ha az időjárás engedi, két hét múlva a három tsz. és a tszcs földjén 3 kombájn, 6 aratógép kezd munkához. Hogyan készültek fel az aratásra Mezőhéken? Békési István tanácselnök szerint — időre befejeződik a tűzoltószertár építése. A iajtfogatosok és tüzfigyelők névsorát összeállították, viszont a tüzoltófelszerelés kijavítása még hátra van. A két gabona rak* tár tisztítása, fertőtlenítése pedig a Terményforgalmi Vállalatra vár. Meg kell je* gyezni, hogy nagyon helyte* len volt az amúgyis kisösszegű tűzrendészet! számláról le* vonni a 600 forintot, méghoz* zá indok nélkül, ahogy a Szol* noki Járási Tanács tette. Ara* tás idején az ilyen „takaró* kosság” nagyon súlyos kövei* kezményekkel járhat. Erre igen sok példa volt már. Az aratási előkészület azon* ban a földművesszövetkezeti boltra is vonatkozik. Sajnos, ez a munka nem kielégítő. A bolt tiszaföldvári központja most sem gondoskodik eléggé a mezőhéki fiókbolt ellátása* róL — b. gy. -« Kisiparosok küldöttei külföldön Ebben az évben megélénkült a kisip-iri küldöttségek cseréje, gyakoribbak a külföldi tanulmányutak, terebélyesednek a Kisiparosok Országos Szabad Szervezetének kapcsolatai a tavaszi lipcsei vásáron egy lakat asm ester és műanyagkészítő kisiparos járt. Ugyancsak Lipcsében az ortopéd cipészek és műszerészek találkozóján négy magyar kisiparos vett részt. A lengyel kisipari kamarák meghívására öttagú küldöttség járt Varaséiban és szerződést kötöttek a két ország szervezetednek együttműködésére, a csereüdültetés meg» szervezésére. A Nagyberlini Iparkamara küldöttsége az elmúlt hetekben járt fővárosunkban és szerződést kötött a KIOSZ- szal tanulmányutak szervezésére és a jövő évtől kezdve a csereüdültetés megindítására. Az NDK-ból egyébként legutóbb a magyar asz* talosok kaptak meghívást á július 13-án kezdődő erfurti asztalosnapokra és bútorkiállításra, I
