Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-28 / 150. szám

Megjutalmazzák a termelési versenyben ki4 ÜNNEP LESZ tűnt mezőgazdasági termelőszövetkezeteket] CL kanak fÄLdiCfl ■! Kétnapos értekezletet tar­tott a Termelőszövetkezeti Tanács. A megbeszélés má­sodik napján javaslatot fo­gadtak el arról, hogy ismét felelevenítik a termelőszövet­kezetek szocialista munka­versenyét. Mindjárt meg is állapították a verseny alap­vető feltételeit. Eszerint a termelőszövet­kezetek három csoportban versengenének egymással. 1. Az 1000 kait. holdnál nagyob­bak; 2 .A 400—1000 kát. hold közöttiek; 3. A 400 kát. hold­nál kisebbek. A nagyság-csoportok sze­rint az első díj elnyerése ese­tén 100.000, 70.000, illetve 50.000 forint: a második díj elnyerése esetén 50.000, 35.000 és 30.000 forint; a harmadik díj elnyerése alkalmával 25.000, 20.000, illetve 15.000 forint pénzjutalommal, vala­mint vándorzászlóval és „Az ország kivédő termelőszövet­kezeti gazdasága” címmel tüntetné ki a kormány ezeket a tsz-eket. Csak üdvözölni lehet ezt a javaslatot. A termelőszövet­kezeti tagok többsége ugyanis már hónapok óta kifogásolja, hogy szervezett formában még mindig nem indult meg a verseny a szövetkezeti gaz­daságok között, holott a ne­mes vetélkedésnek — az el nem hallgatható korábbi hi­bák mellett — nagyon sok előnye és eredménye volt. A Szolnok megyei termelőszö­vetkezetek jelentős részében már a tavaszi munkák kez­detén minden szervezés nél­kül megindult a verseny. A munkacsapatok, a növényter­melő brigádok már aszerint kezdtek munkához. Más esz­tendőkben még a késő reg­geli órákban is szállingóztak az emberek a tsz székházba, hogy a szövetkezet tehergép­kocsiján a munkahelyre szál­lítsák őket. Délután 4 óra tájban pedig már elfoglalták ,,kibérelt helyüket” az árok­parton, vagy a dűlőút végén, várva a hazaszállítást. Manapság ilyesmi a leg­ritkább esetben fordul elő. A termelőszövetkezeti tagok többségét a napkelte kint ta­lálja a határban szorgos munka közben. Kihasználják a munkaidőt, s a kora esti órákban térnek haza. Ezek a tapasztalatok ösz­tönözték a Szolnok megyei Tanács Mezőgazdasági Osztá­lyát, hogy a termelőszövetke­zetekben spontánul kialakult versenynek szervezett formát adjon. Június 15-én vala­mennyi szövetkezetnek írás­­' ban is megküldték a verseny alapelveit, célkitűzéseit A feltételek között ilyen pon­tok szerepeinek: Alapszabály szerű működés, a fennálló kötelezettségek teljesítése, a gazdálkodás jö­vedelmezőségének növelésére tett intézkedések, a munka időben és jóminőségben tör­ténő elvégzése a fejlett agró­­technikai módszerek széles­körű alkalmazásával, továbbá az egységnyi szántóterületen elért terméseredmény, illetve az egységnyi területhez vi­szonyított állatállomány nö­vekedése. A Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága pedig jelen­tős összegű jutalmat tűzött ki a versienyben élenjáró szö­vetkezeteknek. Vándorzászlót rendszeresített, s a zászlóval együtt oklevelet is kapnak a legjobb szövetkezeti gazdasá­gok. Az első versenyszakasz augusztus 20-án, a második november 7-én zárul.-— Az augusztus 20-i versenyszakasz pénzjutalmait, a vándorzász­­lót, illetve az oklevelet Kis­újszálláson, a Nagykun Na­kormány vezetői adják át a szövetkezeteknek. Az augusztus 2(M verseny­szakasz végén mindem járás és vámos legjobb eredményt elérő szövetkezete 1500 fo­rint jutalomban részesül. A megyei jutalmazásban pedig első díjként 5000, második díjként 3500, harmadik díj­ként 2500 forintot kap « szö­vetkezet. t A november 7-i vemseny-t szakasz befejezésekor a já-5 rások és városok legjobban gazdálkodó szövetkezete 2500 forint pénzjutalmat kap. A megyei jutalmazásban az első díj 7000, a második 4500, a harmadik 3500 forintot tes: ki. Ezenkívül megjutalmazza a Megyei Tanács Végrehajtó bizottsága a termelőszövetke­zetek megszilárdításában, a verseny szervezésében leg­eredményesebbem működő szakigazgatási dolgozókat Is. Ügy hisszük, hogy a Ter­melőszövetkezeti Tanács Vég­rehajtó Bizottsága által már korábbam kitűzött jutalmak még fokozzák a szövetkezeti tagok munkakedvét és annak eredménye nem is fog elma­radni. •—■ ka — „Én vagyok a kunsági fi, Nem parancsol nékem senki. Sem • Jászság, sem a Kunság, Csak a karcagi bíróság." ÍGY SZÓL a NÓTA és nekem mindig eszembe jut, ha a Kunságban járok. Akár a karcagi, turkevei, mezőtúri, vagy kisújszállási utcákat rovom, visszaemlé­kezem iskolai történelem­tanáromra, aki igen nagy szeretettel beszélt a kunok­ról, sok-sok anekdotát mon­dott el nekünk életükből, hősi harcaikból. A legtöbb ilyen anekdótát misztikus ruhába öltöziette és mi nyit­­vafelejtett szájjal hallgat­tuk a csodálatos története­ket. Nagy lelkesedéssel írta le ne .ünk minden évben, hogy milyen is volt a kun ember, mik voltak a szoká­sai, hogyan élt és ezek kö­zül mit őrzött meg az utó­kor. Mi sokat csodálkoztunk azon, hogy mennyire a szí­vén viseli a'történelem ku­nokról szóló részét és so­káig nem tudtuk eltalálni, hogy miért. Végül, egy al­kalommal, amikor kirán­dultunk a hegyekbe s a vi­dékről esett szó, ő is mesélt arról a tájról, ahol született, élt, amelyet nagyon szere­tett. Kun ivadék volt 6 is és attól kezdve, hogy meg­tudtuk, sokkal nagyobb tisztelettel néztünk rá. A termetre kicsi ember hatal­masat nőtt a szemünkben. Ennek meg is veit a haszna, mert évvégére az osztály­ban mindenkinek kitűnője volt történelemből. Az már igaz, hogy egy ki­csit hosszúra nyúlt a beve­zetőm, de úgy éreztem, hogy nem hallgathatom el. Már csak azért sem, hogy elárul­jam, honnan ered az a vég­telen tisztelet, amikor a ku­nok földjére lépek. Sokat hallottam a kun emberről, arról, hogy milyen bátor, keménykötésű, markáns­arcú és — híven a történel­mi idők kun emberéhez — mennyire versengő termé­szetű. Ezt csak azért emlí­tettem meg, mert legutóbb, amikor arra jártam, hogy érdeklődjem, milyen stá­diumban vannak már a ha­gyományos „Kim Napok" előkészületei, két várost lá­togattam meg. AZ ÜNNEPSÉGET ren­dező Kisújszálláson sok biztatót hallottam. Már ké­szen van az ünnepség mű­sorterve, amely természete­sen a Kun Napok kezdetéig, augusztus ll-ig még változ­*♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦**♦♦♦♦♦♦♦♦**< A mezőgazdaság időszerű kérdéseiről tanácskoztak a községi, járási, városi vb. elnökök A községi, járási és várcsi tanácselnökök értekezletén el­hangzott beszámolóhoz — amelyről már írtunk lapunk­ban — még számosán szóltak hozzá. Egyes kérdésekben vi­ták is merülték fed. Bódi Imre, a Tiszaföldvári Községi Tanács vb. elnöke elmondotta, hogy egyes tsz­­tagok náluk is helytelenül értelmezik a szövetkezeti ön­­önállóságot. Nemrég a tsz ta­gok egyrésze a vezetőség tudta és beleegyezése nélkül nagyobb mennyiségű abrak­takarmányt eladött. Az össze­get pedig elkótyavetyélték. Másutt ellenzik a gépek al­kalmazását, s mindent kézi­erővel akarnak betakarítani. Szilvást István, a karcagi tanács mezőgazdasági osztály vezetője arról számolt be, hogy városunkban kezd en­gedni a kombájneHanes han­gulat. A 24 kombájnt már lekötötték a tsz-ek, bár a szerződött ferület még min­dig elég kevés, mert egy-egy kombájnra 124 hold aratni­­való jut. A Dózsa termelőszö­vetkezet azonban már egy aratógépről lemondott, s 150 hold gabona kombájnaratására szerződött. Rájöttek, hogy a dőlt gabona aratása a kalász­emelővel felszerelt kombájn­nal sokkal kedvezőbb, mint aratógéppel. A karcagi Lenin Tsz tagsága 600 holdról 700- ra emelte a kombájnaratásra szerződött területet. Mészáros István, a kisúj­szállási tanács vb. elnökhe­lyettese örömmel számolt be arról, hogy a hó alatt kelt, s a tavasszal igen nehezen fejlődésnek induló gabona olyan gazdag termést ígér, amilyenre nagy szükség van Kisújszálláson. Kár, hogy a Kisújszállási Gépállomás mű­szakilag nem készült fél eléggé az aratásra Gyakori az olyan „javított gép”, amelynek még a csapágyát sem tisztították ki. Nem le­het ilyenkor nyugodt a ta­nácsvezető, amikor minden szem gabona megmentéséért küzdeni kell. A kisújszállási termelőszövetkezetekben nem boldogulnak elég jól a jelen­leg használatos kis cséplő­gépekkel. A tsz tagok nem általában a gépek, hanem a rossz és nem megfelelő gé­pek használatát ellenzik. El­mondotta még Mészáros elv­­táTs, hogy a kisújszállási Bú­zakalász Termelőszövetkezet elnöke szerint olyan nagyra nőtt náluk a gabona, hogy a kombájn tetejéig is felér a kalász. Ebben természetesen van némi túlzás. Az viszont kétségtelenül igaz, hogy a magasgazú kalászost nehéz lesz betakarítani. Nagy kö­rültekintést, szervezettséget, ■ncmtos munkát várnak a kis­újszállási termelőszövetkeze­tek a gépállomástól. Szűcs Antal, a tószegi ta­nács vb. elnöke a földrende­zés problémáiról szólott. Vincze András, a kungyalui tanács elnöke a gabona-ér­tékesítési szerződésekről kért tájékoztatást. Molnár Ferenc Jánoshidáról az állatvásár­lások körüli visszás helyze­tekről tett említést. Kiss Sán­dor öcsödi vb. elnök és a jászágói tanács elnöke a ma­gánkereskedők, spekulánsok garázdálkodásait tette szóvá és erélyes intézkedést sürget a spekuláció letörése ellen. Kalocsai Béla, a Megyei Ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője azokat az in­tézkedéseket ismertette, ame­lyeket az osztály a falusi áruellátás megjavítása, az aratás-cséplés zavartalan le­bonyolítása érdekében keres­kedelmi vonalon tett. Nagy Mihály fegyvernéki, Kiss Sándor öcsödi, Bódi Imre tiszaföldvári vb. elnök az ellenforradalom garázdál­kodásairól szólott. Elmon­dották, hogy az októberi na­pokban az úgynevezett for­radalmi tanács tagjai hogyan osztogatták fűnek-fának, de legtöbbször kulák-cimborájk­­nalk a kölcsöngabonát. Hozzá­szólásukban a gabonakölcsö­nök visszatérítésének körül­ményeiről kértek tájékozta­tást. Tárnoki Lajos, a Termény­­forgalmi Vállalat osztályve­zetője ismertette a termény­felvásárlási hálózat átszerve­zésének okait, körülményeit. Eszerint a kisebb községek­ben a terményforgalmi válla­lati telepek megszűnnek, he­lyettük a földművesszövetke­zet, — mint a vállalat bizo­mányosa — vásárolja a gabo­nát. A termelő szempontjából mindez nem jelent hátrányt, hiszen a raktárak mennyi­sége és befogadóképessége nem változik. Inkább a ke­reskedelmi költségek csök­kentésére lesz jó hatással ez sz intézkedés. Szépei End­révé, a Szolnok Megyei Ál­­latforgalmi Vállalat igazgató­ja az új állatfelvásárlási árak megállapításának körülmé­nyeit, a szerződéses akciókat ismertette, és kérte a tanács­vezetők segítségét azok sike­res lebonyolításában. A tanácsvezetők értekezle­tén elhangzott hozzászólá­sokra Fodor Mihály elvtárs, a Megyei Tanács VB elnök­­he’yettese válaszolt, s a ta­nácskozás a csütörtök dél­utáni órákban végétért. — ka — TTVTTTTTTTl U3 HID a zagyván Zagyvarékasmál a háború itán készült ideiglenes fahíd lelyéne csaknem egymillió orintos költséggel új vashí­­lat építettek a Zagyvára, mely szélesebb és nagyobb eherbirású, mint amilyen a \íd eredetileg volt. A szere­­ésd munkákat már befejez­ők s most a burkolatot ké­­zítik. A hidat élőrelátható­­ag a jövő hónap közepén idják át a közúti forgalom­­lak. Az első gyermekvonat Kínában Az első gyermekvonat, a-vsly több mint 1400 kis utast vitt Tiencsinből Peking­­be, egy napi út után megér­kezett a fővárosba. A vasút személyzete kizá­rólag gyermekekből áll és a főmozdnoyvezető a tiencsini 5. számú vasutas elemi iskola fiatal úttörője volt. A tiencsini gyermekeket a pekingi vasutas-iskola növen­dékei várták az állomáson és együtt nézték meg a mező 1 gazdasági kiállítást, a nyári*’ palotát és a kínai főváros más nevezetességeit. ni fog, remélhetőleg az ün­neplő-szórakozó vendégek szempontjából kedvezően* A tervek szerint a város­ban mintegy 3—4 szabad­téri színpad lesz felállítva, ahol a megye és ország kü­lönböző részeiből érkező kultúrcsopoi tok, színjátszók, táncosok, énekkarok adnak műsort naponta. A tervek szerint augusztus 18-án ven­dégszerepei majd az Opera­ház művészgárdája is, a „Háry János” című opera előadásával. Ugyancsak 18- án lesz megtartva az „Ifjú* súg napja”, amelyeknek ke­retében a sport minden ágá­ban nagyszabású „kun baj­nokságot” rendeznek, a me­gye sporté gyesületeinek részvételével. Az ünnepség egyik fénypontja a kultúr­­verseny, amelyet bizony már nagyon régen hiányol­nak. Az ünnepség egyik napján kerül sor Móricz Zsigmond életnagyságú bronzszobrának a leleple­zésére. A „Kun Napok?’ augusztus 11—20-ig tarta­nak és minden napnak meg lesz a maga sport- és kvl­­túrcsemegéje. Ennivalóban sem lesz hiány, mint Kisúj­szálláson mondták az elv­társak: „Azt akarjuk, hogy aki a kun-napon résztvesz, jó, házias ennivalót kapjon. Lesz minden, lacikonyha, csigr leves, birkapörkölt, mindenki annyit ehet, amennyi a bőre alá fér”, így nyilatkoztak a „kis­­újiak" és a sörről sem fe­ledkeztek el. AZ ELŐKÉSZÜLETEK ismertetése után megnyu­godva távoztam Kisújszál­lásról. Nem lesz semmi hi­ba, a Kun Napok ünnep lesz a javából. De kíváncsi voltam arra is, hogy a többi kun-városok közül, mond­juk Karcag hogyan készük Átrándultam oda is, hogy megérdeklődjem. Hát bi­zony, ha eddig nem is sokat néztek rá, mert külön ter­veik voltak, mosí már csak nekidurálták magúkat. Ki akarnak tenni magukért* mert mint a cikk elején em­lítettem, az a jó és egészsé­ges versengés még mindig él a kun-emberben. Hogy mit csinálnak, még nem tu­dom, de biztosan jó lesz- Készülnek a karcagiak, de az is biztos, hogyha elérkez­nek a nagy napok, alaposan szemügyre vesznek min­dent. Mert ha minden jól megy, jövőre már Karcagon tívmepelünk. HIMER ZOLTÁN Készülődés a szezonra A Szovjetunió déli területein mór aratnak A Szovjetunió déli terül'e­­'tein már egy hete megkezdő­dött az új termés betakarítá­sa. — a tervek szerint idén mintegy 129 millió hektár­ról takarítanak majd be ga­bonát. Különösein jó termés várható a krimi szovhozok­­ban, ahol hektáronként 25 mázsás gabonatermésre szá­mítanak. Azerbajdzsánban már aratják az őszi búzát. A kolhozok hektáronként 20 mázsás gabonatermést taka­rítanák be. 4 Mezőhéken is van még tennivaló A Tfszaroffi Dohánybeváltóban serény munka folyik. Las­san megérkezik az első dohányszállítmány, — ugyanis az aljleveleket néhány hét múlva hozzák a termelők átvé­telre. A beváltó udvarán hatalmas tároló-színek vannak, amelyeket most szorgos kezű asszonykák takarítanak. — Fenti képünk a Tiszarofíl Beváltótelep első számú tároló helyén készült, amint éppen a legfelső emeleten, a padlá­son Kiss Józsefné és Jenei Ignácné a padlót súrolják. Kansa a jövő városa Kassa Pozsony után Szlo­vákia másik legnagyobb vá­rosa, A hegyek közé ékelő­dött város a felszabadulás óta igen nagyot fejlődött. A láto­gatókat nemcsak a híres kas­sai Dóm, az Állami Színház a, keskeny utcák lepik meg, hanem elsősorban a gyorsütemü építkezés zaja. A felszabadulás óta számos üzem és lakótelep épült. A többi között most épül a Mű­vészek Háza, a korszerű für­dő, több új iskola és üzlet. Jó ütemben halad a lakóhá­zak építése is. Csupán eb­ben az évben csaknem 900 lakást adnak át rendelteté­sének. A mezőhéki határ gabona­táblái dús termést ígérnek. Nem egy helyen akkora a bú­za, hogy az ember fejebubja sem látszik ki belőle. Külö­nösen szép a Táncsics, Petőfi és a többi tsz gabonája. 10— 12 mázsás átlagtermésre szá­mítanak A hékiek a megye igen sok tsz-ével szemben teljes mér­tékben kombájnnal aratnak. S ha az időjárás engedi, két hét múlva a három tsz. és a tszcs földjén 3 kombájn, 6 aratógép kezd munkához. Hogyan készültek fel az aratásra Mezőhéken? Békési István tanácselnök szerint — időre befejeződik a tűzoltó­­szertár építése. A iajtfogato­­sok és tüzfigyelők névsorát összeállították, viszont a tüz­­oltófelszerelés kijavítása még hátra van. A két gabona rak* tár tisztítása, fertőtlenítése pedig a Terményforgalmi Vállalatra vár. Meg kell je* gyezni, hogy nagyon helyte* len volt az amúgyis kisössze­­gű tűzrendészet! számláról le* vonni a 600 forintot, méghoz* zá indok nélkül, ahogy a Szol* noki Járási Tanács tette. Ara* tás idején az ilyen „takaró* kosság” nagyon súlyos kövei* kezményekkel járhat. Erre igen sok példa volt már. Az aratási előkészület azon* ban a földművesszövetkezeti boltra is vonatkozik. Sajnos, ez a munka nem kielégítő. A bolt tiszaföldvári központja most sem gondoskodik eléggé a mezőhéki fiókbolt ellátása* róL — b. gy. -« Kisiparosok küldöttei külföldön Ebben az évben megélén­kült a kisip-iri küldöttségek cseréje, gyakoribbak a kül­földi tanulmányutak, terebé­lyesednek a Kisiparosok Or­szágos Szabad Szervezetének kapcsolatai a tavaszi lipcsei vásáron egy lakat asm ester és műanyagkészítő kisiparos járt. Ugyancsak Lipcsében az or­topéd cipészek és műszeré­szek találkozóján négy ma­gyar kisiparos vett részt. A lengyel kisipari kamarák meghívására öttagú küldött­ség járt Varaséiban és szer­ződést kötöttek a két ország szervezetednek együttműkö­désére, a csereüdültetés meg» szervezésére. A Nagyberlini Iparkamara küldöttsége az elmúlt hetek­ben járt fővárosunkban és szerződést kötött a KIOSZ- szal tanulmányutak szerve­zésére és a jövő évtől kezd­ve a csereüdültetés megindí­tására. Az NDK-ból egyéb­ként legutóbb a magyar asz* talosok kaptak meghívást á július 13-án kezdődő erfurti asztalosnapokra és bútor­­kiállításra, I

Next

/
Thumbnails
Contents