Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-28 / 150. szám

I ( II. évfolyam, 150. szám. ARA: 50 fillér. 1957. június 28. péntek. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MAI SZÁMUNKBÓL iiiiiiiiiimmimiimitiiiiiiiiiiiiimmir fminvtiiiiiiiiiinitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Megjutalmazzák a terme esi versenyben kitűnt mezőgazdasági termelőszövetkezeteket „Békét, békét a világnak Ünnep lesz a kunok földjén i Megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt Javítják a szolnoki Tisza hidat , országos pártértekezlete Az országház kongresszusi termében csütörtökön reggel megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt országos pártérte­kezlete. Pontban 9 órakor elfoglalta helyét a konferencia elnöksége. Ezután Münnich Ferenc elvtárs, az MSZMP Intéző Bizottsá­gának tagja mondott megnyitó beszédet. A megnyitó beszéd elhangzása után megvá­lasztották a mandátumvizsgáló bizottságot, majd elfogadták a konferencia következő napirendjét: 1. A központi bizottság beszámolója a politikai helyzetről, a párt feladatairól. Elő­adó: Kádár János elvtárs. 2. Javaslat az MSZMP szervezeti sza­bályzatára, előadó: Marosán György elvtárs. 3. Szervezeti kérdések. Előadó: Somogyi Miklós elvtárs. A napirend elfogadása után Kádár Já­nos elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának elnöke lépett a szónoki emelvényre, hogy elmondja a köz­ponti bizottság beszámolóját. (MTI). A beszámoló szövegéit holnapi szá­munkban közöljük. A harmadik negyedévben kifencszázötvenezer hektoliter sör készül, az igényeket azonban az új gyár építésével elégíthetik ki Jelenleg egy hónap alatt annyi sört főzünk, mint húsz évvel ezelőtt tizenkét hónap alatt — mondották a Sör­ipari Igazgatóságon — ezt a mennyiséget új gyár létesí­tése nélkül értük el. Annak ellenére, hogy berendezé­seink az igényekhez viszo­nyítva nem sokkal gyarapod­tak, termelésünket mégis nö­veljük. Az év második ne­gyedében például a tervezett 870.000 hektoliteren felül mintegy 40.000 hektoliter sört adtunk a lakosságnak. A har­madik negyedben pedig to­vábbi 40.000 hektoliterrel fő­zünk többet három hónap alatt tehát 950.000 hektoliter sör készül, ami háromszoro­sa például az 1938. évi ter­melésinek, mégis kevés ez, te­hát jogosan panaszkodik a lakosság, számításunk szerint egy évben 3.2 millió hekto­liter sört kellene főznünk, hogy kielégíthessük az igé­nyeket. Ezzel szemben évente csak 2.4 millió hektolitert tudtunk az üzletekbe kül­deni. Sajnos, a termelésit nem tudjuk tovább fokozni, csak egy megoldást látunk: új sör­gyárat kell építeni, ennek megvalósítása már régi ter­vünk. Ki is jelöltük az új gyár létesítésére legalkalma­sabb területet, Hemádnéme­­tit. A tervezett hemádnémeti gyár 800.000 hektoliter sört főzne évente, ami fedezné az ország keleti felének szük­ségletét. (MTI.) Négyszázötven hold gabonát arattat kombájnnal a kunszentmártoni Búzakalász Tsz A kunszentmártoni Búza­kalász Termelőszövetkezet­nek 2000 hold földje van. és •ebből a gabona vetésterület 800 holdat tesz ki. A szövet­kezet tagsága jelenleg több mint 120 fő. Ez elég kevésnek bizonyul ahhoz, hogy ekkora területen a munkát időben és jól elvégezzük. Éppen ez­ért most is kombájnaratási szerződést kötöttünk a Kun­szentmártoni Gépállomással. 450 hold gabonát akarunk kombájnnal levágatni. Már az elmúlt évben is szívesen alkalmaztuk a gé­peket, mert azok mindig jó segítőtársaknak bizonyultak. Ha a kombájn és az aratógé­pes betakarítást vesszük fi­gyelembe, igen érdekes ké­pet kapunk. Az egyszerűség kedvéért gabonából 10 mázsás átlag­termést vettünk alapul. Ha a fentiekben említett területről aratógéppel vágatnánk le a gabonát, s így a cséplés vé­geztéig, mintegy 7—8 száza­lékos szemveszteséggel kelle­ne számolnunk. A búza má­­zsánkénti 240 forintos árát alapulvéve, csupán egy hold gabonaterület szemvesztesé­ge 192 forintot tenne ki. — Ugyanezen a területen kom­bájnaratás esetén maximáli­JÉrdekes újítás A Törökszentmiklósi Építőipari KTSZ-ben Sólyom Ferenc az üveges részleg vezetője érdekes újítást vezetett be. Egyszerű módszerrel, homokfúvással szebbnél-szebb homá­­lyosított üveglapokat készítenek. Ezeket az üveglapokat legnagyobbrészt konyhaszekrényekbe, konyhabútorokba, csillárokba és szobaajtókba használják. — A Törökszent­miklósi Építőipari KTSZ eddig is sok megrendelést kapott, s a képen védőöltözetben látható Babella Antal üvegesnek sok munkája akad. san 3 százalékos szemveszte­­séggel csupán 72 forint a károsodás. Eszerint kát. hol­danként' 120 forint a külön­bözet a kombájnaratás ja­vára Ezenkívül azt is figyelem­be kell venni, hogy a gépál­lomás egy hold gabonát ter­melőszövetkezetünknek 132 forintért arat le. így a szö­vetkezet végső soron vissza­kapja az 5 százalékos gép­részt, amelyet aratógépes be takarításnál és cséplőgéppel való cséplés esetén a gépál­lomásnak kellene fizetnünk. A fenti esetben ez az összeg 120 forintot tesz ki. Ha ezt az összeget levonjuk a 132 forintból, amelyet kombájn­­aratásért kifizetünk, az ara­tógépes betakarítással szem­ben a kombájnaratás kát. holdanként 12 forintunkba kerül. Szövetkezetünk tagsága a Kunszenetmártoni Gépállo­más kombájncsainak munká­ját a múlt évben is megelé­gedéssel fogadta. — Míg a kombájn aratott, a szövetke­zeti tagok a kukoricát és a répát kapálhatták. A gépál­lomás tavaly is igen ered­ményesen oldotta meg a kombájnszalma betakarítá­sát. Állandóan működött a szalmalehúzó berendezés, — nem veszett, kárba a szalma. A tsz tagság jó gabonaszérűt készített, a gépállomás csép­lőgépet és szállítószalagot ál­lított be, s a kombájngabo­na tisztítása folyamatosan haladt. Ügy hisszük, hogy a fenti példa más szövetkezeti tago­kat is meggyőz a kombájn­­aratás hasznosságáról. Meg­ragadják a kedvező alkalmat és pótszerződést kötnek. Az időjárás a gabonabetakarítás idejére elég változékonynak, esősnek ígérkezik. Gyorsan és minél kisebb veszteséggel tehát csak géppel, elsősor­ban kombájnnal lehet aratni. Vereb István A kunszentmártoni Búzakalász tsz elnöke Legutóbb a Tisza hidat 1949-ben javították, s azóta eltelt 8 év. Érthető, hogy ilyen forgalmú hídon a tartógerendák elszuvasodtak, elkorhadtak, s már kezdett nagyobb teher alatt életveszélyes lenni. Néhány héttel ezelőtt a Budapesti 5-ös számú Út­fenntartó Vállalat dolgozói megkezdték a híd javítását, amelyet azóta is folytatnak. Mint tőlük értesültünk, most lelkiismeretes munkával át cserélik a híd fa részeit, azon-, ban három év múlva új hidat építenek Szolnokon a Tisza fölé. PAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Csütörtökön bemutatták a Tiszamenti Vegyiművek évi 223 000 dollár megtakarítást hozó kísérletit Majd egy évig tartó ko­moly, megfeszített munka után siker koronázta a Tisza­­menti Vegyiművekben vég­zett nagyjelentőségű kísérle­tet. Az újrendszerű, úgyne­vezett fluidizációs pirit­­keimence már készen áll, sőt termel, úgyhogy a gyár veze­tősége a nyilvánosság elé lé­pett ve’e és csütörtökön be­mutatta a szakembereknek, a testvér-üzemek, az érdekelt minisztérium, egyetemi tan­székek képviselőinek a mun­kás és műszaki kollektíva új alkotását. Már napok óta szorgos munka előzte meg a látoga­tást. A gyár igazgatója és főmérnöke végezte el az utol­só ellenőrzéseket és próbá­kat — úgyhogy semmi fenn­akadás ne legyen a szemlén, mindenre magyarázatot tud­janak adni a meghívott ven­dégeknek. Mi tette szükségessé a kí­sérleteket, melyek végülis eredményre vezettek? Régóta kulcsproblémája iparunknak az alapanyagok jobb hasznosítása. Különösen vonatkozik ez a szervetlen vegyiparban — a kénsavgyár­­tásra, mely döntően külföldi eredetű, importált nyers­anyagból dolgozik. A Tisza­­menti Vegyiművekben arra kerestek megoldást, hogyan tudnák jobban kivenni a gyengébb minőségű s így ol­csóbb pirit hasznos kéntartal­mát. A gyár berendezéseivel — a forgó-karos kemencék­kel — ugyanis nem tudták kielégítő szintre emelni a fajlagos anyagfelhasználást. Emellett sok baj volt az ilyen rendszerű kemencékkel — a gyakori kartörés — könnyű htbásodás bonyodalmakhoz vezetett, hátráltatta a ter­melést. Ez vezette a gyár műszaki gárdáját arra, hogy jobb megoldást keressen. Egy nyu­gatnémet cég árajánlatában egymillió devízaforintért kí­nált alkalmas kemencét a g. eragébb minőségű nyers­anyag feldolgozásához. Tud­ták azonban, hogy ilyen nagy összegű valutát kiadni nehezen tud az állam. A gyár műszaki kollektívája, közte ötvös Dániel dr. főmérnök, Wolf Ferenc főtechnológus, Nagypál Lajos gépészmérnök, valamint a leállított üzemi erőmű lakatosai úgy határoz­tak, hogy saját maguk előál­lítják a fluidizációs pörkölőt. Az elmúlt év nyarán meg is indult a munka. A külföldi szakfolyóiratok, műszaki iro­dalom tanulmányozás alap­ján megszületett az elgondo­lás és kibontakoznak az új­rendszerű kemence tervei. A kivitelezésibe bekapcsolódtak a gyár vasasain 'kívül a szol­noki üzemek, így a Jármű­javító is. Pontos munkával, jó irá­nyítással végül elkészült és és a helyére került a beren­dezés. Komoly feladatot, sok fejtörést okozott a kemence begyújtása, mert erre nem adtak pontos választ a szak­­irodalmak. Később azonban sikerült megtalálni a nyitját ennek is — s így minden akadályt leküzdve, megindult a folyamatos üzem benne. Az új berendezés előállí­tásához 350.000 devízaforintot kértek, így á német cég egy­milliós ajánlata és a kemence előállításához kért összeg kü­lönbségét, 650.000 devizafo­rintot megtakarítottak. Természetesen a tulajdon­képpeni állandó megtakarí­tás magánál az üzemeltetés­nél mutatkozik majd meg a gyengébb minőségű és így ol­csóbb jugoszláv és más kül­földi eredetű pirit vásárlás árkülönbözetében. A megta­karítás természetesen előze­tes számítások szerint — 223 ezer dollárra tehető évente, mert ezt a fajta nyersanya­got csak nyugati valutáért kaphatunk. Nem célunk műszaki le­írást adni a berendezésről — szakvélemények szerint azon­ban igen egyszerű működésű az új kemence. Egy négyzet­­méter al'apterületén — a gyár­tástípus és a külföldi doku­mentációk alapján nyolcszor annyi pirit égethető ki, mint egy nyugati és több, mint négyszer annyi, mint egy szovjet hasonló rendszerű kísérlet alapján. Természetesen végleges mű­száki és gazdasági adatgyűj­tésre és feldolgozására a ké­sőbbiekben kerül sor. A csü­törtöki szemle, illetve szak­­vélemények összegezése és felterjesztése alapján dől el, hogy a kísérletek tapasztala­tainak felhasználásával a kénsavgyártásban -átérnek-e a fluidizációs kemencék hasz­nálatára. Reméljük, hogy kellően ér­tékelik majd a nagyjelentő­ségű újítást, melyről büszkén mondjuk, hogy városunkból, Szolnokról indult el. Ha az ország gazdasági ereje lehe­tővé teszi az átálláshoz szük­séges beruházások fedezetét és megvalósul az ipar mére­teiben a kollektíva elgondo­lása, elmondhatjuk — a Ve­gyiművek munkásai, mérnö­kei sokat tettek azért, hogy gazdaságilag erősödjék- ha­zánk. (Palatínus). A francia nemzetgyűlés és a közös piac Párizs (DP A) A Francia Nemzetgyűlés Külügyi Bi­zottsága szerdán délután hu­szonhárom szavazattal tizen­hat ellenében jóváhagyta az európai közös piacról és az európai atomközösségről szóló szerződést. A szerződések parlamenti vitája július 2-án kezdődik, a szavazás július Ci­án lesz. Negyven ember a biróság e’őtt Tajvanon London (MTI). A londoni rádió jelentése szerint Taj­vanon negyven embert — Csangkajsekista Katonai Bí­róság elé állítottak, mert a vád szerint részt vettek a májusi amerikaellenes zavar­gásokban. Szerdán tizenegy vádlottat rövid időre szóló börtönbün­tetésre, illetve pénzbüntetés­re ítéltek. A bíróság elnöke azt mondotta, hogy a zavar­gásokat nem szervezték meg előre és a hatóságoknak nem sikerült felbujtatókat talál­­niok. (MTI).

Next

/
Thumbnails
Contents