Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-26 / 148. szám
r Emlékezzünk és ne feledjünk 9 9 EZEN A NAPONl ^ímad-1 n®Pe^ a háború szörnyűségeire, a Hitlerék mellé történő csatlakozás következményeire. Ki ne emlékeznék a párt által kiadott jelszavakra, melyek tömören hirdették a nemzet, a dolgozó nép érdekeit, feladatát. ták meg 16 esztendővel ezelőtt Honhyék a hitleri fasiszta Németország oldalán a szocialista Szovjetuniót, a világ első szocialista államát. Horthyt, Bárdossyt és társait a magyar nép leggyűlöltebb ellenségeit nemzetközi egyezmények, katonai okok, a Szovjetunió magatartása nem kényszerítették a háborúban való részvételre. Nem kellett őket kényszeríteni a német rablóháborúhoz való csatlakozásra. Csatlakozásukkor folytatói, hű követői voltak annak a politikának. — amelyet a magyar munkásosztály, a dolgozó nép ellen 1919-ben, a Tanácsköztársaság megdöntése után megkezdték. Mi sürgette Horthyékat erre a lépésre? A magyar uralkodó osztályt a Szovjetunió elleni vad fasiszta gyűlölet fűtötte, azt remélte, hogy a fasizmus európai győzelme, a sokat emlegetett „uj ezredév” perspektíváját nyitja meg a magyar reakció előtt, s a proletárforradalom, melynek emlékei 1919-ből még frissen éltek emlékezetében, a fasizmus győzelme után soha többé nem fogja nyugtalanítani a magyar tőkés és nagybirtokos osztály álmát. A SZOVJETUNIÓ | elleni rabló háborút a németek oldalán néhány hetet igénybevevő villámháborúnak tartották. „Az idő rövid, nincs mit várni, az osztozkodásból kimaradunk” elv alapján csatlakoztak a német orvtámadáshoz. A Szovjetunió a történelmi pillanatban figyelmeztette a magyar kormányt. Kristóíi József moszkvai magyar követtel hivatalosan közölte, hogy a szovjet kormánynak nincs követelése, vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben. Bárdossy azonban elhallgatta á nép előtt e közleményt, mert ez háborús politikáját zavarta. Nem használt a mggyar hazafiak figyelmeztető szava sem. A Kommunisták Magyarországi Pártja, mely illegalitásban dolgozott, nap. — mint nap figyelmeztette az uralkodó oszlálvt. a dolgozó —__PÄBT | a németellenes erőkre támaszkodva, a fasizmus elleni erők táborát növelve szervezte a magyar nép küzdelmét. E küzdelem eredményességét mutatta többek között 1942 március 15-ének a megünneplése, melyet a Magyar Történelmi Emlékbizottság a magyar függetlenség legyében szervezett. Ez a nap a fasisztaellenes erők ünnepe volt. Nem a kommunistákon múlott, hogy eredményeik mellett nem sikerült az egész nemzetet átfogó népi mozgalmat, népi egységet létrehozni a fasizmus ellen. Horth.yék mindent elkövetlek, hogy vérbe fojtsák a haladó erők mozgalmát, hogy folytathassák rabló háborújukat. Hitlerék a hitszegő orvtámadását követően eldöntöttnek tekintették a háború sorsát és hetekkel, legfeljebb hónapokkal számolták a Vörös Hadsereg ellenállásának időpontját. De elszámították magukat! A Vörös Hadsereg győzelme a fasiszta német csapatok felett előbb is bekövetkezhetett volna, ha az európai fronton, az európai szárazföldön három álló esztendeig nem egyedül kellett volna küzdenie. A Vörös Hadsereg hadműveletei az angolszász seregek hadműveleteivel az európai szárazföldön csak a háború utolsó éveiben lettek összekapcsolva, koordinálva. A második front létrehozását a fasiszta Németország ellen a nyugati hatalmak halogatták, csak a szovjet csapatok győzelme láttán szervezték azt meg. A Szovjetunió erőfeszítései a második világháború idején, a fasizmus felett aratott győzelme lehetővé tette a magyar nép számára, hogy megszabaduljon elnyomóitól, hogy megteremthesse a szabad, független, demokratikus Magyarországot. A szovjet néptől kapott szabadságot, függetlenséget, amellyel népünk a szocializmust építve élt, a múlt év október 23-ával kezdődően az ellenforrada lom zavarta meg. AZ ELLENFORRADALOM a nemzetközi imperializmus cselekvő támogatásával vad gyűlölettel vetette magát népi demokráciánk minden vív mányára. arra. amit népünk több mint egy évtizede épített fel. Meg akarta dönteni a munkásosztály hatalmát ás helyébe fasiszta diktatúrát meghonosítani. Népünk ellenségei mindent elkövettek, hogy hazánkban, ismét háborús tűzfészket teremtsenek és megsüssék háborús pecsenyéjüket, hogy megteremtsék a Szovjetunió, a népi demokráciák elleni háború lehetőségeit, a kapitalizmus restaurálását. A KOMMUNISTÁKNAK^ helyzetben csak egyetlen .feladat maradt: megmenteni a magyar népi demokráciát. A munkás-paraszt kormány e történelmi időben érezve népünk iránti felelősségét, kérte a Szovjetunió fegyveres beavatkozását, az ellenforradalom szétveréséhez, a rend helyreállításához. A Szovjetunió teljesítette internacionalista feladatét, megmentette népünket a fasiszta diktatúrától, a küszöbönálló véres háborútól, mely ismételten pusztította volna dolgozó népünket. A Szovjetunió másodszor adta népünk kezébe a szabadság, a függetlenség vörös zászlaját. LEGYÜNK TEHAT HÜEK| a proletár internacionalizmushoz. Ne felejtsük a nagy történelmi leckét. Most amikor ismételten a nyugati országok imperialista körei a harmadik világháború előkészítésén mesterkednek és folytatják felforgató tevékenységüket a szocializmus országai ellen, — éberen őrködjünk a varsói szerződés betartása, népünk békés alkotó munkája, a szovjet-magyar barátság felett. Emlékezzünk és ne feledjük, tanuljunk, mert van mit. a nép. a haza számára, a proletárdiktatúra megerősítésére. Nádas József A nőmozgalom céljairól és feladatairól A tizenkét éves nőmozgalomnak mély hagyományai vannak az asszonyok között. A mozgalom, bár formájában többször változott, mégis egy-egy jól kiválasztott országos, vagy helyi feladat megoldására a nők tízezrei mozdultak meg, és ezek az asszonyok szeretettel emlékeznek a közösen végzett munkára. Hálásan gondolnak nőmozgalmi tevékenységükre. mert ezen keresztül sokai fejlődtek. Számos vezető került ki az MNDSz asszonyai közül, sokan kaptak ösztönzést a tanulásra, a közéleti tevékenységre. egyre több asszony ismerte meg az öszszefogás erejét és szépségét Ez az alapja annak, hogy ma is a nők, ezrei készek a munkára. áldozatvállalásra, ha arra szükség van. Az ered mények mellett azonban megállapíthatjuk, hogy nem minden asszonyhoz jutott el a múlt években a nőmozgalom hívó szava. A további munkánkban ezen változtatni kell. A nőmozgalom az elmúlt év nyarán egyesül t a Hazafias Népfronttal, de ez a lépés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a mozgalom megtorpant. Az ellenforradalom sem maradt hatástalan a nőmozgalomra. Sok asszonyt bizonytalanná tett elriasztott minden közéleti tevékenységtől. Az ellenforradalom leverése után a megye sok helységében újraszerveződtek a nőtanácsok. Elsőnek a régi MNDSz aktívák. s kommunista asszonyok láttak a munkához. Ez a tény is mutatja, hogy a nők önálló keretek között kívánják a további mozgalmi munkát végezni, s ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. A nolitikai. társadalmi és gazdasági élet megszilárdulása nyomán ma már egyre töhhen kémek részt a nőtaná’sok feladataiból, hogy munkájukkal gyógyítsák népünk '■ebeit cs segítsenek a szocialista Magyarország felépítésében. Az új helyzetből, s a régi hagyományokból fakadóan, hogy a nőtanácsok önállóan szerve ik dtek, kiváltak a Hazafias Népfrontból — így újra önálló mozgalom bontakozott ki, amelyet a Magyar Nők Országos Tanácsa irányít. A nőmozgalom célja, hogy az asszonyokat megnyerje a párt által kitűzött feladatok megoldására és ezzel támogassa a szocializmus felépítését. Célja, h*gy összefogva a világ haladó nősáérvezeteivel. fokozza a béke mellett síkra szállók erejét. A nőmozgalom feladatának tekinti, hogy segítse a széles nemzeti egység megvalósítását, nevelje az asszonyokat a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében. Munkánkban támaszkodni kívánunk az MNDSz legjobb hagyományaira és módszereire, melyekkel mozgósítani tudju k az asszonyok széles tömegeit. Gondolunk például a különböző találkozókra, ismerkedési esetekre, békebeszélgetésekre, háztartási tanácsadásra, pedagógiai, egészségügyi előadásokra, stb„ melyek hasznosak a nők szamára és nem utolsó sorban emlékezetes órákat jelentenek az asszonyoknak. A nőmozgalom feladatait három nagy csoportban foglalhatjuk össze: A nők politikai és ku'turális nevelése A nőtanácsok politikai és kulturális n eveid mu nk á j u k - kai el akarják érni, hogy az asszcnyolk széles tömegeivel isme) tessék meg szocializmust építő rendszerünk távlatait, s világossá tegyék az összefüggést a társadalom, az egyén, a család fejlődése közctt. Csak a helyes felvilágosító munka eredményezheti, hogy a nők -megértsék mi a jelentősége a szilárd, egyértelműen állást foglaló nőmozgalomn “1 - - --------------védésében. Miért font«* á nemzetközi szolidaritás? — Miért jelentősek a nőmozgalom nemzetközi kapcsolatai? Ezeknek az ismereteknek a birtokában az asszonyok maguk is részt kérnek majd a jövő építésének munkájából. Nevelési munkánk során rá kell mutatni arra. hogy szélesebb látókörrel rendelkező nő milyen komoly helyet foglal el a társadalomban. hogyan tudja segíteni annaík fejlődését. nál visszaesett. Sokhelyütt megnemértés, türelmetlenség jelentkezik a női munkaerőkkel szemben. Ezen — úgy gondoljuk — változtatni lehetne. Az októberi események után sok nő került ki munkahelyéről. Ez azonban a gazdaság) helyzetünkből adódik, mégis meg kell említeni. hogy nagyobb gonddal kell foglalkozni a nők problémáival. nemcsak a nömozgalomnak vannak teendői, hanem az állami és más társadalmi szervezeteknek is. S ahogyan majd gazdasági életünk fejlődik, újra lehetőséget kell nyújtani azoknak a nőknek, akik pályát, hivatást választottak, hogy betölthessék azt, Nagyobb megbecsülést kell adni a háziasszonyoknak, az édesanyáknak ts. mint korábban tettük. Az ő mumká'uk jelentőségére és értékére is fel kell hívni a társadalom figyelmét. Az egész társadalomnak °gyi.k legfontosabb feladata, hogy MIHAIL S O L O H O V ; • EMBERSORS! (9.) A láger parancsnoka, vagy ahogy ők mondják: : Ugerführer egy Müller nevezetű német ember volt. Alá c5.cyny növésű, tömzsi, szőkehajú ember, áld. egészében vala hogy olyan fehér volt: fehér a haja, a szemöldöke, a szem pillája, még a szeme is színtelen volt és dülledt. Úgy beszélt oroszul, akár te, vagy én, méghozzá erősen ó-zott mint a tősgyökeres Volga mentiek. És hogy tudott káromkodni! Hol is tanulta meg ilyen jól az átkozott ezt a mesterséget? Szokásba volt, hogy fölsorakoztat bennünket i blokk előtt — a barakkokat hívták így — elhalad a sói előtt az SS-legényeivel, a jobb kezét oldalt tartja. Bőrkesztyű van rajta és a kesztyűn belül óloroboxer, hogy meg ne sértse az ujjait. Megy a sor előtt és minden második embernek az orrára csap, hogy elere^ a vére. S az egészet „nátha ellen való profilaktikus védekezésnek” nevezte el. így ment aztán nap mint nap. Összesen négy blokk volt a lágerben és máma az egyik blokknál rendem „profilaktikát”, holnap a másodiknál és így tovább. Akkurátus volt a disznó nagyon, pihenőnap nélkül dolgozoU Csak egy dolgot nem tudott* megérteni a bolond: mielőtt elindult volna beverni az orrunkat, hogy méregre hergelje magát, jó tíz percig káromkodott mindig a sor előtt. Tel^ jesen hiábavaló a nagy cifra káromkodás, nekünk meg még valahogy jól is esik, megkönnyebbszünk tőle: olyan jó ismerős. természetből való szavak, mintha csak a hazai földekről legyintene meg bennünket egv kis szellő... Tudta volna a Z6ivány. no’gy milyen jóleső érzés nekünk hallgatni a gyalázkodásait. nem káromkodott volna többe’ oroszul, csak a maga nyelvén. Égy Moszkva környéki ló komám mégis haragudott rá érte nagyon. ..Mikor rákezdi a cifrát — as-zondia — lehunyom a szememet, s mintha csak Moszkvában, a Zaceoáhan ülnék esv korsó sör mellett, és annyira megkívánom ilyenkor a sört, hogy a fejem is belekábul." Szóval hát ez a parancsnok másnap, hogy arról a köbméterről elszóltam magamat, behívatott. Estefelé egyszer jön a barakkba a tolmács, meg még két őr „Melyik a Szokolov Andrej?” Jelentkeztem. „Mars kifelé, jössz velünk! Maga a lógerführer hivat.” Mindjárt tudtam, miért. Most leszámol velem. Elbúcsúztam a bajtársaktól. tudták mind, hogy a halálba megyek, felsóhaitottam, aztán megindultam kifelé. Ahogy áthaladunk a lágerudvaron, fölnézek a csillagokra, azoktól is elbúcsúzom, mondom magamban t „Na. vége a kínlódásnak, Andrej Szokolov’. vagyis fiogy, mint a nyilvántartás mondja — háromszázhaímincegyes szám,” Valahogy hirtelen saináini kezdtem Irinkét. meg a gyerekeket, de aztán lecsendesült bennem a szánalom ég lélekben felkészültem, hogy félelem nélkül nézzek szembe a pisztoly csövével, ahogy katonához való. nehogy az ellenség az utolsó percben lássa, hogy mégis csak nehe- Mgeo válók Rieg as élgttöljij a gyermeknevelést magasabb színvonalra emelte. a nehéz körülmények között élő gyermekek megsegítésére sietett. Jászapátiban pedagógiai tárgyú előadási szervezlek. Karcagon a gyermekvédelmi bizottság a tsz-ek segítségével csereüdültetési akciót szervez. Több községben a nőtanács a Világifjúsági Találkozóra készülő fiatalok részére VIT kendőt vásárolt, hogy megyénk fiataljai se menjenek el üres kézzel. „A gyermek városért” mozgalomba — melynek célja az elhagyott gyermekek felkarolása — a mi nőtanácsuink is bekapcsolódnak) Nemes célok, nagy feladatok állnak a nőmozgalom előtt. A célt elérni, a feladatot végrehajtani nem lehet az MSzMP segítsége nélkül. — Sokban ettől függ a nőmozgalom fejlődése. Azt szeretnénk, ha a pártszervezetek a nők között végzett politikai munkát a pártmunka fontos és megbecsült részének tekintenék. Az asszonyoknak, a nőknek érezniök kell, hogy a pártnak, a hazának szüksége van az ő munkájukra is. ugyanakkor érezniök kell azt is. hogy a nőmozgalom egíti őket mindennapi életük problémáinak gyors megoldásában és képviseli érdekeiké1 CSATHÓ MIHÁLYNÉ a Megyei NőUnács titkára. A parancsnoki szobában — az ablakban virágok, mindenfelé tisztaság, ahogy nálunk egy rendes klubban szokás. Ott van az egész lágerparancsnokság az asztal körül. öten. Snapszot vedelnek és szalonnáinak hozzá. Jókora üveg van előttük az asztalon, meg kenyér, szalonna, almakompót és különféle kenzervek a kinyitott dobozokban, Egy szempillantás alatt áttekintettem a’- egész lakmórozást. és — akár hiszed, akár nem — hirtelen úgy felka[ varodott a gyomrom, azt hittem a torkomon jön ki rögtön. . Nem is csoda, éhes voltam, mint a farkas, elszoktam az embernek való ételektől és most egyszerre annyi jó falat van előttem ... Nagynehezen visszafojtottam a hányást, de . a szememet csak alig tudtam elfordítani az asztaltól. rmben mindjárt ott ül a Müller, félig részegen, a pisztolyával játszik, egyik kezéből a másikba dobja, közben merev szemmel néz rám, pillantás nélkül, akár a kígyó. A kezem kétoldalt a nadrágvarráson, laposan, a félretaposott bakancssarkot összekoppantottam előtte és jó hangosan jelentem: „Herr Kommendant. Andrej Szokoloj hadifogoly, parancsára megjelentem!” De már kérdi is tőlem: „Szóval azt mondod, te ruszki Iván, hogy négy köbméter teljesítmény, az sok9” „Igenis — mondom —, Herr Kommendant, az sok.” „És egy köbméter elég neked sírgödörnek?” „rgenis. Herr Kommendant. bőven elegendő, még marad is hely.” Erre feláll és azt mondja: „Nagy tisztességben részesítek, most azonnal személyesen foglak agyonlőni ezekért a szavaidért. Ttt nem lesz jó. gyerünk ki az udvarra, ott aztán ki is nyújtózol.” „Ahogy ön akarja” — mondom; neki. Egy darabig még állt ott, gondolkozott, aztán az asz-: falra hajította a pisztolyt, töltött egy tele pohár snapszot.; kivett egy darab kenyeret, rátett egy szelet szalonnát, az! egészet ideadja nekem ég mondja: „Nesze, ruszki Iván.; igyál halálod előtt a német fegyverek győzelmére.” Átvettem már tőle a kupát is. meg a harapnivalót; is. de ahogy hallom ezeket a szavakat — mintha tűz égetett: volna meg hirtelen. Gondolom magamban: „Hogy én, orosz; katona létemre, igyák a német fegyverek győzelmére?! Hát! még mit nem akarsz. Herr Kommendant? Mindegy ördög; most már nekem meghalni, hót azt mondom, felsülsz tel evvel a pálinkáddal!” ; Letettem a kupát az asztalra, mellétettem a falatot; is. aztán mondom: „Hálásan köszönöm a kínálást, de nemi élek vele, nem szoktam.” Erre elmosolyodik: „Nem akarsz; inni a győzelmünkre? Akkor hát igyál a magad halálára”! Mit veszthettem volna? „A halálomra, meg hogy megsza-; badulok a kínlódástól, arra iszok” — mondom neki. Avval 1 fogom a kupát és két kortyra ki is hajtottam, a harapni-; valóhoz azonban nem nyúltam, illemtudón megtöröltem a* számat a tenyeremmel és azt mondom: „Köszönöm a szí-3 veslótást. Készen vagyok, Herr Kommendant. Menjünk,* végezzen velem." 3 (Folyt, kóv.j 1 A nők eeyenjoeúsáqának védelme A női egyenjogúság megvalósításának feltétele az, hogy a nők élni tudjanak az alkotmányban biztosított jogaikkal. Ennék gyakran az az akadálya, hogy egyrészt a nők nem eléggé ismerik a rájuk vonatkozó jogszabályokat, másrészt az érvény- : ben lévő törvényes rendeletek nem mindig érvényesülnek az életben, gyakran megsértik, megkerülik azokat. A nötanács feladatának tekinti a nőkre, családokra és a gyermekvédelemre vonat- ' kozó jogszabályok ismertetését. Ezért több helyütt jogi 1 tanácsadásokat szerveznek ' majd nőtanácsaink. Az ellenforradalmárok pontokban követelték a kunhegyes! járásban, de más helyen is a nők egyenjogúságának eltörlését. Mi az egyen- ' iogúság érvényesüléséért küz- ’ dünk. Valóban harci kérdés . ez, mert az utóbbi években ! nagy visszaesés van ezen a területen. A nők száma különböző munkaterületeken, különösen a vezető nosztak- I i [Biztosítsa a gyermekek leg| harmonikusabb fejlődését, a családi élet nyugalmát, az iskola és a családi nevelés összhangját. Az ellenforrada'om után különösen megmozdult a társadalom lelkiismerete és megnövekedett felelősségérzete. Ügy érezzük, hogy az anyáknak ezt a felelősségérzetét ébren kell tartani és tovább kell fokozni. — Segíteni akarunk az anyáknak gyermekeik nevedében, a pedagógusoknak nevelési problémáik megoldásában. Pedagógiai előadásokat szervezünk, amelyek a legalapvetőbb nevelési kérdésekről szólnak. Erre különösen az októberi események után van nagy szükség. Az ellenforradalom sok könnyet okozott mind az édesanyáknak, mind a gyermekeknek. Anyák siratják gyermekeiket, fiúi. és lányok bánkódnak azon, hogy elszakították őket szeretteiktől, hazájuktól. Az Imperialisták ügynökei minien eszközzel igyekeznek megnehezíteni hazatérésüket. \z Anyák Állandó Bizottsága Lousann-ban megtartott ülésén a világ asszonyai mezében tiltakozott a magyar gyermekek hazatérésének megakadályozása ellen. A nőtanácsok megyénkben s hozzáláttak a munkához. A já&aaí'ok&saljási nötanács