Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-26 / 148. szám
Félkészül! a vetffmag tisztítására a tízemeieíes szolnoki tárház A magyar Alföld egyik legnagyobb gabonatárházában, a szolnoki Tisza-parton álló tízemeletes hatalmas raktárkombinátban. felkészültek a vétőmé gtisztításra. Mivel az idér ’50 vagon búza- és árpav.tJ'nV , tisztítását tervezik, az e.ső tételek beérkezése után azonnal megkezdik a termény tisztítását ég a teli zsákok fémzárolását. Egyes vetőmagtermesztő állami gazdaságokból, így például Dánszentmiklósról egész szerelvényre való búzát és árpát tisztíttatnak. A hatalmas tételek melled nem tekintik^ elhanyagolhatónak az egyénileg gazdálkodók segítségét és jövőévi jobb termés érdekében a gazdák számára szívesen megtisztítják az egykét mázsás tételeket is. Készülődéi a télre A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz tagjai kihasználják a zöld növényzetre igen-igen kedvező időjárást. Már a múlt héten hozzákezdtek a zöld siló készítéséhez, hogy a télen majd bőségesen legyen takarmánya a jószágállománynak. Fenti képünkön Magyar Károly, Kolfán József. Kovács Pál, Bíró János, Karász Sándor és Tóth István szövetkezeti tagok éppen befejezik az egyik silógödör töltését. Emlékezés Mező Imrére A Budapesti Pártbizottság Székhazánál mártírhalált halt Mező Imre emlékére június 29-én, szombaton délután műsort sugároz a Magyar Rádió. A Kossuth-adón 16.15- kor kezdődő műsorban hozzátartozók és barátok mondják el a hős forradalmárra vonatkozó emlékeiket. A szívszélhüdé* ma már több áldozatot szed mint a rák és tbc együttvéve Bécs (MTI). Ismert osztrák, nyugatnémet, francia és svájci orvosok, a szívvel és vérkeringéssel összefüggő be-Színházi notes*. APROPO A minap Kiskunfélegyházán jártam, egy s más dolgomat intéztem. Délutánra már készen is voltam, vonatra ültem és a mozdony pöfögve elindult Cegléd felé. Cegléden, sajnos, két ára várakozási időm volt, így elhatároztam, hogy körülnézek a városban. Mivel meleg volt, hamar meguntam a sétálást és elhatároztam, hogy a tűző napsugár elől valamelyik hűs kert alatt keresek menedéket. Imigyen botorkálva, leltem is egy szép, dúslombú árnyast, a fák alatt zöld pázsittal. Jobbra balra botorkáltam, kerestem a megfelelő helyet, ahol lepihenhetek, amikor egy bokor mögül kilépve, kedves látvány fogadott: egy tizenhat év körüli lányka, meg egy nem sokkal idősebb fiú, üldögéltek egymás mellett, fejükkel szembe fordulva egymásnak és mint két galamb, apró puszikat adtak egymásnak. Aztán (most tudom, hogy elítélnek a leskelődésért) a fiú átkarolta a lányt és szenvedélyesen, hoszszan megcsókolta. Erre gyorsan megfordultam és elindultam visszafelé. Útközben is rájuk gondoltam és azon töprengtem, hogy hol láttam nemrégen hasonló jelenetet? Tisztán előttem volt a kép: a fiú és lányka egymás mellett feküdtek, csókolták egymást és egy harmadik megértő, szerető tekintete simogatta őket. De vajon hol? A mai napig nem jöttem rá, pedig nagyon fúrta az oldalalamat. S történt, hogy egy társaságba keveredve, szó esett a Dankó Pista színházi előadásáról. Kövérkés, ábrándos szemű fiú vitte éppen aszót. — Hát gyerekek, a Kalmár Zsóka ég a Halász Laci' bogrács melletti csókjelenete nagyon élethű volt. Ezt onnan is meg tudom ítélni, hogy egyszer lát dm falun egy hasonló fiatal párt, akik ügyi nígg . -. > Valami rémlett előttem. A homlokomra csaptam. Apropó, megvan! Hát persze, ez volt az, ami Cegléden nem jutott eszembe. A fiú és a lány, no meg én, azaz Juli, Máté és Bittó: Kalmár Zsóka, Halász László és Iványi József. A fenti három szereplő valóban sok kedves epizódot jelenített meg a darabban. Kalmár Zsóka Juli volt a javából, olyan tűzről pattant, huncut falusi lányka, hiteles hanghordozással. Róla már sokszor írtuk hogy a jövő ígérete és úgy érzem, nem bizonyulunk rossz jósnak. S hogy igazunk legyen, ez már tisztán Kalmár Zsókán múlik. Kalmár Zsóka méltó párja volt Halász László. Eddig az epizódszerepek közül csak a legkissebbeket kapta és őszintén szólva, mulasztást követtünk el, amikor ezékre nem figyeltünk fel. Pedig megérdemelte volna, hiszen mint a János vitéz történet rnesélőtegségek szakemberei háromnapos értekezletet tartottak Bécsiben. Megállapították, hogy koszorúér trombózis, azaz szívszélhűdés mindennapos tünet. Európában és Amerikában. Kitűnt, hogy szívszélhűdés következtében ma már több ember pusztul el, mint 3rákban és tbc-ben együttvéve. je a felvonások előtt,-. Az értekezleten Fellinger ritka ízesen mesélte e professzor közölte, hogy Janos vitéz kaland--* ,, , . , jatt, jól és mértéktar-klinikáján lazas kutatómunka tóan kiemelve a hu-*folyik a szávszélhüdést elhámoros részeket. Aprító gyógyszer összeállításá„Szabin nők elrablá-i^ Fellinger megfigyelései sa” című darabban es* , .. , .... , _ , a többiben, a szerep-1alaTMan kozolte’ hogy 3 szó' adta lehetőségek*banforgó betegség jóval namiatt is, gyengépb* gyobb mértékben pusztít szelteljesítmenyt MW-^lemi dolgozók, mint kétkezi ^’pítateu’ között' Kijelentetsáért ismét dicséreteiig továbbá, hogy a dohányzás, érdemel. Életerős,gamely énszűkületet okoz, sokeleven, hiteles figurát*kai veszedelmesebb a szívre vitt a színpadra, fi-^és a ;é redőny re, mint régebnom humorral fusze-*, , rezve * ben gondoltak. Iványi József ké-í Megfigyelések arról tanúspességeiről már voltiv ,dnak> hcSy annál a doháalkalmunk meggyő-*r 'osnál, aki naponta tíznél zödni. Mint Bittó ha-Íkevesebb cigarettái sz'v, kb. T/reV/b* százalékkal nlgyobb a nem volt jelentős, de a megjelenése Íeuepöt5szlvszélhűdes veszélye, mint a teremtett a figura*nem dohányzóknál. Napi 10— köré. <20 cigaretta fogyasztása ese-Csák ennyit hármó-*tén 90 százalékkal, napi 40 jukrói, nem többet.|ragy ennél js több ci„aretta És ezt is csak azért,3fogyasztása esetén 140 százamert o<tt, Cegléden. 3 lókkal fokozódik a szívszélamikor a fiatal pártlx űdés veSzélye. láttam, ők jutottak3 Ezzel szemben sr pipázás eszembe. Ebből is lát-^ viszonylag veszélytelen, ni, hogy alakításuk aiamennyiben a hirtelen szívszínpadon. élethű volt 3 halál esélye ezeknél csupán és maradandó, * három százalékkal nagyobb, — him er — mint a nem dohányzóknál. A mezőgazdaság időszerű kérdéseiről tanácskoztak a községi, járási, városi vb. elnökök A községi, járási, városi vb. elnökök múlt heti értekezletén részt vett és felszólalt Karsai Mihály elvtárs, az MSzMP megyei intézőbizottságámaik tagja. Elmondotta, hogy az államvezetésben új, szabadabb módszerek érvényesülnek. A begyűjtés eltörlésével újszerű feladatok hárulnak a tanácsok vezetőire is. Mindez néni jelentheti a vezetés meg’azulását. Az utóbbi időben ugyanis többfelé tapasztalható ilyen jelenség. Gyakori a határozatlanság. Nem mondanak igent, vagy nem-et — ha a helyzet úgy kívánja —, hanem ide-oda küldözgetik az embereket. A tanács-vezetés határozatlanságát pedig kihasználja az ellenség. Uszít, szervezkedik, igyekszik szabotálni az intézkedések végrehajtását. Ha az államhatalom erős, s az intézkedéseik határozottak, az ellenség háttérbe szorul. A továbbiakban a termelőszövetkezetek és a tanácsok helyes kapcsolatának néhány vonására hívta fel a figyelmet. Az irányítás a jó javaslatokban jusson kifejezésre. Ha hibát latnak, a szövetkezet egész tagsága jelenlétében, a közgyűlésen tárják fel; Ugyanitt mutassanak rá az esetleges hibás közgyűlési határozatok következményeire. A nagy termelőszövetkezetek egyesítése most nem időszerű, de az ellenforradalom okozta hibákat helyre keli hozni. A tsz-bőd kilépett dolgozó parasztok egyrésze már megbánta téves elhatározását s vissza akar térni a szövetkezetbe. Ezt nem megakadályozni, hanem elősegíteni kell, s megszüntetni a tsztagok és a kilépettek között helyenként elég rossz viszonyt; A termelőszövetkezeti tagok nem idegenkednek anynyira a gépállomástól, mint. sokan hiszik. Csak a rossz gépeket nem szeretik. Ezért minden lehetősé» meg van arra, ho»y áss idei aratás is kellően gépesítve legyen A gazoló kapálás jelentőségét megértik a termelőszövetkezeti tagok. Gondos növényápolással (i jövő évi előkészületek is megfelelőek lesznek. Ahhoz, hogy a gazdálkodás jövedelmezőbb legyen — mondotta Karsai edvtárs — növelni kell a területegységre jutó termelés • mennyiségét. Ez még úgy is elérhető, ha a termésátlag nem is emelkedik. Ha a termelőszövetkezetek tavaszi árpa hehogy a területet és a termésátlagot növelnék, több lesz az azonos területről betakarított termény mennyisége. Ez a jövedelem növekedésével is k>g járni. A tsz-tagok úgy élnek, ahogyan gazdálkodnak. S ha jól gazdálkodnak, nagyobb lesz jövedelmük a középparasztokénál, akik ekkor már nem vonakodnak belépni a szövetkezetbe. A földkérdésben az igazságtalanságokat meg kell szüntetni. lyett őszit vetnek, anélkül; A termelőszövetkezeteket azonban mindig előnyben kell részesíteni jálk fel a figyelmet, hogy a Az az igazság, hogy a termelőszövetkezetből kilépni sohasem volt és nem is lesz üzlet. Horváth Imre elvtárs, a Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályának vezetője arról beszélt, hogy az osztály az idén utasítást nem ad ki az aratás-cséplés feladataira, mert a gabonabetakarítássial kapcsolatban már 1955-ben jelent meg miniszteri rendelet. Csak elő kell venni és gondosan tanulmányozni. Az egyéni parasztok munkájánál különösebb szervezésre nincs szükség. Ha az előfeltételek. — a szerszámok, eszközök, a jó áruellátás — biztosítva vannak, megszervezik azok a maguk munkáját; A termelőszövetkezetelktoen azonban más a helyzet. Ott segíteniük kell a tanácsok vezetőinek a gabonabetakarítás jó megszervezésében. Mérjék fel, mennyi az aratnivaló, milyen fokú a gépesítés, kik vesznek részt az aratásban, stb. Arra is hívgépállomás csak a megkötött szerződés alapján küld kombájnt, vagy aratógépet. Tehát idejében intézkedjenek. A hordás sok nehézséggel jár a jelenlegi időjárás mellett; Ezért a gyorsaság döntő. A tsz-ek saját iga és gépi erejük mellett vegyék igénybe a gépállomás szállítójárműveit. Most szerződjenek, mert még van szabad kapacitás. A tanácsok segítsék a tszeket, hogy azok gazdaságilag megerősödjenek. Szervezzék meg a szakemberek tanácsadó szolgálatát. A patronáló üzemekkel újítsák Jel a korábbi kapcsolatokat; A termelőszövetkezetek önállósága nem azt jelenti, hogy a tanácsok vezetői most már közömbösen szemléljék az ottani eseményeiket. Az a cél, hogy a tsz-ek minél előbb gazdag, árutermelő, jövedelmező gazdaságokká fejlődjenek. — ka — (Folytatjuk.) 7 ö rökszentmiklósi Hí rád ó (Tudósítónktól.) Képviselői beszámoló lorökszentmiklóson Június 23-án a járási kultúrotthon ban képviselői beszámolót tartott Hodos János eüvtárs, országgyűlési képviselő. Mielőtt a beszámoló ismertetésére rátérnék meg Ikell jegyeznem, hogy ezt az eseményt már régebben hirdették plakátokon és mindenütt Z. Nagy Ferenc neve szerepelt, hogy ő tartja a beszámolót. Bár ez kicsiségnek tűnik, de mégis helyesebb lenne, ha az ilyen hibákat a jövőben elkerülnék. Hodos elvtárs beszámolójában értékelte az október 23-i eseményeiket, s ismertette azokat az okokat, amelyek hozzá járultak az ellenfarra' dalom előkészítéséhez. Majd rátért az országgyűlés legutóbbi ülésszakának elemzésére. Ismertette többek között, hogy az országgyűlés által elfogadott költségvetés nemcsak számszerinti őszszegben tér el az előző évele (költségvetésétől, hanem abifeán is, hogy jobban szemelőtt ásítja az ország lakosságának [érdekeit, s figyelembe veszi ‘reálisan az erőket. Beszélt a beruházások csökkentéséről, a lakásépítkezések —keretszámainak emeléséről. Ez a költségvetés — mondotta — a realitás talaján áll, figyelembevéve népünk szorgalmát és az adott gazdasági helyzetet is. , A beszámolót élénk vita 'követte. A felszólalók — valamennyien dolgozó parasztok — nyíltan, sőt helyenként eltúlozva a tényeket, mondották el véleményüket. Hodos elvtárs válaszában őszintén megmondta, melyek azok a problémák, amelyekkel nem ért egyet. Példákkal bizonyította be. hogy bár még sok a javítani vaió minden téren, de nem olyan komor a kép, mint ahogy azt egyes felszólalók lefestették. Nézzük csak az adófizetést. Egyesek véleménye szerint a dolgozó parasztság adófizetéséből fedezi az állam kiadásait. Ez a vélemény nem helytálló, mert az országos ■költségvetés több mint 60 százalékát az - ipar fedezi Arról is érdemet szójiii, ltog> I a begyűjtés eltörlésével országos átlagban 4 milljárd forinttal nőtt a parasztság jövedelme. Ezenkívül a mezőgazdasági termények piaci árai is magasak. Például egy pár tyúk 60—80 forint, egy liter tej 3—3.50 forint. így lehetne sorolni tovább a példát arra, hogy milyen jelenleg a parasztság helyzete. — Hodos elvtárs nyíltán beszélt arról, hogy a kormány álláspontja a mezőgazdasággal kapcsolatban továbbra is az: a főút a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. A beszámoló után Hodos elvtárs még hosszasan elbeszélgetett azokkal a választókkal, akik problémáikkal hozzá fordultak. Néhány sió a városi, községi tanácsok önállóságáról Országszerte folyik most a tervezés, hogy a tanácsok nagyobb önállóságot kapjanak és lehetőleg helyben intézzék el a rájuk tartozó ügyeket. Vita folyik erről a minisztériumok és a tanácsok között, amint ezt több sajtócikk is tanúsítja, A tanácsok ragasz kodnak bizonyos hatáskörökhöz, amelyeknek leadása helyes, de véleményem szerint nemcsak a megyei tanácsokig, hanem az alsóbbakig is. Ennek sajnos, az ellenkezőjét is lehet tapasztalni. Hosszabb idő óta a városi tanács pénzügyi osztálya bírálta el azokat a kérelmeket, amelyeket az adózók beadtak, hogy szociális helyzetükre való tekintettel az egy százalékos késedelmi kamatot töröljék. A pénzügyi osztály ezeket a kérelmeket megvizsgálta és döntött. Ismerte az adózókat, s így helyesen tudta mérlegelni helyzetüket. Most, a Megyei Tanács Pénzügyi Osztálya megtiltotta. hogy ezekkel a kérelmekkel foglalkozzanak. Elrendelte, hogy döntés végett fel kell terjeszteni a Megyei Tanács Pénzügyi Osztályához. Véleményem szerint ez helytelen, hisz a Megyei Tanács Pénzügyi Osztályán dolgozók nem ismerik az adófizetők anyagi helyzetét úgy, mint akik velük egy városban, vagy községben laknak. Az orvos válasza Június 12-én ..Aminek nem szabadna megtörténni’1 címmel bizonyos Sz. I. óvatosságból névtelenül, ugyancsak névtelen ismerőse panaszára azzal vádol, hogy orvosi munkám nem jól végzem. Ezt a leghatározottabban visszautasítom. Pénteken valóban főorvosi felülvizsgálat van, de ez nem jelenti azt, hogy különösen egy lázas gyermekkel Sz. I. ismerőse ne várhatná meg a végét, hiszen munkahelyéről is ezzel az indokkal jött el Nem tételezem fel, hogy ehelyett takarítani akart otthon. — lehet, csak kényelmi szempontból hanyagolta a gyermek megmutatását. Rendelkezés, hogy családtagokat — rendkívüli eseteket kivéve — SzTK-ra délelőtt vizsgálunk. S hogy a beteget mégis fogadtam, éppen nincs okuk méltatlankodni. A „kioktatás” természetes, talán így Sz. I.-ók is megjegyzik, hogy az orvosi rendelésben is van némi rendszer. — Végül, talán bízzák rám, hogy milyen gyógyszereket rendelek. Az teljesen kizárt dolog, hogy torokgyulladásnál az ultraseptyl emeli a lázt. Ha délután kapták a gyógyszert, nem is várható, hogy egyszeri adagolás azonnal gyógyít. Ha pvedlg a gyermek állapota súlyosbodott, máért nem hozta vissza az orvosához. Vagv Sz. I.-ék azt hiszik, hogy pusztán az a tény is elég, hogy „látta’* az orvos a beteget? Egyébként ha Evan ászát jogosnak hiszi, máskor nevével is álljon helyt írásáért. Dr. Szilágyi Sándor, körzeti orvos. Közeledik az aratás A kedvező időjárás meglátszik a határom. Szebbnélszebb gabonatáblák ringanak a szélben, s egyre közeledik ezen a vidéken is az aratás; Mint ilyenkor lenni szokott, vita fejlődik ki egyes' emberek között a gépi és kézi aratásról. Főleg a kombájn körül alakul ki szócsata. Szerencsére egyre kevesebb azoknak a száma, akiket a „kombájnellenesek'’ táborához lehetne sorolni. Beszélgettünk erői a problémáról, illetve a nyári aratási munkára való felkészülésről Gulyás Mihály elvtárssal. A Surjánt Állami Gazdaság párttitkárával. — Elmondta hogy náluk az ilyen vita régen eldőlt, s az idén is valamennyi gabonájukat gépEvel aratják. Kb. 900 hódat fognak kombájnnal aratni, mintegy 400-at lsedig aratógéppel. A Surján! Állami Gazdaságban nemcsak a vezetők, de a dolgozók is szeretik a gépet. Szabó Imre.
