Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-16 / 113. szám

A SZERKESZTCfSEG SZÓ V ATESSZt) K Intáxkedjen a kecskeméti Vizműigazgalóság POSTÁJÁBÓL Hálásan köszönöm, Tiszasas község dolgozó parasztjai a kelemi határba a Tiszán keresztül kompon járnak át. Hogy, hogynem, a komp mindig akkor áll, amikor a legjobban kellene. Az el­múlt évben is, amikor vetni kellett volna, a komp állt, a termésbe takarításkor szintén. Ez évben is ugyanez a hely­zet, amely nagyban gátolja a dolgozó parasztokat munká­juk időbeni elvégzéséiben. A kecskeméti Vízműigazgatóság felé már többször fordultak a fenti panasszal, azonban a mai napig sem tör­tént intézkedés. Tiszasas dolgozói kérik az Igazgatóságot, hogy a legrövidebb időn belül biztosítsa a komp közleke­dését. Mohácsi László, Tiszasas 10 sí* Au'oközleke- dési Vállalót figyelmébe Abony községben a jászbe­rényi 10. sz. AKV-nak van egy autóbusznak mondott, de a roncstelepre már megérett alkotmánya, mely az utaso­kat szállítja a Vasútállomás és • a Főtér között. Ez az „úgynevezett autóbusz” esős időben legalább 6—8 helyen beázik. .Javaslat hangzott el az utasok részéről ernyők használatára (a kalauz az ernyővel nem rendelkező utasokat felszállás előtt lássa el), mert ellenkező esetben éppúgy megáznak, mintha kint a szakadó esőben ernyő nélkül, gyalo,, tennék meg a fentebb már említett út­vonalat. Az autóbusz túlzsúfoltsága is tűrhetetlen, nem beszélve arról, hogy többször elromlik ez a kiöregedett alkotmány és így a dolgozók kénytele­nek gyalog megtenni az utat. Abony község tizenhétezer lakosa nevében egy nagyobb befogadóképességű és állan­dó üzemképes autóbuszt ké­rünk: A község vezetői és harmincnál több dol­gozó aláírása. A szolnoki Fényképész Kisipari Szövetkezet figyelmébe ! Karcagi diáklány vagyok. Na­gyon szerettem volna egy jó fényképet csináltatni s örültem, amikor a szolnoki Fényképész Szövetkezettől „ügynökök" jöttek hozzánk. Engedve kérésüknek 50 forint összeget kifizettünk, 50 rtntot pedig akkor kell, amikor lefényképeznek. Ez március 21-én történt. Azt Ígérték, hogy hónap végén, vagy április elején készí­tik el a felvételt, de azóta sem jöttek. Több hasonlóan járt tár­sam nevében írom: szeretnénk, hogy ha a megrendelés alapján, ígéretüket mielőbb teljesítenék. Pesti Mária Karcag Kérjük a nyilva'artósi idő betartását A Tiszasasi Földmüvesszö- vetkezel Tüzcp-telepén a nyit­vatartási idő nincs pontosan betartva. Reggel 8 órától dé­li 11 óráig várunk a nyitásra, mert a telepvezető motorral másrelé járkál. Ha kiírják, hogy reggel 8 órától van nyitva, mert kell a paraszt­ságnak félnapokat várni, 2 mázsa mész megvásárlására. Intézkedést várunk az Il­letékesektől. Nagy B. Andrásné Tiszasas Alig két hete, hogy kis­fiam baleset következtében súlyos combsérülést szenve­dett. Lakásunkhoz legköze­lebb a szovjet kórház volt. (A Vöröscsillag úti bérház­ban lakunk). így gyorsan öl- bevéve a gyermeket, oda sza ladtam vele, az azonnali se­gítség hiánya életébe kerül­hetett volna. Ezt a sürgős se­gítséget nyújtotta — pihenő napját sem sajnálva — a szovjet katonai kórház főor­vosa. Csaknem háromórás műtét után mosolyogva nyugtatott meg és biztosított arról, hogy kisfiam életben marad. A szovjet orvosok és ápoló nővérek meggyógyították drága kisfiúnkat. Boldogan hoztuk haza. Itthoni kezelés­sel és az ö általuk eszközölt ellenőrzéssel testi fogyatc- kossság nélkül fog felépülni. Ezt az önzetlen segítséget hálásan köszönöm kisfiam, magam és családom nevében a szovjet kórház főorvosá­nak. kezelőorvosainak és ápolónővércinek és mind­azoknak a szovjet katona elvtársiaknak, akik játékok­kal, minden elképzelhető jó­val és szerctetükkel dédel­gették kisfiámat és gyógyu­lását elősegítették. Meg kell még jegyeznem, hogy a gyermeket nemcsak bent a kórházban vették kö­rül meleg szeretettel, hanem még most is állandóan láto­gatják. Szeretetük minden jelével clhalmozzák úgy az egyszerű katonák, mint a kórház dolgozói. Pujcsi Károly tanár, Szolnok. A türelmetlen ember Kínai mese Egy bácsika rizst vetett S gyakran kijárt, nézte: Növekszik-e a vetés? Biz úgy vette észre, Hogy a vetés lassan nő Szólt magában: — Hátha Segítenék, s magasabb Lenne a palánta?! Türelmetlen Mcghúzgálta sorra a Palántát a bácsi S boldogan szólt otthon: — Most Megnézheti bárki! Kiszaladt a fia, — s hát Földre dűlt a hajtás. Mind elhervadt... Késő már Bánat és sóhajtás, sohse légy! Ha az leszel, hidd el: így jársz, mint az egyszeri Bácsika a rizzsel! toehívlák a szállítási dolgozók munkaversenyéi A Megyed Tanács Építési és Közieked ésü gyi Osztálya a napokban tartotta meg az esztendő első megyei szállí­tási értekezletét. Résztvettek ezen a párt és tanácsvezeíök, valamint a megye területén működő közlekedési és szál­lítási vállalatok képviselői. A megnövekedőit fuvarozta- tási Igényeket csak a legna­gyobb erőfeszítés mellett tud­ják lebonyolítani a MÁV. TEFU, a BELSPED szervei, s ezért rendkívül nagy je­lentősége van, a különböző vállalatok és a szállíttató!? közötti együttműködésnek. — Az elmúlt hónapokban min­den nehézség ellenére na­gyobb szállítási hiányossá­gok nem fordultak elő. Né­hány kérdésben azonban ál­lást foglaltak a tanácskozás résztvevői. Éspedig nagyon fontos, hogy ebben a mun kakörben is mielőbb éleire hívják az ellenforradalom ál­tal megszüntetett munkaver­senyt és áttérjenek a telje­sítménybérezésre. Egyetlen vállalatnak sem érieke az, hogy bevételét a másiknak rovására emelje. A Szolnoki Cukorgyár például jogosan kifogásolta, hogy a MÁV az elmúlt másfél hónapban a? úgynevezett grafikon-szerű járatok időpontját csupán három esetben tartotta meg, A fuvarozó és fuvaroztató vállalatok munkáját nem se­gíti elő az 5 napos munkahét sem. A hét 5 napján ugyan­is a TEFU. a BELSPED és más szállító, vállalatok ' nem győzik az igényeket kielégí­teni, a hét utolsó napján pe­dig kihasználatlanul állnak a fuvarozó eszközök. Éppen ezért ajánlatos lenne vissza­térni a 6 napos munkahétre. A tanácskozás résztvevői megegyeztek abban, hogy a fuvarozó és fuvaroztató vál­lalatok a jövőben rendsze­resen megbeszélik a munka­közben felmerült kérléseket, s egyengetik a további együttműködés útját. M. A.-*v< íev-eíe Helyes irányban halad-e az úttörőmozgalom? KISLÁNYOM most 12 éves. Figye­lemmel kísértem mindig az úttörő mozga­lomban való részvételét. Most is magam elölt látom mosolygós kis arcát, amikor először kötötte fel pajtás-nyakkendőjét, amikor úttörővé avatták. Még ma is fü­lembe cseng az a boldog, izgalomtól reme­gő kis hangocskája, amint az úttörő élet­ről, terveikről beszélgetett. Hogy volt ez a gyakorlatban? A gyermekeket magukra hagyták. 'A széles, fogékony gyermektö­meg parlagon hevert, foglalkoztatásuk, nevelésük csak papíron volt meg. Úttörő lehetett mindenki, aki feltette a vörös- nyakkendőt, minden komolyabb kötöttség nélkül. Az októberi ellenforradalom itt is le­aratta, betakarította az ő hívet által elve­tett magot. De újra kisütött a naP> s sz0~ cialista társadalmi rendünkben újra hoz­záfoghattunk a magvetéshez, az igazi út­törő mozgalm megteremtéséhez. Gyermekem is örömmel kötötte fel kopott nyakkendőjét az úttörőmozgalom megújhodása hírére, s büszkén ment az iskolába. De ott rémülten nézett körül: „egyedül lennék? ott, hol oly sok kedves úttörő volt”. Biztató szót sehonnan sem kapott. Követői is csak egy-két nap múlva akadtak, hisz senki sem szereti, ha meg­fenyegetik. De ö állta a sarat, s április 4-én — mint a tavasz első virágai — meg­jelent a többi úttörő pajtás is. Nem volt már egyedül. Sokan jelentkeztek úttörő­nek, sőt őrsvezetői tanfolyamra is. ő is az elsők között volt. De a sors közbe szólt. Beteg lett. Négy hétig feküdnie kellett. S végre, mikor is­kolába mehetett, jelentkezett az Örsnél, hogy pótolja mulasztását. Azonban itt kö­zölték vele, hogy a szabály szerint, aki há­rom órát mulaszt, nem lehet őrsvezető, nem teheti le a vizsgát. HIHETETLENNEK tartottam, magam akartam hallani, mi szükséges ahhoz, hogy valaki úttörő őrsvezető lehessen. Felkeres, tem' az úttörőház egyik vezetőjét, aki szé­pen megmagyarázta nekem, hogy minden úttörőnek vizsgát kell tenni. Mutatta a könyvet is. amiből tanulni kell az elméle­tet és gyakorlatot. A most folyó őrsvezetői tanfolyamokon csak részleteiben tanítják az anyagot, vissza már nem térnek arra. amit egyszer előadtak, nem is kérdezik vissza, majd a vizsgán dől el, ki mit tud. így n kislányom részére nem sok mód van a hiány bepótlására, Es ha mégis bepó­tolja a mulasztást, vezethet-e őrsöt, vizs­gázhat-e? — teszem fel az újabb kérdést. Ha az ottani iskolai közösségnek nincs a gyerek ellen kifogása: — kapom meg a feleletet. Érdemes azon elgondolkozni, hogy he­lyes-e ez a rideg, paragrafusi elbírálás. Emberi jellemek fejlődéséről van itt szó. Ha valaki szívből akar úttörő lenni, s ezt tettel is bebizonyítja, segíteni kell. Ha egy gyerek a saját hibáján kívül nem jelen­hetett meg a szakkörön, nem csinálhatta meg a sípot, a számjátékot, ezt nem lehet pótolni? Nem hinném. Mint ahogy azt sem hiszem, hogy nem akadna egy pedagógus, vagy egy nagyobb pajtás, aki vállalná annak megtanítását, amit a mulasztónak pótolni kell. Vagy azokkal a gyerekekkel foglalkoznak szívesen, akik szórakozni akarnak, de magával az úttörő mozgalom­mal semmi közösséget nem vállalnak. A síp a fontos, s nem az ember? Hisz ez a gyerek helytállt, annak ellenére, hogy biz­tató segítséget nem kapott sehonnan sem. Mi lesz azzal a pajtással, aki S km-ről jár be időnként gyalog az úttörőházba, hiszen édesanyja beteg volt, s ő is hiányzott, s ezért most nem vizsgázhat? Vannak ese­tek, amit egyénenként kellene elbírálni Úgy gondolom, a gyerekek életkörülmé­nyeit is jobban kellene ismerni. S a fel­lődd fát ne vágjuk ketté, hanem gondoz­zuk, ápoljuk, hogy erős iává nőjön. S HA AZ ANYAGOT nézzük, amit tanulni kell a pajtásoknak, felvetődik a gondolat, hogy a múlt hibáiba visszaesve nem követeiiink-e túl sokat. Olyan anyag­ból is vizsgázni kell, amelyet részleteiben le sem adtak. Vajon sikeres lesz-e ez? S az lesz a jó úttörő, aki bevágja az anya­got. Mi a cél, az, hogy minél kevesebben legyenek? Hisz nem lehet minden gyer­mek négyes,- ötös tanuló, de az úttörő mozgalom sem lehet a kiváltságosak moz­galma. Véleményem az: minden jómaga- viseletű, szorgalmas gyerek úttörő legyen, ha akar. ne állítsunk eléje nehéz akadá­lyokat. Legyen az úttörő mozgalom a gyerekek számára játszva tanulás, hogy áhítozzanak ebbe a közösségbe. S gondunk legyen azokra, akiket a mozgalom szere- tete, a tudás szomja visz oda. Szívleljék meg, s gondolkozzanak ezen az jfjitság vezetői. DIKÓ BAL Ars NÉ Szolnok FILMEKRŐL, 2?IIEE? A Rumjancev-ügy Soförbecsiilet Elintézhetnénk. egyszerű, tzdkásos helyesbítéssel is. Elég lenne annyit megírni, hogy a nemrégen megjelent ,Kirándulás a Mátrába" cí­mű riportunkban elírás tör­tént. Csakhogy már látjuk is az olvasó arcát: már megint Nos. hogy az olvasót se ejtsük kétségbe a lap hitelessége iránt, meg kielégítsük a szer­kesztőségünkben járt ll ■ Ko­vács Károly. Földi József és Komócsin Islván MAVAUT gépkocsivezetők óhaját is. ír­tuk talán meg részlete-ebben íi dolgot. Az történt, hogy ebben a bizonyos mátrai riportban a övetkező kitételt használtuk: , Mögöttünk pásztázó fénvek villantak fel, ■ hamarosan há- 'om autóbusz fékezett mel­lettünk. Az Egerből érkező Szolnoki Néni Együttes robo- ■'tft „t ióéiszakát kíi'dnva” Nos. hát e mondat miatt in­dult men a három génkncsi- i'pzető ellen *e szemrehányá­sok osfrnma. Mindenki fá-< madjn őket: — Mityen sofőrök vanvtok?'. Az ioazí a*r<kocsive-rniő ida-“ zen sofőrökén is segít, ha baj ban van. Mát mén fi. akit; °a-", iát vállalat etek buszait h a gy- tótok ott. Hát ez a sofőrbe-“ csillét? “ S ez ifi a legnagyobb, a so főrhecsiilet. Ami meg is voltl a három, omskocsivezetöben.' mert megálltak ők és segi-1 tettek is n bajba jutott mátrail kirándulókon. Csakhát aztánl mégis ők értek be hamarabb ' a Mindez ki is tűnik az írásból.1 ha ‘valaki figyelmesen olvas-“* sa és észreveszi, hogy ott sze-t repel a ..fékezett" szó. Mond-\ tűk is a sértődött gépkocsive-“ f*őknek, elég világos ez. * ők azonban ragaszkodtakI a hozzá. Helyesbítsünk csak" úgy, hogy abban benne le-', gyen, ők megálltak és segítet tek, s ne támadják emiatti őket. «; íme, megtettük a sofőrbe tsiilei megtncntése érdekében. , — B. L. «,1 BrlótliRlnllannl hosszú és kanyargós országúton robog­nak a tehergépkocsik. Szer­számgépeket és gyógyszere­ket, gyapjút és különféle nyersanyagokat szállítanak a gépkocsivezetők rendeltetési helyükre. Ezek az emberek, akik sokszor 24 órát ülnek a volán mellett, kissé csiszolat­lanok, de nagyon szeretik az életet, a távoli utak szépsé­gét, a motortető alá befü­tyülő szél zenéjét, a vaskos tréfákat, de mindenekelőtt a motort! A gépkocsioszlop élén a fiatal Rumjancev halad. Arca kissé fáradt, a cigaretta is ki­aludt szájában, de szeme friss, éberen figyeli az or­szágutat. Rumjancev fékez, az egész gépkocsioszlop hir­telen megáll. Egy könnyű öltözetű, kétségbeesett leány áll tönkrement kerékpárja mellett az országút közepén. A közeli kocsikról leugrál- nak a sofőrök, körülveszik a csinos leányt és egymást túl­harsogva, versengve ajánlják fel segítségüket. De Rumjan­cev egyszerűbben oldja meg a problémát: az elromlott ke­rékpárt feldobja a kocsira, a leány pedig egy perc múlva már ott ül a gépkocsi kabin­jában a gépkocsivezető mel­lett. így kezdődött. -. Rumjan­cev nek még arra sincs ideje, hogy megkérdezze a leány nevét, amikor szörnyű dolog történik. Egy kisgyermek szalad az úttestre. A vezető hirtelen fékez, majd lélek­jelenlétének utolsó pillanatá­ban egy erős mozdulattal jobbra rándítja a kormány­kereket, mire a kocsi neki­vágódik a falnak. Más kiút nem volt. A leány nevét csak a kór­házban tudja meg. Kláva las­san gyógyul ' és Rum jancev, aki könnyebb horzsolásokkal megúszta a balesetet — min­den nap ott van a kórház­ban, hogy láthassa a bájos arcocskát, amely most ő miatta van fehér pólyába bu- gyolálva. De csak ablakon keresztül láthatják egymást. Rumjancevet nem engedik a kórterembe. S később is csak lopva, percekre sikerül talál- kozniok, mert mire Kláva felépül, a fiú már ismét .úton van. Koroljkov, a gépkocsitélép vezetője indította útnak Rumjancevet a zsúfolásig megtelt kocsival. Az út maga könnyű volt, Mégis Rumjan­cev élete egyik legnehezebb útjává vált. Hiszen nem gon­dolhatott arra, hogy szélhá­mosok sötét iizeiméibe keve­redik, hogy lopott holmik szállítására éppen őt választ­ják ki. A fiú megint nem találkoz­hat azzal a lánnyal, akit sze­ret. A spekulánsok ügyesen szervezték meg dolgukat, igy az egész bűntett a becsületes, fiatal sofőr nyakába szakad, aki börtönbe kerül. Mi le»* most, hogy bizo­nyítsa be ártatlanságát? Rum­jancev ügye a becsületes hű­ség igazi próbakövévé válik, de a próbát nem mindenki állja ki. A garázsban becsü­letes fiatalembernek ismerik, az idősebb gépkocsivezetők úgy tekintenek rá, mint sa­ját fiukra és nem tudják el­hinni róla, hogy részese le­het a spekulánsok piszkos üzelmeinek. A hit azonban egyedül nem elég a megmen­tésre, mert akadnak olyanok is, akik félnek, hogy beavat­kozásukkal bepiszkítják ma­gukat, s a legsúlyosabb pil­lanatban cserbenhagyják ba­rátjukat. Sznyegívjev fiatal sofőr az egyetlen, akinek val­lomása tisztázhatná a rend­őrség előtt Rumjancev ügyét. De ő is megijed és főleg fe­lesége befolyására nem közli az általa ismeri tényeket, sőt mindent letagad a rendőrsé­gen. De a film további részéi már nem mondjuk el. Mától kezdve játssza a Tisza-mozi. — Országos híre már megelőzte a filmet. Bi­zonyosan Szolnokon ts sikere les:, . i áéAáAAA/ÍAAAAAAAAAAAAAASAAAAAAAAAáÁAAAAAAáááAAÁAááAAáASáA Szagolta? Hát csak guruljon! Hurrá! Újra jön... jön... jön.i. Is­mét látható lesz, itt Szolnokon, csak egy napig, pardon, néhány órácskára, azaz röpke perce­kig, a.., a... a... Ugye, nem találja ki? Hát a Rock and Roll, a Vugi, a Samba, a Mambo és mindezek paró­diái. Igen-igen. hétfőn este a Szig­ligeti Színházban tűzi műsorra ismét és újra — valaki, a ml sokat emlege­tett gondos néni- kénk: a Filharmó­nia. Most már leg­alább tudjuk, hogy mi hiányzott mos- tatában annyira. Nem a jó idő, a napsütés, hanem az Amerikában már megunt, de nekünk még min dig feltálalhat csodálatos Rod and Roll, vág, ahogy fordítan szokták: a ring reng és gurulj, az az most kivételesei a „szagolj és gu rulj”. Nem, ne tes sék felháborodni szószerint írtam, i plakátszövegről ugyanis így olvas haló: Roch • am Roll. Nem Rocl and Roll, ami an goiból lefordítva szószerint tényleg ringást és gördü lést jelent, hanerr Roch, vagyis cé há-val a végén ami bizony néme szavacska, a rie­chen (megszagol. Igének a múlt ide­je. Tehát a plakát ha szószerint vesz■ íyjiL' tivtrn .- ja a nézőt — vagy ó a táncosokat? — k hogy ha megszó­lj golták, hát gurul- i janak ... Ugye.- milyen édes do­- log?... i Most már csak- arra vagyunk ki­- váncsiak, hogy ki !, kivel fog szaglá- x lódni és gurulni, mert a plakáton az- áll, hogy a neves l Medgyávszky Ági, c Miké Rózsi, Sziiá­- gyi. Mihály és Leh- , ner Árpád táncol- J nak? De mit. szól­- nak a „roch"-hoz? i fs hogy csinálják- ennek a paródiá- , iát? t Mi~őenesetre, ■ kedves nézők, a ) kölnivizes üveget ■ nem árt előkészi- , feni — a gurulós- előtt.., • •—.rf — fíí-«.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents