Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-16 / 113. szám
A tárgyalóteremből ■nzzscsflkjw. 3 Ki az öregebb? Mongol népmese Ifjú levelezőink ír fák IXe hiányozzunk az órákról A farkas és a róka egy darab szalonnát találtak ^ az úton. — Gyere, együk meg! — mondta a farkas. — Nem — felelte a róka — itt nem, az úton sok ember járkál és még agyonütnek. — Hát mit csináljunk? — keseredett el a farkas. — Csalt nem hagyjuk itt a szalonnát? — Felvisszük oda a hegytetőre — mondta a róka. — Ott aztán távol az emberektől, nyugodtan megehetjük. Amikor felértek a hegy tetejére, így szólt a farkas: — Gyere, osztozzunk hát meg rajta! — Nem érdemes ezt a keveset kettéosztani — felelte a róka. Egye meg egyikünk az egészet, , — Helyes — egyezett bele a farkas. — Add ide, majd én megeszem. — Amelyikünk az öregebb, az egye meg — tanácsolta a róka. — Te mennyi idős vagy? No — gondolta a farkas — túljárok én, vörös róla, az eszeden! — Nagyon-nagyon öreg vagyok én már, húgocskám — nyöszörögte. Nem is tudom már éveim számát, csak arra emlékszem, hogy amikor én születtem, ez a hegy kisebb volt egy vakondtúrásnál, az óceán pedig egy pocsolyánál. Amikor a róka meghallotta ezt a választ, nagyot nyögött és keserves vírásra fakadt. Jól becsaptam a vöröst! — örvendezett a farkas. — Most már akár sír, akár nem, a szalonna az enyém. — Mi van veled, húgocskám? — kérdezte, — Ki bántott meg? — Senki, senki! — nyögte a róka, — Csak nagyon megrendített, amit mondtál. Eszembe jutott az én megboldogult kisebbik fiam, aki ezek szerint veled lehetett egykorú. XJgyanábbam az esztendőben született, mint te. így szólt a róka s azzal elkapta a szalonnát a farkas elöl és enni kezdte. A bolonddá tett farkas pedig korgó gyomorral kullogott haza barlangjába. fl mú!lheJí rejtvények helyes megfejtése A Szolnok megyei ügyész* ::ség vádiratot nyújtott be a :; megyed bírósághoz Koczkás t János, Varga Sándor, Révész » Sándor, Kalmár Ferenc X alattyáni lakosok ellen szán- X dékos emberölés bűntette t miatt. ♦ Ez év húsvét másnapján | Koczkás János találkozott I öccsével, Koczkás Józseffel, | Alattyán község italboltja I ellőtt. t A két testvér haragban ? volt egymással. Még a múlt T év nyarán nézeteltérés ke- tletkezett közöttük. A testvé- X rek jelentéktelen dolgon kap1 tak akkor össze. Az történt, X hogy együtt vállaltak aratást X és két kévé árpán nem tud- t tak megegyezni. Azóta eltelt tégy év, a harag nem szűnt' t meg, állandóan farkasszemet ♦ néztek egymással. A találko- t zás pillanatában Koczkás Já♦ nos gondolt egyet: elintézi az ♦ öccsét. ♦ Koczkás József három-négy X fő társaságában hazafelé vet- r te útját. Amikor elment a f bátyja, Kalmár Ferenc, Ré- t vész Sándor 18—19 év körüli 2 fiatalok előtt, kijelentette: t — Gyerekek, meg akarom ♦ verni az öcsémet. Jöttök-e ve- X lem segíteni? X Az amúgy is ittas fiatalok X engedtek a cselszövésnek. így X hármasban együtt indultak X Koczkás. József után. — A t templom mellett haladtak el, I ott egy-egy botot vettek ma♦ gtrkhoz a támadók. A botok ♦ lehettek olyan 5 cm vastag♦ ságúafc, 120 centiméter hosz♦ szúak. Ezzel kísérték tovább | mintegy 15 méter távolság♦ ban az előttük haladó cso♦ portot. | Egyikük azt javasolta, jó ; volna elkezdeni a vereke- » n BETŰH (Folytatás) A SZOBA SÖTÉTJÉT szinte éles késként hasítja ketté a betörő zseblámpája fénye, de a betörő ezt sem látja. Néz bele a fénybe és abban mint egy filmdráma utolsó jelenete pereg le előtte életének legutóbbi három éve... Hogy is van? Most 31 éves.;; hm;.. Három eve már, hogy nincs állása... 1930! Milyen jól kezdődött? Jelesen érett... (aztán a szép egyetemi évek). Jól kellett tanulni, mert tandíjmentesnek kellett lennie, hiszen apja nem tudta volna taníttatni. Jelesen végzett az egyetemen is. Nem soká kellett szaladgálnia állás után sem, mert mint kiváló mérnök, gépészmérnek, csakhamar egy magángyárba került beosztott mérnöknek. Szülei boldogok ..; ö is. 1935 öt írtak. Apja akkor már súlyos beteg volt, de ő segített, segített amíg lehetett... Aztán édesanyját magához vette és együtt éltek Itt, Pesten, szerény, csendes ki6 ’főbérleti lakásukban. Munkatársai és főnökei megszerették. Igaz, mindent „beleadott” a munkába. Különösen kitüntette bizalmával a gyártulajdonos vezérigazgató. Sokszor felhívatta magához beszélgetni. Szaktanácsokat adott és kért tőle. Akkor azt hitte, mindezt- önzetlen, szakmai szerétéiből teszi az „öreg”. Nemsokára az egyik üzemrész vezetőmérnöke nyugdíjba ment é» helyette őt nevezték ki a részleg vezetőjének, sőt voltak olyan hangok, hogy váratlan megüresedett vezetó főmérnök helyére majd ő... Szóval, úgy nézett ki a dolog, hogy „révbe” jutott. Csak egy dolog nyugtalanította. Észrevette, hogy egy idő óta barátai és kollégái nem olyan bizalmasak hozzá, ha valahol megáll, akkor a többiek elhallgatnak. Különös tisztelettel kezdenek vele a fiatal munkatársai beszélni, nem használják vele a régi bizalmas megszólítást. De elhessegette ezeket a gondolatokat, talán csak ő látja így a dolgokat. És akkor, 1935-ben jött a baj. Azzal kezdődött, hogy az év elején februárban meghalt az édesanyja. Váratlanul érte az egyedüllét és hosszú hetekbe került, míg helyrebillent az élete. De ezután is valami bizonytalanság érzése volt, valami nyomasztó érzés vette körül, valamitől félt, de nem tudta, mi az, ami njnjgtalanítja. Főnökei mintha mégtöbbet foglalkoznának vele. mintha szigorúbbak volnának hozzá? ÉSZREVETTE, hogy az „öreg” — ahogy a vezérigazgatót hívták egymásközt — mintha fürkészően vizsgálná, amint megáll egy-egy rajza, tervezete előtt. Egy szombati napon felhívatta a vezér a szobájába. — Foglaljon helyet, mérnök úr! — szólította a szikár öregember. — Azért kérettem — folytatta, amikor rágyújtottak — mert egy kedves kötelességnek akarok eleget tenni — közben nem nézett rá a főnök. Járkált le s fel a fényűzően berendezett irodában, néha-néha szórakozottan megállt egy kettős Góya-kép előtt, amelyen a ..Falöltözött Maya” és a „Meztelen Maya” reprodukciója díszelgett közös rámában .:: — Ugyanis holnap estére nálunk egy kis családi ünnepély lesz... hm... lányom születésnapját ünnepeljük. Ugye, mérnök úr, még nem ismeri, hm.:; a lányomat? ^Megérdemelte a büntetést Az ellenforradalom egyik célja volt megyénkben is a termelőszövetkezetek felbomlását ása. Erre törekedett Kengyel községben B. Kovács Antal családja, akik ellenséges érzülettel viseltettek a termelőszövetkezetekkel szemben, mert igénybevett tanyájuk lett a kengyeli „Vörös Csillag” T6z központi tanyája. — Csupán az ajkaimat várták, hogy tervüket megvalósítsák. Ez az alkalom jelentkezett október 23-át követően. Az ellenforradalom megindulása után 3—4 nap múlva a család egyik tagja. Kovács Ferenc, megjelent a tsz központi tanyájában. Rögtön követelőzve lépett fel az tanyából és mi lesz a tanyában okozott károk megtérítésével. Amikor kielégítő választ nem kapott, vasvillát ragadott és azt fenyegetőleg szegezte neki a tsz mezőgazdászának. majd felszólította a tagságot, hogy 24 órán belül hagyják el a tanyát. Pár nap múlva, november t-én. vagy 2-án ismét, megjelent a központi tanyában. Azonnal fenyegetőleg követelte, hogy .a tanyában keletkezett károk megtérítése fejében adják oda nekik a tsz 6 darab hízóját. Amikor a tagság ezt ellenezte, dorongot kapott fel és azzal zavarta el az ellenkezőket. Ekkor azután 6 darab sertést elhajtva 11 880 Ft kárt okozott a tsz-nek. A tagság — félve tőlük — elhagyta a tanyát, amelyet azután Kovácsék vettek birtokba. A tsz meg tanyaközpont hiányában feloszlott. A bíróság társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rablás és tsz elleni izgatás bűntette miatt 2 évi 6 hónapi börtönre ítélte a vádlottat, 5 évi időtartamra eltiltotta az állampolgári jogok gyakorlásától és egyúttal kötelezte az okozott kár megtérítésére. f U rendszerű atomkezelés agydaganatok gyógyítására A tudomány nagyerejű új ! atomfegyverekkel harcol az agydaganatok ellen — mondta kedden az AP tudósítójának a brókhaveni fiziológiai ■ laboratórium egyik munkatársa. aki kérte, hogy nevét ne közöljék. Az új eljárás lényege az, hogy egy rádióaktív „ellensé- ; get” ültetnek a rosszindulatú ; daganat kellős közepébe. Bizonyos elemek, mint pél- ; dául a boron és a lithium ; nagymértékben vonzzák a ! neutronokat és igen erős ki- í sugárzást végeznek. A boront ! vagy úgynevezett „atomágyú- I val” lövik bele a daganatba, ■ vagy a megbetegedett résznek vért szállító ereken keresztül hajóztatják oda. Egy atomreaktorból ezután neutronsugarat bocsátanak a boromra, amitől az nagymértékben radioaktívvá válik. A beteg szövet sokkal erősebben megérzi a sugárzás hatását, mint a környező egészséges szövetek. Ezt az új technikát a tudós szerint Brókhavenben több agydaganatos betegen kipróbálták cs valószínű, hogy idővel általánosabb felhasználása is lehetséges lesz. Egyelőre azonban még túl kevés beteget kezeltek így ahhoz, hogy ítéletet mondjanak az eredményekről. «»•-»->--------------— KA TI IS/E1S/1 üzeni... Ratkó Margitkanak Kisújszállásra. örömet szereztél őszinte soraiddal. Rosszul esett azonban olvasni levelednek azt a részét, amelyben arról írsz, hogy rossz magatartásod miatt — habár jeles tanuló vagy — nem lehetsz az úttörő szervezet tagja. Szeretnénk, ha Ígéreted — hogy megjavulsz — erős akarattal páio- sulna. Nehezebb jónak lenni — de szebb dolog és erős akarattal biztosan eléred, hogy megváltozz. Ehhez mi is szívesen segítünk:- bármilyen problémád van írd meg. válaszolunk. ifj. Szöllősi Ferencnek Tászte- lckre. Leveledben arról írsz, hogy a gyermekoldalt szeretnéd, hogy ha a vasárnapi számban jelenne meg, mert hétköznap a sok tanulás miatt nincs Időd foglalkozni vele. Több kis pajtás fordult ezzel a kéréssel hozzánk, sajnos nem tudjuk jelen pillanatban megvalósítani. Javasoljuk, hogy tegyétek el vasárnapig az újságot és keddig a megfejtést ráértek beküldeni. Várjuk leveled. Maiercsik Irénkének Jászboldogházára. Köszönjük a beküldött találós kérdéseket, tréfát és a titkos számtant. Munkánkban Hja, persze ... persze... bocsásson meg. most jut ] eszembe, hogy magának gyásza van... kérem, fogadja j részvétemet.;. , ] — Szóval arról var szó, hogy — benyúlt az íróasztal 4 fiókjába és egy aranycirádás meghívót nyújtott át , < hogy holnap szívesen látnánk vendégeink között... j Igen, így kezdődött. j A mérnök újabb cigarettára gyújt szív rajta egyet- i kettőt, tekintete ismét révedező lesz, aztán halvány kis j mosoly fut át az arcán. Egy pillanatra feleségére néz, < aki meleg tekintettel néz vissza erősen deresedő férjére. . — És a mérnök — folytatja elbeszélését — ott volt | másnap a vendégek között. Micsoda ünnep, még filmen J som látott ilyen fényűzést. Ilyen előkelő társaságot, egy « valóságos miniszter is ott volt. micsoda pazar nők. Mi- < csoda „frivol” nők! Micsoda ruhák. Micsoda asztalok és 1 micsoda soha nem látott és nem ivott italdk? Emlékszik, J hogy az előcsarnokból vissza akart fordulni, de a fel- j járó végén ott állt az „öreg” frakkban, gomblyukában « vagy hat kitüntetés és ott volt a „kegyelmesasszony”, ] egy kövér és örökké vihogó, hangoskodó behemót asszony * és mellettük a „kegyelmes” kisasszony. Mintha a sors 1 ja lókot akarna űzni ebből a mefisztói családból a kövér 3 mama mellett egy végtelen sovány és savanyúképű, 1 nyúlfogú, kissé keresztbenézö-szemű vénlány állott..; < — „Igen” — emlékezik a betörő. — „Ez volt a foly- < tatás.” _ I — „Igen! Igv volt” — olyan eleven mos? a betörő j előtt az egész kép. Még most is órai a fejfájást, ami! 3 akkor ézett. amikor kezébe kapta a felmondást. ] Tudta, mi a bűne.. . később elmondta egyik ba- 1 rátja: Nem ő volt az első áldozat... 3 Az „öreg” férjhez akarta adni egyetlen és csúnya 3 lányát, de csak szakemberhez. Hát igen. Ma már talán ] meg sem tudná határozni azt az érzést, ami kimondatta 3 vele a „nem”-et. Lázadás? Büszkeség? Erkölcs? Nem ] tudja, de azt tudja, hogy rod következett utána. LÁTJA MAGA ELŐTT az öreg arcát, ahogy lesi az 3 ő válaszát. Talán egy árnyalattal halványabb, mint más- j kor, de úgy tesz. mint akinek egyáltaláh nem fontos a ] dolog. Amikor ő határozottan kimondta azt a bizonyos ] „nem”-et, akkor sem mutat különösebb indulatot, csak d néz rá mereven, aztán keskenyvonalú ajka közül halkan j szűrődik egy 6zó: 3 — Takarodjon! 3 Mint akit korbáccsal vágtak képen, úgy ugrik fel a 3 bőrfotelből, a keze ökölbe szorul, farkasszefnet néznek 3 egy pár pillanatig. Aztán a vezér kegyetlen hangját 3 hallja, de most már hangosabban. 3 — Takarodjon! 1 3 Nem emlékszik, hogy hagyta ott az irodát. Két hétig < aztán semmi sem történt. < Elsején. 1936 május elsején, aztán jött a felmondó- j levél. Felveheti háromhavi fizetését és pusztuljon a < gyárból! j Kábultan. fejbekólintva rója az utakat. Itt is. ott is J meglökik, de nem törődik vele. Nem hall, nem lát. Át- J megy az úttesten, piros lámpa mellett. Egy autó majd- 3 nem elüti. Értelmetlenül bámul a káromkodó sofőrre. 3 F.gvik-másik arcra felnéz, de hirtelen le 5s kapja a te- 3 kintetét, abban a férfiban az „öregre” ismer, az a testes 3 asszonyság tökéletes hasonmása a kegyelmes asszony- j nak az a pirosruhás sovány nő meg szakasztott a nyúl- j fogú kegye1mes k;sasszony ... Brrr ... fázósan húzza a J nyakát a felöltőjébe... : d (.Folytatása köv.) j 1. Hold, 2. Hold, 3. Tücsök, 4. Mák, 5. Víz. Helyesen fejtették meg: ifj. Szöllősi Ferenc Jásztelek, D. Acs Margit Kuncsorba. K. Tóth Ferenc. Dávid Eta, Hodos Júlia, Jakab Eszter. Takács Mária, Takács Márta, Karsai István, Karsai András, Rácz Tamás Mezőtúr, Kovács Katalin Tiszatenyő. Gccse Gyula Kunhegyes, Lázár Terézia Szászberek, Szántő Margit, Budafoki Sándor, Szatmári Erzsébet Mezőhék, Kiss Rozália teesenyszög. Kovács Ferenc Karcag. Agócs Anna. Bata Valéria Jászszentandrás, Bacsa Eszter, tGssó Imre. Fórizs Ilona Török- tzentmiklós. Dudás László Tűikévé, Bóta Magdolna Ujszász, Antal Károly Abádszalók, Pintér József Tiszabő, Konti Katalin. Pintér Katalin Jászberény, Máté Lajos Tiszajenő, Kovács Ilonka Tiszaroff, Kiss Mária Hunyad- falva, Pintér Júlia Tiszabő. Lázár István Abádszalók, T. Nagy ndikó, Rusa Sándor Szolnok, Béni János Tiszavárkony, Zoltán Aranka, Polgár Zsuzsanna Kisújszállás, Sípos Zsigmond Kenderes, Ratkó Margit Kisújszállás. Könyvjutalmat nyertek: Bóta Magdolna Ujszász, Nefelets u. 2„ K. Tóth Ferenc Mezőtúr, Alkotmány u. 15., Máté Lajos Tisza- jenő. Konti Katalin Jászberény, Felsőjászsági A. G. fA könyveket postán küldjük ki.) A A A A A A AA. A. A A A A A AA A AA A A A A A A Surjánban is kizöldült a határ. Mindenfelé, amerre a szem ellát, szorgos emberek dolgoznak. Nagy szükség is van most minden dolgos kézre. Még mi úttörők is segít- 1 íetünk szüléinknek a tavaszi munkában. Azonban ezt csak szabad időnkben tegyük. Az iskolából ne hiányozzunk. Az otthoni tanulás helyett se végezzünk más munkát. Megoldhatjuk ezt könnyen. Az iskolában minden percet jól használjunk fel. Ha figyelmesen hallgatjuk tanáraink magyarázatát, akko otthon könnyebben meg; már a tanulás s jut idő szü leinknek is segíteni. Ellcnke ző esetben, ha nem figyelünl az órákon, nem tudjuk, mi i feladott lecke, törhetjük : fejünket és hosszas tanulá után is csak gyengén fele lünk. Pajtások! Küzdjünk i hiányzások ellen, hogy é' végén minél több ötöst vi heseünk haza. Varró Erzsébet, Surján A „Wemxetköxi gyermeknapira késsül iink Az öcsödi Általános Iskola „József Attila" leány úttörő csapata nagy lelkesedéssel és szór galommal készül a „Nemzetközi gyermeknap‘‘-ra. Minket, mikor még kisebbek voltunk, a gyermeknapon az idősebbek szórakoztattak. — Most rajtunk a sor. Készülünk is rá nagy örömmel. A bábszakkör vidám jelenettel fog fellépni. Előadják a „Furfangos Péter’’ és a „Művész Maci az erdőben’’ című jele A netet. A felsőb osztályos út-] török táncolnak az ünnepé-] lyen, az ötödik osztályosoki színdarabbal kedveskednek, ] A címe egyelőre titok, aki ki-1 váncsi, az jöjjön el és nézze j meg. Az énekkar is fellép3 különböző énekszámokkal < Nagy Julianna tanárnő ve- ] vetésével. ] KARDOS MÁRIA, 3 Vl/b. o. tanuló. 3 Uj rejtvények 3 —amás, —Ite, —ándor A —rbán, —a jós,—ános,—erén A —Iga, —ózsa, —áb or, —nnaA —eó, —arika. —ália, —ándorA —Zajos, —ándor. Ha a hiányzó betűket ösz-j szerakjátok, fontos feladatra] hívja fel a figyelmeteket! ] Barabás Rozika kérdezi J Kisújszállásról: Éva sok pi-i ros golyót kapott. A feléli anyukg. hozta neki, a iiegryc-J dét apuka és a többi 25-öt J Pista bácsi. Hány golyót ka- 1 pott Éva? (Aki a találós kérdéseket] és az új rejtvény megfejté- < sét keddig beküldi, azok kö-3 zött könyvjutalmat sorsolunk] Találós kevdfaek Szabó Teréz: Vékonyabba nádnál, magasabb a toronynál? Lugosi Margitka: Mi az, ami minden embernek és állatnak van? Palásti Éva: Ha nem fürdik, fehér, ha fürdik, fekete? Takács Mária: Ha tesznek hozzá, kevesebb, ha elvesznek belőle, több? Kerepesi Piroska: Esik, fúj, csikorog, mégis künn kuporog? Veszedelmes embereit ■ déstj Koczkás János közbe1 SZŐÜltj 1 i Majd a ■temetőnél. '• Az országúton, a temetőhöz : nem messze, velük szemben ' kerékpáron jött Varga Sán- ' dór, aki rokonságban volt KoczkáséfckaL Felismerték és az úttesten elébe álltak. Röviden elmondták Vargának a < tervüket és kérték, hogy tartson velük. Varga hajlandónak mutatkozott. Levette kerékpárjáról a pumpát és együttesen mentek tovább. Koczkás József és csoportja a temető mellé ért. Varga Sándor utánuk szaladt a pumpával, fejbe vágta Koczkás Józsefet. A csoport szétszaladt, Koczkás János egyedül maradt. Varga több ütést mért Koczkás fejére. Addig ütötte, amíg el nem terült a földön. A többiek is odaértek és a bottal elkezdték agyba-főbe verni a földön eszméletét vesztett embert. Amikor látták, hogy jól helyben hagyták, tovább akartak állni. Koczkás József visszanyerte eszméletét és támolyogva négy-öt lépést tett előre. Ezt meglátta öccse és szólt társainak. Odaszaladtak hozzá, ismét ütlegelték, öccse és társai felismerték a helyzet komolyságát, otthagyták áldozatukat, tovább álltak; Koczkás Józsefet eszméletlen állapotban találták meg. Kórházba szállították, de az orvosok már nem tudtak rajta segíteni, április 23-án hajnalban meghalt. A bíróság rövidesen ítélkezik a veszedelmes emberek felett és megkapják méltó büntetésüket. — kovács —
