Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-15 / 112. szám
I AUU&z, dfrffy étiünk* I I I I I I I Immár egy feledésbe merülő, mégis sok szép emléket idéző hagyományt újítanak fel Kisújszálláson. A fel- szabadulás után először augusztusiban ismét megrendezik az oly tanulságos, eseményekben gazdag kunsági fesztivált, de egész pontosan Nagykun-hetet, Valamikor ki szekéren, ki vonaton és gyalog, de szerét tette annak, hogy ide eljusson. A gazdák kiállítatták termelvényeiket. bemutatták az akikor újszerű fogatokat, s ittak víg zeneszó mellett a további egészségre. Persze, sokan hiányoztak is akkor, mert bizony a sommás cseléd s a többi nincstelen nem jöhetett. A most augusztus 11-én megrendezendő héten már egészen új színfoltokkal találkozunk. Állami gazdaságok, tsz-ek. megváltozott társadalma életünk úttörői is jelen lesznek. — A váro6 MSzMP Intézőbizottsága a tanács és a népfront rfláris mindent megtesz az előkészületek érdekében. A régi tradíció felújításának gondolata is tőlüik származik. Már a gazdag program is mutatja, hogy a hagyományt nemcsak fel akarják újítani, ; de azt bővíteni is igyekez- | nek. így a program már tar- j talmiban is jelentősebb lesz. | A rendezvény ideje alatt [meg lehet ismerkedni aNagy- [ kunság gazdasági aredmé- I nyeivel. Az itt szerzett is- [ menetek — ezen a tájegysé- ! gén belől — a különböző | gazdasági területeken előse- | gítik a további term ésered- | menyek kialakítását. Élénken ! demonstrálják majd itt a ! belterjes gazdálkodás jelen- ! tőségeit, eredményeit. | De lássuk a részleteket, a | közelebbi programot! Az ün- ! nepélyes megnyitó augusztus [ 11-én, vasárnap lesz, ahol | valószínű, a földművelésügyi [miniszter elvtárs mond majd [ köszöntőt. Délután állatbe- | mutató, díjak kiosztása. Majd | a Nagykunsági Állami Gaz- ! daság csikósainak lovas [ügyességei bemutatóján gyöMit ígér a Nagykun hét ? Gazdag program .- kiállítások, versenyéit, bemutatók, kunsági birkapaprikás Második otthonuk nyörködhetnek a résztvevők. Este művészesgyüttesek lépnek fel, valószínű ellátogatnak majd a hazánkban tartózkodó külföldi művészek is. A hétfői műsor is igen gazdag. Bemutatók, előadások, s este kunsági módon készített binkavacsora várja a vendégeket S a további napokon is ezer látványosság akad; képzőm ű veszeti ki áll í - tás, cigányzenekarok verse- nye, • termelőszövetkezetek Iá- j togatása. Augusztus 16-án, pénteken? Móricz Zsdgmond szobrát leplezik le, s utána neves magyar írók vezetésével irodalmi ankét lesz. Majd későbbi napokon: lovasbemutatók, kocsi versenyek, hangverseny, operaházi szólóéne- kesék felléptével, sportviada-? lók. Bemutatják a hagyatná-5 nyos pásztoréletet dalban,* táncban és egyéb népi szokásokban. .4* ünnepélye« Nagykun- * hét augusztus 20-án munkás- í paraszt találkozóval zárul ahol előreláthatólag a kor- ♦ mány vezetői is részt vesz- < nek. Este tűzijáték, nagysza- » bású utcabál. A kunhét ren-t dezőinek a figyelmét az sem?- kerülte el, hogy bemutassák,! érzékeltessék: mitől foszlottat volna meg hazánkat az ellen-1 forradalmi restauráció s mit* jelent népünk felemelkedése» számára a párt vezetése. Meg* kell még említeni, hogy a* „hét"’ valamennyi napján ne-? vés mezőgazdasági szakem-* berek tartanak szakmai elő-? adásokat, melyeket gyakor-* lati bemutatók követnek. —{ Csak egy néhány név: Ma-{ gyári -András földművelés-! ügyi miniszterhelyettes, a ? nagyüzemi gazdálkodás fölé-? nyerői, Koltai Károly, az Ag-2 rártudományi Egyetem rek-2 tora a szemestakarmány ter-J mesztésérő], Sand József ku-t tatóintézetá igazgató a juhá-í szatról tart előadást. Egy biztos: tanulni, szóra-X kozni azt lehet, s ami szintén? nem mellékes, harapnivaló isi lesz elegendő. G. E. ! . Az elmúlt években sokai beszéltünk az üzemek életében e két fontos tényező alakulásáról. E két mutató változásának megismerése az üzem életében, napjainkban még nagyobb jelentőségű. Népgazdaságunk minden termelési ágát, súlyosan megviselte az ellenforradalom által hirdetett sztrájk. Üzemeink hosszú hónapokon keresztül nem termeltek és az országot gazdasági katasztrófa fenyegette. Már fejünk felett lebegett az 1945—46-os évbekből jólismert infláció veszélye. Emlékezzünk vissza, megindult az észnélküli felvásárlás, naponta ürítették ki az üzleteket. Úgy hiszem, — hogy ma már mindenki előtt világos, hogy hová jutott volna az ország, ha a munkásparaszt kormány határozott fellépésével, intézkedéseivel nem akadályozza meg a rohamosan közelgő gazdasági összeomlást. Minden munkás arra törekszik, hogy magának és családjának jobb megélhetést teremtsen. Ez természetes Is. Helytelen volna azonban azt hinni, hogy az életszínvonal .emelkedése csupán a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány intézkedéseitől függ. A változás elsősorban a jobb életet óhajtó dolgozókon múlik. Azon. hogy mennyire használják ki a munkaidőt, takarékoskodnak-e a rendelkezésükre bocsájtott anyaggal. alkalmazzák-e az ui módszereket, a fejlett technikát, stb . Egy vállalat életében, termelésében a már említett két fontos tényező döntően befolyásolja a gazdasági eredményeket. A termelési és önköltségi mutatók elemzésénél azonban feltétlenül figyelembe kell venni az üzem gyártási profilját. Másképpen kell elemezni, összehasonlítani abban az üzemben, amelyben uj termékeket gyártanak és másképpen, ahol csak javítanak. Itt is, ott ts, a technológiai utasítások szabják meg az elvégzendő munkát, de a ráfordításokat már nem. Javítóüzemekben például a javítandó eszköz elhasználtsá- gi, rongáltsági foka a döntő. Ä ráfordítások összegét pedig nagymértékben befolyásolja a bér és anyaghányad alakulása. Előfordulhat, hogy valamilyen gép, vagy eszköz javításánál csak lényegtelen meny- nyiségű anyagot kell felhasználni. Az anyagellátás akadozása miatt azonban kétszer annyi időt kell a munkára fordítani egyébként. Ez már kedvezőtlenül befolyásolja a termelést. A javítóüzemek sajátossá- ságai . tehát szükségessé teszik, hogy a gazdasági eredményeket az anyagmentes termelési értékkel, vagy valamilyen természetes mérőeszközzel állapítsák meg. Pl. a ráfordítható normaóra.) Ragadjunk ki egy javító- ipari vállalatot, egyik legna- nagyobb üzemünket a MÁV Járműjavítót. — Vizsgáljuk meg, hogy az ellenforradalmi események következtében ott milyen károk keletkeztek, s milyen nehéz munkával lehet az 1956. első negyedévéhez képest hónapról-hónapra javítani az eredményeket. A Járműjavítóban a forintban mért termelési érték — 1957. első negyedévében csupán 74.5 százaléka volt a taIBUSZ utasás A szolnoki IBUSZ egésze Jnapos autóbusz társasutazást ■rendez május I9-én, vasárnap ■ Egér-Szilvásváradra. ■ Az autóbusz Szolnokról — J(Kossuth-térről) 5.00 h-kor in- Sdul. Egerben kb. 3 órás tár• tózkodással városnézés, az •egri vár megtekintése, stb. A J társasutazás végső célállomá• sa Szilvásvárad, ahol kb. 5 5 órás időkeretben túra lehető- 5 ség lesz a Pisztrángos tó, — • --------Sz iklaforrás, vízesések, stb. megtekintésére. Visszaindulás: 18.30 h-kor. majd kb. 23.30 h-ra érkezünk Szolnokra . A társasutazás részvételi díja: 75 forint. Jelentkezés: miután csak egy kocsi indul mielőbb, de legkésőbb 16-án. csütörtök délig az IBUSZ szolnoki irodájában. ahol bővebb felvilágosítást is nyújtanak. A szállóban van fürdő, vasaló, társalgó terem s bizony az édesanyákat boldog öröm tölti el, ha bejönnek látogatóba. A szobák lakói szeretik a rendet, tisztaságot. A fénykép mellől sem hiányozhat tavasszal az orgonavirág. Fórizs Esztike naponta friss virágot tesz a vázába, mert így még otthonosabb a szoba. Tolni javítás Tajajjavltásra ezentúl a földművesszövetkezetekben ‘is lehet jelentkezni. A földműves szövetkezetek összeírják a talaj- vizsgálatra — már megvizsgált területeken — a talajjavításra jelentkezők névsorát és a javításra váró területek nagyságát. Ha a község vagy város területén elegendő jeletkezö van, a íöld- művesszövetkezet levélben értesíti az Illetékes talajjavító vállalat kirendeltségét. Az értesítés után a kirendeltség .mezőgazdásza vagy munkavezetője kiszáll a helyszínre. Megköti a szerződést, majd a talajvizsgálat! kérelmet továbbítja az OMMI Talai- laboratórlumához. A talajjavítási feltételek ugyanazok, mint a múlt esztendőben. Új élet indult a karcagi határban EGY OPERETT két bemutató Egy héttel ezelőtt már hírt .dtunk arról, hogy a Szigligeti Színház „A mosoly országa” című operettet két szereposztásban mutatja be. Az első bemutatón a tervek szerint a Jánosi—Hid- pégi páros szerepelt volna, azonban Hídvégi Lajos megbetegedett és helyette Somogyi Géza játszott — osztatlan sikert aratva. A második bemutató el őadás csütörtökön lesz. Lázát Pálfy Aliz alakítja, Mi-t Zsámbéky Erika, Szu Csöng herceget pedig ismét Somogyi Géza. A többi szereplők ugyanazok, mint az első előadáson. A zenekart szerdán és pénteken Orbán Leó, a többi napokon Gyulai Gaál Ferenc veaénylL Nem sokat gondolkoztak, létrehozták a pártszervezetet s aztán megalakították a Május 1. Tsz-t, s a Táncsics Tsz földjéből igényeltek maguknak. Karácsony táján meg is kaptak a földet, nekiálltak a gyümölcsfák kötözésének. A volt Táncsics Tsz másik üzemegységében is mozgolódni kezdtek a tagok, megalakították az Üj Élet Tsz-t. A Táncsics Tsz elszámoló bizottsága közben nem akart tudomást szerezni arról, hogy sokan továbbra is a közös úton akarnak haladni, herdálták a közös vagyont. Három teherautót eladtak, osztották a jószágokat, egyszóval a züllés útjára vitték a szövetkezetét, s ráadásul ezért a „megerőltető munkáért’’ busás munkaegységrészesedést számoltak el maguknak. A szövetkezeti mozgalom hívei előtt ekkor nem lehetett fontosabb cél, mint a közös vagyon megvédése. Ezért egyesült a Május 1. és az Üj Élet, s isimét felvették a Táncsics nevet. Nekiláttak a gazdaság rendbehozásának. Újra kellett értékelni mindent, hiszen az elszámoló bizottság mindenre gondolt addig, csak a szövetkezet érdekeire nem, Kimondták, s érvényt is szereztek annak az elvnek, hogy a közös vagyon szétosztoga- tóinak nem munkaegység- részesedést kell adni, hanem kitenni a szűrüket. Persze, ezzel még nem oldódott meg minden. Az újjáalakított szövetkezetnek új tagokra is volt szükségé. A közgyűlésre nem . csak azok felvétele, hanem a vezetőség megválasztása is hárult. Az utóbbitól igen sok függött. A szövetkezet bomla-sz tóinak ugyanis az volt a célja, hogy ha már eredeti tervük nem sikerült, akkor legalább az I. típusra vessék vissza a gazdálkodást. S ettől a közgyűléstől függött minden. Persze, a közös gazdálkodás hívei nem csak egymást ismerték, hanem a „jóakaróikat'* is. Többet kizavartak a köz-* gyűlésről, néhányan meg — látva, hogy úgy sem érik el céljukat — odébb álltak. — Jobban is tették, mert a Táncsics Tsz tagjai azt tartják, hogy nem csak a kulá- kok ellen, hanem minden rendű és rangú ellenség ellen küzdeni kell. s a közös vagyonra kezet emelőket szociális helyzetüktől függetlenül el kell távolítani soraik közül. Röviden, dióhéjban ennyit az előzményekről, néhány kommunista és a velük tartó pártonkívüliek erőfeszítéséről. S az eredmény nem lebecsülendő. á kezdeti zűrzavaros napok után olyan erős a szövetkezet, mint soha máskor. Az a 275 ember, aki most tagja a Táncsicsnak, nagyon megtanulta, erőfeszítésüket nem csökkentve kell óvni a szövetkezetét. Jó a munkafegyelem is. Nagyon találóan jegyezte meg az egyik vezető, hogy azért is jó volt a mostani eső, mert már nem tudtak volna munkát adni a tagaknak, mindent rendbe tettek a 2500 holdas gazdaságban. Van tehát egy kis lélek- zetvételnyi ideje a Táncsics Tsz párttagjainak is. Az első csatát megnyerték, megmaradt a szövetkezet. De a munka neheze még hátra Van. Az ellenforradalmi események 1—1,5 millió forint értékű kárt akoztak a közös vagyonban, 9 ez érezteti hatását a jövedelemben is — Ezért kell most az állatállomány további fejlesztésével, a belterjesség fokozásával tovább menni azon az úton, melyet áldozatos munkával megkezdték, s gaz ’ag-á tenni szövetkezetüket, S. B. ; valyinak. Ez azt jelenti, h. ■ 1956. első negyedének terme ■ lési értékét száz százalékba] • állapítjuk meg. akkor 1957. első negyedévében ér tékben 25.5 százalékkal ke vesebbet termelt a vállalat Egy munkásra jutó tényle ges termelési érték a bázi időszakhoz — 1956. első ne gyedév — viszonyítva 72.: százalék. Vagyis egy-eg; munkás 1957. első negyedé ben 27.7 százalékkal tér melt kevesebbet, mint i múlt év hasonló időszaka ban. Természetes, hogy ilyen kö rülmények között az üzem ár bevétele is jelentősen csökkent. A Járműjavítóban a terme lékenységi mutatókat az — üzem jellegénél fogva a nor maórák alapján elemzik. / normaórák alapján képzet mutatók szerint az egy napri jutó teljes termelés a mái említett okokból kifolyólag — 1957. első negyedévében csupán 67.2 százalékát érte el i tavalyinak. Az egy munkásrí jutó norma pedig 67.3 százaléka a tavalyinak. Ezzel szemben a munkabér a múlt év hasonló időszakához viszonyítva januárban 238 százalékkal,, februárban 197 márciusban 183 százalék- 1 kai volt magasabb. Az átlagkereset 1957. else hónapjában 134, a másodikban 128, a harmadikbán 131 %-al volt magasabb, mini 1956-ban. Eszerint, ha a kereset és a termelékenyséj mutatóit az egy munkásrí jutó normaóra mennyiségnél] például a januári 60 százaié, kos teljesítésével szembeállítjuk, akkor a törzsbérnek a normaórára jutó 238 százalékos emelkedését tapasztaljuk A Járműjavítóban tehát a megengedett intenzitás csökkenésnél sokkal nagyobb voll a termelékenység csökkenése. Ez év januárjában a kifizetett munkabér mögöt! csak kisrészben volt meg a termelt áru érték fedezete. A termelékenységi mutate alakulása szorosan kapcsolódik az önköltséghez és azl nagymértékben befolyásolja 1956. első negyedévében a ténylegesen elért nyereség a teljes árbevételnek 10.58 százaléka volt. 1957. első negyedében pedig 10.26 százalékos veszteséggel zárt a vállalat. Indokolt ráfizetése volt a Járműjavítónak a kormány által elrendelt béremelés, de még ennek figyelembe vételével is veszteséges volt az üzem. Az első negyedévi munkabéreket úgy tudták kifizetni, hogy állami támogatást kellett igénybe venniök. Ha magunkévá tesszük pártunk és kormányunk célkitűzéseit, s iparkodunk a múlt hibáit megszüntetni, az élet- színvonal fokozottabb növelése érdekében, szükséges a munka termelékenységét javítani, az önköltséget csökkenteni. Elengedhetetlen követelmény a termékek minőségének megjavítása is. A rosszul elkészített szerszámgép, jármű, anyag vagy közszükségleti cikk gyorsabban tönkremegy, s a következő javítási időszakban csak fokozza a költségeket. Mindezek együtt igen nagy feladatot jelentenek az elkövetkező időszakban az üzemek dolgozói számára. Andrási Béla * > Soha nem volt oflyan dű- [ san ter-’ö a karcagi szikes • határ, mint a szövetkezeti ! gazdálkodás óta. Szemmel- ! látható volt, hogy mennyivel ! többet ér a közös út, mint az ! egyéni gazdálkodás. Sokat S jelentett a szövetkezés a kis> és közép párásatoknál-:. s az S agrárproletároknak egyaránt, S cseppet sem hiányzott nekik j a földesurak világa. ! Érthető tehát, hogy az el- ! lenforradalmárok első fel- ! adatuknak Karcagon is a i szövetkezetek szétzúzását tűzték ki. „A nagy tsz-ek helyett legyenek kisparaszti tanyák. Lesz miből építeni, többszázezer forintot osztunk ki" — hangoskodtak a Táncsics Tsz-ben is. S mivel a tsz elnök az elsők között vitte baza a lovait, igen sokan követték a példát, megkezdődött az állatok széthur- colása. A szövetkezet felosztását kimondó közgyűlés után így gondolkoztak a kommunistáik: Az még nem baj, ha kisparaszti tanyák lesznek. De az olyan tények, hogy az elszámoló bizottság harminc tagja között csak három ag- rárproletár van, azt bizonyítják, hogy nincstelenek ki- semmizésére, a cselédsors visszaállítására vették itt az irányt. Ennek pedig tűzzel- vássál útját kell állni. A martfűi Tisza Cipőgyár női dolgozóinak kényelmesen berendezett leányszállójuk van. Farkas Irén a szomszéd községben Rákóczifalván lakott édesanyjával míg idejött dolgozni. Azóta szépen keres, mint a képen is látható, sok ruhája van s mint hírlik, vőlegény is van kilátásban, akinek a kedvéért érdemes felvenni a legszebb tavaszi ruhát.
