Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-15 / 112. szám

A lU*wiMGAZ DA- ROVATA

.1 sxölő legnagyobb ellensége a peronosxpóra

A szőlő gombakártevőjének ii eg jelenése és pusztítása .zores összefüggésben van az (kijárással. A védekezést te- íát ebből a szempontból kell ügyélembe Venni. A pero- i csapóra az alacsony hőmérők1 eltel és a szárazsággal szemben igen érzékeny. Fejlődéséhez legalább 13 C-fok meleg szükséges. Legkedvezőbb számára a 20—25 C-íok, az e feletti hőmérséklet már gátolja fejlődését, 30 fokon felül pedig már nincs fertőzés.

A másik tényező a csapadék. Jegyezzük meg jól, hogy az első fertőzéshez legalább 10 milliméteres csapadék szülíséges, a továbbiaknál már elegendő 4—5 milliméteres. Későbbi időben a hosz- szantartó harmatképződés is okozhat fertőzést. Hiába van azonban 10 milliméteres csapadék, ha az éjszakai hőmérséklet 10 C-fok alatt van. mert így fertőzés nem lép fel. Az elmúlt hűvös, csapadékos időjárás ezért még nem okozott peronoszpóra fertőzést a szőlőkben, az időjárás felmelegedésével azonban későbbi időpontban biztosan jelentkezik.

A peronoszpóra ellen bordói lével védekezünk. A bordói lé készítésénél sok hiba tapasztalható. A termelők általában úgy készítik, hogy a rézgálicot feloldják teljes víz- mennyiségben és a szalonnáé rneszet egy kis vízzel felhígítva hozzáöntik. Az így előállított bordódé szemcséi nagyok, emiatt gyorsan leülepszik és kisebb a tapadóképessége. Helyes, n akkor járunk el, ha két hordót használunk a permetlé készítéséhez. Az egyikben jele vízben feloldjuk a rézgálicot, a másikban — ugyancsak fele vízben — telemossuk az oltott, szalon- nás rneszet. Majd a rézgálicos vizet állandó keverés közben hozzáöntjük a meszes vízhez. Az igy elkészített bordóilé jobb tapadóképességű, nem ülepedik le olyan gyorsan, ezáltal hatásosabb. — A bordóiléhez csak annyi me- szet szabad felhasználni, amennyi a közömbösítésihez szükséges. Egy kilogramm nézgálichoz tehát ne adjunk több szalonnás rneszet, mint 1,20 kilogrammot. Ha jó kövér. szalonnás meszünk van, 1 kilogramm is elegendő. Nem az a jó permetezés, amely már messziről is látszik és sokszor meszelésnek is beillik, mert olyan sok benne a mész. Ez rontja a rézgálic gombaölő erejét. A szakszerűen elkészített, s a levél fonákra is juttatott bordói lé fejti ki jól a gombát pusztító hatását.

Iándoroltassuh meheinhet

Egyik gazdasági ág sem annyira függvénye az időjárásnak, mint a méhészet. A ’ni időjárásunk elég szeszélyes, ingadozó, ezért lehetetlenné teszi a méhészetben a normaszerű szabályok, utasítások alkalmazását.

A mi viszonyaink között talán a vándoroltatás az az üzemeltetési forma, amely minden körülmények között ajánlatos. Ezt a lehetőséget még akkor sem szabad kihagyni, ha közvetlen közelben gazdag méhlegelő kínálkozik. A méheket nem tanácsos nagy távolságra röpíteni. Ilyenkor a méh kevesebbet

fordul naponta, ugyanakkor a gyűjtött nektár nagy részét ,.üzemanyagként" elhasználja Akácfa ugyan több-kevesebb mindenütt akad megyénkben, az igazi mézelés szempontjából azonban csak az erdőszerű telepítések jöhetnek számításba. Ha csak egyes fák, fasorok vannak akármilyen gazdagon is mézeljenek, legfeljebb 20—25 kg-os gyarapodás érhető el. Ez ugyan szép e-edmény, de messze elmarad az akácerdőben elérhető 50— 60 kilogrammos gyarapodás mögött. A meglévő és virágzó akácosainkat tervszerű vándoroltatással igyekezzünk minél jobban kihasználni. Sokan azt hiszik, hogy vándorolni csak. nagyobb állománynyal lehet és érdemes; pedig erre mindenkinek módja van. Társulással a kis méhészek is összehozhatnak egy-egy szállítmányra való vándorcsoportot. Szállításra legalkalmasabb a tehergépkocsi, még akkor is, ha aránytalanul drágább, mint a vasút. Az ország délebbi részév fekvő erdőkben az eddigi jelentések sze-% rint már bimbóznak akácok.5 Az itteni virágzás után körül-5 belül egy-két hét múlva czS ország északabbra fekvő aká-* cosaiban kezdődik a virágzás.■ A második virágzás mézhoza-■ ma ugyanannyi lehet, mint az" elsőé, tehát a két akácvirág- J zásra való vándoroltatássalg családonként 50—60 fcilo-5 Q'-amm, mézet nyerhetünk. S

Milyen távolságra egyeljük a cukorrépát?

A cukorrépa termésmeny- nyiségének kialakításában döntő szerepe van az egye- lési idő helyes megválasztásának, valamint az egy kát. holdra jutó növényszámnak. A cukorrépát négyleveles korában kezdjük el egyelni. Az eddigi kísérletek azt mutatják, ha a répát 40 centiméter körüli sortávolságra vetettük, akikor egyelés után a növénytávolság 20 centiméteres legyen. Ebben az esetben kapunk megfelelő sűrűségű, négyzetméterenként 10 répatövet tartalmazó állományt. így teljes mértékben kihasználjuk a föld termőképességét és biztosítjuk a nagy» termést. Igaz. hogy nagyobb» tenyészterület esetén na- ! gyobb répák fejlődnek. A na-! gyobb répa azonban nem! egyenlíti ki a súlyvesztesé-! get, amit a kisebb de sokkal! több répa jelent. Nem is! szólva arról, hogy a nagyobb» répák 1—2 százalékkal keve-j sebb cukrot tartalmaznak. Aj jól bevált répa vetésből te-g hát hagyjunk meg sűrűbb S állományt. Az egyelésnél pe-g dig legyünk figyelemmel ar-! ra, hogy a sűrűn elhelyezke-g dő répákból mindig a legfej-5 lettebbek maradjanak meg. 5

Mikor liasxnáljuk as őszi keveréket ?

A repcés, bükkönyös, borsós őszi takarmánykeverékek kaszálását sokszor túlságosan korán vagy túl későn szokták elkezdeni. Mindkettő hiba, mert a termőterületről igy kevesebb tápanyagot juttatunk állatainknak, mint amennyit lehetne. Ha túl korán kezdjük a kaszálást, kevés tömegű takarmányt kapunk. Ha későn, a növény virágzása után, a mag érése idején kerül levágásra — ilyenkor ugyan nagytömegű takarmányt kapunk — de abban már megfogyatkozott a tápláló érték. A növények elvénültek, a beszáradás és az elfásodás miatt kisebb mértékben emészthetők. A kaszálás idejének megválasztásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem. hogy az elvénült növény a jószág számára már kevésbé ízletes. Az elvénült takarmányt rendszerint silózással szokták megmenteni. Sajnos, silózott takarmányként is gyenge minőségű és! aránylag kevés táplálóértékű, g A zöld takarmányozás cél-! jára a kaszálást korábban; kell kezdeni, mintha sílóz-! nánk. A repcés keverékeket; még a repce bimbózása előtt,; a bükkönyös vagy borsós ke-I verékeket pedig a gabona ka-g szálasa után vágjuk, olyan-; kor, amikor a bükköny vagy; a borsó még csak bimbós. AZ silózás céljára a repcés keve-! ’•ékeket a repce bimbózásánakI idején, a bükkönyös vagy bor-g sós keverék esetében akkor, g amikor a gabonakalász már■ virágzik és a bükköny vagyg borsó fürt már alul virágzik,; de felül még csak bimbós. Ha; ezeket a fejlődési állapotokat; vesszük figyelembe a kasza-1 lás időpontjának megválasz-! fásánál, akkor a legnagyobb! táplálóértéket tartalmazó, g nagytömegű őszi takarmány- g keveréket gyűjthetünk be. *

n

Ny író László”

Ä map kiéi: 4.09 h-kor, nyugszik: 19.14 h-kor.

— A kőtclki községi tanács

végrehajtó bizottsága közhírré teszi, hogy május 20-án, hétfőn országos állat- és kirakodó pótvásárt tart. Iparosok iparigazolványukat vigyék magsukkal

— Májusi cseresznyét szednek Kel ebián. Bácsi megye déli részén, Kelebda híres gyümölcsöseiben beérett a májusi cseresznye, s a több mint 15 ezer fa rekord-termést ígér.

— Önkéntes tűzoltói versenyt rendeznek e hó végén SzandaszöUősön. Ez alkalommal kipróbálják, milyen ügyesek és gyorsak lehetnek az önkéntes testület tagjai tűz esetén;

— A Távol-Keleten dühöngő influenzajárvány Szingapúrt is elérte. A járvány szinte megbénítja a nyüzsgő nagyváros életét, egyes ipari üzemekből minden negyedik munkás hiányzik. A kórházakban kisegítő ápolókat állítottak szolgálatba. A sebészeti kórházban csak életveszély esetén operálnak, mert az orvosok nagy része, köztük a kórház főorvosa is betegen fekszik.

— ötödször is előadta a

„Mézeskalács1' című operettet a bősenyszögi általános iskola tantestülete a község lakossága előtt. Mind az ötször nagy tetszésnyilvánítással jutalmazták a szereplőket.

— A 66-os típusú, korszerűsített varrógépek sorozat- gyártását megkezdték a Csepel Művek Varrógépgyárában. Az új varrógép gyorsabb járású és tetszetősebb a közismert 30-as típusnál. Az új gépre motor is szerelhető.

■ü A Budapesti Nagycirkusz május 8-tól 21-ig Jászberényben vendégszerepei, műsorán világhírű artista számokkal és bohócjelenetekkel. Oroszlánok, idomított lovaik és kutyák-Ts szerepeinek a műsorban.

— Halálos csónak-kirándulás. A szarvasi holt Körös an- naiigeti hídja előtt felborult a szarvasi halgazdaság motorcsónakja, amelyben négyen ültek. A szerencsétlenség következtében Kovács Z. Dezső 19 éves, Csegődi Balázs 21 éves halgazdasági tanfolyamhaligató és Kissi Anna 18 éves leány a vízbe fulladt. A motorcsómakveze- tőt, Kerti Károly halászt kimentették. A rendőrség megállapította, hogy Kerti nem rendelkezett vízijártassági vizsgával, őrizetbe vették.

— Január elseje és április 30. között 6.7 millió forinttal nőtt megyénkben a takarék- betét állomány.

— Gyorsan hajtott motorján a Hódmezővásárhely— szegedi műúton Börcsök Dezső 29 éves szegedi lakos. Az algyői útkereszteződésnél elütötte Bodó József 45 éves fogtechnikust, aki kerékpárral közlekedett. Bodót súlyos sérüléssel szállították kórházba. A gyorsmotorosít feljelentették;

— Ötmillió liter ecetet készít negyedévenként az ország 98 ecetgyára; ebből a mennyiségből 600 ezer litert palackozva hoznak forgalomba.

— Több mint 20 millió forintot fordítanak az idén Sopron fejlesztésére; ennek csaknem felét a helyiipari vállalatok, közüzemek korszerűsítésére használják fel:

Időjárás jelentés

Várható időjárás szerdán estig: ma felhős idő, holnap változó felhőzet, több helyem főként ma, záporeső, helyen- kint zivatar, mérsékelt szél. A meleg tovább tart.

Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán; általában 22—25 fok között, helyenkint 25 fok felett. — (MTI.)

A TÁRSASÁG kényelmesen elhelyezkedett. A házigazda körbe kínálta a cigarettát. A cigaretta kék füstje szabályos hieroglifákat rajzolt a levegőbe... Néhány percig megakadt a beszélgetés, élvezték az első szívásokat ; • |

— Azért, ne haragudjatok — szólal meg az egyik vendég, nyilván folytatva a nemrég abba hagyott vitát — igazat adok azoknak, akik az ifjúság problémájának vitájában arról beszélnek, hogy ifjúságunk nem eléggé

, ismeri az életet... persze azért neked van igazad — fordul az őszhajú tsz-elnök felé, aki nemrégen hordja gomblyukában a „Kossuth” díj koszorúját — nem lehet itt sem általánosítani, de mostani ifjúságunk például a múlt, vagyis a „mi” ifjúságunk nehézségeit, küzdelmeit, harcait, keserveit és kevéske győzelmeit egyáltalán nem ismeri... vagyis nem jól neveltük az ifjúságunkat ... és ebben mi, pedagógusok is nagy hibát követtünk el.

— Igen, igen! — kapcsolódik a beszélgetésbe az orvos. akinek szintén vesszőparipája az ifjúság kérdése, mert két fia van egyetemista, és így érthető a nagy érdeklődés... — Úgy voltunk véle, mint a rossz mester, aki inasát ne.v- tanítja jól meg a mesterségre, mert fél, hogy a tanítvány okosabb lesz, mint ő.

— Bocsássatok meg, a ti feladatok most nem a múltat kutatni, hanem a jelent és a jövőt megmutatni az ifjúságnak, hogy tudja, mit kell tenni. — Amilyen hirtelen szólalt meg, olyan hirtelen el is hallgatott a festő, aki egyébként halkszavú ember volt, de mint nőtlen ember „örökifjúnak” számított.;;

— Ne felejtsétek el — fordul a zavarban lévő festő felé a házigazda —, hogy aki a jövőben győzni akar. annak igenis ismernie kell a múltat. Vajon nem a múltból vett példák adtak erőt egy-egy harchoz? Vajon nem buzdította a szabadságharc ifjú tanítványait Budai Nagy Antal és Dózsa? Igen. barátaim, nekünk meg kell ismertetni a mi életünket ifjúságunkkal, hiszen ifjúságunk a kapitalista múltból ránk esc nyomorúságokból vajmi kévékét ismernek : -. i

—• Mondanék valamit. — A soványarcú tsz-elnök, aki mindig gyakorlati ember volt, szembefordult a társasággal. — Idefigyeljetek, van köztünk orvos, tanár, mérnök, paraszt, van tanács dolgozó, van egy festőnk, vagyis hát képzőművész és van egy író... Az volna az elgondolásom, hogy minden este, amikor összejövünk valamelyikünknél, akkor elmondanánk egy-egy részletet életünkből, harcainkból, küzdelmeinkből... Vagy. hogy érdekesebb legyein a dolog, elmondhatjuk egymásét is hiszen jó 25—30 éve ismerjük egymást.:.

— Az ötlet jó. de azt mondom, hogy inkább mindenki a saját élményét mondja el, mert a saját életét mindenki jobban ismeri, mint bárki más — így az író.

— Jó! van, „pegazus”, legyen a tied az igaz, de akikor hogy eredménye is legyen elhatározásunknak, te meg írd meg a történeteket — fogja szaván az írót a házigazda...

— Örömmel megteszem, ha nincs ellene kifogásotok.

— Ne félj. nem kapsz érte Kcssuth-díjat, sőt azt

BÍRÓ LÁSZLÓ:

n BEiöné

fogják mondani, hogy nem valószínűéin fantázia, meg tudja a jóég, mi mindent fognak mondani, de azért csak írd meg.

— Tetszik az ötlet nekem is — mosolyodik el a mérnök, aki eddig csak csendes hallgatója volt a vitának — de mikor kezdjük el?

— Máris... Te, Sándor, adj csak egy kis papírt — szólítja az elnök a házigazdát.

— Sorsot húzunk és aki kihúzza a nyilat, az ma már meg is kezdi a történetet, jó lesz?

Nagy helyesléssel fogadták az ajánlatot és csakhamar ott táncoltak a cédulák az égjük kalapban, hogy a hat férfikéz kihúzzon egy-egy cédulát... (a szerencse vagy a sors a mérnöknek kedvezett...)

— Hm. Szóval én vagyok az első? Rendben van. Akikor nem is várakoztatlak benneteket soká, akár kezdhetem is...

— Várj csak, Palikám, hívom az asszonyokat is és kérünk még egy csésze kávét. Kávé után meg egy cigaretta. — Az író elővette, honnan honnan nem, jegyzet- füzetét és a társaság érdeklődéssel várta a mérnök történetét ...

*

— BARÁTAIM, a történet valóban egy cseppet sem lesz 'ddám. Valóban egy ember harcát, küzdelmét fogja nektek elmondani és egy kicsit valószínűtlen, de kijelentem, hogy igaz történet. Már régen szándékoztam valami tollforgató embernek elmondani, de valahogy mindig elmaradt...

Az író felé fordult és folytatta:

— Nyugodtan adhatod történetünknek a BETÖRŐ címet. — Mélyet szívott cigarettáján, egy pillanatig ku- tatóan nézett a félhomályos szoba csendjébe, aztán visszatépte magát a jelenbe és mesélni! kezdett..:

— A betörő már napok óta figyelte a házat.:. A város egyik csendes kis utcájában alig pislákolt egy-két lámpa, sárga kis fényük nagyon gyéren világított, ide a ház elé meg éppen nem ért el a fény. A házban jómódú emberek laktak.

A betörő már ismerte a ház lakóit, egy fiatal házaspárt és egy idősebb asszonyt. Legalábbis soha nem látott mást sem kijönni, sem. bemenni oda. Pedig már több mint egy hete figyeli a házat a nap különböző szakaszában. Tudja, ho^y a fiatal férfi minden este pont 7 órakor érkezik háza, minden második este fél kilenckor a fiatal pár kilép a kapun és néhány perc múlva kialszik a fény az egyik utcára néző szobában, nyilván az idős asszony lefekszik. A fiatal pár éjfél előtt nem érkezik haza. A betörő tudta, hogy a „kimenője” van a fiatal párnak. Tehát ma !... Gondosan felkészült a betörésre... nem jöhet közbe semmi.;. nem szabad, hogy közbe jöjjön valami. Mégis egy pillanatra' valami nyugtalanító érzést érzett... háthat ? ... (eh. szamárság !..: Hiszen ismeri a lakás elrendezését is, már járt ebben a lakásban: •..) Ugyan, mi jöhetne közbe?

Már vagy egy félórája kialudt a villany abban az utcai szobában. A betörő iejebb húzta kalapja szélét, felgyűrte kabátja gallérját és. .. és elmosolyodott, mert eszébe jutottak azok a gonosz detektívfilmek, amelyeket diákkorában látott, amelyek a betörőket mindig így ábrázolták.

A bejutás a házba sokkal könnyebben men\ mint gondolta. „Nagyon könnyelmű emberek” — villant át az agyán. Lélegzetvisszafojtva lépett be az előszobába. A fogason egy elég viharvert esőkabát, tetején egy fakó kalap az egész látnivaló... mindezt egy pillanat alatt felmérte a betörő villanylémpája fényénél. Szinte biztosra vette, hogy a következő ajtó is nyitva lesz, hiszen eddjg csak a kiskapu volt csukva.;; Egy perc múlva benn volt a hálószobában. Szíve a torkában dobogott;.. hallgatózott..; Ijesztő csend volt körülötte, szeme előtt képzeletszülte árnyak ugráltak . : óh .:: szamárság. Gumitalpú cipője nesztelenül vitte a szekrényhez. Keze már a fehérneműk közt turkált és akkor határozottan megérezte, hogy nincs egyedül a szobában ... Ideges keze megállt 'a fehérnemű közt... lélegzete elállt;: > halántéka úgy lüktetett, mint egy gözkalapács, várt;:: A következő pillanatban egy hang megtöri a csendet a háta mögött. A betörő egytized másodperc alatt megfordult és a hang irányába világít élesirányú tolvajlámpá- jával. S ahogy a padlóra siklik a fény, majdnem hangosan felnevet azon. amit lát. Előtte kétlépéssel a szőnyegen egy virágos kis cseréptálból egy tarka kis kölyök- macska jóízűen lefetyeli a tejet. Egyáltalán nem zavarja az éles fény. Sőt a betörő most már kisse nyugodtabban mérlegeli a helyzetét, határozottan azt érzi, hogy a macska rá-ránéző szeméből mintha meghívást olvasna ki a finom vacsorához.

A BETÖRÖ csak áll és nézi a kismacskát. Szinte kiesik helyzetéből, az időből és nézi a vacsorázó macskát: Határozottan szokatlan kép egy betörő számára: (Betörő?) De hiszen ő csak ma kezdi... ő nem hivatásos betörő ... A macska közben elfogyasztotta vacsoráját: Egy pillanatra felnéz az emberre, azután megnyalogatja puha fehér lábacskáját és azzal végigsimítja nevetségesen nagy bajszát, piros kis nyelvével nyal egyet jobbra, balra a pofáján, sőt orrahegyét is megtakarítja' a tejtől és nem respektálva az ember nagyságát, odamegy hozzá és minden teketória nélkül a betörő lábához dörzsölődik.

A betörő csak áll és nézi a macskát.:: aztán tétován lehajol, felaneli, és néznek egymás szemébe:.. A macska végtelen közömbösséggel, hiszen tudja, hogy az ember nem bántja. Az ember úgy belemélyedt tekintetével a macska szemébe, hogy elfeledkezik helyzetéről, fonák jelenéről és egy közeli fotelbe süpped. Simogatja a macskát, s az csakhamar kényelembe helyezi magát az ember ölében és dorombolni kezd megelégedését fejezve ki új helyzetére.

— Folytatjuk. —