Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-15 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK/ AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 112. szám, ARA: 50 fillér. 1957. május 15. szerda. HRUSCSOV ELVTÁRS BESZÉLGETÉSEI TÜRNER CATJLEDGEZSEL, a New York Times főszerkesztőjével tárgyalóteremből Törökszentmiklósi híradó Egész oldal sport Hová menjünk kirándulni ? Moszkva (MTI). N. Sz. Hruscsov trnjus 10-én fo­gadta Turner CaUedget, a New York Times főszerkesz­tőjét és beszélgetést folytatott vele. Hétfőn közétették a be­szélgetésről szóló feljegyzéseket. A TASZSZ alapján is­mertetjük a beszélgetést: Catledge megkérdezte: — Támogaíja-e ön azt a gon­dolatot, hogy hamarosan hívják össze a nagyhatal­maik képviselőinek legma­gasabb szintű értekezletét, és ha igen, az ön vélemé­nye szerint milyen kérése­ket lehetne megvitatni egy ilyen értekezleten? Hruscsov így válaszolt: Mi nem egyszer kijelentettük, hogy hasznosnak tartjuk, ha a nagyhatalmak kormányai­nak vezetői találkoznak egy­mással. A szovjet kormány most is ezen az állásponton van. Egy ilyen találkozó azon­ban csak akkor lesz hasznos, ha jól előkészítik azokat a főkérdéseket, amelyekről esz­mecserét szándékoznak foly­tatni. Másképp a. találkozó nem hozza meg a kellő ered­ményt és az értekezlet csak kiábrándulást kelt a találkozó résztvevőiben és az általuk képviselt országok népeiben egyaránt. Hruscsov kijelentette, hogy az államok közötti és elsősor­ban a nagyhatalmak 'közötti kapcsolatokban fennálló fe­szültség megszüntetése azok­nak a legfőbb kéréseknek egyike, amelyeket meg lehet­ne vizsgálni a nagyhatalmak kormányfőinek értekezletén. Másik ilyen kérdés az Euró­pai Biztonság biztosításának kérdése. Ennek a kérdésnek a rendezése a katonai tömbök megszüntetésére és a normá­lis európai helyzet megterem­tésére kell, hogy vezessen. Hruscsov a továbbiakban kifejtette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari és katonai szempontból a leg- i "ősebb hatalmak, amelyek még ráadásul atom- és hidro- géníégyverrel és emellett ha­talmas hagyományos fegy­verzettel rendelkeznek. Ne­künk az a véleményünk — mondotta Hruscsov —, hogy ha a Szovjetunió meg tud egyezni az Egyesült Államok­kal, akkor nem lesz nehéz megegyezni Angliával, Fran­ciaországgal és más országgal is. Emellett nekünk természe­tesen szemünk előtt lebeg az, hogy az Egyesült Államokkal való megegyezésünknek nem szabad Anglia, Németország, Franciaország vagy más álla­mok kárára válnia, Hruscsov hangsúlyozta, hogy a feszültség végered­ményben főként két nagy­hatalom, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolataiban mutatkozik. Ideológiai eltérések mindig lesznek közöttünk — mon­dotta Hruscsov —, ennek azonban nem szabad akadá­lyoznia bennünket abban, hogy jószomszédokként él­jünk. Mi pedig valóban szom­szédok vagyunk északon, ahol a Csukcs-félsziget Alasz­kával találkozik. Hruscsov hangoztatta, hogy az ideológiai kérdésekben mutatkozó eltéréseknek nem szabad akadályozniok a Szovjetunió és az Egye­sült Államok normális dip­lomáciai, kulturális, gazda­sági és egyéb kapcsolatai­nak fejlődését. Ez az egyik út. A másik út — folytatni a fegyverkészle­tek felhalmozását, de ebben az esetben — mint Hruscsov mondotta — valamilyen vég­zetes hiba, vagy véletlen kö­vetkeztében kirobbanhat egy háború, amely mérhetetlen szerencsétlenségbe döntené nemcsak országaink, hanem az egész világ népeit is. Hruscsov kiemelte, hogy a nagyhatalmak kormányfőinek értekezlete csak abban az esetben lehetséges, ha nem támasztanak előzetesen sem­miféle feltételt. Emlékeztet arra, hogy Dulles amerikai külügyminiszter gyakran tá­maszt olyan feltételeket, mint a keleteurópai országok vala­miféle „felszabadítása” egy úgynevezett „rabság” alól és Németország feltételnélküli egyesítése. Ha ilyen feltétele­ket támasztanak — jelentette ki Hruscsov —, akkor még kétszáz év is eltelhet, amíg újból találkozunk, mert ezek­ben a kérdésekben mi hajt- hatatlanok vagyunk. Hrus­csov hangsúlyozna, hogy a német kérdést csakis maga a német nép oldhatja meg és neki is kell megol­dania. Ezt a kérdést csak akkor le­het megoldani, ha Adenauer találkozik Grotewohllal, ha Berlin és Bonn képviselői összejönnek egymással. Az amerikai főszerkesz­tőnek arra a kérdésére: va­jon Hruscsov a nagyhatal­mak vezetőinek egy talál­kozására, vagy ilyen talál­kozók sorozatára gondol-e, Hruscsov elvtárs így vála­szolt: — Nincs semmiféle konkrét tervem. Ha az első találkozó megteremti a jó kezdetet, ak­kor miért ne folytatnék az ilyen találkozókat? A fő dolog azonban az, hogy elmozdítsuk a holtpontról azt a kérdést, amelynek megoldását az egész emberiség várja: a bé­ke vagy a háború kérdését Az amerikai főszerkesztő megkérdezte Hruscsovtól: tud-e valamilyen hatalom valamiféle kezdeményezésé­ről egy újabb legmagasabb szintű értekezlet összehívá­sa céljából? Hruscsov igy felelt: Egyelő­re senkivel sem folytattunk eszmecserét ezárányban. Én csupán a mi álláspontunkról beszéltem. Arra a kérdésre: vajon# úgy véli-e Hruscsov, hogy% az ENSZ fontos nemzetközi eszköz a nemzetközi kérdé­sek megoldásában, Hruscsov kijelentette, hogy az ENSZ-et hasznos eszköz nek lehet tekinteni — Vétenék azonban saját* lelkiismeretem ellen, fűzte* hozzá Hruscsov — ha azt» mondanám, hogy az ENSZ? pia fontos eszköz a nemzet-* közi kérdések megoldásában.* őmíg az ENSZ-ben fennma-* rád az a helyzet, hogy e szer-* vezetben mindenfölött az* Egyesült Államok rendelke-J zik. ő irányítja az ENSZ-ben % azokat az országokat. arae-J 'yek alamizsnákat kapnak* tőle, addig ez a szervezet tu-S 'a.idonképpen nem lesz nem-* zatközi szervezet, hanem az* Egyesült Államok fiókintéz-J ménye. | Catledge ezután azt kér-t dezte: valóba:: úgy véleke * dik-e Hruscsov* hogy az * Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei agressziót terveznek a Szovjetunió el­len? Hruscsov így válaszolt: — Ez véleményem szerint vitat­hatatlan tény! Ha egy- állam nem tervez háborút, akkor nem halmoz fel fegyvereket, hanem a megegyezést keresi a másik országgal Hruscsov hangsúlyozta, hogy az amerikai nép termé­szetesen nem akar háborút, de az amerikai politikusok között vannak felelőtlen em­berek, akik önző céljaik ked­véért kalandorpolitikát foly­tatnak, amelyet ők a háború szakadékénak szélén való egyensúlyozás politikájának, az erőpolitikájának nevez­nek. N; Sz. Hruscsov kijelen­tette, hogy ez a politika mil­liók pusztulására vezethet. Hruscsov megállapította, hogy az Egyesült Államok dolgozó népe, amely nem há­borút, hanem békét kíván, sajnos, nem gyakorol jófor­mán semmiféle befolyást az Egyesült Államok politiká­jára. Az amerikai főszerkesztő megkérdezte: hasznos le­het-e Hruscsovnak, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőjének találko­zója Divighi hisenhower- ral, mint az amerikai re­publikánus párt vezetőjé­vel. Hruscsov így válaszolt: — Egy ilyen találkozó nyilván­valóan hasznos lehetne és én valószínűleg beleegyeznék ilyen találkozóba. Arra a kérdésre: van-e valamiféle ideológiai ellen­vetés az ellen, hogy szocia­lista államok gazdasági se­gélyt kapjanak kapitalista államoktól, például az Egyesült Államoktól? Hruscsov azt válaszolta, hogy ilyen elméleti tételek természetesen nincsenek és nem is lelhetnék, mi magunk is — mondotta Hruscsov — kaphatnánk 'az Egyesült Ál­lamoktól egyet-mást, ami szükséges gazdaságunk szá­mára, ha ez gazdasági szem­pontból előnyös lenne ne­künk. De figyelembe kell venni, hogy a kapitalizmus természeténél fogva nem nyújthat segítséget valamely államnak anélkül, hogy önző zélja.it kövesse. Ennélfogva minden szocialista vagy más államnak óvatosan kell kezel­nie a kapitalista államoktól származó segély kérdését,* hogy el ne veszítse független-J SÓgét: ; Arra a kérdésre: vajon aj marxista-leninista elmélet J értelmezése terén tulajdon-l képpen a Szovjetunió Kom-5 munista Pártja a legfőbb« tényező, J Hruscsov kijelentette, hogy« helytelen a kérdés ilyen fel-« tevése. Hangsúlyozta, hogy; semmiféle személy és semmi-; féle párt nem követelhet; magának kizárólagos jogot aj marxista-leninista tanítás ér-J teli"“zésére. A marxizmus-le-J ninizmus tudomány, amélyj fejlődik és minden kommu-3 n'sta párt hozzáiárulhat e tu-3 domány fejlődéséhez. Hrus-3 csov megjegyezte, hogy mi-; után a marxizmus-leninizmus; egyre nagyobb tekintélyt sze-; réz magának a világ dolgozói; körében, megjelentek az ál-J kommunisták is, akik szfnlegj a marxizmus-leninizmushozj igyekeznek csatlakozni. AzJ ilyeneket azonban le kell lep.3 lezni, hogy ne szennyezzék bei a marxista-leninista ideoló-3 giát. Mi — hangsúlyozta« Hruscsov — igen féltékenyen; őrködünk a marxizmus-leni-; nizmus elveinek betartása fe-; lett és nem tűrjük a marx-; ista-leninista elmélet semmi-J féle elferdítését. J Az amerikai főszerkesztő; ezután megkérdezte: vajon; jelenleg arra van-e na-* gyobb esély, hogy fennma-J rád a béke vagy arra, hogy; kitör a háború? J Ezt a kérdést — mondottal; Catledge — azzal kapcsolat-« ban teszem fel, hogy a nyu­gati országokban olyan véle­ményeket hallani, hogy a Szovjetunió nem fogott volna hozzá gazdasága irányításá­nak átszervezéséhez, ha azt várná, hogy hamarosan meg­indul a háború. Hruscsov kijelentette: igen nehéz megmondani, merre- felé hajlik a mérleg serpe­nyője: a háború, avagy a bé­ke oldalára-e? A háború és a béke kérdése sok körülmény­től függ. nemcsak a Szovjet­uniótól, hanem más államok­tól is, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok­tól és a Szovjetuniótól. Ami a Szovjetuniót illeti, minden tőle telhetőt meg­tett és megtesz ezután is, nemcsak a háború elodázá­sáért, hanem azért is, hogy egyáltalán ne legyen hábo­rú. Hruscsov hangsúlyozta, bogi’ Kérdezte a VII.—VIII. osztály úttörőitől Debreceni László igazgató tanító a turkevei központi fiú iskolában. Ugyanis a jó idők beálltával a pajtások szombat délután és vasárnaponként kirándulásokat szoktak tenni amellyel bővül természetismeretük és tudásuk. Ekkor úgy döntöt­tek, hogy Szolnokra látogatnak cl, ahol megtekintik a cu­kor-, papír-, cellulóz gyárat s végül jót játszanak az öreg Tisza partján. 60 idős parasztemberről gondoskodik a turkevei Táncsics Termelőszövetkezet A turkevei Táncsics Ter­melőszövetkezet 320 tagja je­lenleg három és félezer hol­don gazdálkodik, annak elle­nére, hogy az elmúlt év vé­gén többen elhagyták a szö­vetkezetei. A kilépők között azonban egyetlen idős ember sem volt, mert a munkából kiöregedett párasaitok a közös gazdaság védelme alatt biz- tosítottabbnak látják a jövő­jüket. A turkevei Táncsics Termelőszövetkezet hatvan idős parasztról gondoskodik, A házaspárok évi 420 kiló, a magánosok 220 kiló búzát kapnak. Készpénzben évente 1201) forint segélyt fizet ki személyenként a szövetkezet és két-két kocsi tüzelőt is juttat az öregeknek. Az idős emberek közül többen e jut­tatáson felül éjjeli őrséggel és egyéb könnyebb foglalko­zással munkaegységeket is szereznek maguknak. »VWVTTVWVVVVVVTVVVTTVVVVVTTTTVTTTTVTVVTWVWTTWTTTVVVVV1 dolatlan vállalkozás. Ha ez a politika tovább folyik, akikor minden megtörténhet, de e fölött gondolkodjanak első­sorban maguk az amerikai­ak. Nem ésszerű dok'g be­avatkozni más országok bel- ügyeibe. Hruscsov rámutatott arra, hogy a közel- és középkeleti országok népei aligha hajlan­dók önként magukra venni az amerikai gyarmatosító rend­szer jármát. A nép sohasem fog beletörődni a gyarmati rendszerbe; Arra a kérdésre: vonat­kozik ez Magyarországra is? Hruscsov kijelentette, hogy - magyarországi helyzet tel­jesen más. Magyarország füg­getlen állam, amelynek füg­getlen kormánya van és , ez saját független politikáját folytatja. Szudáni vendégek látogatása Az idei május I-i ünnep­ségekre Bulgária fővárosába étkezett a szudáni szakszer­vezetek központi tanácsának küldöttsége. Sebestyén Já­nos, a Szakszervezetek Me­gyei Szövetségén ek elnöke, aki a szófiai ünnepségeken a Szolnok megyei szervezett munkásokat képviselte, meg­hívta a szudáni vendégeket hazánkba. Rövid idő alatt si­került megszerezniük a be­utazáshoz szükséges iratokat és a bulgáriai látogatás vé­geztével a .szudáni szakszer­vezeti vezetők Magyarország­ra érkeztek. Közülük Kidir őbdelmalik elvtárs. a szu- dáni mezőgazdasági dolgozók Szolnokon és a Nagykunsági Állami Gazdaságban szakszervezetének főtitkára, a Szudáni Kommunista Bárt Vezetőségének tagja jött el Szolnokra, hogy eleget te­gyen a korábbi meghívás- 'nak. Vele együtt érkezett A. Tahir, a hazánkban tanuló szudáni ösztöndíjas egyetemi hallgató, aki két és fél éve tartózkodik nálunk és ez alatt az idő alatt igen jól megta­nult magyarul. Ö látta el a tolmács szerepét is. hiszen A bd élmalik elvtárs anya­nyelvén és arabul, meg an­golul beszél. A vendégek hétfőn délben érkeztek Szolnokra. Megte­kintették a város nevezetes­ségeit, majd elbeszélgettek a MEDOSZ Megyei Elnökségé­nek tagjaival. Kidir Abdel- ,maJik elvtárs elmondotta, hogy Szudánban azóta indult fellendülésnek a szakszerve­zeti mozgalom, mióta az or­szág önálló, független , lett. ,Az angol gyarmati uralom idején széleskörű szervezett .mozgalomról nem is lehetett beszélni. Ma közel hatezer tagja van az ottani mező­gazdásági dolgozók szakszer­vezetének. Igen tevékeny ma már a nő- és az ifjúsági moz­galom is. A moszkvai Világ­ifjúsági Találkozóra három­százötven szudáni fiatal ér­kezik. A Szakszervezetek Megyei Szövetségének székházában folytatott baráti beszélgetés után a Nagykunsági - Állami Gazdaságban tettek látoga­tást a vendégeli. A gazdaság vezetői tájékoztatták a kül­döttség tagjait a gazdaság munkaköréről, a szakszerve­zeti munka tapasztalatairól; Bene Lajos igazgató és Ali József szakszervezeti bizott­sági elnök kíséretében a ven­dégek megtekintették a gaz­daság központjában lévő szociális, kulturális létesít­ményeket, a munkásszálláso­kat. Ellátogattak az egyik családhoz is, ahol nagy sze­retettel fogadták a messziről érkezett barátokat. — ka —* a szovjet ipar irányításának átszervezése egyáltalán nem háborús meggondolásokkal függ össze. Az átszervezés célja a szovjet népgazdaság irányításának megjavítása és ez az átszervezés óriási lehe­tőségeket nyújt az erőforrá­sok jobb kihasználására. Hruscsov megjegyezte: éssze­rű gazdasági intézkedés ez, amely még inkább lehetővé teszi számunkra, hogy minél gyorsabban utolérjük az Egyesült Államokat az egy­fősre cső termelésben. Arra a kérdésre válaszol­va: vajon a jelenlegi közel- Iceíeti helyzet naryszabású konfliktusra vezethet-e? Hruscsov kijelentette: — Az amerikai 6. flotta , átve­zénylése a , Föluközi -1 en ger keleti medencéjét e meggon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents