Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-10 / 108. szám

Y

Kulturesemériyek bírálata

levelezőink tollából

Hunyadfalvi eset, de megesett...

Történt pedig, az igaz, hogy régen, még április havában. A hunyadfalvi fiatalok lelkiismeretesen készültek, hogy a nemrégen elkészült kultúrotthon második rendezvényén jól szerepeljenek. Minden elismerés a fiataloké, mert előadásuk nagyszerűen sikerült. De ...

... az előadás napja előtt megjelent a kőteleid tanács két tagja kíséretében egy teherautó és elvitte Kőtelekre az összes széket a kiulturotthonból. A rossz nyelvek szerint azt az ígéretet tették, hogy az előadás kezdetére visszahozzák. Sajnos, ez nem történt meg. Sem az ifjúsági, sem az esti előadásra nem hoztak vissza semmit sem. így a közönségnek több mint a fele állt az előadás ideje alatt. Többet ,nem írok az esetről, csak még annyit, hogy remélem, ilyen többet nem fordul elő.

ördögh I., Hunyadfalva.

Jót szereplő f. if ‘hírcsoportok

A Tiszasülyi Állami Gaz- dasá tánccsoportja kiválóan szerepelt Jászkiséren. Művészi kidolgozású táncsorozatukat mintegy másfél órás mű- soiban adták elő. amelyet a közönség óriási tapssal jutalmazott. Az egyes táncszá- mcka' kétszer is megismételtették. A 11 táncszám közül leghatásosabb volt a „tiroli" és a „cigány” (spaKuifurmunkct

Rálcóczifaiván

.Április végén a kultúrotthon zenei szakköre színvonalas műsoros estet rendezett. Nagyszerű számokat adott elő a bővített tánczenekar. Az előadásom kitűnt még Szekeres Julianna, aki énekelt, valamint kitűnő humoros számaival Végh Endre. Április 27. és 28-án a kultúrotthon színjátszói bemutatlak Csiky „Nagyi mama“ című vígjátékát. A darabot Körmendi Istvánná rendezte. Sok tapsot kapott Tóth Mária, a darab címszereplője, szép alakítást láttunk Aichelburg Lajosáétól, K. Farkas Lászlónktól, Kiss Istvántól, Végh Endrétől és Balázs Jánostól, A darab sikerét elősegítette Bata Mihály díszletfestő munkája is.

Kiss István,

Rákóczifalva.

nyol), bájosak voltak a „bécsi” és „keleti” táncok. Horváth Tamásné kulturvezető tizenhat tagból álló tánc- csoportjával olyan eredményes munkát végzett, amely talán páratlanul áll a Jászságban. Nagyszerű vendégszereplésükért a jászkiséri közönség ezúton is köszönetét mond.

Donkó Ottó, Jászkisér.

A „Liliomfi“ a kuncsorbcn ku'turházban

Láttunk már előadásokat', mutatósat, mulatságosat, szórakoztatót és csapni valót. Örültünk, ha a Szigligeti Színház művészei látogattak el hozzánk, lelkesedéssel fogadtuk a debreceni „Dongó“ színpad együttesét, mélységes csalódással távoztunk a teremből egy-egy műkedvelő, vagy „Miska báesd-féle koncert” után Már úgy meg- érezzük előre, hogy melyiktől várunk sokat, s hogy melyik előadás után fogunk megelégedéssel távozni, mint ahogy a közmondás is mondja: „megérzi, mint a macska az esőt“. Ma már a falu is

többet és igényesebbet kíván a szórakozásból, a jókedvből. Eddig igazán igényeset és művészit csak a hivatásos színészek előadása adott, a műkedvelőké nem. De április 23-án megtört a jég: színre került Szigligeti Ede, „Li- licmfi“ című háromfelvoná- sos vígjátéka, műkedvelők, a turkevei gimnazisták előadásában.

S most hadd adjak egy kis kritikát a darab egyes szereplőiről. Jól alakította a korcsmáros szerepét Pelech Zoltán tanár. Mozdulatai, tipikus beszédmodora hű képet adtak a korabeli paraszt kocsmárosról. Meglátta s éles vonásokkal rajzolta szerepében a „tévedések“’ színészi kifej zését, s ezen „tévedések” művészi megjátszásá- val aratta a legnagyobb sikert. Ha ranglistát akarnánk készíteni, a második helyre Szellemify alakítója kerülne. Jól mozgott a színpadon, s valóban komikusán adta elő mulatságos szerepét. Liliomfi szerepét Czikora János alakította. Mindvégig jó teljesítményt nyújtott, s a gróf, majd ifj. Swarcz szerepében való játéka méltó elismeiést váltott ki a közönség körében. De valamennjnen, az egész gárda jól szerepelt. Mariska kedves, bájos alakját, Szilvay professzor gőgös, néhol gyáva, félszeg vonásait éppen úgy szívünkbe zártuk, mint Kamilla alakítóját, vagy az öreg Swarcz megformálóját.

Köszönjük nektek kedves gimnazisták a kellemes estét. őszinte szívvel kívánjuk, hogy koronázza siker az egész gárda további művészi mury ,áját.

Tóth Antal, Kuncsorba.

NŐKET ÉR

'ifiiiLúiá-d

és az elmúlt napok időjárásához viszonyítva alkalmas viselet.

: « ■

' •“»» \ • föffiKS ily*1

*** r• -1

Veszedelmes bűnöző került rendőrkézre

A „Margit“ néven ismert kuruzsló, zsaroló cigány- asszony.

Néhány nappal ezelőtt feljelentés érkezett a rendőrségre Jakab Józsefné cigány- asszony ellen. A panaszos, özv. Hovodzák Józsefné kérte a rendőrséget, hogy figyelmeztessék a cigányasszonyt, ne zaklassa újabbnál újabb kérésekkel, kívánságokkal. Az egyszerű bejelentésből meglehetősen érdekes bűnügy kerekedett a szakavatott rendőr-nyomozók előtt. A sértett először csak azt kérte a rendőrségtől, tiltsák el a cigánjrasszonyt attól, hogy a lakásába járjon. — Majd mikor a nyomozók megkérdezték, milyen kellemetlenségeket okozott.

érdekes történet

bontakozott ki

A lörténet eie.je visszanyúlj k 1956 nyarára. Ekkor találkoztak először. A cigányasszony — akit Szolnokon csak Margit néven ismernek — felkereste özv. Hovodzák Józsefnél rákóczifalvi lakásán és ott különböző fondorlattal kiusalt tőle egy

írást, mely szerint a vele egy udvarban lakó Aszódi Istvánnét bizonyos nézeteltérés miatt „elteszik láb alól.“

Mondanom sem kell, hogy a vésjrehajtására nem került sor, mert a cigány asszonynak nem ez volt a célja. Csupán az, hogy ezzel az írással a későbbiek folyamán zsarolhassa Hovodzáknét. Néhány nappal később, miután az írást kezéhez kapta a ci- gányasszony, megjelent Ho- vodzákné rákóczifalvi lakásán, s kért tőle 5 kg. lisztet és 300 forintot. Ez természetesen „csak kölcsön’“. Beszélgetés közben Hovodzákné el- panaszolta a cigányasszonynak, hogy a lábán egy nagy seb van, s nem tudja meggyógyítani. A cigányasszany „hozzáértően” azt mondta: meg van rontva. De ő meg tüdja gyógyítani. Megkérdezte a mi lsem sejtő Hovodzáknét, melyik a legkedvesebb ruhája, mert abban van a rontás. Hovodzákné a legfinomabb sötétkék ruháját mutatta meg, amit a cigányasszony magával vitt — 40“) forinttal együtt — hogy

kiűzze, belőle o ron'óst.

A pénzt természetesen nem ellenszolgáltatás nélkül Vitte él, hanem annak ellenében holmi kenőcsöt vitt Hovod- záknénak, ami nem hogy gyógyította volna a sebet, hanem még inkább elmérgesítette.

Ettől kezdve rendszeressé váltak a gyógyításnak nevezned látogatásai. Persze, minden alkalommal vitt magával egy kis ócska holmit, s néhány száz forintot. Egyszer gyermekruhákat 200 forinttal. máskor háromliteres lábast, 4 literes fazekat, tányért. lavórt, ócska lepedőt, két kacsát, három tyúkot,

majd egy alkalommal Ho- vodzáknénalv a nagy dclén- kendőjét. De Hovodzáknénak csali nem gyógyult a lába.

A cigányasszony ekkor sem e^siett kétségbe.

Ujobb ondorlafot

tatáit ki.

Azt mondta a hiszékeny asszonynak, hogy a rontást csak akkor lehet elűzni, ha a megtakarított pénzét dunna iának egyik sarkába varrják. No hisz az csak természetes, hogy a pénz sohasem került a dunna sarkába, hanem a cigányasszany zsebébe. Azt ellenben megmondta Hovodzáknénak, hogy a pénzhez nem nyúlhat addig, amíg ő „fel nem szabadítja a rontás alól.”

A jóhiszemű .asszony, ekkor már kezdett gyanakodni, de a cigányasszony megfenyegette. Azt mondta neki: ha valkinek is el meri mondani a kettőjük közötti viszonyt. akkor a legelső találkozásuk által írt papírral — mely szerint Aszód inét, él kell tenni láb alól, — fellelem i a rendőrségen.

. történet érthető. A cigányasszonynak azért volt szüksége a jóhiszemű özvegyasszonyra. miért pénzzel is, meg élelemmel is eltartotta családjával együtt. Végül az történt, mikor a húsvéti sonkát erőszakosan elvitte az ünnepekre hazajövő bányászfia elől, hogy. Hovodzákné

elment a rendőrségre

és töredelmesen elmesélte a történetet. Most aztán bírósági eljárás indul a kuruzsló és zsaroló cigányasszony ellen, s a történetet azért írtuk le, hogy okuljanak a Hovodzáknéhoz hasonló hiszékeny, s amellett jószívű asszonyok.

— c sf —

i , /

t

‘

émm

s

Slffl / ;

•> ^

% .

•<$

'N

Ék

mm

fii®

HÍZÓ- és FOGYÓKÚRA

I több olvasónk | kérdezte, hogyan óvakodjon a hízástól, mások viszont hízni szeretnének. Kinek, kinek kívánsága szerint igyekszünk tanácsot adni:

Aki fogyni akar, soha ne legyen éhes. Tehát laktató, de kevés kalóriái ú ételeket egyen, mert a koplalás a testsúlyt ugyan csökkenti, de ugyanakkor a szervezetre is káros. Azonkívül a koplalást rendszerint bőséges táplálkozás követi és így végül a testsúly inkább növekedik. Amíg a kímélő vagy gyógyító étrendeknél az étrend változatosságát hangsúlyozzuk, itt erre nem kell törekednünk. Sőt az egyhangú étkezés elrontja az étvágyat s így eredményesen segíti a testsúly csökkenését. A fogyasztás üteme ne legyen gyors és csak állandó orvosi ellenőrzéssel történhet, mert esetleg túlzásba vihetjük a fogyást, ami súlyos betegséget okozhat. — Általában az étrend eleinte csak a testsúly állandóságát biztosít53, és csak azután állandó orvosi felügyelet alatt, óvatosain kell a testsúly csökkentésére törekednünk.

| az Étrendben | kerüljük a magas zsírtartalmú leveseket, főzelékeket, tésztákat és húsokat. A leveseket igen kevés levesbetéttel, általában zsírtalanul készítsük el és mennyiségük se haladja meg a szokásosat. A folyadék helyes korlátozása elősegítheti a testsúly csökkentését. Tésztafélék, édességek igen kis mennyiségben és csak ritkán kerüljenek az étrendbe, amelynek alapja a főtt húsok, a főzelékek, a saláták és savanyúságok. — Zöldpaprikát, retket, uborkát, salátafélét naponta többször is adhatunk, ugyanúgy savanyúka- posztát, céklát is. A gyümölcsök közül*a cseresznye, áss alma-félék és általában a sa- vanykás gyümölcsök (egres, ribizke, stb.) korlátozás nélkül adhatók. A kenyér- és tésztafélék, a burgonya, a rizs és a dara fogyasztását erősen korlátozzuk. Az ételek elkészítésénél a zsírt és a cukrot is csökkentsük, olykor cukor helyett mesterséges édesítőszert (szacharint) is felhasználhatunk. Tejet, sovány sajtot, főtt tojást aránylag bőségesen adunk, míg vajat, tejszínt és zsíros sajtot lehetőleg egyáltalában nem.

| a testsúly | növelésére nagyjából az előbbi étrend ellentéte alkalmas, a hízókéra gyakori, magas kalóriáid étkezésből álljon. Nagyon fontos a változatosság, amely az étel színére, halmazállapotára, hőfokára egyaránt kiterjed. A fogyasztó étrendben tilalmazott ételeket fogyasz- szunk elsősorban, tehát kenyeret, édes tésztákat, zsíros húsokat, azonkívül magas cukortartalmú gyümölcsöket, befőtteket és jamokat, továbbá süteményféléket a legváltozatosabb formában. A húsok mellé köretnek burgonya, rizs, vagy tészta megfelelő. Zsíros sajtok és tejszín értékes segítséget jelentehetnek, mert az utóbbi italok vagy ételek tápláló értékét erősen emeli, anélkül, hogy emészthetőségüket rontaná. Termé- szetesm a hizlaló étrendet sem lehet orvosi ellenőrzés nélkül hosszabb ideig fenntartani, mert a túlzott zsír és táplálékfelvétel megterheli a gyomrot és az emésztőszerveket. A túlterhelt emésztőrendszer megbetegedése pedig a táplálék rossz kihasználását és a testsúly rohamos csökkenését eredményezheti.

Ssobanőuények facasEt átültetése

Tavasszal szabanövényeink is felébrednék téli nyugalmukból s kezdenek újra hajtani, fejlődni.

Ezt a fejlődést azonban megállíthatja a már kinőtt cserép. A kis cserépben szorongó növényeket föltétlenül ültessük át minél hamarabb. Sokan a zöldmázas cserepeket szeretik, mert ez nem é’toteleníti el a szobát. De azt már kevesen tudják, hogy az ilyen cserépbe ültetett növény a legtöbb esetben pusztulásra van ítélve, mivel a máz bevonja a cserép likacsait, így nem jut levegő a gyökerekhez, s ez könnyen gyökérrethadást okoz.

Lényeges, hogy az átültetésnél a növénynek megfelelő földkeveréket adjunk. A földkeveréket legcélszerűbb szakértő kertésztől beszerezni.

Hogyan történik az átültetési A növényt égy nappal előbb locsoljuk meg. Az átültetésikor vegyük a növényt két ujjunk közé úgy, hogy ujjunkkal a földjét befedjük s fordítsuk az egészet lefelé. Aztán verjük a cserép szélét gyengén az asztal lapjához. Amint a növény a kezünkben van, egy hegyes pálcikával bolygassuk meg óvatosan a gyökérzetét, hogy meglazuljanak. Ha netán rohthadt, vagy beteg gyökérrészek is volnának, ezeket vágjuk le éles késsel. Ha a gyökérziet beteg és gyér, úgy a földet teljesen rázzuk le, a beteges gyökereket vágjuk le s az épeiket egy vízzel telt edényben mossuk, meg.

Az ilymódon inog t iszt ított növényt az új, nagyobb cserépbe ültethetjük; A cserép fenekére egy cserépdarabkát, erre körülbelül 2—3 cm folyami homokréteget, majd kevés földet tegyünk. Ebbe helyezzük a növényt, vigyázva, hogy a gyökerek lefelé •rendesen helyezkedjenek el. Azután a cserepet körül megtolj ük földdel, megtömköd- j-ü!k kiis pálcikával, hogy hézag ne maradjon. Fent hagyunk egy ujjnyi helyet az öntöző víznek. Az így átültetett növényt megöntözzük, I néhány napig zárt, meleg helyen tartjuk, amíg új gyökereket hajt. Ha a növény karócskát kíván, azt akkor tesszük a cserépbe, amikor a növény még nincs beültetve, nehogy a karó beszúrásakor megsértsük a gyökereket,

Milyen igényeik vonnék a 8 és 10 év közötti gyermekeknek?

Mindenekelőtt érezniük kell, hogy a velük egykorú fiúk és leányok örömmel fogadják őket társaságukba és szívesen eljátszanak velük. Az ilyen korú gyermekek általában nem szeretik a magányt.

Szükségét érzik annak, hogy buzdításban részesüljenek megkezdett munkájuk elvégzésében.

Tudnlok kell, hogy a szülők figyelemmel kísérik, alkotómunkájuk (iskolai előmenetelük, zenei tanulmányaik. stb.) fejlődését.

Örömmel tölti el őket az a tudat, hogy hasznos segítséget is nyújthatnak szüleiknek és. általában a felnőtteknek. Szeretik a társasjátékot és a kirándulásokat.

Érezniük kell, hogy szüleik meg tudják őket érteni .és hogy mindig számíthatnak a szülők segítségére.

Igen fontos, hogy a szülők nyíltan válaszoljanak, ha gyermekeik ebben a korban égi-es szexuális problémákkal felkeresik őket. *

Az említett korosztályhoz tartozó fiúk és leányok hajlamosak ártatlan gyermeki „titkos társaságokhoz” csatlakozni.

, Zsebpénzzel és apró pémza.iándékofckal megszoktait* hatjuk gyermekeinket a pénz értékelésére és az önálló ságra.

A kirándulások, a tenyészel járás kielégítheti az dj élmények és „kalandok” iránti vágyukat.

1