Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-10 / 108. szám

Megvalósulhat-e a Szolnoki Ruházati Ktsz munkanélküliség enyhítését célzó javaslata ? A Megyei Tanács VB egyik illésén foglalkozott a női munkaerők alkalmaztatásá­val. Ezért utasította a terv­osztályt, hogy vizsgálja meg ezt a kérdést, s gondoskodjon a javaslat megvalósításáról. A tárgyalás során bizonyára el­kerülte a VB tagjainak fi­gyelmet az a körülmény, hogy szövetkezetünk Ver­seghy-utca 3. sz. alatti üzem­háza elkészült. A szövetkezet fejlesztésével újabb nőt munkaerőket le­hetne foglalkoztatni, s ez, ha nem is oldaná meg tel­jes egészében, de feltétlenül enyhítené a munkanélküli­séget. Két évvel ezelőtt a városa é<> a megyei tanács illetékes osztályaival folytatott tárgya­lások alapján építtettük meg üzemi) águn kát. A költségek jelentős összeget tettek ki. Akkor ígéretet kaptunk a vá­rosi tanács VB-elnökétől és a megyei tanács elnökhelyet­tesétől, hogy az ÁFORT-iro- dákat onnan helyezik, s a szövetkezet rendelkezésére bocsátják az itt felszabaduló helyiségeket. A városi tanács végrehajtó bizottsága időköz­ben olyan határozatot hozott, hogy az irodákból lakásokat alakítanak és már szóba sem került, hogy a helyiségeket a szövetkezetnek átadják Pedig éppen a korábbi ígéret alap­ján nem építtettünk az új üzetnházban mosdókat, öltö­zőket, raktárakat, irodákat és étkezőhelyiséget, hiszen szá­mítottunk az ÁFORT-helyi- ségre. Későbbi beadványunkban kértük a Szolnoki Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságát, b ztosítsa mégis számunkra az ÁFORT-nál felszabaduló helyiségeket. Ellenszolgálta­tásként a tanács rendelkezé­sére bocsátjuk a Magyar u. 22. sz. alatti üzemházunkat. melynek területe inkább na­0 gyobb, mint kiscbb az álta­lunk kért helyiségeknél. To­vábbá nem tartunk igényt a törvényben biztosított, leg­alább két lakásra, hanem el­lenszolgáltatásképpen az alábbi kötelezettségeket vál­laljuk: Kötelezi magát a szö­vetkezet, hogy leg­alább ötven nőt munkába ál­lít, fehérnemű, vagy női fel­sőruha konfekció szakmára őket kiképezi, s állandó mun­kára szövetkezeti tagokként felveszi. A tanács szabná meg, hogy milyen arányban vegyünk fel iskolából kikerü iőket, illetve családfenntartó­kat. A szövetkezet vállalja, hogy a szükséges gépi berendezéseket biztosítja, át­alakítja a jelenlegi üzemhá­zát, s az étkező, raktár és iro­dahelyiségekből új munka­termet létesít. Ez épp olyan korszerű lesz. mint a jeíen- 'egi két terem. Köteles továbbá szö­vetkezetünk a felsza­baduló ÁFORT-helyiségbe korszerű öltözőket, mosdót, zuhanyozót létesíteni, mivel egészségügyi hatóságok ép­pen ezek hiányát észrevéte­lezték. A szövetkezet ugyan­akkor lemond a Magyar utca 22., sz. alatti lakóház átadá­sáért járó két lakás jogáról s a lakásokkal a helyi tanács rendelkezi k. 0 III A szövetkezet a tanács végrehajtó bizottságá­nak határozatától számított 3 hónap alatt köteles a fen­tieknek e'eget tenni, s ennek 'clyamatosságát a végrehaj­tó bizottság ellenőrzi. Ameny. nyiben szükséges, a kellő er­kölcsi támogatást löszükre megadja. Tudatában vagyunk annak, hegy nem könnyű kötelezett­ségeket vállaltunk. Az Igény­bevett köilcsönökért 6 száza­lékos kamatot keli fizetnünk a teljes összeget egyenlő évenkénti visszafizetés mel­lett legfeljebb 8 évig használ­hatjuk. A háztartásból kike­rülő nők huzamosabb ideig megfelelő minőségi és meny nyiségi termelés nélkül mű­ködnek a szövetkezet már gyakorlott dolgozói mellett. Mégis meggyőződésünk, hogy kitartó munkával jó szakembereket tudunk ne­velni az új szövetkezeti ta­gokból, s legalább ugyan­annyi családnak tudunk tisztességes megélhetést biztosítani. Beadványunk elején már vázoltuk, hogy mi indította szövetkezetünket arra a dön tésre. Ezen túlmenően mégis szeretnénk a megyei tanács VB figyelmét az alábbiakra felhívni. A terv szerint a vá­rosi tanács az ÁFORT helyén 6 lakást kíván kialakítani. Ez számunkra so’.: nehézséget okoz. A \ét épület, az ÁFORT és a mi új üzemházunk tel jesen összeépült. Saját udvar­ral nem rendelkezünk, s a említetteken kívül megoldat­lan a téli tüzelő tárolása, a göngyölegek, a bálás vatták, a járművek elhelyezése. Azonkívül több más körül­mény is nehezíti a szövetke­zet működését, ha közvetlen szomszédságunkban lakások tesznek. Úgy érezzük, hogy beadványunkkal s eddigi tn- ézked egeinkkel nemcsak a szövetkezet fejlesztését kí­vánjuk biztosítani, hanem el­sősorban segítséget akarunk nyűitani a tanácsnak a mun- karéikülí'óg lekötésében. Szancsik István a Szolnoki Ruhá­zati Ktsz elnöke Kecskés László műszaki vezető Kövics Gyula főkönyvelő A mezőgazdasági kisgép ellátásról Kérdéssel fordultunk Fe­hér József elvtársihoz, a Szö­vetkezetek Megyei Áruellátó vállalatának előadójához. — Kértük, tájékoztasson arról, hogy milyen a mezőgazda- sági kisgép ellátás jelenleg? — Inkább a hiánycikkek­kel kezdem — mondotta Fe­hér elvtárs, — tekintve, hogy nagy általánosságban a mezőgazdasági kisgépekben nincs különösebb hiány. Alig néhány cikknél van pil­lanatnyi ellátási zavar. A Kiss Bálint-féle permetező- gép ikertöltő berendezése nem kapható, amelyet a Ti- szakécskei Permetezőgép- gyárnak kellene szállítania Reméljük, hamarosan meg­érkezik a szállítmány. Sokan keresnek a szövetkezeti bol­tokban trágyavillát. Ezidcig eredménytelenül. A Salgótar­jáni Acélárugyárban azon­ban már ismét gyártják és rövidesen kapható lesz az üzletekben is. A fűkaszát és a rendsodró­gépet ebben a negyedévben már folyamatosan tudjuk szállítani a termelőszövetke­zetek részére. A villany és robbanómotorokból — MIA, MIB, stb. — van még hiány, mert olyan nagy a kereslet, hogy a gyáripar még nem tudta kielégíteni. Ennyit az áruellátás hiá­nyosságairól. A fenti áru­féleségek csupán töredékét teszik ki a citóklistának, mert a legtöbb áruból megfelelő készleteink vannak. Az utób­bi időben különösen megnö­vekedett a termelőszövetke­zetiek érdeklődése és vásárló- igénye. Nemcsak mezőgazda- sági kisgépeket, hanem szál­lítóeszközöket, univerzáltrak- torokat és motorokat is vá­sárolnak. Reméljük, hogy legkésőbb őszre a gyáripar termelése annyira helyre áll. hogy a jelenlegi átmeneti ái-ueilátási ^avarok teljes egészében megszűnnek. Halat fogott Búzás Ede kicsit nem is A SZOLNOKI FIATALOK KÉPZŐMŰVÉSZÉT! KIÁLLÍTÁST ELE (II. folytatás). * Sajnos, e téren nem dicse­kedhetünk. sok eredménnyel. £s a könyv, az írás sohasem pótolhatja a való életet, a gyakorlati problémákat sem oldja meg. GÁCS1 MIHÁLY, a tehet­séges fiatal grafikus például nemrégiben Budapesten járt, ahol pontosan előkészítette és részletesen megbeszélte ké­szülő új művének nyomdai munkálatait.. Alig érkezett haza Szolnokra, máris két sürgető táviratot küldtek utána: jöjjön azonnal, mert tt nyomda áll. így ismét fel kellett utaznia Budapestre, mert hiszen távolból — saj­nos — nyomdai munkát irá­nyítani nem lehet. Ahhoz pedig, hogy a nyomás töké­letes, vagy legalábbis meg­felelő legyen, a művész ál­landó személyes jelenléte és irányítása szükséges. A KÉPZŐMŰVÉSZETI Alappal — főleg műveik el­helyezése érdekében — tar­tandó szorosabb kapcsolat hiányát is érzik a vidékre lejövő hivatásos képzőművé­szek. Félő, hogy vidéki elzárkó- zottságukban, illetve elzárt­ságukban előbb-utóbb elsza­kadnak mestereiktől, buda­pesti kollegáiktól, s nem fog­nak tudni lépést tartani sem az elméleti, sem a gyakor­lati kérdésekben. Persze ez nem törvényszerű, s ők sem akarják, de mi még úgy sem, hogy ez beleövetkezzék. Mi azt akarjuk, hogy vá­rosunknak legyenek művé­szei, akiket városunk, me­gyénk magáénak mondhat, de akiket nem akar féltéke­nyen búra alatt őrizni, aki­ket bátran elküldhct hazánk legszebb, legkülönbözőbb tá­jaira dolgozni, elküldhct kül­földre is vüágot látni, de akiket mindig, mindenkor visszavárhat és magáénak vallhat. Ez a hat. fiatalember az ország legkülönbözőbb vidé­keiről verődött össze itt Szol­nokon. Szolnok hajlékot adott nekik és művészetüknek, ök eljöttek közénk és ők maguk is szolnokiakká lesznek. En­nek biztos záloga, ha műter­meikben szétnézve látjuk: máris megkezdték a munkát s vásznaikon, vázlatfüzeteik­ben már az ismerős szolnoki képek, bontakoznak ki. Egy művész a. legritkább esetben alkot ö lmagának. Az igazi művész arra törekszik, hogy művészi alkotásait min­denki számára megközelíthe­tővé tegye. A mi fiataljaink sem azért festenek, formáz­nak és metsz nek, hogy alko­tásaikat a műterem falán, vagy asztalfiókjukban sora­koztassák fel. Műveiket sze­retnék kiállítani és alkotása­iknak el kell jutniok nem­csak a közönség elé. de hi­vatalaink szobáiba, üzemeink, vállalataink falaira, dolgozó­ink otthonába is. HOGYAN ÉRTÉKESÍTI al­kotását egy szolnoki művész? A legritkább esetben történik meg vele az, hogy vevő ke­resse fel műtermében és kö­zölje vásárlási szándékát. Ha művészeink a szolnoki vásár­lóközönség vásárlási kedvére volnának utalva — felkop­nék az álluk. Alkotásaikat a Képzőművészeti Alap vásá­rolja fel és terjesztő intéz­ményei útján drágábban bo­csátja eladásra, mint ameny- nyit a művész kézhez kapott. Így tehát az a szolnoki vevő, aki például képvásárlásra szánta el magát és felutazik Budapestre vásárolni, sokkal drágábban veszi meg esetleg ugyanazt a képet, amelyet Szolnokon a művész műter­mében, vagy a helyi képző­művészeti kiállítás alkalmá­val rövid úton is megvehetne. A fiatal művészek anyagi nehézségeinek tárgya'ásakor önként adódik tehát a téma: a fiatalok kiállítása. Termé­szetes az, hogy számukra kü­lön kiállítást biztosítunk, — egyrészt azért, hogy a város megismerhesse őket, másrészt azért, hogy ők is alkalmat nyerjenek a szolnoki közön­séggel való találkozásra. Na­gyon sok függ ettől az első találkozástól. Itt nemcsak ök vizsgáznak: vizsgázik a kö­zönség is_ Nem ismer határt a fiatalok, leleményessége, s fantáziájuk messzire szár­nyal, amikor kiállításuk meg­rendezésére terelődik a szú. Azt hiszem, először gyönyör­ködhetünk majd művészi hir­detőtáblákban városunk ut­cáin, mert hirdetéseiket is ők maguk fogják tervezni és ki­vitelezni. A kiállítás a Dam­janich Múzeum Kossuth La­jos téri földszinti kiállitóhe- lyiségeiben nyer elhelyezést. Ez alkalomból a házigazda — a múzeum — plakátokat nyo­mat és nagy gondot fordít a nyomatott „vezető’’-re, amely illusztrációkkal, a művek fényképeivel gazdagon fogja elvezetni a nézőt a kiállított művek sokaságában. KÉSŐBB, AMIKOR a Szolnokon töltött — és ter­mékeny munkával töltött — hónapok még gazdagabb anyagot biztosítanak, minden fiatal művésznek külön-külön biztosítunk lehetőcéget önálló kis gyűjteményes kiállítás megrendezésére, amelyen lé­pésről lépésre figyelemmel le­het kisérni egy-egy alkotó- művésznek munkásságát, ki­bontakozását, fejlődését. F. zeltet. a kiállításokat Szol­nokon kívül megyénk más városaiba, sőt falvaiba is el­vihetjük, nemcsak azzal a céllal, hogy fiatal művésze­inket népszerűsítsük, hanem azért — s nagyrészt azért, — hogy falusi dolgozóink ízlé­sét, szépérzékét a kiállítások útján fejlesszük, a művésze­tek iránti érdeklődésüket fel­keltsük. (Folytatjuk.) Bemutatjuk Búzás Edét, a Tisza Szálló Bedő-zenc- karának nagyszerű hegedű­sét. Lapunk egyik februári számában már írtunk róla, éspedig a következőket: „ ... hegedűjén kívül legjob­ban a horgászást szereti. Már kora hajnalban kint csücsül a Tiszaparton és várja a halakat. A tavalyi idényben igen eredményesen horgászott, többek között fo­gott egy 4 kilós mámát, meg egy 7 kilós pontyot. Az ő bevallása szerint, horogra akadt egyszer egy igen nagy hal is, azonban a zsinór el­szakadt és Ede a vízibe pottyant.” NOS, BÚZÁS EDE az idei horgászidényt nem min­dennapi teljesítménnyel kezdte. De hogyan is történt? Nemrégen újonnan vett. magyar gyártmányú üvegbotját és orsóját próbálgatta a közúti Tisza-híd alatt, ugyanis balint akart fogni az újrendszerű ólomfejes balin viilantó- val. A kisméretű villantó olyan élethűen utánozza a kis halak mozgását, hogy ennek nem tudott ellentállni egy öreg nagybajuszú harcsa sem, be is kapta és horogra akadt. Búzás Ede 40 percig fárasztotta a ritka zsákmányt és végül partra került az idei első horgászrekord, egy 13,5 kilós harcsa. Sokan azt mondják, hogy de nagy szerencséje van Edének. Az igaz, de van más is a dologban. Harcsát, balint pergetve csak az foghat, aki szorgalmasan látogatja a vizeket és elbírja a nézőközönség gúnyos kritikáját, ..már megint semmi” felkiáltásokat. Búzás Edének második 8 kilós harcsája is ugyanott, a kis villantóra akadt, s ez már nem véletlen és nemcsak szerencse, hanem a sporthorgász fejlettségének bizonyítéka. Nemcsak fenéken, lótetűvei, gilisztával, piócával, hanem villantőval is lehet harcsát fogni. Érdekessége, hogy így mindig nagyobb harcsa akad horogra, mint a fenékhorgászás eseteiben. GRATULÁLUNK Búzás Edének szorgalmáért és tü­relméért és egy dolognak is örülünk: „most nem szakadt el a zsinórja, úgy mint legutóbb.. (nyirő—kimer) Nagy István szobrászművész csikó, kisborjú cs őzbak figurái. A művész munkás­ságáról köve Ikcző számunkban részletese öbe-n is írunk. ök hárman, Deák bácsi, a' harcsa és Búzás Ede. Pályázati felhívás A Népi Iparművészeti Tanács és a HISZÖV a fazekas népi ipar­művészet továbbfejlesztésére, az alkotómunka kiszélesítésére nyil­vános pályázatot hirdet. A pályázat célja a fazekas népi díszítőművészeti hagyományok felhasználásával, Illetve tovább­fejlesztésével olyan munkák ké­szítése, amelyek mind művészi és technikai, mind formai cs hasz­nálati szempontból kielégítik a mai igényeket és árszerűségüknél fogva is megfelelnek a bel- és külkereskedelmi céloknak. A pályázaton mindenki részt vehet, aki a fenti követelmények­nek az alábbi tárgycsoportokban munkájával megfelel. Egy pályá­zó minden tárgycsoportban is részt vehet. Olyan pályaművekkel, amelyek már más pályázaton szerepeltek, vagy a kereskedelemből ismer­tek ré&zt venni nem lehet. Pá­lyázni csak készmunkákkal le­het, kivitelezetlen tervek (rajzok) nem kerülhetnek elbírálásra. I. írókészletek (teás, kávés, mok- kás, vizes, boros, pálinkás stb.) II. Vázák, lámpaaljak, korsók, kü­lönböző méretben sb. III. Tálak, tányérok, tósztás és kompótos készletek, gyümölcsös készletek stb. IV. Kisebb használati ajándéktár­gyak — (hamuzó. cigarettatar*ó, gyertyatartó, játék, emléktárgy, kis edény, stb.) A pályaművek beküldésének h auricle je: 1957 ne~Ms/tMs 15, a következő dime: HISZÖV Nép­művészeti Osztálya Budapest, V.. Sütő u. 2. félemelet. (A csomagon a „pályázat“ szót fel kell tün­tetni). PALYADUAK: 28 db díj, összesen 10 000 Ft I. csoporban: 1 db I. díj 1100 Ft 2 db II. díj á 500.— I0C0 Ft 3 db III. díj á 300.— 900 Ft ■III. csoportban: 1 db J. díj 700 Ft 2 db TI. díj á 350.— 700 Ft 3 db III. díj á 200.— 000 Ft . csoportban: 1 db I. díj 800 Ft 2 db II. díj A 400.— 800 Ft 3 db III. díj á 300.— 900 Ft 4 db IV. dí] á 200.— 800 Ft A Bíráló Bizottságnak a meg nem felelő művek esetén jogában áll a pályadíjakat ki nem adni, illetve megosztani. A pályadijak­ban nem foglaltatik bent a pálya­művek vételára. A pályadíjjal ki­tüntetett munkákra a HISZÖV fenntartaja az elővételi jogot,. A pályázók mindennemű felvilágo­sításért fordulhatnak a HISZÖV Népművészeti Osztály áhozj ' iwGArtiflJl-. S ■ 1957, május 10.

Next

/
Thumbnails
Contents