Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-10 / 108. szám

MEGKEZDŐDÖTT AZ ÖRSZ4GGYVLÉS VJ ETLÉSSZ4KA (Folytatás a 2-ik oldalról) minden adminisztratív eszköz alkalmazása. Meggyőződé­sünk, hogy ez a mód nem hátráltatni fogja, hanem elő­mozdítja a magyar falu szo­cialista fejlődését. Ez 'a cél megkívánja a kormányzat ré­széről a falu meglévő szocia­lista egységeinek, az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek, továb­bá a mostanában örvendete­sen szaporodó különböző egy­szerűbb termelési társulások támogatását. Egyénileg gazdálkodó pa­rasztságunk számos fontos intézkedés nyomán tapasz­talja, hogy a forradalmi munkás- paraszt kormány elő kívánja mozdítani az egyénileg gazdálkodó paraszt­ság termelésiének fejlesztését. Az erős munkás-paraszt szövetség a rrií államunkban az a politikai alap, amelyen a többpárti kornv is, A szocializmus építésé­nek, a proletariátus diktatú­rájának nem szükségszerű velejárója, nem feltétele, hogy több-politikai párt mű­ködjek. Egy sor olyan szo­cializmust építő országot is­merünk, amelyben nincs több párt. Viszont vannak olyan szocializmust építő or­szágok is — többek között Kína. Lengyelország, — ahol a kommunista pártok mel­lett más pártok is résztvesz- nek a kormányzásban és se­gítenek a szocializmus épí­tésében. Nálunk Magyaror­szágon a különböző szövet­séges pártok még 1948 után is bizonyára sok hasznos se­gítséget nyújthattak volna építő munkánkhoz. Ügy gon­doljuk, hogy ezeket a lehe­tőségeket nem használtuk ki kellően. De most, majdnem tíz évvel később, a történel­met nem lehet visszaforgatni. A koalíciós pártok kérdésé­nek vizsgálatánál ezenkívül semmiképpen nem mellőz­hetjük az októberi negatív létrejöhet a szocializmus fel­építésének célkitűzéseivel egyetértő összes rétegelt nemzeti összefogása, küz­dünk azért, hogy a munká­sok és parasztok alapvető tömegei mellett tömön'tsük az értelmiségi dolgozókat, sőt ezen túlmenően a városi kispolgárság összes haladó elemeit is. Ennek szellemében akar­juk feléleszteni, politikai életünk tényleges, aktív té­nyezőjévé emelni a Haza­fias Népfront mozgalmat. Tömörítse a Hazafias Nép­front mozgalom a párt ve­zetése alatt az összes hala­dó erőket: mindazokat, akik tevékenyen szolgálni kí­vánják népünk felemelke­dését. védelmezni és erősí­teni akarják hazánk füg­getlenségét és békéjét. Nyílton kell beszélnem invxas kérdmBóv&L tapasztalatokat', az októberi napokban újjáalakult pár­tok nem a szocializmus alapján, hanem bevallottan és kifejezetten a polgári restauráció alapján álltak. Ilyen körülmények között, a mi mai politikai viszonyaink­ban a több pártrendszer, mint kormányzati rendszer megvalósítása nem időszerű. Mint minden más kérdés, ez a kérdés alá van rendelve a magyar nép alapvető érdekei­nek és ezek az érdekek most semmi esetre sem kí­vánják a pártharcokat, párt­viszályokat, az eszmei zűrza­vart, a minden becsületes ember által hőn óhajtott nemzeti egység szétszagga- tását. Magától értetődően ez az alapvető elvi állásfogla­lás, amely a koalícióra vo­natkozik, nem zárja ki, el­lenkezően. feltételezi és meg­kívánja, hogy a közügyek intézéséiben ne csalt a kom­munisták vegyenek részt. Szólni kívánok os cgyhax en a* i is — folytatta Kádár elvtárs. A kormány tiszteletben tart­ja minden állampolgár val­lásos, vagy nem vallásos meg­győződéséit, a lelkiismereti szabadság jegyében biztosít­ja mindenki számára vallása szabad gyakorlását. Érthe­tően ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a vallásos ér­zést ne használhassák fel a népi demokratikus rendszer, a néphatalom, a szocialista fejlődés ellen irányuló esz­mék, vagy ilyen irányú cse­lekmények céljaira. Népi de­mokráciánknak az egyházak­kal vallási kérdésekben nem is voltak soha nézeteltérései. Akadt azonban egyház, amellyel politikai nézetelté­réseink voltak, miért a római katolikus egyház, amelyre, régi és új tehertételként ne­hezedik Mindszenty közép­kori, feudális politikája és személye — sajnálatos mó­don — politikai harcot kez­dett a népi demokratikus rendszer ellen. A kormány illetékes szervei és a Ma­gyarországon működő összes egyház — közöttük a római katolikus egyház — képvise­lői között lefolyt tárgyalások a kormány novemberi nyilat­kozatának megfelelő ered­ményre vezettek. — Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elv társak! Ebben az évben lejár az országgyűlés mandátuma, ezért normális viszonyok között esedékes lett volna az országgyűlés feloszlatása . és új választá­sok kiírása. Az októberi el­lenforradalmi támadás azon­ban megzavarta országunk rendjét, súlyos sebeket ejtett azon és nagy károkat okozott népgazdaságunknak. Ma az. ország dolgozó népe a sebek orvoslásán begyógyításán fá­radozik. Ezért ~a kormánynak az az álláspontja, hogy a je­lenlegi helyzetben nem vol­na helyes, ha erőnket ésidön­Javusolt fi/ < i. nemzetiszínű pajzs kifejezi a dolgozó népnek a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó hazafias érzelmeit. Ezek a hazafias érzelmek harmónikus egységben van­nak a nemzetközi proletár- szolidaritás eszméivé és ezt kifejezi a pajzs felett elhelye­zett ötágú vöröscsillag. A nem illant viszonyáról két parlamenti választásokra fordítanánk. Javasoljuk, hogy az alkotmány nyújtotta lehetőségekkel élve az or­szággyűlés mandátumát hosz- szabbitsuk meg, halasszuk el a választások kiírását. Nem kétséges, ha a párt, a kor­mány és a Hazafias Népfront most a legfontosabb más ter­mészetű feladatokat félreté­ve választási munkálatokba fogna, a munka eredménye­képpen a választók túlnyo­mó többsége megválasztaná a Hazafias Népfront jelölt­jeit. Meggy0zoaesu.UK, hogy né­pünk helyeselni fogja, ha erőnket most más, sürgő­sebb feladatokra, nem utol­só sorban a gazdasági fel­adatokra összpontosítjuk. Közéletünket az elmúlt hó­napokban és hetekben fog­lalkoztatta a címer-kérdés. Az ellenforradalomnak a ré­gi címerrel az volt a baja, hogy az a Magyar Népköz­társaság címere Volt. Elhang­zottak olyan jóhiszemű ész­revételek is, hogy a címer nem fejezi ki magyar nem­zeti sajátosságunkat és nem követi hagyományainkat. Ez utóbbi észrevételekben van is némi igazság. Ebben a kér­désben a kormány nézete sze­rint a döntés az országgyű­lést illeti. Ami az úgynevezett Kos- suth-címert illeti, a történel­mi. hűség kedvéért meg kell mondanunk, hogy ez az osztrák-magyar monarchia idején a királyi koronával a Habsburg-monarchia egyik jelvénye volt. Ebből a jobb­ágyságot jelképező kettőske- reszt, az imperialista törek­véseket kifejező hármasha­lom és négy folyó, nem a mi, új, történelmi úton iáró ma­gyar népünk eszméit fejezi ki. A mi címerünknek ki kell fejeznie népi államunk poli- kai eszméjét. 'int erünkbe n zeti.színű és vörös szalagok­kal átkötözött búzakoszorú to­vábbi magyar sajátosságotköl- csönöz és kidomborítja címe­rünk népi jellegét. — Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Áttérek az előttünk álló gazdasági fel­adatok néhány kérdésének megtárgyalására. Az ozéví népgazdasági tervet az or­szággyűlés rövidesen meg fogja tárgyalni és ezt követő­en nyilvános vitára kerül, népgazdaságunk fejlesztésé­nek uj, hároméves terve is. Most csupán néhány fonto­sabb kérdésre szeretném az országgyűlés és közvélemény figyelmét felhívni. Népgazda­ságunkat a termelés viszony­lag gyors beindítása és fejlő­dő irányzata, a testvéri orszá­gok igen jelentős, önzetlen és nagyarányú segítése ellenére bizonyos feszültségek és el­lentmondások terhelik. Ezek­ről nyíltan és őszintén kell beszélnünk. Honnan erednek ezek a feszültségek és ellen­mondások? Népgazdaságunk nehézsé­geinek egyik oka. hogy ter­mészeti adottságaink mialt nyersanyagban és energiában jelentékeny mértékben beho­zatalra szoruló ország va- Agyunk. Adottságainkból szár- »rnazó ilyen természetű nehéz­ségeinket bizonyos mérték­ben még növelték a korábbi évek iparfejlesztési tervemen bizonyos hibái is. amelyen következtében növekedett az ország behozatalt igénylő nyersanyagszükséglete Jelenlegi nenezségtmK má­sik és pillanatnyilag legsú­lyosabb oka a múlt évi ellen- forradalmi támadás által oko­zott igen jelentős anyagi kár. Ez egyrészt a rombolásokból és a készletek megsemmisü­léséből, — mintegy három- milliárd forint — másrészt a termelés megbénulása és a sztrájk által okozott termelési kiesésből — mintegy kilcnc- milliárd forint — tevődik ösz- sze. Ehhez járul még — mint az ellenforradalom által oko­zott közvetett kár — a terme­lés és a termelékenység visz- szaesése következtében előál­lott nemzeti jövedelem kiesés — mintegy hat-nyolc milliárd forint. Ez együttesen két év összes munkabéralap.jának megfelelő összeg. A gazdasági helyzetben fennálló harmadik ellent­mondás és nehézség jelen­leg abból adódik, hogy a munkabérek emelkedése oly mértékű volt, hogy az iparú munkások átlagú» keresete ma 23 százalékkal magasabb, mint a múlt év azonos idő­szakában volt, s emögött nincs azonos termelési érték. Az, hogy ilyen körülmé­nyek között a pénz értékét meg lehetett őrizni, a terme­lést normális mederbe lehe­tett vezetni, nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy ha­zai erőfeszítéseink mellett a testvéri szocialista országok, főképpen a Szovjetunió gaz­dasági vonalon is nagyarunju segélyt és segítséget adtak, de az is teljesen nyilvánvaló, hogy népgazdaságunk erős és egészséges csak altkor lesz, ha saját munkánkkal egészséges arányt teremtünk a beruházás és a fogyasztás, a termelés és a bér, a vásár­lóerő, és az árufedezet kö­zött. Ügy gondoljuk, hogy e kér­désekben is a nyílt és őszinte beszéd a kezdete feladataink egészséges megoldásának. Minden becsületes és ön­tudatos dolgozó ember jól tudja, hegy a népgazdaság sem egy olyan mesebeli kin­csesláda, amelynél örök sza­bály lehetne, hogy többet ve­hessenek ki belőle, mint amennyit oda betesznek. A kormány ügy látja, hogy gaz­dasági téren most az a fel­adat: a pénz értékállandósá­gát mindenkor őrizve tegyük meg az összes szükséges in­tézkedéseket a már elért élet- színvonal általános szintjé­nek megtartásáért és megszi­lárdításáért és ennek érder kében mielőbb szüntessük meg a népgazdaságban még fennálló ellentmondásokat. Ehhez szükség van a terme­lés mennyiségi színvonalá­nak emelésére mindenütt, megtakarított nyersanyag­ból. Ott, ahol a nyersanyagot külföldről hozzuk az ország­ba, a termelés mennyiségi túlteljesítésére nincs szük­ség. Olt, ahol hazai nyers­anyaggal dolgozunk, a terme­lés általános mennyiségi túl­teljesítése is erősíti népgaz­daságunkat, (Kádár elvtárs beszédének to­vábbi részét holnapi vá­munkban > A nap kél: 4.13 h-kor, nyugszik 19.09 h-kor. — 300 ezer forintos költ­séggel új ártézi kutat fúrnak a Pusztabánrév' Állami Gaz­daságban. — Francia mu is,an jönnek Magyarországra. Az első cso­portok június elején érkez­nek, ősszel francia vadászok keresik fel Észak-Magyaror- szág erdőségeit. — (jnitató berendezést sze­reltek fel a mezőtúri Rákóczi Tsz tehénistállójában. MÁJUS 10 Pántéit Ármin Közel egymillió láda egy év alatt... fcovács Ferenc, Olcsák Mihály, Balog András és Sándor János a legjobb szögező brigád tagjai. — Tizenhárom kiló gyapjút nyírtak egy anyajuhról Me­zőhegyesen, villanymrghaj- tásrj nyírógéppel. — Ismét megnyitja kapuit a jászberényi mezőgazdasági szakiskola. Felvételre aug. 15-ig lehet jelentkezni. — Alig gyúródó műszállal kevert len vászon-anyag ké­szül a Győri I^enszövőgyár­ban. A lottó nyerőszámai: 5, 27, 45, 46, 48. Megyénk dolgozói közül kevesen hallottak még a Ba­romfi, Zöldség és Göngyöleg­ellátó Szövetkezeti Vállalat dolgozóinak munkájáról, — Megvallom őszintén, én is ak­kor szereztem tudomást ró­luk, amikor Szajol felé jár­va, megláttam a hatalmas „ládahegyeket”, » bemenve a telepre, közelebbről győződ­tem meg a ládák eredetéről és felhasználásáról. Hetvenen dolgoznak itt, s Szolnok megye szükségletén kívül Heves megye, vala­mint az ország más részébe is szállítanak a gyümölcs cso­magolásához ládákat. A múlt évbn mintegy 900.000, s ez évben is több mint 200,000 ládát, készítettek. Kovács Ferenc, Olcsák Mi­hály, Balog Arfdrás, Sándor János, de a többi munkás is, példamutatóan dolgozik. Át­lag 1100—1200 forintot keres­nek, de van olyan brigád is, amely 1600 forintot vitt haza személyenként. Külsőleg is szépen fejlődik a kis üzem. 350.000 forintért szegező műhelyt, fűrészgép­házat és irodát építettek. — Tervbe vették anyagtároló, öltöző és fürdő építését is. Erre 200.000 forintot költe­nek. —™~...íüsf!* a mezátuű nóMó^gúJlóm Hétre hirdették a nögy ülést, de fél hét­kor már ácsorogtak jópáran a mezőtúri Városi Tanács nagy­terme előtt. Sokkal többen később sem jöttek, mert cudar idő jár mostanában. Esik az eső, meg olyan hideg az idő, hogy legjobb, ha otthon meghúzódik az em­ber. Az az ötven asz- szony, aki a hideg eső és az arcig freccsenő mezőtúri sár ellenére is eljött, várakozás- ti Ijesen tekint az est elé. Azért jöttek ösz- sze. hogy Mezőtúron is megalakítsák a nő­tanácsot. Többségükben fej­kendős, sokcsaládos asszonyok. A Kossuth, az Uj Barázda Tsz asszonyai és néhány pedagógus. Az örök női téma, a kötés, a horgolás foglalkoz­tatja őket a gyűlés előtt. Busi Cyuláné, a túri nőtanács elnöke csendet kér és Csató elvtársnő beszélni kezd. Beszél az ellen- forradalom halott- gyalázásáról, a szov­jet emlékművek le­döntéséről. — Mit éreztek vol­na a magyar anyák, ha idegen földben porladó fiaikkal ugyanezt teszik? — fordul a hallgatóság felé. — S ki a felelős fia­taljaink októberi megzavarodot l Sá­géért? Elsőso:ban mi, anyák, hogy nem vi­gyáztunk eléggé fia­inkra. Felelősek azok a tanítók, akikben csalódtunk az ellen- forradalom idején. — Szükség van a nők, az asszonyok összefogására. Meg­mutatták az esemé­nyek, a nőknek szer­vezetten kell véde­niük magukat. Kun­hegyesen pontokba szedve követelték az ellenforradalmárok a női egyenjogúság el­törlését. Szolnok me­gyében nem volt olyan munkástanács, amelybe nőket is be­választottak volna. A racionalizálás alkal­mával a munkásasz- szonyokat bocsájtották el az üzemekből, mim a Szolnoki Járműja­vítóban is. — össze kell fog­nunk, magyar nők! Védenünk kell ma­gunkat és az elesett családokat. Hívunk minden asszonyt, aki hajlandó velünk me­netelni. Segítenünk kell, hogy minden be­csületes magyar meg­találja helyét ebben a hazában — fejezte be Csató elvtársnő. Csak hallgattak az asszonyok, de meg­szólaltak aztán. Mennyire igaz, hogy szükség van egy olyan szervezetre, amely törődik, foglal­kozik a nők sajátsá­gos gondjaival. Szük­séges. hogy nőbizott­ságai legyenek a szakszervezetnek, hogy védjék a női üzemi munkások ér­dekét. Létre kell hozni a kereskedelmi nőbizottságot, amely a vásárló szemével figyeli a kereskede­lem munkáját. Sok a tennivaló a gyermek- nevelés terén, meg kell szervezni a pe­dagógus bizottságot — így foglalnak ál­lást a mezőtúri édes­anyák. Kusnyákné olyan híreket hallott, hogy megszűnt a Szülői Munkaközösség, pe­dig áldásos a műkő- lése. (A Szülői Mun­kaközösséget egyéb­ként most szervezik újjá. A szerk.) S az­tán elmondotta, * a mezőtúri asszonyok elvállalták egy X. ke­rületi fővárosi sze­génycsalád segítését. A tsz-ek nőtagjai köl­csönt vettek jel a szövetkezettől, amit majd zárszámadáskor vonnak le tőlük. Ed­dig mintegy 2000 fo­rintot gyűjtöttek. Csata Lajos né örömmel vesz részt a nőmozgalom munká­jában. Csak egyet kí­ván. Ne forgácsolják szét kerületenként az asszonyokat. Legyen egy városi szervezet, de az aztán egységes és tettreképes. Baráth Gáborné a Vöröskereszt és az Actio Catolira segé­lyezési rendszere el­len kelt ki. Mezőtú­ron csak olyan csa­ládok kaptak segélyt, akik közel ültek a tűzhöz, vagy bejára­tosak voltak a plébá­nián. Hódos Gáborné ki- lencgyermekes édes­anyának az esett rosszul, hogy az Anyák Napján meg sem emlékeztek ró­luk. Pedig Mezőtúron is lennének olyan családok, amelyek tá­mogatásra szorulnak. Áradnak a szavak, és mind-mind azt mutatja, a legfőbb ideje egységbe fogni, harcos szervezetbe tö­möríteni a magyar nőket. Mezőtúron megtörtént. ötven asszony elkezdte a munkát, zászlót bon­tott a mezőtúri nő­mozgalom. —borzák— Felemelték néhány mezőgazdasági gép- és szeráru, vendéglátóipari és luxuscikk árát Az ellenforradalom súlyos károkat okozott népgazdasá­gunknak. A forradalmi mun­kás-paraszt kormány eddigi intézkedései jelentősen hoz­zájárultak a gazdasági hely­zet konszolidálásához, az élet- színvonal emelkedéséhez. — Egyes áruféleségekben azon­ban a fogyasztást nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni — ezért a kormány bizonyos árucikkek fogyasztói árának emelését határozta el. Ez az intézkedés az árucik­keknek csak egy szűk körére terjed ki. Továbbra is válto­zatlan. országosan egységes szilárd állami árakon törté­nik az árusítás az élelmiszer- ipari termékekben, a ruházati cikkekben, a háztartási, ve­gyi-, vas- és •edényárukban, a legtöbb, kultúrális szükségle­tet kielégítő cikkekben. Nem változik például az ára a ke- -•■■•••nnk. húsféléknek, .zsír­nak, lisztnek, cukornak, szö­vetnek, kész ruháknak, cipők­nek, szappannak, gyógyszer­nek stb . Az áremelés a mezőgazda­sági gépekre és szerárukra, az építőanyagokra, a motor­kerékpárra és kerékpárra, a mosógépekre és varrógépek­re, valamint egyes fényké­pezőgépekre és néhány luxuscikkre terjed ki. Intézkedéseket hozott a kormány a vendéglátóipari árak bizonyos mérvű emelé­séire. Emelkedik a bor. sör, a Wermuth, a pezsgő és. az eszpresszó fogyasztói ára. Emelték az idegenforgalmi szállodák szobadíját. A ven­déglátóipari egységekben ezentúl asztali fogyasztás esetén ülő fogyasztási díjat, illetve zenés ár helyett zene­szolgáltatási felárat számíta­nak fel. Ezzel egyidejűleg néhány éttermet és cukrászdát osz- tályonfelülivé minősítettek, megfelelően magasabb ülő­fogyasztási díjjal. Az áreme­lés néhány egészségtelen aránytalanságot is megszün­tet. Több cikknél, amelyek termelése jelenleg vesztesé­ges. az új árak kedvezően ösztönzik a termelés emel­kedését. Ezzel csökkeni fog a hiány­cikkek száma is. Ezek az intézkedések hoz­zájárulnak a spekuláció le­töréséhez, a vásárlóerő és az árualap egyensúlyának meg­teremtéséhez, a forint vásár­lóerejének további megszi­lárdulásához. (MTI.) Heljnblléi A Tiszavidók május 9-i számában megjelent ..Ibusz közleményben” a telefon szám téves. Az Ibusz hívó­száma: fi—77,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents