Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-10 / 108. szám
(Folytatás az első oldalról) tály hatalma ellen. Célja a munkásosztály kettészakítá- sa, a testvérharc felújítása volt, az ellenforradalmi kommunista-ellenes áradat legfontosabb részeként. Hogy céljaikat mindenki félreértés nélkül lássa, élesen elhatárolták magukat azoktól a volt szociáldemokrata elvtársaktól, akiknek pozitív szerepük volt a magyar munkásosztály történelmi vívmányának, a két munkáspárt egyesülésének létrehozásában. — így az októberi párt szövetségbe résztvevő kisgazda, szociáldemokrata és Petőfi párt, Tildy, Csorba, Kéthli, Kelemen, Bechtler, Bibó Lajos vezetése alatt, Mindszen- ty áldását élvezve, minden fellépésével az ellenforradalom kommunista- és népellenes. szovjetellenes céljait támogatta. Ez az októberi koalíció még így is, minden ellenforradalmi iparkodás ellenére is csak a beköszöntő és a fügefalevél szerepét játszotta az ellenforradalom számára. Kádár elvtárs ezután az októberben alakult pártok egész sorát említette, amelyek minden szépen hangzó demokrata elnevezés ellenére az ellenforradalmat támogattál — Az ellenforradalom céljainak nyílt feltárásával meglehetősen óvatos volt, pünkösdi királysága sem tartott sokáig, de ez a néhány nap is elegendő bizonyítékot nyújt althoz, hogy a társadalmi rend ellenforradalmi megváltoztatása nem sokáig váratott magára. Mindszenty homályos nyilatkozatának szavaiból, amelyekkel kinyilatkoztatta, hogy „ö a magántulajdon elvének alapján áll’* s az egyháznak fnindent vissza kell kapnia, tömegek értették meg, hogy a gyárak, a bankok, a bányák, s a kiosztott földek magántulajdonától, azok visszadásáról van szó. Mihelics Vid, a Demokrata Néppárt Hazánk című lapja november elsejei számában mégcsak kártérítést követel az államosított gyárak és a kiosztott földek volt tulajdonosai számára, de már ugyanaz nap bent járt a parlamentben egy küldöttség, amely a száznál kevesebb munkást alkalmazó üzemek visszaadását követelte a volt tu'ajdonosok számára. A Magyar Függetlenségi Néppárt beadványában a ..magántulajdon sérthetetlensége“ és a „tiszta, örök és magya- polgári demokrácia'' megvalósítását követelte. Az ellenforradalom kevésbé tapasztalt vezetői azonban nyíltabban beszéltek. Turke- vén egy bizonyos Szepesi nevű ember megjelent a Harcos teiTOelőszöövetkezetben és a kétszáz holdig terjedő birtokok visszaadását követelte. A fehérgyarmati járás úgynevezett forradalmi bizottsága úgy határozott, hogy „egyelőre a kétszáz holdnál kisebb birtokokat kell visszaadni volt tulajdonosának". Ezek az igények és követelések azonban már nem fértek össze a Magyar Népköz- társaság alkotmányával. — Ezért határozták el már október utolsó napjaiban a magyar országgyűlés feloszlatását. Ezért nyilatkozott Csorba János a Kisgazdapárt terveiről az „Igazság” cimű lap november elsejei számában úgy, hogy a Kisgazdapárt az 1945-ös pártarányok alapján akarja az új koalíciót, követeli az Elnöki Tanács megszüntetését és „lényegében“ népköztársaság helyett köztársaságot. Ez a „lényegében" szó Csorba János kifejezése és ő jól tudja, hogy ez alatt, valamint az általa követelt köztársaság alatt mit értett. Az azonban bizonyos, hogy nem a dolgozó nép köztársaságát értette alatta, mert hiszen ez fennállott és nép- köztársaság volt a neve. A népköztársaság elleni fegyveres támadás, a fehér terror, a burzsoá pártok fel- támasztása. a gyárak, a föld visszakövetelése, a régi tulajdonosok számára, pontosan megfelel a társadalmi reakció, más szóval az ellenfor198-7. május lőj MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÚJ ÜLÉSSZAK A Hüszonkéterer fővel esők"’ kentettük az államapparátus dolgozóinak létszámát. radalom elveinek és gyakorlatának. Az a körülmény, hogy a Nagy Imre-Losonczy csoport egy vonalban harcolt a Horthy-fasLszta burzsoá ellenforradalommal a Magyar Népköztársaság életérdekei ellen, az ellenforradalmat nem változtatja forradalommá. — Vannak, akik szemünkre vetik, hogy mi sokat beszélünk az ellenforradalomról és ezzel összefüggésben a Nagy Imre-féle árulókról. Szemünkre vetik, hogy ehelyett miért nem beszélünk inkább a régi hibákról, a Rákosi-féle vezetés szektás és dogmatikus irányvonala által okozott károkról, a törvénysértésekről. — Világosan meg kell mondanunk, hogy két gyökeresen különböző kérdésről van szó. Ha nem akarunk súlyosan véteni pártunk és népünk érdekei ellen, akkor nem feledkezhetünk meg a múlt hibáiról. Mi nem is feledkezünk meg ezekről. Tudjuk, hogy a volt vezetők hibái hallatlanul ártottak a párt és a z állam tekintélyének és feladatunk minden módon megakadályozni e hibák megismétlődését. Azt is tudjuk, hogy ezek a hibák zavarták a fejlődést, gyengítették a magyar proletárdiktatúra erejét, jogos elkeseredést váltottak ki a tömegelvből, s így szerepet játszottak abban is. hogy az ellenforradalom éket verhetett a párt és a dolgozó egyrésze közé. De világosan meg kell mondani, hogy a volt vezetés, minden, még oly súlyos hiba ellenére is a szocializmus építésének útján vezette a pártot és az országot. Ezzel szemben Nagy Im- réék árulók voltak, akik feladták a szocializmus pozícióit és élére álltak az ellenforradalom szovjetellenes uszításainak. Nagy Imréék a marxizmus-lenin- izmus tanainak revizionista meghamisítását, a párt megsemmisítésére törő csoportharcukig minden tettükkel a fvont túlsó oldalát. az ellenforradalom oldalát szolgálták. (Helyeslés). — Ebben a helyzetben november elején a magyar kommunisták számára a történelem így tette fel a kérdést: Az-e a megoldás a proletárdiktatúra gyakorlatában elkövetett hibákra, hogy felszámoljuk a munkásosztály hatalmát? / Az-e a megoldás a gazdaságpolitikában elkövetett hibákra. hegy szétromboljuk a szocialista népgazdaságot? Kommunisták. marxisták erre csak határozott nemmel válaszolhatunk. Kommunistáknak, ha méltók akartak maradni erre a névre, egyetlen feladatuk maradt: megmenteni a magyar népi demokráciát, mert ezt követelték a magyar nép érdekei és a nemzetközi munkásosztály érdekei. (Taps' A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai november első napjaiban szakítottak az ellenforradalom bábjává vált, tehetetlen és széthullóban levő Nagy Imre kormánnyal. Ilyen körülmények között jött létre és alakult meg a mai forradalmi munkás-paraszt kormány. A, célunk volt, szétverni az ellenforradalmat, rendet teremteni az országban és újjászervezni a szocialista forradalom erőit. Mi pontosan tudtuk ugyanis, hogy a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei, hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve. Ezt bizonyítják az elmúlt hat hónap eredményei. A kormány a szocialista forradalom erőinek újjászervezésével, a tömegekre támaszkodva és a jóhiszemű, becsületes, de megtévesztett emberek felvilágosításával, a helyes útra való visszatérítésével látott munkához. Érthető azonban, hogy az ellenforradalom erőivel szemben vívott fegyveres és politikai harc viszonyai között a proletárdiktatúrának diktatúra gldjfe Repült előtérbe. Nem mi alkalmaztunk először erőszakot, — a kihívás, a provokáció, a támadás nem a mi részünkről történt. Az ellenforradalom fegyverrel támadt, ezért a kormánynak keménynek kellett lennie. Még sem mondhatja senki, hogy nem voltunk a legmesszebbmenőkig türelmesek. Kormányunk megalakulása után ismételten felszólítottuk a harcolókat, hogy hagyják abba a számukra kilátástalan küzdelem folytatásét, tegyék le a fegyvert. Nem mindannyian fogadták meg szavunkat. Ezeket kénytelenek voltunk fegyveresen megsemm isíteni. Amikor az ellenforradalom látta, hogy a fegyveres harcban már elbukott, akkor politikai eszközökkel folytatta a harcot. A cél ugyanaz maradt, a kormányt akarták megdönteni. Ennek érdekében úgynevezett központi munkástanácsot, különböző „forradalmi bizottságokat“ létesített és indított harcba. Kádár elv- társ rámutatott, hogy a kormány türelmet tanúsított ezekkei a szervekkel szemben, de amikor világossá vált, hogy ezek továbbra is az ellenforradalom céljait szolgálják, a kormány megszüntette tevékenységüket. Türelmesek voltunk az írókkal szemben is. Mi már november 4-ón ismertük az írók nagy csoportjának súlyos szerepét az ellenforradalom eszmei előkészítésében, de reméltük, hogy többségük mihamarabb kilábal az eszmei zűrzavarból, belátja, hogy vétett a nép ellen és igyekszik jóvátenni az okozott súlyos károkat. Nem így történt. Az Írószövetség december 28-i határozata kihívás volt a kormány felé. egyben nyílt beismerése annak, hogy az ellenforradalom oldalára álltak. És több író — mint ezt megállapítottuk — részt vett a kormány ellen irányuló ellenállás szervezésében. Érthető ezek után, hogy a kormány nem tűrhette az Írószövetség népi- diemokrácia-ellenes további működését. A nyugati sajtó beismeréséből tudjuk, arra, számítottak, hogy a fegyveres ellen- forradalom leverése után tömeges megtorlás következik. Nem következett. Kormányunk végig tartotta magát az első deklarációjában nyilvánosságra hozott álláspontjához és senkit sem vontunk, nem is vonunk felelősségre amiatt, mert annak idején részt vett valamilyen felvonulásban, vagy tüntetésben, amenyibe-n súlyosabb beszámítás alá eső ellenforradalmi cselekményt nem követett el. Ez tehát egyrészt már akkor sem jelentette, hogy a szervezőket és a gyilkosokat nem fogjuk felkutatni és felelősségre vonni. Másrészt a büntetlenség természetesen nem vonatkozhatott azokra, akik november 4-e után is makacsul tovább harcoltak a népi demokrácia ellen és tovább szervezték az ellenforradalmat. A november 4-e utáni időszakra már nem lehetett azt mondani, hogy jóhiszemű emberek, eszmei megzava- rodottsága folytán, támadnak a népi demokrácia, a néphatalom ellen. Ellenkezőleg, nyugodtan megmondhatjuk, hogy a november 4- c utáni fegyveres provokáció szervezői és résztvevői tudatosan cllcnforraclalmá- rok voltak, akik nem akarták letenni a fegyvert. Kádár elvtárs elmondotta, hogy az ellenforradalom végleges megsemmisítésére a kormány bevezette a rögtön- bíráskodást, hozzálátott az ország fegyveres erőinek újjászervezéséhez, fegyvert adott a munkásosztály legjobbjainak kezébe, létrehozta a munkásőrséget. Mi komolyan vesszük intézkedéseinket, olyan komolyan, ahogy ezt a dolgozó tömegek elvárják tőlünk és van is erőnk intézkedéseinlk következetes végrehajtásához. Büszkék vagyunk népközköztársaságunk fegyveres erőire, a néphadseregre, a határőrségre, a rendőrségre a munkásőrségre. Van tehát fegyveres erőnk. Határozatokat hoztunk a közbiztonsági őrizetről, a kitiltásról és a rendőri felügyelet alá helyezésről is. Ezek az intézkedések nem öncélúak, hanem a néphatalom védelmét, a zavartalan termelő munka lehetőségének biztosítását:, s a levert ellenforradalom esetleges újabb provokációinak megelőzését szolgálják. Ugyanakkor a kormány a legmesszebbmenőkig őrködik a törvényesség szigorú megtartása felett. Az újjászervezett párt hathatós segítségével a kormány az ellenforradalmárokkal szemben folytatott harccal egyidejűleg szívós munkát folytat az emberek felvilágosításáért, a tömegek bizalmának megnyeréséért. Ez a munka jelentős eredményeket hozott és ez visz- sza tükröződött az ország rendjének helyreállításában, a termelőmunka eredményes megindításában és a párt tömegmozgósító erejének növekedésében. Az elmúlt hat hónap politikai eredményei így foglalhatók össze: van erős pártunk, teljesen helyreállítottuk népköztársaságunk alkotmányos rendjét, szilárd az államhatalmunk, van szervezett fegyveres erőnk, helyreállt az állam- igazgatás rendje, működnek a minisztériumok, dolgoznak a tanácsok, s ami mindennél fontosabb számunkra. napról-napra növekszik a tömegek bizalma s elszigetelődött politikailag is az ellenforradalom. A tömegek megnövekedett öntudatának értékes megnyilvánulása, valóságos szavazás a néphatalom mellett cs a kormány aktív támogatásának kifejezése az az örvendetes tény, hogy ipari és mezőgazdasági termelésünk mind biztatóbban fejlődik. A termelési sikerek sorában az első helyen és az elismerés hangján kell megemlékezni bányászaink nagyszerű munkájáról. Október 23-a előtt hetvennyolcezer tonna volt széntermelésünk napi átlaga. Novemberben ez az átlag tízezer tonnára esett visz- sza. május 1. tiszteletére a nyolcvanötezerkettőszáz tonna szenet termeltek bányászaink. Nagy taps.) A széntermelésnek a várakozást jóval felülmúló fejlődése lehetővé tette, hogy ipari munkásaink és műszaki dolgozóink odaadása is jelentős sikereket produkáljon a termelés helyreállításában. Az ipar egészét tekintve az év első negyedében alig húsz százalékkal termeltünk kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Nagyon sok könnyűipari termék termelési szintje már az október előttit is meghaladja. Az eredményekben természetesen szerepe volt annak a testvéri segítségnek, amelyet a szocialista tábor országaitól, elsősorban legjobb barátunktól. a Szovjetuniótól kaptunk. (Taps.) Kádár elvtárs ezután számos határozatról és rendeletről beszélt, amely világosan mutatja: kormányunk határozott célkitűzése, hogy kijavítja a múlt években előforduló hibákat. Az előző hónapokban számos réteget érintő bérrendezést hajtottunk végre. Ezek a rendelkezések egy évre számítva hozzávetőlegesen négyezerháromszáz millió forinttal növelték a bérből és keresetből élő dolgozók jövedelmét. , — A mezőgazdasági lakosság érdekében is számos intézkedés történt. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleté megszüntette a mező- gazdasági terményeik és termékek kötelező beadását. Egy másik törvényerejű rendelet az előző évűvel azonos szinten hagyta meg a mező- gazdasági lakosság általános jövedelemadóját. A parasztság jövedelme a beadás megszüntetésével töhhmilliárd forinttal emelkedett, illetve emelkedik. A múlt év decemberében hozott egyik kormányhatározat lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek esedékes kötelezettségeik teljesítését egy évre felfüggesszék. Törvényerejű rendelet intézkedett arról, hogy mekkora mező- és erdőgazdasági földterületekéi. vásárolhatnak magánszemélyek. Törvényerejű rendelet megszüntette a kötelező tűz- és jégbiztosítást is. Kormányhatározat intézkedett a mezőgazdaságfejlesztési járulék megszüntetéséről. Széles rétegeiket kedvezően érintő intézkedéseink: megszüntettük a gyermek- telenségi adót; visszakapták a fél áru utazási kedvezményt mindazok, akik munkakörüknél fogva a korábbi években rendelkeztek ezzel. Intézkedett a kormány a törvénytelenül megvont nyugdíjak rendezéséről, stb. A kormány rendezte a kisiparosok, kiskereskedők több jogos és rendezést kívánó kérdését is. Az intézkedések biztosítani kívánják, bogy a magánkisiparosok és kiskereskedők biztonságosan és nyugodtan végezhessék munkájukat. A kormány több rendelkezéssel igyekezett egyszerűsíteni és ésszerűsíteni a felduzzadt, rendkívül sokba kerülő adminisztrációt az államigazgatásban és a gazdaságvezetésben. !< 1 \ tl.l IL/n. .— AKJ un. Az ellenforradalom súlyos tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy a népi hatalom ellenségei még nem nyugodtak bele vereségükbe és jelentékeny erőt képviselnek. Következésképpen szükséges, hogy a párt és az ország vezetői, de legalább ugyanolyan mértékben maguk a dolgozó tömegek, mindenekelőtt a munkásosztály öntudatos tömegei állandó figyelmet fordítsanak a munkás-paraszt állam erejének, a proletárdiktatúra erejének növelésére. Ezt a proletárdiktatúrát, a 'munkások és parasztok hatalmát a lenini tanításoknak megfelelően kell erősítenünk és gyakorolnunk. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg kell fejlesztenünk államhatalmunk diktatórikus és demokratikus oldalát. Mi tehát egyrészt azon voltunk cs továbbra összefoglalva a beszámoló e részét: úgy gondolom, megállapíthatja a tisztelt ország- gyűlés, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány eredményesein harcolt a néphatalom megvédéséért, a pusztulás szakadékának szelére sodort országban a normális munka és élet helyre- állításáért, az előző észtén- döbben történt hibák kijavításáért. Távol áll a kormánytól* hogy a végzett munkát hibáktól, vagy hiányosságoktól mentesnek tekintse. De azt gondoljuk, hogy politikai és gazdasági munkánk főiránya feltétlenül helyes volt. Amennyiben az országgyűlés ezzel egyetért, legyen segítségünkre az előttünk álló sokrétű és nem könnyű politikai és gazdasági feladatok végrehajtásában. Kádár Járás ezután köszönetét mondott mindazoknak, akik becsületes munkájukkal segítettek eredményeink elérésében. — Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A megtett út áttekintése után rátérek azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek a különböző területeken megoldásra várnak. Először is azon leszünk, hogy műiden erűnkkel védelmezzük és erősítsük népi demokratikus államunk intézményeit és szen eit, másrészt államunk minden erejével és a dolgozó tömegek támogatásával fejlesszük •közéletünk demokratizmusát. Október egyik legfontosabb tanulsága számunkra, hogy a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép a szocializmus építése során jelentkező valamennyi feladatot megoldhatja mindaddig, ameddig megőrzi a marxiz- mus-leninizmus tisztaságát minden torzulással és torzításai szemben és a parasztsággal szövetséges munkásosztály a hatalmat szilárdan kezében tartja. A népi demokratikus állam erejének, a munkásosztály szilárd hatalmának első és nélkülözhetetlen feltétele egy olyan amely kepes helyesen kidolgozni, a marxizmus-leniniz- mus tanításait vezérfonálként alkalmazva, a munkás- osztály politikáját a mindenkori adott helyzetre, továbbá bírja a munkásosztály tömegeinek, a dolgozó nép széles körének bizalmát, a tömegekre támaszkodik, azok aktív támogatását igényli és ki is tudja fejleszteni. Véleményem szerint, a Magyar Szocialista Munkáspárt fejlődésének iránya egészséges és máris betölti ezt a szerepet. Népköztársaságunk egészséges fejlődésének feltétele, hogy a munkásosztály politikai egysége és vezető szerepe társadalmi életünkben biztosítva legyen. Azoknak a jóhiszeműeknek vesztét, akik az októberi események előtt, vagy alatt po- litiakilag utat tévesztettek, nem kis részben a revizionistáknak az a hazug és államunk legfontosabb politikai alapját a munkásosztály vezetése alatt. A munkás-paraszt szövetség elmélyítésének és megszilárdításának ma különösen kedvezőek a feltételei. A munkás-paraszt szövetség hazánkban a második világháború idején kezdett komoly erőként jelentkezni és nagyon megerősödött a felszabadulást követő években. Ennek a szövetségnek akkor legfontosabb tartalmi része, alapja a demokratikus vívmányokért., a feudális maradványok megszüntetéséért. a föld feloszlásáért a munkásosztály vezetése alatt vívott harc volt. A kitűzött cél elérése, majd a kiosztott föld megvédése megerősítette a paraszti tömegekben a munkásosztály vezetői tekintélyét. így ez a szövetség a szocialista társadalom felépítésének val órává Hasáért a marxizmus—lemmzmus tanításaival homlokegyenest ellenkező ferdítései okozták, amelyek szerint a párt és a munkásosztály vezető szeretjéről szóló tanítások elavulta' volna. Vannak olyan burzsoá nézetek, amelyek szerint ma — ahogy ők nevezik, az atomkorszakban — a társadalom vezető csztálya az értelmiség, vagy mint mások nálunk hirdették, az ifjúság volna. A marxizmus —lenánizmus világos tanításai szerint viszont az értelmiség igen fontos rétege a társadalomnak, de nem osztálya, s így nem is lehet vezető osztály. Még kevésbé osztály az Ifjúság. Ezeknek a hamis nézeteknek leleplezésével a kellő helyen és alkalommal és a szükséges gonddal még foglalkozni kell. A proletárdiktatúra megerősítése ma azt a feladatot állítja a párt és az egész munkás- osztály elé .hogy saját egységét őrizve és erősítve mélyítse el, í vívott harc szakaszában tovább fejlődött. A harc során azonban a munkás-paraszt szövetségben lazulás következett be a szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén és a begyűjtési rendszer megvalósítása során előfordult hibák következtében. Október után uj. kedvező feltételek vannak a munkásparaszt szövetség további szilárdítására. Parasztságunk tudja, hogy az ellenforradalom leverésével a párt és a munkás- osztály ismét segített megvédeni a földet. A szocialista társadalom felépítése azonban ezen túlmenő közös cél. Parasztságunk tudja, hogy a falu szocialista átalakításában most gyakorlattá vált a meggyőzés cs meggyőződés elve és megszűnt (Folytatást! a 3-ik oldalon! a belpolitika néhány kérdéséről forradalmi munkáspárt léte és vezetése szilárdítsa a munkás-paraszt szövetsége
