Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-10 / 108. szám

II. évfolyam, 108. szám.

ARA: 50 fillér,

1057. május 10. péntek.

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl

M MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

I Mai számunk tartalmából f

:

:

Zászlót bontott a mezőtúri nőmozgalom

Veazcdclmc* bűnöző került rendőrkézre

Pályázati felhívás

E heti lottó-nyerőszámok

MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÚJ ÜLÉSSZAKA

Aj országgyűlés csütörtökön délelőtt megkezdte ülésszakát.

Néhány perccel tíz óra után a képviselők tapsai közben lépett az ülésterembe Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, s a kormány tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, dr. Doicschall Frigyes, Dögéi Imre, Horváth

Imre, Kállai Gyula, Kossá István, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Révész Géza.

A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, A karzatokat zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők.

Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg.

Rónai Sándor elvtárs beszéde

Országgyülésünk inai ülése történelmi jelentőségű események után kezdi meg munkáját — mondotta többek között. Beszélt a fegyveres ellenforradalmi támadásról, melyet félévvel ezelőtt az amerikai imperialisták áltál pénzelt nemzetközi reakció a hazai ellenforradalmi elemekkel szövetségben robbantott ki.

— A párt és állami életünkben az elmúlt években elkövetett hibákat — hangoztatta — népünk belső ellenségei, a Nagy Imre—Lo- sonczy-csoport felnagyították, demagóg módon tárgyalták, támadták a párt- és "állami szervezeteket és ezzel elősegítették, hogy az ellenforradalmi erők felsorakozzanak, s rohamra induljanak Népköztársaságunk megdöntésére. 1956 júliusa után minden lehetőségünk megvolt ahhoz, 'hogy a hibákat fokozatosan ! kijavítsuk. Ez a cél lebegett a képviselők előtt az országgyűlés múlt évi ütésén. Ezért hoztunk léire tíz állandó bizottságot.

— Ezt az országyúlóst a dolgozó magyar nép a legdemokratikusabb választójog alapján választotta.

Igazi népképviselőt, amelynek ’ ketlőszázkiiencvcn- nyolc tagja között százhuszonhét munkás, kilcncvcn- liét paraszt, s hetvennégy értelmiségi. De nincsenek köztünk lökések, bankárok és nagybirtokosok. Éppen ezért akarták ezt a népkép- viseletet Mindszcntíiyék, Ilszterházyék feloszlatni és helyébe a tucatszámra alakult reakciós, fasiszta pártok vezetőiből, s a különböző forradalmi tanácsokban vezető szerepet játszó cl- lcnforradálmárokból nemzetgyűlést létrehozni.

Velük nemcsak egyetértett, hanem intézkedéseivel mindez.! elő is segítette a Nagy Imre—Lcsonczy áruló csoport.

— Azokban a november- oleji napokban, amikor úgy látszott, hegy minden elveszett, s a sötétség éjszakája borul a magyar népre, felragyogott az örömhír, hogy Kádár János elvtárs vezetésével megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány, melynek kérésére a Szovjetunió testvéri segítséget nyújtott a magyar népnek, a műnk ás-paraszt állam, a nemzeti függetlenség, az elért szocialista vívmányok megvédése érdekében. (Hosz- szantairtó nagy taps.) Ebben a harcban a nemzetközi proletárforradalom, s a nemzetközi reakciós erők ütköztek meg egymással, s vereséget szenvedett a reakció, győzött a proletárinternacionalJzmajs hatalmas ereje. (Nagy taps.)

Köszönet cs hála a szovjet nép hős fiainak, köszönet a szovjet nép vezetőinek, a mi drága, igazi barátainknak. Köszönet a testvéri népi demokratikus országoknak, a világ kommunista pártjainak, a nemzetközi munkásmozgalomnak a felbecsülhetetlen segítségért.

Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a távirat szövegét s egyetértett annak elküldésével.

Az elmúlt fél esztendő számos fényes bizonysággal szolgált arra, hogy a magyar munkások és parasztok, a néphez hű értelmiségiek a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével készek fegyverrel is megvédelmezni a néphataflmat. Az ellenforradalom fegyveres leverésére folytatott harcokban népünk legjobb fiai a Szovjetunió hős katonáival együtt a legdrágábbat, életüket áldozták a néphatalom védelméért. Örök dicsőség övezze mlnd- annyiuk emlékét.

Az országgyűlés egy perces néma felállással adózott a hősok emlékének.

Rónai Sándor javaslatára ezután az országgyűlés elhatározta, hogy üdvözlő táviratot küld a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége jelenleg ülésező Legfelsőbb Tanácsának.

A távirat szövege a következő:

Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra.

„Kedves elvtársak, barátaink! A Magyar Népköztársaság országgyűlése az egész dolgozó magyar nép nevében testvéri üdvözletét küldi a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának. Ezúton is forró köszönetét mondunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Szovjetunió kormányának, az egész szovjet népnek azért az önzetlen, testvéri segítségért, amelyet az ellenforradalom leküzdésében, szocialista vívmányaink megőrzésében, szabadságunk és függetlenségünk megvédésében nyújtott. Övezze örök hála és dicsőség az ellenforradalmi bandák elleni harcokban életüket cs vérüket áldozó'szovjet hősöket.

Az Önök népeinek hősies helytállása, politikai és gazdasági támogatása találkozott ezekben a sorsdöntő napokban népünk legjobbjainak akaratával és lehetővé tette,* hogy a magyar országgyűlés ezekben a napokban szocialista országépítő munkánk kérdéseiről tanácskozzék. Egész dolgozó népünk örömmel üdvözli és teljes erejével támogatja a Szovjetunió kormányának új kezdeményezését, amely a világ békéjének biztosítására, a leszerelésre, az atom- és hidrogenfegyver betiltására, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élesére irányul.

Szilárdan hisszük, hogy a szocialista tábor országaival egységben folytatott harcunk elnyeri a világ valamennyi jóakaratú népének elismerését és támogatását. Eltökélt szándékunk, hogy hűek maradunk a proletárnemzetköziség magasztos eszméjéhez, fokozottan mélyítjük népeink testvéri barátságát, erősítjük a szocialista országok egysegét és hazánkban is diadalra visszük a szocializmus ügyét. Ebben a szellemben kívánunk önöknek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának sikerekben gazdag munkát.

A Magyar Népliöztársaság Országgyűlése'*.

A* BJnöki 1 etnács és a Mini&ztertunacs

kiegészítéséről

Rónai Sándor ezután bejeién telte, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 23. paragrafusának (2) bekezdése alapján javaslatot ter jesztett az országgyűlés elé a Minisztertanács kiegészítésére. Az Elnöki Tanács javaslatára az országgyűlés Apró Antall iparügyi miniszteri. Kossá Istvánt pénzügyminiszteri tiszte alól felmentette. egyben Apró Antalt a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Kossá Istvánt közlekedés- és postaügyi miniszterré választotta meg. Javaslatára Antos Istvánt pénzügyminiszterré. Nczvál Ferencet igazságügyminiszterré. Csergő Jánost kohó- és gépip*ari miniszterré. Czottner Sándort nehézipari miniszterré. Nagv Józsefnét könnyűipari miniszterré. Incze Jenőt külkereskedelmi miniszterré, Tausz

Jánost belkereskedelmi miniszterre. Kovács Imrét élelmezésügyi miniszterré. Traut- man Rezsőt építésügyi miniszterré. Kisházi Ödönt munkaügyi miniszterré, Kiss Árpádot az Országos Tervhivatal elnökévé, az országgyűlés megválasztotta.

Szünet után Rónai Sándor megemlékezett az országgyűlés két halottjáról. Szentivá- nyi Lajos cs Guba Mihály képviselőkről.

Az elnök ezután bejelentette az országgyűlésnek, hogy képviselői mundátumokroi a következő képviselők mondtak le: Andies Erzsébet, Ács Lajos. Bata István, Bozsik József. Dénes István. Erdey- Gruz Tibor. Gerő Ernő. Hegedűs András. Hidas István. Horváth Márton. Kovács István. Kónya Laios. Környei

József, Lukács György. Madarász Ferenc, Piros László, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Vajdai Lajosné és Vas Zoltán.

Vannak továbbá olyan lemondott képviselők, — folytatta Rónai Sándor —. akik az ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban olyan politikai cs erkölcsi magatartást tanúsítottak. hogy ügyükben az összeférhetetlenségi bizottságnak kellett volna vizsgálatot folytatnia és az országgyűlés elé javaslatot terjesztenie, ök azonban maguk is érezték, hogy cselekményük és magatartásuk következtében méltatlanokká váltak a nép bizalmára. ezért lemondtak képviselői mandátumukról. Ezek a következők: Kiss Imre, Kopácsy Sándor, Inklo- vics Mária. Elek János, Földvári Rudolf, Márton András, Süveges Dániel és Szigeti Attila.

A megüresedett képviselői helyekre a következő pótképviselőket hívták be: a Baranya megyei választókerületből Sziveri Kálmánt, a Borsod megyei választókerületből Csergő Jánost, a Bács-Kiskun megyei választó kerületből Orosz Józsefnét, Szeleczki Imrét, a Fejér megyei választó- kerületből Kovács Gy. Pálnét. a Győr megyei választókerületből Kalmár Pálnét. Varga Jenőnét, Zierhut Antalt. Ökrös Illést; a Hajdú megyei választókerületből Kiss Jánost. Nagy Istvánt; a Heves megyei választókerületből: Mucsi

Sándort; a Komárom megyei választókerületből: Musitz

Józsefet, a Pest megyei választókerületből: Becseics

Lyubomirt; a Somogy megyei választókerületből Füstös Jánost; a Szabolcs-Szatmár megyei választókerületből Kovács Sándort; a Szolnok megyei választókerületből Sza- bari Istvánt, Győri Gyulát: a Vas megyei választókerületből Giczi Ferencet, a Veszprém megyei választókerületből Bakos Istvánt. Hegyi Jánosáét, a budapesti választókerületből Horváth Károlyt, Varga Istvánt, Schumeth JáSzünet után Kádár János, a Minisztertanács elnöke tartotta meg beszámolóját.

— Tisztelt országgyűlés, kedves elvtársak! A magyar nép békés, szocialista alkotómunkáját megszakító ellenforradalmi támadás sötét és vészterhes napjai után immár békésebb, normális körülmények között mutatkozik be az országgyűlésnek a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány — mondotta bevezetőben többek között.

— Népünk szocializmushoz hű tömegeinek harca és munkája eredményeként, továbbá a nemzetközi munkásmozgalom, a szocialista tábor, a Szovjetunió testvéri segítségének eredményeként elmondható, hogy ma már túl vagyunk a legnagyobb nehézségeken. A kormány számot kíván adni az ország- gyűlésnek tevékenységéről és azokról a körülményekről, amelyek között munkáját megkezdte és. végezte.

Az 1956 október 23-án kitört ellenforradalom meg akarta dönteni a Magyar Népköztársaság törvényes állami rendjét, társadalmi rendjét, a parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát s helyébe a burzsoá diktatúra legreakciósabb rendszerét, a fasiszta diktatúrát akarta állítani.

A forradalmi munkás-paraszt kormányt az ellenforradalom elleni harc múlhatatlan és halaszthatatlan

történelmi szükségszerűsége hívta életre.

Azok az emberek, akik a tényeket nem ismerik, vagy képtelenek az események lényegét megérteni és mindezek, akiknek érdeke fűződik ahhoz — megkísérelték, s részben még ma is megkísérlik vitatni a hazánkban kitört fegyveres felkelés ellenforradalmi jellegét. De a tények ereje megtöri a ködösítés minden kísérletét.

Kádár elvtárs a továbbiak sorén részletesen beszélt az ellenforradalmi terror állati kegyetlenségeiről, amelynek számos hazafi esett áldozatul. Megemlítette, hogy november 4-re virradó éjszaka csak Budapesten ezemégyszaz, az egesz orszagoan noz- závetőlígesen mintegy háromezer olyan megkínzott hazafi volt az ellenforradalmár banditák kezében, akiknél'? kivégzését november 4-re, 5-re és 6-ára tervezték.

— Aki a rémtetteiket „véletlen kilengéseknek” nevezi, az a legjobb esetben nem tudja, miről beszél, vagy az ellenforradalmat akarja mentesíteni, szörnyű, népellenes bűneitől, vagy a legrosszabb esetben saját, nem egészen tiszta lelkiismerete kényszeríti őt erre. Ha van jóhiszemű ember a világom, akinek még kétsége van az októberi magyarországi események ellenforradalmi jellegét illetően, az vessen csak egy pillantást a felkelés zászlóvivőire és harcosaira és akkor minden kétsége eloszlik.

Beszélt Kádár elvtárs Mindszanty, Nagy Ferenc, Dövényi Nagy Lajos nyilas újságíró, Meskó Zoltán, gróf Eszterházy Pál, gróf Takách Tolvaj József és más közismerten népellenes, hazaáruló, háborús és egyéb bűnökért bebörtönzött és októberben kiszabadult személyekről, akik az első pillanatban aktívan felléptek az ellenforradalom mellett.

Az ellenforradalom támadott a politika porondján, a politika eszközeivel is. Abban már politika vol{, hogy az ellenforradalom fegyveres erejét mint legfontosabb célokra, a párt épületeire, intézményeire, funkcionáriusaira és tagjaira irányította, hogy

elsősorban a pártot akarta

— intézményei és hű tagjai

megsemmisítésével — fizikailag is elpusztítani.

Nagy csapósokat mértek a pártra, mocskolták, gyaláz- ták, rombolták. Ágyúval lőtték szét székhazait, gyilkolták városon és falun legjobb fiait, de nem tudták elpusztítani, — a párt él es napról- napra erősödik! (Hosszantartó ütemes taps.) És ahogy annak történnie kellett, a talpra állt párt vezetésével és sugárzó erejének segítségével talpraálltak. tömörültek a szocializmus ügyéhez hű maság alkotmányának módosításáról” szóló törvényjavaslat tárgyalása.

4. A Népköztársaság Elnöki Tanácsában és az országgyűlés bizottságaiban megüresedett tagsági helyek betöltése.

Az országgyűlés az ülésszak tárgysorozatát elfogadta.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsában a képviselői lemondások folytán öt tagsági hely megüresedett. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége a megüre- bedett tagsági helyek betöltésére javaslatot terjesztett az országgyűlés elé. A javaslatot Pesta László jegyző olvasta fel:

„A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javasolja a tisztelt országgyűlésnek. hogy a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsában megüresedett tagsági helyekre Kiss Károly. Olt Károly. Péter János. Reszegi Ferenc és Szobek András országgyűlési képviselőket válassza meg. Budapest, 1957. május 6-án.”

Az országgyűlés Kiss Károly. Péter János. Reszegi Ferenc és Szobek András képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjává megválasztotta.

gyár dolgozó tömegek ess a rátámadó ellenséget lerázva él és napról-napra erősödik drága hazánk, a Magyar Népköztársaság is! (Lelkes, nagy taps.) Rámutatott Kádár János. hogy az ellenforradalom első, de döntő jelentőségű győzelme az volt, hogy Nagy Imre régebbi politikai elgondolását megvalósítva kiharcolta a politikai pártok koalíciójának kormányát és feladta a Magyar Dolgozók Pártja vezető szerepét.

A II. világháború időszakában létrejött már egy párt- szövetség, koalíció, a Magyar Kommunista Párt vezetésével, a kisgazda, a szociáldemokrata és a nemzeti paraszt- párt részvételével. Ez a párt- szövetség akkor a haladást szolgálta, tartalma demoicra- tikus, antifasiszta volt.

— Az 1956 október végen, az ellenforradalom fokozódó támadása és nyomása alatt létrejött koalíció — bár ugyanazok a pártok vettek részt benne — nem a haladást szolgálta.

A koalícióban résztvevő polgári pártokat most a kommu- nistaellenesság, a Durzsoá restauráció szándéka és ennek megfelelően a szovjetel- lenesség vezette. A Magyar Dolgozók Pártja ebben a koalícióban nem vezető, hanem alárendelt helyzetben volt. A párt ebben a koalíciós kormányban nem volt egységes és a Nagy Imre — Losonczy csoport a polgári pártok képviselőivel kezdettől fogva teljes egyetértésben, ogy fronton harcolt a munkásosztály és forradalmi pártja, a szocializmus állásainak feladása, az ország külpolitikai elszigetelése, a szocializmus táborából való kiszakítása, a Szovjetunióval való szembeállítása kérdésében. A polgári pártokban kezdettől fogva a szélső jobboldali elemek ragadták kezükbe a vezetést.

— Az októberi koalícióban részt vett, akkor újból megszervezett szociáldemokrata pártnak puszta létrehozása is az ellenforradalom legveszélyesebb politikai támadását jelentett?.a munkásosz(Folytatása a 2-ik oldalon)

nőst, Petrovics Jánosnét. Balogh Lajost. Dóra Jánost. Vankó Gyulát, Vári Márton- nét.

A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság javaslata alapján az országgyűlés egyhangúlag megállapította Miklós Árpád képviselő összeférhetetlenségét és országgyűlési képviselői megbízatásától meg fosztotta.

Ezután az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy az igazságügyminiszter ..az 1953. évi május hó 17. napján megválasztott országgyűlés megbízatásának meghosszabbításáról”, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa pedig „a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról” szóló törvényjavaslatot nyújtotta be.

Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette.

Rónai Sándor ezután a következő javaslatot tette az ülésszak tárgysorozatára:

1. A Minisztertanács elnökének beszámolója és annak megvitatása.

2. „Az 1953. évi május hó 17. napján megválasztott ország- gyűlés megbízatásának meghosszabbításáról” szóló törvényjavaslat tárgyalása.

hadár János elvtárs beszéde