Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-09 / 107. szám
I GYERMEKEKNEK BOLOND MIHÓK Élt egyszer egy szegeny ember. Volt egy fia, akit Mihóknak hív'ak. Féleszű volt az istenadta. El is nevezte a falu Bolond Mihóknak. Éltek nagy szegénységben valahogy. Egyszer aztán így szólt az apja Mihókhoz: — Hát fiam, eddig csak felneveltelek valahogy, hanem most már nem bírlak tovább tartani. Eredj el valahová szerencsét próbálni. Sütött hát az anyja neki -gy kis útra- valót, oszt útnak indult Mihók nagy búsan. V Hág jártában akadt is egy gazdává, akihez be is állt Mihók szolgálni. Megbecsülte Mihók magát, úgyhogy az első évben szolgált egy gombostűt. Ment is vele haza. Otthon kérdezi az apja. hogy: — No, Mihók, mit szolgáltál? — Én biz egy gombostűt. — Hol van? — Beleszú~tam a szalmakazalba, hogy el ne vesszen. — Ej. Mihók, Mihók, hát nem oda kellett volna azt. hanem a kalap mellé. Elment aztán Mihók újfent szolgálni. A másik évben szólóid egy nyársot. Azt meg a kalnoja mellé tűzte, oszt ment huza nagy fütyörészve. — Nohát, mit szolgáltál? — kérdezte az .pja. U van a ualap mellé tűzve. — Ej, Mihók, Mihók, hát nem úgy kellett volna, hanem szalonnát szúrni rá, oszt jó tűznél ropogósra megsütni Földnek eresztette az orrát Mihók, oszt elment megest szolgálni Szolgált is a jövő évben egy oldal szalonnát. Hátára vette oszt ment vele haza a faluiába. Mire hazaért, a kutyák egy szálig lerúgták aZ oldalt, hogy csak g madzag maradt a nyakában. Ment elejbe az apja, hogy ■ — Most meg mit szolgáltál ? — Egy egész oldal szalonnát. — Hát hol van? — Itt a hátamon. — Hol te ?... Itt biz csak egy madzag van ... Ej, Mihók, ügyelhettél wlna rá ... Haza kellett volna hozni, oszt felkötni a füstölőbe. Elment megest Mihók szolgálni. Szolgált most meg egy borjút. Haza is hozta, mindjárt fel is kötötte a füstölőbe, ahogy mondták neki. Beállít az apjához, hogy most meg egy borjút szolgált. — Hol van, te? — kérdezte az apja. i — Hát, ahogy moittjta, felkötöttem a #' füstölőbe. — Ej, Mihók, Mihók, nem úgy kellett volna azt, hanem ha jászolhoz kötni, oszt szénát tenni elejbe. Mit volt tenni, mit nem, visszament ^ Mihók szolgálni. Sok hasznát vették most mán amúgy Mihóknak, szolgálata fejében a gazdája nekiadta a jányát, Vitte is Mihók haza. Egyenest az is’állóba. Kikötötte a jászol elé, oszt szénát tett elejbe... ahogy mondták. — Hogy mit szolgáltam? — mondja az apjának — hát egy jányt. — Mihók, Mihók, az istenért, hová tetted? — Én biz ' ekötöttem o jászolhoz, oszt szénát tettem elejbe. — Ej, Mihók, nem úgy kellett volna azt, hanem megölelni, megcsókolni, oszt elvenni felesé'nil. Ki is mentek hát érte, csaptak is még aznap rtagy lakodalmat, mán amennyire tőlük tellett. t Dehát az örömből nem lehet megélni. Elmentek, hogy megtanálják a maguk sorsát. szerencséjét. Majd csak akad valahol i'alami megélhetés. El is indultak. Mikor mán mentek egy darabot az új menyecskének eszébe jut, hogy az ajtót elfelejtették becsukni_ — Eredj vissza, Mihók, oszt húzd be az ajtót — mondta az asszony az urának. Mihók vissza is ment, levette az egész ajtót, oszt hozta mindenestül. — Mit csináltál, te boldogtalan? Én azt mondtam, hogy húzd be az ajtót, te meg elhoztad az egész ajtót? — jajgatott a felesége. ' • Mit csináljanak, mit nem, hát elhatározták, hogy most mán mindegy: viszik magukkal. Mentek, mendegéltek, egy nagy erdőn keresztül, egyszer csali rájuk esteledett. Fél az asszony rémisztőén, de tán még jobban Mihók. Félelmükben elhatározták, hogy felmásznak egy nagy fára. De az ajtót? .. Kisütötték, hát hogy felviszik azt is, nehogy elárulja őket. Fogta Mihók az ajtót az egyik kezével. Mán egész setét volt, amikor észrevették, hogy lent, éppen az ö fájuk alatt, emberek sustorognak. Nemsokára tüzet is raktak, oszt leültek köréje, mind a heten, mert az asszony megszámolta, hogy annyian voltak. Egyszer csak látják ám odaföntről, hogy szedik elő a zacskókat. Akkor tudták meg. hogy a hét zsivány idejött össze osztozkodni. Reszketett Mihók. mint a kocsonya, de még egyéb baj is esett vele. mert amikor aZ egyik zsivány kiöntötte a zsák aranya(, a sok kincs láttára ijedtében leejtett az ajtót. Lezuhant biz az ajtó, oszt agyonütötte mind a hét zsiványt. Mikor mán reggeledni kezdett, lemerészkedtek fii Ülőkék a fáról és látták, hogy mind a hét zsivány igencsak kiadta a páráját. Annyi sütnivalójuk persze mégis csak volt, hogy a pénzt mindjárt összeszedték és elmentek vissza a falujukba, ahol aztán boldogan éltek életük fogiftáig. Jászberényi népmese A multheti rejtvények helyes men fejtése 1. Hóvirág, 2. Kezeslábas, 3. Színész. A „Füstbement terv” c. versben tizenhárom hiba van. Alábbiakban közöljük a hibás részt helyesen: 1, Hazafelé, 2. Rég nem, 3. Szépet neki, 4. A kart, 5. Eszembe, 6. Szebbnél, 7. Szebb. S. Szaladt, 9. S a kis, JO. Szobába. II. Toppanék. 12. Csiiggtem, 13. Gyümölcs a fán. Helyesen fejtették meg: Urbán Sz. Rozália, Beserny- szög, Tenkepuszta, Karsai István, Mezőtúr. Alkotmánytér 12., Barabás Róza. Kisújszállás. Korhát-út 26.. Kerepesi Piroska. Kuncsorba. XI. dűlő, Karsai András, Mezőtúr. Andrássv-út 8.. Szántó Marsit. Mezőilék. Márta Erzsébet. Kisújszállás, Nvár-u. 75. szám. Kevés hibát találtak: Pelcz- hoffer Katalin, Hunyadfalva (3), Kiss Mária, Hunyadfalva (3), Beniecz Jolán, Szászberek (3), Szabadszállási Julia, Szolnak (4), Takács Márta. Mezőtúr (8). Hanyécz Éva, Kenderes (3). Boros László. Ujszász (9). Bencze Pál. Kenderes (10). Győző Károly Kunhegyes (10). Ismered-e? c. megfejtést beküldte: Anka Ilona. Mezőhók, Kishéki iskola. Szántó Margit. Mezőhék, Boros Zsuzsámra. Tiszaszöllős, Part- alja-u. 2. Könyvjutalmat nyertek: Urbán Sz. Rozáüa. Beseny- szög, Tenkepuszta. Kerepesi Piroska, Kuncsorba, XI. dűlő, Karsai András, Mezőtúr. Andrássy-u. 8., Szántó Margit Mezőhék. (A könyveket postán küldjük ki). Találós kérdések Mikor fekszel, ő akkor kél. Egyszer egész, máskor csak fél. * Nincsen tüze, mégis lámpás. A vándornak színbe áldás. «t Se hárfája, se gitárja, Mégis szól a muzsikája. • Száz szeme van, mégse lát, Nem lehet ez más csak.... * Lába van és mégse jár. Erős! — Ián a legerősebb, Az életnél is idősebb. S a föld színén, a föld alatt Meg nem állna, mindég szalad. Néha mintha szárnya volna Felszáll néha a magosba, S ha elunta égi útját, Könnyei a földet mossák... (Aki a helyes megfejtést keddig beküldi, azok között könyvjutalmat sorsolunk ki.) SZÜLŐKNEK GYERMEKEKRŐL M un HA EGY CSERÉP virágot az egyik ember az asztalra akar helyezni, a másik az ablakba. addig rángatják, húzzák egymás kezéből, hogy a cserép leesik és eltörik. Ellentétes erők hatása ugyanilyen eredménnyel jár a gyermeknevelésben. Hangoztatjuk, de hányszor, hogy legyen meg az összhang az iskola és az otthoni nevelés között, valamint azt is, hogy a szülők egyazon elv alapján neveljék gyermekeiket! Mégis... Hány olyan család van, ahol az édesanya és az édesapa, vagy a nevelés^ ben tevékenyen részt vevő nagyszülők nem tudnak közös nevezőre jutni! Ki látja ezeknek az ellentétes nézeteknek kárát? A gyermek. Hosszú évek fáradságos munkájával, családlátogatásokkal odáig már eljutottunk. hogy a szülői értekezletek ma már nem olyan néptelenek, mint régen. Nehéz volt a szülői ház és az iskola kapcsolatát megteremteni. hiszen a múltban a szülő csak akkor ment fel az iskolába. ha gyermeke valami főbenjáró hibát követett el és felhívatták, vagy ha a félévi osztályzatok meglepetést hoztak és a szülő ment „felelősségre vonni” a tanárt. Ma már egyre több szülő iár el a szülői értekezletekre. Az itt hallottakból leszűrik a nevelésben eddig elkövetett hibákat és igyekeznek ezután egységesen a helyes módszert alkalmazni. Szerencsére a dolgozó szülők közt egyre több az ilyen haladószellemű. menetközben a hibát kijavító apa és anya. De sajnos még mindig népes a ..maradiak'1 tábora, akik azt hiszik, nincs egyéb kötelességük. csak a gyermek élelmezéséről és ruhájáról gondoskodni, többet aztán felesleges a gyermekkel törődni. Ezek a szülők, mint a strucc, fejüket a homokba dugva nem akarják meghallgatni ..az új idők új dalait". CÉLUNK az új szocialista embertípus formálása Demit tegyenek a nevelők, ha otthon ellentétes erők hatnak a gvrrmekne? Hogyan neveljük kőtél ess ágtudásra, igazk ár a net mondásra az olyan gyermeket, akinek az anyja azt mondja: Jaj, ezt az elégtelen feleletet tagadjuk le apád előtt, mert nagyon elver! — Vagy: Itt van mozira pénz, de aztán apádnak egy szót sem róla! Persze, hogy a szülők egymáshoz őszinték lehessenek és a gyermeknek se legyen titka az apa előtt, annak előfeltétele a bizalom. Semmiesetre sem lehet bizalom a zord és kérlelhetetlen apával szemben, aki nem törődik a gyermeke munkájával, nem érdeklődik iskolai élete felől, csak időszakonként a ..büntetőbfró” szerepét akarja betölteni. HA A GYERMEK nem végzi jól munkáját, szükség van a büntetésre. Helytelen, ha ilyenkor az anya közbeveti magát és menti védencét. Ennek eredménye a szülök részéről veszekedés. A gyermek pedig kétkulacsos lesz. Eltitkolni mindent az apa előtt, hisz az anya oly elnéző és jó! így válik aztán belőle lusta, hazug, dologkerülő tanuló. Mi hát a helyes út? Az apa ereszkedjen le arról a „zeuszi” magaslatról, ahová a régi világban a túlzott férfi önérzet helyezte, érezze magával egyenrangú munkatársnak p fe'eségét! Minden nevelési problémát beszéljenek meg négyszemközt a szülők. A gyermeket neveliék munkára! Otthoni és isko’ai munkájának pontos elvégzését a gyermektől naponta kérjük számon. A büntetés igazságos és nyugodt legyen, 'phase történjék haragból! A (ól végzett munka után jöj- iön az elismerő sző. szerető «ímogatás. vagy egy darab 'Ü tömény Ez ösztönzi további jó munkára. Ha a lói végzett munka után szórakozás. nevelő hatású film, vagv könw és snort tölti ki a gyermek ideiét, nem is marad ideje a roeszalkodásra: neve- V,c ■N-n.-on rVMf'-ttufc m^íJ SOK SZÜLŐ, ha ruhával ér, élelemmel kellőkéopen ellátja gyermekét, tovább már nem törődik vo1°' Mive! tölti jeles idejét, hogyan dolgozik? Sokan lemondóan legyintenek: csak az olyan család tudja a gyermek munkáját és szórakozását irányítani, ahol az édesanya nem dolgozik. Nem egészen így van! Évek sora óta sok gyermek és sok család életébe pillantottam be. Két példát emlitek csak: Lajos édesanyja csak a háztartásban dolgozik, öt személyre főz, takarí*. mos, vasal és hogy pénzt is keressen, köt. Nincs egy perc ideje, hogy gyermekei házi feladatát átnézze, leckéit felkérdezze. Ideges, örül, ha a gyermekek átmennek játszani a szomszédba. Legalább csend van és nyugodtan dolgozhatok! — mondja. Este döbben aztán rá, hogy a gyermekek a szomszédban eljátszották az időt és a feladat nincs kész.' Köve*kézi k aztán az apa előtti eltitkolás tagadás. Az apa sem néz utána a dolgoknak, hiszen otthon van egész nap a felesége, neveli a gyermekeket. Laci édesapja és édesanyja üzemben dolgoznak. A szülők az üzemben étkeznek, a gyermekek kosztot hordanak. Laci az iskolából jövet hazahozza az ebédet, megterít és kisöccsével együtt étkeznek. Közösen rendbeteszik a lakást, elvégzik gondosan az iskolai leckét, hiszen tudják jól. a szülök este rendszeresen ellenő-rik. Soortra, játékra is jut idő. A bevásárlásban olyan önálló a két fiú, hogy erre a szülőknek sincs gondja. Esti ellenőrzésnél néha még akad hiba de egyre ritkábban. A helyesen munkára nevelt két fiú a szüleinek sok '■-örnet szerez. Nem is fordul elő. hogy Laciéknál a gyermekek büntetésén a szülők hpzt'!>Vprdar>ak. AHOL MEGVAN az egyetértés, ott nyugodt légkörben nevelődnek a gyermekek. Neveljék hát a szülők egyforma szigorúsággal gyermekeiket! Követeljék meg tőlük a kötelesség pontos elvégzését hogy a munkát kedvelő, vidám, elégedett felnőttek váljanak belőlük. T. E IFJÚ LEVFI FZOIMK ÍRJAK Vípbijp iskolánkat Az elmúlt héten lázas munka folyt az iskolában. A fiúk legallyalták a fáltat, levágták róluk a száraz ágakat. SzétülteVék a büszke- bokrokat és málnabokrokat is telepítettek A lávok az iskolaudvart tették rendbe. Felásták, elgereblyélték a fák környéket és virágmagokat is vetettek bele. Tanítónéni vett árvácska és százszorszép palántákat, azok is bontják már szirmaikat. Mikor a lányok a jó porhanyós földbe elvetették a virágmagokat, körülkerítették a viráq-ágyá- sokat. Előbb cserepekkel, majd balra magasságban kéf szál fehérre meszelt dróttal. Mi ilyen munkákat végeztünk az udvar és az iskolákért csinosítására. NÉMETH MÁRIA VIII. o.. Surján. Állami Alt. iskola. JCati néni üzeni..Kiss Máriának és Szöllősi Térésnek Hunyad-íalvára. örömmel olvastuk leveleitekben, hogy a háromnegyedévi bizonyítványfok ötös lett. Reméljük, hogy továbbra is szorgalmasan fogtok tanulni. A kirándulással kapcsolatban javasoljuk, hegy az Iskolával egyszer Szolnokra is tátogassatok el. D. Acs Margitkának Kuncsorbára. Szeretettel vettük soraidat. Várjuk továbbra Is leveledet, melyben az őrsi összejövetelekről, valamint terveitekről adsz tájékoztatást. IsholánUhtui isi metgaiakult as uítöröcsaoat Csak azok lehetnek nálunk úttörők, akik a 3-as, 4-es és 5-ös tanulmányi eredményt elérték és vállalják a reájuk háruló felelősséget. Nálunk a VII/B. osztályban két őrs alakult. Az egyik neve „Jóbarát'’, a másiké pedig „Természetjáró” öirs. Megválasztottuk az őrsvezetőt, helyettest és pénztárost. Már az első összejövetel is igen jól sikerült. Takarékossági versenyt rendezünk s az ösz- szegyűjtöit pénzből kirándulást szervezünk. Barabás Róza, Kisújszállás. Hegedűs Ilonkának Ujszászia. Szeretnénk, hogy ha máskor is írnál a gyermekrovatnak. A beküldött verset közölni még nem tudjuk, nem üti meg a kellő mértéket. Márta Erzsébetnek Kisújszállásra. Aki a gyermekre'’atban megjelenő találós kérdéseket, rejtvényt megfejti, határidőre beküldi, azok között 3 meséskönyvet sorsolunk ki. Találós kérdéseidet várjuk. — Címünk: Tlszavidék Szerkesztősége. Szolnok. ) Hörcsög fejé ■ * i Ahogy a föld kis eredeti Mindig jobban ijedeze.tt I nagyot koppant Mert a bidkus oda huppant A léggömböt elengedte Kálim palva ért a földre téggömbsullyaJ megkeverte Levegőbe az emelte
