Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-09 / 107. szám

Diniből a termelőnek és az országnak is egyformán nagy haszna van... Néhány me&ysnyzes ut^a;yénk aprotnait termeléséhez A szakembereit — aki'lt tu­dományos gyakorlati, vagy kereskedelmi vonalon foglal­koznak a világhírű magyar magtermeléssel és dplgoznak ennek újbóli fellendítéséért — közös tanácskozáson vettek részt az F. M.-ben — úgy két héttel ezelőtt. Mielőtt e tanácskozás je­lentőségét lemérnénk, me­gyénk mezőgazdasága szempontjából, — adjunk né­mi áttekintést a pillangósvi­rágú szálas takarmánynövé­nyek, elsősorban a lucerna és a vöröshere termelésének je­lenlegi állapotáról. Mit mutatnak a számok? Azország szántóterületének l:b. 12 százalékán termelnek lucernát és vörösherét. Szol­nok megyében alig 7 százalék volt a múlt évi arány. Ügy gondoljuk, elég lenne ez az 5 százalékos szintkülönbség is ahhoz, hogy bebizonyítsuk a megye. ta’ún mány termelésé­nek elégtelenségét. Nem hallgathatjuk el azon­ban a következő döntő ténye­zőket sem: talaj és éghajlati viszonvai a Tiszántúlt — így megyénket Is — a földkerek­ség egvik legkiválóbb mag- termelő területévé avatják. Bizonyításul éppen elég anv- nvit megemlíteni, hogy me­gyénk lucernatermelésében a múlt évi kataszteri átlagter­més egyenlő volt az országos­sal. míg vörösheréből több mint másfélszerese volt an­nak. Emellett a magtermelés hagyományai, a messze múlt­ba visszanyúló tapasztalatai még mindig élnek földműve. lö'nkben. És szakemberekben sincs hiány. De a pillangós- virágú növények komoly ta­lajjavító hatásán túlmenően döntő szempont, a szinte kor­látlan aprómag exporílehető- sé?. S ha már az exportnál tartunk, ki kell emelni, hogy amíg egy hold kenyérgabona ter­mése után kb. ti) dollár ér­tékű valutát kapunk, addig ugyanekkora terület lucer­na terméséért kb. 100 dol­lárt. — több mint kétsze­resét. Ezenfelül ittmarad az első ér második kaszáiású takar, mány is — mondhatjuk in­gyen. Hazánk #-■ így megyénk — állattenyésztésének fejleszté­se szempontjából is nélkülöz­hetetlen feltétel áz aprómag- termelés fokozása. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy itt csak a vetésterüiet növe­lése a fontos. Legalább ilyen jelentős a korszerű agrome- chanikai, agrokémiai módsze­rek alkalmazása. Az előbbi­vel nincs is baj: gépállomá­saink elegendő, korszerű gé­pet biztosítanak. Ugyanígy rendelkezünk megfelelő gépi kapacitású növénj'védő állo­mással, amely elvégzi a kor­szerű növényvédelmi munká­kat. A korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásában azonban lemaradtunk. Na. gyón kevés helyen találko­zunk elsősorban kapáslucerna vetésekkel, amit a megyében Például a mezöhéki Táncsics Tsz 10, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz pedig 20 hol­don már bevezetett. Ennek a módszernek előnj'e, hogy az átlagosnál gyorsabban tud fejlődni a növényállomány és a gyomirtással egyidőben a kártevők ellen is tudnak vé­dekezni. Ugyancsak rendkívül érté­kes Manninger G. Adolf Kos-’ suth-díjas egyetemi tanár módszerjavaslata, a magfo- •■'ásra vonatkozóan, amelvet a kiváló szakember az FM-beli ‘anáoskozason ismertetett. Lóra Béla elvtárs — aki a Megyei Tanács Gépállomás* leaznafósága részéről vett •észt az értekezleten — a kő. vetkezőkben jellemezte 0 Mann i n ser-módszert: — A magfogásra kijelölt területeken május első felé­ben szakaszos kaszálással, jú­nius végén pedig — a zöld­bimbó likasztó légy (lucerna- böde) megjelenése előtt—sá­vos kaszálással (25—30 cm) agyidőben el lehet végezni a technikai és vegyszeres véde­kezést is. A sávokon a leka- 'zált lucernát száradás után össze kell gyűjteni. A másod, •zor kinőtt lucernát vagv vö- rösherát a többivel kell 'ekr- szálrii. maid szárítani. A -s éplés :s együttesen ‘őrién ik — átalakított kombájnná1 ragv herefejtővei. — lényeges része a mód­szernek — folytatta Dóra elv­társ —, hogy a szalmagyűjtő- kocsiból a pelyvát ne szórják szét, mert az — kalapácsos darálón leengedve — kiváló takarmányt ad. — Ez volna tehát a szak­szerű magfogás módszere. Milyen tapasztalatokat, ja­vaslatokat hasznosíthatnánk még a megyében az említett tanácskozásokon elhangzot­takból? — Abból kiindulva, hogy a gabonavetésterület. most már kötetlen, v«ui lehetőség — ami elengedhetetlenül szük­séges — a lucerna és vörös­here vetésterületének növelé­sére is. — a korszerű agro­technikai, biológiai és mecha­nikai módszerek bevezetésén túlmenően. — Főcélként azt kell kiemelni, hogy a megfe­lelő területen folytatott mag- tcrmclésről a legallialmasabb "észt hasznosítsuk magfogás­ra. — Lényeges az is, hogy a magot időben csépeljék, az exportra szánt részből már augusztusban, a többit pedig egkésőbb szeptemberben százszázalékig csépeljék el. Ez a feltétele annak, hogy á vi- ágpiacon ne ár alatt kelljen eladni a magot. Nem szabad előfordulni a jövőben olyan esetnek, sem, mint legutóbb, hogy még a múlt év decem­beréljen, sőt januárban is ma. got csépeltek. — A Megyei Tanács Gép­állomás! Igazgatósága — a termelők nevében is — azt kéri gépállomásainktól: a ki­jelölt gépeket időben állítsák ' a magcséplésre és ezekkel ne csépeljenek gabonát. Hi­szen alig négy-öt százalékát vesszük ezzel Igénybe a me­gye gépparkjának. > * A megye dolgozó paraszt­sága tudja azt, hogy az apró- magtermelés egyéni és nép- gazdasági érdek is egyúttal — reméljük, a közeljövőben már gyakorlati tapasztalatokról, minél több szerződéskötésről is beszámolhatunk. Addig is lapunk szerkesztősége várja a szakemberek, tsz-ben. álla­mi gazdaságban és egyénileg d Jgozó parasztok véleményét " fentiekhez. Reméljük gyü­mölcsöző lesz a vita és ami ' legfontosabb: tettekre ser­kentő. Pályázati (elhívás A Népi Iparművészeti Tanács és a HISZÖV a faragó népi ipar­művészet továbbfejlesztésére, az alkotómunka kiszélesítésére nyil­vános pályázatot hirdet. A pályázat célja a legjobb fa­ragó népművészeti hagyományok felhasználásával és továbbfej­lesztésével olyan különböző fa­ragott tárgyak készítése, ame­lyek művészi, használati, formai, technikai és általános minőségi szempontból a mai igényeket ki­elégítik és árszerűségüknél fog­va alkalmasak bel- és külkeres­kedelmi forgalomba hozatalra. A pályázaton mindenki részt vehet fa-, csont-, szarufaragá­sokkal. ólom, réz. vagy kaucsuk berakással, aki a fenti célkitű­zéseket munkáiban megvalósítja és az alábbi tárgycsoportokba küld be pályaműveket. Egy pá­lyázó az összes tárgycsoportban is részt vehet. Pályázni csak kész munkákkal lehet. Kivitelezetten tervek (raj­zok) nem kerülhetnek elbírá­lásra. I. Dohányzókészlet, (cigaretta-ha­mutartó, esetleg tálca is). II. ► Különféle méretű és rendelte­tésű dobozok, cigarettatárcák, stb. III. Kisebb használati-, ajándék és emléktárgyak, (hamuzó, szaru- sótartó, szarucigaretta tartó, ki­tűző, tükrös, stb.) A pályaművek beküldésének határideje 1957 augusztus 15. a következő címre: HISZÖV Nép­művészeti Osztálya Budapest. V., Sütő u. 2. félemelet. (A csoma­gon feltüntetendő a ..pályázat“ szó.) PALYADIJAK: 22 db díj, összesen 10 000 Ft I.-II. csop.: 1 db I. díj 1000 Ft 2 db II. díj á 600.— 1200 Ft 3 db III. díj á 400.— 1200 Ft III. csoportban: 1 db. I. dii 700 Ft 2 db II. díj á 400.— 800 Ft 3 db III. díj á 300.— 900 Ft 4 db IV. díj á 200.— 800 Ft A Bíráló Bizottságnak meg nem felelő művek esetén jogá­ban áll a pályadíjakat ki nem adni, illetve megosztani. A pálya­díjakban nem foglaltatik bent a ' pályaművek vételára. A pálya- őíjjal kitüntetett munkákra a HISZÖV fenntartja az elő ételi Jogot. A pályázók mindennemű felvi­lágosításért fordulhatnak a HI­SZÖV Népművészeti Osztályá­hoz. Rendkívüli (Tazási kedvezmények a Budaoesti Ipán Vásár látogatóinak Ez év május 31. és június 10-e között megtartásra ke­rülő Budapesti Ipari Vásár rendezősége messzemenő me- netdij kedvezményekről gon­doskodott az előreláthatóan nagyszámú vidéki és külföldi látogatók részére. A vásár- igazolvánv birtokában a vi­déki látogatók Budapestre való felutazásuknál május 28-ának 0 órájától kezdve június 10-ének 16 órájáig, visszautazásuknál pedig má­jus 31-ének 16 órájától jú: nius 13-ának 24 órájáig a következő kedvezményeket vehetik igénybe: A MÁV és a GYESEV (Győr — Sopron — Ebenfurti vasút) összes vonalain 50 szá­zalék; a MAHART dunai sze- mélyhajójáratain 50 százalék; a MÁV AUT járatain a visszautazásnál 50 százalék; a MALÉV belföldi vona­lain oda és vissza 20 százalék (külön-kiilön is igénybevehe- tö). A kiállítók és a külföldről jövő látogatók az itt meg­adott időpontoknál hosszabb ideig is igénybevehetik eze­♦ ket a menetdíjkedvezménye- tikat. ♦ .gy további értékes ked­♦ vezménvt nyújt az az újítás, ♦ hogy a váj. /’•a felutazott lá­♦ logatók az e-.* teit kedvez- tmények időtartamán belül. | Budapestről még egy külön 1 utazást is tehetnek a vidék | bármely pontjára és vissza {a magyar vasutak és a MA­CHART vonalain. Ez alkalom- j mai úgy oda-, mint a vissza- í utazásnál kiilön-külön 33 zszázalékos menetdijkedvez- tményt vehetnek igénybe a 2 birtokukban lévő vásáriga- izolvány alapján és — pedig taz igazolványban található, e I célra rendszeresített külön „kedvezmény-szelvény“ fel- használásával. — A kedvez­mény megszerzésének módja: A látogató előzetesen meg­vásárolja a szükséges vásár- igazolványt. darabonként 10 forintért, az igazolványok a MÁV. GYF-SEV és a MA­HART vidéki állomásainak jegypénztárainál, az IBUSZ fiókok és kirendeltségek pénztárainál, valamint szá­lmos város és község Tana-. ♦ csaltál beszerezhetők. B u bor Gyula üiicusdultuhk a Htáiiába : indulásról is * ^ kell szólnom valamit. Annyit meg kell említenem, hogy 75-en indultunk Szol­nokról vasárnap reg­gel, Többségében szolnokiak voltunk, de jöttek velünk fenyvemekiek, cibak- háziak is. Az összeté­tel aztán méginkább sokafmondóbb. Fej­kendős néniktől rú- zsosajkú kislányokig, r gyóoyszerésztől a vasutasig, diáktól a laná’úg, fodrásztól a fényképészig, egyszó­val q társadalom m’ndcn-rendü és ran­gú emberét képviselte csovortvnk. így indultunk mi, vidám IBUSZ-turis- ták eltölteni a vasár­napot. Zegyvarékas- nál elhagytuk az Egerbe induló Szol­noki Névi Együttes*, mivel Rába kocsijuk dugulást kanott Mi jókat nevettünk raj­tuk, s kárörver.dően suhantunk el mellet­tük, efféle froclizó szavak kíséretében: — Net itt ran még Eoer. mi még me­gyünk tovább. A lelkemre is kö­tötték víg uWársaim, dicsérjem meg az öl­es Autóközlekedési Vállalatot a telies utazási kényelemért, a rádióval felszerelt farmntoros Ikarus ko­csiért. Végigrobogtunk a Jászság akácos, jege- nyés falcain, s Gyön­gyöst elhagyva. ki*á- rult előttünk a kéklő Mátra csalogató pa­norámája. ///egcsodáltuk Ga- ~ lyatető mese­szép szállóját, majd az ebéd elköltéséhez készülődtünk Mátraházán az étte­remben. Itt történt meg. hogy uiitársaim panaszkodni kezdtek, nem érzik marinkat otthonosan. Szőke Albert. az IBUSZ szolnoki vezetője ag­godalommal kérdez­gette, miért? — Azért — felelték a pajkos turisták —. mert nekünk a „Ti­szához” és a „Nemze­tihez” szokott szolno­kiaknak szokatlan az itteni pincérek fi­gyelmessége. kedves­sége és pontossága. A nap nagyágyúja a kékesi kaland volt. A bátrabbak csoport­ja kivált a nagyegész­ből azzal a céllal, bogy gyalog teszi meg az utat Kékesről Pá­rádig. A Sas kőig e' is jutottunk mindanny- nuian. Jónéhány de­rűs fényképfelvételt készítettünk, aztán visszhangzó hallózá­sokkal nekivágtunk a Disznóhát ösvényei­nek. — Egy­órai kaimszkodásoi-, mászások után jöt­tünk rá. törbecsaltak a jelzések Ott áll­tunk a Mátra "rdő- rengetegében. s nem tudtuk, hová, merre vezet utunk. Páfrányokat szedtünk, vadvirágot gyűjtöttünk, menles- tiik a sütkérező fürge gyíkokat, gyönyör­ködtünk az erdő fes­tői szépségében, csak azt nem tudtuk, mer­re menjünk. lÍz 'lösebbek már * kezdtek kétség­beesni. (je a fiatalok­nak nagyon tetszett a kaland. Különösen, amikor az egyedüli kiútnak az látszott, ha leereszkedünk a meredek heg%iolda\on a völgybe. A nagy­többség nersze csúsz­na. bukdácsolva tette meg ezt a* utat. úgv- annyira. hogy akad­tak. akik a ro3szul- lé'ig kacagták mami­kat. látva mások kín­lódását Volt olyan kiránduló is, aki, ■’k a fényképezőgépe elöbb leért a völgybe, mint ő maga. Ideérve mégis a Disznókői őrházhoz, fellélegzettünk nzt hittük, célhoz értünk. A röjtönzött tréfacsi- nálök söhaHozva •ríz- tek fel a meredek herrutetőre. Akkor nyúlt meg az armink. amikor meg- ^vcl.íijir. tviőo rnrM<*b> c kilo™ •■•■'".•r e rogyunk Párádhoz. A női nem egyes tagjai lázadozni kezdtek. Nylon ha­risnya követelésekről, cipőkárpótlás igény­lésével fenyegették az IBUSZ vezetőiét. A fiatalok viszont azon a véleményen voltak, ha ez a bo­lyongás be nem csú­szik, nem. lesz ilyen maradandó emlékű a mátrai túra. /'If iről írjak még? Sándor Pali bá­tyámmal találkoztam a minap, meséli, vnokahúaa. a csinos Éviké, aki Tiszakécs- kéről volt velünk, rá- para ncsolt: — Pali bácsi, ha legközelebb kirándu­lást szervez az IBUSZ, el ne felejt­sen szólni. S azt is hadd mondjam meg. ho­gyan jutottunk haza. Zagyvaré kasnál be­adta a kulcsot az egyik buszunk. Ott á'Uunk tanácstalanul és bámultunk ki a zu­hogó esőbe. Mögöt­tünk vásztázó fények villantak fel. s hama­rosan három autó­busz fékezett mellet­tünk. Az Egerből ér­kező Szolnoki Népi Együttes ~oMgoit el mellettünk jóA1rrakót kívánva. Most ők ad­tán viasza a kölcsönt No. de maid legkö­zelebb !.. . BORZAK LAJOS Sóhajtson nagyot. '. ...tartsa vissza a levegőt... Kész! — mondja Sebestyén Béla laboráns Jászárokszállá- son azoknak az embereknek, akik vesznek annyi fáradtsá­got, hogy elmenjenek a köz­ség közepén lévő vándor rönt- aenautóhoz. (Jelenleg már Jászf'nyszarun van). A megyei tüdőbeteg gondo­S ha már itt tartunk, né­hány szóban említsük meg Keszthelyi István, Molnár Jenő, Sebestyén Béla. Szaba­dos Jenő, Lászlóvári László érdemeit, akik családjuktól távol, heteken, hónapokon ke­resztül járják a falvakat, na­ponta négy-ötszáz embert vizsgálnak meg. s mentenek Sebestyén Béla munka közben. zó intézet vándor röntgen- autója állandóan járja a me­gye városait, községeit, fal. vait, hogy felkutassa, ki a be­teg. Senkinek egy fillérjébe sem kerül a'vizsgálat, mégis majdnem erőszakkal kell az embereket elvinni a vándor röntgenautóhoz. meg az emberiség egyr pülő rémétől a TBC-löi kérnek ők különösebb eil» e- rést munkájuk után a lakos­ságtól, csupán annyit, hogy menjenek el minél többen a tüdőszűrő vizsgálatra, hogy a munkájuk ne legyen hiába­való. A' jászárokszállásiak gyülekeznek a vizsgálatra a vándorául»'* előtt. Bíróság elolt a karcagi fegyveres ellenforradalmárok Nyugatról akartak t®gyv®r©ket szereim — A Szabad Európa rádión kaptak üzeneteket — Röp ratokat készítettek és törlesztetlek A budapesti Fővárosi Bí­róság egyik gyorsított taná­csa ma kezdte meg annak a nagyszabású bűnügynek a tárgyalását, amelynek 12 karcagi és kisújszállási vád­lottja már novemberben szervezkedést kezdett a népi demokratikus állam- rend megdöntésére. A szervezet vezetői Sinko- vics Gyula 31 éves karcagi laboratórium-vezető és Rdcz Sándor 21 éves karcagi anyagbeszerző voltak. Még a múlt év végén kapcsolatba léptek Kiss Varga Sándor volt repülőszázadossal, aki megígérte, hogy disszidál és Nyugaton fegyvereket szerez nekik. Külföldi tárgyalásai eredmé­nyét a megbeszélés' szerint ..Nagykunság vagy pulyka- kakas“ jelszó alatt a Szabad Európa rádión küldte, köz­ben társai itthon nézlek fegyverek után.--------------­Si került is nekik kézi­gránátokat és revolvere­ket szerezniük. A szervezet a konspiráció legszigorúbb szabályai sze­rint dolgozott. Karcagon két, Kisújszálláson egy csoport működött, de megbízottjuk volt Szolnokon és Nézsán is. A tagok sem ismerték egy­mást. úgy vigyáztak, nehogy leleplezhessék őket. A fegy­veres szervezkedésen kívül röpiratokat készítettek és osztogattak, sőt a szervezet egyik tagja; Filep István karcagi gimná­ziumi tanár, a diákjaival ké­szíttetett és sckszorcsittatott röpiratokat. A rendőrség azonban a szervezetet lelep­lezte és így kerültek ma a bíróság elé. Elsőnek Rácz Sándort hall­gatták ki. aki részletesen el­mondta. miképpen működ­tek. A tárgyalás lapzártakor tart. Érdekes szenedések a labdarúgó sportban Nagyjelentőségű és érde­kes szerződést kötött kedden délután az MLSZ Elnöksége: a magyar labdarúgó váloga­tott egyhónapos dél-amerikai túrán" vesz részt, amelvnek során Budapest csapata né­ven is szerepel. Az okmányt az ellenfelek részéről Jósé da Gama, a dél-amerikai lab­darúgó szövetség Budapesten járt megbízottja irta alá. Jósé da Gama —« zsebében az ér­tékes dokumentummal — már el is utazott a magyar fővárosból. A magyar labdarúgó válo­gatott a távoli világrészen a következő mérkőzéseket játssza; Július 14. Rio de Janeiroi Brazília ellen; július 21. Montevideo: Uruguay ellen; július 28. Lima: Peru ellen; augusztus 4. Santiago: Chile ellen; augusztusi!. Buenos Aires: Argentina ellen. A Budapest név alatt ed­dig három mérkőzés biztos: július 17-én Sao Pauloban, július 24-én Montevideoban és július 30-án Limában ját­szik az együttes a város vá­logatottja ellen. Lehetséges azonban, hogy még további két mérkőzésre is sor kerül, — Budapest válogatottjának mérkőzései eavebként edzri jellegűek. (MTI).

Next

/
Thumbnails
Contents