Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-08 / 106. szám
VILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYE) TANÁCS LAPJA ! II. évfolyam. 106. számú ARA: 50 fillér. 1957. május 8. szerda. Megkezdték Sinkovics Gyula és társai bűnügyének tárgyalását A T1SZAVIDÉK GAZDAROVATA EGESZ OLDAL SPORT SZÜLÖK ÉS PEDAGÓGUSOK találkozása Anyák, napjára készülődtünk, s felmerült a gondolat: Az októberi események meg- mutatták, komoly hiányosságok vannak nevelésünk terén. Próbáljuk meg, hívjuk össze a pedagógusokat és a szülőket egy tanácskozásra, mert csakis a közös erőfeszítés segít. Banka Emánvsl elvtárs- nak, a párt községi elnökének javaslatára az összejövetel szervezését Bakó Sándor, a KISz titkára, Vidra Pál a népfront elnöke, és én, a nőtanács titkára — szívesen vállaltuk. Meghívtuk a Szülői Munkaközösség tagialt, az iskolák, óvódák és a különböző szervek vezetőit és sok dolgozó nőt. A tanácskozást az egyes számú alapszervezetben tartottuk, ahol a terem szépítéséről a fiatalok gondoskodtak. Nem is vallót tunk velük szégyent, mert a szép díszítés mellett kis emléklapokkal is meglepték a vendégeket. A nőtanács tagjai pedig a „terülj asztal- kám"-ról gondoskodtak. A kitűzött időben szitált az eső és izgatottan vártuk, vajon kik jönnek el? Nem kellett soká töprengenünk, mert a szorításoktól eltérően mindenki pontos volt, kezdhettük a beszélgetést. Nem volt vtt előre megírt beszéd, sem előre elkészített hozzászólás. A nőtanács nevében Kaszab- né elvtársnő mondott rövid üdvözletét s kérte a jelenlévőket, hogy beszélgessenek a gyerekekről. S a kötetlen beszélgetésből mindenki sokat tanult, okult, mert mindenki nagyon őszintén mondta el véleményét, minden pózolás és hivatalos magatartás nélkül. Politizáltunk is és szívesen beszéltünk az újjászületett párt politikájáról. Hasznos volt a találkozó azért is, mert azok a pedagógusok, akik az októberi es&mények során elvétettek egyet-mást, mosi újra közel kerültek a párthoz, feloldódtak a kételyeik. Erezhették, hogy lesz aUcal- muk jóvátenni a hibákat, s megjavítani . nevelő tevékenységüket. Sok szó esett többek között a szülök és pedagógusok kapcsolatának tartósságáról, a szülői munkaközösségek újjáalakításáról. Elhatározás is született, ami szerint havonta tartunk ilyen tanácskozást. Többen javasolták azt is, hogy külön hívjuk össze azokat az édesanyákat, akiknek a gyermekeivel nehezebb boldogulni. Késő éjjel 11 órára járt az idő, s még mindenkinek kifogyhatatlanul sok volt a mondanivalója. Szülők és nevelők meleg szavakkal köszönték meg a szervezetek vezetőinek ezt az estét és S meleg kézszor tussal tettek ■ Ígéretet: a bizalomra, gon- S doskodásra, jó munka és J újabb bizalom lesz a válasz, j A vendégek távozása után J mi vezetők is összeültünk s S levontuk a tanulságokat: Er-1 demes fáradozni azért, hogy ! az újjászületett pártot mégis merjék, ress FAGY VÉSZÉ LY! ] Agronómusok, termelőszövetkezeti vezetők,! gyümölcstermelő gazdák, FIGYELEM! Május 8—!>—10-én erős lehűlés, talajmenti és hét- j méter magasságig fagy várható. Ezúton is felhívjuk a termelők figyelmét, hogy e • napokon tegyenek meg mindent a fagyveszély elhárítása | érdekében. Javasoljuk, hogy különösen a hajnali órák- * ban lassan cgö. cs erősen füstölő anyagokból, mint pl. a j nedves szalma, szalmás trágya, venyige, falomb, komposzt és egyéb lassan égő anyagokból a veszélyes helyeken több apró kupacot gyújtsanak meg. — A füstöléssel elég eredményesen lehet védekezni a fagy veszély ellen. A MEGYEI TAN ÁCS VB MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYA lJj cukrászdák létesülnek n megyében A Ealu lakosságának igénye egyre nő. Ezért megyénk földmuvesezövetkeze- tei. mintegy három millió forint beruházással új cukrászdákat, vendéglőket és kerthelyiségeket létesítettek, illetve létesítenek. Jelenleg Jészjákóh almán mintegy 300 ezer forinttal cukrászdát létesítenek, Cser- keszőlőn 1 millió forintos beruházással vendéglő-étterem és cukrászda készül. Zagyva- rékason sport vendéglőt nyitottak. A földművesszövetkezeti egységekbe ha bemegy az ember, valóban megjön az étvágya, mert csábítja a sok rigójancsi, bohém-szelet, — vagy egy jó tejszínes -indiáA turkevei Búzakalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet fiataljai a városban elsőnek alakították meg a KISZ szervezetet, s hogy a fiatalokat esténként összetartsák, ezért a szövetkezet székhazában két helyiséget kertek. Itt pingi pong- és biliárd asztalt állítottak fel, hogy szórakozni tud- janak. Mint láthatjuk Vámos István nagy mestere a fehér labdának ner, nem is beszélve a ven- ♦ déglő-éttermeknél a frissen * sültekről, fatányérosról és aj jó halászléről. J ■■ ..........HAZ A $ Matjíjarőrsj:á(j ra ♦ A Magyar Vöröskereszt és J a Jugoszláv Vöröskereszti közvetlen megegyezése alap-1 ján, a hazájukból Jugoszlá- Í viába távozott 14 éven aluli J gyermekeket — a szülők kí-í vánságára — visszajuttatják X családjukhoz. E megegyezés* értelmében 1957. május 9-én t a Magyar Vöröskereszt négy- venkét gyermeket vesz át a* Jugoszláv Vöröskereszttől —* Horgoson, a jugoszláv határ-1 állomásén. De bezzeg sok kedvelője akad biliárdnak is, ahol viszont Kovács József a nagy mester. így aztán jó helyen, jó hangulatban töltik munka után estéiket a turkevei Búza Kalász Termelőszövetkezet KISZ fiataljai. Nem történt volna meg... ha Varga József, a Tiszamenti Vegyiművek gépkocsivezetője szabályosan hajt. Ugyanis Szolnokon, a Thököly útról jött s rá akart fordulni a 4 sz. főközlekedési útra. de először is nem állt meg mielőtt ráhajtott volna, másodszor nem engedett elsőbbséget az autóbusznak, — harmadszor nem tartotta be a kanyarodásnál előírt 5 km sebességet s így összeütközött az állomás felől szabályosan haladó GO őOO-a.s rendszámú autóbusszal. Még szerencse, hogy a benne ülők nem sérültek meg.- — Az okozott kár. 200 fortót. S :: , . I JLLhNTOS SE... I Még ebben az évben 35 000 köbméter fa érkezik ) S a Szovjetunióból Szolnokra m n ■ Hazánk iában, erdőben ■szegény — ezért mindig visz- Sszafcéro problémája iparunkénak a faanyagellálás. Nem is J tudnánk leküzdeni ezt a ne- 5 hézségeí, ha nem számíthat- I nánk barátaink, szomszédaink í önzetlen segítségére, akik jóival szerencsésebb helyzetben "vannak nálunk, böviben ha- »talmas erdőségeknek. ■ Közülük is elsősorban a ; Szovjetuniót kell kiemelni. 5 Az import fenyő és lombos • rönkök túlnyomórészt innen »származtak és származnak. [Az ellenforradalom óta pedig • még növekedett a szállítás, • hogy mielőbb fel tudjuk épí- •teni a romokat. Záhonyig {széles nyomtávon, 70—80 {tonna teherbírású vagonokiban érkezik az áru. Itt átrak- S iák a mi „kis” vagonjainkba 1— három vasúti kocsi telik jmeg egy ..gondolából”. Utána • útnak indítjuk a rönköket a {fűrésztelepek felé — közte a [Szolnoki Fűrészüzem felé is. ! Néhány hónappal ezelőtt s • még ezéltében-hosszában hí- j fesztelték egyesek, hogy a •Szovjetunió az alárendelt ke- jreskedelmi partner szerepére jkárhoztatja hazánkat: olcsón [vesz és drágán ad. | Hogy ez mennyire kitalálás, azt meg tudják mondani ja Szolnoki Fűrésztelepen, |ahol a legtöbbet találkoznak la szovjet segítséggel, a szov- íjet árukkal: de minden más » írólT ol o f rí ól ve* «iWrvl beszerezhető nyers vagy s< gédanyaggal dolgoznak — Ebben az évben 80 01 i köbméter gömbfát kapun Záhonyon ál a Szovjetunió’cx — mondja Nagy András eh társ, a budapesti fűrésze szolnoki üzemének telepre zetője. — Ebből 35 000 köl mértert közvetlenü1 a szolnol páter kap. L/úcot, jegenye borovit várunk. Ebben a ni gyedévben. még 7000 köbmi tér érkezik. Igcz, most a szól hfások egy kicsit megakad trV, de a jövő héten már jön nek a vagonok, csak győzzü kirakni. Az szép. hogy jön, gondol hatná bárki. Pénzünkért bár honnan vehetünk. Vajo mennyibe kerül nekünk szovjet importfa? — Kény szervásárlás-e, mint ahogy rágalmazók tartják. — Erről szó sincs — mond Nagy elvtárs. s be is hozz mindjárt az árjegyzéket. Eb tői kiderül, hogy a hazai kitermelésű fenyő köbmétere elsőosz- íályban 905. másodosztályban 757, harmadosztályban pedig 644 forint köbméterenként. Ezzel szemben a jóiránőségű szovjet importfenyőt 265 forintért kapjuk. Így már könnyen kiszámít hatjuk, hogy ebben az évbet hozzávetőleg ötvevegymUli forinttal olcsóbban tudjál be szerezni faszükségletünket :- mintha saját termelésűikéi dolgoznánk fel ipari célokra *0 (hogyha egyáltalán lehetősé- k günk volna erre). Legnagyobb 51 szállítónk a Sznvjetuniő, te- hát nem használja ki szorult k helyzetünket, mint ahogy ezt :- helyében minden kapitalista >- állam megtenné. í* De nemcsak az előnyös ke- y reskedelmi kapcsolat az, mi- fői tudnak itt. A közelmult- Lan 300 köbméter cseh, 200 köbméter román és 7Z00 köb- ' méter szovjet fenyőrönk ér- kezett Szolnokra. E/jért a-tán k még a minimális eladási árat sem számították fel. ajándék- képpen. ingyen küldték. A ■- moszkvai szakszervezet, a n cseh és a romár, nép adorná- a nya vol,t. Azóta már be is ■- dolgoztak az ebből vágott fű- a részárut Budapest újjáépítésinél s mindenhol, ahol a- harci események kárt tettek. “ Számítás nélkül, találomra i- kérdezzük meg Járdány 1stvá-nt, a szolnoki MÁV szertár főnökét, mit tud a magyar _ sz ovjet^ árukapcsolatokról. Kiderült, hogy a szolnoki Tármu javító is bőségesen használ fel az importból. Legfontosabb a lombos és a fenyőfa — mondja —, amit közvetlenül a Szovjet- unióból kapunk. Havonta át- i tag 40 köbméter ilyen fa- 5 agyagot dolgoznak be a ko- esik javításához. Ezen kívül kamtunk -hTlMi nrr , 7, „ — Crt tonna Moszkv i-környéki 4000 : kalória átlag fűLőértékü sze- ■ net, ebből még vasutas ház- i tartási szénnek is jutott. Ami eszembejut és amit közvetlenül kapunk: jött még golyós- csapágy szerszámgépekhez, különféle idomvas, szegvas, hengereltvas még mielőtt a borsodnádasdi, ózdi üzem megindult volna. Ez nagy segítséget jelentett azokban a, napokban. Ha sorra járnánk a többi szolnoki üzemet, aligha találnánk olyan helyet, ahol ne isméméit a szovjet ipar termékeit. De nemcsak a gyárak és vállalatok, hanem a ma- gánépíttetők és parasztgazdaságok, akik nem tudják mire vélni, hogy egy-két köbméter épületfát el lehet csípni újabban a TÜZÉP-nél, az asztalosmesterek, akik nem nélkülözik annyira az anyagot, az építőmunkások, akiknek nem kell állni zsaluhiány miatt — értékelhetik igazán a baráti gesztust, az önzetlen segítséget. Vajon mit akartak elérni azok, akik a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok megszakítása mellett ágáltak? — miért erőlködtek annyi hazug rágalom kitalálásán?..-. Erre az elmúlt hónapok megadták a választ. S most már ez sem kétséges: jól jövedelmező vállalkozásokat akartak biztosítani gazdáiknak. (Palatínus)
