Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-08 / 106. szám

Kép^őmű.uéssefcí kiállítás, öt bál, sakks és pingpongsoeuseny — lf/úsá%i hét Fegyvemeken — Fegyvernek csak olyan kunsági kisközség, mint a többi. Csendes is, poros is, meg járhatatlanok is a mel­lékutcái ilyen májusi esőben dúskáló tavaszon. Mostanság mégis eléggé mozgalmasak Fegyvernek hétköznapjai. — Esténként kivilágított kul- turotthonban lányok, legé­nyek ropják a táncot, sak­koznak, ping-pongoznak, — vagy könyv-ankétokon vesz­nek részt. Természetesen nem egy­szerre. Mindezt úgy sorjá­ban, ahogyan az Ifjúsági Hét programja előírja. Május 1- től kezdve Ifjúsági Hetet rendezett a faluban a Kom­munista Ifjúsági Szövetség és a Kultúrotthon. Az indító ötletet a múlt évben már megrendezett If­júsági Hét sikere adta. Ek­kor határozták el minden évben megrendezik és hagyo­mányossá teszik. A KISZ vezetőinek most az volt a célja, hogy köze­lebb hozzák, megismertessék a Kommunista Ifjúsági Szö­vetséget a tégy verneki fiata­lokkal. Nézzük rneg, hogyan sikerült ez? A rendezvény több számát •— tábortűz-gyújtás, szabad­téri tánc — megakadályozta a kedvezőtlen időjárás. így csak a labdarúgó mérkőzése­ket játszották le, a lepény­evést, zsákbafutást bonyolí­tották le az első napon. A második és harmadik nap községi asztalitenisz és sakk- bajnokságot írtak ki Fegy­vernek újdonsült ping-pong bajnoka Bognár Gyula lett, míg a 19-es szimultánt játszó Szász Imre 14:5 arányban győzte le ellenfeleit, A döntő itt az volt, hogy a játszmák előtt előadást tartották a sak­kozásról, ami újdonságszám- ba< ment a faluban és többen megszerették ezt a szellemi sportot ezáltal. Szombaton nyitották meg a községi képzőművészeti ki­állítást. Azóta mintegy ezren keresték fel az Úttörő Ott­hon1, ahol a tárlat megte­kinthető. Fegyvemeken ez az első képzőművészeti kiállí­tás. Sikerét tekintve a leg­nagyobb az Ifjúsági Hót más rendezvényei közül. A helybeli művészek iga­zán gondosan felkészültek a kiállításira. Felsőbényi Antal festményei (Farkas-fej, „Pi­tyergő'* karcolata) már ava­tott ■ mestervonásokról árul­kodnak. Gledora Lajos és Fogarasi György csendéletei, tájképei, alakrajzal. metsze­tei élénksége derűt kölcsö­nöznek a tárlatnak. A legna­gyobb jelentőségű esemény Csík Miklós fegyvemeki pa­rasztember műveinek kiállí­tása. Csík Miklós esténként fog ecsetet kezébe, amikor elengedi az eke szarvát, el­végez az istállóban a jószá­gok körül. Kiállított képei népművészi tehetségről val­lanak. Ma aárul ünnepélyesen az Ifjúsági Hét. Szépségverseny, táncverseny teszi fel a körö­né, az egy hétig tartó szóra­kozás és előadássorozat sike­rére. KISZ vezetőségi gyűlé­sen értékelik majd a meg­mozdulás' eredményeit, fo­gyatékosságait, addig enged­tessék meg hozzáfűzni né­hány észrevételt. . Bátor kezdeményezés volt ez a fegyvemeki fiataloktól. S hogy nagyon jól megoldot­ták, jónéhány példával lehet bizonyítani. Csak néhányat említsünk meg. A 9000 lakosú kis község­ből ezren tekintették meg a képzőművész kiállítást. Kide­rült, titokban nagyon sokan foglalkoznak még festészet­tel a faluban, akikről eddig nem is tudtak. Fel is vetet­ték: alakítsanak képzőmül vész kört Fegyvemeken. — Matlári Ferenc, és Késmárki Zoltán művészi felvételei láttán a fotószakkör megala­kítását kérik a fiatalok. Az ötvenkét tagú KISZ szervezet tíz újabb belépővel gyarapodott. Horváth Mar­gitka, Mester Julitea, Ujj Jú­lia, és a többiek eljártak az Ifjúsági Hét rendezvényeire, aztán belépési nyilatkozatot kértek a Kommunista Ifjú­sági Szövetség vezetőitől. Sőt szülők — mint Kocsmár- néni is — keresték fel a KISZ tagokat, s kérték, ve­gyék fel fiaikat, lányaikat az Ifjúsági Szövetségbe. Hiányosságként meg kell említeni, hogy bár ifjúsági rendezvényről van szó, mégis hiányzott a programból a ki­fejezetten ifjúsági jellegű megnyilvánulás. Túlzott volt az egy hét alatti öt táncest beiktatása. Jobb lett volna az arány, ha legalább egy alka­lommal ifjúsági nagygyűlés­re, a Kommunista Ifjúsági Szövetség ünnepélyes taggyű­lésére is sor kerül. Mindent összevetve, mégis sikeres, eredményes és élmé­nyekben gazdag Ifjúsági he­tet rendeztek Fegyvemeken. — börzék — Megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Vil. ülésszaka Moszkva (MTI). Ked­den délelőtt a Kremlben megnyílt a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának VII. ülés­szaka. Az ülés iránt rendkí­vül nagy érdeklődés nyilvá­nul meg, mert ezen az ülés­szakon vitatják meg a párt és a kormány javaslatait az ipar és az építés vezetésének átszervezéséről. A Legfelső Tanács ülésé­nek megnyitása iránt nagy volt az érdeklődés. A közön­ség padsorai zsúfolásig meg­teltek. Igen nagy számban jöttek el a külföldi és a szov­jet újságírók, továbbá a dip­lomáciai testület tagjai. Délelőtt tíz órakor a Leg­felső Tanács Szövetségi Ta­nácsának ülése kezdődött meg. A Legfelső Tanács elsőnek az ipar és az építkezés veze­tésének további tökéletesíté­séről szóló javaslatot tár­gyalja. A második napirendi pont a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége által ho­zott törvényerejű rendeletek jóváhagyása lesz. I Jordániái helyzetről Beirut (TASZSZ.) Az A1 Ahtear című lap a jordániai helyzettel összefüggésben azt írja, hogy a jordániai impe­rialista-barát elemek további intézkedéseket tesznek a nemzeti mozgalom elfojtá­sára. A lap leleplezi a reak­ciós sajtónak azt a hazug ál­lítását, hogy ..összeesküvés*’ készült Husszein jordániai király ellen. Valóban szőttek összeesküvést — írja a lap, — de a jordániai nép ellen. Ez vezetett Nabulszi kormá­nyának leváltásához, az amerikai „segély'’ elfogadá­sához, többszáz tiszt és más haladó személy letartóztatá­sához,a rendkívüli állapot és a kijárási tilalom bevezetésé­hez, az iskolák bezárásához, a pártok és a szakszerveze­tek felosztásához. A jordániai események — hangsúlyozza az A1 Ahbar — idegen beavatkozás követ­kezményei. Ha nem így vol­na, mivel lehetne megma­gyarázni a 6. Amerikai Flotta mozdulatait a Földközi-ten­geren és a beim ti kikötő elő­terében, valamint amerikai felelős személyek fenyegető­zéseit. Mivel lehetne meg­magyarázni a szíriai határon észlelhető izraeli és török csapatösszevonásokat? Mind­ez beavatkozás Jordánia bel- ügyeibe. Az As Sark című lap meg- áüapítja, hogy a jordániai események „az inkvizíció ko­rára emlékeztetnek.’ Egyiptomi lapjelentések szerint Jordániában sok ál­lami tisztviselő nem jelent meg a munkahelyén, tiltako­zásul a jelenlegi kormány reakciós intézkedései ellen. Ez gyakorlatilag megbéní­totta a kormány gépezet mun­káját A lapok beszámolnak ar­ról, hogy folytatódnak a le­tartóztatások. A -kormány bejelentette „az államappa­rátus megtisztítását.*‘ Elbo­csátás fenyeget minden Olyan tisztviselőt, aki politikai te­vékenységet fejtett ki. A kairói lapok írják, hogy a Jordániái hatóságok kito­loncolták az országból az egyiptomi újságírókat és be­zárták a Men hírügynökség ammani szerkesztőségét. A Róza El Juszef című hetilap tudósítója a lap hétfői szá­mában az amerikai laptudó­sít ók jordániai beözönléséről számol be, alrik különleges helyzetet élveznek. 1945 mm 8. A nemzet sorsforduló napja ÁCSOK*»0K»<^GB30ScK8CScKacScK«<3Sa<8CScK^> Tizenkét esztendővel ezelőtt, 1945 május 8-án aratta a Szovjet Hadsereg döntő győzelmét a hitleri fasizmus felett. Ezen a napon hallgattak el a fegyverek, írták alá a hitleri Wehrmacht feltételnélküli kapitulációját. Ezen a napon nyílt meg a német nép előtt a jobb jövő, a szocia­lizmus felé vezető út. Németország egyik részében a munkásság vette kezébe a hatalmat s a dolgozó paraszt­sággal szövetkezve megteremtette az első valóban demok­ratikus német államot, a Német Demokratikus Köztársa­ságot, Németország másik részében ma. is a tőkések, a külföldi imperialistákkal szövetkezett monopolisták ural- ' adnak. De a munkásság, mely látja a másik, a helyes úton haladó Németország eredményeit, egyre határozottabb harcot folytat a kizsákmányolói ellen, az egységes, szabad és demokratikus Németország megvalósulása érdekében. 4% egyse** — a győzelem záloga Irta; Walter Ulbricht Emlékezzünk vissza 1915­re akkor kezdődött Németor­szágban a nagy fordulat. A hitlerista uralom letűnése le­hetővé tette, hogy mindent újból kezdjünk, hogy végér­vényesen pontot tegyünk a fasiszta elnyomás, a kapita­lista kizsákmányolás és szol­gaság után. A baljós körnek — a háború, látszatbéke, há­ború — nem volt szabad többé megismétlődnie. Ezt követelte a német nemzet életérdeke. A munkások anti­fasiszta csoportjai kiléptek az illegalitásból, a koncentrá. c.ós táborokból, az ermyráció- öól hazatértek az antifasisz­ták és a pártkülöribeégeken felülemelkedve, kezet nj'új- tottak egymásnak. Szilárd el­tökéltséggel láttak hozzá az ú; munkához. Az első nagy történelmi cselekedet a munkásosztály egyesülése volt, a kommunis­ták és szociáldemokraták összefogása hazánk keleti ré­szében. A német munkásmoz­galom ezen újjászületése a munkásosztályt képessé tette arra és erőt köicsönzött neki ahhoz, hogy egybefogjon minden antifasiszta erőt. Ez 'olt tizenegy esztendővel ez- őtt. Hála a munkásosztály egyesülésének és a kommu­nisták és szocialisták összefo­gásának a mi büszke Német Szocialista Egységpártunk- ban, Németország területének agyharmadán lehetővé vált hogy az antifasiszta erők a konszernek, bankok urainak és a nagybirtokosoknak ural­mát gyökerestől felszámolják és egy új államhatalmat épit- jfienek fel: a nAm demokrati- jkus rendet. A kézfogás lehe­tővé tette a dolgozó népben írni lő óriási erők ktbontakozá- «jsát. * A munkásosztály akcióégy- ; sége a döntő tényező a béke • biztosításáért és az egyesített, 1 békeszerető, demokratikus 3 Németországért folytatott j harcban is. Miféle más erő, 3 ha nem a munkásosztály és ■2 szakszervezeteinek egységes 2 ereje állhatná útját a bonni ; atemháborús politikusoknak? 'a Az Adenauer-kormány ej. ’2 határozása, hogy Nyugat-Né- 5 metországban atomfegyvere- >2 két tárol és N3nigat-Nómetor­2 szagot bázisként egy támadó 3 atomháború céljaira a NATO rendelkezésére bocsátja, so- kákát arra a felismerésre ; késztetett, hogy a háború ve­szélyét mindenekelőtt a saját 3otthonunkban kell megfékez­em. Erről tanúskodik a 19 ■ 3nyugatnémet atomfizikus tll- >2 takozása. Egyidejűleg a r.yil- =2 vanosság elé léptek követelé- 5; seikkel a nyugatnémet mun- - kásosztály képviselői. '3 * Most sok nyugatnémetor- iszági dolgozó is, aki ideigle- .anesen az ellenséges propa­ganda hatása alá került, kez- 3di felismerni, hogy a Német _3 Demokratikus Köztársaság «munkásosztálya mekkora tör- jténeimi cselekedetet hajtott 3 végre, amikor Németország ^keleti felében gyökerestől ki- 3 «irtotta a német imperializ- 'jjmust. A Német Demokratikus j 3 Köztársaság munkás-parasz* . j hatalmának és a Nemze’: -^Frontnak a tevékenysége kö­vetkeztében Németország j : minden békeszerető embere jelőtt bizonysággá vált. hogy p ■*nagy fordulatot egész Német­országban végre kell hajtani. A nép addig nem élhet bé­gében, amíg Nyugat-Német- országban az amerikai fi­nánctőkétől függő NATO-po- litikusok uralkodnak. A nyu­gatnémet munkásosztály és a békeszerető lakosság harca annál több eséllyel rendelke­zik a sikerre, minél erősebb a Német Demokratikus Köz­társaság, minél nagyobbak dolgozóink eredményei a szo­cializmus építése terén. Nyu rat-Németonszág mun­kásosztálya és mindenekelőtt a szociáldemokrata elvtársak most . 7, előtt az elhatározás slőtt állnak, hogy teljes mun­kát végezzenek. Az Adenauer- kormány imperialista politi­kájával saját külpolitikájukat kell szembe állítaniuk: az Adenauer-kormány belpoliti­ka javai a saját, a nyugatné­met államapparátusnak# a NATO-politikusoktől való megtisztítására irányuló poli­tikájukat; Nyugat-Németor- ~zág konszern és bankmágná- saiyal és ezek bonni kormá­nyával olyan gazdaságpoliti- "át, amely a dolgozó nén ér­dekeinek felel meg; végül pe­dig a bonni kormánynak a megosztásra irányuló politi­kájával szemben a nyugatné­met munkásszervezetek együttműködését a Német Demokratikus Köztársaság munkás-szervezeteivel és kormányával. * Miután 1945-ben megkez­dődött a német munkásosz­tály egyesülése és tizenegy évvel ezelőtt, 1946. ápr. 22-én létrejött a német munkásosz- ‘ály újjászületése a marxiz­mus-len i n izmus győzelmes tanának alapján, most Nyu- gat-Nérnetországban érkezett el annak az ideje, hogy felül­vizsgálva a nagy tapasztalato­dat 1945-tö! máig, levonják a tanulságot és bátran az ak- ’ióegység útjára lépjenek. A NATO-politika és a nyu­gatnémet NATO-hadserea atomfegyverekkel való fel­szerelése elleni népmozgalcm nagy lehetőségekkel szolgál egy nyugatnémetországi poli­tikai fordulat számára. Ezt a fordulatot csak akkor lehet előidézni, ha a nyugatnémet- országi munkásosztály a bon­ni fekete-barna koalíció im­perialista programjával a sa­ját programját állítja szem­be, a béke. a demokrácia és í haladás programját. Ismerje fel minden szociál­demokrata elvtárs. minden 'zociáldemokrata szervezet a helyzet komolyságát és csele­kedjék a német munkásosz­tály régi választási jelszavá­nak szellemében: „Az egység erőssé tesz!” A megértés és nz együttműködés Németor­szág két részének munkás- osztálya közt az alapfeltétele s béke, a domokrácia és a ha- 'adás Igaz ügye győzelmének Nvugat-Németomzágban és hazánk újraegyesítésének. Mapfeltétele a német nép boldog jövőjének. MÍHES GYÖRGY SyéBIRQTfl C8L Kalandos regény (57.) De nem akárhogy, hanem zegzugosan szaladunk, mint a róka, mikor be akarja csapni az üldöző kópékat. Itt bukkanunk fel, amott, tízszer is irányt változtatunk. Már két esztendeje én vagyok a gimnázium alsó tagozatán a legjobb futó. Most alaposan hasznát veszem a lábamnak. Szerencsére elég sűrű az erdő, úgyhogy nincs valami nagy valószínűsége annak, hogy eltaláljanak. Beérem Tudor bácsit s mutatom az irányt, ahonnan az SS-ek jönnek. — Az a favágó.:. — lihegem — az' ő emberük. Jelt adott nekik. Kakukkolt. Láttam, beszélgettek. Tudor bácsi leakasztja a géppisztolyt, egy fának i amaazkodlk. mélyet lélegzik, kifújja a levegőt, de várnia kelj még, a futástól remeg a keze. Céloz, aztán kettőt lő a iák közül elővillanó szürkéskék foltba. Jajgatás hallatszik. Talált! Rohanunk tovább. — Fuss haza — kiáltja a bácsi. — Figyelmeztesd apádékat Pakoljatok össze és várjatok reám. Én elintézem ezeket, aztán értetek jövök. Ha baj van, a patak mentén húzódjatok lefelé. Érted, Laci? Puskalövések közt szaladtunk tovább. — A pataktól ne szakadjatok el semmiképpen. •.. Folytatná még, de pokoli tüzelés kezdődik. Csak úgy fütyülnek, -átfognák körülöttünk a lövedékek. Ellenkezni szeretnék, hisz tudom, hogy rettentő ' veszélyekkel száll szembe, dehát lehet Tudor bácsival el­lenkezni? Int. hogy kanyarodjak jobbra. Ott a legsűrűbb az erdő, a legsötétebb. Ha egyszer ide bevetettem magamat, Péletnapig nem találnak meg a németek, ö balfelé halad és időnként lead egy-egy lövést. Minden lövésre valóságos fűzzápor válaszol. Szerencsére azonban nem látják és csak találomra tüzelnek. Teljes erőmből futok és csak időnként állok meg hallgatőzni. A lövések egyre elszórtabban, mind távolabbról hallatszanak, ügy látszik, sikerült a bácsi terve s elbofondőotta őket. Minden erőmet összeszedve rohanok. Nem akarok arra gondolni, hogy mi lesz vele. Most elsőnek a feladato­mat kell teljesítenem. Végre elérem a patakot, már nem lehet hallani a lö­véseket, lecsúszom a meredek parton, nem nagyon váloga­tom, hol sekélyebb a víz, hanem belegázolok, kimászom a« túloldalon és máris futok tovább. J Érzem, hogy lábam egyre nehezebbé válik, reszket J az inam, a szivem pedig úgy ver, mintha ki akarna szaba-2 dúlni a mellemből Hiába, egy kicsit még gyönge vagyok; a betegség után, máskor fel se vennék ennyi futást. 2 De most mindegy, bírom vagy nem bírom — inu-2 száj. A muszájról pedig azt mondják, hogy nagyon nagy* úr. De azért amikor a fák közül kicsörtetek és megállók a; tanyánk kis lombsátoránál apám és Tatár mérnök előtt,- legalább egy félpercbe beletelik, amíg meg tudok szólalni.; Addig csak kapkodom levegő után s a kezemmel próba-; lók mutgoatni. 2 Mindketten felugranak s kétfelől biztatnak, hogy* rajta, beszéljek már. Az arcomból, abból, hogy berobban-* lám közéjük, érzik a bajt. - ; Végre a tüdőm megnyugszik annyira, hogy felenged; a görcs s kinyögöm valahogyan. ; — Gyorsan, menekülni. .. Jönnek ... ; Nem tagadom, egy kicsit túloztam. De amikor az; ember így benne van a lendületben, a szavakkal sem fu-2 karkodik. — Hol jönnek? S Tudor bátyád? — szigorodik el * apa. Úgy látszik, nem hajlandó átvenni a lendületemet. * — Most csalogatja el őket. nehogy ide jöjjenek. Azt; mondta, pakoljunk... készüljünk, költözzünk tovább...; Ez volt ám a gyors csomago’ás! Tíz percbe sem telt,; dehogy, jó öt perce volt s máris zsákba gyömöszöltük; minden holminkat. Apa elegyengette a tűzhely gödiét és; szétszedte lombkunyhónkat. 2 Én ezalatt félig lehunyt szemmel elnyúlva feküdtem,3 bizisten nem azért, hogy mutassam, milyen nagyon futót-* tam. Igazán fáradt voltam, hisz alig kecmeregtem lel a* betegágyból. 2 Apáék egyáltalán nem veszítették el a fejüket. Ta-« tár mégegyszer körülnézett, majd így szólt: 3 — Kész vagyunk. 3 Apa leült a földre, a zsákja mellé. Tatár mérnök ciga-3 rettéra gyújtott. * így hallgattunk mind a hárman. 2 * 2 ■ Lungu Tudor várakozott néhány pillanatig, míg úgy* számította, hogy Lacinak már legalább ötven méternyire* kell lennie, azlén leadott, egy lövést, utána még egyet,* majd élesen iobbra fordult s ki-ki villantva az ingé1 a* bokrok közül nekifogott annak a nem könnyű hadműve-; Ietnek. hogy eltérítse útjukból a partizánvaöász különít-; ményt- 2 Tüzelt, aztán jóbbrafutott tizenöt lépést, onnan újabb' lövést adót le. oly rövid időközön» belül, hogy ellenfelei azt * hitték, hogy ketten lőn^k reájuk. (FnhitMiuk )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents