Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-30 / 125. szám
s nrxnxxta 'Jh&cdka -Uko-idían J»kólába kellett mennie a * kendermagos cicuská- nak és nem akar ózott fölkelni nefci. De résen volt ám a macska-anyó. Jól megrázta: — Kelj föl, cica, mert mán a hátadra süt a nap! A lös cica azonban a paplan alá bújt. ■— Nym, nyau, anyácskám, hadd feküdjem még egy kicsit a bal fülemre is! Macska anyó megharagudott: — Micsoda? Ejnye, irgum- birgum, vaslapét! Hát azt akarod, hogy megint elkéss az iskolából és papirgahis- kára marasszanakl Dehogy akarta ezt a kis cica. Szépen fölkelt, megmosdott, felkötötte a nyakkendőjét (mi tűrés-tagadás, egyéb ruhája nem volt), vállára vette a könyvestáskát és útrakészen volt az iskolába. Mielőtt elindult volna, illedelmesen kezet csókolt macska-anyának: — Jól viseld magad, cicus- kám — mondotta a macska- anyó —, hogy rossz bizonyítványt ne hozz haza! A kis cica nem késett el a macska-iskolából, mert nem bámészkodott sehol útközben verebet sem kergetett. Az iskolában mindjárt beült a padba, Micuska és Macuska nevű cicuska pajtások közé, kivette a táskából az ábécés könyvet és a leckét még egyszer jól átnézte. A zután bejött a macska Ss tanító úr és kikérdezte a leckét. Micuska pajtás nem t dott semmit belőle, amiért a tanító úr meghúzta a fülét. Macuska is csak tátotta a száját, amiért azután a sarokba állították a mihasznát. Hanem a mi kendermagos cicánk, az úgy felelt, mint a vízfolyás, amiért a tanító úr mindjárt belekapart számára a jegyzőkönyvébe egy „kitűnőt.’’ A leckef öld mondás után jött az első tantárgy: a mocskoké párás. SEBŐK MIKLÓS meséje Minden cica elővette az irkáját és beleírta azt, amit a tanító úr diktált. Mikor elvégezték, a tanító úr sorra járt és megnézte az írásukat. Egyiket megdicsérte, a másikat megszidta. Mi- cuskának azt mondta: — No, teérted is hiába fizeti édesapád a drága tandíjat, soha nem tanulod meg tisztességesen a macskakaparást! Macuskával sem volt megelégedve. — Ez is macska-kapard’- te pákosztos? — mondotta neki haragosan. —• Hiszen egyetlenegy „malacot“ sem csináltál! Ezzel beírt Macuskának egy szekundát a jegyzőkönyvébe. Bezzeg sírt, rítt Ma- cvska erre! ILI anem a kendermagos- cicuska Írásával annál jobban meg volt elégedve. Megveregette a vállát és így szólt: — Derék kis cica vagy! Ez olyan szép macskakaparás, hogy ilyet nem tud csinálni az a Pista se, aki nálatok lakik .és az első elemibe jár. Aztán még sokat tanultak a cicák. Hogy kell fogni az egeret, hogy kell énekelni, hogy kell fára mászni, szóval mindent, amit értelmes macskának tudni kell, Tíz órára a macska-anyáik elküldték az uzsonnát a cicáiknak és csöngetés után azt a macska-tanító úr behozta a fogai közt: minden cicának egy egeret. Hej, volt öröm! Csak Micuska és Macuska búsullak, mert ők ma nem kapták uzsonnát. Ellenben a kendermagos cicuska dupla porciót kapott, Uzsonna után megint szorgalmasan tanultak a kis cicák. Majd meglátjuk, ki visz haza jobb bizonyítványt: a kendermagos cicusüca-e a macska-iskolából, vagy pedig Pista az első elemi osztályból? RAJZISKOLA >t' n18 Sí AO l&j* 10 & •27 ** 3/ •»'j. at >2í> _L * *7 -Ö aC ’» . .V5 m -20*..2^ • is, i* «* Mit rajzoltatok, ha a pontokat ceruzavonallal 1- 56-ig összekötöttétek? A BUDAPESTI IPARI VÁSÁRON tekintse meg a Tisza Cipőgyár pavilonját, melyben láthatja a jelenlegi gyártású cipőket és a jövő időszakra tervezett cipő modelleket. . A kiállított cipők egyes modelljeit a helyszínen megvásárolhatja. Uj rejtvények —erén. —rzsébet. —ózsa —telka, —am ás, —mma —élen, —semény, —aci —ató, —dön, —iv, —tös —cm, —avasz, —óska, —lnők —edves, —esze, —z, —ikto- rla, —semény, —ászló, —dön —skola, —em, —órán, —ste —él, —Ima, —aprika, —per —ló, —sztal, —ómba, —ttő, —ábor, —bul, —ári, —ivó —asztal, —ad, —blak, —ánc —ötéi, — pós. — apát, —ar git. —rpád, —ajnok, —Ivad —esz. Ha a hiányzó betűket öszszerakjátok, fontos feladara hívja fel a figyelmeteket. SzöLlősi leráz Hová mész száz lúd. Nem vagyunk mi százan, Ha még egyszer ennyien, . (meg fél ennyien meg negyed ennyien és még ha te Is közénk állnál Akkor lennénk százan. Hány lúd volt? Mihályi Margitka Kézbe nem foghatod, tűzre nem vetheted. Mégis fa a neve, édes gyümölcse? Baricza György Melyik a legerősebb állat? (Akik a helyes megfejtést keddig beküldik, azok között könyvjutalmat sorsolunk ki) Ifjú levelezőink írják ÖSSZEFORROTT A MI ÖRSÜNK mí Vidám kacagástól hangos az osztály, amikor a hetedikesek tartanak órsi összejövetelt. Hiába évele során összeforrott a m őrsünk. Élénken él bennünk az úttörőélet ezernyi kedves emléke. Sok-sok tervet szövögetünk nyárra. Megszervezzük a kézimunka ée modellező szakkörö- 1(6 £• Simon Margit őrsvezető Jászboldogháza HELYTÁLLTAK a VESZÉLY IDEIÉN Április -10-án az Iskola mellett tűz ütött ki. Lengyel István és Farkas Ilonka hatodik osztályos pajtások vették észre. A tanárnő Irányításával segítségért szaladtak. Félrevert harang zúgása jelezte a veszélyt; Az úttörők, az iskola apraja; nagyja vödörrel; kannákkal hordta a vizet; a fiúk segítették a tűzoltó fecskendőt odahúzni. Háromnegyed órai munkával sikerült eloltani a tüzet. Angyal Magdolna úttörő Tisiavárkonys áll. ált; Isk. A szolnoki Szigligeti SZÍIVHÁZ műsora: Május 30, csütörtök este 1 ó: ÓCSKAVAS NAGYBAN Május 31. péntek este 7 árai ÓCSKAVAS NAGYBAN Június 1. szombat este 7 óra: A MOSOLY ORSZÁGA Június 2. vasárnap este 1 óra: A MOSOLY ORSZÁGA Jón. 2. vasárnap de. 11 óra: LUDAS MATYI Június 8. vasárnap du. 3 óra: LUDAS MATYI A Szigligeti Színház előadása) után autóbusz a város minden részébe legyek kaphatók vasárnap «-» ttéfcfó kivételével fél 10—1 óráig a szervező Irodában, Kossuth tér 8. Telefon: 23—00 és a színit áa pénztáránál vasárnap 10— 12-ig és hétköznap d. u. 16 bFIATALOKNAK immiimimiiiiimiiiiimimiiniiimi uiiMimMmmiMiiiiiiMiiiimiiiiiiHmHMimHmmmiiimiimiimmiinmimmiiumimmiumiii fi VIT programja A programot a VI. Világifjúsági és Diák- találkozó a Békéért és Barátságért Nemzetközi Előkészítő Bizottsága 1956. augusztus 16-i alakuló ülésén elfogadta. 1. A VIT megnyitása: 1957. július 28-án Moszkvában, a Központi Lenin Stadionban. 2. Demonstráció a békéért és a népek barátságáért (ezt megelőzően a küldöttségek széles alapon megvitatják ezeket a kérdéseket). 3. Színpadi tömegjelenet: „A békéért és barátságért”. 4. Küldöttségek regionális találkozói általános kérdések megvitatása céljából (a küldöttségek kívánsága szerint). 5. Nemzetközi ifjúsági szervezetek képviselőinek találkozója az együttműködés és az ifjúság érdekvédelme problémáinak megvitatására. 6. A VIT alatt sor kerül a résztvevők szakmaszerinti találkozóira (lásd a VIT program II. részét), továbbá lesz munkásifjúsági találkozó, parasztifjúsági találkozó és fiatal értelmiségiek találkozója. 7. A VIT-en résztvevő ifjú parlamenti tagok találkozója. 8. A gyarmati országok ifjúsága iránti szolidaritás estéje. 9. Színpadi tömegjelenet: „Éljen a bé,- lcés munka”. 10. Nagy parasztifjúsági ünnepély, melyet a parasztifjúsági találkozó után rendeznek meg. Ezen az ünnepélyen a tervek szerint népi kórusok és táncegyüttesek adnak műsort (hagyományos paraszti viseletek bemutatója, népdalok, népi táncok). 11. Leány-ünnepély (találkozó, leánygyűlések, divat- és népviselet bemutató, leánybál). 12. A tudományos fantázia estéje: „Pillantás a jövőbe”. (Az atomenergia az ember szolgálatában.) 13. Víziünnepély. 14. A VIT résztvevőinek találkozója ismert alkotóművészekkel és írókkal. 15. Nagy ifjúsági Karnevál. 16. A VIT-résztvevők bálja a Kremlben. 17. A Barátság Parkjának elültetése. 18. A VIT záróünnepélye: 1957. augusztus 11-én. A fesztiválra utazó fiúkhoz * és lányokhoz! Szergej Obrazcov levele Drága Barátaim! Egy 56 éves ember szól hozzátok. 15, 20 vagy 25 éves ifjakhoz. Több mint kétszer olyan idős vagyok, mint ti, tehát többet éltem, többet láttam, többet tapasztaltam. Sok emberrel találkoztam = boldoggal és boldogtalannal egyaránt. A boldogtól mindig igyekeztem megtudni, mi teszi őket boldoggá, Éppen erről szeretnék most szólni, m Mi a boldogság? Azt az embert nevezzük boldognak, aki nagyon gazdag és mindent megvehet, amit csak akar? Hiszen a szegény éhezőt nem nagyon nevezhetjük boldognak, S ez. igy igaz. De állíthatjuk-e, hogy a gazdagok mindig boldogok és a szegények törvényszerűen boldogtalanok? Nem, nem mondhatjuk. Vagy vegyünk egy másik esetet. Ha te szeretsz valakit, de a másik nem viszonozza ezt, — kibírhatatlan fájdalmat érzel. Ha úgy látod, hogy a másik is viszonozza szeretete- det, kimondhatatlanul boldognak érzed magad, Mindezek tehát azt jelentik, hogy a hol* dogságot a kölcsönös szeretetben kell keres* nünk, abban, hogy szükségünk van egymásra. Ha úgy érezzük, hogy ránk senkinek nincs szüksége, — fájdalom tölti el szivünket, Élj úgy, hogy a családnak, gyermekeidnek, házadnak, népednek szüksége legyen rád, — s tied a világ minden boldogsága! Számos olyan esetet ismerünk, amiko* az emberek bátran mentek a biztos halál elé, Miért vállalták ezek az emberek a haláU, hogy megmentsék országukat, népüket? Azért, mert érezték, lelkűk és lelkiismeretűk azt sugallta, hogy a hazának ebben a pillanatban szüksége van rájuk. S a haza nem elvont fogalom, hanem az emberek összeségét jelenti. Abban a percben tehát a2 emberek, a tiőfe és gyermekek kiáltottak érte, hogy ,,szükségünk van rád‘‘, s gondolkodás nélkül áldozta fel életét mások boldogságáért. Ez a találkozó tehát az egész emberiség számára hasznos, s mondhatjuk, szükséges, Rátok szüksége van az emberiségnek s ebben rejlik találkozástok boldogsága. Gyömbér Jóska valósággal táncolva jött vissza a szálasra. Kétszáz ember szorongott egymás hegyén-hátán. A cigarettafüst olyan volt, hogy aprítani lehetett volna. Jósfának pokoli jókedve volt s amikor odafurakodott a vao- cához, szélesen megölelte Je* rabeket és ráadásul még kétszer arcon is csókolta; — Na, mi van? Minek örülsz ennyire? — Fölvettek a kanadai Hsára! Megyek Kanadába; Hurrá! Jerabek megvonta a vállát. örült is, nem is a barátja nagy szerencséjén ele Aliik meghallották Jóska lelkes ki- örését, közelebb furakodtak és pillanatok alatt körülszeg- ék a priccset. Jóska felszorult a prices közepére és úgy nézett végig a tolakodó tömegen, mint egy szónok a hallgatóina — Mi volt ? Hogy volt? Az; mond meg, hogyan történt! Gyömbér megtámasztotta a cipőjét és megszólalt — Pokolian udvarias emberek! Olyan pálinkával kínállak meg, amilyent még éle- emben nem szagoltam. A szivarjaik mesebeliek! És hogy milyen kedvesek; Ezt életemben nem hittem volna. — És mit kérdeztek? — Több mint száz kérdésre kellett válaszolnom! Mindent elmondtam becsületesen, örültek neki. amikor bemond tain, hogy negyvennégy előtt vezérkari voltam és bolRossi Károly: CSAK AZ IGAZAT dogan vették tudomásul, hogy mindig undorodtam a vörösöktől. Látták, hogy az ő emberük vagyok; Tiszta képet adtam nekik arról a szörnyű tizenkét esztendőről, amit átéltem; Tájékoztattam őket a politikai helyzetről, arról, hogy igazájir szabad levegőt csak akkor szívhattam, amikor átléptem a határt; Meséltem nekik a pórttitkárok és funkcionáriusok garázdálkodásáról, a politikaiak lel* itten üldözéséről. — Ezek általánossá gok. Magadról mit mondtál? = Csak az igazat! Elmondtam, hogy mit szenvedtem az útépítésinél, a vegyi gyárban éj azalatt a rettenetes egy esztendő alatt, amit egy termelőszövetkezetben éltem meg, mint állatgondozó. A hajuk az égnek meredt, amikor elmondtam, hogy trágyát hordtam targoncán a szarvasmarhák alól és naponta ötször tehenet kellett fejnem; Igaz, hogy géppel csináltam, de akkor is fejes volt az, a kutya mindenit. — És meg voltak veled elégedve? — Ragyogott a szemük a gyönyörűségtől! Minden mondat után azt mondták, hogy az ő emberük vagyok! Karriert fogok csinálni Kanadában. Tejben-vajban fognak fürdetni és nádmézben fognak hempergetm! Majd kibújtak a. bőrükből, hogy mindent őszintén elmondtam nekik! Ezek szeretik az őszinte embereket és következetesen ragaszkodnak az igazsághoz; — Kértek valami írásos igazolást? — A puszta szavamat sBeartu- írásnak vették! És úgy Jegyezték az adatokat, ahogyan én diktáltam! írták, írták és még a végén meg Is köszönték! — Szóval mindent elmondtál? — Ától cettig! — Úgy, ahogyan történt? 1— Mondtam már, te hülye, hogy ezek ragaszkodnak az> igazsághoz. Úgy kilenc óra felé elcsen^ desedett a szállás. Gyömbér Jerabek mellett feküdt a priccsen. Mindketten tta- J.yattfekve babráltak a gon dolataSkkal. Egyszerre csak Jerabek oldalt fordult és oda- furakodott a barátja füléhez,— Te! Tényleg csak az igazat mondtad azoknak? — Persze! —* 1 Azt is megmond tad, hogy kasszafúrásért négy évre voltál lesdttölve és csak ok-J tóberben szabadítottak kt? Gyömbér Jósika arrébb húzódott: A homályos világításnál jól megnézte a barátját. — Hülye vagy! Azt hiszed, nincs nekem magamhoz való eszem? Van, megnyugtatlak! — azzal megfordult s ezzel a mozdulattal alaposan megro- pogtatta a priccset?
