Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-30 / 125. szám

si

A gépállomási igazgatók tanácskozásáról

'I

Tegnap délelőtt, a megyei tanács nagytermében Szolnok megye gépállomásainak igazgatói, párttitkárai, a megye hét járási és négy városi tanácsának vb. elnöke és helyettesei, a mezőgazdasági osztály vezetői, továbbá a megyei MSZMP Intéző Bizottság képviselői, — a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a gépállomási igazgatóság részvételével- fontos tanácskozás zajlott le. A tanácskozás célja volt a gépállomások és a termelőszövetkezetek ezideig még eldöntetlen kérdéseinek megvitatása, továbbá a megye gépállomásainak és termelő- szövetkezeteinek az ellenforradalom ideje óta megtett útjáról, eredményeiről és hibáiról kellett levonni a tanulságot.

Sassi István elvtárs, a megyei tanács gépállomási igazgatóságának vezetője beszámolójában több negatív jelenségre hívta fel a figyelmet a megye termelőszövetkezeti mozgalmában. Hangsúlyozta, hogy például

a törökszentmiklósi Petőfi, a jásztelki Alkotmány, a tiszaroffi Kossuth és a fegyvernekl Vö- röscsillag Termelőszövetkezet alapszabálya nem a Minta alapszabály főbb alapelvein nyugszik.

Ezekben a tsz-ekben kiadták a földet bérmunkára, részesművelésre és a háztáji gazdaság is meghaladja a Mintaalapszabályban előírtakat. Felhívta a figyelmet termelőszövetkezeteink állattenyésztésének elmaradottságéra: pl. 49 tezrben nincs szarvasmarha, Hatvanötben tehén, hatvannégyben sertés.^ Tsz-einkben az ellenforradalom miatt bekövetkezett te- rületcsökkenést több mint 16 százalékkal meghaladta az állatállomány csökkenése. -— Ugyanakkor a szelevónyi Szikra, a törökszentmiklósi Kossuth és a jásztelki Alkotmány Tsz-ben nem vezetnek hiteles könyvelést. E tsz-ek

bankszámláján csupán a hitelekből eredő adósság van, míg a pénzt saját maguknál tartják.

Sassi elvtárs ezután összefogA

lalita a szocialista jellegű termelőszövetkezetek legfőbb ismérveit, amelyek még Szolnok megye minden termelő- szövetkezetére is kötelezőek. Egyszerűen azért, mert ez a szocialista mezőgazdaság érdeke és követelménye.

A beszámoló ezután a Szolnok megyei gépállomások feladataival foglalkozott. Mélyele ezek? Kiszolgálni a termelőszövetkezeteket, ellátná modem gépi technikával, sokoldalú szakmai, politikai és szervezeti támogatással,

A gépállomások fenntartása és fejlesztése ezután is szükséges, és előnyös, mivel a fejlődés távlatai ezt követelik meg. S harcolni kell — az ezt tagadó revizionista nézetek ellen.

Ugyanakkor a termelőszövetkezeteknek törekedniök kell ama, hogy saját erejükből minél jobban gépesítsék a takarmányelőkészítést, az állatgondozást és az állati termékek feldolgozásának munkáját. Mindez a tsz-ek legfontosabb gépesítési irányára: az állattenyésztés gépesítésére is módot nyújt.

Hogyan töltötték gépállomásaink feladataikat az elmúlt évben? •— 1956-ban

1 478 908 kh értékű összes gépi munkát végeztek el és az éves tervet az ellenforradalom ellenére 110,1 százalékra teljesítették. A tsz-ek szántó- területén 83,8, a talajelőké- szító munkákban 95,3, a gépi aratásban 89,4, míg a kukorica gépi négyzetes Vetésben 19%-ra végezték el a gépállomások a munkát. Ezen felül egyénieknek szállításokat, kenyérgabona és apró- magcséplést végeztek. A gépállomások feladatainak jó. elvégzésében a költségvetési gazdálkodásról az önálló vállalati gazdálkodásra való áttérés előnyös, szükséges volt és megfelel a fejlődés mai fokának és későbbi követelményednek.

A beszámoló ezután a gépállomások és a termelőszövetkezetek kapcsolatának konkrét formájának elemzésére tért át. A gépállomások eredményeit a termelőszövetkezetek termelési eredményeivel is kell mérni; S ha így mérjük, igen kedvező képet kapunk a gépállomások munkájáról:

a gépállomással dolgoztató tsz-ek kh-ként tavaly nemcsak az egyénieket, de növénytermelésben még az álami gazdaságok országos átlagát is felülmúlták.

Ugyanakkor több hiányosságra is felhívta a beszámoló a figyelmet a tsz-ek és gépállomások kapcsolatában. Például a Turkevei és a Tiszafüredi Gépállomás nem tartotta meg a főmezőgazdászrt, nem gondoskodtak ártól sem, hogy a traktoros brigádvezetők mezőgazdászok legyenek a Karcagi, Kunhegyesi, Kun- madarasi, Törökszentmiklósd, a Cibakház!, Tószegi és a Turkevei Gépállomáson, Ezt sürgősen pótolni kell és minden gépállomáson szükséges alkalmazni főmezőgaz- dószt, továbbá minden 25 traktorszám felett üzemgazdászt. A traktoros brigádokat is mezőgazdászoknak kell vezetniük. A termelési segítségen kívül gépállomási, laboratóriumi és gépjavítási munkákban is kell támogat- niok a megye termelőszövetkezeteit;

Az előadó végezetül kiemelte:

Jelenleg a gépállomások legközvetlenebb feladata a nyári munkákra való felkészülés. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a munkákat

végző gépeket időben minimális munkaerővel és alkatrész felhasználással tegyék üzemképessé.

Ez nagyon lényeges, mert a Kisújszállási, Mesterszállási, és a Tiszafüredi Gépállomáson még be sem fejezték a tavaszi, illetve nyári javítási munkákat, máris túljutottak a traktorvezetők egész évi javítási munkabér keretén. Fontos az is, hogy gépállomásaink készítsék el a gépjavítása munkatervet, gondolunk itt elsősorban a Kunhegyesi, - Mesterszállási, Tószegi, Turkevei Gépállomásra. Sassi elvtárs hangsúlyozta, hogy mindezeknek a hibáknak megszüntetése akár a gépállomáson, akár a termelőszövetkezetben, elősegíti azt, hogy megyénk mezőgazdaságában jó és gyümölcsöző kapcsolat alakuljon ki termelőszövetkezeteink és gépállomásaink között. Ez azért szükséges, mert csak ezáltal tudunk nagy lépést tenni előre mezőgazdaságunk szocialista átépítése érdekében;

A beszámolót követő hozzászólások szervesen kiegészítették a fentieket. A vita is azt mutatja, hogy a résztvevők a kérdések zömében egyforma és helyes álláspontra jutottak. S ezzel azt is mondhatjuk, hogy a tanácskozás elérte a célját. — Most már csak a tapasztalatok felhasználása van hát$a.

Bubor Gyula * 63

Szeretettel várjuk áruházunkban és vas szaküzletünkben június 1—10-ig a PÜNKÖSDI VÄSÄR ideje alatt. Eözékeny kiszolgálás. Bő áruválaszték.' Földművesszövetkezeti tagokat kérjük, hogy vásárlási könyveiket hozzák magukkal.

Kisújszállási FöldmQvesszövelkezel

ÜDÜLŐ nyaral* dolgozók! A gyógyhatású tiszaörsí fürdőben a földmüvesszővetkezet vendéglő- étterme hideg, meleg ételekkel, üditó italokkal vegyes boltja pedig az összes fürdői cikkekkel bőven el van látva és a fürdőzők rendelkezésére áll.

LEVELEZÉSI, jegyzőkönyvvezetői, titkári munkára képzett jó gyorsírók, gépírók végeznek iskolánk n. osztályában június végén. Cím: Gépíró és Gyorsíró Iskola Szolnok, Beloiannisz u.

63. T: 19—05.

U&zavidék GAZDA-ROVATA

Magiár fertőtlenítés ellen

gabonazsivsik

Á gabonazsizsik igen nagy kárt tehet a gabonában, ha tömegesen elszaporodik. Főleg a búza, árpa, rozs magvait, ritkábban a zabot és a kukoricát is megtámadja. Rendkívül szapora, mert egy nőstény 300 tojást is rak és mindet külön magba. Egy évben több nemzedéke van.

Az állami vállalati, termelőszövetkezeti magtárakban az ellene való védekezés kötelező, de a termésmegóvás érdeke megköveteli minden gabona tároló helyiség fertőtlenítését. A védekezés első fontos feltétele a magtár állandó tisztántartása. A falak, a mennyezet, a padló, a gerenda repedéseiből a gabonát ki kell tisztítani, a repedéseket pedig simára be kell tömni Ha a gabonatárolóhely kiürült, a fertőtlenítést hajtsuk végre. A falakat, oszlopokat es a mennyezetet 4%-os Hungária-Matadorral permetezzük meg úgy, hogy minden négyzetméter felületre legalább 1 deci permetlé jusson. Könnyű kiszámítani, mennyi permetanyag szükséges egy- egy helyiség fertőtlenítésére A padlót 10%-os Hungária- Matador porozóval fertőtlenítsük, a porozás után a padló repedéseibe seperjük bele a védekező szert. A fertőtlenítést legalább 2 héttel a tárolás megkezdése előtt végezzük el és ez idő alatt állandóan szellőztessünk, hogy a permetezett felületek megszáradjanak.

A gabona zsizsikesedését megakadályozhatjuk, ha időközönként azt átlapátoljuk. Terjedését gátolhatjuk azzal, ha a zsákokat és a szállító eszközöket állandóan tisztán- tartjuk.

A kukorica kli-nkénti növény számától függ a termes mennyisége

A kukorica vetésénél akár soros, négyzetes, vagy gödöllői ikersoros módszert választottunk, jóval több magot vetettünk el, mint amennyi a kikelt magokból egy kát. holdra szükséges. A felesleges növényeket egyclés útján lá- voUtjuk el és ezzel lényegében meghatározzuk az egy holdra cső növényszámot.

Az eddigi kukorica tenyész- területí kísérletek mind azt bizonyítják, hogy a nálunk szokásosnál sűrűbben hagyott kukorica esetében a termés rendszerint fokozható. Hosszú ideig állt fenn az a tétel, hogy a kukorica tőszámának növelése csak abban az esetszámban 16 ezer növényt jelent holdanként. A nálunk kialakult gyakorlat szerint körülbelül 10—12 ezer növényt hagynak meg soros vetés esetében egyeléskor. Ez a növényszám bizony kevés ahhoz, hogy terméseredményünket ezáltal emelni tudjuk. Igen lényeges tehát a kukorica egy elésekor a szokottnál nagypbb növényszám meghagyása. Természetesen csak ezzel a módszerrel nem lehet termésemelkedést elérni, mert a kukorica gyakori kapálása először a gyomtalanítás, majd később, a tdlajporhanyítás miatt törvényszerű követelmény és anélkül a kukorica sem hajlandó teremni. Természetesen a tőszám emelésének is van határa, amikor már a termés nem emelkedik, hanem csökken. -Ez a szám viszont a holdankénti 23 ezer növényen felül van. Minden esetre biztosnak mondható, hogy az eddigi

szokásos tenyészterüZet csökkentésével, ugyanakkor a növényszám emelésével a kukorica termésátlagát jelentékenyen növelhetjük. Ez alól csak az olyan gyenge, sekély termőrétegű talajok kivételek, amelyeknek vízgazdálkodása is igen rossz.

A magasabb tőszám egyeléskor történő beállítása azért is indokolt, mert a további növcnyápolási munkák során a növény egyre fogy. Gépi műveléskor, kézi kapáláskor a leggondosabb munka mellett is előfordul a tövek kivágása. vagy megsértése.

A magasabb kukoricatermés elérése takarmánytermelésünk legfontosabb feladata. A kukoricának viszonylag magasabb talcarmány és forint értékéről nem kell meggyőzni egyetlen termelőt sem. Arról azonban igen, hogy a tudomány által megtalált és kipróbált, nagyobb termést hozó módszereket a termelés széles területén bevezessük.

O A Z D A 4 S SZ O I\ Y O K /V A fi

Az Egyesült Államokban a kizárólag hústermelésre nevelt csirkéket 10—12 hetes korukra 1,3—1,4 kg-ra .hizlalják, melyeknek finom, por- hanyós húsa elkészítve kitűnő rántott csirkét, vagy paprikást biztosít. A csirkéket mély almos nevelési módszerrel, gyárilag előállított erősen fehérjedús, vitaminokban gazdag takarmánnyal nevelik és 3 kg takarmány feletctésével 1 kg élősúlyt érnek cl. A csibenevelés nálunk is igen kifizető. Egyes gazdaságokban hasonló nevelési módszerrel kísérleteznek, ami komoly sikerrel járt. Általában azonban 3 kg takarmány feletetés- lscl csupán 75 dkse-os élősúlyt

állítanak elő gazdaságaink, amit már mi jó eredménynek tartunk.

Bár a mély almos csirke- nevelési módszer a mi megszokott módszerünktől kissé idegen, az ilyen elért eredményeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mert világszerte nagy az érdeklődés c módszer iránt. Hasonló kezdeményezés van a Szovjetunióban és egy-két nyugati államban is. A mi viszonyaink mellett megvalósítható és általánosságban is elterjeszthető, miután a csirkenevelés1- ben, no meg a papikás csirke elkészítésében hagyománya- ink vannak. 1

Sok még a „hiánycikk“

NEM VÁGTOK GYAKORI VENDÉG a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál. Amikor legutóbb, egy évvel ezelőtt őrt jártam, a raktárak tele voltak, még a la- postetejű épületekre is jutott az olyan áruikból, amiket legalább néhány napig lehetert a szabadban tárolni. Most ismét végig vezettek a raktárakban az elvtársak. Sajnos, ez alkalommal sokkal kevesebb volt a nézni valóm, mint előzőleg. Igaz, hogy azóta több a raktár, de a fő ok az, hogv az ellenforradalom idején és á közvetlenül azt követő időben minden kifogyott. Szinte kisöpörték a raktárakat. Lassan azonban mindent»; lesz tartalék, amellett, hogy a vevők igényeit is egyre inkább kielégítik, a vállalat vezetői nem ismernek megnyugvást, s az első negyedévi helyett a másodikban 105 százalékra szándékoznak emelni az értékesítési és 115 százalékra a beszerzési tervet;

Ahogyan az igazgatónak, Szabó elvtársnak és az egyes osztályok vezetődnek tájékoztatásából kihámozom, a nagy megrázó nehézségieket könnyebben legyűrjük — főleg a baráti államok segítségével — mint a kereskedelmünkben már-már véglegesen meghonosuló szót: hiánycikk. Cikk, cikk, de hány újságcikk jelent már meg például arról, hogy nincs vagy ha van is nagyon kevés a kerékpár- és motoralkatrész. Nem kapnak kerékpárokhoz való küllőt, vagy ha ebből nagyritkán érkezik valamennyi, az biztos, hogy küllőanya már csak hónapok múlva kerül.

A kerékpárokhoz szükséges lánc, mint alkatrész manapság ugyancsak ritkaság számba megy. Motorhoz való lánc viszont, szokvány kifejezéssel élve — „dögivei van”. S ha már itt tartunk, meg kell említeni azt is, hogy néhány évvel ezelőtt kerékpárgumi-ra- gasztóval álltak így. Akkor Iádaszámra vált értéktelenné kiszáradt — ez az"' áru, mert rengeteg volt belőle. Most még csak mutatóba sem találni egy darabot se az egész raktárban, önkéntelenül is felmerül a gondolat, mivel lehet magyarázni ezt a hiányt. Energia, nyersanyag

stb. hiánnyal aligha. Azt hiszem, egyszerűbb, de találóbb, ha a körültekintés hiányával indokoljuk. .

AZ ELMÜLT ŐSSZEL m* lényeges javulásról beszéltünk, ha a telepes rádióhoz szükséges anód- és fűtőtelepek forgalmáról volt szó. Október után azonban nagyon visszaestünk. A vidéki boltosok már nem is mernek kivinni telepes készüléket, mert anód utánpótlást úgy sem kapnak hozzá. Sőt nem ritka eset, amikor a készülékkel járó anódot is eladatják velük azok, akiknek utasítási vagy legalább is beleszólása jógiik van a boltok működésébe. Nem lenne haszontalan dolog, hogy ha e téren újabb erőfeszítéseket tennének az ipar és a kereskedelem illetékesei. Van aztán még jó néhány áruféleség a hiányzók listáján. Többek között a falun olyan sokszor szükséges ráfvas, patkószeg és egyéb szögáru, villamossági huzaláru, stb.. amit szintén fáradhatatlanul keresnek vevőik — de hiába.

Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy van javulás sok mindenben. Kerékpárból például legalább 1200 darabbal kerül most több forgalomba, mint a tavalyi második negyedévben. Motorokból szintén többet adnak el és mosógépekből 50 százalékkal vehetnek többet a vásárlók ez időszakban. A mennyiség növekedését jórészt a Szovjetunió és a baráti államok segítségének köszönhetjük.

VANNAK ESETEK; amikor helyi kezdeményezés útján is komoly sikerek születnek. Nagy segítséget ad a vállalatnak például a jászkiséri Vasipari Ktsz, ahol a zománcozott ceglédi kannákat készítik. Legutóbb is közel 1000 db szép, ízléses árut hoztak a nagy kereskedelmi vállalat- nakí

Célszerű lenne, ha a tanácsok és a kereskedelmi szervek közösen felkutatnák a hasonló lehetőségeket például a gumi rágás-tó előállítására; Ugyanakkor a gondok nagyrészét pem lehet „helyileg” megoldani, hanem csak az országos szervek erőfeszítéseivel. az üzemek gondosabb, a szükségleteket jobban figyelemmel kísérő termelésével:

— ho —

Lesz elég gyermekcipő

Sok szülő hiába keres gyermeke számára 30-asnál nagyobb cipőt. Ritkán talál az üzletekben. Mi ennek az oka? A Szombathelyi Cipőgyár naponta 1200 pár 30-asnál nagyobb cipőt készít. Az év utolsó negyedében új műszakot szerveznek és így nyolcszáz párral növelik majd a napi termelést A Tisza Cipőgyár naponta 850 pár gyermekcipőt készít 31-től 38-as nagyságban. Decembertől ez a gyár kétszeresére fokozza termelését. Ezenkívül még naponta 200 pár gyermekcipőt

készítenek a tanulók tanműhelyükben. A Bőrtex is naponkint i 1000 pár cipővel növeli a gyermeklábbeljk számát. Ezzel ugyan még nem elégítenek ki minden igényt: De remélik, hogy a kereskedelem — látva a nagy keresletet — a következő negyedévben nágyobb körültekintéssel adja meg rendelését az iparnak, s az ipar — a Köny- nyűipari Minisztérium Bőrés Cipőipari Igazgatóságán nyilatkoztak — kész arra, hogy minden kérésinek eleget tegyen. (MTI)

Dolgozó Parasztok! Termelőszövetkezetek

Az 1957. évi MARHAHIZLALÄSI AKCIÓBAN — szerződés köthető felnőtt marba. bika. és üszőhízia- lásra 1957. szeptember ho 30-ig.

A FELNŐTT MARHÁRA

szerződéskötéskor 1000 Ft előleget, az átvételkor a szabad állami felvásárlási áron felül minőségi osztályzattól függően 21 Ft szerződéses-felárat fizet a vállalat Szerződés köthető 300 ka-on felüli, bármilyen korú és ivarú állatra.

A BIKAHIZLALÁSI AKCIÓBAN

szerződés köthető 70—230 kg. súlyú ió csontozató hizlalásra alkalmas bikára, tinóra A szerződéskötéskor a vállalat 300 Ft kamatmentes előleget folyósít A hízott állatokat a szerződéskötéstől számított 4—18 hónap között legalább 400 kg-os súlvban kell átadni. Átvételi árak minőségétől függően 9—14 forintig.

Az 1957. évi ÜSZÖHIZLALÁSI AKCIÓBAN szerződés köthető 50—280 kg súlyú hizlalásra alkalmas üszőboriúra. A szerződéskötés alkalmával a vállalat 300 Ft előleget folyósít A hízott állatokat a szerződéskötéstől számított 4—18 hónaD között. 350 ka súly felett, legalább II osztályú minőségben kell átadni. Átvételi árak a minőségtől függően 8—12 Ft. — Szerződés köthető a községi állatfelvásárlóknál. — Szolnok—Heves megyei Állatfn>'«">i’"5 Vállalat.

ben jár haszonnal, ha a talaj tápanyagban gazdag, istállótrágyázott terület. Bebizonyosodott, hogy a tőszám emelése a hosszú idő óta trágyázatlan talajoknál is indokolt, mert magasabb hozamot biztosít.

Sokan ■ aggódnak amiatt hogy a mi vidékünkön a sűrűn hagyott kukorica száraz, meleg nyárban „megföl" mint mondják. Ez a megállapítás nem helytálló, mert száraz nyáron is a nagyobb növényszám hozza a több termést, a kevesebb növényállománnyal szemben. Megállapított tény az. hogy a kukorica legkedvezőbb tenyészterülete n in ném/zetméter. ami kerek-