Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-21 / 94. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK

AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

—MM——

>HWI '111*1 vrí1 I lm—IMII—III I— II—IM III— ■— IMIIM IIII»11 111IIII ml ■ II 'll 11 IIMWilll mi ■

n. évfolyam, M.

ARA: M PILLÉR.

MCT.

21. vasárnap.

DCellemeJ haméii ünnepekéi kívánunk tápunk minden olvíu ólának !

; '<9cac)K»cScWW«cl<&oscs<^

1 8TD. áprftl* M-to Tüifl»

„anyácska“ e hatalmas folyam partján Szimbirszkben (ma Uljanovszk) Ulíanov iskola felügyelő házában azületett Vlagyimir Hjics Lenin, a világ egyik legnagyobb lángelméje. Lenin édesapja haladó gondolkodású ember vciH. Édesanyja egy aranyszívű, erős jellemű asszony, aki igyekezett gyermekeiből becsületes, művelt, elvedhez hű embereket nevelni. A szülők arra tanították gyermekeiket, hogy olyannak lássák a környező világot, amilyen az a valóságban. így ismerték meg azt a megalázó elnyomást és kegyetlen kizsákmányolást. azt a kíméletlen rendőr-terrort. amely abban az időben a cári Oroszországban volt. A felnövekvő fiatalok feleletet kerestek arra a kérdésre, hogyan lehetne a népet ettől a mérhetetlen szenvedéstől megszabadítani. Uljanov valamennyi gyermeke így lett forradalmár.

Az ifjú Lenin igen élénk, lehetséges gyermek, szorgalmas és kitűnő tanuló volt A gimnáziumot kitüntetéssel végezte. Már fiatal gimnazista korában gondolkodóba ejtette az az élet, amit maga körül látott. Kereste a kapcsolatot a dolgozó emberekkel. Látta a városi proletárok és a parasztság nyomorát, jogfosztottságát. Látta, hogyan növekszik a dolgozó tömegek elégedettlensége és gyűlölete a cári rendszer ellen. Sokat olvasott. Nagy hatással voltak rá az orosz forradalmi demokraták Csemisevszkij. Bejinszkij és Dobroliubov művei. 15 éves korában bátya révén megismerkedett Marx művével, a Tőkével. Óriási hatással volt rá.

Jogi pályára készült. 1887- ben beiratkozott a kazáni egyetem jogi karára. Itt esett át az első forradalmi tűzkeresztségen. Élénken résztvett a diákok illegális, forradalmi szervezkedésében, ezért a cári kormány letartóztatta. Kizárták az egyetemről és száműzték. Egy év múlva visszatért Kazánba, ahol kapcsolatot teremtett illegális marxista körökkel. Itt ismerkedett meg a forradalmi munkásmozgalommal. Alaposan tanulmányozta Marx és Engels műveit. Ez időtől kezdve Lenin neve elválaszthatatlan az orosz munkásmozgalomtól. Szamarában majd Péterváron, a száműzetésben, az emigráció nehéz éveiben fáradhatatlan energiával sziklaszilárd hittel harcolt a munkások és parasztok felszabadulásáért, a szocializmus győzelméért.

Nem volt még az emberiségnek olyan történelmi személyisége, akinek élete és műve úgy bele nőtt volna jelenünkbe és jövőnkbe, mint Leniné. Az idő nem csökkenti. hanem csak növeli eszméinek hatékonyságát;

A z emberiség története nem ismer olyan jelentős forradalmi változásokat, mint amelyek a Lenin tevékenységet felölelő évtizedekben— tanításai nyomán végbemennek a világon. Az egész világot átfogó kapitalista rendszer az 1917-es nagy Októberi Szocialista Forradadalommal megrendült, létrelött a világ egyhatodán az első szocialista állam. Elkezdődött a szocialista forradalmak korszaka, amely a kínai nép győzelmével, a népi demokráciák létrejöttével folytatódott a második világháború után. Ma már 900 millió ember építi azt a gigászi művet, amelynek alapkövét Lenin rakta le. Beteljesülés felé közeledik Lenin látnoki jóslata. •— a világ gyarmati sorsban sinylődő. elnyomott százmilliói, — lerázva magukról az Imperializmus gyarmati elnyomásának bilincsét. ■— a szabad fejlődés útiára lépnek és végeredményben ez dönti el a két rendszer közötti harc

Ata Jmá I A I— —- . í -- —M,

Lí*® CtS- wj WBÖy »rPüfsÄre

útján az első. m döntő és minden nép számára világtörténelmi fordulatot jelentő lépés Lenin örök dicsősége. Hoar a munkásosztály osr országiban, a világ elnyomott népeitől támogatva szét tudta tépni az imperializmus láncát és meg tudta teremteni a saocialista társadalmat — abban Lenin eszmei éa gyakorlati tevékenységének van a legnagyobb jelentőségei

Miben áll Lenin korszakalkotó szerepe ebben a világtörténelmi jelentőségű fordulatban, amely korunkban végbe megy?

Lenin a marxizmust, az imperializmus korára alkalmazva, kidolgozta a munkásosztály imperializmus feletti győzelmének elméletét. Marx, Engels tanításaira támaszkodva — azok következetes alkalmazásával — kidolgozta minden ország elnyomott dolgozói számára felszabadulásuk forradalmi elméletét, az imperializmus korának marxizmusát, a leninizmust

enin dolgozta ki az imperializmusról. mint a kapitalizmus utolsó szakaszáról, a szocialista lorradalmak korszakáról szóló tanítást. Ennek elemzése alapján állította fel azt a tételt, hogy a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése következtéiben — az imperializmus korszakában — a szocializmus győzelme egy országban is lehetséges.

Továbbfejlesztve Marxnak és Engélsnek a proletariátus diktatúrájáról szóló tanítását kidolgozta és megszervezte a szovjet hatalmat, mint a proletárdiktatura államformáját.

Különösen fontos ma hangsúlyozni, hogy a proletárdiktatúra lenini elméletének egyik központi tétele az a megállapítás, hogy a szocializmusba való átmenet nem valami békés, idilikus formában, hanem éles osztályharc közepette megy végbe. Ez a korszak. írta Lenin „elkerülhetetlenül példátlan clkeseredettségű osztályharckorszaka, amikor az osztályharc eddig nem tapasztalt éles formát ölt, következésképpen elkerülhetetlenül szükséges, hogy ennek a korszaknak az állama is „uj módon’* legyen demokratikus (a proletárok és a nincstelenek részére) és „ui módon” diktátori (a burzsoázia ellen). Lenin mutatott rá arra, hogy miután a munkásosztály meg hódította a hatalmat, a burzsoázia még mindig erősebb marad és vereségei csak fokozzák ellenállását. Ennek az ellenállásnak letöréséhez szükséges elsősorban a proletariátus diktatúrája. És .a proletárdiktatúra szükséges — tanította Lenin — a külső ellenség elleni védelemre, mert a burzsoázia külföldi szövetségesei egy pillanatra sem szüntetik meg kísérleteiket, hogy fegyveres beavatkozással döntsék meg a dolgozók hatalmát.“

jyj ennyire időszerűek ezek a tételek napjainkban. Éppen a magyarországi ellenforradalom bizonyította be. hogy a burzsoázia nem mond le elvesztett pozícióinak viszszaszeraéséről. Éppen október 23 bizonyította be, hogy hacsak egy kicsit is meggyengül a diktatúra, az ellenség feléled és nem riad vissza még a fegyveres harctól sem.

Lenin nem egyszer konkrétan műt ütött rá. hogy miben áll a diktatúra „uj módja ’ Szemben azzal a helytelen véleménnyel, hogy a proletárdiktatúra lényegében az államapparátus hatalmi fegyveres erőinek alkalmazásában vagy tisztán adminisztratív intézkedéseivel harcol a kizsákmányolok elkn. — Lenin az. SZKP VII-ik kongresszusán a következőket mondta: El kell nyomni a kizsákmá-A LENIN IZMUS DIADALA

sei nem lehet «cet «nyomni. csak maga a tömeg nyomhatja el őket: az apparátusnak a tömegekkel szoros kapcsolatban kell állnia, azokat kett képviselnie, szovjetek formájában

Ez a diktatúra „uj módja”, mely nemcsak tökéletesebben

dói gócai Ráiro-ft harcát»*

eredményeként, pártunk vese lésével, megteremtettük a proletárdiktatúrát. Az államhatalom a munkásosztály kezébe került; Az államosításokkal kisajátítottuk a tőkéseket és leraktuk a szocialista termelés alapjait, Hozzáx xr > ■ v ■ ■ *

1,. ’‘'X

vIa...*................: .....í

és tartósabban korlátozza, — nyomja el és számolja fel a kizsákmányolókat. de egyúttal át is neveli a dolgozó tömegeket a szocializmus építésének szellemében.

Lenin azonban rámutatott arra is. hogy a proletárdiktatúra nemcsak diktatúrát jelent az ellenséggel szemben, hanem a demokrácia ui formáját is a dolgozó osztályok számára.

A proletárdiktatúra — Lenin szerint — a demokrácia „uj módját“ jelenti. Ez a demokrácia nem azért magasabbtipusú a polgári demokráciánál, mert mindenki számára biztosítja a teljes szabadságot, hanem azért, mert ez a többség demokráciája, a dolgozók demokráciája, ellentétben a burzsoá demokráciával, amely a kisebbség érdekeit védi. „Általában demokrácia” mindenki számára még meg vannak a kizsákmányoló osztályok maradványai, még létezik a kapitalista környezet, nem lehetséges. Tiszta demokráciáról a revizionisták a „nemzeti kommunisták*’ beszélnek. Lenin már több mint 30 évvel ezelőtt leleplezte ezt a nézetet. Bebizonyította, hogy a kapitalizmusban nincs mindenki számára demokrácia, nem is lehet, mert elképzelhetetlen a kizsákmány olók és kizsákmányoltak egyelősége.’* A kapitalizmusban a sajtó, a nyomda a burzsoázia kezén van. a törvények is a tőkések érdekeit védik. De nem lehet „tiszta demokrácia1’ a proletárdiktatúra ideién sem. Nem lehet a kizsákmányoló osztályoknak szabadságot biztosítani, mert azt elveszett poziciójukciő.iuk visszaszerzésére használnák fel.

IJszánkban a szovjet had** sereg felszabadítása, a irmavar mtinlrámKrtáiy és a

fogtunk a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez. Bevezettük a tervgazdálkodást. A kultúrát a nép közklncsévé tettük, az egyetemekre és főiskolákra bevonultak a munkások és dolgozó parasztok gyermekei, kibontakozott a kültúrforrada-lom. Az államapparátusból kiszorítottuk a tőkéseket és helyükbe munkások és dolgozó parasztok kerültek, a tanácsok létrehozásával megteremtettük az új típusú államot, amely lehetővé teszí a dolgozók bevonása* a közügyek intézéséibe. Uj, demokratikus rendőrséget és néphadsereget szerveztünk. Emelkedett a dolgozó nép életszínvonala. Alkotmányosan biztosítottunk olyan demokratikus szabadságjogokat a dolgozó tömegeknek, amilyenről azelőtt nem is álmodhattak.

De hibákat is követtünk el a proletárdiktatúra sarkalatos lenini tételeinek alkalmazásában. Nem alkalmaztuk elég következetesen a diktatúrát a kizsákmányoló osztályokkal szemben. Az 1048— 50-es években ugyan nagy számban vittünk be az államapparátus vezető posztjaira munkás- és parasztkádereket, — de a burzsoá és kispolgári elemek fokozatosan kiszorították őket és lassan kezdték újra meghódítani az államhatalom szerveit. Megsértettük a szocialista törvényességet. 1953

után és különösen 1956-ban az ideológiai és adminisztratív harc gyengesége odavezetett, hogy az ellenséges nézetek nyílt fórumon is helyet kapták. Eltűrtük, hogy az író és újságíró szövetségben, a TTIT-ben, a Petöfi-kör vitáin. az egyetemi katedrákon nyíltan uszítsanak a demokratikus rendűnk eBen. Az

osztályellenség elleni harcban nem támaszkodtunk eléggé a dolgozó tömegekre, nem fegyvereztük fel a munkásosztályt. Helyzetünket csak súlyosbította, hogy a külső ellenség erejét is lebecsültük.

Mindezek oda vezettek, hogy Magyarországon fegyveres harcban, a Szovjetunió segítségével kellett a proletárdiktatúrát megvédeni,

| enin munkásságának egyik legdöntőbb része a proletariátus forradalmi pártjáról szóló tanítás, ennek az újtípusú pártnak a létrehozása és megszervezése. Lenin felismerve, hogy a kapitalizmus utolsó haldokló szakaszába lépett és elérkezett a szocialista forradalmak korszaka, a nyílt összeütközések időszaka, felismerte, hogy a tőke elleni harcot a munkásosztály csak úgy tudja győzelemre vinni, ha új, az előbbieknél hatékonyabb fegyverekkel lesz ellátva. Á munkásosztálynak ez a fegyvere csak forradalmi pártja lehet. Olyan párt. amely nem az osztálybékének, hanem az osztályháborúnak, nem a parlamenti választások, a parlamenti csatáknak a pártja. Ennek a pártnak szigorúan centralizáltnak kell lenni,

egységes akarattal, vasmegyeiemmel. A kommunista párt

— tanította Lenin — a demokratikus centralizmus elvére építi munkáját. Ennek a pártnak a munkásosztáb.' él-' csapatának kell lenni^riarci vezérkarának, amely fel van fegyverezve a forradalmi elmélettel, a társadalom törvényeinek ismeretével. Szoros kapcsolatban kell lennie a dolgozó tömegekkel, de nem olvadhat össze velük. Lenin nemcsak a szovjet kommunista párt megalakításában 'átszőtt nagy szerepet, hanem tudományosan rámutatott a harcos marxista párt fontosságára, bármely országban.

A magyar kommunisták is a pártról szóló lenini tanítások alapján hozták létre forradalmi pártjukat 1918-ban és ez a párt vezette győzelemre a proletariátus harcát 1919-ben. Ez a lenini típusú forradalmi párt következetesen harcolt a 25 éves Horthyfasiszta rendszer alatt a nagyobb darab kenyérért, a magyar dolgozó nép felszabadításáért. És ez a párt vezette a harcot a második világhábo. ú alatt az ország felszabadításáért. a fasizmus leverése után a népi demokrácia megteremtéséért. A Magyar Kommunista Pártnak soha el nem múló érdeme, hogy dolgozó népünk támogatásával megteremtette a proletariátus diktatúráját. A nép a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésénél — minden ellenforradalmi rágalmakkal ellentétben

— olyan demokráciát és jólétet teremtett ebben az országban, amilyenben még soha nem volt része.

C zámunikra különösen időszerűek ma a pártról szóló lenini tanítások. A történelem bebizonyította, hogy csak akkor tudjuk győzelemre vinni a szocializmus ügyét, ha ezt a harcot sziklaszilárd, fegyelmezett marxista—leninista párt vezeti. Erre tanít bennünket 1956 október 23. Mi nem tanultunk eleget Lenintől. Olyan tömegpártot szerveztünk, amely összetételénél fogva sem lehetett a munkásosztály élcsapata, nem lehetett igazán forradalmi párt, Olyan pártot szerveztünk, amelyekben kommunisták és ...párttagok” voltak; Számtalan figyelmeztető jel ellenére sem tisztítottuk meg a pártot az opportunista, revizionista,

nacionalista, kispolgári elemektőL Az úgynevezett „nemzeti kommunisták” iránti bókülékenység odavezetett, hogy hatalomra ’ jutottak a pártban és megkezdték a szocializmus likvidálást, az ország átvitelét a kapitalizmus táborába.

Most, hogy pártunkat újjászervezzük, egy pillanatig sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az MSZMP csak akkor lesz leninini típusú forradalmi párt, ha a párton belül szigorú vasfegyelmet teremtünk, nem tűrünk csoportosulásokat, ha nem engedjük be a pártba az olyan elemeket, akik az alapvető kérdésekben nem értenek velünk egyet, ha fokozzuk a forradalmi éberséget, ha a párt bázisa a munkásosztály lesz, ha a párt mindig szoros kapcsolatot teremt a dolgozó tömegekkel Minden okunk megvan arra. hogy kijelentsükj Ilyen párt lesz az MSZMP.

Alig néhány hónappal ez-* előtt fasiszta felkelés söpörő végig hazánkon. Tombolt az ellenforradalom, a könyvkereskedések előtt a szennyes csőcselék égette Lenin műveit, leverte a vörös csillagot, gyilkolta a kommunistákat, veszélyben forgott a lenini eszmék megvalósulása Magyarországon. Az ellenforradalmat a Szovjetunió segítségével levertük, az országban helyreállt a rend. De ha előre akarunk haladni, ha a szocializmust győzelemre 'áltatjuk vinni, akitor újból és újból elő kell vennünk Lenin műveit, újból és újból tanulmányoznunk kell munkásságát. A lenini eszmék fényénél meg kell vizsgálnunk, hol és miben követtünk el hibákat, hogyan tudjuk ezt kijavítani, hogyan tudnánk elő-* reháladásunkat meggyorsíta-t ni. Mert nem elég csak Leninre emlékezni, születése napját ünnepéi yes külsőségek között megülni, hanem azzal is számot kell vetni, jól gazdálkodtunk-e Lenin gazdag hagyatékával. És mi hűek akarunk maradni Lenin eszméihez.

I enin eszméihez hű maradni pedig azt jelenti számunkra, hegy törhetetlen szilárdsággal ragaszkodunk a kommunizmus elveihez, és kíméletlen harcot folytatunk mindenféle eszmei métely ellen, amely a munkásosztály és ^ dolgozó nép sorait akarja szétzilálni;

Lenin eszméjéhez hű maradni azt jelenti számunkra, hogy magasra emeljük a pro letámemzetközisóg zászlaját, hogy még szorosabban összeforrunk a közös imperialistaellen ea harcban a hős szovjet néppel, amely másodszor szabadította fel hazánkat, a néni demokratikus országokkal és a világ összes kommunista és munkáspárt jávaL

Lenin eszméihez hű maradni azt jelenti számunkra, hogy szüntelenül tanulunk a marxizmus—leninizmus elméletéből és megtanuljuk belőle úgy vezetni a proletariátus harcát, hogy az ellenség aljas szándékai mindenkor hajótörést szenvedjenek a dolgozó nép forradalmi éberségén, akarategységén.

Lenin eszméihez hű maradni, azt jelenti számunkra, úgy kell munkálkodnunk, közös nagy ügyünkön, hogy a párt kapcsolata soha meg ne szakadjon a dolgozó tömegekkel, — ellenkezőleg, ez a kapcsolat mindig eleven és megingathatatlan maradjon.

Népünk és pártunk munkájával és harcával tesz fogadalmat, hogy Lenin zászlaját soha többé el nam hagyja.