Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-13 / 87. szám

Jt.f ind megvolt, hiánytaM- mil. Kicsit átnedvesedő tek, puha tapintásúak, lettek. Még érzett rajtuk a nedves föld. friss szaga. A géppel írott sorok, a kacskaringós aláírások, a piros, meg kék színű pecsétek, a munkában megmerevedett súlyos mun­káskezek jellegzetes, szögle­tes betűi, a finom női kezek által gyöngy betűkkel kira­kott sorok, gyakorlott toll­­forgatók egyéni stílusa, ame­lyet művészet kiolvasni, úgy sorakoztak itt egymás mel­lett a fehér papírlapokon, mint májusban a frissen ka­szált rendek a réten. Nem áztatta el őket az idő. Okosan cselekedett, ami­kor elrejtette. Pedig nem volt könnyű a helyzete. Na­gyon megkínozták miatta — vallatták. Szerették volna megkaparintani. Azt az esetet azért soha sem felejti el, ami 30-án történt. Nem, azt nem leket egykönnyen elfelejtem. Ép­pen reggeliztek, amikor nyí­lik az ajtó, négy fegyveres „nemzetőr” köszönés nélkül beállít. Durva szidalmak özö­ne közepette követelték; ad­ja ki a káderanyagot, mert különben a piactéri lámpa­­vasra húzzák. Szegény kis­lánya ijedten húzódott az anyja ölébe, félelmében sí­rásra görbülő szájából a fa­latot is kiejtette. Megmondta nekik: nincs káderanyag. Elégette. Nem hitték. Fel­dúlták az egész lakást. Min­dent összeforgattak. A kis­lánya cicás párnácskáját, amelyet a nagyanyjától ka­pott 3. születésnapjára, még azt sem kímélték. Kihasítot­ták azt is bicskával. fcé ibírta. Szó nélkül tűrte **■ a kínvallatást is, pedig úgy összeverték a talpát, hogy napokig álig bírt rá­állni. De azt az egyet, azt alig bírta ki épp ésszel. A „nem­zetőrök1’ befejezték a kuta­tást. Persze nem találták semmit. Nem nyugodtak bele. Közre fogták — elöl kettő, hátul kettő — úgy kí­sérték az ellenforradalmárok főhadiszállására. A családjá­tól se engedték elbúcsúzni. Az ajtóból vis szapillantot t, látta feleségét, zokogva bo­rult az asztalra. Kislánya utána szaladt, a kabátja szélébe kapaszkodott, húzta volna vissza, nekifeszítette TMttömnyi lábait a küszöb­nek. — Apukám, ne hagy) itt! Ne vigyék el az én apuká­mat! Az egyik nemzetőr úgy megtaszította, hogy elterült a kövezeten. — Takarodj vissza, te kommunista fattyú! ő vissza akart fordulni, hogy felemelje. Durván rá­­orditották; — Meg ne moccanj, mert agyonlövünk. Az anyja szedte fel a föld­ről. Hallotta a kesernyés zo­kogását. Nem bírta megállni, hogy vissza ne nézzen. Integetett neki. — Gyere vissza apu! Ne vigyék el! Jól hátba vágták a pus­katussal — gyerünk kutya. És most mégis itt van. csak nem adta ki. Kereshet­ték. Eltette ő azt jó helyre, már október 23-án este. El­ásta a szomszédék kazlának tövébe, szalmával szépen le­borította. Azok nem is tud­tak róla: Nézegette a káderanyago­kat. Hát igen. Jó lett volna elolvasni, mit írtam rólatok. Kinyitotta az egyik dos­­siét. Dr. Brav,kavics Ödön, a Vegyesipari KTSz főköny­velője. Olvasta: „Földbirtokos csa­tádból származik. Apjának 1000 hold földje volt Mágo­­c son. Jogi egyetemet vég­zett. Horthy kormányfőtaná­­csosi ranggal jutalmazta. A délvidék megszállása idején kinevezték kormánybiztos­nak. Jelenlegi munkakörét ellátja, de a népi demokrá­ciával nem szimpatizál. A Szovjetunióhoz való viszonya rossz.’1 Mi az, hogy nem szimpa­tizál a népi demokráciával? Mi az, hogy a Szovjetunió­hoz való viszonya rossz? Ezt én írtam? Micsoda ostobaság. Ellenség ez, veszett ellenség. 2 'JliWiftde&rt fi KflfieiifinyflG Halálosan gyűlöli a munká­sokat, parasztokat, mert el­vették az 1000 holdját, mert nem járhat fényes autóval, mert nem hajlongnak előtte kalaplevéve alázatosan a tegnapi rongyosok, ff szébe jutott, mennyi baja volt vele, már október 23. előtt is. A KTSz elnöke feljött hozzá és kérte: csináljanak valamit, mert ő már nem bir vele. A Szabad Európa, meg a londoni rá­dió híreit terjeszti. Feljár a Petőfi-kör vitáira. Minden becsületes embert elmart már az irodából. Az elnök megkérdezése nélkül hort­hysta tiszteket, meg egy bá­rónőt is felvett helyettük. Mikor megkérdezte tőle, hogy milyen jogon csinálja ezt az ő tudta nélkül, akkor arcát­lanul azt vágta a szemébe, hogy ö már kinyírt három munkásigazgatót, most még kinyír egy KTSz elnököt is. Azzal dicsekedett, hogy hány csetniket tett el láb alól, amikor a délvidék kormány­­biztosa volt. Csámcsogva mesélte, hogy erőszakoskod­tak a nőkkel. Az az érzése, hogy sikkasztott is, de olyan ügyesen csinálta, hogy nem bírja megfogni. Perhe hogy nem hagyta ennyiben a dolgot. Nem azért tették ide, hogy tétlenül szemlélje az elszemtelenedett ellenség garázdálkodását. Ki­vizsgálta. Megfelelt a való­ságnak, amit a KTSz elnöke mondott. Akikor behívatta Brankovics urat és meg­mondta neki, hogy az ilyen emberekre lesúlyt a prole­tárdiktatúra vasökle. Előtte kicsi ember lett egyszerre, hibegatt-habogott, mentege­­getőzött. De utána ellene is hajszát indított. Megvádolta feletteseinél, hogy értelmiség­­ellenes. Akkoriban jelent meg az értelmiségiekről szó­ló határozat. Nehéz hely­zetbe került. Hetekig vizs­­gálgatták az ügyet, alig bír­ta magát tisztázni. Mindössze annyit tudott elérni, hogy Brankovicsot áthelyezték egy másik járásba, magasabb beosztásba, ő meg azóta is viseli az értelmiségellenesség bélyegét. f ' sak most kapott étégté­­tett. De milyen nagy árat is fizettünk érte. Az ok­tóber 23. utáni napok meg­mutatták, mégis csak neki volt igaza. Brankovics úr 23-án ,/i magyar Icirályi or­szágos forradalmi bizott­­mány“ megbízó levelével újra megjelent a községben. Megválasztotta magát a já­rási forradalmi bizottság el­nökének. Horthysta tisztek­ből, csendőrökből, kalákáik­ból megszervezte a karhatal­mat. Rendeletet adott ki a tsz-ek feloszlatásáról, kifosz­totta a párthelyiséget, ösz­­szeszedette a kommunistákat. Megtiltotta az elvtárs szó használatát, mindenkit test­vérnek kellett szólítani, mint a nyilas időkben. Ő volt az első, akit letar­tóztattak. A fogdában is meglátogatta. Szinte látja még most is, amint kíséreté­vel belép, szétterpesztett lá­­rőakkal, zsebre dugott kéz­zel megáll előtte és gúnyosan végig méri. — No, Szabó elvtárs (meg­nyomta az elvtárs szót), hogy érzi magát? Lejárt barátom a maguk ideje. Eleget garáz­dálkodtak 12 esztendeig, majd most mi rendet csiná­lunk itt. Megmutatom én, ki az a Brankovics Ödön. A lljon csak oda a fal Budapest megint szép lesz KIZŐLDÜLNEK, VIRÁGBABORULNAK A FŐVÁROS FELDÜLT PARKJAI ÉS TEREI Hetek éta serény munka folyik főváros-szer te az október—novemberben súlyos kárt szenvedett, feldúlt te­reken, parkokban, kertekben: a Köztársaság-téten, a Vér­mezőn, a Vérhalom téren, a Nemzeti Múzeum kertjében. A Budapesti Parképítő Vállalat többmillió forintos költség­gel újjávarázsolja a parkokat: elsimítja a dúlás nyomait, helyreállítja a gyepszőnyegeket, virággruppokat, ágyaso­kat, sétaiutakat, új fákat, cserjéiket ültet, hogy szebb legyen mindegyik, mint valaha volt. GYEPES, VIRÁGOS ÖVEZETET KAPNAK AZ ÚJ LAKÓTELEPEK ÉS FÜRDŐK Az albertfalvi nagy lakótelep mintegy nyolc-kilenc holdnyi körzetének parkosítása befejezéshez közeledik. A terület rendezésére, fásítására, füvesítésére, sétányok, ját­szótereli sitb. létesítésére körübelül másfélmillió forintot áldoz a főváros. Hasonló munkát végeznek a Villányi úti lakótelep körül is. Az igon népszerű Dagály gyógy- és strandfürdőt az idén jelentősen kibővítve adják át a közönségnek. A fürdő környékét nagy gonddal, ízléssel parkosítják, csinosítják. Ugyancsak felújítják a Palatínus, a csillaghegyi és az Er­zsébet fürdő körül a megkopott, vagy kipusztult növény­zetet. (MTI) A gemenci erdőbe visszatértek a fekete gólyák A gemenci erdő nemcsak nagy vadakban, hanem vízi­­szárnyasokban is rendkívül gazdag. A Duna árterületén nagyon sok bíbic, különféle gém és egyéb vízimadár ta­nyázik. Külön érdekessége a gemenci erdőségnek a fekete gólya, amely Magyarországon egyedül itt található. A rend­kívül ritka madárból nyaran­ta többszáz tartózkodik Gc­­mencen, majd minden ősszel melegebb vidékekre költözik. A gemenci erdő fekete gó­lyái az elmúlt napokban tér­tek vissza délről. (MTI) Tíz nap alatt ISO inÚSSíl halzsákmány a Körösökön A Körösökön megkezdték a víz duzzasztását a közelgő ön­tözésekre, ri zsáraisztásra. Ez­zel véget ért a gyomai Vihar­sarok . halászati termelőszö­vetkezet eredménnyel záruló tavaszi nagyhálós halászata is. A Körösök halászai 10 nap -... —-------^ alatt 180 mázsa halat fogtak, amely nagyrészt a fővárosi oiacokra került. Szerdán hozzáfogtak a hal­­ivadékok kihelyezéséhez: 70 mázsa ponty és 10 000 harcsa ivadékkal népesítik be a Kö­rösöket és a holtágakat. nek 1957. április 13; kezét — úgy. Nyomja oda a fáihoz a homlokát. Elmél­kedjék egy kicsit Szabó elv­társ. Ne féljen, holnap pon­tot tesznük a maga ügyére is. Köpött egyet és kíséreté­vel távozott. Szerencsére nem volt idejük arra, hogy ügyé­re „pontot” tegyenek. Marik Blanka, olvasta a másik dossié címlapjáról. — No tessék — ez is. Nem neki lett igaza? Há­rom évvel ezelőtt, amikor az üzemből ebbe a beosztásba kiemelték, ez a nő volt az első látogató. Gratulált, fel­ajánlotta a támogatását. Alig egy pár szót váltottak, rög­tön a munkatársaira terelte kkor, hogy osztályidegen, aivierista. Kovács István — olvasta ovább. Be kell vallania, őszintén, •.agyon mellé fogott. Nagy laklövést csinált, hogy hagy­­a leváltani. Soha sem tudja nagának megbocsátani. /é lapszervi titkár volt. Az ^ " emberek szerették. Szó­kimondó, de igazságos, osz­­ályhű embernek tartották, fiába — le kellett váltani, fém értett egyet az 1953-as úniusi határozattal. Az ak­íván felszólalt és azt mond­­a, ez a határozat csak az egyéni parasztoknak., meg a culákoknak kedvez, a tsz­­•ket háttérbe szorítja. Nem ud azzal egyetérteni, hogy i tsz-ekbe be lehet venni a cidákokat is. Igaz, hogy lelytélén volt a kulákők lik­vidálása, a középparasztok villákká minősítése, a 350 iranykoroma, meg a 25 hold öld határ, de ne tetézzük nőst ezt a hibát egy másik­­mi. Sok törvénytelenséget is ilkövettürik, de miért enge- Uk most szabadon azokat is, ikik nem ártatlanul kerül­tek a börtönbe? Szemére ve­hette a vezetőségnek, hogy mindennél törődnek, csak az ireg 19-esek ügyével nem. Az eset után kimondták: nem maradhat a funkciójá­ban. Nem fejlődőképes, ja­­:nthatatlan szektariánus. Kü­­őnben sem tudja jól össze­ggel az alapszervezetet, még így rendes beszámolót sem lúd írni. Egy fiatal, agilis, mozgékony embert kell a helyébe tenni. ö akkor érezte, igazságta­lanul bánnak vele, de nem szólt ellene. Ma már tudja, nagy hibát követett el, ami­kor nem mondta meg véle­ményét. /k któber 23-án aztán ki­­derült, hogy a község legszilárdabb kommunistája. Este találkozott vele a köz­ségháza előtt. Az öreg figyel­meztette őt, hogy készül­jünk fel, mert itt ellenforra­dalom lesz. Sajnos, nem so­kat lehetett tenni, mert fegy­vert nem kaptak. Nemcsak beszélt, hanem cselekedett is. Megszervezte a tsz védel­mét. Vadászpuskákkal, vas­­villával, ásóval, kapával vi­gyáztak a tsz vagyonára. Nem is merték oda az orru­kat kidugni az ellenforradal­márok. Mikor öt bekísérték a nemzetőrök, elment a felesé­géhez. Vigasztalta. Felaján­lotta, hogy költözzön hozzá­juk a gyerekkel. Ott is lak­tak a kislánnyal náluk, míg őt fogva tartották. Ö igazi kommunista. Hja — mennyire igaz az a közmondás, hogy bajban ismered meg a jó barátot. Eszébe jutott, hogy a 19-es veteránok baráti találkozó­ján, most március 21-én Ko­vács elvtárs is felszólalt. Azt mondta: „Soha nem éreztem még olyan szégyent, mint akkor, amikor tehetetlenül, fegyver nélkül, gyáván vé­gig kellett néznem, hogy a szovjet hősök emlékművét lerombolják az ellenforra­­dálmárok." Igaza volt. Be még ő sem érzett olyan szégyent életé­ben, mint ezen az összejöve­telen, amikor arra gondolt, hogy ezt az embert félreállí­­tolták. Becsukta a dossiét. Arra gondolt, hogy az ő jellemzé­seit milyen gondosan átros­tálta az idő. Nem azok bírál­ták el, melyik jó, melyik rossz, akik az évvégi össze­foglalót átnézték, és egyik­másik mondatát kifogásol­ták, hanem az élet. /Ä zárt most könnyebb a dolog. Megméretett min­denki. Tudja már, ki a ba­rát, ki az ellenség. Jóleső ér­zéssel állapította meg, hogy ezt már október 23. előtt is tudta, vagy legalább is sej­tette. Ha nem is volt mindig biztos a dolgában, a prole­tárösztöne kisegítette. Igaz, voltak tévedései. Azokat az események kiigazították, de a legfontosabb dologban nem tévedett, felismerte az ellen­séget. Még sem volt hát olyan nagyon rossz káderes. R KISS MÁTYÁS beszélgetést. Elmesélte, mi- i jenek. Mindegyikről tudott ; a lami intim dolgot mon­­ani. Ennek ez udvarol, mez azzal van jóba, ez meg évtélen levelet irkái, ennek 1 férje a Turul-Szövetség él­őké volt. Ez az öreg lány reg minden reggel temp­ómba jár. Szóval terigette a munkatársai szennyesét. — lem tetszett ez a bemutai­­xtzás, de nem gondolt sem­­m rosszra, hisz híres nagy­­■áder volt ez a nő abban az tőben. Nagyon futtatták. Iztán jött 1953 júniusa, a '.ormány-program. Istenítette lágy Imrét. Rá két évre, 955 márciusában istentele­nül szidta Nagy Imrét. Ott >oll az minden megmozdviá­­on, mindig hozzá szólt. "Untétőén nagy hanggal szó­tokon. Érezte, beszéde nem »szinte, nem szívből jövő. Irra is rájött, hogy amit neki a munkatársairól elme­élt, az pletyka az egész. I? elettesének meg is mondta, hogy nem tet­szik neki érmék az asszony­­tak a viselkedése. Az lein­­ette: — Kicsit nagyhangú, de ó elvtársnő. Hogy megnyugtassa magát, negnézte az életrajzát. Nem alált benne semmi különö­set. Értelmiségi családból származik. Szüleinek volt így pár hold földje. A fel­szabadulás előtt iskolába i árt. i Egyszer aztán olyasvalami Sört ént, ami sejtéseit igazol­ja. Valahol félfüllel hallotta, hogy válik a férjétől. Cso­­iálkozott rajta. Ügy tudta, oéldás családi életet élnek. Anyagi gondjaik nem lehet­nek. A férje az egyik nagy­üzem főmérnöke a városban, íz asszony is jól keres. Mi bajuk lehet az ilyenek­nek? Még most is elpirul, ha eszébe jut az a beszélgetés, ami rá egy pár napra a szo­bájában történt. Feljött hoz­zá és elujságalta: válik a férjétől. Utálja. Hányingert leap, ha éjszaka az ágyban hozzá ér. Férje iszákos. Teg­nap is holtrészegen jött haza. Meg akarta ölelgetni, kitért előle. Ezen össze vesztek. Szó szót követett, végülis tettlegességre került a sor. Alaposan összeverték egy­mást. Megmutatta dagadtra vert fejét. A szomszédok vá­lasztották szét őket. Férjének szeretője is van — panasz­irodáit. Nem adja haza a ke­resetét, arra a másik nőre költi. Különben is a férje osztályidegen. Az apja bá­nyatulajdonos volt. Ezt a rendszert gyűlöli. j4 lig húzta ki a lábét az asszony, megjött a férje. Bejelentette: válik a feleségétől. Utálja. Rá se bir nézni. A felesége már évek óta szeretőt tart magának, nem is egyet. Ügy váltogatja őket, mint más a fehérnemű­jét. Különben is az asszony osztályidegen. Az apjának emeletes bérháza volt Pes­ten, Badacsonyban 200 hold szőlője. Arisztokrata csalá­dok jogtanácsosa volt. A lá­nyát az angol kisasszonyok­nál nevettette, de onnan is kicsapták, mert éjjel a kerí­tésen keresztül kiszökött a katonatiszt udvarlójához. ö utána nézett, mi igaz ebből. Csodák csodája, most az egyszer midkettő őszinte volt. El is váltak gyorsan. Érdekes, hogy a férfi nem lett ellenforradal­mán. Végig rendesen visel­kedett. De az asszony. Azon az emlékezetes tüntetésen, ame­lyet a „forradalmi tanács szervezett, 5 kiabált leghan­­gosabban. Követelte: a „sztá­linistákat” távolítsák el a vezetésből. A munkahelyén, nyilvános gyűlésen összetép­te a párttagsági könyvét, őszintén megmondta, hogy ő csak egyéni érdekből lett párttag. ' Nem csalódott ebben az asszonyban. Tudta ő már az utóbbi időben, hogy kicsoda. Be is írta as anyagába még A ruházati szövetkezetek idei újdonságai Ebben a negyedévben számos új cikkel jelentkez­­a ruházati szövetkezetek. A DUX ktsz 50 százalékkal több jersey női ruha­anyagot készít, ami mintegy tízezer ruhához és kosztüm­höz elegendő. A második évnegyedben mintegy 35 millió forinttal több finomkonfekciót, úgynevezett osztályon fe­lüli ruházati cikket készít a szövetkezeti ipar. A budapesti fehémeműkészítő szövetkezetek nylon fehérneműk gyártá­sát kezdik meg és bevezetőül ötezer különféle nylon fehér­neműt varrnak. A gyömrői szabók szövetkezete olcsó bőr­szegélyes felöltőket hoz forgalomba. Ezek a kabátok sok­kal tovább tartanak majd, mert szélei nehezebben kopnak eh A Mechanikai Szövő Ksz többféle ruhavásznat küld az üzletekbe és készít újfajta műszál kiskosztüm szöveteket is. A szövetkezetek divatszabóságainak a legkényesebb ízlést is kielégítő modellrajzokat ad át az OKISZ textil­­laboratóriuma. A magyar ruhaipari szövetkezetek népsze­rűségére jellemző, hogy a múlt évi romániai divatbemutató után most Csehszlovákiába kaptak meghívást. (MTI) Az irodagépek orvosai Az Irodagépipari és Finom­mechanikai Vállalat havonta körülbelül 1500 különféle irodagépet — író-, számoló-, könyvelő-, pénztárgépet, stb. — javít. Ezenkívül az ország valamennyi irodagépének karbantartása is a vállalat feladata. Kétszáznyólcvanhat műszerész végzi ezt a mun­kát és mintegy 60 000 írógé­pet, számológépet vizsgálnak, tásizitítanak rendszeresen. Helyreállítják a műemlék-templomok toronyóráit A műemlék-templomok helyreállításával egyidősen rendbehozzák a templomok toronyóráit is. Az Őragyár eb­ben az fjvbon három toronyóra helyreállítására kapott megbízásit. A törökbálinti katolikus templom, a Józsefvárosi kéttornyú templom, valamint a Bécsi Kapu téri evangé­likus templom toronyóráját javítják ki még az idén. (MTI) Málusra elkészül a nagykanizsai húsüzem Májusra elkészül Nagyka­nizsa új húsüzeme, amely na­ponta 15—20 mázsa húst és hentesárut ad a város lakos­ságának. Az üzem látja majd el hússal a környező falva­kat is. (MTI); Különvonat Budapestre — Megtekinthető az Állami Operaház előadása A szolnoki IBUSZ iroda április 21-én különvonatot in­dít Budapestre. A különvo­nat részvételi díja’ oda­­vissza 27 forint. Az Állami Operaház délelőtt 11 órás előadására, a „Varázsfuvola*’ című Mozart-operára 8 fo­rintos és 36 forintos belépő­jegyeket, valamint délután a Népstadionba sanraljerülő húsvéti labdarúgó tornára szóló jegyeket szintén az IBUSZ irodában lehet be­szerezni. Ügy a különvonat­­ra. mint a rendezvényekre szóló jegyek április 18-án, csütörtökön déli 12 óráig válthatók az IBUSZ szol­noki irodájában, ahol bő­vebb felvilágosítást is nyúj­tanak;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents