Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-13 / 87. szám

Munkaerőhiány, vagy munkaerő felesleg ? Őszinte szavak a szolnoki racionalizáltak problémáiról Emlékezzünk csak vissza: hány arcon gyöngyözött végig a fájdalom könnycseppje, hány szív szaruit össze a mi városunkban is, amikor kéz­be került a kis cédula. Igen, az a kis cédula, amely azt hozta tudomásul — röviden, könyörtelenül, visszavonha­­. latiamul — a sok-sok évig egy helyein dolgozó nőnek, férfi­nak, gyárimunkásnak, vagy könyvelőnek: racionalizáltak! S akármilyen fájdalmas, mégis egyetlen megoldás volt ez 2—3 hónappal ezelőtt. — A mérleg egyensúlya vésze­sen közeledett a felbillenés­­hez: a bérek higanyszálként szökkentek a magasba, a termelés zuhant lefelé. Az in­fláció ördöge kisértett ben­... Ilyen körülmények kö­zött jöttek azok a kis cédu­lák. És most? Mit csinálnak a „racizott” szolnoki férfiak és nők, öregebbek és fiatalab­bak? Hányán találták meg újból kenyérkereseti lehetősé­güket? A kérdésire feleljen talán a legilletékesebb, Holló János elvtárs, a városi tanács mun­kaügyi csoportjának főelő­adója. — Számokkal kell kezde­nem —- kezdte Holló elvtárs. Szolnokon az 1977 munkát ke­resőből 638-at helyeztünk el. a munkaközvetítő iroda segít­ségével, míg 487-et átszerve­zés útján. A vattaiatok pedig kb. 500 dolgozót vettek fel március 10. után. műnket. Férfi munkaerőből ma már nem fe esleg, hanem inkább hiány mutatkozik. Tatabánya, Komló kér bá­nyászokat, a budapesti 44-es és a kazincbarcikai 31-es épí­tőipari vállalat építőmunká­­sokat, az állami gazdaságok, a MÁV, a Cukorgyár Célgaz­dasága szintén férfi munká­sokat keres. S ma már a férfi munkaerő utánpótlásának biztosítása okoz gondot. — Kik vannak még mindig munka nőikül Szolnokon a racionalizált dolgozók közül és milyen okiból? — Kizárólag az a hetven volt adminisztratív dolgozó, akik nem akarnak más, pl. fizikai munkakörben dolgozni és egészen kevés számú szak­munkás, akik nem tudtak sa­ját szakmájukban elhelyez­kedni a városban. S végeze­tül mintegy 190 racionalizált női dolgozó. Hogy ez utóbbia­kat még mindig nem helyez­tük el, nem a mi hibánk. Le­hetőségeink ugyanis korláto­­aottak, de még ezeket sem kívánják kihasználni a racio­nalizált nők. Arra ugyanis nincs módunk, hogy minden volt adminisztrátornak azo­nos munkakört biztosítsunk. Viszont a szolnoki lányok és asszonyok eléggé igényesek: nem felel meg nekik sem az Alcsiszigeti Állami Gazdaság, ahol a kertészetben dolgoz­hatnának, de a többi munkást kereső állami gazdaság sem. Nem jó nekik az a hulladék­­feJdolgoeó háziipari szövet­kezet sem, amelyet a raciona­lizált női dolgozók elhelyezé­se céljából állítottunk fel — E problémát csak egy új, szolnöki könnyűipari üzem felállítása tudná megoldani. A városi tanács már foglalkozik ezzel a kérdéssel, de egyelőre még nem sok eredménnyel. Jelenlegi gazdasági viszo­nyaink alapján ugyanis, na­gyon nehéz egy ilyen beruhá­zást kiharcolni. De a nehéz­ségeket az előbb említett 190 elbocsájtott nő segítsége, pon­tosabban igényeiknek kissé lejjebb szállítása lényegesen csökkenthetné. Viszont fel* sőbb szerveink részéről is várjuk a segítséget. — Nehézséget jelent még számunkra a 14—18 évesek helyzete is — folytatja Holló elvtárs. — Üzemekbe keveset tudunk elhelyezni. Építőipari, mázoló, szobafestő, ács tanu­lókra szükség lenne ugyan, de — hihetetlenül hangzik — a legtöbb jelentkező gyerek­nek még a minimálisan előírt hét általános osztálya sincs meg, s nem lehet őket fel­venni ipari tanulónak. Saj­nos, itt sem tudunk a feladat­tal megbirkózni saját erőnk­ből. Ez a munkaerővel kapcso­latos helyzet Szolnokon. A racionalizált férfiak maidnem 100 százaléka do'gozik keres. Sőt, amint láttuk, sok-. helyezni budapesti, vagy más bal több férfit el tudnának | vidéki munkahelyeken, mint amennyi rendelkezésre áll A női munkaerők elhelye­zésére a megoldást valóban egy könnyűipari üzem létre­hozása jelenítené városunk­ban. De ez pénzbe kerül, sok pénzbe, s ma minden garast nagyon a fogunkhoz kell ver­nünk. Mégis, érdemes és szükséges felszínen tartani ezt a lehetőséget. A másik megoldás: az igények reduká­lása. Nőkre, férfiakra egyfor­mán vonatkozik ez. Akármi­lyen fájdalmas, kellemetlen is — ha pl. egy volt bérelszá­moló paprikalocsolást végez — még nem tragikus és nem is szégyen. S talán ami a legfontosabb: a bányász fejti a szenet, a paraszt kukoricát vet, a te­remtő ész és akarat nap mint nap újat alkot. Ma már ros­kadozó kirakatok csalogatják a vásárlókat az üzletekbe, s a lakatosok egyre több új la­káskulcsot készítenek el, ha még megközelítőleg sem ele­get. És így tovább.;. Vagyis gondoljunk arra, hogy egyre inkább erőreka­­punk és egyre jobban kisüt a nap, melynek sugarai felszá­rítják a könnyeket, megnyug­tatják a szíveket. Egyszóval: legyünk bizako­dók és optimistáké-------- . . -♦»■ Van értékne ennek? A ta­gadónak csak ezt felelhetjük: menjen végig ma az utcákon, de egyúttal gondoljon arra is, mit látott itt úgy 2—3 hónap­pal ezelőtt; ; . De ha a holnapot akarjuk még szebbé, jobbá tenni — már pedig ki nem akarja ezt ellenségeinken kívül? — még az igényeseknek is be kell látniok: nemcsak az íróasztal mellett lehet ezért dolgozni... S ha belátják, s ennek szel­lemében cselekednek, nem lesz „munkaerő felesleg” Mint ’ hogy nincs is, mert mun­kánk az van bőven, s ennek elvégzésére nagyon sok erőre van szükség. S a mujika felszárítja a könnyeket is, bár néha meg is izzaszt. — En mindenesetre az ízza­­dást választanám, de ugye­bár .;. itt is nagy szükség van rám..; — mondotta ne­kem évekkel ezelőtt egy já­rási instruktor, amint nézte, hogyan aratnak az egyik ál­lami gazdaság kombájnosai. Öt is „racizták”; Ha legközelebb találkozom vele, mindenesetre szaván fogom: s. Bubor Gyula A KELETMAGYARORSZAGI TEXTILNAGYKERESKEDELMI Vállalat életéből Elmebetegség miatt közbiztonsági őrizet A napokban a bíróság nyil­vános tárgyaláson tárgyalta K. Nagy Imréné karcagi la­kos ügyét. 1954 augusztus 22-én a férje ittasan tért haza és lefeküdt. Az asszony a reggeli órákban felkelt és meglátta, hogy a szobában egy kis balta van elhelyezve. Egy kis ideig gon­dolkozott, majd kezébe vette és ütésre készen a férje ágyához ment. — A férj aludt, erre pontos célzás­sal a kezében lévő baltá­val háromszor fejbevágta. K. Nagy Imre súlyos sérü­lést szenvedett és eszméletét vesztette. Az asszony azt hit­te, hogy férje meghalt, fel­öltözött, a lakást bezárta, s mint aki jól intézte dolgát, elment a rendőrségre. El­mondta, hogy férjét agyon­ütöttél A rendőrség furcsának ta­lálta az esetet, nem hitt K. Nagynénak. — A helyszínre mentek, ahol K. Nagy Imrét vérbefogyva találták. Kór­házba szállították, az életét megmentették, de eszméletét többet nem nyerte vissza. — Jelenleg is kórházi ápolás alatt áll, orvosi vélemény szerint szellemi épségét so­hasem fogja visszanyerni. K. Nagyné ellen bűnvádi eljárás indult. Az eljárás során kiderült, hogy K. Nagy Imréné huzamo­sabb idő óta elmebeteg­ségben szenved. A bíróság ezért közbizton­sági őrizetbe helyezte, és a napokban újból tárgyalta ügyét. Jelenleg is úgy talál­ta a bíróság, hogy nem volna célszerű K. Nagy Imrémé szabadlábra helyezése, mert elmebetegsége veszélyes. i— Kovács — Fodor Aladráné, Zsadony Ferencné és ördög Béla átveszik az árut a szállító vállalattól. Azok a vevők, akik betér­nek az üzletekbe egy öltöny ruhát, inget, vagy méterárut vásárolni. — nem is gondol­ják, hogy mennyi gond. mun­ka. válogatás után jut el az áru hozzájuk. A szolnoki járókelők gyak­ran néznek vágyó pillantá­sokkal azon Belsped kocsik után, melyek a különféle. — szebbnél-szebb ruházati cik­keket viszik a Keletmagyar­országi Textil és Felsőruhá­zati Nagykereskedelmi Vál­lalat lerakatának raktáraiba. Van miben gyönyörködni.: A múlt évi októberi és no­vemberi nehéz ellenforradal­mi napok alatt sem tétlen­kedtek a vállalat szolnoki dolgozói. Időt. fáradságot nem kíméltek. Megyénk dol­gozói mindenkor megvehet­tek a legszükségesebb dolgo­kat. (Sőt esetenként azt is. amire nem volt szükségük). Tompáról. — a jugoszláv ha­tárról. Józsáról. •— Debre­cen mellől, a szombathelyi, a győri, a pápai, a kőszegi és pesti textilművektől szállítot­ták a különféle fehérnemű és felsőruházati cikkeket; A jó munkának meglett az eredménye. Első negyedévi tervüket pamutáruból 108.6. szövetből 133. selyemfélékből. 130, lenkerből 123. konfek­cióból pedig 112.4 százalékra teljesítették. A beszerzési tervet is a nyíregyházi és debreceni lerakatok előtt ma­gasan túlteljesítették; ............ <%< Érdemes megnézni, hogy á fenti számok mit jelentenek; Az első negyedévben eladtak 900.000 méter pamutárut. Ha ezt a mennyiséget a vasútvo­nal mellett leterítenénk *—< majdnem Varsóig érne. — a' 120 000 méter szövettel Szol­­nok-Debrecen között tud­nánk befedni a vágánypárt, míg a 90 000 méter selyem­mel Szolnoktól — Pestszent* lőrincié ’"érhetnénk meg ú távolságot. Nem kis munka volt ezt á mennyiséget elszállítani és szétosztani a földművesszö­vetkezeti és állami kereske­delem üzletei között. A vál­lalatnak mintegy 140—150 egységgel van kapcsolata, s naponta 50—60 vevőt szol­gálnak ki. Tóth Ilonka. Kö­­vécs László, a két Nagy Fe­renc, vagy Finta László, de talán minden dolgozó méltán érdemli meg a dicséretet; Nem szabad elfeledkezni Singer Miklósról. Bugány Já­nosról. Varga Józsefről. Szto­­ianov Józsefről és Schermann Imréről sem. — akiknek *— oroszlánrészük van abban, hogy a szolnoki lerakatot az egész ország kereskedelmi Szervei, s megyénk dolgozói is jó munkájukról, helytállá­sukról ismerték meg. S ab­ban. hogy háromszor nyerték már el a „Kiváló Vállalat" címet. V. fr. ■-*>------------ ■■ MÉHfS GYÖRGY G9Ümii ÜTI) CÉL Kalandos regény (40) ~ Tudor bácsi.Tudor böcsi, tegyen le;.; A szégyen az ancamlba kergette a vért. Úgy vigye­nek, mint egy csecsemőt vagy egy sebesültet? i ^ T ^ hiszem, már tárnám az utat; Igazán tegyen le, Tudor bácsi. = s — könyörögtem, de ö nem is felelt, ha­nem hágott fölfelé, de persze, így, teherrel a vállán bár­milyen hatalmas is volt az ereje, még ő is nehézkesen mozgott. Nyaktörő űt volt. A hegy megmászhatatlannak tűnő sziklafalba ment át. Egyik helyen toasdavörüs, másutt kékes, odébb meg sárgás volt, mintha rettentő tűzvész perzselte volna meg; Minden mozdulatlan, halott volt, csak fenn az égen keringtek a sasok, e kőország lakói, s mögöttünk valahol jöttek az üldözők ügy látszott, semerre sincsen út tovább. Tudor bácsi mégis egyenesen odatartott és most már a fal tövéiben igyekezett előre. Itt jóval könnyebb volt az út, minden akadály nélkül haladhattunk előre. A bácsi le is tett. Már-már beíkanyarodtunk a sziklafal mögé, ott, ahoi égnek meredő óriás sarkanytúként véget ért. Tíz-tizenöt lépés, ha elválasztott még a szJklasar­­kantvú élétől, mikor lövések pereglek, végig porozva mö­göttünk a sziklán, s kénytelenek voltunk lebukni; Százötven-kétszáz méterre lehettek üldözőink; Eny­­nyire beértek hát. Hiába, még Tudor bácsi sem bírhatta a kettős teherrel. Ott lapultunk a sziklák kört. A lövések el­hallgattak, csönd volt egy pillanatig, csak a srtklasaTkan­­tyút ostromló szél sivított a fülünkbe Már lélegezni is alig mertem. Mi lesz most? Tudor bácsira pillantottam. Feszülten, előrehajolva figyelt. Arány­lag síma sziklahát terült el a lábunk előtt, lejjebb megint egymásra dobált ripacsos sziklák követkertek; Valahol ott lesznek az SS-ek. Talán azt várják, hogy.t. Nem fejezhettem be a gondolatomat, mert kutya­ugatás csattant fel s máris láttuk kiugrató a hatalmas vér­ebeket a szikladarabok mögül. A köveket szimatolva kúsz­tak fölfelé. Artán felállt két egyenruhás alak, odalőttek a sziklafalra, majd a kutyáknak kiáltottak valamit és meg­indultak fölfelé. Ekkor már a négy farkaskutyának tíz­­tizenöt méternyi előnye volt; Végünk van! — nyilallott belém. A következő pilanatban Tudor bácsi felugrott, s neki dőlt a fedezékül szolgáló sziklának. Eltalálták?! Én is felugrottam. Nem érte találat, de az egész teste vonaglik a ret­tentő erőfeszítésitől, az arca lassan bíbotisrtnűre válik..( A kutyák csaholva közelednek..; Már értem,;, miért birkózik Tudor bácsi a többmázsás sziklával * (. ö az erősebb! A lomha kőtömb élőbb csak alig láthatóan megbillen, aztán kifordul a helyéből, s tompa dübörgéssel, porfelhőt és kavicsgörgeteget sodorva magával, alágördüL Egyre gyorsabban, felszökik, hirtelen kettőbe, háromba válik s még gyorsabban száguld lefelé. Kutyavotótás, ordítás hallatszik. Még látom, hogy az egyik SS felcsapja a két kezét a levegőbe és rémülten próbál félreugraní, egy kutya keresztülbucskazik a fején, csúszik, hengetredik, úgy próbál menekülni, de azt is el­borítja a felszálló por. * Ordítás, káromkodás), por, kavicseso. Két kutya nyavalyogva vonít. Ide-oda hánykolódnak. Nyilván kő ütötte el őket. Iris és Hildegard, a két legpompásabb nyo­mozókutya. Allotria, a harmadik odaszaladt hozzájuk és izgatottan szimatolja a vérüket. Brandy, a leghitványab­bik, reszketve hátrál; A bekötött fejű SS int. — Horst! Agyonlőni! Honst azonban nem mozdul; Hátracsapott karral felessük egy szikla mellett. Vigyorog, aranyfogai csillognak a napfényben, de a tekintete mereven szegeződik a semmibe. A bekötött fejű csak egyetlen pillantást vet feléje s máris tudja: az aranyfogú Horst halott —• Majd visszajövünk érte. De elébb ezeket — csikor­gatja a fogát és fölfelé mutat. S az aranyfogú Horst, a mesterlövő, ott marad a sziklán a két döglött kutyával Másszák a hegyet, elérik a szakadékot; A vértől megvadult Allotria és Brandy mint a von­tatók húzzák őket a ripacsos szikla felé. Szűkölnek, vonít­nak, ugatnak. Mindenképpen mutatják, hogy itt, itt, erre kell menniük; A bekötözött fejű egy pillanatra visezahökken a sö­tét szakadéktól. Csabdába csalják őket? Partizánok? Eh, ezek nem; oroszok! —- Gyerünk! •— mutat lefelé a géppisztolya csövével; és hogy példát mutasson, ő kezdi elsőnek a leereszkedést.! * KÖNYVESPOLC HA ROZSASZAL LESZEL (A francia népköltészet gyöngyszemei) (Európa Ki­adó). Kb; 256 old, kötve 17 forint; Kép a „Ha rózsaszál le­szel” című most megjelent verseskötetből Népdal-fordító irodalmunk eddig elhanyagolta a sok­színű, változatos francia nép­költészetet, amelyről pedig Arany János is elismeréssel beszélt.* E kötetben tizenkét jeles költő vállalkozott arra hogy magyarul megszólaltas­sa a francia balladákat, ka­tona- és tengerészdalokat, városi rigmusokat, szerelmes költeményeket, gyermekver­­síkéket, mondákat és kiszá­molókat. A kötet új, eleven, friss oldaláról mutatja be azt a francia lírát, amely eddig is oly nagy hatással volt--------------•' ÁPRILIS 13 Szombat Ida A nap kél: 5.01 h-kor. nyugszik 18.30 h-kor; i-i Április 14-én, vasárnap 7 órától 12 óráig a Szolnok gyárvárosi részén a Temető út és Közkórház környékén karbantartási munkák miatt áramszünet lesz. — Egy kivételével minden lerombolt szovjet hősi emlék­művet helyreállítottak me­gyénkben. Szolnokon a Hő­sök terén még nem épült újjá kegyeletünk jelképe; — 2 millió forintot fordí­tunk ebben az évben me­gyénk fásítására. r— Báb-előadásra készülnek a fegyverneki általános isko­lások. Május elsején kedves műsorral lepik meg a felnőt­teket, s méginikább a náluk kisebbeket; Zenei előkészítő tanfo­lyamot indít április 15-én a jászberényi Bartók Béla ze­neiskola. A beiratkozásokat a Déryné kulturotthouban bonyolítják le. A tandíj elő­reláthatólag havonta 20 fo rint lesz;» (Folytatjuk^ fnemzeti költészetünkre; S Damjanich rádió műsora — Szombat: Hírek. Sport; Ajá idékrnűsor a kunszent­mártoni Zalka Máté terme­lőszövetkezet tagjainak kí­vánsága szerint. Szombatestf gondolatok,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents