Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-13 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESOUETEKI AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 87. szám. ARA: 51» FII.IÉR, 1957. április 13. szombat. MAI SZAMUNKBÓL: { 1 l TM­■« mmmrmrmm —m, i mm* rr inra '*•" ■ - "■'■■i ■ # f ♦ A KÁDERANYAG Munkaerő-hiány, vagy munkaerő-felesi eg Kiállás a Verseghy gimnáziumban A szolnoki Verseghy-girrmázium tanárai és diákjai az iskola névadója születésének 200-ik évfordulója alkal­mából értékes kiállítást rendeztek. A bemutatott anyag­ban számos ritkaság szerepel, így a Marseilles első magyar fordításának fényképmásolata, a Martinovics és társai ki­­végzése alkalmából közreadott röplap, amelyen a mártírok fáján egyik ágként a bebörtönzött Verseghy Ferenc is sze* repel. A kiállított dokumentumok bizonyítják, hogy a szol­noki születésű költő és nyelvész hamvait az iskola tanárai­nak és diákjainak kezdeményezésére szállították haza szülővárosába. Mi ÚJSÁG A FÖLDEKEN? felelevenítik a munhaverseny monyaimat A Puszták űrti Állami Gaz­daság tehenészei a közel­múltban tanácskozásra gyűl­tek össze. Azt vitatták, ho­gyan tudnák fokozni a tej­termelést. Itt határozták el, hogy felelevenítik a verseny­­mozgalmat. s nemes vetélke­désre szólítják a megye va­lamennyi állami gazdaságát. Május I tiszteletére fel­ajánlást tettek, mely szerint a márciusi 8,4 literes istálló­átlagot 10,5 literre növelik. Ezt az állatok egyedi takar­mányozásával. gondos ápolá­sával, a munkarend pontos betartásával kívánják elérni. A tejtermelés fokozása nem­csak nemzetgazdasági szem­pontból fontos, hanem érde­ke a tehenészeknek is, mert így emelkedik a keresetük. A tehenészek kezdeménye­zéséhez csatlakoztak a nö­vénytermelésben dolgozók Is. Bendő Sándor munkacsapata arra tett ígéretet, hogy a ta­vaszi vetési munkák jó mi­nőségben való elvégzésével készülnek május 1. megün­neplésére. 10 ev alatt nem vetettek annyi lucernát, mint as idén A Megyei Tanács VB. Me­zőgazdasági Igazgatósága ér­tekezleteken és a sajtó ha­sábjain is kinyilatkoztatta, hagy megyénkben a belterjes gazdálkodáshoz vezető út el­ső lépését a lucerna és vörös­here vetésterületének nagy­mérvű növelése jelenti. E feladat fontosságát elsősor­ban a termelőszövetkezetek tagjai, de jó réhány helyen az egyéni gazdák is megér­tették. Pontos kép még nincs az idén elvetett lucerna és vöröshere területéről, de a példák igazolják az előreha­ladást. A jászberényi járás­ban 2100 hold új lucerna és vöröshere vetés van, s csu­pán Jászberény város hatá­rában közel 1000 hold. Tó­­rökszentmiklóson úgy véle­kednek, hogy az elmúlt 10 év alatt nem vetettek annyi lu­cernát az egyéni gazdálko­dók, mint az idén. 1 adjuk-e teliesiteni a cukorrépa termelési tervet A cukorrépa szerződési tervünk teljesítésében me­gyei szinten 70 százaléknál tartunk. A jászberényi és tö­rökszentmiklósi járásban — több száz holddal kevesebb területre kötöttek szerződést, mint az előirányzat. De így sorolhatnánk még jó néhány helyet, ahol nem szerződtek cukorrépa termelésre.* A cukrot, ezt a nélkülöz­hetetlen élelmezési cikket mindenki szereti Igaz, hogy ezzel nem mondtunk újat. Azzal sem, hogy ma már a cukorfogyasztás nem számít fényűzésnek. Talán kevesen tudják, hogy néhány évszá­zaddal ezelőtt még nagyon is annak számított, de luxus cikk volt a szegényebb nép­rétegek előtt a Horthy-idő­­ben is, amikor nagyon sok családnak, családfőnek a mindennapi kenyér megke­resése is gondot okozott. Ma a cukorfogyasztás te­rén a következő a helyzet. 1938-ban 10,5 kg jutott egy főre, a jelenlegi 24,5 kg-mal szemben. Ez a szám maga helyett beszél. Most persze az a kérdés, hogy tulajdon­képpen miért is hoztuk szó­ba a cukrot? Azért, mert a termelők a mi megyénkben is eléggé elzárkóznak a cu­korrépa termelésétől. Sajnos, szükség van a propagan­dára. A termelési szerződé­sek kötése alig haladta meg a múlt évi tervek. 70 száza­lékát. A törökszentmiklósi, a jászberényi járásban még mintegy 500—500 hold hiányzik a tervből. Indokolatlan ez az idegen­kedés és a tsz-eknek, az egyénileg dolgozó parasztok­nak arra is gondolniuk kell, Követendő példaként Jász­berény várost említhetjük meg, ahol 423 hold helyett 480-ra szerződtek a termelők. Az, hogy teljesíteni tudjük-e megyénkben a cukorrépa ter­melési tervet, elsősorban a termelőszövetkezeti elnökök és mezőgazdasági szakembe­rek felvilágosító munkájától függ. A politikai helyzetről, igazságügyi szerveink és tanácsaink munkájáról tanácskoztak megyénk országgyűlési képviselői Csütörtökön ülést tartott a Szolnok megyei képviselők csoportja. Jelenle-' politikai helyzetünkről Karsai Mihály elvtárs. az MSZMP megyei elnökségének tagia tartott rö­vid tájékoztatót. Ismertette a képviselőkkel, hogy pártunk számban és politikai tisztán­látásban is sokat haladt előre az utóbbi hetekben. Sok fon­tos, elvi kérdés tisztázódott már a tagság körében. De még a feladat neheze, a pár­tonkívűli tömegek tájékozta­tása ezután következik. A fő dolog pedig most már ez. — mert enélktí! gazdasági éle­tünkben nem tudunk teljes rendet teremteni. Éppen ide­­;e pedig. hrt'H' már min­den erőnkkel a termelés javí­tásán fáradozzunk, tevékeny­kedjünk* Kiss Endre elvtárs. megyei ügyész Emelkedett a termelés az új teljesítménybér bevezetésével Szövetkezetünkben a januárban bevezetett teljesít­ménybér és az úgynevezett brigádrendszer a termelékeny­ség emelkedését és az önköltség csökkentését eredmé­nyezte. Korábban, míg az üzemben a szerteágazó norma­rendszer volt, a munkások csak a rájuk bízott munkamű­velettel törődtek. Most a kiadott munkával és utalványo­zott idővel úgy gazdálkodnak a brigád tagjai, hogy a leg­kisebb időveszteség érje őket. Az új bérezésnek és munkaszervezésnek tudható be, hogy ez év első negyedében a március 31-ig előirányzott 600 000 forint termelési értéket 73 000 forinttal túlszár­nyaltuk. A tervezett béralapot sem lépte túl a ktsz. Raffay Ferenc Jászárokszállási Fatömegcikk és Játékáru KTSZ dolgozója Szolnok város csúfítója Nem lehet másként nevez­ni azt a romházat, amelyik ott éktelenkedik a város fő­útvonalán, a Beloiannisz­­útan, a Béke étteremmel szemben. Naponta megcso­dálhatják a jövő-menő em­berek, a városon átsuhanó autók utasai. — Háborús rom — mond­ják a szolnokiak, mentege­tőzve és arra gondolnak, hogy bizony a 10—12 esz­tendő alatt el lehetett volna takarítani a romokat, sőt még új házat is emelni a helyére. — Magánt elek — mondja valaki a tájékozottabbak kö­zül, — No és? — Ha valaki ennyi időn át nem volt ké­pes a romokat eltakaríttatni, nyilván ezután sincs szán­dékában. Megvárjuk talán, hogy felnőjenek unokáink s még Ők is gyönyörködhesse­nek a II. világháború emlé­kében? Akkor már inkább a rom ház fényképét tegyük el a számukra s mi pedig ne nyugodjunk bele, hogy valami bürokratikus aka­dály miatt egy többemeletes bórháznak alkalmas telek az ostromlott vár képét mu­tassa városunkban. Magántelek vagy nem. ro­mokra — még hozzá há­borús romokra — nincsen szükségünk. s aki ezt nem érti meg, megér­demli, hogy a várost elcsú­fító teiltet végre valahára köztulajdonba vegyék. ....................... >***+*+** laszt, 3 százalék száraz sze­letet, vagy 65 százalék ned­ves szeletet adnak. Nem keli nagy közgazdasági szakisme­ret, mindenki könnyen ki­számolhatja, hogy ezek után milyen jövedelmet biztosít egy hold cukorrépa termése még akkor is, ha 100 mázsa terem holdamként 100 mázsa után a termelő 1000 forintot, 3 mázsa cukrot, 50 kg. me­laszt és 65 százalék nyers­szeletet kap. Persze, ha nagyobb az át­lagtermés, akkor még több a jövedelem. A 100 mázsát viszonylag könnyen meg le­het termelni egy holdon. Ahol mindent gondosan mérlegeltek, ott máris rájöt­tek a cukorrépa termesztés hasznára és arra is, hogy emellett emberi kötelsség olyan növényféleséget ter­az igazságügyi szervek munkáját ismertette. Hangsúlvnzta. hogy az utóbbi időkben sok — és leg­több esetben jogos — kifo­gásolás érte őket. Különösen az ellenforradalmárok tevé­kenységének tényhű feltárá­sában, az események eszmei irányítóinak megkeresésében kellett volna többet tenniük. De elsősorban a saját sorai­kat kellett rendezni, mert ott is akadtak, akik bujtatták az ellenforradalmárokat, sőt — melléjük álltak. A bíróságnak a szigorú, de igazságos ítéle­tek hozatalára kell több fi­gyelmet fordítani, a rendőr­ségnek viszont a gyorsabb. — az eddigieknél mélyrehatóbb, körültekintőbb nyomozással kell a rend teljes helyreállí­tását segíteni. Az igazságügyi szervek is látják, hogy elhanyagolták a más irányú bűnüldözést, pél­dául a társadalmi tulajdon védelmét, ami pedig szintén nagy károkat okozott a nép­gazdaságnak. Lassú. sok esetben kínosan vontatott a polgári ügyek elbírálása. A beszámoló után több kérdés és javaslat hangzott el a kép­viselő elvtársak részéről, s vé­gül egybehangzóan állást fog­laltak: Hozzanok az igazság­ügyi szervek szigorú, de min­denkor igazságos és reális ítéleteket. Az ellenforradaV. máról? vádolásánál, elítélésé­nél is nagy körültekintéssel dolgozzanak. Elsősorban ne az eseményekkel sodródókat, hanem a tudatos szervező­ket. uszítókat. eszmei irányí­tókat kutassák és büntessék, mert csak az ilyen intézkedés talá'kozik a közvélemény helyeslésével; Az élénk igazságügyi vita után Kuti György elvtárs. a Megyei Tanács VB titkára a fan ácsok munkájáról adott számot. Elsősorban »emlékeztetett arra, milyen visszaesést oko­zott államhatalmi és állam­­igazgatási apparátusunk te­vékenységében az ellenforra­dalom. Első dolguk volt a „Forradalmi Tanácsok“ irá­nyítóinak a kommunisták ki­szorítása. A kunszentmártoni járásban a tanács minden kommunista dolgozóját, har­minchét elvtársat szinte egy­szerre távolították el. Nem egy helyen tetiegesen is bán­talmazták a vezetőket. Ez az állapot teljesen megbénította a tanácsok munkáját. A szovjet csapatok segítsé­ge. a Kádár-kormány meg­alakulása után nyílt csak le­hetőség a törvényes rend helyreállítására, a népi de­mokratikus államhatalom gyakorlására. Bár az ellenfor­radalom erői igyekeztek tar­tani magukat az utolsóig, ke­mény, szívós harc árán mé­gis nyertünk. Az pktóber 23- át1 követő időkben eltávolított százhuszonhét vb. vezető kö­zül ötvenhatot visszaállítot­tak eredeti beosztásába. Ke­rült olyan vezető is. aki nem merte ismét elfoglalni ezt a posztot, s olyan is. akit — elő­ző munkáját tekintve — nem lehetett visszaállítani. Az egész megye területén nyolc tanácsvezető mutatta ki fo­­gafehériét azzal, hogy ieoak­­tált az ellenforradalmárok­­kal. A többiek hűek marad­tak a népi demokráciához; A fő tennivaló most a ta­nácsok tevékenységének meg javítása az. hogy a választot­tak vegyék fel ismét a kapcsolatot választóikkal. hogy van bizonyos társa­dalmi kötelezet teég ■ is. Még bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy néhány évvel ez­előtt valamelyik üzem 40— 50 literes edényeket gyár­tott, holott a vevőknek más­fél, két-li teres fazekakra, lá­basokra lett volna szüksé­gük. Altikoriban a közvéle­mény élesen elítélte ennek az üzemnek a munkáját, miután csak a tervteljesí­­tésre törekedtek és nem vették figyelembe az igénye­ket. Ilyenformán vagyunk ma a cukorrépa termeléssel is. Érdemes elgondolkozni és figyelembe venni, mennyire elítélendő elv, hogy csak nekem legyen, mással nem törődöm. A dolgozó parasztoknak annál is inkább becsületbeli kötelességük figyelembeven­­ni az országos érdekeket is, mert sóikat kaptak a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mánytól. Sokat tehetnek te­hát most annak érdekében, hogy az egy főre cső cukor­fogyasztás tovább növeked- J jók és az igények kielégíté- 1 sót belföldi termésből oldjuk ] meg, ne kerüljön sor beho- 1 zatalra. Mégyénkban a talaj és a ; természeti adottságok kivá- . lóak. Az elmúlt évben a . tsz-ek és az egyéni gazdák i több mint 16 ezer holdon ] termeltek cukorrépát, még- , hozzá jó eredménnyel, mer^ i a megyei átlagtermés elérte" 1 a 100—110 mázsát. 200—250 1 mázsás átlagtermésről is tu- < dunk. Akkor kötelező volt a c cukorrépa termesztése. Most i nem kötelező. De a terme­lőknek be kell látniok, hogy Magyarország cukorszükség­letét Magyarország mezőgaz­daságának kell megtermel­nie. Éppen elég kiadása van államunknak, s felesleges olyan költségeket is okozni, amelyek elkerülhetők. Arról nem is beszélve, hogy a cukorrépa termelése igen jövedelmező. A cukor­gyárak mázsánként 10 forin­tot, 3 kg; cukrot, íé! kg. me­legjobban szüksége van. A termelési szerződések kötésének ideje még nem fejeződött be. Az elmaradást tehát pótolni lehet. Bízunk abban, hogy Szolnok megye mezőgazdasági dolgozói meg­értik, miről van szó. Megér­tik, hogy legalább akkora területen kell termelni az idén is cukorrépát, mint amekkorán tavaly termel­tünk. Tartsanak rendszeresen ta­nácsüléseket. fogadóórákat, járjanak el a lakosság ügyes­bajos dolgaiban. A két utóbbi tanácsülésen az összeférhetetlenségi bizott­ságok jelentése alapján a 4310 tanácstagból egvszázhetvenet hívtak vissza, mert az esemé­nyek során méltatlanná vál­tak e tisztségre. Egyszázti­­zennvolc tanácstag kérte _ le­mondását. amit szintén jóvá­hagyott a többség. Ezek ismertetése után Kuti elvtáirs a tanácsok jobb mun­kája érdekében javaslatokat terejsztett a képviselők elé;, a hatáskörök módosítására, mert jelenleg ezek okozzák a legnagyobb bürokratiz­must. Elvileg a tanácsok ál­talános hatáskörrel rendel­keznek ugyan, de a gyakor­lat egészen más. Szükséges hogy a tanácsok első fokú hatósággá váljanak azoknak az ügyeknek intézésében, amik a lakosságot közvetle­nül érinti!;?. A szociális segé­lyek elbírálása, az iparenge­délyek megadása, a községi apparátus dolgozóinak kine­vezése, tartalék-ingatlanok hasznosítása, házhely juttatás stb. mind gyakori esetek. Ha leseket a helyi tanácstagok vitatják meg, érzik megbíza­tásuk fontosságát és minden unszolás nélkül eljárnak a tanácsülésekre. A városi vagy községi ta­nácsok vagyonaként kellene nyilvántartani az államosí­tott épületeket, a tartalék­­területeket, házhelyeket, az állami tulajdoniban lévő ki­sebb erdőket, kisebb üzeme­ket. Növelni kellene a taná­csok saját bevételét, aminek igen sok módja van. A megyei szervek mosta­nában több hatáskört meg­adtak a városi és községi ta­nácsoknak. A minisztériumok ezt eleinte nem kifogásolták, de február végén • sorra vétózták meg a megye határozatait. Az Építésügyi Miniszté­rium nem engedélyezi pél­dául, hogy az építési és bon­tási engedélyek elbírálását a községi tanácsokra bízzák. Az Egészségügyi Miniszté­rium tiltakozik az ellen, hogy a szociális segélyek kiutalá­sát, a kórházi költségek el­engedését a községekben in­tézzék. Pedig hol dönthetnek ilyen esetekben tárgyilago­san, ha nem a tények köz­vetlen közelében? Az Ipar­ügyi Minisztérium nem haj­landó megválni a téglagyá­raktól. a Művelődésügyi Mi­nisztériumtól is hiába kérik I hogy a mozikat bízzák a köz­ségi tanácsokra. Ezek azok a gondok, amik jelenleg tanácsaink munká­ját nehezítik, sokszor vissza­húzzák, s amik nem holnap, hanem már ma, s nem meg­vitatásra. hanem megoldásra szorulnak. A képviselő elv­­társak megegyeztek abban, hogy ezeket a kérdéséket a legközelebbi országgyűlés elé terjesztik, de egyrészük megvalósítását addig is szor­galmazzák, segítik. A napirendek vitája után Juhász Imréné elvtársnő a legközelebbi országgyűlés elő­készítéséről mondott rövid tájékoztatót. Borsi Eszter. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents