Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-12 / 86. szám

7oo ooo km úton s abí még többet kíván... \ annak emberek, akik el sem tudják képzel­ni életüket a száguldó moz­donyok és kocsikaravánok nélkül. Amikor legutóbb Sántha Károllyal, az egyik mezőtúri vasutas-dinasztia híressé vált tagjával elbeszélgettem, aki most a Szolnoki Fűtőház mozdom viel vigyázój a, ismé­telten meggyőződtem erről. Sántha Károly emlékezé­séből effv nehéz, akadályokkal teli, becsületes munkásélet elevenedik meg. Szavai is. akárcsak az egész munkája, precízek, higgadtak. — 1936 óta dolgozom a vasútnál — kezdi. — Először Mezőtúron voltam a Fűtő­házban fűtőmunkás, majd 1340—42 között mozdonyve­zető tanonc. Aztán megkezd­tem azt az utat, amelyet hozzávetőlegesen számítva legalább 700.000 kilométerre becsülök, ami azt jelenti. b0gy gépemmel körülbelül • ízen nyolcszor kerültem meg az Egyenlítőt:;! A zrtán jött a háború: ■b* Az 1944 július 2-i szolnoki bombázás alkalmá­val Móra János, egy Tan nevű mozdonyvezető társam és Sárkány Annustka tele­fonkezelő életét vesztette. — Emlékszem, élékor hált meg az állomáson Ondók .Antal mozdonyvezető, itt a Fűtőháznál pedig Horváth Ferenc fűtő és Keskeny Já­nos kapus is. S ezen a na­pon, ahogy hazamentem, fél óra múlva bomba találat érte lakásunkat. Feleségemmel és kisfiámmá! úgy menekül­tünk meg. hogy az asztál alá bújtunk. — És nem sokkal ezután állandó rettegés, életveszély közepette fogtunk hozzá a pályatest és a gépek hely­reállításához, Sikerült any­­nyira előrehaladni, hogy 1944 november elején — amikor ideérkeztek a felszabadító szovjet csapatok —, már a Szolnok—Üjszász közötti vo­nalat javítottuk, s nem sok­kal ezután eljutottunk Jász­­boldogházára. Jászberénybe. A Szolnok—Budapest Keleti­­pályaudvar ikervonalának csak egyikét hozták rendbe, mégis felejthetetlen élmény volt az első budapesti út. Cántha Károly ezután is lelkiismerettel. becsü­lettel dolgozott. De 1950-ben baleset érte: szikra csapódott egyik szemébe. Mégsem tu­dott megválni szerelmétől, a mozdonytól. Munkája elis­merésének főbb állomásait 1951-ben sztahanovista jel­vény, 1952-ben pedig máir a „Kiváló Vasutas“ kitüntetés és az ezekkel járó anyagi megbecsülés jelzi. Az 500 ki­lométeres mozgalom eredmé­nyeinek első értékelésiékor ismét nagy öröm érte őt és munkatársait, Magyart Szil­veszter és R. Nagy András fűtőket. A Szolnoki Fűtőház 18 mozdonnyal országosan első lett, és az üzemen beiül is ok végeztek az élen. így folytatta: Lassan két éve már, hogy nem vezettem mozdonyt. Az orvosok véle­ménye az volt, hogy gyenge az egyik szemem, de én nem éreztem ezt. Kezeltettem a szememet, úgy, hogy most már az örvöseik szerint sincs baj. Legutóbb a vezető-vizs­gám is hiba nélkül sikerül!, ha minden jól megy. május­ban ismét visszatérhetek ve­zetőfülkémbe. A mozdony-felvigyázó be­­osztás magasabb, mint a mozdonyvezetői. Mégis visszavágyik a mozdonyra? — kérdezem kissé csodál­kozva. Határozottan mondja: — Netkem nem magasabb ez a beosztás. Mert tudja, úgz van az, hogy minden embernek van valami szen­vedélye. Egyiknek az ital, a másiknak a dohányzás. Ne­kem egyedüli szenvedélyem a mozdon yvezetés. Ezt érzem a magam részéről a legma­gasabb beosztásnak. Elvég­zem most is rendesen a munkámat, de a szívem csak a mozdonyhoz húz... ellen­állhatatlanul ;ii Mit tehet hozzá ehhez az újságíró? Talán elég ennyi: szívbői kívánjuk, hogy má­jusiban már a mozdonyon ta­lálkozhassunk Sántha Ká rollyal. amint tovarobog i száguldó acélparipán. Ez az ő igazi hivatása. Bubor Gyula TURK EVEI JELENTÉS Rákén életű, .szorgalmas emberek lakják ezt a város­kát. A határban férfiak, asszonyok, lányok kezében ég a munka. Az irodák hűvösen, fázósan tátonganak az üres­ségtől. Akárkit keresünk a gépállomáson, a szövetkezetek­ben az igazgató, az elnök, a mezőgazdász, a párttitkár, mindenhol azt felelik róluk: — Kint vannak a határban. A városi tanácsnál meghívókat szerkesztenek: „Va­sárnap délelőtt 9 órakor a Kultúrházban Juhász Imréné országgyűlési képviselő beszámolót tart választói előtt". Egyszóval tavaszi idill képét mutatja az egész Tur­keve. Fiatal fejyvcrrejtegctok Elméit Egy dolog mégis élénken foglalkoztatja az embereket. A fiatal fegyverrejtegető cso­port felszínre kerülése. Szabó Jenő. Csáki István, Nemes István és három társuk ha­marosan a bíróság előtt felel­nek tetteikért. Valamennyien fiatalok, 19—20 évesek. Megrögzött ellenforradal­­nárok? A bíróság majd ki­deríti, Egyelőre annyi a tény, rogy Erdei Sándor dévavá­­nvai ellenforradalmi csoport­­iához tartoztak. Erdei Sándor az emlékezetes dévaványai provokáció szervezője Turke­­vére menekült a rendőrség elől. Vkkor szervezte be a fia­talokat. Amikor hurokra került, egy percig sem habozott, hogy mentse magát s a fiatalokra hárítsa a felelősséget. A ház­kutatások nyomán 8 darab különböző fegyvert talált a rendőrség a fiataloknál lő­szerrel együtt. Fény derült arra a tervre is, miszerint (káliumot, klórsavat, vörös foszfort foglalt le a rendőr­ség) fel akarták robbantani a rendőrség épületét. Megütközve beszél erről Turk evén minden ember. Hi­szen a turkevel ifjúságot, mint harcos, a párt mellett kiálló fiatalokat ismeri az or­szág. Ez is a jellemző. A Vörös Csillag Tsz ifjú kommunistái Szita János átadta megbízólevelét Szita János, az ENSZ Euró­pai Hivatala mellett szerve­zett állandó magyar misszió vezetője, április 9-én Genf­­len átadta megbízólevelét .A Ír ián Peltneik, az ENSZ !' • tel Hivatala igazgatójá- MTI) kű heves földrengést 8<azlek az flleutákroi Victoria (MTI). Mint a Reu­ter jelenti a Brit-Columbiai Victoria Földrengéstani Labo­­r itóriumban szerdán hat és fii-hét Richter-egység erejű f üdremgést jeleztek. A föld­rengés központja az Aleuták szigetcsoportján volt. cP Még az elmúlt évben tűnt el és holttestét most fogták ki a Körösből Az elmúlt év utolsó hónap­jában rejtélyes körülmények között eltűnt Szeghalmi Ilona 26 éves kunszentmártoni le­ány. Senki nem tudta hová lett. Április 10-én váratlan fordulat következett be. Szeg­halmi Ilona holttestét kifog­ták a Kőrösből. A holttest fe­jén erős sérülések láthatók. A vizsgálat folyik abban az; irányban, hogy bűncselek-; mény, avagy öngyilkosság történt. A szakértő orvos —; megállapítása szerint Szeg-: halmi Ilona holtteste mind-; össze 10—12 napig volt a viz-: ben B z azért is különös, —í mert a lány már hónapokkal; ezelőtt eltűnt. Április utolsó hetében tartja színházunk 10. bemutató előadását Április végén, előrelátható­lag 26-án tertja 10. bemutató előadását * Szigligeti Szín­ház. Goridj „Kispolgárok” cí­mű, négyfelvon áeos színmű­vét tűzik műsorra, amelynek próbái már folynak: A darab­ban fellépnek Németh Gabi, Lóránt Hanna, Kaszab Anna, Győri Ilona, Irányi József, Prókai István, Ruttkai Ottó, » A legnagyobb elismeréssel ► beszél róluk mindenki. Főleg ► Somosi Árpád főmezógazdász. 'Nemrégen végignézte a Vörös (Csillag Tsz vetéstábláit. Az a (meggyőződése, a fiatalok ve­sztéséhez szép kilátásokat ter­vezhet a szövetkezet a ter­♦ mést illetően. ♦ A Vörös Csillagban ugyanis {önállóan vetnek a fiatalok, {önállóan is művelik a rájuk {bízott területeket. Nem akár­hogyan, munkaversenyben a ♦felnőttekkel. { Máju9 1-re indítják be a ‘ munkaversenyt. — Úgy dolgozunk, hogy még irigységből se találjanak kifogást a fiatalok munkájá­ban — mondja Esses Sándor ifjú tsz-tag. Nem ez az egyedüli meg­lepetésük május í-re. KISZ- egyenruhákat hozatnak és abban vonul fel harminc fia­tal. Egységesen, szépen öl­tözve. Különben, hogy mennyire szeretik a Vörös Csillag-be­liek a szolid, öltözködést. El kell, hogy mondjam egy érdé-Paál László, GeRei Kornél, I kea ’ taggyűlés Véneik Panló Lajos. Rendezi: Nógra-l ebi Róbert. ♦ A darab egy kisvárosiban' játszódik le, még a század elején, a cári Oroszországban. Gorkij nagy igénnyel megírt színművében jellemzően és érdekesen tálja a néző elé az akkori kispolgári társadalom mindennapi életét: A tsz Kommunista Ifjúsági Szövetsége tartotta a napok­ban ezt a gyűlést. Este 7 óra­kor kezdődött és még 10 óra­kor is alig akart vége lenni. Parázs viták, érdekes felszó­lalások követték egymást. Acsádi Imre KISZ-titkár, aki a munkásmozgalom történe­tébe immár bevonult Köztár­saság téri pártház védője volt, élményeit beszélte el a jelen­lévőknek. Volt ezen a taggyűlésen mindenről szó, ami érdekli a fiatalokat. Nekem egy felszó­lalás rsfgadta meg legjobban a figyelmemet. A jampecek neveléséről beszélt az ifjú szónok. Helytelenítette, hogy veréssel szoktatják le a fel­tűnő öltözködésről, a jó ízlés­ről megfeledkezőket. Nem különös? Az ország más helyein a vagányok ren­deznek verek teleseket, ők azok, akik miatt alig jutnak szóhoz a műveltebb fiatalok. Turkevén éppen fordított a helyzet. Nemhogy szóhoz en­gednék jutni őket, de ha fel­tűnik egy is közülük, alapo­san „megnevelik” a fiatalok. IS Tefl zugi templom, maradvány; tomaásatásoknl és szinte Ír ba he várost. Az úttörők úgy tábort ütnek a i Templom-zugban és végzik az ásatások^ szép, romantikus ígérkezett, de az alighanem d Neil /.eum régészei vég j Sebaj, a lurkevi táborozási kedv szegte meg. Itt a bort ütnek ott, el j Bükkbe, a Mátt végén Szol ne üzemlátogatá zésre. A várói mindé sze fogok gazdag nyaij úttörőknek. A területil iúsági Sz___, kart szervez"^ zöit. Körül beié. tot. fordítanak er Búskalász kez* gyerm.-'v e é fürdfe!epenA°'a\ vezrányestrlori^l az tiörójj.-MP&'l Tsz v’ I all ne a v' 1 sok: rjii Aeve^_~"~-p5r| Sza-■ ijdne^ ' idej:et tM­­C^1 szón?1. ií*4 Vá tig: erősít felé eső, vatar. Iá séklet csöll Várható | pali északny 10—13 fok _i_ NAGY IMRE? útját állja a burzsoá restaurációnak. Az igaz, hogy fen­nen hangoztatták a „demokrácia” jelszavát, de 1919-ben is a demokrácia jelszavával döntötték meg a munkás­hatalmat. Előbb nem is alakult ellenforradalmi kormány, hanem az ellenforradalom a Peidl-féle úgynevezett szak­­szervezeti kormányt segítette hatalomra, de ez csak hat napig élt, utána menthetetlenül és nyíltan az ellenforra­dalom vette át a kormányzást. Hogy ez lett volna a sorsa Nagy Imrének is, ez egy pillanatig sem kétséges. Az Im­perialisták egyébként erről nyíltan beszéltek. A francia ..Liberation” című lap nyilatkozatot idéz Streibertől, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma tájé­koztatási hivatala volt elnökétől, kit éppen e nyilatkozat következtében kialakult kínos helyzet miatt váltottak le. A lap ezt írja: „Streibert október 31-én újságírók előtt nyilatkozatot tett, amelyben Nagy Imre kormányáról azt mondta, hogy ezt az amerikai külügyminisztérium csak átmeneti kormánynak tekinti. Streibert kijelentése szerint Amerikai vaskezű kormányt vár, emigráns politikusok részvételével. Ez a kormány gyökeresen szakítani tudna a kommunista rendszerrel és meg tudja tisztítani az ál­lamapparátust, mindezek után pedig Magyarország vissza­térhetne a nyugati táborba.. Az imperializmusnak ehhez a nagy célkitűzéséhez adott segédkezet Nagy Imre akkor, amikor felmondta a varsói szerződést és minden garancia nélkül kinyilvání­totta az ország semlegességét. Akikor történt- ez, amikor a parlamentben már megjelentek a volt gyárosok és háztulajdonosok, követelték államosított javaik vissza­adását, amikor Eszterházy és társai, valamint Horthy testőrei egyenruhákban megjelentek a parlament folyo­sóin; akkor történt mindez, amikor a nyitvaálló nyugati határon özönlött be a fasiszta csőcselék, a hadianyag vöröskeresztes segélyek közé elrejtve; amikor Budapest utcáit a fegyencek, a 12 000 kiszabadított közönséges bű­nöző, a prostituáltak és a pesti alvilág légiója uralták. Igaz. hogy csak néhány száz kommunista, becsületes ha­zafi esett áldozatul, de a halállisták országosan, városról városra, intézményről intézményre, üzemről üzemre ké­szen voltak és nem az eUciiíorradalmárokon múlott-, hogy nem következhetett el a „hosszú kések éjszakája”. A Szabad Burópa-rádió nyíltan óráról órára adta meg az utasításokat az elleníorradaknároknak, október 31-én Bell ezredes a Szabad Burópa-rádió katonapolitikai „kommentátora” kiadta a 'jelszót: „Követeljétek maga­toknak azonnal a honvédelmi tárcát, a főpara/ncsnoki és vezérkari főnöki tisztséget!” November 3-án Nagy Imre ismét kapitulált és kinevezte Maiéter Pált a honvédelmi tárca ólére. A fegyveres erők országszerte ekkor már zömében az ellenforradalom kezén voltak, hiszen a Maié­ter és Király Béla vezette ellenforradalmi katonai tanács igazgatta őket. Az úgynevezett nemzetőrség pedig, kez­dettől fogva nyíltan ellenforradalmi célokat szolgált. MIND JOBBOLDALIBB színezetet kap a kormány a gyakori kormányátalakításokkal. A november 3-i újsá­gok közölték a legújabb kormány névsorát. Az átalakí­tott Nagy Imre-kormányból kidobtak húsz kommunista minisztert, köztük ott volt nemcsak Münnich Ferenc, de Lukács György is. A „Hazánk” című ellenforradalmi lap november 1-i első és utolsó számában már nemcsak az egyházi nagybirtokok visszaadását követelte, hanem: „ ... meg kell csinálnunk, hogy méltányos kártérítést álla­pítsanak meg a közelmúltban kisajátított termelési esz­közök és javak egykori tulajdonosai számára...” — írta. S előző este elhangzott Mindszenty rádiónyilatkozat még azoknak a szemét is felnyitotta, akik abban reményked­tek, hogy Nagy Imre kormányzásával valamiféle szocia­lista demokrácia valósul meg ebben az országban: Ezért állapítja meg helyesen a Magyar Szocialista Munkáspárt decemberi határozata: „A Nagy Imre kormány — mely­nek élén kommunista miniszterelnök állott — azzal, hogy a fehér terror i.yilt dühöngésének napjaiban sem lépőit fel nyíltan az ellenforradalommal szemben, azt nevével fedezte és leplezte a tömegek előtt, gátolta, hogy fel­ismerjék az ellenforradalmi veszély igazi nagyságát". Nagy Imre azzal tetézte be egész tevékenységét, hogy november 4-őn hajnalban elmondott hisztérikus rádió­nyilatkozatában az ENSZ-hez fordult, lövetett a szocia­lizmus megvédéséért harcba szálló szovjet csapatokra. Harcot hirdetett a szocializmus sorsát megmenteni képes egyedüli erő ellen és a kapitalistákhoz fordult segítségért. Ezzel a ténykedésével nemcsak eltűrte, hogy ebben az országban az ellenforradalom meggy alázza a munkás­hatalom szimbólumát, a vörös csillagot! lót, de maga is leiköpte azt a jelszót: egyesüljetek!”, amely több mint egy kési tő egységbe tömörítő jelszava a ne mozgalomnak. Ezzel a ténykedésével vVij a magyar munkásosztályt, a magyar el, de elárulta a nemzetközi munkásn árulta a szocializmus bástyáját, a Szovjij sen igaz, amit éppen Nagy Imre 1953 júlil mentben miniszterelnöki beszédében mól den sikerünk és eredményünk forrása kis népek önzetlen barátja, a béke és tyája". De mélységesen igaz az is, hogy bért ténykedésével megtagadta nemcsak 1 de a nemzetközi munkás szolidaritás ne Lehetnek megoldatlan problémák » sz országok között, de ezek a probli tikusak, baráti eszmecserével, val.j Igaza volt Nagy Imrének 1953-t a kis népek önzetlen barátja, a tyája. A Szovjetunió léte nélkül n<J építés sem Magyarországon, sem még Jugoszláviában sem. De Nagy TÜ tárnak nevezte magát, ez ellen a Sz segítségül a nyugati fasisztákat és ii| geket. Ez már leplezetlen árulása vo nalk, a szocializmusnak. IDE VEZETETT Nagy Imre tevék r] amikor az országban a szocializmus hívéi vezeti erővel nem rendelkeztek és féktele az ellenforradalom, a becsületes kommunisj hették tétlenül, hogyan válik hazánk az c'I vadászterületévé. A kormány szocializum szakítottak Nagy Imre osztályáruló csöpög alakították a forradalmi munkás-paraszt koí| szovjet csaljatok segítségét kérték az leveréséhez. A Szovjetunió most is telít«*! nacionalista kötelességét és most hazánk fel.* nak 12. évfordulóján hálásan mondhatjuk: aj berek másodszor szabadították fel népünket I (Ezt az érdekes cikket testi] a „Csongrárí megyei Uirlap ’-li

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents