Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-07 / 82. szám

yHAG PROLETÁRJAI EGYESOUETEKI H. évfolyam, 82. mim. ARA: M FII.LÉR. ^aaaaaaaaa AAAAAAAAAAÍÍl H k ia M d m-r> \-4 AT MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA í 1957. április 7. vasárnap. H4 A LOTTO jutalomsorsolásának EREDMÉNYEI Isméi felelevenítik a munkaversenyt az üzemekben A Szolnok megyei üzemek kiváló munkásai, párt- és gazdasági, vezetői pén­teken délelőtt értekezletet tartottak a Szakszervezetek Megyei Tanácsának szék­­házában. A tanácskozáson a szocialista munkaverseny új feladatairól volt szó. A résztvevők elmondották, hogy az üzemek becsületes munkásai megelégelték azt a se hideg, se meleg állapotot, ami eddig uralkodott. Korábban is, több üzemben szóvá tettéle, hogy fel kell eleveníteni a nemes vetélkedést, mellőzve annak ko­rábbi bürokratikus, s a munkások előtt nem kedvelt formaságait. A kezdeménye­zés a munkavereeny felelevenítésére azon­ban egészen eddig, a mai napig váratott magára. Pedig van éppen elég tennivaló, a Szolnok megyei üzemekben, amelyeknek megoldása, a munkások aktivitásának, nemes vetélkedésének felelevenedésével könnyebbé válna. Egyik legdöntőbb fel­adat, hogy üzemeink minél gazdaságosab­ban termeljenek és legrövidebb időn belül elérjék legalább a múlt év kilenc hónap­jának átlagos költségszintjét. Ennek érde­kében növelni kell a termelékenységet és megkeresni a gazdaságos termelés kü­lönböző módjait. Németh Vilmos, a Tisza Cipőgyár dolgozója elmondotta, hogy a karbantartási munkák költségeit az új technológiai eljárások bevezetésével máris csökkenteni lehetne. Ha forgácsolás he­lyett például egy-egy munkadarab készí­tésénél precíziós öntést alkalmazhatná­nak, ' mintegy 40—50 százalékos megtaka­rítást lehetne elérni. Az új technológiai eljárások bevezetése máris képezhetné a munkaverseny egyes feltételeit Erdősi Gyula, a szolnoki Járműjavító Ü. V. igaz­gatója szerint helyes, ha az újítás is hoz­zátartozik az egyes szakmai versenyszin­tek feltételeihez. Más felszólalók azt java­solták, hogy az üzemekben válasszanak egy szakbizottságot, amely negyedéven­ként értékelné, kik hogyan mozdították elő a termelés gazdaságosságát és ne­gyedévenként megjutalmaznák a legjob­bakat Az üzem kollektívája állapítsa meg a feltételeket és az döntsön, hogy ki a szakma, vagy az üzem legjobb dolgozója, nem a minisztérium. Az ellenforradalom a szocialista mun­­kaverseny akadályozásával nem érte be, hanem bércsalóknak is minősítette az üzemek kiváló munkásait. Az újonnan felelevenedő munkaverseny egyik fel­adata lesz, hogy újra tisztességet és meg­becsülést szerezzen a „szakma kiváló dol­gozója” és a többi kitüntetésnek. Ha vol­tak is visszásságok a múltban a díjak oda­ítélésénél, az üzemek kiváló munkásai döntő többségükben nem csalók. Becsüle­tes, szorgalmas emberek, akik a munka­verseny új feladatainak — az anyagtaka­­tékosság, jó minőség, alacsony önköltség és természetesen a mennyiségi követelmé­nyek is — minden bizonnyal megfelelnek. —ka— .iii.il — R rendőrség Őrizetbe vette az ellenforradalom jászberényi szervezőit -­Ax eDjenforradalrnárok J ász-1 vont be az ellenforradalmi te­­berényben sem tétlenkedtek. Október végén nyíltan szer­vezkedtek államrendünk megdöntésére. Vezetőjük dr. Aitomdal Sándor volt, aki 15 hasonszőrű társával átvette a nemzetőrség parancsnoksá­gát, magukhoz ragadták az irányítást. A börtönből kisza­badították a volt horthysta rendőrtiszteket és másokat. Oskola Lajos, a múlt rendszer volt rendőrtisztje elsők kö­zött lépett a nemzetőrségbe és a börtönből mindjárt ki­szabadította az ott büntetését töltő fiát A társaság dr. Altordai ve­zetésével a lakosság között nagyobb mennyiségű fegy­vert és lőszert osztott ki. Já­romi József, a városi könyv­tár volt vezetője és Erdész Sándor múzeumigazgató volt a szervezője annak a 160 fő­nyi „Forradalmi Ifjúsági Szö­vetségiek, melyet a rend­fenntartó karhatalomba osz­tottak be, A csoport részére fegyvereket adták, katonai kiképzést tartottak és elszál­lásolásukat a múzeumban és vékenységbe. Ügyükben a vizsgálat befejezés előtt áll. s a bíróság mondja ki az íté­letet elkövetett ténykedé­seikért. KÖZLEMÉNY A szegedi „Vedres István” íoítőipari Technikum Igaz­gatósága közli az érdeklődő szülőkkel és tanulókkal, hogy azok az általános iskola VIII. osztályát f. tanévben legalább közepes eredménnyel végző, vagy az elmúlt tanévben vég­zett tanulók, akik a 18. élet­évüket még nem töltötték be és építőipart technikusok sze­retnének lenni, beiskolázásuk és felvételük érdekében áp­rilis hó 18-ig jelentkezhetnek az illetékes általános iskola Igazgatójánál, ahol a részle­tes tájékoztatást megkapják. A felvételi vizsgák május hó 6-án reggel 8 órakor kezdőd­nek a technikum Szeged. Horváth M. u. 2. szám alatti épületében. ✓ Szolnok megyei a Wartbuug nyertese Megkerült a gazdája » LOTTO tárgysorsjáték főnye­reményének, a Wartburg ko­csinak. A kunszentmártoni Molnár Tibor 13 éves tanuló a boldog nyertes. Édesanyja vette neki a szelvényt és ő töltötte ki. Amikor a LOTTO főigazgatóságától telefonál­tak, éppen horgászni volt. — Édesanyja, aki a földműves­­szövetkezeti bolt dolgozója, nagyon megörült a hírnek. A családfő még semmiről sem tud, mivel Pesten dolgozik. Együtt határozzák el majd, hogy mi legyen az impozáns autó sorsa. Tibor biztos volt a dolgá­ban. Ha már a szám sorso­lásnál nem nyert, eltökélte magában, hogy ő nyert meg a Wartburgot, — s lám sike­rűit la nekL a városi könyvtárban eszkö­zölték. A megtévesztett diákok a közéjük beosztott levitézlett rendőrtisztek és a dr. Nagy Pál-féle földbirtokosok irá­nyításával november 4-én tá­madást szerveztek a jászbe­rényi rendőrkapitányság elé megérkező szovjet katonák ellen. A Tanácsházáról sor­­tüzet adtak le a szovjet har­cosokra. Három katona és hát polgári személy meghalt és mintegy harminc-negyven se­besült maradt a téren. Mind a középületekben, mind a magánépületekben jelentős anyagi kár keletkezett ennek folyamán. Dr. Altordai Sándort népi államunk megbecsülte. A jászberényi 10. sz. Autóközle­kedési V.-ná] dolgozott októ­ber előtt, ö visszaélt a biza­lommal. Beosztását, álla­­műnk megdöntésére irányuló szervezkedésre használta fel. A vállalatnál dolgozó több becsületes kalauzt és gépko­csivezetőt tévesztett meg és GAZDASÁGOS MEGOLDÁS Karcag határéban, a Béke Termelőszövetkezet felhasználja a berekfürdői hőforrás vizét és palántanavelő melegháza­kat épített, «s* Képünkön özv. Barabás Jánosné és özv. Szendrei lstv&rmé tsz-tagok láthatók, akik paradicsomot palántáinak. LaMUtb adu im/ul, — qyáwj.<i>tü EGYSZERŰ, DOLGOS EMBEREK Trencsényi Mihály elvtár­sat már régebben ismerem. Az évek során szinte megszok­tam, hogy ha a tiszatenyői tanácshoz mentem mindig ott találtam. Amikor legutóbb Tenyön jártam, hiába kerestem az én ismerősömet. Érdeklődésem­re az volt a válasz: otthon van, beteg. Elhatároztam. — hogy meglátogatom, s nem sokkal később át is léptem kis otthonuk küszöbét. Ott üldögélt egy kis széken — a konyhában, a tűzhely mel­lett. Felesége vacsorát főzött, ő pedig melengette fájós de­rekát A reuma kínozza. — A közelmúltban szerkesztő­ségünk levelet kapott a Me­zőtúri Fűtőház dolgozóitól, melyet a Tisza vidék is közölt. A levélíróknak tett ígéret és a kíváncsiság odahúzott ben­nünket Megnéztük, történt-e már valami a dolgozók érde­kében? A vezetők megtették a kezdő lépéseket Sajnos bal­­lábbal indultak, s a segítő­­szándék nem egészen sike­rült Hazzánemértés, vagy gondatlanság? Ezt most ne feszegessük. Inkább vizsgál­juk meg a tényeket, illetve a mai helyzetet a fűtőháznál Az rögtön megállapítható, hogy az üzem harmincnégy dolgozója iparkodik munká­ját az adottságokhoz mérten becsülettel elvégezni, Tiszta gépek, lelkiismeretes lcarban­­t irtás, rendbe rakott munka­­’. «Jlyek fogadják a látogatót. Az adottság? Kevés a tisztí­tóanyag Ckóc, rongy, olaj), kezdetleges munkaeszközök. A mozdony szénellátása (több tonnányi) kézierővel, egy 50 kg befogadóképességű kosárral történik. A szénhor­­dásit a mozdonyvezető és fűtő végzi. Ezzel szemben a távo­labb lévő salakhegynél ott he­ver egy villanymotoros szál­lítószalag, a pályafenntartás tulajdonában. A Tiszavidékben megjelent cikk nyomán a felsőbb veze­tőség (jó sokára) a régi fürdő­­helyiségben beszereltetett egy kazánt, A fűtőházi dolgozók már zuhany alatt fürödhet­nek és remélhetőleg nyugdíj­igazság szerint feküdnie kel­lene. de Trencsényi elvtárs nem olyan ember, aki köny­­ijyen elhagyja magát. Harcba száll a betegséggel is. s amíg csak bír dolgozik. Egész éle­te munkában telt el. Mindig keményen kellett dolgoznia, hogy mint kétkari munkás eftarthassa családlát. felne­­velheBe öt gyermekét. Most már csak a két kisebb van otthon, három gyermekük családot alapított. Trencsényi elvtárs egyik alapító tagla. a mondhattuk .JkeresztaDia1’ a tiszatenyői Lenin Tsz-nek. 1949-ben — ugyanis öt társával ő kezd­ba küldhetik az eddig e cél­ra használt vedret A kazán­nal azonban baj van, mert vagy forró, vagy jéghideg vi­zet ad. A padláson ugyanis elhelyeztek egy kisebb mére­tű víztartályt, de ez valahogy nem felel meg a célnak. A túlfolyó csövet kezdetben a padlásra vezettek és fürdés­kor vízben úszott a padlás. Félő volt, hogy a mennyezet Leszakad. Aztán változtattak a helyzeten. A csövet kivezet­ték a tetőre és az áldott für­dővíz most a kéziralktárt áz­tatja. Kérdéses, ha baleset lesz, kit terhel a felelősség? Kevés az öltözőszekrény, s ami van, az is a fűtőházban. A munkások ott vetkőznek a fürdőhelyiségtől 20—25 mé­terre. Van aztán egy 3x2 mé­teres helyiség, az oktató, az étkezde és a felíró irodája. Ez a mindenes szoba. Tisztaság­ban vetekszik a mozdonyké­mény belsejével. „Korszerű” az ivóvízellátás is. A fűtőházban az aknasí­nek közötti tüzoltócsap szol­gáltatja az üdítő vizet, hatal­mas sugárban. Mindezekre az illetékesek figyelmét nem kívánjuk kü­lön felhívni, csupán annyi a megjegyzésünk, hogy az a sok-sok bizottság, amelyik az elmúlt időkben Mezőtúron járt és feljegyezte a látotta­kat, végre intézkedjen is. Joggal elvárják a Mezőtúri Fűtőház dolgozói, hogy fele­lősségteljes munkájukat em­berhez méltó körülmények között végezhessék. A. B. te meg a közös gazdaság szervezését, s amikor 57 hol­don. tizenhét taggal — vala­mennyien ui föidhözjuttatot­­tak — életre hívták — ő ja­vasolta. hogy szövetkezetük a Lenin nevet viselje Tren­csényi elvtársat még ebben az évben bírónak választotta meg a község lakossága, de a lánya továbbra is a tsz, tac’a maradt. Rozó (így hívja a család), azóta évről-évre szorgalma­san dolgozik a közös gazda­ságban. Tavaly közel 300 munkaegységet szerzett. S most is jóformán egész té­len tevékenykedett. — Tisztították a ve­tőmagot, morzsolták a ku­koricát. Februárban pedig a 20 holdas gyümölcsösben lát­tak munkához. Pucolták a fák törzsét, felásták a fakö­zeit. ahol a traktor nem tud­ta fölszántani. Amig beszélgettünk, haza­érkezett a nagylány. Most is a gyümölcsösben dolgoztak: Arcát, izmos kis kezét már barnára színezte a tavaszi szél és napfény. Arra a kér­désre. hogy szeret-e a tsz-ben dolgozni, mosolyogva vála­szolta: megszokta a közös munkát, megszerette tagtársa­it. Munkacsapatukban meg­van az egyetértés, vidáman, ió kedvvel dolgoznak. Édesanyia Is közbe szőtt nem egyszer számolgattam, már, hogyha máshová men­ne sem keresne többet. S így sokkal iobb. ha itthon van és a tsz-ben az ismerősökkel dolgozik. Meg aztán így mi is segíthetünk neki a ki­mért terület megmunkálásá­ban. Az édesapja kapáláskor és az őszi betakarításkor ve­szi ki a szabadságát, s én is ha csak a házi munka engedi kimegyek cukorrépát egyelni, kapálni. Egyszerű, dolgos emberek Trencsényiék. S a lány szülei­től örökölte a munkaszerete­­tet és a határozottságot. Ezért nem ingott meg a legnehe­zebb időben sem. A múlt ősszel, amikor sokan ingadoz­tak. sokan kiléptek a termei lőszövetkezetből. neki még csak a gondolatában sem ve- 1 tődött fel. hogy otthagyia a közös gazdaságot. Aggódott a tsz sorsáért, de egyben re­ménykedett is. hogy lesznek, akik továbbra is a közös utón fognak iárni . Nem csalódott. A tsz igaz hívei nem engedték szétbom­lasztani a szövetkezetét, s a tiszatenyői Lenin — bár a vi­har megtépázta — ma is él. MUNKASVEDELEM a Mezőtúri Fűtőházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents