Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-10 / 59. szám

EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN A legfiatalabb független ország FÜLES í^^.BERCI megette a 'fÁdk-Uwt 'ítak&rt EGY FORGALOMBA ke­rülő bélyeg s a Ghana-hüv ügynökség tudósítása — ezek első jelei, hogy 475 éves gyar­mati elnyomás után függet­len köztársaság lett Arany­part, ősi és új nevén Ghana. A 204 ezer négyzetkilométer, 4 620 000 lakosú néger köz­társaság most Indiával, Ka­nadával egy sorban teljesjogú tagja lesz a brit nemzetkö­zösségnek. A függetlenségért való küz­delem a második világháború után kezdődött eL Anglia többször meghátrált és en­gedményeiket tett. Ezek azon­ban nem elégítették ki a né­gereket. 1954-ben Aranypar­ton először történt meg, hogy tropikus égövi gyarmaton választásokat tartottak. Ek­kor került hatalomra a Kon­gresszusi Néppárt, a függet­lenségi harc vezetője. A csaknem félévezredes gyarmati uralom jelei min­denfelé megtalálhatók az or­szágban. Kevés és rosszul fel­szerelt iskolája van s a la­kosság 90 százaléka írástudat­lan. A gyarmatosítás nyomait és a gyarmatosítókat nem le­het a mai függetlenségi dek­larációval eltüntetni. A né­gerek természeti kincsekben gazdag országa a gyarmatosí­tóknak dús profitot termett. Aranylelőhelyein évente 20— 22 ezer kilogramm aranyat bányásznak s itt érik a világ kakaóbab-termésének egyhar­mados. Gyémántbányászata is jelentős. így hát érthető, ha az angol, pénzemberek nagy szerepet szántak Aranypart­nak az afrikai ipari biroda­lomról szőtt elgondolásaik­ban. Az angol tőke az ország függetlenségének kinyilvání­tása után is meg akarja őriz­ni pozícióit, gyárait, az ol­csón dolgozó mezítlábas és igénytelen néger munkaerőt. Pedig... már mások is lesel­kednek az ország természeti kincseire. Az utóbbi időben erősödött az amerikai és a nyugat-német gazdasági oefo­­lyás. A Kongresszus Nép­pártnak, az ország haladó erőinek sokat kell még fára­dozni, hogy a gazdasági füg­getlenség megteremtésével biztosítsa a most kinyilvání­tott politikai függetlenséget. A mai nap Ghánában az öröm, az afrikai gyarmato­kon pedig a reméavség nap­ja. A négy és félmilliós nép megmutatta, hogy a függet­lenségi küzdelem nem re­ménytelen. Várakozások sze­rint Ghana lesz az ENSZ 81. tagállama. Brit-Togo máris csatlakozott az ui köztársa­sághoz. Líbia. Tunisz. Szudán és most Ghana függetlensé­gének elnyerése fontos hala­dást jelent az afrikai gyarma­tok felszabadulásában. S az uj néger köztársaság máris szolidaritásáról biztosította a küzdőket. K warne Nkrumah. az ui ál­lam miniszterelnöke most megjelent életraizában Így látja hazáia s az afrikai né­pek feladatait, sorsát: „Soha­sem tekintettem öncélnak az Aranypart függetlenségéért folyó harcot, hanem csak mint a világtörténelemben való harc egy részét. Afrika né­pei fölébredtek és a szabad­ságharc tovább folyik. Ne­künk az a kötelességünk, — hogy támogassuk törekvésük­ben, s harm’ ban, amelyet mi sikerrel vívtunk meg. A mi szabadságunk sincs addig biztosítva, amíg a gyarmato­sítás utolsó maradványait ki nem söpörtük Afrikából.“1 — Jónapot Béréiként, hopp van? — Jónapot. Remekül ér­zem mafiam! — Hát azt látom, de mitől van ilyen széles jókedve? — Na hallja, újabb funk­ciót kaptam. Képzelje el. a „Tiszavidék‘< szerkesztője megbízott azzal, hogy vállal­jam el a Jász-Kun Kakas csipkelődéseit — Én elvál­tam. — Szóval kitúrta a Kakast! Mondja Berciként, nem fér maga a bőrében? — Ugyan kérem, ne tart­son most itt nekem erkölcsi prédikációt. A Kakast már megunták. Különben is, any­­nyira vén volt, hogy a me­gye tyúkja: ki volt vele a vizből. Nézze, nincs itt sok magyarázatra szükség, a Ka­kas kimúlt, megfőztük, meg­ettük. Én is megkóstoltam és bizony sokáig fájt a gyom­rom, De most már kihever­tem a dolgot és épen, egész­ségesen, frissen, ötletesen a nyomdokaiba lépek. Remé­lem, ez ellen nincs kifogá­sa? — Persze hogy nincsen. De ha már eltette láb alól a Ka­kast, mondjon valami újsá­got. — Hát sokat még nem mondhatok, de azért van már valami a tarsolyomban. Kép­zelje el, a Maszolajtól ellop­tak egy fúrótornyát. — Na ne vicceljen. Ezt nem mondja komolyan? — Idefigyeljen, ha kétel­kedik abban, amit mondok, akkor itthagyom! — Jól van Bercikém, azért tiem kell megsértődni! Te­hát mi van azzal a fúróto­ronnyal? — Semmi különösebb, csak az, hogy az egyik „melós” fogta az egészet és „meg­­fujta”. Persze rájöttek a do­logra, így nem károsodott meg a Maszolaj. Hajaj! így van ez kérem. Lassan már odáig jutottunk ,volna, ha a vállalatok nem vigyáznak a holmijukra, hogy még az épü­leteket is ellopják! — Jól van Bercikém, lá­tom, szívén viseli c közva­gyon sorsát. Hallott még va­lami érdekeset? — Hallani nem hallottam, de láttam. Valamelyik nap a poros Szolnoki utcán sétál­tam és szemembe tűnt a mo­ziműsort hirdető tábla: Hát. kérem, az olyan kopár, mint a szahara. Sehol egy kép, — csak pókháló. Nem is tudom, hogy minek van. az egyálta­lán? Pedig úgy hallottam, — hogy a MOKÉP rendszeresen kap fényképeket, csak lusták kitenni. Mert nézze, ha a... — Hű, Bereikém, látja ott, azt a csinos nőt? Éppen most fordul be a sarkon. Látja? — Ne mit szól hozzá? — Hát igen, nagyon csinos. De hogy a szivét fájdítsam, én ismerem. Sőt, ma este együtt megyünk moziba! Re­mete, mi? — Csak nem, Bereikém! Komolyan udvarol? — Nem olyan komolyan, csak hát, tudja hogy van az. Igyekszik az ember. Külön­ben Pötyikének hívják és na­gyon szeret engem. A múlt­kor azt mondta, hogy a fü­lem az, amely különösen von, zóvá tesz. Igaza is van, ilyen füle senkinek nincsen. — Rendben van Bereikém, akkor én is megyek, sok a dolgom. — Ne szaladjon még, ráér egy kicsit Hallottam egy líiiljtblittkai NAPTÁR VASÁRNAP; Megválasztották a Szovjet­unió nyolc szövetségi köztár­saságában a határvidéki, te­rületi, városi, kerületi, falusi és települési tanácsok kül­dötteit. A moszkvai városi szovjet megválasztása során a szavazók 99,29 százaléka szavazott a kommunisták és pértomkívüldek blokkjának jelöltjeire. A kerületi taná­csok választásánál 99,31 szá­zalék a végeredmény. Több kerületben a választásra jo­gosultak 100 százaléka vett részit a szavazásban. Számos köztársaságban csak később kerül sor a választásokra. HÉTFŐ: Ben Guriom, Izrael minisz­terelnöke kiadta a parancsot, hogy az izraeli csapatok azonnal kezdjék meg a gazai övezet és az Akabai-öböl térségének kiürítését. Mose Dajan, az izraeli haderők ve­zérkari főnöke megegyezett Bums tábornokkal, az ENSZ rendkívüli erőinek parancs­nokával a kivonás módoza­taiban és idejében. Az izraeli csapatokat ENSZ egységek váltják fel. Krisna Menőn indiai államminiszter Nasz­­szemak tett kijelentése sze­rint Izrael minden feltétel nélkül köteles kivonni csa­patait, KEDD: Az ~ n erikái útjáról haza érke, Guy Mailét francia miniszterelnök váratlan prob­léma elé került. A nemzet gyűlés mezőgazdasági vitáján a függetlenek és parasztpár­tiak csoportja támadást indí­tott a kormány gazdaságpoli­tikája ellen. A tej árának két frankkal való emelését köve­telték, a termelők javára. Ra­­madier pénzügyminiszter sze. rint ez inflációt vonna maga után. Párizsi körökben azt tartják, hogv ha Guy Mollet felveti a bizalmi kérdést, könnyen bele bukhat a kor­mány. SZERDA? Tárgyalásuk után közös nyilatkozatot adtak ki Bren­tano nyugatnémet külügymi­niszter és Dulles amerikai külügyminiszter. Ebben le­szögezik, hogy Németország egyesítése továbbra is alap­vető célkitűzése kormányaik politikájának. Brentano ki­fejezésre juttatta kormánya aggodalmát amiatt, hogy az angol kormány csökkenteni szándékszik Európában lévő fegyveres erőit. Dulles az Egyesült Államok nevében hasonlóan nyilatkozott. CSÜTÖRTÖK: Üjabb veszély fenyegeti az olasz kormánytöbbség tábo­rát. A Szociáldemokrata Párt! titkára, Matteotti lemondott­­tisztségéről és pártja a kor­mányból való kiválással fe­­nyegetődzik. Lemondása til­takozás az ellen, hogy 'fogni jobboldali kereszténydemok­rata vezetőt miniszternek ne­vezték ki. Matteotti és Sara­gat miniszterelnökhelyetteo között heves összetűzések vol­tak a kereszténydemokraták­nak való behódoló politika miatt. Matteotti titkárságát két feltételhez köti: vagy le­mond Togni, vagy a szociál­demokraták kilépnek a kor­mányból. PÉNTEK: Közzétették a Norvég Kom­munista Párt IX. kongresszu­sának határozatát-. Ebben a párt kijelenti, hogy Norvé­giában ma megvan a szo­cializmusba való békés át­­menet lehetősége. Fontos dö­­íéljétele ennek, az önállóság és a teljes függetlenség, a békés egymás mellett élés elve, valamint a dolgozók erőinek összefogása, követe­lések teljesítéséért. A dolgo­zóknak követelniök kell szak­szervezeteiken keresztül a fontosabb pénzügyi intézmé­nyek, közlekedési útvonalak államosítását. SZOMBAT: Ma megindulnak az első hajók Port Saidból a Vörös Tengerre, miután a Szuezi­­csatorna utolsó roncsának, az Edgar Bonnet teherhajónak „gyomrában0 lévő robbanó­anyagokat eltávolították....... 1957. március 10* Véres gaztettek Kuba-szigetén Minden becsületes embert1 megdöbbentenek Bastista ku­bai diktátor borzalmas gaz­tettei. A diktátor egyetlen éj­szaka bírói Ítélet nélkül 21 haladó személyiséget lövetett agyon. A „Wall-Steet-i cukor­mágnások fiacskája“ régóta garázdálkodik Kubánban. — Négy éve katonai államcsmy­­nyel kerül hatalomra, az — északamerikai monopoltőké­sek áldásával. Azóta meg­szüntette az alkotmányos biz­tosítékok és a polgári szabad­ságjogok maradványait is. — Utasítására mindenkit letar­tóztattak. aki bírálta a kor­mányt, vagy Washington ellen nyilatkozott. A kubai érdekeltségekkel rendelkező newyorki cukor­mágnások számára eljött az aranykor. Annál nehezebb idők következtek Kuba népé­re. Az utcákon megjelentek a munkanélküliek hosszú sorai. Tíz százalékkal csökkentették a munkások bérét, leszállítot­ták az alkalmazottak fizeté­sét, visszavonták a dolgozók számos szocialista vívmányát. Az elégedetlenség nőttön­­nőtt. A lakosság legszélesebb rétegei — még a nemzeti bur­zsoázia képviselői is — mind harsányabban tiltakoznak a kormány kárhozatos tevé­kenysége ellen. A nép köve­telte, hogy tartsanak szabad választásokat, adjanak am­nesztiát a politikai foglyok­nak, engedjék vissza a szám­­üzötteket az országba és ne avatkozzanak be a szakszer­zetük ügyeibe. Erre fokozódott a terror. — 1956. októberében a kubai rendőrség a nemzetközi jogot lábbal tiporva behatolt Haiti nagykövetségének épületébe és állatias megtorlással élt az menedéket kapott tiz kubai ellenzéki politikussal szem­ben. November 28-án a ren­dőrség tüzet nyitott a tünte­tő diákokra. Erre már véget ért a nép tü­relme. Fegyveres felkelés tört ki. Santioga városban komoly harcok folytak a la­kosság, valamint a kormány­csapatok és a rendőrség kö­zött. Az emigránsok Mexikó­ból és más országból kis cso­portokban tértek vissza Ku­bába, hogy harcolj atak a gyű­lölt zsarnok ellen. { Felhívás ) közöljük az őrőltető felek­­jkel, hogy a jászkiséri, t ászalsószentgyörgyi, — és ^kunhegyes! malmok már­cius 15-én — egyhónapos I lagyjavítási munkákra le­állnak. ^Kérjük, hogy a leállás előtt i ’ám- cseres sükségletüket be­­[ szerezni szíveskedjenek. " SZOLNOK MEGYEI FM ATOMIPARI EGYESÜLÉS I TÖRÖKSZENTMIKLÖS A legmegbízhatóbb katonai és rendőri alakulatokat vetet­ték be a felkelők • ellen. Az Egyesült Államok sürgősen lökhajtásos vadászgépeket bo­csátott Batista csapatainak a rendelkezésére. A diktátor érezve északamerikai gazdái támogatását, fokozta a ter­rort és a megtorlásokat. A Vi­sion című folyóirat azt írta. hogy csupán a felkelés első hetén háromezer kubai állam­polgárt tartóztattak le. Repü­lőgépekről nappal bombákat dobtak a felkelőkre. Nőket, gyermekeket és öregeket lőt­tek agyon csak azért, mert nem voltak hajlandók elárul­ni, hol tartózkodnak a parti­zánok; December 25-én a hadsereg emberei számos haladó ellen­zéki személyiséget tartóztat­tak le. Ezeket az embereket éjszaka erőszakkal kihurcol­ták otthonukból és az utcán nyomban agyonlőtték őket. — Még a jobboldali lapok sem titkolták felháborodásukat a 21 ».ellenzéki politikus’1 — agvonlövetése miatt. Ezek munkásemberek vol'ak. s az volt a bűnük, hogy 20 száza­lék béremelési, szakszerveze­ti demokráciát és szólássza­badságot követeltek. MTTTT** TTTTTTTTTyTTTZTTTTyTTyyyTTyy TyyyyVTTTTTTy f TT f [FUVAROZTASSON^ T tehergépkocsival, mely kényelmes, gyors és megbíz- 5 ► ható 3 és fél tonnáig az ország egész területén min- J ► dennemű szállítást vállalunk.— Vasárnap, ünnepnap] ► autóbuszra különjárati fuvarokat is vállalunk. For-] ► dúljon bizalommal a t Jászberényi 10. s?. auíóknz ékért s? Vál’aiaüioz, í VI., Kossuth L. u. 12. Telefon: 34. 104. CávoH földrészek titkaiból Mit takar Afrika homokja? A Szahara feltárását 1952-ben indították meg a franciák. A kutató munka még csak a kezdet kezdetén tart, de az eddig eredmé­nyek is kecsegtetőek. Vegyük sorra a sivatag kincseit. Két vagy három hónappal ezelőtt Hassi Messaud kör­nyékén kivételesen gazdag olajmezőre buk­kantak. Becslések szerint 200 milliótól egy­­milliárd tonnáig tehető e mező olajkész­lete. Jelentős olajforrást taláRak tavaly a líbiai határhoz közel fekvő Ediele környé­kén is. In Salaktól délre bőséges földgázkészle­teiket fedeztek fel. Innen évi 1460 millió köbméter földgázt lehet felszínre hozni. Pindouftól délkeletre fekszik a világ egyik leggazdagabb vasérclelő helye, mely­nek készlete körülbelül hárqmmilliárd ton­nára rúg. Bányászása igen egyszerű, mert az érctartalmú kőzet nincs mélyen. A kísér­letek során megállapították, hogy az érc vastartalma 55 százalék. A felsoroltakon kívül Gueltara vidékén körülbelül másfélmilliárd tonna mangán rejtőzik a föld alatt, Mauritániában Akjout tájékán rézlelőhelyek vannak, Algéria déli részén pedig atom-nyersanyagokat — urá­niumot, wolframot — találtak a geológusok. Joggal mondják a Szaharáról, hogy ez Afrika Ruhr-vidéke. De ennek az óriási gaz­dagságnak a kiaknázásához gépekre, utak­ra, vasútokra, szállítóeszközökre, az olaj hasznosításához vezetékekre, mindezek elő­teremtéséhez rengeteg pénzre van szükség. Az olajat Hassi Messaudtól el kell jut­tatni az algériai vagy a tuniszi tengerpartra, tehát mintegy 350 kilométer hosszúságban olajvezetéket kell lefektetni. Ez körülbelül 35 millió angol fontba kerül. A Pindouf környéki vasérckészletek hasznosítása is körülbelül 100 millió font előzetes beruhá­zást igényel. Ezek a hatalmas összegek azonban meg­haladják a gazdaságilag amúgy is megtépá­zott Franciaország teherbíróképességét. Ag­godalomra persze nincs ok, mert a profit­szagra megjelent a világ szinte valamennyi országának tőkései: angolok, olaszok, hol­landok, nyugatnémetek, és nem utolsósor­ban amerikaiak. Tavaly decemberben a francia nemzetgyűlés elfogadta a szaharai területek közös megszervezéséről szóló tör­vényjavaslatot (a Szahara egy része ugyanis területileg Algéria, Marokkó és Tunisz ré­szét alkotja). Kidolgozták e „közösen meg­szervezett” terület igazgatási sémáját is, élén egy főbiztossal. Minden készen van te­hát, csak munkához kell látni. A Szahara krőzusi kincseiről és a tüle­­désről, amely mindenféle nációiú üzletem­berek között megszerzéséért folyik, a messzi Jövőbe pillantó Verne nem álmodhatott. Égwa’amlt azonban megérzett': a Szabara­­boldogitó terve a sivatag lakóit, az arabo­kat és beduinokat, tehát körülbelül 2 millió embert, aligha teszi maid boldoggá. viccet, csuda jó.. — Mesélje el. Ezt még íe*­­bírom. — Egy utas a szálloda kar pújában veszi észre, hogy odafent felejtette a pénztár­cáját. Vonatja perceken be­lül indul. Odaszól egy ott ácsorgó küldöncnek: — Sza­ladj csal-: fel fiam a szobám­ba, nézd meg, nem felejtet­tem-e ott a tárcámat. — Pár perc múlva visszajön a fiú és jelenti: — De igen, uram. — Tényleg ott felejtette. Ott fekszik az öltöző tükör előtt! Na milyen volt? — Még egy ilyen vice, Ber­eikém és megölöm. De most már tényleg megyek. Mikor Ltom viszont? — Hát ez attól függ. A, Jö­vő héten sportügyben fülelek, vasárnap pedig üzemekről számolok be. Mondok egy ör­vendetes újságot. Pár nap múlva megérkezik az öcsém, a Robi. Leveleztem vele és úgy határozott, hogy ide köl­tözik hozzám. Ezentúl együtt fülelünk! — Ez nagyszerű lesz, Berei­­kém! No, akkor a viszontlá­tásra a jövő vasárnap! — Viszontlátásra! ígérem, hogy akkor sokkal több ér­dekeset mesélek, csak győzze majd hallgatni! >-v>­l-LH Boldog kor ÜMORÄ — Mond papa. mijük volt az embereknek akkor, ami­kor még nem volt se televí­zió, se rádió, se gramofon, se mozi? — Nyugalmuk gyermekein. Egy ökör nesn bir vele ... A gazda jól megrakta a sze­kerét kukoricaszárral, de csak egy ökröt fogott a sze­kér elé. Útközben a szekér elakadt egy kátyúban, s az ökör sehogysem tudta kihúz­ni. Arra megy éppen a gazda szomszédja, látja a bait, ne­kirugaszkodik az egyik lőcs­nek és az ökör egykettőre ki­rántja a szekeret a sárböL — így ni — szól elégedet­ten a szomszéd — mindjárt láttam, hogy egv ökör nem bír vele. • Öv atonság — Nos. Pali bizonyítsd be nekünk, hogy kerek a Föld. — Bocsánat, tanár úr. de én azt sohasem állítot'am. * Szóra hozott súg — A te urad is szórako­zott? — Te, mit mondjak... na­gyon. Egy héttel ezelőtt ha­lászni ment és nyulat hozott, tegnap riadásznl ment és egy három kilós harcsával tért haza. Boldogan Egy rendkívül szerény fia­talember nem meri megkér­dezni szíve választottjától, —> hozzámenne-e. Felhívja tele­fonon és mindjárt azzal kéz: di: — Micike, hozzám jönne feleségül? — Boldogan. De ki beszél ott? Gyér méhszáj ■— Érted most már. miért neveztelek kis szamárnak? — Igen bácsi, mert még nem vagyok olyan nagy. mint maga. • Ideie volt... — Képzeld, megünnepeltem a harmincadik születésnapo­mat! — Hát már igazán itt volt az ideje. 5cí<SK^<S<SCScl<8<»cX<fcacKS B SZOLNOKI . . JüZtGUGcTI SZÍNHÁZ ES KAMARASZINHÜZÍNAK MŰSORA Március 10. vasárnap, fél 3 ó. DOKTOR ÜR Március 10. vasárnap, fél 7 ó. DOKTOR ŰR K AMAR AS/INI1A2: Március 10. vasárnap, fél 3 ó. GYERTY A FÉNYK ERINGÖ Március 10. vasárnap, fél 7 ó. G YERTY A FÉNYK ERINGÖ t 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents