Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-08 / 57. szám
Semlegesség aagg Az október végi, november eleji tragikus napokban a külpolitikai kérdésekben e két szóval lehet legjobban jellemezni a haladó és a reakciós erők harcát. Első pillanatra talán furcsának látszik a semlegesség és a függetlenség fogalmának éles szembeállítása s ezéTt. alaposan meg kell Vizsgálnunk, hogy milyen külpolitikai felfogást tartalmaz, milyen osztályérdekeket fejez ki e két jelszó. A magyar kommunisták mindig következetes élharcosai voltak a magyar függetlenség eszméjének, mert jól tudták, hogy a szocializmus és a függetlenség ügye elválaszthatatlan egymástól. Jól tudták, hogy a szocializmus csakis a független Magyarországon győzedelmeskedhet, s a szocializmus győzelme egyúttal a* ország függetlenségének legjobb biztosítéka. Igaz, az utóbbi években a párt vezetőinek egy része követett el sokszor nem is kis hibákat, melyek sértették a nemzeti önérzetet. Ezekkel a hibákkal bátran szembenézhetünk éppen azért, mert a magyar kommunista mozgalom jellemző vonása a nemzeti érdekek védelme volt és a hibák ellenére sem vált soha alapvető nemzeti érdekeink, függetlenségünk árulójává. Tudjuk, hogy voltak hibák a Szovjetunió részéről is. — Ezekkel a hibákkal is bátran szembenézhetünk, —• ezáltal nem csökkentjük a Szovjetunió nagy történelmi érdemeit. Senki sem tudja megváltoztatni azt a történelmi tényt, hogy hazánk függetlenségéért a második világháborúban szovjet katonák ontották vérüket. Sohasem fogjuk elfelejteni azt a testvéri segítséget, melyet a szovjet nép nyújtott az újjáépítésben, a szocializmus építése közben és az ellenforradalom leverése utáni nehéz napokban. És éppen a Szovjetunió alapvetően pozitív szerepének tudatában beszélhetünk nyitlan az elkövetett hibákról is. A kommunisták e hibákkal kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a szocializmus, a magyar nép és a nemzetközi munkásmozgalom érdekében e hibákat az internacionalizmus eszméje alapján kell kijavítani. A proletámemzetköziség talaján kell kidolgozni — a nemzeti sajátságoknak megfeleően — a szocializmus építésének útját kell érvényesíteni a szocialista országok közti kapcsolatban a teljes egyenjogúság, függetlenség és a benemavatkozás elvét, s ezzel erősíteni a felszabadult népek nagy családjának egységét és szolidaritását. A fenti élveket elsőnek az SZKP XX. kongresszusa hirdette meg, s ezen elvek szellemében fogant a szovjet kormány ismeretes október 30-i nyilatkozata. Ezen elvek alapján építi ki kapcsolatait a Szovjetunió a testvéri országok kormányaival és kommunista pártjaival. A kommunisták az internacionalizmus talaján keresték és találták meg a hibák kijavításának módját. Voltak azonban hazánkban olyan elemek is, akik eltértek az internacionalizmustól. hamis vágányra, a nacionalizmus vágányára terelték ezt a kérdést. A semlegesség az ellenforradalom /elszava volt Az események ismertesek. Már október végén kiadták egyes csoportok a semlegesség jelszavát, majd november legelején Nagy Imre magáévá téve ezt a követelést, be jelentette Magyarország sem iegességét, felmondta a var sói szerződést és az ENSZ hez fordult a szovjet csapa tok kivonása ügyében. Ismeretes az is, hogy Nagy Imre 2 < lüMidaé&r* 1967: március 81 november 4-én nyugati csapatok beavatkozását kérte, megkockáztatva ezzel azt, hogy hazánk egy újabb világháború gyújtópontjába kerül. Tagadhatatlan, hogy a semlegesség jelszava rövid idő alatt széles tömegeket nyert meg. Mivel magyarázható ez? Először is azzal, hogy különböző rétegek különbözőképpen értelmezték a semlegességet. A nép elég széles rétege arra gondolt, hogy a magyar nép évszázadokon át mái sok vért áldozott idegen érdekekért, s úgy látta, hogy az ország semlegessége lehetővé tenné, hogy a jövőben ne keljen idegen érdekekért harcolnia. Ez a réteg független, nyugodt életre vágyott, úgy vélte, hogy a semlegesség a függetlenség biztosításának legjobb útja, s a semleges Magyarország is lehet szocialista ország. Egy másik réteg előtt a polgári demokratikus Svájc vagy Svédország példája lebegett. Tudjuk, hogy ezen országok évszázadok óta nem viseltek háborút s lakóinak életszínvonala meglehetősen magas. Ezt a réteget a békés, polgári demokratikus életforma utáni vágy hevítette. A harmadik csoport számára — és ez a csoport volt a hangadó — a semlegesség jelszava csupán taktikai fogás volt. E csoport számára a semlegesség mindenekelőtt a szocialista táborral való szakítást jelentette, egy átmeneti állapotot azon az úton, amelyen Magyarországot a szocialista táborból az imperialisták táborába akarták átvezetni. Ez a csoport főkérdéssé tette a semlegességet azért is, hogy ezzel elterelje a figyelmet. a valóban lényeges kérdésről, a szocializmus és kapitalizmus erőinek harcáról; A semlegesség követelése az ellenforradalom ravasz és veszélyes húzása volt. E jelszó segítségével átmenetileg sikerült elég széles tömegeket megtéveszteni, ideiglenesen egy táborba tömöríteni alapvetően ellentétes érdekű rétegeket is, egyszerű dolgozóikat és a kapitalista restauráció különböző árnyalatainak híveit. A semlegesség népszerűsítését megkönnyítette, hegy a Rákosi — Gerő-féle politika hibái, a Nagy Imre—Losomcvzy-csoport árulása és az ellenforradalom terrorja következtében a párt nem tudta időben leleplezni e jelszó igazi tartalmát. Ilyen módon széles tömegek vezető nélkül maradva, könnyen áldozatul estek az ellenforradalom manővereinek; A széles tömegeknek természetesen igazuk volt akkor, mikor független életre, békés alkotó munkára vágytak. Az ellenforradalom és a Nagy Imre-csoport azonban hamis utat mutatott, rútul becsapta a népet. Mit hozott volna ez a semlegesség“? Vajon a semlegességi nyilatkozat biztosította volna az ország függetlenségét és békéjét? Erre a kérdésre csakis határozott nemmel tehet felelni; A semlegességet nem elég egy darab papírra felírni, a eális semlegességnek bel- és külpolitikai feltételei vannak. A semlegesség belpolitikai feltétele az, hogy olyan kormány kerüljön hatalomra, amely maga is akarja a semlegességet. — November elején az események nem ebben az irányban fejlődtek. Az ellenforradalom a hatalomra tört, s ahhoz, hogy azt megszerezze, támaszkodnia kellett a nyugati imperialisták segítségére. Az Egyesült Államok korgresszusa nem hiába szavazta meg a százmillió dollárokat, nem mulasztotta volna el az alkalmat, hogy befektetett tőkéjének kamatait kérje. Sokan azt mondják erre. hogy a magyar nép nem óhajtotta a kapitalista restaurációt Bz természetes«! igaz. De ugyanakkor igaz az is, hogy ha az ellenforradalomnak sikerül megszereznie a politikád hatalmat (s ettől már nem volt messze november 3-án), akkor a hatalom birtokában könnyebben legyőzhette volna a dolgozó népet az utcán, a gyárakban és a földeken is. Ez a „semlegesség“’ nem nyugalmat és jólétet, hanem háborús tűzfészket teremtett volna Magyarországon. A belpolitikai feltételekhez hasonlóan hiányoztak a semlegesség külpolitikai feltételei is. Svájc és Svédország semlegessége ritka kivétel a történelemben. Svájc és Svédország azért őrizhette meg huzamosabb semlegességét, mert távol estek a háború országú taitól. Nem véletlen például, hogy Svédország szomszédai, Finnország, Norvégia és Dánia — részben stratégiai helyzetük miatt is — belekeveredtek a világháborúba. A két világháború tapasztalatai megmutatták, hogy az imperialisták nem kérdezték meg a kisebb államokat, hogy részt akamak-e venni a háborúban, hanem sokszor formális hadüzenet nélkül — egyszerűen megtámadták őket. Jól emlékszünk még arra, hogy támadt a hitleri Németország Belgiumra, Hollandiára, Dániára, Norvégiára. Emlékezünk arra is, hogy a német és magyar fasiszták az ..örök’’ barátsági szerződés megkötése után néhány héttel Jugoszláviára támadtak. És a példákat lehetne még sorolni. Svájc és Svédország semlegességének a stratégiai okokon kívül van még egy másik oka is. A második világháborúban ez a két ország volt az összekötő kapocs a német és nyugati imperialisták közt. Németországnak ezen a két országon keresztül sikerült beszereznie létfontosságú hadianyagokat, nemegyszer az ellenség országából is. E két országban fontos politikai tárgyalások is zajlottak le a német és a nyugati imperialisták közt a Szovjetunió háta mögött. A hitleri Németországnak tehát kifizetődőbb volt a két ország semlegessédének fenntartása, mint katonai megszállása. Mi a valószínűsége annak, hogy az imperialisták elfogadják a szocialista Magyarország semlegességét? Az imperializmus a szocializmus ádáz ellensége Tizennégy imperialista állam intervenciója a Szovjetunió dien az első világháború után, az antant intervenciója a Magyar Tanácsköztársaság ellem, az USA intervenciója Kínában, Koreában, az angol-francia intervenció Egyiptomban, a rádiók és a léggömbök propaganda-hadjárata, a kém- és diverzánsszervezetek pénzelése és még számos más tény arra enged következtetni, hogy nem lehetnek illúzióink az imperialisták szándékait illetően. S hogy még világosabban lássuk, nem árt egy pillantást vetni arra, hogy vélekedtek Magyarország semlegességének kimondásáról a szocializmus ellenségei. Hogy Dulles ezek közé tartozik, ahhoz kétség nem férhet. Nos, Dulles úr kitörő örömmel fogadta a hírt. Nem valószínű, hogy a szocializmus újabb győzelmének örült volna. Eisenhower! a hír annyira felleűikesítette, hogy 20 millió dollárt Ígért a magyar népnek, természetesen „politikai feltételek nélkül.“ November 4. óta Eisenhower úr hallgat a kölcsönről, vagy talán mégsem egészen komolyan gondolta, hogy politikai feltételek nélkül adja? Az őszinte segítséget, sőt a méltányos üzletet is szívesen elfogadjuk, de fejenként két dollárért nem adjuk el függetlenségünket. Az ellenforradalom sokszor idézte — s hozzátehetjük: legtöbbször meghamisítva — Petőfi és Kossuth szellemét. Petőfi jól tudta, hogy a magyar szabadság ügye elválaszthatatlan más népek szabadságától s ezért ő sohasem volt „semleges" a világszabadságért folyó harcban, mint ahogy nem völt „semleges” Bem apó sem és azok a lengyel hazafiak, akik magyar földön ontották vérüket. A Bem-szobor előtt nem ártott volna erre is gondolni. Kossuth címere sem szolgált sosem fedezékül a semlegesség számára A Kossuth-címer a függetlenségért folyó harcban született, s Kossuth a függetlenséget nem a semleges Magyarország kikiáltásával vélte biztosítani, hanem a dunai népek testvéri szövetségével, mely elég erős lett volna arra, hogy mindenféle külföldi beavatkozást visszaverjen. A semlegesség útja hazánkban nem a függetlenség útja. A semlegesség egyrészt azt jelentené, hogy oly sok vérrel szerzett függetlenségünket kiszolgáltatnánk az imperialisták kénye-kedvére, másrészt pedig elszakadnánk függetlenségünk biztos támaszától, a szocialista országok hatalmas táborától. A semlegesség hazánkban nem a haladás útja. nem a szocializmus építésének, nem a függetlenség védelmének útja. A függetlenség ügye elválaszthatatlanul össze van kötve népi demokratikus rendszerünkkel. Nem az ellenforradalom. hanem a népi demokrácia megszilárdulása biztosíthatja csak hazánk függetlenségét. Nem az imperialisták. hanem a szocializmusért harcoló testvéri összefogása védheti csak meg hazánk nyugodt életét. békés alkotó munkáját. Napjainkban az imperialisták különböző országokban heves támadásokat intéznek a szocializmus ellen. Ez a helyzet minden ország proletariátusának feladatává teszi, hogy erősítse a munkások nemzetközi szolidaritását. Az imperialisták koncentrált támadását csakis a szocializmus erőinek egysége verheti vissza. A szocialista országok és a kommunista pártok összeforrőttságát, szilárd egységét megköveteli nemcsak a világproletariátus érdeke, hanem a nemzeti függetlenség és a világbéke védelmének szent ügye is. LEGFRISSEBB KÜLFÖLDI HÍREINKBŐL Az ElVSZ-eruk átvetlek a (gázai i»vezetet Izrael szerdán este kiürítette a gázai övezetet és az ENSZ csapatok megkezdték a sok viszályt látott terület megszállását — jelenti az AP. A Reuter értesülése szerint az ENSZ középkeleti rendfenntartó erőinek első egysége, a Carl Engholm ezredes parancsnoksága alatt álló dánnorvég zászlóalj szerdán, helyi időszámítás szerint 22 órakor vonult be a gázai övezetbe. Az ENSZ erők El Balteh-i főhadiszállásának szóvivőié kijelentette, hogy „az egész övezetben minden a legnagyobb rendben van.“ A bevonulás két szakaszból áll — mondotta — az első szakasz, állások létesítése a gázi öveflz „lr Msz'ársasátii Hadsereg" lag ai bombái riob'ak az angol hadsereg egylK s?*««?helyiségére Belfast — A Reuter jelenti: Szerdán este bombát dobtak az Észak-írországi New ívben, a közelmúltban létesített angol katonai sorozóhelyiség épületére, amely leszakította az épület tetejének nagy részét. Az épületben tartózkodók megmenekültek A feltevések szerint az „ír Köztársasági Hadsereg’’, az Észak-Irország és az ír Köztársaság egyesítéséért harcoló szervezet tagjai követték el a merényletet. Bulganyin üdvözlő távíróid a ganai miniszterelnökhöz Moszkva (MTI) — A — TASZSZ jelentése szerint N. A. Bulganyin. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán az alábbi táviratot intézte Kwame Nkrumah ganai miniszterei nőkhöz. „Gana állam függetlensége kikiáltásának napján a Szovjetunió Minisztertanácsa és én személyesen e nevezetes dátum alkalmából őszinte üdvözletünket küldjük önnek, Miniszterelnök Ur és az Ön személyében a ganai kormánynak és népnek. önnek és a ganai népnek szívélyesen sok sikert és felvirágzást kívánunk a függetlenség és a haladás útján." Reveidre nem. utazik nyugatnémet parlamenti küldöttség a Szovjetunióba Berlin (MTI). Gerstenmaier, a bonni szövetségi gyűlés elnöke szerdán nemzetközi sajtóértekezletet tartott Berlinben. Gerstenmaier az evangélikus egyházi szinódus üléséről, a Reichstag épületének újjáépítéséről és a németországi diákok segélyezéséről beszélt, maid egy újságíró kérdésére válaszolva állást foglalt a nyugatnémet parlamenti küldöttség moszkvai látogatásával kapcsolatban. — Mint mondotta, egyelőre nem utazik parlamenti küldöttség a Szovjetunióba. zet egész területén. A második szakaszt, őrszemek elhelyezését a fegyverszüneti demarkációs Vonal mentén csütörtökön hajtják végre. Az izraeli hadsereg hivatalos szóvivője közölte, hogy „az izraeli védelmi erők szerdán, este 19 órakor kezdték meg a gázai övezet átadását az ENSZ rendkívüli haderejének. Sarm El Sejk övezetének közigazgatását az izraeli erők pénteken, — március 8-án ruházzák át az ENSZ-erőkre." A londoni rádió értesülése szerint az izraeli kormány leszögezte, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete kíván ia. folvfatia a gazdasági együttműködést a gázai övezettel. —* (MTI). „A TÖRTÉNEKEM TANULSÁGA’“. Ezzel a címmel szovjet—“ bolgár közös film készült Georgi Bírni ta-ovárótl, a kiváló forradalmárról, a fasizmus ellen küzdő rettenthetetlen harcosról. A film cselekménye a híres lipcsei per körül forog, amelyen a kommunisták, Dimitrowal az élükön, leleplezték: a fasiszták szennyes provokációját A Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma és a Bolgár Népköztársaság moszkvai nagykövetsége nemrégiben a Film Házában díszbemutató keretében mutatta be az új filmet A kínai nők növekvő számban lépnek be a Kommunista Pártba Mint a Kínai Nők lapja jelenti, az elmúlt hét évben sok kínai nő lépett be a Kínai Kommunista Párt pekingi szervezeteibe. A pekingi pártszervezet nőtag.iainak száma az 1949. évi 1232-ről 1957-re 27 447-re emelkedett, vagyis jelenleg Pckingben 22- szer annyi aszony <% leány tagja a Kommunista Pártnak, mint a Kínai Népköztársaság kikiáltásakor volt. —* BÉCS. Helmer osztrák belügyminiszter egy interpellációra válaszolva közölte, hogy az osztrák hatóságok kiutasították a köztársaság területéről Franz Josef Habsburg- Lothringen 80 éves spanyol állampolgárt, aki 1956. áprilisa óta Ausztriában tartózkodik, noha az Osztrák Szövetségi Köztársaság alkotmánya örök időkre száműzte a Habsburg-család tagjait. A belügyminiszter szavai szerint Franz Josef Habsburg-Lothringen spanyol diplomat a-ú I le veil el érkezett Bécsibe. Tartózkodását arra használta fel, hogy elfoglalja a baderi és a wienerneustadti járásban lévő birtokait. * VJ DELHI. Nehru indiai miniszterelnök é.s külügyminiszter a nagygyűlés során, amelyet Ghana állam függetlenségének megünneplésére szerveztek, a többi között ezeket jelentete ki: Szerencsekig vánatainkat kell kifejeznünk azoknak, akik ezt a függetlenséget megadták, nemcsak Ghana népének, hanem Nagy- Britanniának is, gyakran bíráljuk Angliái — fűzte hozzá Nehru — de e tekintetben megérdemli szerencsakívánatainkat. I 4ÉHES GYÖRGY syemama cbl Kalandos regény (11.) Apa megint körülnézett, várt egy darabig, majd hármat köhentett. Szénazizegés hallatszott, a boglya megmozdult, az oldaláról lehullt egy jó nagy csomó. A boglya oldalából Tatár Kálmán kászálódott elő. Lerá7ogatta magáról a szénát. — Azt se hittem volna, hogy negyvenéves fejjel még szénaboglyákban fogok bujkálni. Egy csepp harag se volt a hangjában, szinte úgy éreztem, tetszik neki a helyzet. Ezt egyébként nem csodálom, mert nincs nagyszerűbb szórakozás, mint szénában hemperegni. Apa intett s én megbeszélés szerint előresiettem. A kerítésnél még megálltam egy pillanatra, félrehúztam a két lógó deszkát. Én előre osontam íürkészőnek, ők ketten lassabban követtek. Apa kézenfogva vezette a mérnököt végig a Kapeiler kert fái között. Persze, azt csak én meg apa tudtuk, hogy az ügy {nem is olyan egészen egyszerű. Az öreg Kape’léf. mióta {nyugdíjba ment a pénzügyőrségtől, egyedül csak a kertjé- Jwel foglalkozott S mint finánc miTVIemWk tolvajokéi szimatolt. Esténként tehát nem feküdt le, hanem — dagadtlábú öregember lévén, akinek nehezére esik a mozgás — egy karosszékben kiült a verandára és leste a tolvajokat. Hogy ne unatkozzék, tört-jéggel teli csöbörben ásványvizet és bort állíttatott maga mellé. Voltak olyan szomszédai is. akik azt állították, hogy csak a bor kedvéért virraszt. De ez nem volt igaz. Durva-szemű söréttel töltve ott hevert kezeügyében a fegyvere. Odalenn a fák köpött pedig szüntelenül ott szaladgált Dolly és Molly, a két idomított vizsla. Kapeiler úr jól kiokoskodott mindent. A kutyák ugatni kezdenek, megcsípi]! a tolvajt, ő megy és belélő Igaz, hogy eddig Kapeiler úrnak még soha egyetlen gyümölcstolvajt sem sikerült elcsípnie. Ennek viszont az volt az oka, hogy a tolvajok megvárták, míg hajnalban az egész éjszakai leskelődéstől kimerült Kapeiler úr lefekszik aludni, a kutyák is visszahúzódnak az óljukba, s akkor szedték le a gyümölcsét. De igaz-e vagy sem, mit használt ez most nekünk. Ha Dolly és Molly felveri Kapellert, ő ideszalad, persze nem lő belénk, de az egész tervünknek faces. Ezért mentem ón előre és halkan, egészen halkan Cüt'yentgettem jobbra-balra. — Mollyka. •.. Dollyka .:: Már ott is voltak. De jő, hogy még tavaly olyan nagy barátságba keveredtem velük! Felugráltak rám, végignyalták a képemet, majd megbolondultak' a nagy szeretettől. Simogattam őket, “Takargattam a fülük tövét. Elégedetten, alig hallhatóan nyüszítettek. Kapeiler úr nyugodtan kvaterkázhat a verandán .,.
