Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-08 / 57. szám

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója

a tsz-ek termelési tervének és bevétel-kiadási költségvetésének elkészítéséhez

Az FM javasolta a tsz-etknek, hogy készítsék el termelési tervüket és a bevételkiadási költségvetést. Ezzel kapcsolatban az FM. Szövetkezetpolitikai Főosztálya tájékoztatót adott lti. A tájékoztatóban közli, hogy a közös gazdaságok részére új tervsémát nem tudnak biztosítani. Használják a tsz-ekaz 1956/57. gazdasági év tervezéséhez kiadott nyomtatványokat. Ezt ha még nem kapták meg, a járási mezőgazdasági osztályoktól beszerezhetik.

A növény, zöldség, gyümölcs, szőlő-termelés, fásítás, trágyázás, főbb munkák, mu nkaerő-elosz! ás alapjai minden változtatás nélkül alkalmasak a részletes évszámítások összesítésére és a terményfelhasználási terv elkészítéséhez szükséges terméselőirányzatok megjelölésére. A jó üzemtarv készítéséhez ezekre a számításokra szükség van.

Az úgynevezett terményfelhasználási tervlapon a beadási kötelezettség megszűnése miatt a 4-es számú rovatot törölni kelL A földadót, aranykoronánként 4 kg búzát, a 3-as számú rovatba tervezzék. A gépállomásokkal kapcsolatban csak a cséplési munkadíjat javasolja az FM terményekből betervezni, az egyéb munkáért járó díjai pénzben fizessék:

A tervezett összes terménymennyiségből vonják le a belső szükségleteket és a megmaradó részt a szabadpiaci eladás című 15-ös számú rovatba vezessék.

Értelemszerűen és hasonlóan kell eljárni az állattenyésztési ■ és hízialásd terv összeállításánál is. Állateladásnak csak a szerződéssel történő állatéi ad ást kell tekinteni, ennek a darabszámút a 10-es számú rovatba írjuk.

A tájékoztató közli, hogy milyen egyéb rovatok szűnnek meg. Utal arra, hogy a gép, felszerelés, berendezés; építkezés, anyag és fogyóeszköz, valamint a munkaegység felhasználás című tervlapok változtatás nélkül alkalmazhatók. A pénzügy! előirányzat elkészítéséhez a növénytermelés és állattenyésztés bevételeit továbbra is az erre a célra szolgáló a. és b. jelű munkalapokon tervezhetik.

A kiadási részben az adót az eddig is érvényben lévő adóztatási rendszer szerint tervezzük. A kötelező biztiM sítás megszűnt, de a tsz-ek

vegySk figyelembe az önkéntes biztosítás lehetőségét. Az$ önkéntes biztosítási díj vár-ft ható összegéről az állami biz-.y tosító járási kirendeltségétől*! kérjenek tájékoztatást. Ű, A c. jelű munkalapon ax szövetkezeti alap növelésére.?) továbbá szociális és kuLturá-i^ Ms célra a közgyűlés határo-íá zata szerinti összeget helyest beírni. g

Műtrágya-vásári ásna közép-o lejáratú hitelt ne tervezze-a nek, ment a bank csak rö-fa vidlejáratú Mtelt biztosít. Naß tervezzenek visszanemtóríten-b, dő állami támogatást sem. AzQ üzemviteli és beruházási hi-$ telak megtervezésénél figyel lembe kell venni, hogy a hi-fi telengedélyezés elbírálása afí Magyar Nemzeti Bank jogáé* A rosszra gazdálkodó tsz-ek'A nem részesülhetnek államig támogatásba. ¥

_ - _. - — ——- — - _

900 hold legelőjavítás — 10 villanypásztor

Tavaszra készülnek a legeltetési bizottságok

Állattenyésztésünk egyik fontos területe a legelőgazdálkodás. Szolnok megyében mintegy 60.000 hold legelő vám a tsz-ek és a legeltetési bizottságok tulajdonában: — Élég nagy ez a terület, csak az a baj, hogy gyenge minőségű, mert sok helyen elhanyagolták; Nagy feladat vár tehát mind a tez-ekre, mind a legeltetési bizottságokra a legelőgazdálkodás megjavítása terén. Erről a fontos problémáról tárgyaltak minap a járási és a városi fő állattenyésztők, valamint a nagyobb községek legeltetés! bizottságának elnökei. TörökíoerKtTmklÓ6on tartották a tanácskozást és két fő-kérdésnél foglalkoztak:

Elsősorban a még hátralévő átteleltetés problémáival. A beszámolóból kiderült, hogy az átteleltetés eddig «lég zavartalan volt, annak ellenére, hogy a takarmánykészleteket az októberi események során súlyos károk érték. Érmek ellenére

% meglévő állatállomány kondíciója kielégítő. Takarmányhiány miatt a megye területén sehol nem történt jdszágelhnl- Iás.

örvendetes tény, hogy azoknál a termelőszövetkezeteknél, amelyek együtt maradtak, az állatállomány termelése sem csökken. A kunszentmártoni Zallca Máté Tsz gazdáinak 175-ös tehenészetében 8,2 liter az istállóátlag. Itt az elmúlt évhez viszonyítva még fejlődés is van. Számos tsz-ben hasonló a helyzet:

A másik kérdés, amellyel behatóan foglalkozott a tanácskozás, a legelőgazdálkodás volt. A múlt évi tapasztalatok alapján úgy határoztak, hogy nem „Szent György napján’* kezdik a legeltetési idényt, hanem május 10-e

körül Erre azért van szükség, hogy a legelők jobban megerősödjenek és nagyobb tömegű takarmányt tudjanak biztosítani.

A legeltetésre természetesen már most készülnek a legeltetési bizottságok. Javíts ják a kutakat, a hidakat, a pásztorkunyhókat stb. Eddig ezer holdon végeztek érett istállótrágyával trágyázást Ezenkívül tervbevették mintegy 900 hold legelő javítását. Felállítanak 10 villanypásztort.

A legeltetési bizottságok elnökei javasolták, hogy létesítsenek úgynevezett legelőfejlesztési alapot. Holdanként egy forintot fizetnének be a legeltetési bizottságok. Az összeget elsősorban pásztorképző tanfolyamök megtartására és egyéb tapasztalatcserék rendezésére fordítanák. Vásárolnának fűmagvetőgépeket. Az elgondolás hasznosnak ígérkezik, érdemes lenne kivitelezni:

lás^z€HÍci4tdMsi tobtcanclolt Ufeätt

Aktt jó barmi kínálnak

a Jászságban, sohasem Mejti él elismerően megkérdezni;

«■4 Sárgapuszted?

Sárgapusata Jászszentandrás és Heves községek határán meghúzódó szőlőtermő földterület. Itt szűrik a híres, könnyűivású, tiszta homoki bort.

A jászszantadrási boros'gazdák legnagyobb része „kétéltű" ember. Vagyis alig van közülük olyan termelő, aki a szőlő termesztés mélleti ne foglalkozna földműveléssel is.

Czakó Bélának egy hold szőlőjén kívül 11 hold földje van még. S a gazdaságban mindössze három munkára fogható ember. Czakó bácsi, a felesége és a lánya munkálja a szőlőt is, a szántót is.

— Rengeteg munka van ám a szőlővel — panaszkodik Czakó néni.

— De megtérül — teszek ellenvetést.

— Meg, ha mindent megadunk neki — így a gazda.

Czakó bácsinak a múlt évben például kevesebb bora termett, mint amennyit leszerződött Oka: nem volt rendesen felkarózva a szőlő. Deszkaárut nem lehetett kapni a községben, napraforgókaróval próbálta helyettesíteni a szőlő-karókat. Természetesen a napraforgó-szár az első vihar jöttére felmondta a szolgálatot.

Ez évben fakivágási engedélyt kapott a jászszentandrási tanácsiól. A kivágott fák gallyaiból már él is készítette a szőlőkarókat.

Blzakodóbban néznek az új gazdasági év elé a szentandrási bortermelők. Megszűnt a borbead ás, övék lesz, amit termelnek.-*■ Csakhogy így meg több lesz a bor és olcsóbb, — szólok közbe.

Az engem nem izgat.

Nézze, én addig is leszerződ■ tem mindig, ezután is azt fogom tenni. Az biztos. El van kelve a bor, nem kell pvacoL ni — nyugtat meg Czakó bá can

— Hogy most drágábban elkelt a szabad bor, mint a szerződött? Én nem sajnálom. Megkaptam az árát egy összegben, egész évben Semmi gondom nem volt arra, hová teszem. Biztosra termeltem. Két évvel ezelőtt is én jártam jól. Aki nem szerződött, alig tudta hová tenni borát.

Czakó Béla üdvösnek tartja a szerződéskötéseiket. Három hízója készül most is, amit sonka-sertésnek kötött le. Sőt azon gondolkodik, ötöt még leszerződik. Kap rá 2008 forint előleget, azon megveszi a kukoricát, amelyen felhizlalja süldőit.

A legjobb pénzforrás azért a szőlő. A gazdának is jó jövedelem, az államnak meg valuta. Mégsem fordítottak eddig elég gondot a szőlőtermelők anyagellátására.

Különös — panaszolják a jászszentandrásdak — Jászapáti határában nincs egy tőke szőlő sem, ott mégis lehetett meszet szerezni. A jász- S2entandrási földművesszövetk-ezet nem érzett lelkiismeretfurdalást amiatt, hogy Jászapátiba jártak be mészért a szentandrásdak.

Bartus Balázs és Sós József a ré2gálic ügyét veti fel. Még híre-hamva sincs a rézgálicnak, senki semmit nem tud róla. Pedig az idei tavasz olyan korán megjött, most korábban sor kerül a permetezésre.

Jászszentandrásom az a szokás, tartalékolnak gáldcot a termelők. De most nincs. S ha idejében nem lesz az üzletekben, ismét az üzérék, a feketézők járnak jól, akik a felelőtlen felelősök miatt megszedhetik majd a vámot.

— Írják meg az elvtársak,

nagy most a kedv, a ragaszkodás a földhöz, a szőlőközt Nem keU nekünk egyéb, mint meglegyen mindenünk a termeléshez. Mi megtesszük a magunkét az állammal szemben — mondja Bartus bácsi:

S jó ezt tudni, biztonságban érzik magukat, jókedvvel fognak munkához a szentandrásd bortermelők.

— borzák —■

Erdetes HÍREK

Melbourne (MTI.) Mint a^

Reuter közli, kedden este 107” szarvasmarha elszabadult aj melboumed vágóhídra és elözönlötte a város utcáit. Aj hírre rendőrségi riadóautóki siettek a helyszínre, hogy lakosság — köztük a város, déli negyedének csaknem minden gyermeke — segítségével Összetereljék a szarvasmarhákat;

Párizs (MTI.) Párizs a koratavaszias időben vidám álarcos és maskarába öltözött gyermekek hadával ünnepelte régi hagyomány szerint a húshagyó kedd napját. Az utcákon, tereken számos indián, chaplin, stan és panfigura szórt konfettit a járókelőkre. A francia fővárosban is népszerűvé vált comicsok hatására a gyermekjelmezek között idén a vadnyugati cowboy-öltözék vitte el a pálmát.

*

Moszleva (MTI.) A TASZSZ

jelenti:

A moszkvai népszerű tudományos filmek műterme „A Csendes Óceánon’* címmel új színes-filmet készített. A hamtinctagú felvevőcsoport közei két évig dolgozott a fűmen, hogy teljes képet adjon a Csendes-óceán állatvilágáról, partvidékének és szigeteinek életéről

A vízalatti fényképezés ismert módszerein kívül a film készítéséhez újrendszerű búvár-filmezőszekrényt M használtak, amelyben az ope rátör hosszabb ideig tartózkodhat nagy mélységben oxigénbelélegző készülék nélkül;

.-***--------------Szereli a birkapaprikást?

Jó is aii Különösen olyan flnoir fűszeresen, mint ahogy azt a Karcagi Lenin Tsz tagjai készítik. Koós Sándor, ak! a képen a birkát nyúzza, jóízűen meg is tudja főzni. Este, aki betért a szövetkezet szék házába megízlelhette. Mi is megkóstoltuk, ig azán ízlett.

Por és szemet, por és piszok, sajnos még mindég ez jellemzi megyénk székhelyének, Szolnoknak utcáit. Hiába van pl. szép díszes kirakata a 33-as boltnak, ha a kirakat előtt tökmaghéj csomók díszelegnek. A Tiszavirág cukrászda hangulatos neve is találóbb lenne, ha az előtte lévő járdát letakarítanák naponta a bolt alkalmazottai. De így sorolhatnánk tovább. Csupán a bútorüzlet előtt láttunk tegnap is lelocsolt. felsöpört járdát. A kocsiúton portverő antókról ne is beszéljünk. (Vajon mikor kerül arra sor, hogy alaposan letakarítsák a kocsiútról

az ott felgyülemlett vastag porréteget?)

Ügy látszik Itt már a szép szó nem használ. Nem használt a rendőrség múltkori felhívása sem. Ideje, hogy a hatóságok megbírságoljanak néhány házgondnokot és üzletvezetőt s akkor majd a többiek is gondoskodnak a járdák tisztántartásáról. A Köztisztasági Vállalat pedig kezdje el mielőbb a legforgalmasabb főútvonal locsolását és rendszeres tisztántartását.

Különben csak szégyenkezhetünk a megyei székhely állapota miatt.

JHeqmaradt a fekete gólyák ottliana

A Tteza-felőB oldalról

Nagyiivánnál kezdődik a Hortobágy; A község határában! aa úgynevezett csukázsban az egykori vadvízország késői leszármazottad élnek; Megtalálhatók itt nemcsak a különböző foacsafajták, a vörös- és szűrkegóm, hanem a feketególya is. A tervek szerint a csukázs területén hatalmas víztárolót akartak építeni s ősszel a gépek egy részét már fel is vonultatták. A bekövetkezett októberi események miatt azonban az építkezést efivaTasztwtták. A kőrJ nyék termelőszövetkezetei és gazdád nem nagyon örülnek ennek a fordulatnak, s csak az vigasztalja őket, hogy a ritka madárvilág háborítatlan marad. Amikor ugyanis még az építkezéshez készülték, a nagyivániafc kérték az illetékeseket, hogy hagyjanak kis szigetet a vadmadaraknak, de erre már a tervek elkészülte miatt nem volt mód.

SZOVATESSZÜK

Ne fegyenek kivételt!

Február 28-tól március 3-ig mutatták be filmszínházaink a Pármai kolostor c. filmet.

Már február 27-én érdeklőd tem kettő darab első hely iránt, de mivél előre nem adnak ki jegyet, 28-án, a pénztámyitás előtt én is sorbaálltam. Itt láttam, hogy bent kivételes egyének kapnak jegyet — bizonyára nem a másod, vagy harmad helyre — a sorbaállóknak pedig kijelentették, hogy első hely nincs.

Amikor érdeklődtem ennek okáról, azt a választ adták, hogy a megyei Moziiízemi Vállalattól kiküldött munkatárs utasítására beszervezik a mozilátogatókat s csak a megmaradt jegyet adják el a sorbaállóknak. Én ezt nem tartom helyesnek, kérem, válaszoljanak az illetékesek.

Ispán Ferenc Jászkisér ,

Orvosolják

panaszomat

1946 őszén a községi földosztó bizottságtól kaptam két holJ fődet. Az említett terület a hel 3d gépállomás közm

ve+len szomszédságában van. 1950-ben a gépállomás 000 négyszögöl területet elvett földemből és azt be is kerítette. Az elmúlt év végén minden indokolás nélkül 800 négyszögölet újból kisajáítottak.

Szerintem ez a cselekményteljesen jogtalan, mert területükön kívül esik, a gépállomás is szántóföldnek használja, sőt, tudomásom szerint ki is adta haszonbérbe. Ez mutatja, hogy valójában nincs is a földre szükségük. A helyi tanácsnál már többször tettem panaszt, de sérelmemet nem intézték el.

Nekem szükségem volna s földre, de különben is engem illet az elsőség, mert én kaptam juttatásként és a lakóépületem is ezen a földterületen van. Azt szeretném még megjegyezni, hogy az egész kisajátítási dologban sem a gépállomás, sem a helyi tanács hivatalosan nerr, értesített.

Öze László, kendergyári munkás,

«'♦'* H **®-**-*-i-** *|fH< (1)14 ért-i-4 '4

1UtoiMileJe-.

1957. március 8.

Gondolatok a szabadságról

* „Nemzeti dal’’ izzótüzű sorait de sokan emtegették 1848 tavasza óta. S ez érthető is, hiszen az ember örökszép vágya, álmainak megtestesítője a szabadság. Anélkül sivár, remény tsorvasztó az élet, szürkébbek a hétköznapok, súlyosabb az élet.

Ezért talál Petőfi örökszép verse azonnali megértésre, ezért vált ki lángoló visszhangot. Ezért érez először mindenki rokonszenvet aziránt, aki a férfias erények legszebbike, az embei. méltóságot biztosító szabadság mellett áll ki.

Mindez nagyon érthető s egyúttal nagyon elgondolkoztató. Hogy miért? — Engedjék meg, hogy példával magyarázzam. Az október végi napokban Kunszentmártonban, Kengyelen, s a megye jóméhány helyén azok kiabálták leghangosabban, hogy „rabok tovább nem leszünk’’, akiket lopásért sikkasztásért, s hasonló ügyekért ítéltek el, s akik a zúza-varos napokban kiszabadultak„

Lehet az ilyen elemekkel sorsközösséget vállalni? A szabadság magasztos eszméje ugyanazt jelenti nekik, mint a tisztességes, dőlgoskezű embereknek? Nem, nem hevítheti őket becsületes szándék, nem vezérelheti őket nemes cél. A szabadság az ő szájukíze szerint a rablás, a dologtalan, könnyű élet hevenyészve eltöltött napjait jelenti. Ezért hadakoztak kézzel-lábbál, megfélemlítéssel és egyéb módon a hatalom megszerzéséért.

Jó, jó, —■ vethetné ellen valaki —, de ezek viszonylag kevesen voltak, s tervük eleve kilátástalan nőit.

Ha csak ezt nézzük, sok igazság van benne. De ha arra gondolunk, hogy here-életet nem csak bűnözéssel, hanem a földek, az üzemek, a malmok, stb. visszaszerzésével, a kétkezi munkások kiszipolyozásával is lehet biztosítani, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy igen sokan csúfosan visszaéltek a szabadság nemes eszméjével, saját, önző céljaik szolgálatába állították azt. S ilyen elemek, sokan, nagyon sokan voltak.

Ezért kell kritikus szemmel vizsgálni a szabadságról szónok-lókat, ezért kell levonni a következtetést, s örökre megjegyezni: a gyárosnak, a földbirtokosnak, a nagygazdának nem jelenti és nem jelentheti ugyanazt * szabadság fogalma, mint a dolgozóknak, még akkor sem, ha ennek ellenkezőjét egyesek különböző szólamokkal be is akarják bizonyítani.

S. B.

‘•3o5aK»<^cs<^<^ci<^<ascí<®a5cK3oscí<#o6a^

POR... POR... por...