Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-07 / 56. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESCLJtiL\i ARA: M) t ILlttc. U. évi. ju-ou, I9a1. uuítioi 1. csuuntok. ^A».^AA^AAAAAAAAAAAááAAAA**ááááááÉÉá*ál AZ MSZMP SZOLNOK HEGYEI KI NÓKSEGF ÉS \ HEGYEI T4N4C8 1,4 PJ 4 Mii Az üzemi pártszervezetek és a termelés kérdései ítélet Bézi Sándor és társai ügyében TffTTTfTTTTTTff MERRE TARTUNK? Martfűi híradás I Zúgó gcpek, kes/.uló lábbe| Ilk. dolguk után siető embe ; rek. Így lehet újból jeüemez| ni a nagy tiszuparti cipőgyáí rat. A teirnieles újból a régi, | s valószínű a tavaszra a gyár { új érdekes gyártmány okkal ♦ lepi meg a vásárlókat. | Az embereik niar nem ül| nek fed holmi fecsegesnek, • suttogó dajkameséinek, A 1 nőimalis élet kialakulásának biztató jele ez. Néhány adat pedig. élénken bizonyítja, * hogy egyre jobban kiterjed az emberek szemhatára, mind i többen ismerik fel a kommu} nisták igazságát. Már több | mint 200 tagja van a helyi g pártszervezetnek, holott is-I* meretes, hogy a sáncfalak mögött spekuláló hetekkel ezelőtt még tuzzel-vassai igyekeztek minden kommu. nista kezdeményezést elhall; gattatni. — Mintegy ötszázan > rendelték meg a pártsajtót s ; egyre több áruspéldány fogy. * A „Nők Lapja1’ újból a régi közkedveltségnek örvend. A pánt igazsága, melyet a sajtó ! tolmácsol, mindjobban kil gy'm'álja a fejekből a rágal* makat, uszítást, melyet az eljlenforrsdalom hín'ett el. I Az üzem udvarán kívül is «szorgos munkáskezeik tevékenykednek. Csakhogy itt bőr cs gumi helyett téglával és malteroskanállaJ foglalatoskodnak az emberek Épül a grandiózus kulturház, a kerékpárgarázs, magasodnak az új otthonok falai. íavoszra készül a téglagyár Hiába erőlködik a március eleji hideg, a téglagyáriak tettvágyát már nem tudja megtörni semmi. A szárítószínek csendjét kiskocsik zörgést veri fel. Fiatal lányok, férfiak gondosan összegyűjtik a múlt évről visszamaradt égetésre váró téglákat. A fél és háromnegyed--® darabok is kemencébe kerülnek — mondván: azt az alapba jól fellehet használni. Szerelik, javítják a gépeket, s kint a bányákban már előkészítik az építőanyagnak való jó sérgafó’det. A hónap végén el is kezdődik a téglagyártás s ha minden jól megy a jövő hónapban már cserepet is készítenek. S hogy teljes legyen a téglagyári harmónia, el kell árulni, hogy mindenki elégedett a fizetésemeléssel. Csak egy do'got szeremén "k még nvélbeütni — a szolgáltatást. Úgy mondják: pékek kenyeret kapnak, másutt cukrot, jó volna ha mi építőanyagot kapná: k. Jóformán mindenki építeni szeretne: Csurgó Lajos, Fodor Ferenc, Szőke László, Barna Lajos. S azt is edárulták mit szeretnének: — ezer darab téglát és ugyanennyi cserepet évente. Már a pái tszervezet is foglalkozik a kérdésükké! s remélik biztató válas2it kapnak. Új mesterséges megtermékenyítő állomás Igen, ez létesül a Héki Állami Gazdaság martfűi üzemegységében, Már meg is érkezett három fajtiszta apaállat, melyet újabb három követ. Az új állomáson beharo. tóriumot is szerelnek fel. Az állomás nyolc üzemegység igényét elégíti majd ki. Felkészülten várják itt is a tavaszt. Befejezés felé közeledik az a 40—45 hold szántás is, mely az októberi események miatt húzódott át erre az évre. A melegházakban már földbe tették a paprika, karalábé, karfiol magokat. — Újból hozzákezdenek a primőráruk termeléséhez. — G. E. — 1 Duna íe'sö és a Buda* pes alatti sza ászát szabályozza* az idén A Dunának a felsőbb kaszáról magával hozott hordaléka javarészt Pozsony és Gönyü között rakódik le. Ennek következtében a mederfenék állandóan emelkedik» Az árvízszint emelkedése ellen csak úgy lehet védekezni, hogj annyi hordalékot emelünk ki, mint amennyi lerakodik. Most, a csehszlovák vízügyi szervekkel egyetértésben a magyar vízügyi szervek elhatározták, hogy ezen a Duna- S7akaszom évente egymillió köbméter hordalékot kell kiemelni. Ez több, mint amenynyi — a megfigyelések szerint — évente lerakódik. A munkára, melyet a csehszlovákokkal együtt végzünk, már az idén sor kerül. A másik folyamszabályozási munkát, a hátfői gázlónál végzik majd. A hátfői gázló megszünteté=ére ezen a szakaszén kereszt sát-sorozatot építenek. Ezzel szűkítik a Duna-medret, hogy erősebb legyen a víz sodra és így megakadályozzák a homok lerakódását, illetve elősegítik, hogy a víz nagyobb sodra elmossa a lerakodott homokzátonyt. (MTI), Hogyan készül és milyen less a jászberényi Petőfi Tsz idei terve ? •el készültek — r^ndszerin’ -reálisak voltak, nem valósították még őket és sokszor 'gész éven által valamelyik róasztal fiókiában porosodik, tehát nem volt rájuk zükség. Mondani sem kell, hogy izeket az érveket egytől egei" meg lehetett cáfolni. Nem-sak a szakemberek, hanem 8 ‘apasztalt gazdák is arra az álláspontra helyezkedtek ho°y mezőgazdasági nagy. üzemben A tervkészítés hívei viszont azzal már egyetértet ek, hogy a régebbi, bürokratikus módszert el kell vetni s tényleg a szövetkezet gazdái határozzák meg, hogy mit akarnak csinálni. A szaktu-Külföldi hírek Moszkva (MTI.) A Szovjet -Az utóbbi hetek, hónapok gazdasági vonatkozásban bt zonyos enyhülést hoztak. Ma már senki sem tél az uUlació tói, pedig alapoß okkal várható volt. Nem tűnik olyan ag gasztónak a munkanélküliség sem, mint egy hónappal ez előtt, mert a kínálat mellett egyre jelentősebb a munkás kereslet, s néhány hét múlva egyetlen embernek sem lesz nek kenyérgondjai, aki nem válogatós a munkában. Gazdasági helyzetünk azért javult ilyen jó iramban mert a Kormány hatalmas erőiket osszp ntosi lőtt arra, hogj meginduljon a termelés a népgazdaság minden ágaban egyik üzem sem maradjon tétlen azért, mert a másik tenné kére kénytelen varrni. Az első jelentős lépést — a teljesütemű termelés meg indítását — tehát megtett -k már a gazdasági talpraáliitái érdekében. Ezt azonban feltétlenül követru kell újabb in tézkedéseknek, melyek mar aPuszta termeiesen kívül más célokat is maguk elé tűztek. S itt elsősorban a munka gazdaságosságáról van szó mely az utóbbi hónapokban komoly aggodalomra adót okot. Ugyanis nem mindegy az, hogy milyen költséggé gyártjuk az árukat, hogyan alakul a termeiét, és bér szín vonala. Az utóbbi hónapokra általában az jellemző, hogy a bé rekkel együtt nem emelkedik a termelés — mert üzemelni többségében olyan bérezési formákat alkalmaznak, mei; jóformán független vagy alig függő a termelékenys gtőL 1955-höz viszonyítva az egy munkásra jutó forír tbai számított termelési érték például 23 százalékkal csökkent Ugyanakkor az átlagkereset 13,6 százalékkal növekedett de cemberre. Ábrázolja a kirívóbb eseteket néhány példa: 'S» Egy munkásra Jutó Alán ke; eset Havi bér term. 195-höz kép. lS59=*10u'/i Ft. Vegyiművek 79,7 112 1.343 Járműjavító 82,9 104 1.137 Cukorgyár 94,5 128 1.264 Apritógepgyár 62,8 103 1 138 Tehát a példaképpen felsorolt négy legnagyobb üze műnkben, s természetesen még más vállalatoknál is, a tér melékenység rovására növekedi ek az átlagkeresetek, a hav bérek. Ez arra vall, hogy a normákat felváltó külonfét bérrendszerek nem váltak be, men károsan csők Ken lőtte, a munka intenzitását, nem ösztönöztek a munkaidő ki használására. Hiba volna ebből azt a következtetést levői m, hogy i bének emelkedése ellen akarunk szóim, vagy a régi nor mákkal az intenzitás megnem engedett nívóját Kívánjuk Erről szó sincs. A párt és a kormány célkitűzései közöl szerepel az átlagbérek, az egy keresőre jutó berek összeg szerű emelése. Ez ellen senki sem tehet és senki sem agáiha; Csupán arról van szó. hogy a bérek növekedését reáli san alá kell támasztani minden üzemben, minden vállalat nál a termelés megfelelő növelésével. Ellenkező e.-,etber lassan vagy gyorsan, de biztosan a gazdasági összeorrüái felé közelednénk. A termelékenységnek rém lassúbba vagy ugyanúgy kell növekedni, mint a béreknek, hanem ; népgazdasági fogyasztás és felhalmozás sajátos tői vénye szerint kifejezetten gyorsabban. Ha a termelékenység hu zamosabb ideig nem szárnyalja túl a bérek emelkedését, a: azzal jár, hogy lassan lehetetlenné válik a népgazdaság fej lődése, újabb üzemek, beruházások építése. Ezt nem akarhatja senki. Világos, hogy tulajdonkép pen magunknak ártottunk, mikor a termelékenys g csőkké nése, illetve alacsony színvonala mellett túlságosán felhaj tottuk a béreket. Gazdasági talpraálütésünk most következő szakaszé ban tehát nem az az elsőrendű kérdés, hogy növek d ek ; bérek, hanem az, hogy a keresethez képest hogyan emel kedik a termelés, illetve a teimelékenység. A Megyei Mezőgazdasági Gépjavitó például az e'múl évben, megelőzve a többi üzemeket, kb. 1.380 forintot tize tett havonta fejenként átlagosan. Ez az 1955-ös évhez ké pest hozzávetőleg 21 százalékos emelkedésnek felel meg. — Ugyanakkor azorban a termelékenység — az előző vhe képest — 38 százalékkal emelkedett. Tehát a termelékeny ség túlhaladta a béremelést Ezek szerint meea’apozitt vol a bérkiadás — noha megállapított órabérek itt sem voltak reálisak. Ugyancsak nem engedték el a gyeplőt a B tor gyárban, a Mezőgazdasági Gépgyárban és más üzemekben betartották azt a büntetlenül meg neue szabó uh hogy a bérek mögött termelésnek, a béremelkedés mögöt terme’ékenvs'grek kell lenni. Persze egy üzemünk sem volt mentes a ktsebb-na gyobb bérfegyelmezetlenségtől. Azonban ennek most má: erélyesen véget kell vetni. Be kell látni, hogy rossz n-ány ban tartunk ha az utolsó hórapok útján akarunk továbl járni. Most. hogy az üzemek teljes iramú termelése többé kevésbé biztosítva van meg kell tennünk a második lépes a helyes bérgazdálkodás az ösztönző bérrendszerek k a'akí tása felé még akkor is, ha az első pillantra nem látszil könnyű és népszerű feladatnak Fel kell számolri azokat < hibás, demagóg teljesítménybéfellpnes nézeteket a bér é gazdas^apolidkaban, amelynek a munkások, gazdasági ve zetők ég szakemberek tekintélyes része akarva, akaratlanu behódolt az utóbbi hónapokban. Palatínus Megalakult az állami gazdaságok kereskedelmi irodám Az állami gazdagok áruérték»sítési és beszerzési munkájának könnyítésre -s eredményesebbé té’elére a gazdasági bizottság elvi hozz jmuksa a ap’án a fel művel'sügy rrinis-' e- m~sarkította az á”ami gazdaságok kereskedelmi irodáját ^ iöv őb n íz iroda szervezi és irányítja az állami eazda ágok terményeinek, termékeinek belfö’d és export értékesítését, továbbá közreműködik a gazdaságok anyagbeszerzésében, (MTI). | Moszkva (MTI.) A Szovjet - | unió Minisztertanácsa hatá? rozatot hozott a közelmúlt• ban elhunyt V. A. Malisev, a í kiváló szovjet gazdasági vej zető emlékének megörökíté I séről. A határozat szerint i Ma1isevröl nevezik él a har♦ kovi közlekedési gépgyárat, s ; a gyárban felállítják mell* | szobrát. 1 i Srinagar (MTI.) A Reuter tjelentése szerint Baksi Ghu- Jlam Mohammed kasmiri mi{nlszterelnök kormányon lévő • nemzeti kongresszus pártja |— amely támogatja Kasmír í csatlakozását Indiához — többséget kapott a választásokon. A két legnagyobb ellenzék párt, amely népszavazást kíván a kasmiri kérdés eldön ésére. txvjkottálta a válasz ‘ásókat és így a Nemzen t<ongrecS7.u? Pán eddig 3P mandátumot szerzett. Ezzé! abszolút többségben van a 75 mandátipnos nemzetgyűlésben. A még be nem töltőt mandátumok sorsát március második felében döntik el. • Dublin (MTI.) Az ír Köztársaság lakossága kedden az urnák elé járult, hogy meg válassza az új alsóházat és eldöntse, hogy ki alakítson kormányt. • Moszkva (MTI.) A TASZSZ közli: 1957 február—márciusában Moszkvában tárgyalások folytak a szovjet é;t lengyel küldöttség között a szovjet—lengyel államhatárnak a Balti-tenger közelében haladó szakasza kijelöléséről A tárgyalások baráti légkörben folytak és 1957 március 5-én a szerződés aláírásává’ fejeződtek be. A szerződés szerint a Szovjetunió és a lengyel Népköztársaság köpött jelenleg meglévő államhatárnak a Ba’ti-tenger kő zeléb©n haladó szakaszát- 1957-ben a helyszínen jelö lik ki, (MTI.) iás és a józan előrelátás győzedelmeskedett. Ma már Szolnok megyében eldőlt a vita és nem is találunk olyan közös gazdaságot, ahol terv nélkül akarnának gazdálkodni. Más kérdés azonban, hogy milyen legyen és hogyan készüljön a terv. Van olyan termelőszövetkezet, ahol valamennyi tag véleményét, javaslatát figyelembe vették. A szövetkezeti demokráciá szem előtt tartva ez a módszer a leghelyesebb. Más közös gazdaságokban a tagok a mezőgazdászokra bízták ennek: a nagy munkának elvégzését. A jászberényi Petőfi Tsz 'agjal közgyűlést tartottak ott megbeszélték a legfőbb Irányelveket, majd határozatot hoztak, amely szerint a termelési terv összeállítását a mezőgazdászuk végezze. Ezzel a határozatta] is elismerték a% a »rótta ni us szaktudását és kifejezésre juttatták azt is hogy igénylik és számítanak a szakember segítségére. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen lesz a Petőfi Tsz idei terve. Lényegesen egyszerűbb és könnyeiben áttekinthető. Tehát nem olyan, minrégebben volt. Nem töltenek ki annyi rubrikát, nem használnak fel annyi papírt, mint máskor, a legfontosabb célkitűzéseiket mégis megjelölik. Legfontosabbnak tartják gyökeres változást teremteni az állattenyésztésben. Erre egyebek mellett az is ösztönz' őket, hogy az elmúlt években g zdaságukban nem volt kielégítő az istállótrágyázás Van olyan földt rület, amely már mintegy 10 év óta nem kapott trágyát. Hogy ez a tarthatatlan állapot megszűnjön, a jószágállományt számszerűleg is gyarapítják. Jeenleg 30—35 számos állattal rendelkeznek. Ez évben ezt 'egalább 15-tel növelik. De ''ngyan? Az állatállomány emelé-é ek lehetőségét nagyon he 'yesen a takarmányalap biz tosításával kezdik. A meglévő 27 hold lucerna és vöröshere ‘erületükhöz újabb 10 hold ucemát vetnek. Ezenkívül már a termelési fervben meghatározzák, hogy mikor és milyen módon végzik a kaszálók és a legelők javítását. Tervükben jelentős helyet foglal el a szerződéses terme* 'és. Eddig 15 hold szöszösbükkönyre, 10 hold somkórómagra, 5 hold cukorrépára szerződtek. Termelnek ezenkívül 16 hold dinnyét. Érdemes figyelmesen nyo. mon kísérni a folyamatot: Láthatjuk, hogy a Petőfi Tsz •agjai egyszerűsítették ugyan, de nem tették sab'onossá a tervet Az idei célkitűzéseik összefüggésben vannak egymással, kihatásaiban mutatják meg a gazdálkodás irányát Erre még a laikus is könnyen ráiön. Láthatjuk, hogy az állattenyésztés jelenlegi helyzetét akarják elsősorban megjavítani, hogy több legyen a bevételük, de azért is, hogy óbb istállótrágya legyen és a elhanyagolt földek talajerő visszapótlásáról gondoskodhassanak. Nem feledkeznek meg azonban arról sem, hogy az állattenyésztésben — amikor a számszerű növelésmi is szó van — csak akkor beszélhetnek tényleges' eredményekről, ha lesz elegendő ‘akarmány. Éppen ezért növelik a lucemavetés területét é» törődnek a kaszálók, a legelők karban tartásával. Ezzel az egv példával érzékeltetni 'ehet, hogy a tervben megtaáljuk az összfüggéseket.F végül. Itt most a Petőfi Tsz tervének csak néhány Vmtosabb részéről van szó. A szövetkezet gazdái azonban -agyon helyesen az elmúlt éveit tapasztalataiból is átvetnék azt, ami jó. Javasoljuk még, hogy tervük, a termelés "gyes ágainak pénzügyi kihatásait is mulassa meg. Ez :gen fontos, mert tudomásunk zerint a Magvar .Nemzeti Bank csak az ilyen termelési ♦ervekre fnlvósft e’öleset vagy hitelt. Erről ne feledkezzenek meg egyetlen közős gazdaság-* ban sem. ien? nélkül nem fehet gazdálkodni. A közös gazdaság tulajdonosainak már az év e'ején tudniuk ke’l, hogy mikor mii sinálnak. ho! mit termelnek ás ami a legfcn’osabb, előre ■zámításokat kell végezniök a ''evételek miatt Is. Jegyzetek a termelekenységrőilA ciPöiíyárban • | Hetekkel ezelőtt egves helyeken még azon vitatkoztak {hogy legyen-e vagy sem a {'ermelő'zövetkezetnek terve {Az „ellenzékiek” legnyomó jsabb érvként az elmúlt évek ihürokratikus és a va’ó é’ettő g i kszor nagyon távol álló ter|vezésre hivatkoztak, mond• ván. hogy a szövetkezeti gaz|üák énoen emiatt viszolyog |nak mindenfajta „bürokrá ['’iától”. Felhozták még azt is ho'gy az üzemtervek — miután nem a tagok részvételé.
