Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-07 / 56. szám
Az üzemi pártszervezetek és a termelés kérdései Az MSZMP üzemi szervezetei megyénk minden termelő üzemében megalaku'tak A pártszervezés mellett előtérbe kerül, hogy miként foglalkozzanak a kommunisták a termelés kérdéseivel. A pártszervezeteknek ez most nagy gondot okoz,nagyfokú a bizonytalanság. A régi. helytelen módszerek még megvannak; az új módszerek még nem alakultak ki. A pártszervezetek vezetősége és tagsága előtt még sem világos, hogy a régiben mi volt a jó és ml volt rossz. Emellett azt is látnunk kell, hogy a gazdaságvezetők és a pártonkívüli dolgozók figyelik a pártszervezetek munkáját, egyesek bizalommal, mások bizalmatlanul. Úgy véljük. az előbbiekben említett hasonló gondolatok foglalkoztatják a termelő üzemekben működő pártszervezeteket — mind az ipari, mind a mezőgazdasági üzemekben. Tehát hogyan, miként induljanak meg a munkával, hogy el ne kövessék azokat a hibákat, amelyek az elmúlt években a pártszervezetetet. a kommunistákat elszakították a tömegektől. Az üzemi pártszervezeteknek sok nehézséggel kell megbirkózniok. Elsősorban be kel] indítani a rendszeres pártéletet, másodsorban pedig a termelésben napról napra újabb problémák, nehézségek bukkanak fel, ezért néhány elvi kérdést tisztáznunk kell. Abból kell kiindulni, hogy ú. n. „tiszta pártmunka“ nincsen. A pártmunka nem öncélú. A párt feladata: a dolgozóknak segíteni abban, hogy á többtermelésen keresztül egyre jpbb módban éljenek. A kommunisták nem lehetnek közömbösek az iránt, ami körülöttük történik, a dolgozók között élnek, tehát foglalkoznak kell — amennyiben igazi kommunistáknak érzik magukat — azok nevelésével és a termelés problémáival; Ahhoz, hogy országunk gazdasági alapja növekedjék és biztosítva legyen a dolgozók jólétének emelése — termelni kell. A termelést és a politikai munkát elválasztani gyónástól még készakarva sem lehet, ez csak frázis. Vajon azok. akik art vallják, hogy a „pártszervezet ne foglalkozzon a termelés problémáival’’, hogyan akarnak politikai munkát végezni? Meg tudják-e magyarázni dolgozó társaiknak, hogy miért van szükség a termelékenység fokozására, az önköltség csökkentésére, a takarékosságra. a munkafegyelemre, stb. Ma ezekről beszélni *— ahogy -n mondani szokták — nem „népszerű“. A kommunistáknak mégis beszélni kell róla! Miért? Hát elképzelhető-e, ahol selejtes árukat gyártanak, nincs megszervez, ve a munka, fegyelmezetlenség van, magas az önköltség, vagy 1 kh. területen 5—6 q gabonát és nem 10—12 q-t termelnek, az anyaggal, pénzzel nem takarékoskodnak. több munkabért fizetnek ki. mint a gyártott vagy megtermelt áruk értéke, stb. hogy a dolgozók jóléte emelkedhetik. az ország gazdagsága növekedhetik? — Teljesen elképzelhetetlen! Különösen nem képzelhető el a szocialista társadalomban. — ahol a termelő eszközök dönte többsége a társadalom tulajdonában van; Az előbb említettek, tűnjenek bár „hálátlannak“, u. n. „népszerűtlennek’’, de a dolgozó nép érdekét szolgálják. Éppen ezért a kommunistáknak. bármilyen területen is dolgozzanak. foglalkozniok kell a termelési problémákkal. Ha az üzemekben többet jobbat termelnek és olcsóbban, ebből csak a dolgozó népnek van haszna. A növekvő termelésnek pedig közvetlen anyagi kihatása van mindenegyes dolgozóra. Ez az alapja a jólét emelésének. Ki nem akarja ezt? Ezt csak a dolgozó nép ellenségei nem akarják! A munkások akarják! A termelés politikai és gazdasági jelentőségét a kommunistáknak kell munkatársaiknak nap mint nap megmagyarázni. Ezért az üzemekben a pártszervezeteknek és minden egyes kommunistának állandóan figyelemmel kell kisémi a termelés menetét és a dolgozók problémáit. A pártszervezet tagjai például ha azt tapasztalják az üzemben, hogy a termelés egv egy műhelyben szervezetlen — akkor taggyűlésen, vagy pártcsoportértekezleten megbeszélik s javaslatot készítenek a szervezetlenség megszüntetésére az igazgató és a munkástanács részére. Egyben határozatot hozhatnak arra is, hogy azon műhelyrészben a kommunistáknak milyen feladatokat kell megoldani. Számtalan esetben előfordulhat az is, hogy egyegy dolgozónak valamilyen problémája van. A kommunisták figyeljenek fel rá, adjanak segítséget, tanácsot a munkástársaiknak. Ezt szerényen, nem nagyképűen keli végezni, nymodon a kommunisták munkatársaiknak segítőjük. tanácsadójuk lehetnek és bizalommal fordulnak hozzájuk. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben igen sok vita van a bérek, a normák, stb. körül is. Az ilyen esetekben helyes ha a kommunisták foglalkoznak a bérezés kialakításával, a normák, darabbér rendezésével, stb. E téren sok panasz és igazságtalanság van számos termelő üzemben. A pártszervezet kommunistáinak a szakszervezettel, a munkástanáccsal és az igazgatóval gyüttesen kell ezeket a nehézségeket megoldani. Az üzemekben semmiféle hiba nem származik abból, hogy ha az u. n. „kényes kérdések“-et nyiltan és őszintén megtárgyalják a kommunisták, maid a munkátanács a szakszervezettel együttesen munkásgyűléseken és kérik a munkások segítségét. Az üzemi pártszervezeteknek nem kell focSaflkozniok a termelés részletes problémáival, hanem az alapvetőkkel, mint például a tervek teljesítése, a termelékenység foko zása, a fegyelmezetlenség megszün*etése. az önköltségek csökkentése stb. 0 termelés részletes problémáival való foglalkozás a munkástanácsok feladata Ebben segítsenek a munkástanácsoknak a kommunisták. Az üzemi pártszervezeteknek gondosan ügyelni kell arra is. hogy a nap mint nap felbukkanó problémák, javaslatok közül el tudják dönteni — melyek a helyesek és me lyek nem. Természetesen abból kell kiindulni, előbbre viszi-e a szocializmus építését, vagy sem. Ügyelni kell arra is, hogy a szakszervezet és a munkástanács munkáját ne vállalja magára. Segíteni kell a szakszervezetnek is. a munkástanácsnak is, hogy azok fel adataikat sikeresen megoldhassák. A pártszervezet feladata hogy a szakszervezet és a munkástanács helyes kezdeményezéseit támogassa, ami pedig nem helyes — bármilyen népszerűek is pillanatnyilag — pyiltan magyarázzák meg a kommunisták annak káros következményeit Ezt a dolgozók el is várják a kommunistáktól. A termelés növelésének — igen fontos tényezője a munkaverseny is. A munkaverseny sem valami nagy „népszerűségnek“ örvend jelenleg az üzemekben, de mégis foglalkozni kell vele. Nem közömbös az üzem, de az egész népgazdaság számára, sem. — a dolgozók részére, hogy az üzemre meghatározott tervet menynyi idő alatt teljesítik. Ha a tervek határidőre, vagy a határidő előtt vannak teljesítve, növekszik a termelt áruk mennyisége és emellett a munkások is több munkabérhezhez jutnak. Érdekere a munkaverseny a dolgozóknak? Igen, érdekük! Mert. ha munkás szempontból nézzük például az üzem éves tervét 10 vagy 11 hónap alatt teljesítik. akkor a terv után eső munkabért nem 12 hónapra kapja meg a munkás, hanem a 10, vagy 11 hónapra. Egy év alatt több munkabérhez juthatnak. Növekszik a megtermelt áruk mennyisége is, és ez a dolgozók érdekét szolgálja. Éppen ezért igen fontos. hogy a szakszervezetekben és a munkástanácsokban dolgozó kommunisták foglal kozzanak a munkaversennyel. A munkaversenyen kívül nagy jelentősége van az újító mozgalomnak, a tapasztalatok átadásának. * Vajon ezekkel nem kell foglalkozni? Az a munkás, aki újít, vagy gyarapítja szaktudását, többet keres-e? Nyilvánvalóan többet! Az üzem dolgozóinak tavát szolgálja, ha a munkásgyüléseken a szakszervezet vitát tart az ú jításokról. a helyes tapasztalatokról. Ezzel nagymértékben tudják előmozdítani a szakmai színvonal emeléséi. Ez pedis szintén a többtermeléshez vezet. Ez a cikk nem tart igényt arra. hogy részletesen foglalkozzon a termelés problémáival, csak néhány „kényes kérdést’’ vetettem fel — az üzemek életében igen sok van, — azonban úgy gondolom elindítója lehet annak, hogy az üzemi pártszervezetek, szakszervezetek. munkástanácsok és gazdasági vezetők együttműködjenek a termelés irányításában. Emellett határozottan választ adjunk azoknak, akik az u. n. ..tiszta pártmunkáról“ beszélnek. Az üzemi pártszervezetek részéről helyes lenne az a kezdeményezés, ha a sajtón keresztül is kicserélnék tapasztalataikat. vitát indítanának, how miként és hogyan foglalkoznak a termelés kérdéseivel. Eoyet azonban ne hagyjanak figyelmen kívül, azt, hogy a termelés problémáival való foglalkozás során csak úgy érhetnek el eredményeket, ha a pártonkívüliek széles rétegével tanácskoznak és bebizonyítják nekik, hogy minden az ő érdekükben történik. Nincs szó semmiféle parancsolgatásról, kényszerről. Az üzemi pártszervezeteknek minden egyes kérdésben támaszkodnak kell a dolgozókra, nem szabad tőlük elszakadni és nem szabad föléi ük helyezkedni. A pártmunka természeténél fogva szerénységet és körültekintést követel meg minden kommunistától. Ha ezt betartjuk, a dolgozók készek, — az ellenforradalmi erők minden mesterkedése ellenére— győzelemre vinni a szocializmus ügyét. Karsai Mihály A Bonni Parlament Külügyi Bizottságának elnöke az osztrák semlegességről Becs (MTI.) Dr. Herbert Husinsky, az Osztrák Külügyminisztérium szóvivője, a Neues Österreich című bécsi lapban beszámol a nyugatnémetországi látogatása alkalmával folytatott beszélgetéseiről. Beszámolójában előadja, hogy Kiesinger, a Bonni Parlament Külpolitikai Bizottságának elnöke, Adenauer egyik bizalmas munkatársa, kijelentette előtte: „Ausztria bebizonyította, hogy a katonai semlegességet; nem tekinti színtelen eszmei naturalizmusnak. A semleges« ségi politikának osztrák értelmezése helyeslést és rokonszenvet váltott ki Nyugat- Németországban.“ A Bonni Külügyminisztérium egyik osztályvezetője a következőképpen nyilatkozott: „Ausztria semlegessége, jóllehet elvágja a NATO északi és déli összeköttetését, a magyarországi esemenyek idején előnyös volt Európa számára.’’ (MTI.) ►»> ------Gcma miniszterelnöke ismertette kormányának bel- és külpolitikáját fMTI.) A Reuter Akkra közül: Dr. K warne Nkrumah, a Független Gana miniszterelnöke, kedden este a parlamentben ismertette kormányának bel- és külpolitikáját. A negyvenhét éves miniszterelnök felszólalt az aranyparti törvényhozó gyűlés utolsó ülésén, néhány perccel azelőtt, hogy a törvényhozás pontosan éjfélkor a Független Gana első parlamentjévé lett; .... —" A miniszterelnök így kezdte szavait: „Mire ismét felkel a nap, addigra lehul'lanak az imperializmus és a gyarmatosítás bilincsei, amelyek eddig Nagy-Bri tanmához láncoltak bennünket. Éjfélkor Gana visszanyeri elveszftet 8 függetlenségét. Néhány pero múlva megszűnik Nagy-Britanmához fűződő gyarmati viszonyunk és kapcsolatokra lépünk) a nemzetközösséggel, a e kapcsolatnak alapja a teljes egyenlőség és a barátság.” »■*» "■ ■ ...— A kulturális kapcsolatok híreiből Jánossy Lajos Bukarestbe érkezett Bukarest (MTI.) Jánossy Lajos professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének vezetője és Siklós Tivadar, az Akadémia Külügyi Osztályának vezetője az Agerpres Román Hírszolgálati Iroda jelentése szerint hétfőn a román fővárosba érkezett, hogy aláírja a Román Népköztársaság Tudományos Akadémiája és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködési egyezményét Arany János emlékünnepség Nagyszalontán Bukarest (MTI.) Az Agerpres Román Hírszolgálati Iroda beszámol arról, hogy Nagyszalontán hétfőn megünnepelték Arany János születésének száznegyvenedik évfordulóját. Az ünnepségek során megműtötték az Arany János emlékmű zeumot. Megjelent az ünnepségen több román és romániai magyar író, köztük Kacsó Sándor, Nagy István, Frányái Zoltán, Radu Bureami és mások. A Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Tolnai Gábor levelező jelen S meg. Domanovszky Endre felszólalt a szovjet képzőművészek kongresszusán Moszkva (MTI.) Moszkvában hétfő óta tart a szovjet képzőművészek tanácskozása; A kedd délelőtti ülésen felszólalt Domanovszky Endre Kossuth-díjas festőművész) aki a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének kép-* viseletében vesz részt a kongresszusom. Beszámolt a magyar képzőművészeti életben történt legutóbbi változásokról, s hangsúlyozta: aä egyes alkotói Irányzatokat összefoglaló csoportok létrejötte nem bonthatja meg a magyar képzőművészet egységét. Nagy tetszéssel és érdeklődéssel fogadott felszólalásának végén a magyar művészek nevében sok sikert kívánt szovjet barátainak alkotó munkájához. (MTI.) A Békéscsabai Kötöttárugyárban márciusban húszezer élénk színű, tarka gyermek, és felnőtt pulóver gyártását kezdik meg. Ezeket a — különösen a négerek körében kedvelt — kötöttholmika dél-IMÉHES GYÖRGY GuémniiTR col Kalandos regény , (11.) Apa haragos szemöldöke lassan efeámdt. — Hm;.: no..: Az egyik nem egészen olyan, mint a másük i». Te meg én;.: van egy kis különbség. Akárhogy is, gyerek vagy.;: Kicsapnak az iskolából;.; javítóintézet.:; még sokai rosszabb is következhetek. A harcot, azt bízd ránk, Ilus marna sírni kezdett — Lacikám;:: Lacikám.;: — nyögte elgyötörtén — elvisznek a rendőrök;.; Apának megint össizehűzódott a szemöldöke. — Egyszerre ennyi minden baj.:. Ez a másik ügy, 6 most Laci. — Meggondolatlan kölyök vagy! Ilus mama csukló sírásba fogott; ■— Mi lesz most;.; mi lesz most veled, Lacikám. (Jaj, édes istenem. Felugrott — Elmegyek Etelkámhoz, mégis a legjobb barátnőm volt valamikor. Megkérem, beszéljen az urával, eámítsa el a dolgot. Most aztán haragos lett apa. Az asztalra ütött. — Nem mész! Inkább magammal viszem. Ilus mama hangosan zokogni kezdett. — Vagy hagyjam Itt? Kassai összetöri. Felém fordult s nagyon haragos volt a hangja. — Velem jössz! De csak egyet merj moccanni engedélyem nélkül, na majd meglátod, hogy akkor mi lesz. — Hurrá' Me-y;k! í-ersze csak magamban ujjongtam. Mégis csak «kos d*l«g volt orralruktattu Kassai detektívet TAttain, hogy apa tulajdonképpen nem is haraaszik olyan nagyon, inkább csak aggódik miattam. Mikur Ilus mama sírása is csitulni kezdett, apa így szólt, már egészen lehiggadva: — Tehát a városban cirkálnak a nyomozók. Valószínűleg Tatár mérnököt keresik. Mit gondolsz, megtalálják? Ezt tőlem kérdezte s engem elöntött a forróság: — Nem! Soha! Apa csitítóan megveregette a vállamat: — Csak ne olyan tüzesen, Laci. Nem kell rögtön kardot rántani. * Este tizenegykor indultunk. Megvártuk, míg a holdvilág a felhő mögé bújik. A kert kormos félhomályba borult. Apa így szólt Ilus mamához: — Te Ilus nem tudsz semmit, nem láttál semmit és főleg nem szólsz senkinek. ö, szegény, válaszképpen megkopogtatta mindkettőnk hátát; — Csak bele ne keveredjetek valamibe. Apa biztatóan intett, én egy kicsit Vérzékenyed lem és megcsókoltam Ilus mamát. Apa hátamra akasztotta az elemózsiával tömött halásztarisznyát, ő maga a horgászbotot fogta a kezébe, hátizsákot vett a hátára és csak úgy a fogai között szólt oda. — Lehet, kutatni fognak Hej, de haragosan villant meg Ilus mama tekintete. — Kutassanak! összenéztünk, mosolyogtunk, értettük egymást. Hol lesz akkorra már Tatár Kálmán, mikorra a detaktíveknek eszükbe jut, hogy nálunk keressék! Kiléptünk az udvarra. ; Csend volt. köröskörül, csak a virágágyások felől szállt bódító illat. A mi kertünk olyan szép, hogy áld belép megáll egy percig s mozdulni sem tud. A sok-sok viola meg szekffl, rózsa szinte kiduzzad ez ágyúsokból. A ház falán és a kerítésen szőlő zö’dell, Azon a nyáron különösen tele volt sazdaa fürtökkel s ara egyre azt mondogatta, hogy az idén olyan szüretünk lesz, amilyen még nem volt soha. Közben azonban olyan sejtelmesen mosolygott, hogy nem tehetett tisztán érteni, mire gondol: tényleg a szőlőre, vagy pedig valami egészen másra. Apa nagyon szeret a virágokkal bíbelődni. Ilus mama meg mindig azt mondogatja, hogy ez a kert az ő egyetlen boldogsága, mert mi, azaz Erzsiké meg én, csak szomorúságot okozunk neki. De ez persze csak olyan beszéd, a lelkünkre akar hatni, mivel azonban ezt mi is tudjuk, nincs valami nagy hatása. Vajon miért sokkal erősebb éjjelenként a virágok illata? Meg akartam kérdezni apát, de aztán inkább hallgattam. Most igazán fontosabb dolgokról van szó, mint a virágok illatáról. Csöndesen lépegettünk a paszulykarók és ribizlibokrok között; Apa egyszeregyszer megállt, hallgatózott. Azt figyeltük, nincs-e valami gyanús a közelben. De a távoli békabrekegésen és az állandó tücsökcirpelésen kívül semmit sem lehetett hallani. Illetve, ha az ember képzelődni kezd, egyszerre mindenfelől gyanús zörejek, neszek riasztják meg. Mi volt ez a sóhajtás? Két lombos ág súrlódott össze a szélben, vagy egy leselkedő valaki hajtotta félre az ágakat? Top .; i Top... amott bársonyos talpon közelednek ..; de az is lehet, hogy csak egy sündisznó motoz a haraszt között. Aztán mintegy varázsütésre, beáll a némaság. A tücskök elhallgatnak, a békák víz alá bújnak, még a szél is elül. Mitől, honnan, miért e néma csönd? A szív elszorul; Talán most lopakodik közelebb, mind közelebb az az arcnélküli. testtelen ismeretlen rém, ami oly félelmessé tette valamikor kis,gyerek korunkban a sötét szobákat. De nem! Elhessentem magamtól ezeket az ostoba képzelődéseket. Nincs rém és nincs veszély. Csend van, béke és nyugalom. Mér odalenn jártunk a gyümölcsfák körött. Egyik másik jóbarát ként végig?'mítattá arcunkat és megöntözött szelíd harmatával,. végül elértük a szénaboglyát. (Folytatjuk,) Színes ingek és pulóverek détatrikai exportra afrikai megrendelésre készítik. Gyártanak fehér netzszerű trópusi atléta-trikót is, amiből a második negyedévben 30—40 ezret küldenek Johannesburgba. (MTI.) A termelékenység fokozása, az önkéltség csökkentése, stb. megmagyarázása oolltikai tömegmunka.