Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-05 / 54. szám

/ILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! * Ara: 50 FILLER. Il.évf. 54. szám, 1951. márcl us 5. kedd. AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Mi lesz a lerombolt szovjet hős emlék művekkel Szollakon Az októberi napok egyik leggyalázatosabb ellenforra­dalmi cselekménye a szovjet hősi emlékművek lerombolá­sa volt. Ezek a modem van­dálok még a halottaknak ki­járó kegyeletről is megieied­­keztek. A temetőket se kí­mélték. A megye néhány köz­ségében a temetőben nyugvó szovjet katonák sírjait is szétdulták. Teljesen érthető, hogy azok, akik tudják, hogy miért áldozták életüket a szovjet hősök, akikben még él más népek iránti tisztelet, akikből nem veszett ki az em­beri érzésnek utolsó szikrája is, követelik, hogy sürgősen állítsák helyre ezeket a le­rombolt emlékműveket és vonják felelősségre a halott­­gyalázókat. A megye legtöbb községé­ben ezt már meg is tették. Eredeti helyére visszaállítot­ták a szovjet hősi emlékmű­veket. Csak éppen Szolnokon nem, A Városi Tanács Végre­hajtó Bizotsága február 20-i üósén foglalkozott ugyan ez­zel a kérdéssel, a VB. vezetői megígérték, hogy április 4-re készen lesz. Az ügyészségen feljelentést is tettek azok el­len, akik részt vettek a dön­­tögetésben, hogy anyagi kár megtérítésére kötelezzék őke t ígéret tehát már van, csak éppen a munka nem halad. Nyilvánosan fordulunk a VB vezetőihez, nyilatkozzanak végre, mit akarnak, mert ha ennyire szorgalmazzák, mint jelenleg, nem lesz kész még november 7-re sem. Követel­jük, gyorsítsák meg a mun­kát. Az eredeti helyükön sze­retnénk látni az emlékműve­ket minél előbb. Allamrendellenes szervezkedésért a bíróság eiőtt Gondolatok az MSZMP Központi Bizottságának határozatáról ——————— ■' ■ Kisújszállás mai gondjai — VÍZ, lakás Ha már Kisújszállás város politikai helyzetéről írok, nem tudom elhallgatni azt, hogy a megyében ezt a tanácsházát tartom a legszebbnek, külö­nösen nyáron, amikor ezernyi színű virágok, bokrok, fák veszik körül. Amikor csak al­kalmam volt, meg is loptam őket néhány szál rózsa vagy szegfű erejéig. S most. be is vallottam ezt Kovács Sándor elvtársnak, a tanács elnöké­nek, de csak már aztán, ami­kor a város néhány gondjáról tájékoztatott. Ezek a gondok jóval na­gyobbak, mint amit néhány szál virág elvesztése okozhat. Mondhatom, Kisújszállás az egyetlen város, ahöl nem a lakásínség ecsetelésével kez­dik a beszélgetést Itt még a lakásnál is több gondot okoz a vízhiány. Állandó a panasz, különösen a város nyugati fe­lén. Bármi legyen is a napi­rendje, nem múlik el úgy ta­nácsülés, hogy a lakosság tü­relmetlenségének hangot ne adjanak. A követelődzlés jó­részt jogos, mert vannak la­­kások, ahonnan másfél kilo­méternél is messzebbre keli tárni a kútra. A tanács a lehetőségekhez mérten Igyekezett már ezen segíteni. Három kutat fúrat­­tak, részben állami költség­Haszonnégy ipari tanuló vizsgázott Az ÉM. Szolnokmegyei Ál­lami Építőipari Vállalat szak­szerelő részlegénél 24 fiatal ipari tanuló tett vizsgát szak­mai felkészültségéről és szor­galmáról. A vizsgáztató bi­zottság örömmel állapította meg, hogy a villanyszerelő tanulók mutatták a legszebb eredményt, melyért külön „igazgatói dicséretben” ré­szesülnek. Igen kicsi esemény ez a nagy társadalmi életünkben, de nagy jelentőségű követ­kezmény. Bizonyítja társa­dalmi, gazdasági, valamint politikai életünk megszilárdu­lásét és bizonyítja azt is, hogy az ellenforradalom nem tud­ta fiatalságunkat passzivitás­ba dönteni. Büszkén és re­ménnyel tekintünk e fiatalok felé, mert látjuk bennük a jövendő szakembereit és lát­juk, hogy lesz kiknek felvál­tani a kiöregedett szakmun­kásokat. A tanulók szakmai oktatói a legnehezebb időben is sze­retettel, odaadással foglalkoz­tak a fiatalokkal és különö­sen Debreczeni László mű­szaki oktató érte el a leg­szebb eredményt. Főépítésvezetőségünk ez úton is megismétli javaslatát. Eszerint ajánlatos, hogy a fia­talok szakmai tudásának len­dítésére anyagi jutalmazási alap legyen biztosítva. így lehetővé válik, hogy a követ­kező félévben az arra érde­meseket jutalmazuk. Remél­­•jük, hogy erre nem Jtell so­káig várni. Lud,vigh László főépítés vezető. «.■V»----------------------­gel, résziben társadalmi mim kávaL Ha ezek a kutak mű ködnének — a számszerű fej­lődést is figyelembe véve — legalább 20 évig zavartalanul biztosítanák a város szükség­letét. Csakhogy hidrofor nél­kül ezek nem működhetnek, hidrofort pedig — hiába ígért már jóideje a megyei tanács — nem kaptak. A vízhiány miatt nincs biz­tosítva a város tűzvédelme, s a fürdőt sem tudják üzemel­tetni A lakosság nagyrésze megszokta pedig már — külö­nösen nyáron —, hogy mun­ka után fürdéssel frissíti fel magát. De erre az idén nem lesz módjuk, mert ta­valy belső robbanás miatt az üzem vízszolgáltatása tönkre­ment, s nincs is remény arra, hogy ezévben megjavítsák. A vízellátás után itt is a .lakás-ügy” a következő. Vagy úgy is lehet mondani, hogy a két égetően fontos kérdés összefonódik. A múlt év végén ugyanis egyes hiva­talok megszüntetése révén 22 lakásra számítottak. Eddig át­alakítottak 9-et 57 ezer fo­rintos költséggel. De mosta­nában a megyei tanácstól újabb leírást kaptak, ami sze­rint a lakásalakításra fordí­tott összeget a kútépítési költséghez írják. (Hogy ezt miért, azt csak ők tudhatják.) Lakásra is nagy szükség van a városban, mert ha a szóban lévő 22-t meg'tudták volna csináltatni, akkor is legalább 60 indokolt igénylés maradna kielégítetlenül. Fon­tos volna tehát a laMs is. de a tanács vezetői inkább erről mondanak le. mint a vízellá­tás megjavításáról. Nagyon érdekes és figye­lemreméltó az államosított házak melléképületeinek gon­dozása, amiről szintén sok szó esik a vezetők közt. Szeret­nék, ha a kormány mielőbb rendeletet hozna ezzel kap­csolatban, meri a jelenlegi ál­lapot szinte tarthatatlan. A rendelkezéstől elsősorban azt várnak, hogy a helyi tanács és a községgazdálkodási vál­Erdekes elgondolások a Szóinak megyei termelési társulásokban Futószalagról a konyhái a lalatok dönthessenek ez> sorsa felett. Sok államosított ház mel­léképületét le lehetne, sőt le kellene bontani. Egyrészt azért, mert egyik-másik élet­­veszélyes állapotban van, másrészt azért, mert sok drá­ga anyag hever és megy tönk­re bennük. Hozzávetőleges számítások szerlm csak a dü­­ledező melléképületekből 10 kényelmes egyszoba-konyhás lakást tudnának összehozni a városban. De a felülről való dirigálás mindezt lehetetlen­né teszi. Különösen bosszantó ez, ilyen körülmények között, amikor sok jogos lakásigény­lőt kell elutasítani. Nem kell különösebb ké­pesség ahhoz sem, hogy vala­ki eldönthesse, hogy melyik az államosított ház Kisujon. Sőt, ha jól széjjel néz, az is megmondhatja, aki először jár a városban, mert ezeknek a külseje van legjobban el­hanyagolva. S ha nem törté­nik sürgős intézkedés ezügy­­ben, a lakható épületek egy­­némelyikét a düledezők közé kell sorolni. Két gond, a két legna­gyobb, a legtöbb embert érin­tő, a sok közül egy városban. Ezenkívül számtalan más van, ami egyszerre széppé és nehézzé, nyugtalanítóvá és megnyugtatóvá teszi az elv­társak, a tanácsvezetők mun­káját — borsi — A törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat telepén naponta többezer baromfit vágnak le, tisztítanak meg, fagyasztják és nagyvárosainkba szállítják. A Barneválnál a munka nagyrészét már gépesítették. De a gép nem tudja egészen finoman leszedni a tollat s ezért az utókop* pasztást a képen látható lánykák végzik. Kemencei Esz­tert és Buncsik Honát mutatjuk be munka közbeni Növekszik a KSl-k betétállománya A KST-mozgalom évről­­évre nagyobb népszerűségre tesz szert a dolgozók körében. A múltévi események azon­ban megzavarták, akadályoz­ták a Kölcsönös Segítő Ta­karékpénztárak működését is, t> ennek következtében számos KST átmenetileg szü­neteltette a betétek gyűjté­sét. Az elmúlt hetekben or­szágszerte nagy erővel indult meg a KST-k újjászervező­dése és a tagok egyre na­gyobb összegeket helyeznek el Kölcsönös Segítő Takarék­pénztárainkban. — Jelenleg már mintegy 460 Kölcsönös Segítő Takarékpénztár mű­ködik országszerte, melyek­nek 40 ezer tagja közel 5 millió forint betétmegtakairí­­tás=al rendelkezik. A KST tagok január hónapban 900 ezer forint kölcsönt vettek fel a kőzög betétállomány­ból. Megyénkben jelenleg 14 folytatja tevékenységét kö­zel 1000 taggal, s mintegy 90 ezer forint a KST betétállo­mánya. A közeljövőben is­mét több KST kezdi meg mű­ködését. A Komarnói Hajógyár hatal­mas uj dunai hajókat épit. A beépített diesel-motorok tel­jesítménye eléri az 1200 ló­erőt. A hajók hosszúsága 96 méter, magasságuk 15 méter és szélességük is ugyanekko­ra. A hajók személyzete kb. 70 fő lesz és az I. osztályon szál­lítható utasok száma több mint négyszáz. Mi a helyzet a gyorsan v'sszatérülö rövidlejsratu hitelekkel Az elmúlt esztendőkben nagymértékben segítették ráz önköltség csökkentesét a gyorsan visszatérülő, rövid­­’.-járatú hitelek. Vállalataink, a tervezett beruházásokon kívül egy-két évre kölcsönt kaphattak különböző hasznos berendezések gyorsan visszatérülő költségeire Sok hely­ről érkezett kérdés amiatt, hogy jelenleg miért nem lehet hozzájutni ilyen hitelhez. A Magyar Távirati Iroda érte­sülése szerint az ország nehéz gazdasági helyzete tette szükségessé a rövidlejáratú hitelek átmeneti szünetelteté­sét. A rendelkezésre álló összegeket a halaszthatatlan be­ruházásokra kell fordítani. A minisztériumok azonban saját beruházási keretükből kifizetik a Magyar Nemzeti Bank által korábban megszavazott rövidlejáratú hitéleketi Kossá Istvánnak, a Pénzügyminisztérium vezetőjé­nél? nyilatkozata szerint a gyorsan visszatérülő hitelek fo­lyósítása csak átmenetileg szünetel. Máris tárgyalások folynál? arról, hogy a vállalatokat a jövőben milyen úton juttassák e nagy hasznot hajtó kölcsönökhöz A döntésnél figyelembe veszik üzemeink nagyobb önállóságát. A gyorsan visszatérülő hitelek valamilyen formáját azon­ban mindenképpen rövidesen újra bevezetik. (MTI) ■ ■ ^ ■*>-------------------­Megváltozik a szolnoki Verseghy Könyvtár nyitvatartási ideje Közöljük olvasóinkkal, hogy a szolnoki Verseghy Könyv­tár nyitvatartási ideje meg­változott. Eszerint az ifjúsági könyvtár naponta délelőtt 11-től délután 3-ig tart nyit­va. — Ilymódcn mind a dél­előtt, mind a délután iskolá­ba járó tanulóknak lehetősé­gük van arra, hogy a könyv­tárba bemenjenek és köny­vet cseréljenek. Március 31 — és a mezőgazdászok A szőlőtermelő szakcsopor­tok már megkezdték munká­jukat. nyitják a szőlőt és ké­szülnek a permetezésre. Ezek közé tartozik a tiszasasi szak­csoport. Gátolja azonban a szőlőtermelők munkáját, hoev még mindig nem kannak réz­­gálicot. A MÉSZÖV illetéke­sei sem tudnak tenni ebben az ügyben, s ők is azt kérik, a mini.S7vnumi szervek intéz­kedjenek végre. A rizstermelő szakcsopor­toknál a víziog vitája akadá­lyozza a munka megkezdését. Nincs eldönve még a szel?vé­­nvi. a tiszagvendai rizsterme­lők vízigényeinek jogossága. A tiszagyendai rizstermelő szakcsoport pedig egészen ma­gas fokon szeretne gazdálkod­ni. Alapszabályukban rögzítet­ték. közösen végzik 50 hold területük szántását, tárcsázá­sát. vetését és a rizs gyomlá­lását. Aki hanyagul végzi a fenti közös munkát, azt kizár­ják a közös rizscséplésből. Teljesen szétzilálódtak az ellenforradalom idején a gép­­társulások. Megszervezésüket a héten kezdik a MÉSZÖV szakemberei. Besen.yszögön a juhtenyész­­tők tömörülnek szakcsoport­ba. Ez a társulás még teljesen uj Szolnok megyében. A be­­senyszögi iuhtartókat nagyon érdekes elgondolások vezetik. Közösen akarják használni a legelőt, s birkaállománv tej- és tejtermékeit, valamint — gvapiuiövedékét közösen érté­kesítik maid. A iászfénvszarui zöMséctar­­mesztők 2 darab Mia típusú motort vásárolnak öntözéses kertészetükhöz. A jászboldog- Házi baromfitenyésztők mű­anya beszerzésén fáradoznak. A NAPOKBAN jelent meg a sajtó hasábjain a tájé­koztató arról, hogy április 1-től kezdve a gépállomások önelszámolás alapján gazdálkodnak. A tájékoztató egy mondata így hangzik: „Március 31-i hatállyal megszűnik a kihelyezett mezőgazdászi munkakör”. Érdemes ezzel a mondattal kicsit bővebben foglal­kozni, mert mintegy 3000 szakembert érint ez az intézke­dés, vagyis emberek, családok életében hoz változást. Sok szakember fejében megfordult most a gondolat: mi lesz a további sorsa? Ha nem is tart attól, hogy nem tud elhe­lyezkedni, hiszen a termelőszövetkezetekben és általában a mezőgazdaságban továbbra is szükség lesz a szakembe­rek munkájára, mégis foglalkoztatja az a kérdés, vajon ott marad-e a már ismert területen, folytathatja-e megkez­dett munkáját, amelynek gyümölcsei közül jónéhány csak évek múlva érik meg. A tsz-tagoktól sem könnyű szívvel venne búcsút, hiszen esztendőkön keresztül együtt dolgo­zott, fáradozott velük a közös gazdaság erősitéséért. A Turkevei Gépállomástól kihelyezett szakemberek közül jónéhány már révbe jutott. Szalai Sándor, aki a Szovjetunióban tanult és szakmai gyakorlatát végezte Turkevén, a Szentesi Gépállomás igazgatója lett. Szur­­csik Istvánt, a Dózsa Népe Tsz-hez kihelyezett mezőgaz­dászt elnöknek választotta meg a tagság. Szurcsik elvtárs az agrártudományi egyetem elvégzése után került Turke­­vére. 1954 óta dolgozott a Dózsa Népe Tsz-ben. Meg­ismerte a területet, megszerette az embereket. A nehéz napok idején, amikor a tsz további léte forgott kockán elhatározta, ha tíz ember marad Is a csoportban, ó egyike lesz azoknak. S ha mint agronómus nem is tevékenyked­­hetik, dolgozik, mint bármelyik tag. December végétől ja­nuár közepéig fizikai munkát végzett, ekkor választották meg a tagok elnöknek, ezzel is kifejezve elismerésüket, szeretetüket. A Táncsics Tsz tagjai új alapszabályt dolgoztak ki,, s ebben rögzítettek, hogy az egyetemet végzett mezőgaz­dász járandósága ugyanannyi lesz, mint a tsz elnöké. A. középiskolai szakképzettséggel rendelkező agronómus pe­dig az elnök összjárandóságának 90 százalékát kapja. A Táncsics Tsz-ben két kihelyezett szakember, Bozsó Berta­lan és Csatai György dolgozik. Arról még nem döntött a tagság, hogy mindkettőjük munkaviszonyát fenntartja-e, de Vad elvtárs tsz-elnök véleménye szerint mindkét szak­ember munkájára szüksége lenne a közös gazdaságnak. Bizonytalan még pillanatnyilag a helyzete Kovács Károlynak és Simon Józsefnek is, akik volt I-es típusú csoportoknál, termelési társulásoknál tevékenykedtek. S ott van Csótó Teréz és még hozzá hasonló néhány fiatal, akik jelenleg állás nélkül vannak. Csótó Teréz a mezőgaz­dasági technikum elvégzése után egy évig Bucsán dolgo­zott, mint kihelyezett mezőgazdász. Onnan került haza a Turkevei Gépállomásra. Szereti hivatását, örömmel dol­gozna, de egyelőre nincs hol. S a megyében, de méginkább az országban nemcsupán Csóló Teréz van így, hanem sok szakember és lelkes fiatal. Az sem egyedül SomcSi 'Árpád, a Vörös Csillag Tsz főagronómusának problémája, hogy mi lesz az állami szolgálat jogfolytonosságával. Több szak­embernek 10 éves vagy még ennél több időtartamú szol­gálata van, amely most megszűnik azzal, ha a termelőszö­vetkezetek alkalmazzák a szakembert. E RÖVID kis írásban nem lehet hűen érzékeltetni azt a sok gondolatot és kételyt, ami nemcsal? Turkevén, haném másutt is foglalkoztatja a mMŐgcusdaságl **ek«mbs­­refcet Sok olyan kérdés van, amire válását varnak. Bí­zunk abban, hogy az illeték as szervek, amelyek bizonyára maguk !s látják, hogy a szakemberek elhelyezésével adód­hatnak problémák, az intézkedések meghozásánál ós vég­rehajtásánál nem tévesztik szem elől, hogy emberek és családok sorsáról van szó. Nagy Katalin Ú ha ót épít a tornái Hajógyár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents